Blogolj!
2020.02.06.

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat milyen eszközökkel készül a 2022-es választásokra, most pedig azt a kérdést járjuk körül, hogy a „magyarországi civilek” milyen módszereket, milyen külföldi eszközöket használnak az államrend megzavarása ellen, illetve miként próbálják befolyásolni a 2022-es választások kimenetelét.

A Soros által pénzelt anarchista, kommunista, sötétzöld és egyéb szervezetek délutáni programjaikon arra keresik a választ, hogy mi igazolja a törvénysértést? – vagy, hogy miként juthat hatalomra a baloldal. Céljaik tiszták, eszközökben nem válogatnak. A „polgári engedetlenség” mögé bújva törvénysértésről okítják híveiket.

Létezik egy, a Soros-hálózat által pénzelt és kultivált „Közélet Iskolája” névre hallgató szervezeti egység, amelynek vezető személyiségei többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann, Fernengel Ágnes, Szabó Diana, Misetics Bálint és Zubek Adrienn Árnika.

A szereplők java a Pikó András, VIII kerületi polgármester csapatában is tevékenykedő társaság, akik szintén a VIII. kerületben lévő Gólya nevű szórakozóhelyen építik a hálózatukat. Ha alaposabban utánajárunk az általuk indított képzéseknek, akkor egy konkrét, a demokratikus normákkal nem törődő politikai narratíva kirajzolódását figyeljük meg, hiszen a képzéseik egymásra épülve jutnak el a végkövetkeztetésre: a fennálló politikai rendszert, akár "polgári engedetlenség" útján is, de meg kell buktatni.

Az általuk indított képzések címei is sokatmondóak:

  1. Ütős, hatásos és közösségi! – Akció- és kampányszervezés - február 22-23.
  2. Felszabadítás pedagógiája - március 6-7, április 3-4, május 8-9
  3. Hogyan legyél kampányfőnök? - március 28-29.
  4. Nemi szerepek és egyenlőtlenségek - április 18-19.
  5. Polgári engedetlenség - május 16-17.
  6. Milyen egy erős mozgalom? képzés a hatalomról - június 6-7.

Udvarhelyi Tessza, és Misetics Bálint is már kipróbált káderek, előbbi Pikó kampányát tolta, utóbbi Bajnai szekerét. A volt miniszterelnökhöz köthető aktivisták voltak azok, akik elfoglalták a Fidesz székházat, vagy éppen a heteken át tartó zavargások főszereplőiként tevékenykedtek. A céljuk az, hogy polgári engedetlenségnek álcázott, valójában a diverzáns módszereiről híres Alinsky eszközeit felhasználva hatalmat szerezzenek, a már bizonyított Soros-tiszteket hatalomhoz juttassák.

2020.02.04.

Az amerikai sajtó értetlenkedve fogadta hétfő este, hogy a Demokrata Párt késlekedik a jelölőgyűlések eredményeinek közzétételével.

Az elektronikus szavazórendszerek megjelenésével a választási ciklusok során olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint a választások eredményéhez komoly befektetéssel járó egyének vagy csoportok birtokolják vagy ellenőrzik azokat a gépeket, amelyek rögzítik és számolják szavazatok - és ezek a pártok arra fogják használni képességeiket, hogy „becsavarják” az általuk ellenőrzött szavazási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmény megfeleljen az általuk preferált személy érdekeinek.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt: az iowai demokrata előválasztási botrány is mutatja, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

Soros György milliárdos üzleti mágnást 2012-ben ilyen információk címkézték meg, és 2016-ban újra megjelent körülötte a választások befolyásának kérdése: a Daily Caller, volt többek között az, ami állította, hogy Sorosnak kiterjedt kapcsolatai vannak a Smartmatic társasággal, aki állítólag a szavazógépek gyártója.

A 2016-os amerikai elnökválasztások kapcsán olyan hírek láttak napvilágot, hogy a milliárdos Soros György tulajdonában egy olyan cég áll, ami 16 államban – köztük floridai és arizonai államokban – használt szavazógépeket gyárt. A Facebookon ezzel kapcsolatban olyan fényképek jelentek meg különféle tájékoztatás céljából, hogy „ha a választási napon, a szavazógépe SmartMatic márka, akkor kérjen papíralapú szavazást… ugyanis a SmartMatic márka gyártója Soros György. A törvény alapján Ön pedig jogosult a papíralapú szavazásra.” A kérdéses szavazógépeket a SmartMatic, egy londoni székhelyű vállalat gyártja, amely világszerte gyárt szavazógépeket.

A milliárdos Sorosról szóló állítás felbukkant több konzervatív weboldalon is. Egy Daily Caller riport szerint „a Smartmatic, egy nagy-britanniai székhelyű szavazattechnológiai cég – szoros kapcsolatokkal Soros Györgyhöz – szavazattechnológiát nyújtott 16 államnak, beleértve olyan csatatérzónákat, mint Arizona, Colorado, Florida, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Virginia”. Az USA-ban több mint 125 ezren írtak alá egy 2016. október 21-én közzétett petíciót – a Fehér Ház honlapján –, amely azt mondta ki: „Mi, a nép kérjük a Kongresszust, hogy sürgősséggel üljön össze, a Soros György tulajdonában lévő szavazógépek eltávolítása céljából 16 államból.

A SmartMatic weboldalán erre való reagálásul közzétettek egy nyilatkozatot, miszerint semmilyen egyesült államokbeli államban nem fogják használni az említett szavazógépeket a 2016. évi választásokon "Sorosnak nincs tulajdonosi részesedése, és a társaságnak nincs kapcsolata egyetlen ország politikai pártjával vagy csoportjaival sem.”

A tény az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján, Soros György valójában nem rendelkezik a kérdéses társasággal. A SmartMatic tulajdonosa Lord Mark Malloch-Brown. Nem titok, hogy elnökük, Lord Malloch-Brown, számos nonprofit testület tagja, amely globális kérdésekkel foglalkozik a szegénység csökkentésétől a konfliktuskezelésig, ideértve a Nyílt Társadalom Alapítvány Globális Igazgatóságát is. Ezt világosan kimondja hivatalos életrajza. Megbízatásai között szerepelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkár-helyettese és a Világgazdasági Fórum volt alelnöke. A brit kabinetben a Külügyminisztérium államminisztereként is szolgált. Soros Györgyhöz pedig az Open Society Alapítványon keresztül kapcsolódik. Egy olyan szervezeten keresztül, ami támogatást nyújt a civil társadalmi szervezeteknek szerte a világon.  A szoros kapcsolat Sorosszal az, hogy a Smartmatic elnök, Lord Mark Malloch-Brown ül a Soros George által alapított hálózat az Open Society Foundation globális testületében.

A SmartMatic a weboldalán tovább közétette, hogy az a hamis nyilatkozat miszerint 16 államban használják a szavazógépeket abból adódik, hogy a cég „technológiai és támogató szolgáltatásokat nyújtott a 16 állam 307 megyéjének választási bizottságai számára”. A felszerelések nagy része azonban úgy tűnik, hogy kapcsolatban áll a szavazók regisztrációjára használt rendszerekkel és az irodákban alkalmazott egyéb technológiákkal, de nem magukat a szavazógépeket nyújtották.

2020.01.29.

A baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat már nagyban készül a 2022-es választási kampányra. A már kiképzett és kipróbált emberek most havonta tartanak képzéseket a tüntetések, a polgári engedetlenségek, illetve a törvénysértő cselekedetek mibenlétéről. A Pikó András által vezetett VIII. kerületből szervezik a 2022-es kampányra készülő csapatokat.

Mi igazolja a törvények megsértését? Mindez milyen előkészületekkel és kockázatokkal jár? Hogyan illeszkedhet a polgári engedetlenség egy hosszú távú kampánystratégiába?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek a Közélet Iskolája névre hallgató, a VIII. kerületben lévő Aurórában tartott képzéseken.

A Közélet Iskolája névre hallgató szervezeti egység öndefiniciója szerint egy olyan oktató központ, ahol társadalmi problémákra keresik a válaszokat, “demokratikus kultúra fejlesztése és a kirekesztett emberek társadalmi részvételének elősegítése” és a „radikális tudás termelése” is a céljaik között van. 2014-ben alapították, többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann és Szabó Diana. Székhelyükként a már említett Auróra szolgál, ott tartják a képzéseket, a felkészüléseket is, illetve ez a kocsma a szellemi centruma Pikó András polgármester politikai krédójának, illetve mozgalmának is.

A felkészüléseket Udvarhelyi Tessza irányítja, akit már többször bemutattunk az olvasóknak, szakmáját tekintve kulturális antropológus és környezetpszichológus, Pikó András kampányfőnöke volt az októberi önkormányzati választáson.  Udvarhelyihez köthető a nagy vihart keltett személyes adatokkal való visszaélés gyanúja és az emiatt indított nyomozás, amelyet azóta megszüntettek; nem volt elegendő bizonyíték.

A Közélet Iskolájában zajló kampányfelkészüléseket Udvarhelyi Tesszán túl még Fernengel Ágnes koordinálja, aki korábban HaHa aktivista volt, egy 2013-as nyilatkozatában már arról beszél, hogy „... bementünk - Az Emberi Erőforrások Minisztériumába - , és azt mondtuk, hogy a vezetőket, az államtitkárokat kirúgjuk, és megkérjük a munkatársakat arra, hogy alapítsák meg velünk együtt az új Emberi Erőforrások Minisztériumát.”

A HaHa-s múltú politikusok egyre többször bukkannak fel a baloldalon, legutóbb Barabás Richárdból lett Újbudán alpolgármester.

A Közélet Iskolájában zajló, a kampányszervezést körüljáró előadások másik két meghívottja Misetics Bálint: szociálpolitikus, aktivista, A Város Mindenkié csoport alapító tagja. Számos polgári engedetlenségi akció szervezője, a téma gyakorlott képzője, és Zubek Adrienn Árnika: aki jelenleg a Polgár Alapítvány munkatársa, „ahol alulról szerveződő roma közösségek érdekérvényesítő tevékenységét segíti.”

A szervezet tagja egyébként Pikó András is. Misetics Bálint Karácsony Gergely főpolgármester kérésére A Város Mindenkiért csoport tagjaként pedig hajléktalanügyben fogja segíteni a fővárost.

A mi igazolja a törvények megsértését? – felütéssel meghirdetett 2 napos konferenciára olyan résztvevőket várnak, akik részt vettek valamilyen érdekérvényesítő munkában (valamelyik baloldali önkormányzatban dolgoznak), és szeretnének még hatékonyabban fellépni „a jogsértések és igazságtalanságok ellen.”

A májusi konferenciát megelőzi egy februári összejövetel, amely a kampányszervezésről szól, illetve egy márciusi képzés, amely arra keresi a választ, hogy miként lehet valaki jó kampányfőnök.

Az „akció- és kampányszervezés” című képzés abban segíti a részvevőket, hogy megtudják, milyen egy jó:

- sajtótájékoztató,

- flashmob,

- performasz,

- tüntetés.

Ez a felkészítő is olyanoknak szól, akik érdeklődnek a társadalmi igazságosságért, a valódi demokráciáért, a környezet védelméért, a helyi lakosok vagy munkavállalók jogaiért vagy bármely kisebbségi csoport érdekeiért dolgoznak. Előnyben részesülnek azok, akik maguk is valamelyik hátrányos helyzetű csoport tagjai.”

Ezt a képzést is Pikó András kampányfőnöke, Udvarhelyi Tessza és Homoki Andrea tartja. Homoki korábban történelmiideológiai kérdésekben is exkuzálta magát. Az Eleven Emlékmű- az én történelmem önkéntes aktivistájaként tiltakozott a székesfehérvári Hóman Bálint szobor ellen. Érdekesség, hogy Hóman Bálint szobra ügyében még maga a korábbi amerikai elnök is megszólalt, tehát igazolódnak azok a felvetések, amelyek szerint az itthoni Soros-hálózat erős amerikai segítséget is remélhet.  

A márciusi eseményükön már sokkal konkrétabb politikai képzést tartanak, hiszen itt azt a kérdést feszegetik, hogy kiből, miként lehet jó kampányfőnök. Elsősorban azoknak szervezik, akiket érdekel, „hogy is kell egy sikeres és erős alulról szerveződő kampányt koordinálni.”

„Ha a civil csoportoddal tervezed, hogy indulnátok a választásokon először vagy újra, esetleg az országgyűlési választásokon szeretnél alulról jövő kampány szervezni, itt a lehetőség!” – írják, nem titkolt szándékkal a szervezők.

A fenti képzések leiratait, programjait olvasva teljesen érthetetlen, hogy egy civilként öndefiniált szervezet miért tart ennyi politikai jellegű képzést hacsak nem azért, mert aktív politikai kampányba akar kezdeni.

Hacsaknem a 2022-es választásra készülnek...

2020.01.27.

Nyilvánvalóan a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és személyek minél igényesebb és mélyebb bemutatására törekszünk blogunkon, de időbeli korlátok miatt nem tudunk mindre kitérni. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy egyes „kulcsszereplőkről” lerántsuk a civilség „leplét”. Mostani cikkünk alanya pedig dr. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. A „műhely” nem vádolható éppen függetlenséggel, a partnerei között a fő támogató helyén a Nyílt Társadalom Alapítvány szerepel, együttműködő partnereik között pedig megtalálhatjuk az Átlátszót (ahol személyi összefonódás is van), a CEU-t, a TASZ-t, és az EKINT-et is. Utóbbi nem meglepő, hiszen Polyákot Majtényi embereként emlegették már 10 évvel ezelőtt is.

Polyák egyetemi ember, a Pécsi Tudományegyetem Társadalom- és Médiatudományi Intézetén belül a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán az Infokommunikációs Tanszék adjunktusa. Médiakutatóként annyira független, hogy 2011 óta az Átlátszó oldalt üzemeltető átlátszó.hu kft. felügyelőbizottsági tagja. Polyák a Fundamentum folyóirat szerkesztője is, amely az elmúlt hetekben jelentette be, hogy nem tudósítanak tovább az Alkotmánybíróság döntéseiről, mert „a továbbiakban nem legitimálhatjuk az AB munkáját azzal, hogy úgy teszünk, mintha az ismertetett határozatok egy független testület szakmai alapon meghozott döntései lennének”. Érdekes, ilyenkor nem szólal meg a vészcsengő a hazai liberális álcivil jogvédőknél, hogy veszélyben a bírói függetlenség, mert kritizálták a döntéshozatalt...

Polyák a 2017 decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként nem meglepő módon a magyar kormány ellen foglalt állást. A médiajogászt tíz évvel ezelőtt balliberális körök még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára is esélyesnek tartották, a két nagy országos kereskedelmi rádiófrekvencia körüli botrány ürügyén (2009. október végén) kényelmesen lemondott Majtényi László helyére.

Decemberben Polyák nyílt vitára invitálta – az egyébként az egyetemen kollégájaként oktató – dr. Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az fel merte hívni a figyelmet arra, hogy Polyák tanszékén napokon keresztül tartott érzékenyítő tréninget középiskolás diákoknak az Emberség Erejével Alapítvány. A Nyirati András vezette alapítványt jelentős összeggel, félmillió dollárral támogatta Soros György, a szervezet honlapján a „partnerek”, illetve a „barátok” fül alatt pedig többek között olyan szervezetek nevei sorakoznak, mint például az Amnesty International Magyarország, a Labrisz Leszbikus Egyesület (velük 2013 és 2015 között együttműködési megállapodást is kötöttek), de ott szerepel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a feminista Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) is. Nem újdonság, hogy Sorosék már gyermekkortól, fiatalkortól kezdve manipulálni akarnak, ennek érdekében pedig beszivárognak az iskolákba.

És hogy miért érzi magát ennyire nyeregben jelenleg Polyák Gábor, hogy rögtön nyílt vitát akar Hoppállal? Nos azért, mert az októberi önkormányzati választás óta az ellenzéki médiában haknizik a médiaszakértő-jogász, például a Népszavában magyarázta el, hogyan lehet kitekerni a munkajogi szabályokat (melyeknek célja alapvetően a munkavállaló védelme egy alá-fölérendeltségi viszonyban), hogy rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül el lehessen bocsátani az önkormányzati lapoktól, tévéktől az előző vezetés alatt ott dolgozókat. „Egy önkormányzati lap vagy tévé tulajdonképpen közpénzből működik és közfeladatot lát el, ezért a szerkesztőség nem folytathat pártpropagandát. Ha mégis ezt tette, akkor az elkövetett jogsértés felelősei akár rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül elbocsáthatók.” – mondta Polyák. De vajon komolyan is gondolta? Persze, hogy nem! Nyilatkozatát már úgy folytatta, hogy: „Nem szabad azt elvárni, hogy az ellenzéki városok sajtója ne politizáljon. A politika a közélet fontos része, a politikai vitáknak helye van az önkormányzati médiában, de oly módon, hogy valamennyi oldal szabadon fejthesse ki véleményét.”

Akadt az újonnan megválasztott polgármesterek között, akinek megtetszhetett Polyák Gábor nagyszerű eszmefuttatása: a cikk megjelenése után pár nappal Józsefváros polgármestere Pikó András megbízta a szakértő által vezetett Mérték Médiaelemző Műhelyt, hogy legyen az önkormányzati lap „médiaombudsmanja” – jelentsen ez bármit is. Hiába ígérte meg Pikó, hogy teret enged majd a kerületben ellenzékbe szorult kormánypárti képviselőknek is a Józsefváros Újságban, nem sikerült betartania: már az első lapszámban túltolta az öntömjénezést, még az Index szerint is.

Végezetül legyen világos mindenki számára, hogyan vélekedik egy függetlenobjektív médiaszakértő a jobboldali sajtómunkásokról:

„A kormánypropaganda működtetői nem újságírók, nem a valóság feltárása és nem a társadalom egészének szolgálata a céljuk.”

Mert az Index, 24.hu, HVG és 444 aranytollú újságírói nem egy ügyet képviselnek mind, dehogy...

2020.01.26.

1. Miért kedveznek egy többszörös gyilkosnak?

2015 júliusában egy szakértők szerint sok szempontból megkérdőjelezhető döntés született a Kúrián. Egy – többek között – többrendbeli emberölés kapcsán tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre (tész) ítélt személy büntetését változtatta felsőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre, 40 évben rögzítve a legkorábbi szabadulás dátumát. Az év eleje óta hatályos kegyelmi szabályok értelmében – amelyeket 2014 őszén elfogadott el az Országgyűlés – a "tészesek" esetében is 40 év elteltével kerül sor felülvizsgálatra.

Emellett azonban a legfőbb bírói fórum a férfi ellen hozott jogerős döntésével kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Erre keményen reagáltak az elítélt ügyvédjei. Karsai Dániel és Kadlót Erzsébet, akik a 444.hu nevű Soros-blogon legutóbb azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy keményen bírálták a kormányzat „börtönbiznisszel” kapcsolatos intézkedéseit itt, és itt.

forrás: hvg.hu

Visszatérve az alapügyhöz, „botrány, ami itt történt, és nagyon klassz, Strasbourg-képes indítvány” – értékeltek a tárgyaláson „nem leplezett felháborodással” Magyar László ügyvédei. Karsai Dániel és Kadlót Erzsébet ügyvédek egyaránt tisztességtelennek és hatályos jogszabályokkal ellentétesnek nevezték az ügyészség magatartását, amellyel véleményük szerint a bíróságot is megsértették.

Kadlót Erzsébet ennél tovább is ment, és egy Facebookos ügyvédfórumon – amely vélhetőleg azonos azzal, ahol Czeglédy Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) szakjogásza, Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje kérdezősködött arról, hogy mennyit kérhet egy adásvételi szerződésért – agylágyultnak nevezte a kúriai ítélet tartalmát.

2. Fekete-Győr megjelenik

A pestisracok.hu a Szeviép-ügy után ismét bombát robbantott a Fegyőr Andrásék koppantak egyet a bíróságon címmel megjelent leleplező cikkükkel. Megírták, hogy egy Kúrián tartott tárgyaláson megjelent a botrányairól elhíresült Fekete-Győr András, az EP képviselettel rendelkező Momentum nevű párt vezére abból a célból, hogy nyomást gyakoroljon a Kúria eljáró tanácsára, akinek egyébként nem ez volt az első befolyásolási kísérlete. Korábban az origo.hu számolt be arról, hogy a szélsőséges pártvezér Jobbikhoz közeli kurucinfó módszereihez hasonlatosan tört be a szerkesztőségükbe, Kovács András újságírót letámadták és csak a később érkező portások tudták elzavarni őket.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a momentumosok egy új zöldmappás, NAV-os ügyet reméltek kreálni az érintett bírósági eljárás eredményeként (információink szerint maga Horváth András is megjelent a tárgyaláson), azonban akik erről ábrándoznak azok nyilván tudatában vannak annak a ténynek, hogy az adóhatóságot perlő személy 2011 óta nem a szervezet munkatársa…

Noha a példátlan eset múlt csütörtökön történt, Darák Péter, a Kúria elnöke sem a korábbi, sem ebben az ügyben nem tiltakozott a befolyásolási kísérlet ellen, a Kúria sajtóosztálya csupán egy rövid közleményt adott ki, amelyből nem derül ki, hogy Fekete-Győr is jelen volt. Daráknak egyébként komoly felelőssége merülhet fel abban, hogy a bíróságok tekintélye soha nem tapasztalt mélységekbe zuhant, foltokban sincs jogegység és a Soros -zervezetek által elérzékenyített bírói karban felütötte fejét a korrupció.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Darák Péternek az utóbbi években egyre erősebb meggyőződésévé vált, hogy az Orbán-kormány bukni fog, s ezért még a látszatát is el akarta kerülni annak, amit megválasztásakor az ellenzéki sajtó sugallt, hogy ő “fideszes főbíró”. Ennek az eredménye olyan erős túlkompenzálás lett, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontja az elfogult ítéleteket.

Az azonban felettébb elgondolkodtató, hogy egy olvasónk jelzése szerint hivatalos levelezésekben kevésbé óvatos a főbíró, aki egyik tavaly előtti válaszában kiemelte, hogy a bírók pártatlanságát és függetlenségét sértené, ha a Kúria bírái a peres felek által létrehozott közösségi oldalon működtetett zárt csoporthoz csatlakoznának.

Ezek után csupán arra lennénk kíváncsiak, hogy annak a Vadász Viktornak a ténykedéséről mi a Kúria elnökének a véleménye, aki a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság olyan – tudományosnak aligha nevezhető – beszélgető estjén vesz részt, amely meghívójában egyes kormányzati intézkedéseket nyíltan támadó, a független igazságszolgáltatásról szubjektív, sértő megfogalmazásokat tevő szöveget hoz nyilvánosságra a legnagyobb közösségi médiumon.

2020.01.22.

A Libero olasz jobboldali újság cikkben foglalkozott a Fidesz helyzetével az Európai Néppárt belső válsága kapcsán. Orbán Viktor részéről az első idei kormányzati sajtótájékoztatón ismét fölmerült annak esélye, hogy a Fidesz kilép az európai pártcsaládból. Orbán szerint az EPP egyre gyengébbé válik, „túl liberális, szocialista és centrista”, miközben elveszíti befolyását, pozícióit és elfelejti alapértékeit. A miniszterelnök itt két prioritást sorolt fel, amelyek közelebb hozhatják őt az olasz Matteo Salvinihez: Macron francia elnök európai hatalmának kiegyensúlyozása, valamint az Egyesült Államok Iránnal szembeni külpolitikájának támogatása. Ebben a két kérdésben a magyar kormányfő arra kéri pártját, hogy határozott álláspontot képviseljen, ahogy Matteo Salvini Ligája több alkalommal is ezt tette. Ha a magyar vezető kimunkálja magának a „szuverén projektet”, új csoportot hozva létre Matteo Salvinivel és a lengyel Kaczinskyval, az EPP elveszít egy olyan nagy pártot, mint a Fidesz, amely a szövetség relatív legjobb pártja: 52 százalékot szerzett az elmúlt európai választásokon.

Az Affari Italiani olasz digitális napilap is a Néppárt és a Fidesz közötti feszültségről ír, ami az olasz jobboldalon – a Liga és a Meloni-féle Olaszország fivérei (Fdl) közt – is versenyt indíthat el a Fideszért. A lap szerint a válás a magyar kormánypárt és az EPP viszonyában egyre közelebb kerül, és még kihívást jelenthet Salviniéknek azon pártok meghódítása is, amelyeket a Fidesz esetleg magával vihetne az szuverenista–euroszkeptikus, Identitás és Demokrácia elnevezésű európai parlamenti frakcióba – vagy a Meloni pártját is magába foglaló Európai Konzervatívok és Reformisták EP-frakcióba. Ez olyan olyan kihívás, amely egy külön olasz „derbi” megnyílását is eredményezheti a Liga és az Fdl között – írja a lap. Az európai parlamenti választási kampány során Matteo Salvini többször is meglebegtette annak a lehetőségét, hogy közvetlenül együttműködjön az Orbánnal saját EP-csoportján belül. Az eddigi javaslatokat a magyar vezető elutasította, aki inkább úgy döntött, hogy a Fidesz maradjon az EPP-ben.

A Visegrád Post francia nyelvű kiadása Orbán Viktor kormányfő év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatója kapcsán idézi a miniszterelnök szavait, miszerint 2019 a választások éve volt, és hogy a 2020-as és 2021-es éveket a Fidesz teljes egészében az országirányításnak szentelné. Vagyis úgy tűnik – írja a portál –, hogy a Fidesz megpróbálja visszaszerezni az irányítást azáltal, hogy más húrokat is pengetne a migrációs téma mellett (még akkor is, ha azt nem hagyják figyelmen kívül vagy nem tagadják meg). 2022-ig még hosszú utat kell megtenni, mind a Fidesz, mind az ellenzék számára: utóbbiaknál most minden erő meg akarja tölteni a vezetést, és az ellenzéki térfélen az érdekek és a stratégiák előbb-utóbb eltérhetnek. Addig is a gazdasági vagy geopolitikai események még mindig felkavarhatják a dolgokat, és a magyarországi politikai játszma ma nyitottabb, mint valaha az elmúlt évtizedben – figyelmeztet a konzervatív portál.

2020.01.21.

A Soros-szervezetek politikai és gazdasági károkozása egyre nagyobb méreteket ölt

A magyar származású író és szociológus, Frank Füredi (született: Füredi Ferenc) állítása szerint egy magánjellegű ebéd közben Soros Györgynek dolgozó globalista aktivisták azzal kérkedtek, hogy kormányokat buktattak már meg. A „Soros-művelettel, vagy hálózattal való találkozásáról korábban elmondta, hogy az 2013-ban hazánkban, Budapesten történt egy fiataloknak szóló csereprogramon (Open Society Youth Exchange), ahová a világ minden részéről érkeztek a nyílt társadalom eszméjének követői. Ennek kapcsán már idéztük a személyes beszámolót:A legtöbb résztvevő okos, idealista fiatal volt, akik úgy tűnt, tényleg csak jobbá szeretnék tenni a világot. Ami aggodalommal töltött el a találkozóval kapcsolatban az volt, hogy a jelenlévőkre úgy tekintettek, mintha baloldali hittérítők lennének, akik hazatérve terjesztik majd az igét."

Ennek fényében nem meglepő, hogy Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért nevű Soros-szervezet ügyvezető igazgatója egy évvel később direkt módon kritizálta a magyar kormányfőt, Miért hallgat Orbán Vikor?” címmel nyílt levélben vonta kérdőre a magyar kormányt az Ukrajnában kialakult „emberi jogi válsághelyzet kapcsán”, mivel a hatalom korlátozza a szabadságjogokat, alapvető kötelességének sem tesz eleget. Az már csupán érdekességként említhető, hogy azóta tudjuk, hogy Soros György milyen komoly befolyásra tett szert Ukrajnában, illetve hogy a magyar kisebbséget rendkívül hátrányosan érintő nyelvtörvény kapcsán mennyire passzívnak mutatkoztak az egyébként harcos Soros-jogvédők. Ugyancsak a Soros-hálózat tagjaként Magyarországon tevékenykedő Magyar Helsinki Bizottság egyik kampányarca, nyugalmazott Sándor Zsuzsa ex-bírónő elszólása óta is tudjuk, hogy a jelenlegi kormány megbuktatása prioritásnak tekinthető.

  1. jún. 22. napján szintén Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.” Ahogy arról beszámoltunk, akkor közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt. Az ügyben felmerült továbbá jogi képviselőként Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének és Cech Andrásnak is a neve.

A Helsinki-közeli ügyvéd, Cech András neve a fogvatartottak kártalanítása kapcsán is felmerült az elmúlt napokban. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.

Mint ismeretes, futószalagon érkeznek beadványok a strasbourgi székhelyű Emberei Jogok Európai Bíróságára (EJEB) a magyar állammal szemben a legkülönbözőbb okokból – amennyiben a sokszor borítékolható pernyertesség bekövetkezik ez nem csupán a panaszosnak, de az őt képviselő ügyvédeknek is jelentős anyagi haszonnal jár – egy konkrét – Cech András által képviselt –ügyben a magyar kérelmező az N. Béláné kontra Magyarország ügyben az alábbi pénzbeli követelésekkel állt elő:

Károk

  1. A kérelmező 13.185 euró vagyoni kártérítést követelt, ami 68 havi nem folyósított rokkantsági ellátásnak felel meg. A kérelmező továbbá 6.000 euró nem vagyoni kártérítést is követelt.
  2. Ebből az EJEB 10.000 eurós vagyoni kártérítést, és 5000 euró mértékű nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

Költségek és kiadások

  1. A kérelmező további (az áfát is magában foglaló) 19.220 eurót követelt a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel a kérelmező ügyvédjei és azok munkatársai által kiszámlázott, (az áfát is magában foglaló) 150 euró összegű ügyvédi és (az áfát is magában foglaló) 50 euró összegű jogi asszisztensi óradíjjal számított 121,5 órányi jogi munka és 19,9 órányi jogi asszisztensi munka díjának.
  2. Ebből a Bíróság ilyen címen összesen 15.000 euró megítélését tartotta „észszerűnek”, amely összegből le kellett vonni azt a 2.204,95 eurót, amit az Európa Tanács a Kamara és a Nagykamara előtt zajló eljárás tekintetében jogsegély keretében már kiutalt a kérelmező ügyvédjei számára; ilyen módon az ilyen címen kifizetendő összeg 12.795,05 euró.

A fentiek alapján szembetűnő lehet, hogy a Strasbourgban eljáró magyar ügyvéd óradíja, több mint 45.000 Ft.

Egy másik már ismertetett ügyben a Fazekas Tamás ügyvéd – ő az, aki értesítési címként a Magyar Helsinki Bizottságot jelöli meg az ügyvédi meghatalmazása fejlécében – által képviselt Magyar Helsinki Bizottság azért indított eljárást Magyarországgal szemben, mert több rendőr-főkapitányság megtagadta az illetékességi területén kirendelt védők névsorának, valamint az egyes védőknek adott kirendelési megbízások számának átadását. A Helsinki követelései az alábbiak szerint alakultak:

Károk

A kérelmező civilszervezet nem nyújtott be nem vagyoni kártérítés iránti követelést. Vagyoni kár címén azonban 215 eurót (kb. 65,000 forint) követelt. Ezt a bíróság megítélte.

Költségek és kiadások

A Helsinki Bizottság teljes költségigénye 8875 EUR + áfa (kb. 3,400,000 Forint) volt, amelynek a bíróság teljes egészében helyt adott. Ebből 6400 euró + 27 % áfa ügyvédi költség, és 2475 eurót (közel 800,000 Ft) követelt a tárgyaláshoz kapcsolódó utazási és szállásköltségek címén.

A napokban a Helsinki Bizottság részéről Kádár András Kristóf közvetett módon a gyöngyöspatai ügyre is utalhatott az ATV reggeli műsorában, amikor szerinte „más olyan csoportok kellenek, amikkel kapcsolatban negatív indulatokat, félelmet, gyűlöletet lehet kelteni és elég kézenfekvő célpontokat választott azt hiszem a miniszterelnök.”

Mint arra elsőként rámutattunk, a 100 milliós Gyöngyöspatához köthető „szegregációs ügyben” a 2004-ben létrejött és 2016-ban meg is szűnt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) nevű szervezet kezdeményezte az eljárást.

A CFCF arcív anyagai között megtalálható információ, hogy a szervezet állandó jogi szakértője, dr. Farkas Lilla, aki egyúttal a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is. Aki eddig kételkedett volna a Soros-szervezetek összefonódásában, vagy hálózati jellegében, annak ez újabb megerősítésként szolgálhat.

2020.01.17.

A börtönbiznisz Magyarországon az elmúlt években teljesedett ki, ami már odáig fajult, hogy konkrét hirdetések is megjelentek az „emberhez méltatlan fogva tartási körülmények” kártérítése érdekében, mint ahogy azt a 444 is idézi egy 2016-os cikkében. A 444 az említett cikkében arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy „akinek van egy csöpp esze, beperli a magyar államot.” Az esetek nagy többségében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága igazat is ad a fogvatartottaknak, így részükre a magyar állam köteles jelentős összegű kártérítést megfizetni a magyar állam és adófizetők rovására. Ennek az „üzletágnak” szeretne véget vetni a Fidesz, mint ahogy az a múlt heti miniszterelnöki sajtótájékoztatóból kiderült.

A 444 elmondása szerint a magyar börtönviszonyok szörnyűek: túlzsúfoltság, vizes és penészes falak, elhanyagolt zárkák, rossz állapotban lévő illemhely, sötét zárkák és a sort még folytathatnánk. Mindeközben, csakhogy némi ellenpéldát is szemléltessünk, Martonvásáron a börtönben a rabokat fehérre festett falak, kifogástalan állapotban lévő mellékhelyiség, tévé a falon és a lehetőségekhez képest kényelmes ágyak fogadják, amit 330 millió forintból újítottak fel, 2015-ben. 2010 óta pedig folyamatos bővítés valósul meg a börtönviszonyok tekintetében.

A 444 által megkérdezett Kadlót Erzsébet szerint, a kártérítés megítéléséről a bíróság észszerű indokok alapján dönt, „a bíróság ellenőrzi, hogy hány fős zárkában volt elhelyezve a fogvatartott, abban hány voltak, mekkora a cella alapterülete. Azok a rabok kaphatnak kártérítést, akik legalább fél évig voltak túlzsúfolt helyiségben”, és nem pedig mondvacsinált okokra alapozzák igényüket a fogvatartottak.

Ezzel ellentétben, a Helsinki Bizottság számadataiból másfajta következtetésre juthatunk, ugyanis 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt. Három éve összesen 678 654 650 forint, tavaly 3 495 528 842 forint, idén pedig eddig 533 937 700 forint kártalanítást fizettek ki fogvatartottaknak. Ilyen nagy mennyiségű esetben feltételezhető, hogy nem mindig húzódott meg ésszerű ok a pénzösszeg megítélése során. Ha már a Helsinki Bizottság adatait idézzük, érdemes azt is megemlíteni, hogy Kadlót Erzsébet a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, erős szálakkal kötődik a Magyar Helsinki Bizottság munkájához.

2017. október 1. hatállyal a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Helsinki Bizottsággal a megállapodásukat, ugyanis az országos parancsnok szerint a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ezt követően a Helsinki Bizottság elmondásai szerint tömegével érkeztek hozzájuk a levelek, melyekben a rabok a börtönben fennálló rossz viszonyokról panaszkodnak. A leggyakoribb ok a túlzsúfoltság, valamint a családtagokkal történő kapcsolattartás nehezítése volt. A Helsinki Bizottság szerint, további problémaként észlelték a rabok körében, hogy nehezítették számukra a csomagküldési szabályokat. De arra is panaszkodnak, ha a zárkában esetleg be kell tartani valamilyen rendet… A Helsinki Bizottság retorikájában folyamatosan visszatérő érv a börtönök túlzsúfoltsága, pedig épp ők voltak azok, akik egy nyilatkozatban azt mondták, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a letartóztatottak száma: míg 2010-ben 4800 letartóztatott volt, addig 2017-ben már csak 3400. Ebből pedig következtethető, hogy nem beszélhetünk egyidejűleg arról, hogy a túlzsúfoltság a börtönökben már katasztrofális állapotokat öltött.

De nemcsak a börtönben fennálló körülmények képezik a kritika tárgyát, hanem a büntetés-végrehajtási rendszer is, ami elmondásaik szerint, ellehetetleníti az ügyvéd munkáját, és azt hogy igazságos ítélet születhessen az adott ügyben. A már fentebb is említett Kadlót Erzsébet problémák halmazát sorolja fel egy 444-es cikkben: nem tudnak egyértelműen kommunikálni a védencével, félreértheti az ügyvéd tanácsát, de már olyan is előfordult vele, hogy ő értett félre egy tanú nevét. Megalázónak és jogsértőnek tartják a szabályozási rendszert. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) szerint viszont biztosítják a beszélők zavartalanságát, legfeljebb egyedi esetben fordulhat elő ennek az ellenkezője, és nem is kaptak megkeresést a hangzavar miatt. Telefont és laptopot, ami esetleg megkönnyítené az ügyvéd számára az iratok kezelését/adatok megismerését pedig egyszerűen biztonsági okból nem lehet bevinni a börtönbe.

És hogy melyek azok a szervezetek, akik erőteljesen kampányolnak a rabok jogaiért, sérelmezik a fogvatartási körülményeket: a már sokat hivatkozott Magyar Helsinki Bizottság, ami „mindenféle” emberi jogi védelemmel is foglalkozik, Társaság a Szabadságjogokért, mely társaság egyik vezetője nyíltan bevallotta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány jelentős anyagi támogatásokat nyújt a szervezetüknek.

A sorban következik még a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, ami szintén részesül a milliárdos juttatásaiból, továbbá említésképpen a  Utcajogász Egyesület és a Roma Sajtóközpont,  Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda.

2020.01.15.

A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol – eközben Brüsszel fizette a Soros-szervezet börtönmonitorig kampányát


1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet arra is rámutatott, hogy hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Enyhébb ítéletek, kevesebb fogvatartott

A Helsinki Bizottság szintén ebben az évben egy háttéranyagot hozott nyilvánosságra, amely az embertelen túlzsúfoltság a magyar börtönökben címet viseli. Ebben éles kritikával illetik a kormány börtönpolitikáját, szerintük nem jó megoldás a túlzsúfoltság csökkentésére, ha

  • a magyar kormány börtönöket épít
  • a büntetés-végrehajtásban azon igyekeznek, hogy az egyes börtönök között arányosan helyezzék el a fogvatartottakat

Ezzel szemben szerintük az lenne helyes, hogy

  • alakítsanak ki egy mechanizmust, amely alapján bírósági döntéssel lehetőség nyílik egyes („csekély súlyú bűncselekmények miatt elítélt”) fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a 100%-ot – jelenleg több, mint 120% ez az arányszám.
  • képezzék, érzékenyítsék a bírákat és ügyészeket, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák;
  • csökkentsék az elzárással fenyegetett szabálysértések számát;
  • illetve szerintük szabadságelvonás helyett házi őrizet kellene.

A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző”, mint végső eszköz. Az ENSZ tapasztalatai szerint nyilvánvalónak tűnik a „fogvatartás kultúrája”. Talán ez inspiriálta Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.

3. Akik megbánták „bestiális bűnüket”, ne üljenek életük végéig a hűvösön.

A hazai börtönviszonyok iránti élénk érdeklődés mellett a Magyar Helsinki Bizottság „szemet vetett” a bírósági ítélkezési gyakorlatra is - 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.

A Helsinki Bizottság magabiztossága egyébként indokolt volt abban a tekintetben, hogy szakmai álláspontjuk korábban rendre széleskörű publicitást kapott a bíróságokon. Az előzetes letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára” készült „Kézikönyv”-ben, mindezt persze szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket (lásd. vörös csillag) produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.

A Magyar Helsinki Bizottság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel szemben pedig úgy érvel, hogy esélyt kell adni annak a szabadulásra, aki valóban megbánta és megbűnhődte saját korábbi bestiális bűneit, aki megváltozott, aki más ember lett.

4. Brüsszel fizette

Azzal már korábban tisztában voltunk, hogy a Magyar Helsinki bizottság az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint 2018-ban a mérleg szerinti bevétele 457.417.709 Ft volt.

Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423.944.336 Forintot tett ki. Ezen túlmenően köztudottan jó üzlet a strasbourgi pereskedés. A Helsinki Bizottság honlapján strasbourgi ügyeink címszó alatt megemlítik, hogy „pereinkben összesen több mint 250 ezer eurónyi „méltányos elégtételhez” segítettünk olyan embereket, akik magyar bíróságok előtt nem tudták érvényesíteni az igazukat. Az azonban nem szerepel a szövegben, hogy ilyen kor perköltséget is megítél az Emberi Jogok Európai Bírósága – a 2016-os MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG kontra MAGYARORSZÁG ügyben a Helsinki költségigénye 8875 EUR + áfa volt. (Megközelítőleg 3,4 millió forint)

Ami pedig a Magyar Helsinki Bizottság börtönmonitorozását illeti, az sem titok, hogy az érintett tevékenységet az Európai Unió támogatása tette lehetővé. Minimum jónak ítélhető egyébként a korábbi Juncker vezette Bizottsággal a Helsinki Bizottság kapcsolata, hiszen un. „Uniós szintű hozzáférés az objektív szavahihetőség vizsgálatához szükséges tudásanyaghoz” (akármit jelentsen is ez magyarul, a leírás szerint „innovatív és fenntartható képzési módszerek kidolgozása”) projektre az Európai Bizottságtól 20 hónapra 118 295 805 Forintot, a „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz” (tudniillik menedékkérőknek) projektre szintén a korábbi Európai Bizottságtól 24 hónapra 133 699 497 Forint kapott a Soros szervezet az Uniós intézménytől.

 

2020.01.10.

Magyarországon évszázadok óta együtt élnek a magyarok és a nemzetiségek, köztük a cigányok is. Persze, voltak ez idő alatt nehezebb időszakok, sőt, a 19. századi nemzetiségi politikánkért országunk kétharmadával fizettünk meg Trianonban. Manapság azonban azt mondhatjuk, hogy általánosságban véve feszültségmentes az együttélés és nem küzdünk olyan integrációs problémákkal, mint nyugat-európai polgártársaink a Wilkommenskultur bukása óta. Miért keltik tehát a feszültséget Soros álciviljei?

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) hátrányos helyzetű, főként roma gyermekek segítését tűzte ki célul. 2004-ben jött létre és 2016-ban meg is szűnt a szervezet – bár amint később látni fogják, leginkább csak átalakult. Nem mi mondtuk, az Index írta róluk, hogy „az egyenlő bánásmódot előíró jogszabályok betartását stratégiai perekkel kikényszeríteni próbáló” alapítványról van szó. A kulcsszó pedig a stratégiai pereskedés, amelynek hazánkban a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek igyekeznek utat törni, bár a Nyugathoz és különösen az USA-hoz képet – hála az égnek – nálunk ez még gyerekcipőben jár. „Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) elé” – nyilatkozta egy később is idézett interjúban 2016-ban a CFCF egyik alapítója, Ujlaky András, ezzel pedig szerintünk mindent elárul a valódi célokról.

A CFCF számos pert indított iskolák, tankerületek és állami intézmények ellen a cigány származású diákok szegregációja miatt. Sőt, a Figyelő egy korábbi cikke szerint „a szervezet munkatársai – köztük Mohácsi Erzsébet – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult”. Szintén a cikkből következtethetünk a szervezet gátlástalanságára, ugyanis a beszámoló szerint annak ellenére is pereskedtek a roma tanulók érdekében, hogy azzal a szülők és a közösség nem értett egyet.

Az interneten elérhető információk alapján az alapítványt Eleőd Ádám, Mohácsi Viktória és Ujlaky András alapították. Utóbbival 2016-ban készített interjút a Beszélő Online, ahol a kezdetekről beszél. Mint elárulja, Mohácsi Viktóriával (volt SZDSZ-es politikussal) egy CEU-s kurzuson ismerkedett meg, majd a testvérével, a már említett Mohácsi Erzsébettel közösen kezdték el kitalálni a CFCF „projektet”: Ujlaky ugyanis perelgetni szeretett volna.

A szervezet indulásakor a kezdőtőkét Eleőd és Ujlaky adták, de nem kellett sokat várni az első Soros utalásra: a beszámoló szerint az első miskolci per után kaptak pénzt először a Nyílt Társadalom Intézettől. „Soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány” – nyilatkozta Ujlaky.

A CFCF támogatói között ott volt a Nyílt Társadalom Intézet, a Magyar Soros Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap, az Ökotárs Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust, amely nevek már ismerősen csengenek hűséges Olvasóink számára. Pedig egész jó kis summákat is kaptak, ahogyan az a Norvég Civil Alap honlapján található egyik támogatott projektnél is látszik, csak arra 66 000 eurót utaltak nekik.

Érdekesség, hogy a CFCF két projektfelelőse mellett ott szerepel Karlik Cintia neve is, aki a Budapest Pride sajtószóvivője. Ismét egy összefonódás Soros szövevényes hálózatában.

Miért kellett mégis lehúzniuk a rolót pár évvel ezelőtt? Nem kaptak több pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől, viszont a náluk indult Láthatatlan Tanoda működtetésére és az azt működtető Rosa Parks Alapítványnak azonban utalnak, tehát sikerült valamennyire átmenteni a szervezetet. Személyi összefonódás is van a CFCF és a Rosa Parks Alapítvány között, mégpedig dr. Kegye Adél személyében.

Kegye Adél 2018 óta elnöke a Rosa Parks Alapítványnak, amely közhasznúsági jelentése alapján Sorostól kapja a muníciót. Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, a CFCF ügyvédje volt és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is. Ezen kívül az általunk már sokszor emlegetett A Város Mindenkié csoportnál is tartott előadást.

Láthatóan jól beágyazott a Soros-szervezetekhez és megbízhatónak tartják, talán azért is, mert a Nyílt Társadalom Alapítvány Emberi Jogi Kezdeményezésének tagja volt.

Az alapítványt feltehetően nem véletlen nevezték el Rosa Parksról, amerikai fekete polgárjogi aktivistáról. Parks nevét és örökségét ma a liberálisok az USA-ban arra használják, hogy az afroamerikaiakat a – még többségben lévő – fehér lakosság ellen hangolják. Egész komoly mozgalmak és szervezetek épülnek a rabszolgaság miatti reparációk követelésére (ez az amerikai elnökválasztási kampányban is felmerült már, természetesen a Demokraták részéről), vagy elég a Black Lives Matter mozgalomra gondolnunk, amit szintén Soros pénzel.

Persze nem a valódi jóvátétel a céljuk az amerikai liberálisoknak, ahogy a hazai álcivileknek sem a szegregáció megszüntetése (külön cikket megérne a téma, mert korántsem olyan rossz a helyzet Magyarországon, mint azt állítják). Nálunk nem mozgalmak vannak, hanem mások vélt vagy valós nyomorából meggazdagodni kívánó sorosista szervezetek és jogászaik, akik a magyar adófizetők pénzét akarják kiperelni az államtól, hogy aztán abból további ügyeket indítsanak, érzékenyítsék a bíró- és jogásztársadalmat és amint azt Ujlaky is megfogalmazta: stratégiai pereket indítsanak. Ennek megálljt kell parancsolni minél előbb!

Ezeket a cikkeket olvastad már?