2018.12.04.

Afrikában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa a jól átideologizálható bölcsészet-, valamint társadalomtudományokban hirdet ösztöndíjprogramokat, Zambiától kezdve a mára fehérellenes háborús állapotok uralta Dél-Afrika Fokvárosi Egyeteméig. Sorosék pedig csak tüzelik az indulatokat, és az itteni kampuszokat csatatérré változtatják, mint teszik azt más földrészeken is; ez történik végső soron Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Afrikában fehérellenes éllel, míg Amerikában, Nyugat-Európában vagy éppen a közel-keleti egyetemek Soros-istállóiban Izrael-ellenes diák-összeverbuválás, hangulatkeltés folyik – legyen szó akár a kairói Al-Azhar Egyetemről, akár Cambridge ma már nyíltan aggódó zsidó diákjairól.

Ami a feketeellenes rasszizmus elleni ideológiát illeti, az valójában a régi ’68-as szellemben ölt testet. Az így felhergelt egyetemi diákok indulata ellenére ugyanakkor például a neves Oxfordi Egyetem egyik intézménye 2016-ban közölte, hogy nem távolítja el Cecil Rhodes szobrát az épületéből, noha a 19. századi brit üzletember és politikus a De Beers gyémánttársaság alapítója és a dél-afrikai fokföldi brit gyarmat miniszterelnöke volt (aki amúgy végakaratával létrehozta az egyetem külföldi diákoknak is szánt Rhodes-ösztöndíját). Az intézmény aktivizálódott diákjai már azt követően kezdeményezték Rhodes szobrának ledöntését, hogy a Fokvárosi Egyetemről eltávolították a politikus szobrát. Nem csoda tehát, hogy 28 évvel Nelson Mandela kiszabadulása után a helyzet talán még rosszabb is Dél-Afrikában, s hogy ma ugyanúgy rasszista megközelítések irányítanak politikusokat, hiszen az országos szellemi elit képzése is ilyen ideológiák mentén valósul meg. Ez a kifordult eszme vezetett el odáig, hogy egy baloldali feketéket tömörítő USA-beli egyesület, a Mobilized African Diaspora (MAD) 2017 tavaszán a Ku-Klux-Klan egyenruhájára utaló lepedővel takarta le Jefferson elnök Columbia Egyetemen található szobrát. Ezzel igazolva, hogy tényleg jogosan tette föl kérdését Donald Trump: hol lesz vajon a végső határ?

Hogy Soros mennyire hajlamos túllőni a célon, jól illusztrálja egy dél-afrikai eset is. A milliárdos üzletember pénzelte helyi szervezet, az elszánt lobbizó, tréningszervező Sex Workers Education and Advocacy Taskforce (Szexuális Munkavállalókat Oktató és Képviselő Munkacsoport, SWEAT – „sweat” angolul izzadás, verejték) tevékenysége miatt a korábbi egészségügyi miniszter, Nozizwe Madlala-Routledge is kifakadt, miután szerinte Soros és szervezete valójában a női méltóságot tiporja sárba. A prostitúció dekriminalizálása szerinte csak egy ideális lehetőséget teremtene férfi bűnözői csoportok számára a nőkkel való üzérkedéshez. Az, hogy például az ugyancsak részben fiatal politikai aktivistákat gyámolító Amnesty International szintén támogatja a szexmunka legalizálását, jól jelzi a nemek társadalmi egyenlőségét hirdető genderelméletük zavarosságát. (Persze az ilyen radikális feminista mozgalmak, illetve képzéseik és tréningjeik valójában politikai célt szolgálnak Soros hálózatában, mint ahogy a PASSIA körül kiépített iszlám feminista vonulat is; ilyen mozgalmak révén ugyanis egyszerre lehet támadni Trump elnököt vélt iszlámellenessége és „nőgyűlölete miatt”, mint ahogy nőtüntetésekkel akarták kellemetlen helyzetbe hozni Brett Kavanaugh-t is Trump főbírójelöltjeként.)

A Soros-féle Movement.org még 2008-ban kezdte el koordinálni a radikális ifjúsági mozgalmakat, az alapítócsoportok között pedig ott volt az egyiptomi Április 6. Ifjúsága Mozgalom (April 6 Youth Movement), amely az „arab tavasz” keretében lezajlott egyiptomi forradalom kezdőnapját, 2011. január 25-ét kiválasztotta. Az Egyiptomban Soros-hátterűnek tekintett mozgalom is jelentékeny szerepet játszott abban, hogy végül politikai káosz és erőszak következett be, és önégetések, gyilkosságok sorozata (például a hírhedt szuezi mészárlás) indulhatott meg az országban.

Jól látható tehát Egyiptom, Dél-Afrika, de az Egyesült Államok példáján is, hogy a Soros-hálózat janicsárképzései, az ő szocializációs műhelyeikben (az egyetemek vagy középiskolák mellett a közösségi médiában is) kinevelt aktivistahálózat sokszor stabil politikai rendeket felforgatva, jobb esetben kezelhető káoszhelyzeteket idéz elő, rosszabb változatban akár fizikailag is megvalósuló háborúskodást, megosztottságot és permanens fajgyűlöletet hoz a világba.

Nem mindenki barát, aki Obama

Sorosék afrikai terjeszkedését akár az általuk megtámogatott Barack Obama is segíthetné, aki legutóbb például arra használta idén júliusban Johannesburgban Nelson Mandela születésének 100. évfordulója alkalmából tartott beszédét, hogy élesen támadja utódját, Donald Trumpot, ami persze jó adag ízléstelenségre és gátlástalanságra utal.

Hasonló jellemhibákra hívja fel a közvélemény figyelmét a volt amerikai elnök testvére Malik Obama, aki folyamatosan támadja őt – egyik twitter bejegyzésében például kérdőre vonta Barackot, hogyan kaphatta meg a Nobel béke díjat, ha a „saját testvérével sem tud békét teremteni”?

Sőt, korábban kijelentette, hogy 2008-ban kizárólag kampánycélokra kihasználta Barack Obama a kenyai gyökereit és ottani családját – képmutatónak nevezve őt egyúttal.

Nos, ha elnézzük a Soros familia afrikai ténykedését, a képmutató a legszolidabb jelző, ami eszünkbe juthat.

A volt brit munkáspárti miniszterelnök is segített

2002-ben az akkori brit miniszterelnök, Tony Blair Johannesburgban bejelentette, hogy elfogadja Soros javaslatát. 2003-ban Blair megalakította a már említett EITI-t, egy londoni székhelyű globális ügynökséget, amely megpróbálja bevonni az USA-t is a világ nyersanyagainak nyílt ellenőrzésébe. 2006-ban az EITI főtitkársága Norvégiában került felállításra és Soros irányítása alá lett helyezve, a pénzeket az OSI adta, az EITI igazgatói tanácsában pedig a Soros-ügynökségek kaptak helyet, a PublishWhatYouPay, a RevenueWatch Institute és a Global Witness.

A Soros Kezdeményezés mögött nagy szerepe volt a gyémántoknak. Míg a világot megrázták a maffiózók és katonák által készpénz-helyettesítőként is használt afrikai gyémántok és drágakövek körüli véres háborúk, addig a „véres gyémántok” ügyét a Soroshoz tartozó Global Witness és a legnagyobb gyémántvállalatok közösen London céljainak megfelelően alakítgatták.

2000-ben Brüsszelben felállításra került a Gyémánt Világtanács, amit a londoni és dél-afrikai DeBeers-ek irányítanak, valamint Maurice Tempelsman (DeBeers ügynök), a new york-i Lazare Kaplan gyémántvállalat feje, és Dan Gertler izraeli gyémántmilliárdos, illetve az ő családja. A Gyémánt Világtanácsnak az iparág kifosztására irányuló reformjait a Global Witness gond nélkül jóváhagyta és jelenleg az EITI programjának szerves részét képezi.

A cél a nyersanyag

Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el, ez ítélte el Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt is, aki a tárgyalások ideje alatt, tisztázatlan körülmények között 2006-ben hunyt el.

Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”

A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.

Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.

Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.

A kezdeményezés eredetileg az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért (NED) mintájára jött létre, amely annakidején meghatározó szerepet játszott az 1980-as Irán elleni beavatkozásokban. Az EIR heti hírmagazin riportja során, 1993. május 27-én McMillan-Scott azt mondta Mark Burdman riporternek, hogy az agyszüleménye, a Demokrácia Kezdeményezés együtt fog működni a NED-el, a brit külügy által támogatott Westminster Fund for Democracy-val és az amerikai Soros György Alapítvánnyal.

Ezen rémálom egyik oldalán található a Nyersanyag-kitermelő Iparágak Átláthatósági Kezdeményezése (angol rövidítése EITI). A dolog a Soros által indított PublishWhatYouPay („Mutasd meg, hogy mit fizetsz”) csoport követelésével kezdődött (őket a Soros által finanszírozott Global Witness csoport segítette), amikor felszólították a jelentős nyersanyagokkal rendelkező országokat, hogy tegyék közzé a nyersanyagok adásvételével kapcsolatos összes dokumentumaikat, azon jelmondat keretében, hogy „elég a megvesztegetésből”.

2018.12.01.

Tessék választani! - jutott eszünkbe a régi televíziós vetélkedő címe, amikor arról értesültünk, hogy hamarosan tisztújító gyűlést tart a Magyar Bírók Egyesülete (MABIE), melynek vezetéséért ketten: egy volt kommunista pártkáder és egy Gyurcsány-kitüntetett száll majd ringbe.

A szervezet jelenlegi vezetője dr. Makai Lajos, aki a hivatalos életrajza szerint 1981-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, 1981 és ‘83 között fogalmazó, majd 1983. december 1-én a Marcali Városi Bíróság bírájává nevezték ki. Figyelemre méltó, hogy még ugyanabban az évben (más forrásunk szerint viszont később, 1985-ben) Miniszteri Dicséretet kapott, aminek okáról szemérmesen hallgat. A következő, amit megjegyez, hogy 1989-1991 között a Kaposvári Városi Bíróság büntetőbírája, 1991-től pedig a Somogy Megyei Bíróságon megyei bírósági bíró, és ‘97. január 1-től kollégiumvezető. 2003-ban került át a Pécsi Ítélőtáblára, s ekkor lett a MABIE alelnöke is. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült, decemberben pedig a MABIE elnökévé választották.

Makai 2013-ban újrázott, de 10 év alatt sem unt rá az egyesület vezetésére: harmadszor is elfoglalná az elnöki széket. “Iparági” híresztelések szerint céljai eléréséhez szüksége van a rendszerkritikus bírák legalább egy részének a szavazatára, ezért is fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék.

E lépését az teszi igazán visszatetszővé, hogy 2011/12-ben a Makai vezetése alatt álló egyesület is részt vett a bírói igazgatási rendszer reformjának kidolgozásában. Sőt, a MABIE-elnök voltaképpen a védelmébe vette azt a jelenleginél központosítottabb modellt, ami utóbb a Velencei Bizottság nyomására nyerte el mai formáját. Ezért meg is kapta a magáét, a Népszava például azt írta (2012-02-06. szám) róla: táblabírósági vezetői kinevezését a “fideszes igazságügyi törvények” támogatása miatt kapta.

Makai Lajos ugyanakkor tiltakozott a bírói nyugdíjkorhatár 62 évre történő leszállítása ellen. A kormánynak ezt az intézkedését sokan párhuzamba állították a német állam második világháborút követő “Entnazifizierung”-jával, vagyis az államigazgatás és az igazságszolgáltatás “nácitalanításával”, mondván ezzel az intézkedéssel néhány év alatt eltüntethetőek az igazságszolgáltatásból a Kádár-korban szocializálódott ítészek, ami jelentős szellemi megtisztulással járt volna, de a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság Strasbourgban elintézte, hogy ez ne így legyen...

A MABIE elnöke jövőre tölti be 62. életévét. A törvény tehát nem akadályozta volna meg abban, hogy kitöltse hivatali idejét, és úgy vonuljon nyugdíjba, mint a Pécsi Ítélőtábla és a bírói egyesület megbecsült exelnöke. Nem... Makait valószínűleg a “kommunistátalanítás” zavarta igazán. Legalábbis, a hivatalos életrajzából “kifelejtett” részletekből akár erre is következtethetünk.

Makai bírói pályafutása ugyanis nem volt töretlen. Való igaz, hogy az egyetem elvégzése után fogalmazóként belépett a bíróvá válás előszobájába, de pontosan 3 év után - tehát közvetlenül a célvonal előtt - otthagyta Marcalit. Miért? A PÁRTÉRT!

Biztos forrásból tudjuk, hogy 1986. december 1-vel dr. Makai Lajos az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztályára került, mint politikai munkatárs. A MABIE jelenlegi és talán leendő elnöke, a nagy hirtelenjében rendszerkritikussá vált Makai Lajos mögött akkor már másfél éves mozgalmi múlt volt. A KISZ-be 14 évesen, 1971-ben lépett be, s aligha kényszer hatására, ugyanis 1983-ig nem csak tagja, de különböző szintű vezetője is volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s 1979-től a rendszerváltozásig az MSZMP-nek is büszke tagja volt.

Úgy hírlik, vele szemben Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék balliberális sajtó által elsiratott exelnöke száll ringbe. Róla korábban megírtuk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökeként még Gyurcsány Ferenc előterjesztésére kapott 2007-ben állami kitüntetést, amit részben a 2006-os „helytállásával” indokolt a bukott szocialista miniszterelnök. A „helytállás”, mint tudjuk, azt jelentette, hogy a PKKB bírái számos tüntetőt tartóztattak le és ítéltek el koholt vagy hiányos bizonyítékok alapján – futószalagon. Ezt az igazságtalanságot csak a 2010-es kormányváltás után, a Balsai-jelentés nyomán meghozott semmisségi törvénnyel lehetett valamelyest helyre hozni.

Valamelyest. Hiszen az a tény, hogy a legnagyobb bírói egyesület elnöki tisztségéért 2018 decemberében egy volt kommunista pártkáder és egy Gyurcsány-kitüntetett száll ringbe, azt mutatja, hogy a bíróságokon a rendszerváltás még mindig nem fejeződött be.

2018.11.29.

Az Eötvös Csoport 2015 márciusában alakult azzal a célkitűzéssel, hogy „intellektuális és értékelvű” közösséget teremtsen közéleti kérdések megvitatására. A létrehozás apropóját krédójuk szerint a közbeszéd színvonalának romlása adta. A névadás ne tévesszen meg senkit, nincsen köze a nagymúltú és híres Eötvös Cirkuszhoz, bár a „cirkuszolás” erre a jobboldalinak nevezett körre is kifejező leírás.

A Csoport havonta tart vitaesteket a Társadalmi Reflexió Intézettel együttműködve; az intézetet a jezsuiták hozták létre és az általuk üzemeltetett Párbeszéd Háza helyiségeit biztosítják a „valódi konzervatívok” számára az eszmecserékhez. A következő ilyen rendezvény december 12-én lesz nemzetpolitika témakörben, melynek résztvevői Bárdi Nándor történész és Fiala-Butora János jogász lesznek (utóbbi a Facebookon sokat sejtető CEU-s kitűzőben látható, valamint a Soros-egyetem melletti tüntetésen is feltűnt). Legutóbbi rendezvényükre november 14-én került sor „Nemzeti populizmusok és liberális demokráciák” címmel. Előadott Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.

Sokat elmond az Eötvös Csoportról az is, hogy médiapartnerük az Index, amelynek támogatását mindenki figyelmébe ajánlották október 9-i Facebook posztjukban. A megnevezett fake news portál egyébként „kormánykritikus jobbközép bázisként” hivatkozik a Csoportra.

Lássuk, kik a csoport tagjai.

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi oktató, aki a rendszerváltás utáni politikai karrierjét az MDF politikusaként kezdte, azóta pedig eljutott oda, hogy idén november közepén közös mozgalmat alapított Márki-Zay Péterrel Mindenki Magyarországa Mozgalom néven. Megosztjuk olvasóinkkal egy különösen megmosolyogtató nyílt levelét Szél Bernadetthez, akit alkalmas miniszterelnök-jelöltnek tartott „higgadt, szakszerű érvelése” miatt.

Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Jelenleg a CEU kuratóriumának tagja, ez okból kerülhetett fel a Figyelő listájára idén tavasszal. A kuratórium tagja, tehát Chikán „kollégája” többek között Soros György, a fia Alexander Soros, valamint a CEU rektora Michael Ignatieff is. Szép kis társaság.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Saját honlapján olvasható önéletrajza szerint tagja a CEU Press szerkesztőbizottságának, a CEU Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének pedig oktatója. Szintén szerepelt a Soros-listán, de állítása szerint ő erre kimondottan büszke.

Győrffy Dóra magasugróból lett politikatudós, jelenleg egyetemi oktató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint a Corvinuson. Tanulmányait a Harvardon és mily meglepő, a CEU-n végezte. Friss tagja az Eötvös Csoportnak.

Feledy Botond a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktat, 2017 óta a már említett Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója. A Csoport többi tagjához képest visszahúzódóbb, de neki is vannak kormánykritikus megszólalásai. Értesüléseink szerint a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium vezetőjeként szervezkedett inkább, így fordulhatott elő, hogy egy szakmai estre meghívták a Momentumot.

Jakab András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék docense. Korábban már megírtuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója volt, amikor a magyar jogállamiság helyzetéről szervezett konferencián bemutattak egy tanulmányt, amelynek ő is szerkesztője volt. A szerzők között számos ismert Soros-zsoldos szerepel. Jakab András feltehetően egy hiúságában megsértett alkotmányjogász, hiszen a Kormány nem fogadta meg minden ötletét az Alaptörvény megírásakor. Nem is csoda, hiszen többek között kritizálta, hogy a házasság, mint férfi és nő közötti intézmény fogalma bekerült az Alaptörvénybe.

Király Miklós az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának volt dékánja, jelenleg tanszékvezető. Azzal próbált magának egy kis népszerűséget gründolni, hogy Facebook posztban a nemzeti konzultációs kérdőív vissza nem küldésére buzdított: ezzel a performansszal végigjárta az ellenzéki sajtót. Nem tudjuk, mit fogyasztott, de valami miatt már az EU-ból való kilépés lehetőségét vizionálta. Ha már a Mark My Professor oldal alapján a diákok körében nem örvendett nagy elismertségnek…

Sólyom László volt köztársasági elnököt, volt alkotmánybírót mindenki ismeri. A „legzöldebb exállamfő” az Eötvös Csoport tagjaként számos rendezvényükön előadóként és moderátorként is exponálja magát; legutóbb felvetette, egyáltalán szükség van-e a keresztény kultúra védelmére. Vele kapcsolatban érdemesnek találjuk kiemelni, hogy a kommunista pártállam kiszolgálói tőle kaptak nem várt segítséget a rendszerváltás után: a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvényjavaslatot a megszavazása után alkotmányossági kifogásokkal elkaszálta a Sólyom által vezetett Alkotmánybíróság. 

Tóth István György a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. A Fidesz harmadik kétharmados győzelmét azzal magyarázza, hogy szerinte a magyar nép „apakomplexusos”.

Tölgyessy Péter az SZDSZ volt elnöke, volt frakcióvezetője, volt országgyűlési képviselője (szerencsére az SZDSZ-ről már csak múltidőben lehet beszélni). Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa. Politikai éleslátásáról sokat elmond, hogy idén április 4-én még úgy látta: a Fidesznek kétharmadra már nem, csak a parlamenti többségének megőrzésre van esélye és nem zárja ki azt sem, hogy ellenzék felülkerekedhet.

Urbán László közgazdász, 2012-2017 között a CEU Business School professzora volt. Feltehetően sértődött ember, mert végül nem ő lett az első Orbán-kormány pénzügyminisztere: Orbán már a nyilvánosság előtt is megnevezte őt a poszt várományosaként. Ezután azonban Urbán egy szerencsétlen kijelentést tett, azt mondta, egy dolog a választási program és más a kormányprogram. Ezen nyilatkozata után a miniszterelnök valószínűleg úgy látta, ennek az embernek semmi politikai érzéke nincs, de esze lehetne több és végül nem őt kérte fel. A Bajnai Gordon féle Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátora.

Ezek után döntsék el kedves Olvasóink, hogy mennyire jobboldali és konzervatív ez a társaság…

2018.11.21.

„Az ellenzéki pártok természetesen Soros oldalán vannak.”

(Lendvai Ildikó)

1./ A posztkommunista baloldal, a SZDSZ-es értelmiség és a Soros György által pénzelt civilek kéz a kézben tartják szorításukban a hazai felsőoktatási szférát. Az ELTE jogi Kara azonban e körben is jobban teljesít: az álcivil Magyar Helsinki Bizottság tananyag lett az eredetileg Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetemen. Emellett a Háttértársaság a melegekért társadalmi munkában veszi igénybe a joghallgatók segítségét egy „jogi tudásbázis” kialakításához.

2./ A Magyar Helsinki Bizottság szabályos hálózatot működtet a magyar felsőoktatásban, alapvetően a profiljukból fakadóan a különböző jogi karokon nemcsak itthon, de például a rendszeresen liberális össztűz alatt tartott Oroszországban is.

3./ Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala is hatékonyan szintetizálja a hazai Soros-világot és a tudományos szférát, miközben az Eötvös Károly Intézet igazgatója remekül ötvözi az egyetemi és a közéleti tevékenységet. Az EKINT igazgatója által szerkesztett, és a szervezet által támogatott könyvet pedig az ELTE ÁJK hivatalos könyvesboltjában veheti kézbe az érdeklődő joghallgató.

4./ A Soros-hálózat nemcsak a felsőoktatásban aktív, az Amnesty International emberi jogi érzékenyítésben részesíti az állami intézményekben a magyar gimnazistákat. A „tananyag” szerint a liberális álcivil szervezetek az illegális migránsokat az 1956-ban a kommunisták elől menekülőkhöz hasonlítják, nyári táboraikban pedig a kisdiákokat a menekültek iránti megértésre érzékenyítik.



1./ 2016. április 21. 17.30 óra, az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatáról, illetve a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) kutatásának főbb eredményeiről tartott tudományos ülést Novoszádek Nóra, az MHB jogi előadója, kutatási koordinátora.

Kép: dr. Novoszádek Nóra, a színes egyéniség. Forrás: helsinki.hu

Az ülés levezető elnöke: Dr. Gönczöl Katalin a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke. Mindketten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatói voltak és az is közös bennük, hogy rendkívül kritikusak a jelenlegi kormányzattal szemben, egyúttal forrásaink szerint egyértelműen liberális szellemben nevelték a jövő jogászgenerációját.

Aki azt gondolná, hogy az említett esemény egy véletlen, egyszeri alkalom - nevezetesen, hogy egy, a Soros-hálózathoz tartozó szervezet prominense tudományos ülést (!) tart Gyurcsány Ferenc egyik volt államtitkárának, az SZDSZ egyik lehetséges köztársasági elnök-jelöltjének levezető elnöklése mellett, csalódnia kell.

Az érintett program ugyanis hűen tükrözi a jelenleg is az ELTE ÁJK-n uralkodó ideológiai viszonyokat és ez természetesen a joghallgatók számára elérhető tananyagban is testet ölt. Az intézmény fontosnak tartja, hogy a hallgatók, az egyetemi évek során a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Ezért 2018. tavaszi szemeszterében Társadalmi felelősségvállalás címmel egy új, fakultatív kurzust hirdettek meg a Karon.

A képzés egyik sajátossága, hogy a félév során a tárgyfelvételkor kiválasztott szervezetnél lesz lehetősége különböző önkéntes munkákban részt vennie a fiatal joghallgatónak. Még a Háttértársaság a Melegekért, illetve a Menhely Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati munkájában is. 

A Menhelynél a hallgatók megismerkednek a Kürt utcai központtal (fürdés, mosás, telefonhasználat). Az önkéntesek elsajátítják a szociális támogatási rendszer működését és részt is vehetnek működtetésében. Bemutatásra kerül a Fedél nélkül c. lap szerkesztősége és működése. A hallgatók részt vehetnek az étkeztetés és a fürdő irányításában, valamint az utcaszolgálat munkájában is. A Háttér Társaság a kurzusleírás szerint egy jogi tudásbázis kialakításán dolgozik, amely az LMBTQI emberek szempontjából jelentőséggel bíró hazai és nemzetközi jogszabályokat, ajánlásokat, jogeseteket, illetve a vonatkozó jogi szakirodalmat és ezek összefoglalását tartalmazza. A joghallgatók feladata esetismertetések, szakirodalmi összefoglalók írása, ha ezt a szervezetet választják.

Minden szervezetnek van a tárgyleírás szerint oktató kapcsolattartója. Nos, ilyet a Helsinki esetén nem lehetett nehéz találni a pesti jogi karon. Az MHB honlapjának tanúsága szerint - mint ahogyan arról korábban írtunk - több féléven át büntetőjogi, menekültügyi és antidiszkriminációs jogklinikát működtettek,"amely során a joghallgatók elméleti képzés mellett ügyvédek és oktatók segítségével tapasztalatokat szerezhettek a jogvédelem gyakorlatából is. Szervezetként vagy munkatársaink révén azóta is folyamatosan részt veszünk az egyetemi jogászképzésben.”


2./ A balliberálisok, a sorosisták és a magyar felsőoktatás prominenseinek összeborulása nem újdonság. 2005. december 10-én, az emberi jogok világnapján a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal (Társaság a Szabadságjogokért) és a Másság Alapítvány / NEKI-vel közösen emberi jogi fesztivál szervezett a budapesti, ultraliberálisnak ismert Gödör Klubban. Az MHB „Az emberi jogok és a migráció: Idegenek közöttünk, magyarok Magyarországon – avagy mit tehet a magyar állam azért, hogy a határon túli magyarok valóban gyökeret ereszthessenek Magyarországon?” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen „dr. Nagy Boldizsár egyetemi tanár (ELTE-CEU), és dr. Avarkeszi Dezső” (akkor MSZP, jelenleg DK) akkori országgyűlési képviselő vettek részt.

Nagy Boldizsár azóta is aktív, nevéhez fűződik aszégyellem magam egykori tanítványaim miatthírhedt elszólás, amelyet a nemzetközi jogász a Stop Soros törvénycsomag kapcsán fogalmazott meg. Az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója szerint egyébként a „magyar menekültügyi helyzet hazugságra épül,” szerinte ugyanis nincs tömeges migrációs nyomás. Meg kívánjuk ugyanakkor jegyezni, hogy 2015 óta 2,2 millió migráns érkezett Európába.

Az álcivil Sorosék által finanszírozott Helsinki „egyetemi sikereikről” korábban is hírt adtunk (valamint itt, itt, itt és itt), mint ahogyan fontos annak az említése is, hogy szerte a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Észak-Afrikában és a kaukázusi régióban is. Több ország egyetemein pedig – például Oroszországban és Uruguayban – menedékkérőket ingyenesen segítő jogklinikák létrehozásához nyújtottak szakmai támogatást.

 

A teljesség igénye nélkül néhány név, az MHB-hoz köthető oktatók közül:

  • Novoszádek Nóra: ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék megbízott előadója, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
  • Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, korábban a Magyar Helsinki Bizottság választójogi szakértője;
  • Kiss Valéria, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanársegéde, a Magyar Helsinki Bizottság által is jegyzett bírósági érzékenyítő képzés előadója;
  • Kirs Eszter, a Miskolci Egyetem ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék docense, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
  • Tóth Balázs, korábban a Miskolci Egyetem Jogi Karának oktatója, a Magyar Helsinki Bizottság állandó ügyvéde az emberi jogi tanácsadó programban.

Dr. Tóth igazi polihisztor, az egyik oktatói adatbázis szerint 4-5 féle tárgyban is kipróbálhatta magát a jogszociológián, a jogbölcseleten át egészen az államtanig, igaz a hallgatói vélemények alapján egy erős közepes osztályzatot kapott csak a munkásságára. Dr. Kiss Valéria pedig  neve onnan is ismert lehet, hogy ő volt a magyar bíráknak tartott érzékenyítő tréningek egyik vezetője A jogi kar oktatójaként ugyanakkor hátrányos megkülönböztetés jelenségének szociológiai értelmezése és emberi jogi kezelése címen nappali hallgatóknak tartott órákat, amelyek keretében a hallgató megtanulhatta a magyar megkülönböztetésmentesség jogi szabályait és képessé vált azokat alkalmazni és elhelyezni a magyar jogrendszerben. A kurzus ezen túl bevezette a joghallgatót a megkülönböztetés-mentességi jog európai és legfontosabb nemzetközi jogi összefüggéseibe – bármit jelentsen is ez.


3./ Különös társaság gyűlt össze 2018 szeptember végén az alapvető jogok biztosának hivatalában. Az alkotmányjogot oktatók I. találkozója című rendezvényt – amelyről természetesen az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke is hírt adott közösségi oldalán – néhány meghívottra tekintettel nyugodtan hirdethettek volna az #istandwithCEU vagy az #opensocietyfanclub hashtagekkel is a közösségi médiában.

Az előadók között találjuk mások mellett a keresztnevét szemet szúró magyartalansággal használó Somody Bernadette-t, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Intézet igazgatója, nem mellesleg az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének főállású adjunktusa. Mint ismert, ez az a szervezet,  amit Majtényi László, a baloldali összeborulás legutóbbi államfőjelöltje, Soros régi “elvtársa” vezet;  amely sosem késlekedik lesújtó véleményt nyilvánítani a jogállamiság magyarországi helyzetéről, a “fasizálódásról”; és amely bármikor kész Brüsszelhez vagy éppen Strasbourghoz fordulni, s ott feljelenteni a kormányt, ha az a magyar választók kétharmados többségének felhatalmazását élvezve például megköveteli a külföldről támogatott civil szervezetektől, hogy ezt a tényt jól láthatóan jelezzék a honlapjukon és kiadványaikon.

Az EKINT igazgatójának közéleti és tudományos munkássága (illetve annak összefonódása) pregnánsan mutatja be a problematikát. Az ATV visszatérő vendége szeret arról beszélni, hogy miért alkotmányellenes az illegális migrációt megállítani hivatott Stop Soros törvénycsomag.

Somody ugyanakkor, ha kell a TEK-be is belerúg, és nemzetbiztonsági statisztikákhoz való hozzáférést szorgalmaz.

Emellett az ELTE ÁJK Kecskeméti utcai könyvesboltjában (un. Eötvös-pontban) bukkanhat rá a joghallgató, egy az általa szerkesztett és az Eötvös Károly Intézet által támogatott kötetre, amely már a bevezetőjében olyan megállapításokat tartalmaz, mint hogy a 2011-es Alaptörvény relativizálta (értsd: gyengítette) az alapjogfogalmat, kritizálja a jelenlegi kormányzat által kezdeményezett, Alkotmánybíróságot érintő változásokat és persze kiemeli a gyakorló civil jogvédők aktivitását.

De visszatérve az ombudsmani hivatal eseményére, Somody a rendezvény plenáris ülésén szólalt fel, amit négy tematikus szekcióülés követett, olyan előadókkal, mint a már korábban említet volt Helsinkis Pozsár-Szentmiklósy, Zeller Judit, Gárdos-Orosz Fruzsina és Sólyom Péter. Zeller a Soros György bőkezű támogatást élvező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet munkatársa - amellett, hogy a pécsi egyetem adjunktusa. Nem véletlenül szerepelt tehát a Figyelő Soros hazai elvtársainak nevét tartalmazó listáján. A TASZ mellett egyébként a CEU-val is szoros kapcsolatot ápol, időnként előadást is tart Soros György magánegyetemén.

Gárdos-Orosz Fruzsina az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Jogtudományi Intézet igazgatója, a rendezvényt szervező egyesület tanácsadó testületének tagja, egyetemi oktató - és persze CEU-s öregdiák.  Aktivitása figyelemre méltó, részt vesz egy kelet-közép-európai jogi, politológiai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEE Forum munkájában is. A tanácskozás minden évben más országban ülésezik, 2016-ban Budapest következett, s az ez alkalomból készített kiadvány szerint Gárdos-Orosz Fruzsina volt a rendezvény egyik háziasszonya. Sólyom Péter pedig korábban a szélsőségesen liberális Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztője volt. A róla szóló videón az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet rögzített, és Soros György Open Society archivált arról beszél, hogy az új Alaptörvény nem a polgárok szabadságáról szól, és mennyivel jobban tetszik neki az 1989-ben módosított korábbi, sztálinista alapokon nyugvó alkotmány.

A fentiekre tekintettel adja magát a kérdés: vajon miért ad teret az alapjogok biztosa, Székely László, ezeknek az embereknek?

Mint arról korábban is beszámoltunk az Állampolgári Jogokért felelős országgyűlési biztos szervezetének működését is keresztezték a Soros-civilek: az alapvető jogok biztosa 2014-ben Civil Konzultációs Testületet hozott létre, amely kapcsán felbukkant a Magyar Helsinki Bizottság, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány neve is. Szintén ebben az évben óriási botrány kerekedett egy, a Székely László hivatalából kikerült levelezésből, amely szerint az ombudsmani iroda egyik főosztályvezetője és a TASZ programvezetője e-mailben egyeztettek arról, hogy mikor jelenjen meg a VIII. kerületi tűcsere-program megszüntetéséről szóló jelentés, amelyben az alapvető jogok biztosa leírja, hogy a program lezárása jogsértő volt. A történtek miatt a miniszterelnökség akkori vezetője azt nyilatkozta: ha ez igaz, Székelynek azonnal távoznia kell. A balhét végül a hivatal egyik munkatársa vitte el, de tudomásunk szerint az állását nem veszítette el, és máig az ombudsman mellett dolgozik. 


4./ Korábban már írtunk arról, hogy a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fazekas+ Fesztiválján tartottak előadást az Amnesty International (AI) munkatársai „Mi a gyűlölet-bűncselekmény?” címmel.

Ez egyike a szervezet emberi jogi óráinak, amelyeket kérésre tartanak meg az iskolákban. Ezek 45-90 perces foglalkozások, amiket az Amnesty International Magyarország a honlapjuk szerint 2014 óta 9965 gyermekhez és fiatalhoz juthatott el országszerte. Ennyi magyar ifjú agyát próbálták meg átmosni „előítélet-mentesítő és érzékenyítő” képzéseikkel. Az órák fő témái a nemi szerepek, az LMBTQI emberek jogai, a menekülteket érintő „rendszerszintű jogsértések”, a rasszizmus és az előítéletek, valamint a gyűlölet-bűncselekmények.

Új emberi jogi képzési koordinátoruk Beöthy Ádám idén csatlakozott az Amnesty csapatához. Ideológiailag képzett, mivel korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán volt gyakornok, majd az SOS Gyermekfalvak Alapítványnál dolgozott menekült családokkal. Szeretné elmélyíteni emberi jogi oktatóprogramjukat, valamint eljuttatni vidék iskolákba is. Véleménye szerint a magyar kormány „megkérdőjelezi az emberi jogokat”.

Az órákat a Soros-szervezet munkatársai és az általuk kitanított képzők tartják, de az iskolai pedagógusok számára is készítettek oktatási segédletet a különböző témájú órák vázlataival. Ezt végigolvasva már biztosak lehetünk benne, hogy az oktatás keretein belül befolyásolni akarják a gyakran naiv fiatalokat: fogalomhasználatukban olyan kifejezések szerepelnek, mint „emberi jogi jócselekedet” (ez tehát már külön kategória), „igazi civil gesztus” valamint „emberi jogi nézőpontú magyarázat”.

Különösen megdöbbentő, az ideológiailag egyoldalú, a menekültekkel kapcsolatos érzékenyítő óra vázlata, ugyanis a mostani európai migrációs válságot, a jobb megélhetés reményében érkező gazdasági migránsokat a kommunizmus és a megtorlás elől menekülő 1956-os magyar menekültekhez hasonlítják. Kifelejtik a tananyagból azt, hogy a magyarok türelmesen várták kérelmük elbírálását Ausztriában: nem követelőztek, hogy melyik országban akarnak élni és nem rohamozták meg a határokat; pláne nem követtek el terrorcselekményeket a befogadó állam lakosaival szemben.

A vázlatban a következő leírás szerepel iránymutatásul az oktatóknak:

„Az infografikák segítségével a képző bemutatja a menekültek útvonalait, eloszlatva azt a tévhitet, hogy mindenki az EU-ba indul/veszélyt jelent az EU lakosságára.”

„FONTOS: hangsúlyozni kell, hogy az álláspontunk nem véleményt, hanem az emberi jogi nyilatkozat alapján egy jogos elvárás minden olyan államtól, akik az emberi jogokat beépítették törvénykezésükbe.”

Az AI említett tanítási egységének leírása szerint a 13-24 éves korosztály olyan kérdések megvitatására kap lehetőséget, mint pl.:

„Mit csináltok a beteg nagypapával?”

„Hogyan juttok át a határon a kisbabával?”

„Visztek iratokat?”

„Honnan lesz pénzetek?”...

Nyaranta emberi jogi nyári táborokat tartanak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) és a Belga Királyság Flamand Képviselete pénzén, amely szervezetek más Soroshoz köthető „civileknek” is nyújtanak bőséges támogatásokat.

Kiemelnénk a 2016-ban megrendezett táborozást, amely „Élet határok nélkül!” kampányukhoz kapcsolódott, és a melynek középpontjában a menekültválság, a menekültek és migránsok jogai, illetve az irántuk való érzékenyítés álltak.

A 2015-ös NCTA által finanszírozott tábor végén a Norvégminta Fesztiválon a kis közönségüknek felolvasták első papírszínházi előadásukat, bemutatták a "Világ megváltoztatásának jogát fenntartjuk" elnevezésű jelenetsorukat is. Az előadásból az is kiderül, hogyan győzik le indokolatlan félelmeiket „Balatonfenék lakói”.

A leírtak alapján a rendezvényeket nyugodtan nevezhetnénk akár „ideológiai átnevelő tábornak” is. Azon azonban el kell gondolkoznunk, hogy mindez az újdonságokra és tanulásra fogékony fiatalság tekintetében milyen veszélyeket hordoz magában.

Folytatjuk…

2018.11.16.

Az Egyesült Államokban a kerületi államügyész – angol nevén district attorney – a szövetségi büntetőjogi törvények helyi szintű végrehajtásáért felel. Ha a bűncselekmény miatti megvádolás nem polgár (magánszemély vagy üzleti személy) révén történik, hanem hatóság (pl. rendőrség, vámügyi, alkotmányvédelmi hatóság, kartellügyi vagy környezetvédelmi hatóság) által, akkor maga az amerikai állam (kerület, megye, szövetségi állam, város) lesz a vádló. A pozíciót az 1789. évi bírósági törvény 35. cikkelye alapján hozták létre, hogy minden egyes bírósági körzetben – district – személyt nevezzenek ki a szövetségi bűncselekmények miatti vádeljárásokhoz. Ma negyvenhét szövetségi államban a nép választja a kerületi ügyészeket, míg Alaszkában, Connecticutban, New Jerseyben és Kolumbia Kerületben (Washington) kinevezik őket pozíciójukba. Az 1980-as évek óta négyéves terminusokban látják el hivatalukat.

Soros György amerikai milliárdos üzletember az elmúlt években számos kísérletet tett a felelős kerületi ügyészi pozícióra szóló előválasztások befolyásolására. 2014 és 2018 között több szövetségi államban összesen 16 millió dollárt költött ilyen küzdelmek támogatására, és a 17 kerületi ügyészi megmérettetésből tizenhárom alkalommal az általa támogatott jelölt kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok alapján a Soros-győztesek azonnal politikai ízű tisztogatásba kezdenek helyi hivatalaikban, így például az egyik philadelphiai támogatott, Larry Krasner hivatalba lépett kerületi államügyész januári első munkahetén azonnal 31 munkatársát rúgta ki. A cél egyértelmű: Soros a helyi szintű ügyészi jogszolgáltatás minőségi humánerőforrásának átalakítását akarja a megfelelően elkötelezett jogászok pozíciókba helyezésével. Soros Krasner kampányához tavaly 1 millió 450 ezer dollárral járult hozzá, és a jogászok között az amerikai igazságszolgáltatási rendszer „tengelyszögének” (linchpin) is nevezett pozíciót megszerző jelölt azonnal igyekezett meghálálni a gáláns támogatást, hogy valóban összetartó kapocs lehessen egy hálózatban.

A Kalifornia államban tartott 2018. júniusi kerületi ügyészi előválasztások kimenetelére tett befolyásolási kísérlet azonban ezúttal kudarcot vallott, ugyanis a Soros György által pénzelt négy kaliforniai jelölt közül három csúfos vereséget szenvedett. Az egyik Sacramento megyei kerületi ügyészjelölt Soros favoritjával szemben, keményen „sorosozott” is a kampányban, és ellenfele pénzügyi hátterét egy olyan milliárdos támogatásának nevezte, aki „háborút visel a rendfenntartással szemben”. De mennyiben jogos ez a vád, és mi az egyik fő tanulság Európára nézve?

Soros szinte kizárólag olyan ügyészjelöltek mellé állt, akik liberális ideológiai alapon kötelezték el magukat, így például a „rendőrségi brutalitások” miatti szigorú elbánásmód fontos pont volt a programjukban, ugyanakkor az általánosságban túl szigorú bűnüldözést a büntetőjog anomáliájaként tálalták kampányukban. Az egyik jelölt, a san diegói Geneviéve Jones-Wright ellen például jogosnak tűnő vád volt, hogy bár a megcélzott pozíció nem tűri a pártosságot, az összes lényeges kérdésben a demokraták programját sulykolta magát egyébként „progresszív reformistának” titulálva, és már korábban is harcosan hirdette, hogy megvédik Kalifornia állam kannabisztörvényeit a szövetségi szinttel (értsd: Trump) szemben. Beállt a rendvédelem elleni hangulatkeltésbe is, így például folyamatosan támadta a korábbi kerületi ügyészeket a rendőrségi lövöldözésekkel kapcsolatban meghozott vizsgálati döntéseik miatt, az ő szakmai tisztességüket és integritásukat teljesen figyelmen kívül hagyva. A mellette szóló kampányban végig ott volt a rasszista kártya is, így voltak olyan támogató állítások is róla, hogy csak tőle mint afroamerikaitól várható majd a „rendszerszerű rasszizmus” megváltoztatása, amivel ugyancsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás ellen próbálták hangolni a helyieket. Ugyanakkor éppen Soros egyik jelöltje, a sacramentói Noah Phillips kapcsán szivárgott ki egy olyan e-mail, amely durván rasszista és szexista szövegeket tartalmazott, és amelyet egyik rokonától kapott 2016-ban saját ügyészi e-mail fiókjába. A jelölt az e-mail létezését és az erre született válaszát – amelyben megfelelőnek, találónak nevezte a rasszista ízű poénokat – is tagadta a kampányban, majd miután kikapott június 5-én, nem kívánt gratulálni ellenfele győzelméhez. A gratuláció és elismerés e demokratikus gesztusa kimaradt híveinek írott üzenetéből is. Phillips igazi problémája azonban az volt, hogy nincsen koherens és hiteles programja a választók felé, nem tudta meggyőzni a helyi polgárokat arról, hogy képes lenne megfelelő szakszerűséggel ellátni ügyészi feladatát, és ezáltal hatékonyan képviselni az amerikai törvények szellemét a büntetőeljárásokban.

Jó hír nekünk, felelős európaiak számára, hogy az „emberjogiasított” Soros-féle demagóg populizmuson – amely sokszor nem nagy egyéni hitelességgel, de megjelent az ügyészjelöltek kampányában – hamar átláttak a helyiek, és végül egy kivétellel nem a favoritokat választották meg. A helyi Amerika nem kér a rendet és biztonságot fenntartó szervek és hatóságok elleni gyűlöletből, és sokkal inkább az amerikai rendőrséget felfegyverző, a törvények betartatása mellett kiálló, és szigorú bevándorláspolitikát hirdető Trump elnök nemzeti politikáját, s ezt a fajta gondolkodásmódot látszik támogatni.

Mindez fontos üzenet Európa számára, hiszen a nemzetállamok rendjét és biztonságát kell megvédeni, és a hagyományos állami autoritások és szervek becsületét is vissza kell állítani az európai polgárok előtt, hogy tényleg elhihessék: a túlparton lévő republikánerek, vagy a pusztán szakmai becsületből a rend mellé álló amerikai tisztviselők európai eszmetársai igenis képesek megvédeni Európát a rátörő szellemi nihilizmustól, és a negatív következményekkel járó népvándorlástól.

2018.11.06.

Az EU és Kanada szorosabban együttműködnek, mint bármikor – hirdeti az Európai Bizottság Federica Mogherini, az Európai Bizottság első alelnöke és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök mai találkozója kapcsán.

Mogherini Asszony, aki egyúttal uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Európa szempontjából életbe vágóan fontos a bevándorlás. Ebben alighanem a kanadai kormányfő is egyet ért vele, aki újabban az illegális migránsok szavazati jogának megadását fontolgatja sajtóhírek szerint.

„Többek vagyunk, mint partnerek, mi barátok vagyunk. Együtt dolgozunk” – jelentette ki az Európai Bizottság képviselője.

Mint ismeretes, a Millennium Report, szerint „Trudeau Soros bábja”. A spekuláns már 2016 júliusában megírta a Foreign Policy-ben: „Kanada jó példamodellt biztosít (bár földrajzi kontextusa különbözik Európáétól). Csupán négy hónap alatt 25 ezer szíriai menekültet fogadott be, és integrálja őket a köz- és a magánszféra közötti partnerségeken és a helyi nonprofit szervezeteken keresztül.

Trudeau és bevándorlási minisztere Ahmed Hussen  annak ellenére erőltetik a nyitott határok szélsőséges politikáját, hogy azt a kanadaiak több, mint 90%-a ellenzi azt.

2018.11.01.

2018. augusztus 17. napján egy apró hír került napvilágra az index.hu nevű álhírgyár háza tájáról. A Fővárosi Törvényszék ugyanis másodfokon is felmentette az indexes Dezső András újságíró kuruc.info-s zaklatóját.

Dezső András

A pótmagánvádlóként fellépő zsurnaliszta képviseletét az a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) látta el, amely szorosan kötődik az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez. Erről még később. A pótmagánvádról csupán annyit, hogy alapesetben amikor a nyomozóhatóság nem tart megalapozottnak egy feljelentést, egyes ügytípusokban a sértett tovább viheti ügyét bíróság elé.

Dezső András tehát körömszakadtáig küzdött az igazáért, hiszen megbántották…

A TEV akkori álláspontja szerint a magyar igazságszolgáltatás nem legalizálhatja a szélsőjobboldali hírportál azon bűnös gyakorlatát, hogy közéletei szereplőket minden gond nélkül zaklathassanak.

Egy másik – kapcsolódó – történetben Natalie Contessa af Sandeberg még ez év márciusában azt nyilatkozta az M1 csatornának, hogy a biztonság miatt költözött Stockholmból Magyarországra. A riport hatására újabb svédországi magyarok jelentkeztek, akik arról beszéltek a Híradóban, hogy nem érzik magukat biztonságban a bevándorlók miatt, az interjú milliós nézettséget produkált.

Ennek nyomán az index.hu durva lejárató kampányba kezdett, „bennfentesnek is minősíthető” látszólag hozzáférhető információkat közölt a svéd–magyar nőről, durván támadva őt személyében.

Az interjút kiváltó médiavisszhang miatt már Magyarországon sem érezhette magát biztonságban az érintett, jóllehet elmondása alapján fenntartja minden korábbi Svédországgal kapcsolatos nyilatkozatát.

Talán kitalálják, hogy a kázus egyik kulcsfigurája az a Dezső András volt, aki szűk félévvel később annyira szívére vette a személye elleni atrocitásokat, hogy az indexes körökben nem éppen népszerű Köves Slomó rabbihoz is köthető Tett és Védelem Alapítvány jogi segítségét vette igénybe.

Természetesen a segítségkérésről egy cikk sem jelent meg az Indexen, a kvázi EMIH-es háttértámogatásról mélyen hallgatott a Sorsok Háza projekt kapcsán rendkívül kritikusnak mondható álhírportál, pedig egy igen aljas antiszemita támadássorozattal szemben védték Dezső Andrást a Tett s Védelem Alapítvány munkatársai.

A dolog pikantériája, hogy az ügyészség időközben vádat emelt Dezső András ellen, mert a svédországi migrációs helyzetről a választási kampányban beszámoló Natalie Contessa af Sandebergről olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek egyrészről törvényi védelem alá esnek, másrészről jelentős érdeksérelmet okozott a svéd nőnek. A balliberális portál munkatársa azért szeghette meg a törvényt, hogy a célszemélyt lejárathassa.

Az index.hu James Bondja azonban ahelyett, hogy a fentiek fényében kussolna, Facebook-oldalán a hírt közlő médiumot korholja.

Az nyílván véletlen, hogy a dezsőke a szlengszótár szerint hülye idiótát jelent, felejtsük is el.

2018.10.26.

(Daniel John Sobieskiwww.americanthinker.com, 2018. október 25.)

Most a demokraták Amerikában valóban „mindkét oldal” felé szólhatnak, miután valakik a Clintonok, Eric Holder, Soros György és más személyek részére robbanóanyagot tartalmazó postai csomagokat küldtek jó két héttel a történelmileg talán sorsfordító novemberi félidős választások előtt. A vétkességet pedig már rá is tolták azokra, akiket Hillary „szánalomra méltónak” nevezett, és a CNN-nek küldött csomagért magát Trump elnököt is hibáztatják, a gyűlésein „CNN-t szívató” gyakori megjegyzéseiért.

1.      postai bélyegek, amelyek nincsenek megjelölve

2.      a csomaggal összeegyeztethetetlen bélyegértékek

3.      extrém nehéz huzal

4.      a kupak vége egy aknavetőéhez hasonlít

5.      miért szükséges egy órát használni a levélbombához?

6.      ennek az órának még riasztó/ébresztő funkciója sincs

7.      a bomba bekötő vezetéke nem fut végig

8.      mit csinálnak a törlőkendők a felületen?

9.      elírások a címzéscímkéken

Azonban valahogy túlságosan is alkalmasak és megfelelőek most ezek az „októberi váratlanságok”. Senki az említett célpontok közül nem volt veszélyben, azonban mások megsérülhettek volna, ha kézbe veszik vagy ki is nyitják a csomagot. Ugyanez nem volt elmondható akkor, amikor Bernie Sanders egyik támogatója egy baseballpályán feltűnve, akként határozott, hogy megöl republikánusokat? Akkor nem kellett volna összefüggést találnunk az illető, valamint Sanders és más demokraták retorikája között – akik arra figyelmeztettek, hogy a republikánusok programjának törvénybe iktatása nyomán milliók halnak majd meg?

Amikor Trump „mérgező” retorikájának elítélésére szólítanak fel, felejtsük-e el azt, hogy Maxine Waters demokrata párti képviselőnő Donald Trump elnök munkatársainak zaklatására szólította fel az amerikaiakat, a kormánypártiak éttermekből, boltokból, irodákból való kitessékelésére stb.? Felejtsük el az erőszakos zavargásokat a főiskolákon, egyetemeken, ahol amúgy konzervatív felszólalók nem is juthatnak szóhoz?

Szóval: felejtsük akkor el, hogy Sanders egyik támogatója jótékonysági baseballmeccsre készülő republikánusokat akart meggyilkolni – azáltal inspiráltan, amit a kongresszusi republikánus képviselő, Rodnay Davis a „politikai retorika terrorizmusának” nevezett? Sanders maga bár helyesen elutasította az ilyen bűnt és gyakorlatot, ő és Nancy Pelosi (a képviselőházi demokraták vezetője) mégis azzal voltak elfoglalva, hogy Trump esetleges újraválasztása kapcsán, apokaliptikus képekkel és az ördögöt a falra festve, emberek halálát vizionálják a Trump-agenda nyomán…

2018.10.25.

Diplomáciai védettség alatt szervezkednek Sorosék című írásunkban beszámoltunk róla, hogy az Európa Tanács égisze alatt működő Európai Ifjúsági Központban a sorosista, nyílt társadalom eszmeiségével összhangban működő szervezetek tartanak kiképzéseket és összejöveteleket. Írásunkban igyekeztünk felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai Soros-brigádok egyre erőteljesebb nyomulást fejtenek ki a legfiatalabb korosztályok irányába is, így nem csak az Európai Ifjúsági Központban foglaltak szállásterületet maguknak, de tevékenységükkel behálózták a magyar közgyűjteményeket, könyvtárakat és iskolákat is. Bemutattuk, hogy tréningek segítségével a 11-13 évesek számára rendeznek érzékenyítő képzéseket a diszkrimináció, iszlamofóbia, xenofóbia, menekültek, gyűlöletbeszéd, rasszizmus, LGBT-jogok tárgykörökben.

Miután hivatkozott írásunkban ígéretet tettünk rá, hogy a sorosisták tevékenysége mellett bemutatjuk a kiképzés mögött meghúzódó személyeket is, pánikhangulat alakulhatott ki az esemény szervezői között. Ha megfigyeljük a továbbra is elérhető Facebook-esemény szervezői listáját, láthatjuk, hogy jelenleg egy Vera Ivanova álnéven tevékenykedő személy az egyetlen feltüntetett szervező. Mi azonban nem most jöttünk le a falvédőről és a Soros-zsoldosok közé sem csak a napokban épültünk be, így képernyőmentéssel megőriztük, hogy kik álltak a közpénzekkel támogatott Európai Ifjúsági Központban megvalósult Soros-szeánszok mögött.

Nyirati András

Ismert, hogy a Nyirati András nevével fémjelzett, Emberség Erejével nevű alapítványt nemrég félmillió dollárral támogatta Soros György. Nyirati egy uniós szervezet honlapján önmagáról azt állítja, hogy pályafutását 23 évesen, önkéntesen kezdte a szintén Soros által finanszírozott Amnesty Internationalnél. Nyirati 2015-ben egy pécsi LMBTQ-fórumon arról beszélt, hogy „már gyerekkortól kezdve természetesen kellene kezelni a másságot, és tanárként illetve szülőként is barátságosan, elfogadóan kellene hozzáállni az egész témakörhöz”. Nyirati alapítványának honlapján a „partnerek”, illetve a „barátok” fül alatt többek közt olyan szervezetek nevei sorakoznak, mint például az Amnesty International Magyarország, a Labrisz Leszbikus Egyesület (velük 2013 és 2015 között együttműködési megállapodást is kötöttek), de megtalálható még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a feminista Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) is.

Nyirati András

Nyirati Erősödő Civil Közösségek elnevezésű pályázati programot is hirdettek, amely keretében 2020-ig, évente 100 millió forintos nagyságrendű összeggel támogatnak baranyai, somogyi és tolnai magánszemélyeket, informális csoportokat és formális szervezetek.

A Pesti Srácok Nyirati kiderítette azt is, hogy édesapja Nyirati István, a Pécsi Vízmű Zrt. korábbi vezérigazgatója, akit 2011-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartozás fedezetének elvonása miatt gyanúsítottként hallgatott ki. A pécsi vízszolgáltatót a francia Suez nevű multicég tartotta a markában, mígnem a 2010-es kormányváltáskor a fideszes vezetés ki nem ebrudalta az országból. Az alapítvány szakmai vezetője pedig Tasnádi Zsófia, Pécs korábbi MSZP-s polgármestere, Tasnádi Péter lánya.

Hoffmann Krisztina

Egy korábbi írásunkban beszámoltunk róla, hogy a Soros által kitartott Patent Egyesület koordinálásával bíróságfigyelő program indult, amelynek keretében számos magyar bírót listáztak a hazai feministák. A több aggályt is felvető listázásról közös konferenciát is rendezett a Patent és a NANE nevű sorosista nőegylet. Utóbbi képviseletében aktív közreműködő és felszólaló volt Hoffmann Krisztina is, akit első írásunk után, szintén igyekeztek eltüntetni az Európai Ifjúsági Központban szervezett kiképzés szervezői közül.

Hofmann Krisztina neve egy, azEsettanulmányok a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek elleni erőszakról és hátrányos megkülönböztetésről” szóló lektoraként bukkant elénk tényfeltáró munkánk során. De egy olyan érzékenyítő kiadványban is felbukkan a neve, amely menekültekkel és a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos – gyermekek számára kifejlesztett – érzékenyítő tananyagként szolgál, így minél fiatalabb korban tudják átmosni gyermekeink agyát.

Következő írásunkban újabb részleteket mutatunk be azzal kapcsolatban, hogy kik és hogyan szállták meg a magyar adófizetői pénzekkel is támogatott Európai Ifjúsági Központot, valamint arról, hogy milyen módszerekkel igyekeznek Sorosék egyre több gyermeket behálózni.

FOLYTATJUK…

2018.10.22.

Sorossal pózolt a balliberális média nagy kedvence, a megkopott tehetségű zenész, Bono. Az esetről a Magyar Idők is beszámolt, most viszont videó is előkerült a találkozásról.

Ismeretes, hogy Bono nemrég éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, amit a balliberális média kitörő lelkesedéssel fogadott.

Az alábbi videóban látható, ahogy Sorossal bratyizik a demokrácia és a nyílt társadalom nagy harcosa.

Embert barátjáról...

Ezeket a cikkeket olvastad már?