2017.07.05.

Konferenciát rendeztek Budapesten a Soros-hálózat magyarországi kitartottjai. Az ankéton világossá vált, hogy a Soros finanszírozta szervezetek három fronton kezdenek majd hadműveletekbe: bojkottálni fogják a civiltörvényt, 220 szervezet bevonásával átláthatóság elleni propaganda-hadjáratba kezdnek, valamint nemzetközi kapcsolataikra támaszkodva gyakorolnak nyomást Magyarországra.

Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról címmel rendezett gyorskonferenciát az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) kedden, Budapesten. Az eseményre a nem kormányzati szervezetek átláthatóbb működését lehetővé tevő törvény elfogadása után három, és Alexander Soros magyarországi látogatása után bő egy héttel került sor. A szivárványos zászló alatt megtartott eseményen Soros György jól ismert élmunkásai sorakoztak fel.

A konferencia megnyitóján Majtényi László, EKINT-elnök azt mondta, rájuk nem vonatkozik a civiltörvény: az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az EKINT pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi világossá tette egyúttal azt is, hogy kft-jük tárt karokkal fogadja azokat a „civileket”, akik nem akarnak eleget tenni az új jogszabályban foglalt szigorúbb elszámolási kötelezettségeknek. így tehát Soros általi finanszírozásukat továbbra sem kellene feltüntetniük a tényeket inkább elhallgatni igyekvő magyarországi Soros-lobbistáknak.

Itt jegyezzük meg, hogy a Majtényi által felkínált lehetőség egy sokkal központosítottabb működés felé nyitná meg az utat a Soros György kifizetési listáján szereplő szervezetek számára. Majtényi eddig mindig Soros megbízható emberének számított, így nem lenne meglepő, ha az eddig csekély eredményt felmutatni képes NGO-kat („civileket”) most új támadóékbe kívánná szervezni az amerikai milliárdos és nemrég Budapesten eligazítást tartó fia, Alexander Soros.

A konferencia következő felszólalója, Miklósi Zoltán, az EKINT kutatója és a Soros-egyetem oktatója elmondta: Politikai véleménynyilvánításként értelmezhető némely törvénysértés. Ugyanis ilyen esetekben a törvénysértés a meggyőzés eszközeként szolgál. A mélyen bolsevista gondolatokat azzal igyekezett alátámasztani, hogy álláspontja szerint, Magyarország nem minden polgára tekinthető ma egyenlőnek és szabadnak.

Egy másik felszólaló, Somody Bernadette jogász megszámlálhatatlanul sokszor ismételte el: „Ha így értelmezzük a jogot”, illetve „Ha így tekintünk a jogi keretekre”. A parttalan jogászkodás lényege annyiban foglalható össze, hogy a normaszegésre készülő személyek és szervezetek az esetleges eljárások során hivatkozzanak alapvető emberi jogaikra, így véleménynyilvánításként feltüntetve a törvénysértéseiket. (vö.: emberjogizmus)

A felszólalók sorában a természetesen Soros-pozitív Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta következett. Pardavi kijelentette: Nem engedelmeskednek a civiltörvénynek. Sőt, 220 szervezet bevonásával ellenkampányt indítanak. Általános és elmaradhatatlan rettegésként azt is kifejtette, hogy a törvény szörnyen megbélyegző és kirekesztő, valamint megfélemlítő. Ha máshogy nem megy a nyomásgyakorlás, akkor nemzetközi porondra kell vinni az ügyet. Pardavi magabiztossága nem tekinthető véletlennek, hiszen hálózatuk igazságszolgáltatásba való beépülését blogunk leplezte le ITT, ITT és ITT is.

Arról, hogy az említett, 220 szervezet miből kívánja finanszírozni az „ellenkampányt”, valamint azt, hogy milyen adatbázisból dolgoztak, nem esett szó.

Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója is szóhoz jutott. Szabó jogi tanácsadást kínált azoknak a polgári engedetleneknek, akik törvénysértéssel akarják kifejezni véleményüket. Az akció előtt akár tippeket is adnak. Hogyan érdemes nekiállni a végrehajtásnak úgy, hogy a cselekmény ne járjon komoly jogi felelősségre vonással… Az esetleges akció után pedig a személyek védelméről is szívesen gondoskodnak.

A felszólalók sorát a sorosista üdvtörténet egyik állócsillaga, Misetics Bálint zárta. A tátikás értelmiség feleslegességét mi sem mutatja jobban, hogy Misetics a polgári engedetlenség és a lelki ellenszegülés kapcsolatáról beszélt. Lelki okokra hivatkozva akarta legitimálni az engedetlenséget. Szerinte egy ilyen akcióban szerepet vállaló aktivista az alkotmány legnagyobb barátja és a jogállam utolsó igazságos védőbástyája. Az állampolgároknak pedig 8 millió kis alkotmánybíróságként kellene működniük.

Ismert, hogy Misetics prominens előadója volt a kunbábonyi és más helyeken szervezett, radikális aktivistáknak tartott titkos, de később dekonspirálódott kiképzéseknek is. A pártszékházak ablakának bezúzását természetesen ezúttal is elhallgatta.

A konferencia zárásaként végül Majtényi ragadta magához a szót, aki a terem levegőtlenségétől és az elhangzottaktól felbátorodva kemény hadüzenetet fogalmazott meg Magyarország számára: "Ha az állam helyében lennék kétszer is meggondolnám kivel húzok ujjat, pláne ha az okosabb nálam"

Kemény ősz elé nézünk…

2017.07.03.

Batory Foundation: Katolikusokat üldöztetésüktől megvédő fejedelemről elnevezett alapítvánnyal gyengítené a lengyel katolicizmust Soros György – Norvég pénzeket csapolnak kormánybuktatásra Lengyelországban is?

A lengyelországi Stefan Batory Foundation egy magát függetlennek mondó (Soros György által létrehozott) alapítvány, melynek alapításában eredetileg lengyel ellenzékiek is részt vállaltak az 1980-as években, és Lengyelországban 1988 májusában regisztrálták ezt a szervezetet. A Batory Foundation vállaltan egy nyílt, demokratikus társadalom kifejlődését kívánja támogatni Lengyelországban, de működése kiterjed más régióbeli országokra is.

Paradox módon nevét Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelemről (1571–1586) kapta, aki Lengyelország királya is volt 1576 és 1586 között. Erdély első fejedelme, János Zsigmond (1571) akkor már kegyetlenül üldözte a római katolikus egyházat, és azt követelte az erdélyi főhivatalnokoktól és főuraktól, hogy tagadják meg római katolikus hitüket. Báthory és a család somlyói ága, s több erdélyi főúri család azonban kitartott a katolikus hit mellett, és Báthory birtokairól saját katonáival verte ki a Zsigmond parancsát teljesíteni akaró fanatikus protestánsokat, megvédett egy Mária-kegyhelyet, s nem engedte birtokán a kolostorok feloszlatását; bátor ember volt, aki sokat tett az európai katolicizmus védelméért.

A mostani lengyel kormányzat próbál gátat vetni a norvég pénzek oly módon történő szétosztásának, hogy az többé ne a Soros-féle Batory Foundation-höz áramoljon, amely jelenleg 800 millió euró felett diszponál és fő célja a lengyel kabinet megbuktatása 2020-ig.

A Batory Foundation 2014 óta 130 millió zlotyt (mintegy 32 millió eurót, átváltva 9,6 milliárd Ft-ot) szórt szét különböző, a lengyel kormányt megbuktatni szándékozó szervezetek és szövetségek között. A Bloomberg szerint ezek olyan szervezeteket is magukba foglalnak, amelyek a „parlamentáris demokrácia” előmozdításáért dolgoznak, de alapvető feltétel mindegyikük számára, hogy egyetértsenek Soros agendájával. Az amerikai pénzügyi spekuláns több lengyel vélemény szerint valójában a katolikus értékeket próbálja gyengíteni, fellazítani Lengyelországban, amely értékeket egyelőre támogat mind a mostani kormány, mind a népesség többsége.

Miközben az Iszlám Állam és a politikai iszlám térhódításával a korábbinál több és erőszakosabb fenyegetés éri a keresztényeket, paradox módon, az őket (katolikusokat) megvédő Báthory István nevét ma Soros-eszmék terjesztésére és norvég pénzek elköltéséhez használják fel Lengyelországban.

A 777.hu blognak korábban egy szakértő így fogalmazta meg a kialakult helyzetet: „Tulajdonképpen semmi sem változott azóta: amíg keleten fizikailag üldöznek bennünket, nyugaton egy szellemi keresztényüldözés zajlik. Lehet, hogy a Notre-Dame előtt nem vesszőztetnek meg, de az egyetemi világban vizsgálóbizottság elé rángathatnak, ha abortuszellenes tananyagot adsz a diákjaid kezébe, vagy ha nővérként egy állami intézményben keresztet hordasz a nyakadban."

Világos tehát, hogy Közép –és Kelet-Európa tradicionális, nemzeti és zsidó-keresztény elkötelezettsége szálkát jelent a Soros-féle nyílt társadalom eszmék robotosai számára. Ha kell, aljas játékukba még Báthory István emlékét is belerángatják.

2017.06.27.

Szlovákiában is hasítanak a Soros-ügynökök

Tudvalevő, hogy a budapesti Open Society irodából bőven jut áldomás a régió más országaiba is, ezek közül Szlovákia sem kivétel. Most csupán a „menekültüzlet” kapcsán befolyt támogatásokat emelnénk ki, melyek azonban nem elhanyagolhatóak.

Az Open Society Foundation szlovák irodája „Call for humanity” címmel a Szlovákiában és Szlovákia határain kívül élő menekültek (Kelet-Balkánon érkezők) körülményeinek javítására írt ki pályázatokat migrációs projektekre. Az első felhívás a 2015 októbere és 2016 áprilisa közötti időszakra szólt. Ebben az intervallumban az alábbi szervezeteket és projekteket támogatták, az összegeket euróban és forintban adjuk meg:

Összesen: 343 228,7 euró (kb. 106 057 668 Ft)

Amint látható, a támogatások nem maradtak Szlovákiában, azokból jutott Szerbiába, Irakba, a Közel-Keletre és Magyarországra is. Korábban írtunk már (ITT és ITT) a magyar Soros-hálózatnak csurranó-cseppenő, nem éppen csekély összegekről, innen azonban látható, hogy pénzmosodához hasonlítható módon keresztül-kasul finanszírozzák egymást a szervezetek.

A második körös felhívás 2015 decemberétől 2016 májusáig 156 750 eurós (kb. 48,5 millió Ft-os) pénzügyi keretet ölelt fel.

2017.06.19.

Számos nyitott kérdés a Nyílt Társadalom fedőnevű szervezetek pénzosztása kapcsán

Nyílt Társadalom: Soros egész európai hálózata az egymás közti elosztásra épül – A norvég állam a Soros-birodalom egyik fő finanszírozója – Kiknek mentek a pesti működési költség milliárdjai?

A pozsonyi Nyílt Társadalom Alapítvány 2015-ös pénzügyi beszámolója feltünteti az alapítványt támogató szervezeteket az adományozott összegekkel. Ennek alapján 2015-ben 265,7 millió Ft-nak megfelelő eurót kapott az Európai Gazdasági Térség partnerség keretein belül a Norvég Alap kezelését felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától (FMO), a szlovák nemzeti lottótársaságtól (TIPOS) 153,7 millió Ft-ot, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által szervezett tanulmányi ösztöndíjakra természetes személyekről 8,1 millió Ft-ot. A svájci és amerikai székhelyű OSF-től 54,3 millió Ft-ot, a szerbiai Nyílt Társadalom Alapítványtól 6,5 millió Ft-ot, a prágai Nyílt Társadalom Alapítványtól 9,2 millió Ft-ot, a pozsonyi amerikai nagykövetségtől 3,2 millió Ft-ot, a CEU-tól másfélmillió Ft-ot, vagy például az újságírói összejöveteleket szervező, Soros-pénzelt londoni Frontline Clubtól 7,5 millió Ft-ot.

A 2015-ös beszámoló alapján a pozsonyi alapítvány teljes bevétele 560 millió Ft-nak megfelelő euró, és ebből – a feltüntetett projektek alapján – több mint 200 millió Ft-nak megfelelő összeg mehetett ki szlovákiai civil szervezeteknek és egyesületeknek. Valószínű, hogy a többi európai OSF-hez hasonlóan Pozsonyból is mennek Soros-pénzek szerte Európába.

Összesen tehát az 560 milliós bevételből 266 millió Ft a Norvég Alaptól, 154 millió a szlovák lottótól, 70 millió a svájci-amerikai, a prágai és szerbiai OSF-ektől. Adott a CEU és más Soros-érdekeltségek is.

A budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány is hasonló elven működik, például a zágrábi Validus Felnőttoktatási Központnak 49 millió Ft-nak megfelelő összeget bocsátott rendelkezésre 2013-tól hároméves periódusra. A Budapestről 2015-ben szétosztott 16,5 milliárd Ft adományból alig 1,2 milliárd ment ki magyarországi szervezeteknek és egyesületeknek, a pénzek nagy része külföldre távozhatott (a budapesti alapítvány teljes bevétele 22,4 millárd Ft volt 2015-ben). Talán erre utal, hogy az OSF globális honlapján az Open Society Institute–Budapest Európában regionális adminisztratív és műveleti központként szerepel a Soros-kezdeményezések számára.

Mint arra elemzők már felhívták a figyelmet, a budapesti alapítvány 2015-ben 4,6 milliárd Ft-os működési költsége szokatlanul nagynak mondható, mivel – számítások szerint – ez az összeg elegendő volt 800 átlagbéren foglalkoztatott munkavállaló egész éves bérköltségének fedezésére, és így is maradna több mint egymilliárd Ft az anyagjellegű kiadásokra. A budapesti OSF alapítvány ezzel szemben alig 100 embert foglalkoztat. Kiknek, mennyi embernek fizették ki, és mik azok az anyag- és személyi jellegű kiadások, amelyekre egy év alatt 4,6 milliárd forintot fizetett ki a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványnak? Hol itt az átláthatóság?

Bujtatott negatív kampány szakmai mázban, egymilliárdért kiszervezve – A hazai Soros-sajtóban és más baloldali médiumokban futatott álcivil szervezetek és egyesületek

Soros György 2015-ben mintegy négymillió dollárt, vagyis 1,2 milliárd Ft-ot fizetett ki több tucat magyarországi ellenzéki szervezetnek és egyesületnek. A Nyílt Társadalom kiadványa (Magyar Támogatottaink 2015) segítségével, azt kiegészítve megnéztük ezen szervezetek pénzügyi hátterét és közéleti profilját. A kiadványban a támogatások dollárban szerepelnek, itt Ft-ra átváltva vannak feltüntetve.

A helyzet világos: az amerikai milliárdos évi sok százmillió Ft-nak megfelelő támogatással lényegében „kiszervezte” a politikai negatív kampányt a balliberális ellenzék támogatására, csak éppen ezek a kormányellenes kampánytámadások a részben Soros-finanszírozott ellenzéki sajtóban sokszor szakmai mázzal vannak feltüntetve. A Soros-támogatásoknak csak elenyésző része ment ki valóban apolitikusnak mondható egyesületeknek. A cél így valójában a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai lejáratása, nem egyszer nyílt karaktergyilkossági kísérletek formájában.

1,2 milliárd Ft szétosztott budapesti pénz 2015-ben Magyarországon, a „politikai közép- és nagyhalakkal” – Közel 40%-ot vitt a TASZ és a Helsinki

A támogatottak (részletesen):

Nyitott Európáért Egyesület: ez a szervezet készíti az EUrologus blogot az egyik legolvasottabb magyar híroldalon, az Indexen. Cikkeik hatvanezer egyéni felhasználót érnek el hetente, Twitter feed-jük több száz követővel rendelkezik, Facebook-oldaluk 7000 felhasználóval. 2015-ben 6,9 millió Ft Soros-pénz ment az egyesületnek.

Történelemtanárok Egylete: 2015-ben tankönyvelemzésre 2,9 millió Ft. A szervezet többször is felszólalt tankönyvügyben: a kísérleti történelemkönyvek minőségét bírálta, és szerintük a korábbi tankönyveket a piacot korlátozó állami tankönyvpolitika már nem engedi használni (az Index 2017. január 9-ei cikke alapján).

Menedék Migránsokat Segítő Egyesület (2015-ben 5,8 millió Ft Soros-támogatás): élesen támadja a kormány migrációs politikáját, és politikai célú jogszabály-változtatásokról beszél. Az Index 2017. március 16-ai cikkében például azért bírált az egyesület megszólaltatott igazgatója, mert szerinte a menekülteknek egyáltalán nem olyan egyszerű igénybe venni a különböző szociális juttatásokat, mint egy magyar embernek, és bírálta a jövedelemkiegészítő integrációs szerződés intézményének megszüntetését is. A cikk azt a címet kapta: „Egy forintot sem költ a kormány a menekültek beilleszkedésére”, ami hazugság, ugyanis a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal költségvetése tavaly 16,3 milliárd Ft forrást kapott, ebből csak menekültellátásra (beleértve az oktatást is) 6,7 milliárd Ft-ot.

Policy Solutions: a balliberális politikaelemző intézet (kft.) 2015-ben 6,1 millió Ft-ot kapott a Képviselőfigyelő nevű honlap elindítására, amely portált a baloldali sajtó (168 Óra, HVG stb.) visszatérően reklámoz, cikkeikben hivatkoznak rá. A 24.hu-n például ilyen című cikkben szerepeltették: „Orbán Viktor szinte sosem szavaz a parlamentben” (2016. december 19.). Néha persze mutatóba egy-egy ellenzéki politikust is betesznek az alapvetően fideszes, konzervatív politikusok parlamenti tevékenységét támadó cikkekbe.

Független Újságírók Alapítványa: 2015-ben 44,2 millió Ft-nak megfelelő támogatást kapott Soros révén, és az alapítvány egyes programjait a Norvég Civil Alap, valamint az Ökotárs Alapítvány finanszírozta. Támogatott újságírói például 168 órában és a 444.hu-n írhattak cikkeket, így a cseppet sem független alapítvány végeredményben a kormányellenes negatív politikai kampány működtetéséhez „szállított” szakmai utánpótlást.

Átlátszó: a portál mögött álló közhasznú nonprofit kft. 56 millió Ft-ot kapott a kormányt korrupciós botrányokkal besározni kívánó, politikailag markánsan egyoldalú politikai propagandatevékenységéhez. Ezzel a Soros-hálózat lényegében „kiszervezte” a hagyományos kampányidőszakokban jellemző negatív kampányt (melynek lényege a politikai ellenfél lejáratása például korrupcióváddal a választási siker reményében), így ez a feladat elsősorban nem a baloldali pártoké lesz, hanem az Átlátszó portálé, valamint az azt futtató hazai sajtóé.

K-Monitor: az Átlátszóhoz hasonlóan a közpénzekkel és korrupcióval foglalkozik, közel 28 millió Ft-ot kapott 2015-ben. 2017. május 29-én az egyesületi ügyvezető a Hír TV-nek azzal ócsárolta a kormányt, hogy EU-s adófizetők pénzéből építi saját klientúráját, és leegyszerűsítően korrupcióval vádolta a jegybankot is. A napi félmillió egyedi látogatóval álló Indexen „civil szervezet” megjelöléssel, az egyesület rendszeresen igyekszik lejáratni a kormányoldalt.

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány: a szervezet küldetése elvileg a hazai civil társadalom erősebbé és fontosabbá tétele, oktató-nevelő programokat megvalósító civil kezdeményezések összegyűjtésével. Ezért a Nyílt Társadalomtól 6,9 millió Ft-ot kapott 2015-ben. Az alapítvány egyik kuratóriumi tagja Marschall Miklós, a szintén a Soros-pénzelt Transparency International igazgatója. Az egyesület programjait finanszírozza a Norvég Civil Támogatási Alap, az Ökotárs Alapítvány vagy az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft. is. Miként a Demokrata is megírta, a 2015-ben mindösszesen több mint 60 millió forint bevételű NIOK vezetője közel hétmillió forintos fizetést vett fel, miközben abban az évben 1 százalékos felajánlásokból alig 88 ezer Ft-hoz jutott az alapítvány.

Political Capital: a markánsan ellenzéki elemzőintézet mögött álló kft. 2015-ben 55,1 millió Ft-ot kapott, többek között a migrációval és populizmussal kapcsolatos kutatásokra. A Capital soha nem volt független: a balliberális kormányok idején politikai kifizetőhelyként működő elemzőcég 432,2 millió Ft állami megbízást kapott 2006 és 2010 között, ebből 190 millió Ft a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) érkezett. A minisztériumok számára akkor készített anyagok egy részéről nem tudni semmit, sőt az NBH-nak készített munkáik teljes nyilvánosságát 2027-ig titkosították (aztán állítólag kérték ennek feloldását), a szakmai iratok közlése azonban nem teljes. A Capital szakértőit rendszeresen futtatja a balos média, így szerepük valószínűleg a választási kampányban is lesz. 2015-ben egyetlen munkatárs 6 hónapos mentorálására (külön támogatásként) több mint 2 millió Ft-ot kapott a cég.

TASZ: a politikai faltörő kosként fungáló jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért 220 millió Ft-ot kapott 2015-ben a kiadvány adatai alapján. Mivel 1 százalékos felajánlásokból mindösszesen 6,3 millió Ft-ot kapott 2015-ben a TASZ, szükség volt a Soros-pénzekre. A TASZ-t támogató szervezetek vezetői (például az USA-ban bejegyzett Common Sense for Drug Policy-ben Dénes Balázs, drogelkötelezett korábbi TASZ-elnök) gyakran részt vesznek kormányellenes megmozdulásokon. A TASZ és támogató köréből többen tevékenységük során az ellenzék politikai kampányát segítik. A TASZ gyakori hivatkozási alap az ellenzéki médiában.

Magyar Helsinki Bizottság: 2015-ben 226 millió Ft támogatás a rendészet, a büntető igazságszolgáltatás, a jogállamiság, az egyenlő bánásmód és a menekültek, migránsok jogvédelme vonatkozásában. A jobboldal- és kormányellenes szervezet rendszeresen aktivizálja magát politikailag: emlékezetes, hogy például tavaly ősszel a „helsinkiek” a kvótanépszavazás meghekkelésére hívták fel a választókat: érvénytelen szavazatok leadásáért kampányoltak (nyilván a demokrácia egyik alapeszközének lejáratása is a jogállamiság és az állampolgári jogok ügyének szerves részét képezi). A politikai lejárató kampány miatt többek között Mészáros István László, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990–1998) szabad demokrata alelnöke is kilépett a politikai szolgálóleánnyá silányult szervezetből.

Transparency International Magyarország Alapítvány: a világ legnagyobb korrupcióellenes szervezetének magyarországi leányvállalata, liberális elkötelezettségű. A magát függetlennek lefesteni kívánó szervezet csaknem 35 millió Ft-ot kapott Soroséktól 2015-ben (a hivatalos indoklás alapján nem is leplezetten) kommunikációs tevékenységre, társadalmi kampányokra, az emberek minél szélesebb körének elérésére és megszólítására. Az összeg az Alapítvány 152 milliós bevételének fényében is impozánsnak mondható. A 11 éve működő és eddig szelektíven érzékeny hazai Transparency például legutóbb, május elején az OLAF-botrány egykori szereplőivel, ellenzéki pártok részvételével tartott korrupciós konferenciát Budapesten. A szervezet már bőven működött a korrupcióba belebukott balliberális kormányok idején, amikor például az Alstom többmilliárd forintnyi kenőpénzt juttatott cégeken keresztül a BKV-nak, vagy elég a magyar költségvetésnek és adófizetőknek 4,5 milliárdos kárt okozó hospinvestes ámokfutásra gondolni, az akkori MSZP–SZDSZ-kormány asszisztálásával. A zavaros kárházi privatizációk és a baloldali politikusok milliárdos közpénzlenyúlásai akkor kevésbé zavarták a Soros-pénzelt alapítványt.

Partners Hungary Alapítvány: A roma integrációt segítő Soros-alapítványok közül több masszívan tartja politikai elkötelezettségét, így például az 1994-ben alapított Partners Hungary Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rudas János pszichológus – nyilván a roma jogvédelem jegyében – egy írásait összefoglaló Anti-Orbán könyvet is megjelentetett 2012-ben Orbán Viktor és te címmel, amelyben lélektanilag elemzi ki Orbán személyét, illetve az olvasók „Orbán-rezsimhez” való viszonyát. Orbán személyének támadása pszichológusok segítségével egyébként régóta kedvelt politikai eszköz a balliberális oldalon, részben ezért is vehette fel ezt a régebben bevált, pártos könyvírói Kende Péter-szerepet a Soros-pénzelt roma jogvédő is. Négy különböző jogcímen 38 millió Ft-ot kapott a Partners 2015-ben a kiadvány szerint.

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet: 2015-ben Majtényi László tavaszi államfőjelölt, korábbi ombudsman intézete 27 millió Ft-nak megfelelő támogatást kapott. Az adat az OSF Budapesttől származik, de mi ettől eltérő adatot találtunk. Az intézet elemzéseiben folyamatosan támadja a kormányt a jogállam lebontásának vádjával, és gyakran megjelenik a médiában. A szervezet egyébként szépen hízik, 2016-ra megduplázta az elnyert támogatás mértékét.

Kép forrása: 888.hu

2017.06.08.


Már nagyon vártuk május 31-ét, amely a civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő: eddig kell a szervezeteknek eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek a Civil törvény alapján.

Nem titok, hogy előre tudtuk azt is, kiknek a beszámolóit fogjuk egy finom kávé mellett végigbogarászni. A teljesség igénye nélkül – hiszen túl sok Soros finanszírozású, álcivil szervezet van kis hazánkban – tekintsük végig a leghírhedtebbeket.

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

A TASZ minden évben frissíti az átlátható gazdálkodásról szóló cikkét a honlapján. Meg kell jegyezni, hogy a többi vizsgált szervezethez képest transzparenciában előrébb járnak: saját maguk emelik ki az adatokat, amelyek minket érdekelnek, még grafikonokat és táblázatot is készítenek hozzá. Természetesen az egekig magasztalják magukat átláthatóságukért, másokkal szemben viszont alapvető elvárásként állítják be ezt a jogállami követelményt.

Hat különböző szervezettől kaptak pályázati támogatást 2016-ban, ezek közül az egyetlen, ahol nem egyértelmű a Soros-szál, az a Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt. A többi pedig már majdnem kivétel nélkül, ismerősen cseng:

  • Nyílt Társadalom Alapítvány, összesen 78.739.309 Ft támogatás
  • Norvég Civil Alap, összesen 11.149.741 Ft támogatás
  • Magyar Helsinki Bizottság, 2.321.540 Ft partnerségből származó támogatás
  • Sigrid Rausing Trust (egyik tagja Chris Stone, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke), 77.256.770 Ft támogatás
  • Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft., a támogatás 2.771.096 Ft

Fontosnak érezték megjegyezni, hogy „a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól kapott támogatást a külföldi források között tüntetjük fel, holott jó érvek szólnak amellett is, hogy ne tekintsük külföldi forrásnak, hiszen az alapítvány egy Magyarországon bejegyzett jótékony szervezet”. Így mossa saját, nagyon átlátszó kezeit a TASZ. Mi pedig megjegyeznénk, hogy nekünk nem a jótékony jelző jut először eszünkbe az alapítványról.

Ami a Soros támogatáson kívül közös a vizsgált szervezetekben (amint majd láthatják), az a TASZ-ra is igaz: éppen, forintra pontosan ugyanannyi aktívája, mint passzívája van a mérlege szerint. Bár spórolni ezek szerint nem tudnak, mégis példát vehet róluk minden ember, hogy nem nyújtóznak túl a takarójukon (érdekes módon a 2015-ös beszámolóra is igaz ez az állítás).

Magyar Helsinki Bizottság

A Helsinkinél már kevésbé átláthatóak, mint a TASZ-nál. Míg utóbbi a hírei között szerepelteti a beszámolót, addig a Helsinkinél kicsit jobban utána kell keresni a honlapon. Ezen kívül nem láthatjuk támogatónként lebontva a bevételeket, csupán százalékosan kifejezve. A legnagyobb, 34 százalékos támogatást nyújtó szervezet – nem meglepő módon, a Nyílt Társadalom Alapítvány.

Ha már „üvegzsebnek” nevezi a honlap eme fülét a szervezet, akkor szeretnénk egy átláthatóság szempontjából fontos kérdést feltenni. Lehetséges, hogy mi tévedünk, de a honlap szerinti összes bevétel összege 365.135.622 Ft, míg a pénzügyi beszámolóban összes bevételként 386.017.000 Ft szerepel. Azért tartjuk fontosnak a pontos adat tisztázását, mert nem tudjuk eldönteni, hogy 40 vagy 60 millió Forinttal kaptak-e többet 2015-höz képest. Ennek megállapításához szükségünk lenne a helyes összegre. (Megnyugtatásképpen mondjuk a Helsinkinek, hogy a kiadásoknál mind a honlapon, mind a beszámolóban megegyezik az összeg, ne aggódjanak.)

Ők is nagyon óvatosan költekeztek, éppen annyi aktívájuk volt, mint passzívájuk, 2015-ben és 2016-ban is. Vajon ki nyerné a Gazdálkodj okosan! játékot, ha ennyi tehetség együtt játszaná?

Eötvös Károly Intézet (EKINT)

Egy kis késedelemmel ugyan, de ők is feltöltötték a 2016-ra vonatkozó közhasznúsági jelentést (pénzügyi beszámolót azonban nem). A hírek között nem szerepel, de meg lehet találni a honlapon, ha valaki kitartóan keresi, és nem kerüli el a „működés” alcímet.

Mellékesen említjük meg, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is éppen annyi aktívájuk volt, mint passzívájuk, a közzétett mérleg szerint.

A bevételeket összehasonlítva 2014-ben 11.038.000 Ft volt, 2015-ben több mint a duplája, pontosan 24.154.000 Ft. Ha azt gondolná a kedves olvasó, hogy ezt már nem lehet überelni, téved! 2016-ban ugyanis az összes bevétele az intézetnek 52.300.000 Ft volt. Ez azt jelenti, hogy az előző éves bevételnek több mint duplája, a 2014-es bevételhez képest pedig több mint négyszerese. Gratulálunk, szép teljesítmény!

Támogatóik között szerepel a Nyílt Társadalom Intézet Budapesti Alapítványa, a Rockefeller Testvérek Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány (a német szociáldemokrata párt alapítványa, a közérthetőség kedvéért Martin Schulz bandája) és a Civil Kezdeményezések Fóruma (Forum for Civic Initiatives, egészen pénzmosásra hajazó módon, de ide is juthat pénz a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, de ez már más téma).

Transparency International Magyarország

Feltételezzük, hogy egymással megoszthatják a pénzügyi tudásukat, hiszen nem meglepő módon a Transparency is nullára gazdálkodta ki magát 2015-ben és 2016-ban is.

Valamit bizonyára jól csinálhattak – legalábbis egyesek szerint – hiszen egy év alatt 50 millió forinttal nagyobb bevételt értek el, méghozzá úgy, hogy nem folytattak vállalkozási tevékenységet! Ezt tanítani kéne! Sőt, a Freedom House is úgy ítélte meg, hogy 2011 után először 2016-ban ismét megérdemli a támogatásukat.

2015-ben az összes bevételük 139.441.000 Ft volt, míg 2016-ban 189.584.000 Ft.

2017.06.07.

Jogvédelem helyett a kormány megdöntése

Egyre több jel mutat arra, hogy a Soros által finanszírozott szervezetek komoly erőforrások mozgósítására készülnek a választási kampányban. Jól láthatóan megindult az a folyamat, amelynek során az ellenzék, illetve a civilnek álcázott szervezetek megpróbálhatják széttrollkodni, botrányba fullasztani a jövő évi országgyűlési választást. 

Mivel ezek a szervezetek rendszeresen letagadják nyílt politikai szerepvállalásuk tényét, vizsgáljuk meg hogyan is vélekedik közéleti kérdésekben a Soros-pozitív Magyar Helsinki Bizottság címlaplánya. Örökös kedvenc nyugdíjas bírónőnk, a balliberális oldal állócsillaga, Sándor Zsuzsa megmutatja, mit is gondol a világról egy magát szakmainak, civilnek és függetlennek beállító jogászkommuna reklámarca.

Riporter: - Akkor elmondja, hogy miért nincs ennek következménye?

Sándor Zsuzsa: - Hát azért nincs következménye, mert ezt a rendszert, vagy ezt a kormányt nem sikerült eddig megbuktatni…

(Ha a beágyazott videót nem tudja megnyitni, KATTINTSON IDE!)

2017.06.01.

I.

A Közép-európai Egyetem alapító okirata alapján: Az Egyetem szoros, egymást teljesen átfedő integrált képzési együttműködést folytat a fenti, az Amerikai Egyesült Államokban akkreditált Central European University, New York elnevezésű felsőoktatási intézménnyel, amelynek működését az oktatási miniszter 1995. január 5-én kelt 5563/94. számú határozatában engedélyezte.

Nos, nézzük ezt a határozatot. Alaposan szemügyre véve ez inkább hétköznapi levélnek tűnik, amelyben Dr. Fodor Gábor, akkori művelődési és közoktatási miniszter engedélyezi a Central European University (New York) „rendszeres” magyarországi működését.

Az oklevelek elismerésének indoklásaképpen Fodor az akkor hatályban volt, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX, törvény 107. és 108. §§-ra hivatkozik.

A törvény 27. fejezetében található 107. § és 108. § is a külföldi tanulmányok magyarországi elismeréséről, illetve az oklevelek honosításáról szól, nem nagyon értjük, hogy miért nem fejtette ki a miniszter miért nem a 109. §-ra, annak is (1) bekezdésére hivatkozik, amely alapján jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel azonos jogi hatályú.

A 107. § (1) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény az alapképzésben, illetőleg a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha

a) az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető azonos oklevél által tanúsított végzettséggel egyenértékű, vagy annál magasabb;

b) az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsőoktatási intézményben megszerezhető;

c) a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt magyarországi tanulmányi (képesítési) követelményeknek.

Az érintett rendelkezést a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályon kívül helyezte, és arról nincs információ, hogy megújították volna a még Fodor által kötött megállapodást.

Fodor levele egyébként tartalmaz egy érdekes, meglehetősen szokatlan kitételt, miszerint kéri az egész engedélyezés alapjául szolgáló dokumentumok hitelesített változatát. Azaz a miniszter nem hitelesített dokumentumok alapján adta ki az engedélyt!

II.

Az Oktatási Hivatalt a Gyurcsány-kormány idején Bakonyi László vezette.

Azzal azonban nem nagyon lehetünk tisztában, hogy ő a hivatal elnöke, vagy főigazgatója, legalább is a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

Az azonban biztos, hogy a 2006. szeptemberi, általa kiállított „működési engedély” megnevezésű irattal valami nem stimmel. A kedves olvasóra bízzuk annak megítélést, hogy egy pontos székhely és a felvehető hallgatók maximális létszámát 0 főben megállapító egyetem hogyan kaphatott működési engedélyt.

Az indoklás azonban még bizarrabb: A főigazgató/elnök/főnök szerint mivel a „Közép-európai egyetem” a hatályos felsőoktatási törvény szerint nem kapott működési engedélyt, ezért ő saját hatáskörében megadja azt. Ennyi. Pont.

Borítókép forrása: Origo.hu

2017.05.24.

Az Egyesült Államok ismét felszólította Magyarország Kormányát a CEU-t érintő jogszabály felfüggesztésére. Meg persze, hogy maradhasson az egyetem, ami egyébként nem is lett elküldve. Közben a CEU New York működéséért lobbiznak hazai ellenzékiek. De mi is az a CEU New York?

A Közép-európai Egyetem alapító okirata szerint: (1. §) „Az Egyetemet a Middle States Commission on Higher Education (USA) intézményi akkreditációban részesítette.

Valóban, a  Middle States Commission on Higher Education a Nádor utcai intézményt akkreditálta. De akkor hol a CEU New York akkreditációja? És hogyan akkreditálhatják Philadelphiában a magyarországi Közép-európai Egyetemet? Aki érti, írjon nyugodtan az amerikai e-mail címünkre.

2017.05.15.

1. A bírák nyugdíjazásáról szóló törvény kiváló alkalmat biztosított Sorosék számára, hogy kivessék hálójukat a bíróságokra.
2. Sándor Zsuzsa még aktív bíróként szervezhette be bírótárasait a vonatkozó eljárásokba az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
3. Az egyik eljáró ügyvéd kifejezetten agresszívan lépett fel a más alternatívát kereső bírókkal szemben.
4. A Budapesti Ügyvédi Kamara hátrál – elhalasztották a kamarai közgyűlést, a készülő ügyvédi törvényre fogják a „támadásokat”.

I. Képviseld a „nyugdíjazott” bírákat és építs jó kapcsolatokat

2012. jún. 22. napján a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.”

Mint ismeretes, 2012-ben az un. felső korhatár elérése miatt az akkor közel 3000 főt számláló bírói karból 236 ítész jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak, és több mint 160 bíró fordult munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsák meg a jogviszonyok megszüntetésének jogsértő jellegét.

Ezen felül közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt.

Karsai Dániel egyébként nem is rejti véka alá elkötelezettségét, ügyvédi irodája partnerei között ott találjuk a Soros György által pénzelt Transparency International Hungary, a Társaság a Szabadságjogokért nevét, na és persze ott virít a Magyar Helsinki Bizottság is. Megjegyzést érdemel, hogy három hónapos szakmai gyakorlatot töltött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely után állást ajánlottak neki. Négy évig dolgozott ott, ahol „több mint ezer angol, illetőleg francia nyelvű határozat-tervezet elkészítésében” vett részt. Ehhez képest bizonyára teljesen véletlen, hogy sorra nyeri a pereket Strasbourgban…

Perben a magyar állammal – Karsai-ügyek Strasbourgban

Elmarasztalások a magyarországi börtönviszonyok miatt Strasbourgban. Több ügyfelet is képviselt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az elmúlt években.

Kisegyházak egyházi státuszának megszüntetése egy 2011-ben hozott törvény alapján. A 17 kisegyházból hatnak látta el a képviseletét egy ügyben Karsai irodája.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2013. májusi határozatában az Emberi Jogi Egyezménybe – különös tekintettel a tulajdonhoz való jogra – ütközőnek találta a 98%-os különadót. A panaszost Strasbourgban Karsaiék képviselték. (Ugyanazon év novemberében Strasbourg a 98%-as adó után ugyanazon panaszos esetében az indokolás nélküli elbocsátás miatt is elmarasztalta a magyar államot.)

2014 májusában Strasbourg ítéletben mondta ki: a tényleges életfogytiglan szabadságvesztés sérti az Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét, amely a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát deklarálja. A panaszost Strasbourgban az ügyvédi iroda képviselte.

Pénznyerő automaták ügye (2012 októberében az Országgyűlésben elfogadott jogszabály, amely csak kaszinókban tette lehetővé ezek működtetését). Karsai irodája egy érintett cég jogi képviselője Strasbourgban; az EJEB azonban 2015 őszén elutasította a panaszosokat, mivel nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Karsai később cikkekben igyekezett körbejárni és magyarázni az esetet.

2016 januárjában a Bíróság megállapította, hogy az ügyáthelyezési gyakorlat polgári perekben is sérti az Egyezmény 6. Cikkét. Az ügyfelet az iroda képviselte.

2016 májusában a Nagykamara megállapította, hogy a „molinózó” országgyűlési képviselők szólásszabadságát súlyosan megsértette a magyar állam. Az ügyben a strasbourgi képviseletet Karsaiék látták el. (A 2013 áprilisában az Országgyűlésben a „Fidesz: Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát felmutató PM-es Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, valamint az ugyanazon év májusában tartott egyik parlamenti ülésen az „Itt trafikmaffia működik” feliratú molinót kifeszítő szintén PM-es Dorosz Dávid és Szabó Rebeka ügyéről van szó. Mindannyian az úgynevezett trafiktörvény elfogadása miatt tiltakoztak.)

Magyarországi rokkantnyugdíjas ügye: a strasbourgi bíróság 2017. márciusi ítéletében kimondta, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, ha egyik napról a másikra harmadára csökkentik valaki nyugdíját, mindenfajta valós ok nélkül. A panaszost az iroda képviselte.

Említést érdemel, hogy 2012. november 6. napján bírók korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62 évre történő csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Karsai két nappal később – biztosan véletlen – megdicsőült arccal az ATV-ben magyarázta a Bíróság ítéletét, úgy hogy persze ettől függetlenül zajlottak és zajlanak a Strasbourg székhelyű Emberi Jogi Bíróság kártérítési eljárásai. (Megjegyzendő, hogy ekkorra már a magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette az ominózus jogszabályt)

II. De hogyan kerülhet a képbe Sándor Zsuzsa?

Mint azt az előzőekben is olvashatták, Sándor Zsuzsa levitézlett egykori bíróként nyíltan kiáll Soros György mellett és a törvénysértések okát abban látja, hogy: "ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni". Az agresszív exbíró a Magyar Helsinki Bizottság egyik frontembere, illetve plakátarca. Ezzel idáig még nem is lenne komolyabb baj. Az már azonban vizsgálandó, hogy aktív korában volt-e konkrét kapcsolata a Soros-hálózathoz tartozó szervezethez.

Mint azt olvashatták, a 2010-es fordulat után megszületett a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény. Milyen érdekes, hogy a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság hozzájutott az érintett bírák listájához. Informátorunk szerint a dolog a következőképpen alakulhatott: a szervezet egyik ügyvéd aktivistája bekérette ügyvédi irodájába az adott bírót, neki jogi védelmet ajánlva és jelezte, hogy nemzetközi bíróság előtt Magyarország ellen megítélendő kártérítés összegének 10 százalékát kell majd felajánlani a szervezet számára.

Értesüléseink szerint számos tisztességes bíró visszautasította az ajánlatot, ugyanakkor több tucat bíró megegyezett az aktivistával. Egyik informátorunk a szóban forgó ügyvéd /a név rendelkezésünkre áll/ erőszakosságát és rámenősségét kifogásolta és nemet mondva más, független jogi képviselőt bízott meg.

Az ismert, nyugdíjazásra vonatkozó pozitív bírósági határozatok után a Soros-féle szervezettel megállapodást kötő bírák ismét – sokan napjainkban is – ítélkeznek.

Azt gondoljuk, hogy a fentiek alapján ki kell vizsgálni, hogy ki adta meg Soroséknak az érintett bírák névsorát, tudtak-e az érintett bírák ezt követően teljesen objektívan ítélkezni például politikai természetű ügyekben, illetve, hogy Sándor Zsuzsa tart-e kapcsolatot ezen bírákkal, hiszen az eljárások egy része még tarthat és ő jelenleg a Magyar Helsinki Bizottság frontembere.

Úgy véljük, hogy egy jogállamban ezeken kérdéseket tisztázni kell, még akkor is, ha konkrét vádat nem kívánunk megfogalmazni. Mint, ahogy korábban – bármennyire megdöbbentő – ebben a részben is kizárólag tényeket közlünk, a következtetések levonását az olvasóra bízzuk.

III. Tüntesd fel az ügyvédi meghatalmazáson, hogy te a Helsinki embere vagy

Végezetül – futball nyelven szólva – már a teljes pályán otthonosan mozoghatott a Magyar Helsinki Bizottság, megvan a jó kapcsolat az ügyvédi kamarákkal és immár a bírák egy meghatározó csoportjával is.

Persze, ha egy bíró netán elfelejtené, hogy kivel is áll szemben egy adott perben a Helsinki a kényelmes helyzete ellenére biztosra megy. Birtokunkba került egy ügyvédi meghatalmazás, amely egyértelműen rámutat, hogy az ügyvéd félreérthetetlenül utal arra, hogy ő a Helsinki Bizottság védelmét élvezi. Mint egy rossz maffia-filmben...

IV. A Helsinki és az Ügyvédi Kamarák – következmények

Bár első írásunk nyomán csúsztatásnak és valótlanságoktól hemzsegő irománynak titulálták a felelős kamarai vezetők Soros és az ügyvédi köztestületek szoros kapcsolatáról szóló tényfeltáró elemzésünket a hatás nem maradt el. Ugyan korábban „százmilliós kifizetések” miatt nyomoznak az Budapesti Ügyvédi Kamaránál, sőt a kamarai választások tisztaságát is peres eljárásban vitatták egyes ügyvédek, most úgy gondolhatta dr. Réti László, hogy enyhül a szorítás. Úgy kellett tehát a Helsinki ölelésének napvilágra kerülése, mint egy falat kenyér, nem csoda, hogy a Réti gyanúsítgatásnak nevezte az ott leírtakat. Csupán arra nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy ha példának okáért a BÜK kamarai hírleveléből idézünk, hol a gyanúsítgatás?

A legújabb kamarai levelezés mindezek mellett részletesen foglakozik a kérdéssel. A rend kedvéért ismét szó szerint idézünk: „A Parlamentben most kezdődik az ügyvédi törvény vitája. Lehet, hogy véletlenek az egyebeesések, de jobb az óvatosság. A Kamara feladata nem a harc, hanem az ügyvédi praxisok érdekeinek képviselete. Bizonyos személyek az elmúlt négy évben a Kamarával szemben perek sorozatát indították meg. Elnökségünkhöz több olyan vélemény eljutott, hogy az egyébként szabályszerűen összehívott idei közgyűlés, és az eddigi 150 éves előkészítési gyakorlat hangos kritizálása és egy közgyűlési botrány vagy újabb perek generálása összefügghet ezzel a több éves vonulattal.”

Sőt, egy rendkívüli hírlevélben leszögezik, hogy: „A Kamara az általános közpolitikai kérdésektől távol kíván maradni. Ügyeit "házon belül" kívánja intézni.” Ez utóbbi nem tudjuk, mit jelent, de a burkolt fenyegető stílus nem hangzik túl jól egy jogállamiságért elkötelezett, demokratikus szervezet részéről. Ember legyen a talpán, aki érti ezt az eszmefuttatást, mindenesetre nem értjük, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Ügyvédi Kamara szoros kapcsolatához mi köze a készülő ügyvédi törvénynek. Ha csak az nem, hogy bejött a sejtésünk, és a kirendelési rendszert szerették volna átjátszani Soroséknak.

Ps. A megalakulásunk óta tapasztalt rendkívüli izgalmat – elsősorban balliberális részről – sztoikus nyugalommal vesszük tudomásul, és töretlenül hiszünk a tények és az igazság feltárásának átható erejében. Tudjuk, hogy sokaknak fáj az a körülmény, hogy egy évekig árnyékban építgetett tökéletes – vertikális és horizontális – rendszer struktúrája napvilágra kerül.

Tűzfalcsoport

Folytatjuk…

2017.05.09.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász kifogásolta a felsőoktatási törvény áprilisi módosításának eljárását. Álláspontunk szerint nincs igaza, de ez most lényegtelen. A CEU és más egyetemek átlátható működését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a – számolt be róla a magyarnarancs.hu.

Lattmann felveti: mivel a levél [szerinte] nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősíteni. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.

Birtokunkba került ugyanakkor egy meglepő dokumentum, amelyről a sajtóból is sokat hallottunk, de még sohasem láttuk. Se dátum, se helyszín...

Nos, a magyar és angol kétnyelvű irat New York Állam Kormányzójának és Medgyessy Péter, korábbi magyar kormányfőnek közös nyilatkozata. Ez a megállapodás teremtette meg a Közép-európai Egyetem és a Central European University közös működésének az alapját. Ez szolgált szakmai háttérként a CEU állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényhez, amely nyomán a KEE a 2005-ös felsőoktatási törvénybe is bekerült az Andrássy Gyula Egyetem mellett.

A 2004-es törvény így fogalmaz: "Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, valamint New York állam kormányzója által 2004. április hó 5. napján kiadott közös nyilatkozatban foglalt célok megvalósítása érdekében..." [alkot törvényt]

A fenti analógia szerint, amit Lattmann Tamás nemzetközi jogász alkalmaz, a két fél közös nyilatkozata ÉRVÉNYTELEN lehet, a jogász által elmondott jogkövetkezmények alkalmazhatósága mellett.

Ha persze van másik közös megállapodás, mi is szívesen látnánk.

Ezeket a cikkeket olvastad már?