2019.04.02.

Manapság, ha európai szintű konfliktusokról van szó, általában azok az Európai Unión belüli viták, ezért nem csoda, ha mindenki inkább erre a szupranacionális intézményre fókuszál. Talán éppen ez könnyíti meg időnként az Európa Tanács dolgát, ám nem szabad megfeledkeznünk róluk sem. Írásunkban bemutatjuk a szervezet kötődését Soros Györgyhöz, valamint a nemzetállamok jogrendszereinek felülbírálására törekvő Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységére is kitérünk.

Az Európa Tanács (amely nem tévesztendő össze az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal) összesen 47 tagállamot magába foglaló nemzetközi szervezet, tehát tágabb kört ölel fel, mint az Európai Unió. Az Európa Tanácsban való tagság és az azt létrehozó Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának elfogadása az uniós tagság feltétele. Ezzel együtt jár a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) joghatóságának elismerése, amely így a tagállamokra nézve kötelező ítéleteket hozhat - és hoz is…

Az Európa Tanács jelenlegi főtitkára a posztot 2009 óta betöltő Thorbjorn Jagland (2014-ben újraválasztották). A norvég származású politikus 1987-1992 között a Norvég Munkáspárt főtitkára, majd 1992-től 2002-ig annak elnöke volt. Mindemellett 1999-2008 között a Szocialista Internacionálé alelnöki tisztségét is magáénak tudhatta, így mint látható, baloldali politikusként szép karriert futott be. Az Európa Tanács főtitkári tisztségéhez megkövetelik a kormányfői tapasztalatot is: Jagland bár csak rövid ideig, de 1996-1997 között Norvégia miniszterelnöke is volt. Nem csak a politikában vállalt azonban szerepet, korábban a Nobel-békedíjakat odaítélő bizottság elnöke is volt, most azonban már csak egyszerű tag, ugyanis a díj több mint százéves története során első és egyetlen alkalommal a bizottság menesztette az elnököt, Jaglandot. Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy bírálták a Barack Obamának és az Európai Bizottságnak odaítélt Nobel-békedíjak miatt.

2009-es megválasztásakor Jagland úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács titkárságának reformjára fog törekedni, hogy az hatékonyabb legyen többek között olyan ügyekben, mint a migráció. Mint látszik, szívének kedves ez a téma, ezért nem is tetszett neki a magyar kormány által 2016-ban kezdeményezett, úgynevezett “kvótanépszavazás”. Negatív fejleményként értékelte ennek a közvetlen demokráciát lehetővé tevő intézménynek a használatát, megosztó és felelőtlen lépésnek nevezve azt. Kijelentette, hogy “a csukott ajtó politikája nem fenntartható megoldás” … Kedves Olvasóink ebből már sejthetik, mit preferál Jagland főtitkár úr: nyilvánvalóan a nyitott társadalmakat!

Nem is meglepő, hiszen maga nevezte a Twitteren közzétett tweetjében “jó barátjának” Soros Györgyöt, akivel számos közös projekten dolgoznak, sokszor találkoztak és nyilatkoztak együtt. Ilyen alkalom volt például a 2012-ben az Európa Tanács által Budapesten szervezett konferencia a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről, amelyen mindketten felszólaltak. A teljesség igénye nélkül - hiszen tényleg sokszor találkoztak már a jóbarátok - közös kezdeményezésükre az Európa Tanács és Soros alapítványainak finanszírozásából létrehozták az Európai Roma Művészeti Kulturális Intézetet, melynek igazgatója Junghaus Tímea; a nyitóünnepséget Budapesten a CEU-n tartották. Végül, de nem utolsósorban Jagland kiállt az ENSZ Globális Migrációs Paktuma mellett, kijelentve, hogy az Európa Tanács támogatja azt. A Sorossal való szoros barátsága miatt ezen sem lepődhetünk meg igazán, hiszen ez a dokumentum éppen az ő terveit valósítja meg: mindenki lakhasson ott, ahol akar, akár van rá jogalapja, akár nincs.

Az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció: ezt az elmúlt időszakban láthatólag olyan személyek tölthették be, akik jó viszonyt ápolnak Sorossal, de legalábbis egyetértenek a céljaival. Korábban már írtunk erről, de itt van ismét az 1999 óta létező tisztséget betöltők sora:

- Alvaro Gil-Robles (1999-2006): különböző szervezetek képviseletében működött együtt a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatával.

- Thomas Hammarberg (2006-2012): az Amnesty International főtitkára volt.

- Nils Muiznieks (2012-2018): a lettországi Soros Alapítvány egykori programigazgatójából lett ET főtitkár.

- Dunja Mijatovic (2018- ): médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alalíptvány által szponzorált openDemocracy platform tagja.

Dunja Mijatovic 2018. április 1-je óta tölti be a hat évre szóló emberi jogi biztosi tisztséget. Mijatovic biztosi minőségében 2019 februárjában járt Magyarországon és arra a megállapításra jutott - minő meglepetés -, hogy a civil szervezetek, az emberi jogi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók tevékenysége megnehezült, beszűkültek a lehetőségeik. Aggasztónak tartja természetesen azt is, hogy nagyon kevés menedékkérelmet bírálnak el pozitívan Magyarországon. Megjegyezzük, ennek oka legfőképpen az, hogy hazánk az első biztonságos ország elvét alkalmazza, vagyis a menedékkérelmet abban a biztonságosnak számító országban kell a kérelmezőnek benyújtania, amelyet elsőként elér. A balkáni útvonalon nem egy biztonságos országon kell átvonulniuk a migránsoknak, mire elérik a magyar határt.

Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 1992 óta van hatályban a magyar jogrendben, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik hazánk. A bírói testület fellebbviteli fórumként szolgál azokra az esetekre, amikor a kérelmező a tagállami bíróságok előtt minden jogorvoslati lehetőségét elhasználta már.

Sokat elmond a bíróság munkájáról, hogy többek között olyan döntéseket hoztak, mint Hunvald György és Hagyó Miklós elítélt baloldali politikusoknak a börtönkörülmények miatt odaítélt kártérítés, vagy a kommunista jelkép vörös csillag viselésének megengedése. Ezekben a példaként hozott ítéletekben bíróként részt vett Sajó András is, akit 2007-ben a Gyurcsány kormány delegált az EJEB testületébe. Sajó jó szövetségese természetesen Sorosnak: az ex-bíró a CEU egyik alapító tagja. Nem volt azonban egyedül, sőt, a mai napig vannak olyan bírák az EJEB-nél, akik a spekuláns érdekeit képviselik. Legutóbb 2018 őszén került a testületbe az albán Darian Pavli, akinek bírói tapasztalata ugyan nincsen – csak ügyvédként praktizált – de ezt feltehetően kiváltja kiváló nyílt társadalom párti rezüméje: a CEU-n szerzett posztgraduális diplomát (büszkék is rá megválasztása miatt) és az albán Soros Alapítvány munkatársa volt. A bolgár Yonko Grozev bíró 2015 óta a testület tagja, korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa volt és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja.

Látható, Sorosnak az EJEB-nél is erős a lobbija, de nem elég, hogy bent vannak emberei, kívülről is nyomást gyakorol a testületre. Ennek egyik eszköze a European Implementation Network (Európai Végrehajtási Hálózat, EIN), amely az EJEB döntéseinek az államok általi végrehajtásának kisajtolását tűzte zászlójára amellett, hogy a „civilek” véleményét becsatornázza az EJEB-hez. A szervezet két támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Oak Alapítvány. A tagszervezetek között szinte minden harmadik egy adott országban működő Helsinki Bizottság, alapító tagja az Open Society Justice Initiative.

2019.03.31.

A Secolo d'Italia olasz hírlap március 24-i cikke azzal indít, hogy Soros már indított pénzügyi támadást Olaszország ellen: spekulált a lírával, illetve finanszírozott és finanszíroz olyan nem kormányzati szervezeteket, amelyek naponta illegális bevándorlók ezreit juttatták át az olasz partokon, most pedig kiderült, hogy a globalista spekuláns még pénzt is ad a +Európának. A párt titkára, Benedetto Della Vedova köszönte meg hálásan a 100 ezer euró értékű hozzájárulást Sorosnak és feleségének, Tamiko Boltonnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ők és a párt adminisztratív titkára, Silvia Manzi, még nem teljesen elégedettek azzal, amit az európai bürokraták már megtettek az olaszok ellen. A párt tisztségviselői nagyon kemény és „döntő” választási kampányra számítanak, ezzel pedig a lap szerint Della Vedova és Manzi valójában tudomásul veszi, hogy az olaszok többsége nem lehet híve a +Európának, sem az eurobürokratáknak, sem pedig Sorosnak. A jelenség ott van az Európai Unió más országaiban is, ahol „a liberális demokrácia és ezzel együtt a nyitott társadalom megkérdőjeleződik”. Röviden: csak egy Soros György-típusú spekulánsnak tulajdonítható a baloldali eliteknek az a „legrosszabb koncepciója”, amely szerint, ha a polgárok demokratikus módon, szabadon szavazhatnak, akkor maga a demokrácia van veszélyben.

A Katholisches – Magazin für Kirche und Kultur című német nyelvű oldal szintén foglalkozik a +Europa pártnak nyújtott Soros-támogatással, és ennek kapcsán a párt alapítóját, Emma Boninót mutatja be. Bonino az Olasz Radikálisok vezető tagja, igazi professzionális politikus, aki a portál szerint „rövid memóriával rendelkezik”. Ő a politikai kaszt része, aki 28 éve az olasz parlament tagja lett (jelenleg parlamenti szenátor), 1994–1999 között EU-s biztos, majd 2006–2008-ban olasz külkereskedelmi miniszter, 2013–2014-ben pedig külügyminiszter volt. Bonino a mai napig egyike a nemzetközileg legismertebb abortusz-, eutanázia- és kábítószer-liberalizációs lobbistáknak, aki mára nemzetközi szinten is bekapcsolódott a migráció támogatásába.

Az Il Giornale olasz konzervatív napilap március 26-i cikke egy migrációs csalási botrányról ír, amely a Perugiai Külföldiek Egyetemén valósult meg, és több mint 6 ezer külföldit érintett, valamint öt letartóztatáshoz vezetett korrupció, ideológiai hamisság, csalás, dokumentumok hamisítása és az olasz állam kárára létrejövő pénzbevételek miatt. Mindez egy olyan légkörben – írja a lap –, amikor a baloldal további könnyítéseket tenne az olasz állampolgárságnak a nem uniós polgárok számára történő odaítélését szabályozó törvénybe. (Matteo Salvini olasz belügyminiszter ugyanakkor a ius soli (születési) és más típusú állampolgárságok megszerzési lehetőségein túl, további szigorú szabályozást és ellenőrzéseket helyezett kilátásba.) A tanúsítványkereskedelem bűncselekményes ügyének középpontjában két olasz, egy marokkói és egy tunéziai állt. Hamis dokumentumokat állítottak elő, amelyeket a migránsok használhattak hosszú távú tartózkodási kártya megszerzéséhez. A modenai rendőrség március 26-án azonban letartóztatta mind a négyüket: egyikük börtönbe, a másik három személy pedig házi őrizetbe került. A mobilcsapat rendőri tisztviselőinek vizsgálati tevékenysége további 25 embert érint, amely immár rávilágít egy olyan rendszerre, amely a Perugia város külföldiek számára nyitott egyeteme által akkreditált „nyelvi képzési központban” lehetővé tette külföldiek tömegei számára, hogy vizsgákkal és az olasz nyelvtudás igazolásával tartós tartózkodási engedély szerezzenek. A mobilcsapat rendőri egységei által telepített kamerák viszont rögzítették, hogy ezek a vizsgák sok esetben teljesen fiktívnek bizonyultak, miután a külföldiek a vizsgán már előre összeállított válaszokat kaptak, mindehhez másolatokkal, illetve minden esetben segített nekik a megfelelő bizottság.

2019.03.29.

Focimeccsel egybekötött tüntetést rendez a budapesti Kossuth téren két sorosista gittegylet, a Hallgatói Szakszervezet és a Szabad Egyetem elnevezésű formáció. Saját megfogalmazásuk szerint a tudományos szabadságért és az oktatásra fordítandó források növelése érdekében vonulnak utcára.

Az oktatással kapcsolatos kiadások 2010-ben nem érték el az 1572 milliárd forintot, az összeg 2018-ban már meghaladta a 2000 milliárdot. 2019-ben pedig már 587 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben

Mivel Magyarországon sem a tudomány szabadsága, sem pedig az oktatás finanszírozása nincs veszélyben, így vizsgáljuk meg inkább a tüntetés formai elemét, a Kossuth térre összetrombitált, szellemesnek és nagyon eredeti ötletnek gondolt focimeccset.

Saul Alinsky A radikálisok 12 szabálya című művében írja: A nevetségessé tevés az ember leghatásosabb fegyvere. Nincs védekezés. Irracionális. Dühítő. Döntő nyomásgyakorlási pontként is szolgálhat, hogy engedményekre kényszerítsd az ellenfelet.

Ne legyenek tehát kétségeink, a téren focizó csillogó szemű úttörő brigád a Soros-párti média szombaton megjelenő beszámolóiban majd vicces és rendkívül haladó szellemű társaságként kerül bemutatásra.  

A kiváló sorosista brigád kitüntetéssel (és finanszírozással) ellátott 444.hu már élen járva be is számolt a tüntetés szervezőinek és a jogi képviseletüket ellátó (szintén Soros-zsoldos) TASZ bíróságon aratott sikeréről, amelynek értelmében szombaton nyugodtan ökörködhetnek a Soros-aktivisták a Nemzet Főterén.

A gittegyletek és a szervező

Ahogy már említettük, a tüntetés mögött az úgynevezett Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet állnak. A formációk egyetemi bekötéseit és szimbólumhasználatát a Tűzfalcsoport, a szervezeti hátterüket az Origó tárta fel.

A nyíltan bevándorláspárti nézeteket valló, Soros által kitömött Humán Platform leányvállalataként működő csoportosulások egyébként még pénzt is merészelnek koldulni a Facebookon.

Pofátlanságuk és gátlástalanságuk azonban nem ismer határokat. Egy nemrég birtokunkba került levelükből világosan kiderül, hogy a tüntetésükre a szakkollégiumi hálózat levelezési listáján csábítanak diákokat.

A nyílt és agresszív politikai nyomulásuk miatt egyelőre egyetlen balliberális médium sem tiltakozott és Brüsszelből sem üzent hadat Frans Timmermans. Gondoljanak csak el, kedves olvasóink, hogy milyen toporzékolással és hisztériával járna, ha egy konzervatív, nemzeti formáció a szakkollégiumi hálózat felhasználásával invitálna fiatalokat a békemenetre. Úgy látszik, Sorosék tényleges és valós nyomulása azonban nem veszélyezteti a tudomány híres szabadságát és az egyetemek függetlenségét.

A kiküldött levél kapcsán hallgatásba burkolódzó szakkollégiumi és felsőoktatási vezetők passzivitása és feltehetően pozíció féltése azért is gyomorforgató, mert a mozgósító levél egyik aláírója az a Mák Viktor nevű CEU-S diák, aki a német Der Tagesspiegel napilapnak még a téli tüntetések kapcsán nagy eredménynek nevezte, hogy a baloldaltól a Jobbikig minden ellenzéki formáció egy asztalhoz ült megtervezni az előttük álló időszak tüntetéseit és politikai lépéseit.

Magyarán szólva: az antiszemita Jobbik és a Soros-finanszírozású baloldali ellenzék násztáncánál muzsikáló aktivista gond nélkül szervezhet az egyetemi szférában megmozdulásokat a nemzeti kormány ellen. És ezt mindenki eltűri…

Szégyen!

2019.03.27.

Megalapozottnak tűnő híresztelések szerint a ballib sajtó és a Soros-hálózathoz köthető szervezetek által felkapott Országos Bírói Tanács (OBT) egyik tagja, Vadász Viktor a Fővárosi Törvényszék élére pályázik. Ha igaz, a lépése lehet puszta provokáció is: ha nem nyer, épp az Európai Parlamenti (EP) választások előestéjén adódik majd lehetősége arra, hogy telesírhatja a hazai és nemzetközi sajtót, mondván itt tényleg dübörög a diktatúra; a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) és mindenféle NGO konferenciáján elpanaszolhatja mindenkinek, hogy az Orbán-kormány felszámolta a bíróságok függetlenségét; mindemellett OBT-s tagtársa, Vasvári Csaba mintájára még pereket is indíthat arra hivatkozva, hogy a törvényszéki elnök széke neki igen is jár.

Ha viszont nyer, az ország legnagyobb és legfontosabb bírósága egy, a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottsággal szoros kapcsolatban álló bíró irányítása alá kerül. A napokban írtuk meg ugyanis, hogy a Helsinki április elején kormánykritikus pódiumbeszélgetést tart, amelynek meghívott előadói között ott van Vadász is, akiről korábban már leírtuk, hogy 2013-tól 2014 végégi a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) igazgatója volt. A MIA a bírók képzési központja, ahová az évtized közepén olyan NGO-k kaptak meghívást “érzékenyítő tréningek” tartására, mint a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület, és természetesen a Magyar Helsinki Bizottság is. Az április Helsinki est központi témája a közigazgatási bíróságok átalakítása lesz. Erről a Soros-párti NGO-k és a ballib politikusok és lapok előszeretettel állítják, hogy a kormányhoz lojális bírókkal feltöltött szervezet lesz. Ez nyilvánvalóan hazugság, hiszen az új bíróság törzsgárdáját a jelenleg is aktív közigazgatási bírók alkotják majd. Rávilágít ugyanakkor a sorosisták kétszínűségére is. Abban ugyanis nyilvánvalóan nem látnak kivetnivalót, ha egy hozzájuk közel álló bíró, mondjuk Vadász Viktor átveszi a Fővárosi Törvényszék irányítását. Vadász ráadásul lekötelezettje is lehet a Helsinkinek, mert egy személyiségi jogi perben a Soros-párti jogvédők egyik ügyvédje látja el a képviseletét. Ismert továbbá, hogy közeli jóbarátja, “elv- és harcostársa” Matusik Tamás, aki korábban a Helsinki magyarországi büntetőjogi reformmal kapcsolatos projektjének felkért szakértője volt. Ennyit tehát arról, ki, mely erő próbál a bíróságokon belül befolyást szerezni.

Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a pályázatával Vadász Viktor arról is lerántotta a leplet, hogy milyen képmutató is ő valójában. A rendszerkritikus Országos Bírói Tanács ugyanis tavaly készített egy tervet, amit aztán az LMP karolt fel, a bírósági igazgatás reformjára. Ebben egyebek közt az áll: “Amennyiben a jogalkotó valódi és tényleges felügyeleti jogkört szánt az OBT-nek, mindenképp szükségesnek tartanánk összeférhetetlenségi szabály megalkotását, amely szerint nem lehet az OBT tagja az OBH elnökének munkáltatói jogkörébe tartozó bírósági vezető és ezek hozzátartozója.” Vadász ehhez képest OBT tagként pályázik a Fővárosi Törvényszék élére és semmi jelét nem adja annak, hogy megválasztása esetén kész lenne lemondani az tanácsban elfoglalt helyéről. Ez pedig inkább azt erősíti, hogy az indulása pusztán a politikai zavarkeltést szolgálja.

 

2019.03.26.

Bírósági forrásaink szerint az Alaptörvényt és bírák jogállásáról szóló törvényt is sértheti, ha egy bíró a Soros által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság olyan – tudományosnak aligha nevezhető – beszélgető estjén vesz részt, amely meghívójában egyes kormányzati intézkedéseket nyíltan támadó, a független igazságszolgáltatásról szubjektív, sértő megfogalmazásokat tevő szöveget hoz nyilvánosságra a legnagyobb közösségi médiumon.

A szervezet korábban több ilyen rendezvényt szervezett, így a hasonló nevű Magyar Helsinki Bizottság e⊗kluzív Adomány- és Szavazatgyűjtő Gálaestje, amely már bemutató videójában is kormánykritikus hangnemet üt meg.

Ennél is tovább ment Sándor Zsuzsa, a sorosista Magyar Helsinki Bizottság kampányarca, korábbi bíró, aki egy tévéműsorban egyértelműen kijelentette, hogy egyik fő probléma, hogy a kormányt eddig nem sikerült megbuktatni.

Köztudott, hogy a Helsinki Bizottság rendszeresen támadja a kormányt a migrációs politikája miatt nemcsak közéleti, de bírósági fórumokon is. A mostani beszélgetős fórumon rést vesz a tervek szerint Uitz Renáta jogász, a Soros-egyetem tanszékvezető egyetemi docense, aki a Magyar Narancs rendszeres szerzőjeként például hosszasan méltatta az un. Tavares-jelentést, amely szerinte a „messze túlmutat a magyar kormány európai baleseteinek értékelésénél.”

Második előadó az a Kádár András Kristóf ügyvéd, akinek a Magyar Helsinki Bizottság társelnökeként egyik legfontosabb kívánsága így hangzik: „Muszáj, hogy fájjon legalább egy kicsit a hatalomnak”

A harmadik előadó pedig az a Vadász Viktor bíró lenne, akiről korábban már leírtuk, hogy 2013-tól 2014 végégi a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) igazgatója volt és amely szervezet adott helyet a bírók képzésének „érzékenyítés” címszó alatt. Ezen tréningeken aktívan részt vett a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület, és természetesen a Magyar Helsinki Bizottság is.

A Helsinki által szervezett eseményre olyan kijelentésekkel toboroznak hallgatókat, mint a mostani eseményre:

  • Veszélyben a független bíráskodás.
  • Veszélyben a polgárnak az a joga, hogy eséllyel perelje az államot és hivatalait. Az új bírósági rendszer túl sok hatalmat ad túl kevés embernek.
  • A bírói függetlenségnek pedig kevesebb garanciája lesz, mint most van.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeket botrányos körülmények között fogadták el és ahogy kijelentik a kormány szándéka nyilvánvaló: a „hozzá lojális bírákkal töltené fel az új bíróságokat.”

Az új helyzetről és a független bíráskodás esélyeiről beszélgetünk szakértő vendégeinkkel - folytatják a meghívóban, nagy kérdés ugyanakkor, hogy egy aktív bíró asszisztálhat-e előadóként, ha tetszik főszereplőként ezekhez a magyar ellenzék érdekeit szolgáló kijelentésekhez.

2019.03.22.

Soros György hálózata 12 másik alapítvánnyal együttműködésben, már 2005-ben bevándorlásszervező birodalmat hozott létre. Céljuk, hogy migrációbarát irányváltozását érjenek el az EU-ban. Jelenlegi ismereteink szerint, megalakulásuk óta 450 szervezetet vettek fel partnerként, és láttak el pénzügyi forrásokkal. A felállított hálózat brutális lobbierővel rendelkezik. Az EPIM megerősített bástyákat épített fel Brüsszelben és mindent megtesznek az Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében.


Már 2005-ben, jóval a jelenlegi migrációs áramlatok előtt Soros György filantróp amerikai milliárdos saját alapítványi csoportjával, az Open Society Foundations-szel – tizenkét másik szupergazdag alapítvánnyal szövetségben – megalapította az European Programme for Integration and Migration-t (EPIM), amelyhez a Robert Bosch Alapítvány is tartozik. A szinte korlátlan anyagi források összefogott erejével ez a kezdeményezés hozzáfogott ahhoz, hogy – miként az oknyomozó újságíró, Friederike Beck fogalmazott – „Európából egy migrációs, illetve bevándorlási kontinenst csináljanak”.

Célok

Az alapítványi kezdeményezés deklarált célja – miként egy saját videó bemutatja –, hogy:

– az európai politika migrációbarát irányváltozását érje el EU-színtéren;

– azon pénzeket, amelyeket a migránsokról való gondoskodásra szánnak, szétosszák a civil szervezetek számára;

– ezeket a civil szervezeteket (NGO-kat) tevékenységükre megtanítsák és egy hálózatban egymással összefogják, hogy a közvéleményt és a politikát – az alapítványi célkitűzések értelmében – befolyásolják.

Első pillantásra humánus céloknak tűnik, ha idealista embereket civil szervezetekben – amelyek bajba jutott emberek támogatására kötelezték el magukat – pénzügyileg és érvelő módon támogatnak annak érdekében, hogy küzdjenek az államban és a társadalomban meglévő keményszívű, elhatárolódó magatartás megváltozásáért. Azonban ez Soros és hálózata számára egyáltalán nem a valódi üldöztetés és halálveszély elől menedéket keresőkről szól, hiszen róluk általában jól gondoskodnak az európai országok. A Soros-féle terminológiában a kiszolgáltatott menekülteket, a menedékkérőket, a migránsokat, a migrációs utazókat és a bevándorlókat tudatosan egyenlővé teszik. Szándékosan nem tesznek különbséget az időben korlátozottan felvehető és oltalomban részesítendő háborús menekültek, a politikai üldözöttek és a pusztán szegény migránsok között. Arról van szó, hogy potenciális migránsok korlátlan és akadálytalan, milliószoros bevándorlásáról mint emberi jogról beszélnek, ami ellen a bennszülött lakosságnak nem marad ellenvetés. A 2015-ös év nyara óta bekövetkezett fejlemények jól mutatják, mennyire sikeres volt Soros és hálózata, különösen Németországban.

NGO-k toborzása, képzés

A „Miért érdemes részt venni?” című speciális promóciós film részvételre hívja fel a civil szervezeteket. Bemutatja, hogy végül egy kincses sziget vár három nagy láda pénzérmével azon civil szervezetek képviselőire, amelyek a „Migránsok hangja”, „A média és a migránsok” és a „Migránsok papírok nélkül” kérdésével foglalkoznak. Ha megkörnyékezik a lobbistákat, nem lesz többé pénzügyi gondjuk. Ily módon fogják be őket anyagilag mindinkább, és csalogatják az adományokra támaszkodó segélyszervezeteket, majd fogják be őket az EPIM célkitűzéseihez.

Ha egy pályázó szervezetet az EPIM-nél támogatásra érdemesnek találnak, kezdődnek a meghívások Brüsszelbe és Európa más fővárosaiba speciális képzésekre. „Mi nem csupán pénzt adunk csoportoknak, hanem összehívjuk őket és fejlesztjük képességeiket munkacsoportjainkban” – mondja Juliet Prager, az EPIM korábbi elnöke. A speciálisan NGO-kra szabott workshopokban a kommunikációs készség és a kommunikációs stratégiák javításáról esik szó, a médiával való együttműködésről, az EU-ban történő lobbizásról és üzenetek kreálásáról az EU felé, a civil szervezeteket strukturálisan erősítő módszerek megtanulásáról (értékelés, adománygyűjtés, hálózatépítés, partnerségek fejlesztése), sikerellenőrzésről, tananyagok létrehozásáról stb. Emellett speciális foglalkozási csoportokat, például ügyvédeket és bírókat vonnak be a felvilágosító munkába és a képzésekbe.

Az EPIM-partnerhálózat megalakulása óta – a Robert Bosch Alapítvány adatai szerint – 45 európai országból és migránsszármazási országból több mint 450 szervezetet vett fel partnerként, és látott el pénzügyileg! Ezenkívül 55 konferencia került megtartásra és 35 publikációt jelentettek meg. Az EPIM saját leírása szerint 2011-ig 3,6 millió eurót fizetett ki 24 olyan civil szervezetnek és 31 olyan projektre, amelyek az ő irányvonalát követték. Hárommillió ment el 2013–15-ben tíz projektre. Friederike Beck 67 szervezetet sorol fel, amelyek az EPIM pénzügyi csepegtetéseitől függnek; ezek megtekinthetők nála.

A brüsszeli EPIM-központ

Az EPIM-hálózat központi politikai kiindulási pontja természetesen Brüsszel, mivel mind több és több nemzeti hatáskör került át a telhetetlen hatalmú brüsszeli bürokráciához. A szervezet ernyője alá egyesült minden alapítványnak van egy központi irodája a NEF-nél (Európai Alapítványok Hálózata), Brüsszelben, ahol ők tovább szerveződnek, és ahol minden szál összefut. Ez teszi – így Stefan Shepherd EPIM-elnök a Baudouin Király Alapítványtól – a lobbizást hatékonnyá, nem tekintve az uniós intézmények fizikai közelségét. 2011-től 2014-ig Olaf Hahn elnökölte a Robert Bosch Alapítványt, ahol a kultúra és társadalom területet vezette, és ezért ő felelt az iszlamizációval, illetve a németországi bevándorlók re-iszlamizációjával kapcsolatos programokért. Az EPIM céljait és célkitűzéseit videóban deklarálta 2011 elején, elnökségének kezdetén.

Az EPIM Soros-kezdeményezés 2005 óta folyamatosan és rendkívül profi módon Európa-szerte állományt képzett ki, amely elkötelezett a több szinten történő bevándorlás iránt Európába. Itt utalni tudunk az apparátus mértékére, amely már felépült az évek során. Tartsuk szem előtt:

Több száz szervezet és több ezer ember használja ugyanazokat az oktatási anyagokat, van újra és újra összehívva, beszéli immár ugyanazt a nyelvet, használja ugyanazokat a kulcsszavakat: egy erős hálózat áll rendelkezésre azon erők számára, amelyek az Európába irányuló migrációért fejtenek ki lobbitevékenységet!

Az a tény, hogy a szupergazdag világelit által régóta finanszírozott és ellenőrzött civil szervezetek ez idáig ellehettek a mindenkori médiaoltalomban, nem éppen a média függetlenségét bizonyítja.” (Friederike Beck)

A lakossági ellenállás megszüntetése

Tudjuk, hogy a helyi lakosság egy ilyen tömeges migrációt természetesen nem fogad el panasz nélkül. Az ellenállásuk nagyrészt azzal szüntethető meg, ha mint idegengyűlölőket, rasszistákat és fasisztákat bélyegzik meg őket. A maradék kis fasiszta, aki létezik a társadalomban, eltúlozva és felfújva jelenik meg, és még azon nagyszámú idegenbarát és segítőkész polgár is, akik csupán a differenciálásra és az integrálás érdekében számbeli korlátozásra figyelmeztetnek, a szélsőjobboldali sarokba állítódnak, amivel az embereket – különösen Németországban – nagyon gyorsan elhallgattatják. Tipikus ilyen megközelítésűek a brit EPIM-munkatárs és a konzervatív európai képviselő, Sajjad Karim kijelentései, aki azt mondta egy EPIM-konferencián:

 „Engem manapság nagyon mélyen aggaszt, ahogyan kontinensként vagyunk. Egyértelmű számomra, hogy egy egyre nagyobb, rendkívül egészségtelen formája van jelen a nacionalizmusnak, amely egyszerűen az Európai Unió valamennyi tagállamban fellép. Csak meg kell nézni a választói magatartást, és megfigyelni azokat a növekvő szélsőséges tevékenységeket, amelyek kezdenek előfordulni. Ezért különösen fontos, hogy beszéljünk a bevándorlásról és különösen a bevándorlókról mint félről, akik egy helyzetben vannak papírok nélkül, és hogy mi hogyan bánjunk ezekkel az emberekkel, és hogyan kezeljük őket. Valóban az van, hogy ma nem folytatunk nyíltan őszinte és átlátható vitát a bevándorlásról az EU-ban, és amíg mi nem foglalkozunk vele nyílt és őszinte módon, különösen az Európai Unióba való bevándorlás gazdasági okait elmagyarázva, ameddig nem foglalkoznak vele ezen az alapon, attól tartok, hogy csak nézni fogjuk a szélsőségek felé történő elmozdulást az úgynevezett populizmus talpkövén, bár én ezt nem populizmusnak tekintem, hanem puszta szélsőségnek. Pont.

A gazdasági okokkal el kell rejteni a globalisták konkrét céljait a nemzetek felszámolására és ezek természetesen csak a tőkeexport profitérdekeit szolgálják. Mert ha az európai népesség csökken – ilyen nagy ingadozások mindig is léteztek a történelemben –, csökken a kereslet is a gazdasági javak és szolgáltatások irányába, és kevesebb dolgozóra lesz szükség.

Friederike Beck kutatásaiból megállapítja az EPIM brüsszeli tevékenységéről:

„´Racism is on the rise´, ´Populism/extremism is growing´ (A rasszizmus nő, a populizmus/szélsőségesség növekvőben) – ezek a szabványos varázsigék, amelyek minden EPIM-eseményt megfűszereznek. Ez a retorika ragasztja a tapétát, és tartja egyben a civil szervezeteket, amelyeknek az EPIM-nek köszönhetően szép jövedelmük van, és Brüsszelben konferenciákon hízeleghetnek. Ezek az állítások természetesen soha nincsenek alátámasztva, inkább az önlegitimációt szolgálják.”

A közvélemény megmunkálása

A EuroPhilantopics 2014. november 4–5-én Brüsszelben tartott rendezvénye foglalkozott a European Foundations hálózatával (NEF), amelyben az EPIM-alapítványok szerveződnek egyéb alapítványi szervezetekkel együtt, az EPIM által felvetett tárgykörrel: „Változtatni a migráció narratíváján (elbeszélésmódján) – Üdvözölni a gazdasági és társadalmi lehetőségeket”, amely rendezvényről az egyik EPIM-oldalon beszámoltak:

A rendezvény teret és tudomást adott a politikai döntéshozóknak és emberbarátoknak az EU által létrehozandó és lehetséges új partnerségekkel kapcsolatos kihívásokról. Az EPIM ügyvezetője, Stefan Schäfer elnökölt az ülésen, amelyen az Európai Bizottság részéről Marc Richir (Migrációs és Belügyi Főigazgatóság), az Open Society European Policy Institute [OESPI – Soros György Open Society Alapítványainak uniós politikai keze] részéről Heather Grabbe, valamint a British Future-től Sunder Katwala lépett fel.

Pragmatikus és megoldás-orientált vita volt, amely foglalkozott néhány fontos kérdéssel: milyen szerepet játszhatnak az alapítványok; a narratíva (elbeszélésmód) melyik területével foglalkozzunk; és hogyan miként lehet ezt a mérges vitát a migrációról újraértelmezni (újrarendezni).

Az EPIM Soros-kezdeményezés tehát összeül a Soros–EU intézet OSEPI-vel, a Soros által is finanszírozott British Future agytröszttel és az Európai Bizottság migrációs biztosával, hogy együtt gondolkozzanak azon, hogy új partnerségeket tudjanak felépíteni az EU-val, és hogy a „mérgező” elutasítás-vitát a népességben egy másfajta elbeszélésmóddal megváltoztassák. Azaz „hogyan lehet a migrációt jobban eladni az EU-ban” (Friederike Beck), annak érdekében, hogy mindenki a gazdasági és társadalmi lehetőségeket üdvözölje, mint azt a fenti konferencia állítja.

Ez azt mutatja, ahogyan a szupergazdag globalisták által vezérelt alapítványok és civil szervezetek – a politikával együtt – a nyilvánosságban zajló vitákat befolyásolják, ahogyan a „közvéleményt” a maga értelmében végső soron előállítják. Ez nem az igazság, hanem az emberek tudatának manipulálása annak érdekében, hogy elérjék saját céljaikat. A vélemény kialakítása az eljárás stratégiájáról és taktikájáról azonban – úgy tűnik – nem bizonyult könnyűnek. Így a csoport

 „Arra a következtetésre jutott, hogy jobb lenne egy új, a migrációról szóló elbeszélésmód alkotása és egy másik kicserélése helyett, ha az összes lehetséges narratívát figyelembe vennénk és egy hosszú távú stratégiába kellene fektetnünk, amely azon dolgozik, hogy a vita mérgező faktorait pontosan megértse.

A hallgatóság sorából számos vélemény és kérdés helybeni akciók sürgős igényére tért ki, emberbaráti síkon, e narratíva kiegészítéseként. A szónokok ennek elérésére kifejtették, hogy meg kell nyugtatnunk az európai polgárokat és a ’közép’ szkeptikusait kell megnyernünk, miközben migránsok sikertörténeteit mutatják be a médiában, azonfelül számokat és tényeket.

Közösen megtanulhatjuk, hogy miként tudjuk megváltoztatni a sztereotípiákat a migrációról a hírekben és a társadalomban, miközben többet működünk együtt magával a médiával, más alapítványokkal és az uniós intézményekkel."

Tehát egy differenciált, hosszú távú stratégiát szeretnének kidolgozni, amelyet ki kell egészíteni olyan helyi intézkedésekkel, amelyek az emberségesség és a felebaráti szeretet érzelmi síkján szólítják meg az embereket. Helyes címzettnek erre a szkeptikus középosztályt látják, amelyet sikeres bevándorlók történetein keresztül akarnak megnyerni. A felsőréteget a migráció oldalán pozícionálják, míg a dolgozó és szegény, széles alsóréteg – úgy tűnik – már túlságosan elfoglalt a túléléssel vagy túl fásult ahhoz, hogy őket figyelembe kelljen venni. – A nyilvánosság egy óriási manipulációs manővere, a politika és média komplexének segédletével!

EPIM-közeli agytröszt Brüsszelben

Az EPIM-kezdeményezés nemcsak egy civil hálózatra épül, hanem szorosan kapcsolódik az EU-közeli agytröszthöz, a brüsszeli European Policy Centre-höz (EPC), és mindkettő anyagokkal, elemzésekkel és érvekkel lát el a migráció világával kapcsolatban.

A tematikusan fókuszált elemzéseknek az a céljuk, hogy támogassák azt a lobbitevékenységet, amely megtörténik a szervezetek részéről és amely elkötelezett az EPIM mellett, amellyel mi számukra információkat szállítunk, kezdve a közelmúlt azon politikai, jogalkotási és szabályozási kezdeményezéseivel uniós szinten, amelyek három fő témában relevánsak az EPIM számára: 1) menedékkérők, 2) bevándorlók papírok nélkül és 3) a védelemre szoruló bevándorlók egyenlősége, integrációja és társadalmi befogadása.”

Egy 2015. októberi nyilatkozatában például így figyelmeztetett az EPC/EPIM:

A schengeni válság a jövőben nagy bizonyossággal táplálni fogja a populista vitákat és érveket, amelyek középpontjában a nemzeti határok mögé húzódás áll majd. Ami egyes uniós polgárok számára csábító lehetne, azt a nemzeti politikai viták – még jobban is, mint most – mérgezhetik, és egy alapvető európai szimbólum szenvedhet még több kárt: a határok nélküli Unió. Az állandó határellenőrzés visszaállításának következményei [...] nyomasztóak lennének az EU és polgárai számára.

Az EPC-t jelenleg részben 345 tagszervezet támogatja: nemzetközi nagyvállalatok, szakmai és kereskedelmi szervezetek, pénzügyileg erős alapítványok, 78 diplomáciai képviselet, nemzetek feletti szervezetek, mint például az Európai Tanács, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a Nemzetközi Valutalap, a NATO, a Világbank, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és vallási szervezetek, mint például a Németországi Evangélikus Egyház és az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága. Különösen fontos tagja, egy úgynevezett „stratégiai partner” a Baudouin Király Alapítvány Belgiumban, egyike az EPIM 13 tagjának. Ő egyedül 17%-os részt viselt az EPIM 2014-es költségvetéséből 2 160 000 euróval; 33% jött a többi tagtól, 11% az EU-tól.

Az EPC-agytröszt bizottságai uniós emberekből állnak össze. Az elnök Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke. Az irányítótanácsban – amelyben az EPIM-elnök Stefan Shepherd, a Baudouin Király Alapítványtól is közreműködik –, a Közgyűlésben és a tanácsadó testületben ott ül az EU számos korábbi biztosa, igazgatója, tisztviselője és parlamenti képviselője. A tanácsadó testület tiszteletbeli elnöke, Peter Sutherland korábbi EU-biztos, a Bilderberg-csoport és a Trilaterális Bizottság vezető tagja, az ENSZ-főtitkár különleges nemzetközi migrációs képviselője (lásd: Globális tervezés). Az EPC/EPIM-ben nyilvánvalóan előre megfontolt szándékkal készítik elő azt, aminek az EU-ban valósággá kell válnia.

Egy, az Európai Bizottság Belügyi Főigazgatóságának megbízásából kiadott 2015-ös tanulmány „A közös európai menekültügyi rendszer fejlesztése” címmel annak „lehetőségéről szól, hogy az EU migrációs, menekültügyi és védelmi ügynökségét (EMAPA) kellene megalakítani. Az ügynökség központosított, EU-szintű döntéseket hozna a menedékjog iránti kérelmekről. Egy szabad választásnak a lehetősége – amely figyelembe veszi a menedékkérők preferenciáit, és amely hozzájárul a későbbi integrációhoz a jövőben őket befogadó társadalomban –, egy ilyen lehetőség csökkentené a [menedékkérők] másodlagos mozgásait.

A tanulmány szerzője – az 1983-ban az EU által alapított saját agytröszt, a Centre for European Policy Studies (CEPS) mellett – egy bizonyos Miss Garlick, a Soros György-féle Open Society Foundations Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés-ösztöndíjasa és a Migration Policy Institute (MPI) Europe munkatársa. „Egy újabb szereplője azon fáradságnak, hogy Európát a határtalan migráció kontinensévé alakítsák át.” (Friederike Beck) Az MPI központja Washingtonban van és pénzügyileg többek között a Baudouin Király Alapítvány, valamint a Soros György-féle Open Society Foundations támogatja.

  1. április 5-én jelentette a Die Welt:

A brüsszeli Európai Bizottságban konkrét tervek vannak arról, hogy többé már nem lehet rábízni a menekültügyi eljárásról való döntést az egyes tagállamokra, hanem azt európai kezekbe kell juttatni. Ez derül ki az Európai Bizottság egyik kiadott közleményéből ’Az európai menekültügyi rendszer reformja és a törvényes utak erősítése Európába’ címmel. ... Az Európai Bizottság konkrétan azt javasolja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) át kell alakítani egyszerű uniós ügynökségből döntéshozatali hatáskörrel bíró ügynökséggé, amelynek a jövőben minden országban ’fióküzlete’ lenne, és amely fel fogja dolgozni az egyes döntések ellen benyújtott fellebbezéseket. ’Ez egy egységes és centralizált döntési mechanizmust teremtene.’”

A dolgok tehát haladnak útjukon.

 

2019.03.19.

Az Il Primo Nazionale olasz napilap 2019. március 16-i beszámolója Orbán nemet mond a multikulturalizmusra: „Magyar gyerekekre, nem pedig bevándorlókra van szükségünk” címmel jelent meg. A téma kapcsán a cikk felidézi a magyar kormányfő korábbi, a CNS News-nak adott interjúját is, amelyben Orbán Viktor megerősítette saját alkotmányuk fontosabb alapvetéseit: „Magyarországnak keresztény gyökerei vannak. Itt nincs helye a multikulturalizmusnak, amiként egy gyermeknek joga van anyához és apához, nemzetünknek pedig joga van ahhoz, hogy megvédje a határait – amelyek egyben az Európai Unió határai is.” Idézik Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettest is, aki a születések és a demográfiai visszaesés témája kapcsán kijelentette: „Mi más is kellene Magyarországnak, ha nem a magyar gyerekek születése?” Orbán Magyarországa folytonosan ismételgeti tényekkel alátámasztott mondandóját a kényszerítő Sorossal és Junckerrel, valamint „híveikkel és lakájaikkal” kapcsolatban.

A Corriere Salentino olasz hír- és médiaoldal március 17-én kelt cikke szerint az egész földet átfogó antipopulista mobilizáció, amely – Putyin Oroszországa, Asszad Szíriája, a kínai elnök Hszi Csin-ping, Hasszán Rohani Iránja vagy Salvini Olaszországa kapcsán, főleg Macron, Soros, a Rothschildok és a Clintonok részéről – a nacionalizmus és a hazafiság halálát akarja, végső soron és szerencsére a visszaszorulás jeleit mutatja. A Corriere szerint Orbán Magyarországa kiváló referenciapont: a magyar vezető tudatába került a német Weber azon fenyegetőzésének, hogy kizárhatják pártját a Néppártból, hacsak nem kér bocsánatot Sorostól, és nem állítja le az EU-ellenes kampányt. „Mi nem adunk fel semmit – idézik Orbánt –, az európai és keresztény értékek védelme és a tömeges bevándorlás megállítása fontosabb számunkra, mint a pártfegyelem a Néppártban.” A cikk ezért komoly, súlyos vezetőként jellemzi Orbánt, aki a saját népe akaratát értelmezi. „Populista?” – teszi fel a költői kérdést az írás, amely úgy találja, hogy Olaszországban az elmúlt évtizedben ennek mindig éppen az ellenkezője történt. Kiváltságokkal és arroganciával, mialatt az Egyesült Királyság már a Brexiten gondolkozott, Orbán helyreállította a hazafiasság értékét, sőt, a franciák is kiléptek az utcára.

A Le Figaro francia jobboldali napilap 2019. március 15-én kelt cikke Magyarország: Orbán Viktor megmutatja szövetségét Lengyelországgal címmel jelent meg. (A francia afficher ige fitogtat, mutogat értelemben is fordítható.) Az érkező uniós bírálatok és támadások kapcsán a magyar miniszterelnök ünnepi beszédéből is idéz a cikk: „Amikor Brüsszel megtámadja Lengyelországot, akkor Közép-Európát támadják meg, köztük a magyarokat is” – mondja Orbán. Budapest és Varsó kormányai ma egyaránt konfliktusos kapcsolatban állnak az európai intézményekkel, idézi fel a lap.

A Breitbart amerikai konzervatív véleményportál március 6-án Orbán: Magyarország legyőzi az antiszemitizmust, miközben Nyugat-Európa importálja címmel közölt cikket. A magyar vezető cikkcímben idézett észrevétele annak kapcsán született, hogy egy Die Welt-interjúban kérdőre vonták őt a magyarországi antiszemitizmus és a baloldali milliárdos, Soros György befolyása ellen indított kampányaival kapcsolatos antiszemita vádak kapcsán. A német lapnak adott interjúban Orbán magát Sorost „a globalizmus rosszabbik arcaként” jelölte meg; szerinte az egyik oldalon Magyarország áll a maga megválasztott képviselői által reprezentáltan, míg a másik oldalon a Soros által finanszírozott és senki által nem megválasztott nemzetközi nem kormányzati szervezetek, amelyek másfajta migrációs politikát követnének.

2019.03.11.

Folytatjuk az Átlátszó akták című sorozatunkat: a második részben megismerkedhetnek a szerkesztőségi tagokkal, az oldal partnereivel és forrásaival. Már bizonyára sejtik, nem árulunk el nagy titkot: az Átlátszó is a kiterjedt Soros-hálózat része és a milliárdos spekulánsnak hála van mit a tejbe aprítaniuk. Bár a portál magát függetlennek és objektívnek állítja be, írásunkban bemutatjuk, kik állnak a szervezet mögött: legtöbb újságírójuk a Magyar Narancsnál, a HVG-nél vagy a Népszabadságnál kezdte - tudjuk, mennyire “függetlenek” ezek a médiumok.

Szerkesztőség és tulajdonosi kör

Az alábbiakban bemutatjuk az Átlátszó tulajdonosi köréhez tartozó személyeket és a szerkesztőség impresszumban jelölt legfontosabb tagjait a teljesség igénye nélkül, ugyanis a “watchdog” oldal számos újságírót foglalkoztat alblogjain is, mint a KiMitTud, az Üvegzseb, vagy az Átlátszó Oktatás.

Az Álátszó főszerkesztője és ügyvezetője, egyik tulajdonosa Bodoky Tamás korábban a Magyar Narancs és az Index újságírója volt. Kedvenc celebje a hírhedt Judith Sargentini, akivel büszkén pózolt Brüsszelben.

Dr. Sepsi Tibor ügyvéd főleg adatigénylésekkel foglalkozik, de nem csak az Átlátszónál dolgozik: az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén óraadó oktató. Korábban írtunk arról is, hogy az ELTE jogi karán milyen “függetlenek” az oktatók, legfőképpen az Alkotmányjogi Tanszék, ami tele van a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival. Kollégája mindkét helyen Dr. Tordai Csaba, ők ketten tulajdonosai is az Átlátszónak. Tordai a Gyurcsány-kormány alatt az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának vezetője volt. 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, majd 2008 és 2010 között jogi és közigazgatási államtitkára volt. 2010 óta ügyvédként aktivizálta magát, illetve a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter cégtársa lett. 2015-ig kuratóriumi tagja volt a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítványnak. Sepsi Tibor és Tordai Csaba rendszeresen segítik a Soros-gépezetet Strasbourgban (így például a Helsinki Bizottságot is), hogy a hálózati munka eredményeként gyártószalagon születő ítéletekben kimondathassák: a magyar állam megsérti a Soros-jogvédők véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, illetve hogy Magyarország jogsértést követ el a közérdekű adatokkal kapcsolatban.

Az Átlátszó tulajdonosa Gáli Csaba is, aki alkotmányjogász és a LinkedIn szerint jelenleg az Európai Bizottság kötelékében kamatoztatja tudását. Szintén itt olvasható, hogy a szocialista kormány alatt 2004-2007 az Igazságügyi Minisztériumban, 2007-2010 pedig a Miniszterelnökségen dolgozott. Egyetemi tanulmányai alatt az ELTE ÁJK-n 2000-2002 között menekültügyi jogklinika működtetésében vett részt. Mong Attila társtulajdonos a szintén Soros-támogatásokhoz köthető Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa, amelynek vezetője Polyák Gábor, az Átlátszó felügyelőbizottságának tagja Monggal egyetemben. Mong Attila „oknyomozó újságírásként” próbálja előadni a saját tevékenységét, noha az ő együttműködésével is tevékenykedő Független Médiaközpont számtalan projektje az Open Society pénzügyi támogatásával valósult meg. Polyák a 2017 decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként nem meglepő módon a magyar kormány ellen foglalt állást. A sértett médiajogászt tíz évvel ezelőtt balliberális körök még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára is esélyesnek tartották, a két nagy országos kereskedelmi rádiófrekvencia körüli botrány ürügyén (2009. október végén) kényelmesen lemondott Majtényi László helyére (a „frekvenciamutyi” kapcsán a Fideszt is megvádolták). A felügyelőbizottság harmadik tagja és egyben elnöke Pelle Andrea, akit “volt Fidesz-tagként” emlegetnek több interjúban is, ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy csak 1989-1990 között, tehát egy évig volt tag, a párttá alakulás előtt kilépett. 1994-ben alapítója volt a TASZ-nak, ahol sokáig ellátott jogi képviseletet: többek között a 2013-ban a Fidesz székházába betörő és ott vandálkodó fiatalokat is védte. Pelle Andrea már-már élvezkedő elfogultsággal próbálta azt sulykolni a közvélemény felé, hogy akkor „szabálytalanul” járt el a rendőrség, bár 2006 forró őszén, a gyurcsányi rendőrattak idején ő is kevéssé volt érzékeny az emberi jogokra a balliberális jogvédők zöméhez hasonlóan. Saját bevallása szerint büszke arra, hogy Bárándy Pétertől (tudják, aki a terrorista Ahmed H.-t védte a bíróságon) még igazságügyi miniszter korában oklevelet kaphatott, valamint hogy első ügyvédjelöltje az a Dénes Balázs volt, aki TASZ-os elnöki megbízatását követően, 2013-tól négy éven keresztül a Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatója volt. Bravó!

Becker András főszerkesztő-helyettes 2009-től a Magyar Narancsnál dolgozott újságíróként, 2012-ben igazolt az Átlátszóhoz. Facebook oldalán (https://www.facebook.com/becker.andras.9) a független objektív újságíró Szél Bernadett videóit osztja meg, a vandálok által megrongált újbudai Fidesz irodát ért támadásnak örül, valamint a baloldali előválasztás szavazólapjával pózol. Főszerkesztő-helyettes Csikász Brigitta is, aki a HVG-nél dolgozott korábban.

Bátorffy Attiláról korábban már írtunk ő a Transparency International munkatársa volt, most pedig az Átlátszónál folytatott tevékenysége mellett 2016 óta a CEU (mármint a Soros Egyetem) ösztöndíjas kutatója. Nem került hát messze a tűztől.

Rádi Antónia, aki fontos feladatának érzi, hogy az Euronews riportjaiban nyilatkozgasson Mészáros Lőrinc magyar vállalkozó vagyonáról, eredetileg a Népszabadságnál kezdte pályafutását, majd 2000–2014-ig a HVG újságírója volt. 2015-ben igazolt át az Átlátszóhoz. 2005-ben államtitoksértéssel vádolták meg. A Budapesti Metropolitan Egyetem (korábbi nevén a Budapesti Kommunikációs Főiskola) oktatójaként igyekezett mindig is megfelelő irányba terelni a hallgatói ifjúságot. Rádit a balliberális oldalon „kiemelkedőnek” tekintett újságírói tevékenységéért többek között a 2012-ben Paul Lendvai által alapított sajtódíjjal is kitüntették (mint ismeretes, a Rákos-kor propagandista újságírójaként indult díjalapító 1956 után hosszú éveken át szolgáltatott Nyugatról kényes információkat a kommunista pártfunkcionáriusok számára – ennek fényében megtisztelő lehet az elismerés!).

A baloldali médiában a magyar-amerikai kapcsolatok felkent szakértőjének számító, Kőműves Anita korábban 2005-2016 a Népszabadság újságírója volt. Magát előszeretettel „Népszabadság-hajótöröttként” említi – a hasonlat azért is érdekes, mert hajótörés általában a hajón lévők önhibájából, illetve ritkábban – ködös időben – fel nem róhatóan következik be a tengerészeti kimutatások szerint, de Kőműves Anita szakmai önérvényesülési képességének hiányát is szimbolizálhatja a hasonlat, amit a Soros-féle médiacsapathoz való odaverődése is tökéletesen mutat. Saját honlapján angol nyelvű önéletrajzában azt állítja, politikai okokból szűnt meg a napilap – csak azt nem említi, hogy a napilap példányszáma és előfizetőinek száma folyamatosan zuhant, ráadásul korábban elég felelőtlen módon gazdálkodtak a felhalmozott százmilliókkal, a pénz pedig elfolyt; a lap 2007 utáni időszakában 5 milliárd forint veszteséget termelt, vagyis a Népszabadságot gazdasági megfontolásokból szüntették meg.

Pénzügyek

A 2017-es közhasznúsági jelentés alapján négy nagyobb támogatást kapott az Átlátszó, ezek közül kettőt a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól. Ennek egy részéből marketing és kommunikációs célokra költöttek, a másik részét pedig az Országszerte blog megalapítására fordították. Összesen majdnem 11 millió forintot kaptak Sorostól a 2017-es évre. A másik két nagy támogatást a Google-től (amiről szintén írtuk már korábban, hogy a liberális ideológia foglya: és az Átlátszónet Alapítványtól, azaz saját alapítványától kapta az Üvegzsebfigyelő és a KiMitTud aloldalak fejlesztésére, valamint workshopok és jogi tanácsadás finanszírozására. Ezek az összegek egyenként nagyjából 15 millió forintot tesznek ki. Látható tehát, hogy az Átlátszó “tényfeltáró” újságíróinak nem fog felkopni az álluk.

2016-ban működtetésre több mint 33 millió forintot kaptak Sorostól, nevezetesen a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól. Ebben az évben a Google 3 millió forintot adományozott nekik szoftverfejlesztésre. Az ezeket megelőző közhaszúsági jelentések nem részletezik, kitől kaptak forrásokat.

Hazai és nemzetközi partnereik

Az Átlátszó honlapján megtalálhatjuk azokat a szervezeteket és weboldalakat, amelyekre ők partnerként tekintenek. Előrebocsátjuk, hogy bár nem mindegyiknél sikerült rábukkannunk a támogatók között a Soros-hálózat valamely alapítványára vagy szervezetére, tekintettel arra, hogy ez igen kiterjedt és szinte pénzmosodaként működik, nem tartjuk kizártnak. Mindenesetre felsoroljuk a hazai és nemzetközi partnereik közül a Soros-hálózathoz tartozókat:

Hazai:

- Asimov Alapítvány: kuratóriumi elnöke az Átlátszó társalapítója Maróy Ákos – aki Bodoky Tamással és Szervácz Attilával a magyar Kalózpárt alapítója volt –, az alapítványt támogatja a Norvég Civil Alap, partnere az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

- Tilos Rádió: 2016-ban a Nyílt Társadalom Alapítvány több mint 7 millió forinttal támogatta

- Transparency International: közismert tény, hogy a Soros-hálózat egyik legaktívabb és legbefolyásosabb szervezete

- K-Monitor Közhasznú Egyesület: őket is a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja

- Political Capital: az elemzőintézet támogatója a Nyílt Társadalom Alapítány és a német szocialisták pártalapítványa, a Friedrich Ebert Alapítvány

- TASZ: szintén tudja róluk mindenki, hogy Soroshoz tartoznak

- Magyar Helsinki Bizottság: őket is a milliárdos spekuláns tartja a markában

Nemzetközi:

- 100Reporters („oknyomozó újságírás”): a Transparency International a támogatójuk

- Organized Crime and Corruption Reporting Project: támogatja a Nyílt Társadalom Alapítvány

- International Consortium of Investigative Journalists: őket is a Nyílt Társdalom Alapítvány pénzeli

- Global Investigative Journalism Network: finanszírozza őket a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint az Oak Alapítvány, ami előbbitől kap pénzt…

Érdekesnek találjuk, hogy három nemzetközi tényfeltáró újságírókat tömörítő szervezetet is támogat Soros, ez bizonyára nem a véletlen műve. Ahogyan a “tényellenőrző” oldalakat is finanszírozza, úgy a “tényfeltárást” sem engedheti ki az irányítása alól.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az Átlátszó újságírói tapasztalatukat a balliberális oldalon és az ahhoz tartozó sajtótermékeknél szerezték. Hiába állítják magukról, hogy “függetlenobjektívek”, lerántjuk a leplet róluk. Folytatjuk…

2019.03.08.

A Secolo Trentino olasz online újság „Európai választások – Salvini Ligája lesz Európa első pártja” című cikke 2019. március 4-én röviden ismerteti Mara Bizottónak, a Liga európai parlamenti képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy együttesen le tudják váltani „az Európai Szovjetuniót”, és hogy „új Európát, a népek Európáját – hazát és szabadságot – kell építeni”, utalva a kontinens jövőjével kapcsolatos baloldali és liberális elképzelésekre. A Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport politikusa a Néppártban Orbán Viktor körül kialakult hangulat kapcsán megújítja szeptemberi invitálásukat, s azt javasolja a magyar kormányfőnek, hogy vállalja a közös egységet a szuverénpárti csoporttal. A brüsszeli nómenklatúrát élesen bíráló jobboldali politikus szerint Matteo Salvini Ligája nem pusztán Olaszország, hanem egész Európa elsőszámú pártja lehet, és „a május 26-i szavazás a szabadság valódi forradalma lesz”, amely véget vet majd a szocialista-néppárti összejátszásnak is.

A CiSiamo.info olasz portál február 22-én megjelent cikke többek között arról ír, hogy a Liga két hét alatt mintegy másfél százalékpontot (+ 1,4%) szerzett, ami meghaladja a korábbi rekordot és ezzel az előrejelzések szerint a szavazatok 33,5%-át kaphatná a választáson. A cikk szerint az Európai Parlament megbízásából készített egyik kutatás ugyanakkor fél a szuverenista pártok „fellendülésétől”. Az írás a liberális ellenfelek támadásaira is utal, így többek között felidézi a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetőjének, Guy Verhofstadtnak azt a üzenetét is, amelyben a belga politikus Salvini kormányfőhelyettes belügyi tárcavezető és Luigi Di Maio gazdasági miniszter „bábjának” titulálta Giuseppe Conte olasz miniszterelnököt. A liberális EP-képviselő attakjára korábban maga Salvini is reagált február közepén, amint az az Il Giornale konzervatív napilap korábban kelt cikkében áll: Salvini vulgáris jelzővel is illette Verhofstadtot és társait, és szerinte a liberális vezető nem csak egy kormányt, hanem egy egész népet is megsértett.

A belga Le Soir napilap március 3-i beszámolója „Orbán Viktor Frans Timmermansszal helyettesíti Jean-Claude Junckert a plakátjain” címmel jelent meg. A cikk leírja, hogy Timmermans bizottsági alelnök, az európai szocialisták csúcsjelöltje kerül majd a magyar kormány migrációellenes EP-kampányának középpontjába. Röviden ismertetik, hogy a még februárban elindított kormányzati kampány eddig elsősorban az Európai Bizottság elnökére, Jean-Claude Junckerre fókuszált, akit a plakátokon vidám arccal mutatnak, mögötte pedig az ismert magyar-amerikai üzletember, Soros György arca látható. „Önnek is joga van tudni, hogy mire készül Brüsszel” – áll az arcok mellett a nyomtatott szöveg, amihez alszövegként olyan állítások szerepelnek, hogy a jövőben bevándorlási kvótát akarnak alkalmazni, továbbá gyengíteni akarják a tagállamok azon jogát, hogy saját maguk megvédhessék a határaikat. Brüsszel a magyar kormány szerint arra készül, hogy megkönnyítse a migránsok számára a bevándorlást Európába.

2019.03.05.

I. Jubileumi írásunkban górcső alá vesszük az Országos Bírói Tanács (OBT) nevű, bírókból álló aktivista intézményt. A testületről tudni kell, hogy honlapján a kormányfő lányát gyalázó, Andy Vajna emlékét megbecstelenítő, illetve 1956 szellemét bemocskoló írásokat megjelentető, vagy éppen antiszemita, illetve a miniszterelnök kilövési engedélyén viccelődő sajtótermékből is szemlézi a rá vonatkozó írásokat.

II. Legutóbbi cikkünk folytatásaként megvizsgáljuk, vajon a Kúria elnöke miért nyújthat támogatást a rebellis bíráknak.

III. Megvizsgáljuk, hogy az egykor szebb napokat is látott Magyar Bírói Egyesület miért süllyedt sokak szemében ellenzéki szócsővé.


I. Megtudtuk, miért támadják Handót az OBT bírái – megdöbbentő sajtótermékek a szervezet által felvállalt médiumok körében

Kijelenthető, hogy mostanában nagyon népszerű az Országos Bírósági Tanács (OBT) a balliberális, illetve Soros-médiában. Megjegyzendő, hogy ez a viszony kölcsönös, az OBT sajtófigyelő rovatában túlnyomó többségben balliberális fórumokat szemléz a Tanács.

A gyakori HVG, Népszava, 444 citátumok mellett azonban egészen döbbenetes hivatkozások is felkerültek az OBT honlapjára, olyanok mint az oklt.hu, (Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága) ahol olyan ordenáré írások jelennek meg, amelyekben a kormányfő lányát gyalázzák, a nemrég elhunyt világhírű producert Andy Vajnát „rágcsálónak” titulálják, vagy, ahol azt írják, hogy 1956-ban a fegyveres harcokban részt vevők jelentős része köztörvényes bűnözőként, nem pedig politikai fogolyként ült börtönben. Arról most nem is beszélve, hogy a több korábbi írásunkban is említett Sándor Zsuzsa volt bírónőnek, a Magyar Helsinki Bizottság kampányarcának irományait is listázzák, akit nehéz hiteles forrásként emlegetne példának okáért a “Magyar seggbe magyar lóf@szt!" című műalkotását követően.

Szemlézi továbbá büszkén a bírói testület azt alfahir.hu-t, amely az egyik időközben nem elérhető cikkében egyértelmű antiszemita megjegyzést tesz Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízottra.

Egy időközben már eltávolított antiszemita cikk az Alfahírről

De van kurázsi az OBT-ben annak a Városikurír nevű szennylapnak a felvállalására is, amelynek Facebook-oldalán a miniszterelnök kilövésén viccelődnek.

forrás: Városi Kurír

Az Országos Bírói Tanács, mint korábban a honi közéletben aránylag ismeretlen szervezet kapcsán sokan akkor kaphatták fel a fejüket, amikor kiderült, hogy a magyar után a lengyel kormány tekintélyének aláásásához is kész asszisztálni a Bírói Tanács. A testület a Kúria egyik termében, zárt ajtók mögött vitatta meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) kezdeményezését, s információink szerint többségi határozatával, 6:4 arányban a támogatásáról biztosította a Lengyel Bírói Tanács (KRS) ENCJ-tagságának felfüggesztésére irányuló előterjesztést.

Mint ismeretes, Brüsszel Lengyelországot Hazánkhoz hasonlóan komoly nyomás alatt tartja, amiért kormánya szuverenista politikát folytat, s intézményeit meg akarja védeni a külföldi befolyástól, s a nemzeti identitását veszélyeztető erőktől. Az Európai Parlament (EP) 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és az ún. 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte a jogállamiság súlyos sérelmének megelőzésére hivatkozva.

Magyarországon az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény azzal a céllal hozta létre az OBT-t, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyeletét lássa el. Ez a szakmai kontroll azonban semmiképpen nem jelenthet politikai pozicionáltságot, az OBT alapvető funkciója az OBH munkájának ellenőrzése, nem pedig annak ellehetetlenítése. Márpedig a Darák Péter kúriai elnököt is magába foglaló OBT – bár ennek komoly előzményei is vannak – különösen 2018 óta, már döntően nem szakmai megfontolások szerint vizsgálja és kifogásolja, hanem egyértelműen politikai motivációk alapján támadja Handó Tünde OBH-elnök vezetői gyakorlatát.

Az eredetileg 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből tavaly nyár óta több mint egy tucat tag, póttag lemondott – ez a politikai töltetű színjáték azonban rövid idő alatt aláásta az új OBT legitimitását. Ez az OBH elnökét, Handó Tündét különösen kényes helyzetbe hozta – az akció célja valószínűleg ez is lehetett –, hiszen sok OBT-tag esetében ő a munkáltatói jogok gyakorlója.

Az OBT választott tagsága ugyanis a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha a bírósági törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

II. Zsák a foltját – a Kúria elnöke és az OBT egymásra talál

Darák Péter pozíciója a Kúria elnökeként elvileg az igazságszolgáltatás, mint független hatalmi ág csúcsán helyezkedik el. Darák e minőségében jelenleg tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is.

Darák Péter

A Rákosi- és Kádár-korszak mementóit őrző Szoborparkhoz hasonlította egyik bírósági forrásunk a Kúriát, amiért annak elnöke, Darák az ellenzéki sajtó által politikai tisztogatásként tálalt, úgynevezett kényszernyugdíjazás után tanácsadóként igyekezett visszafoglalkoztatni minél több, a rendszerváltozás előtt szocializálódott matuzsálemet. S most is, amikor a közigazgatási bíráskodás új rendszerének felállítása zajlik, a csúcsán egy, a Kúriától független, azzal egyenrangú felsőbírósággal, valami hasonlóra készül Darák - tette hozzá informátorunk. Arra utalt ezzel, hogy a Kúria elnöke minden lehetséges eszközzel azt igyekszik elérni, hogy a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráit bármiféle alkalmassági vizsgálat nélkül, pozícióikat megőrizve automatikusan vegyék át a hamarosan felálló közigazgatási felsőbíróságra. Vagyis Darák Péter ameddig csak lehet, szeretné feltartóztatni a bíróságok harminc év után is befejezetlen öntisztulási folyamatát. Ez persze aligha meglepő annak fényében, hogy a Kúrián ítélkezhetett, akár politikai ügyekben is, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális “civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De fontos beosztása van a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex) főbírója lett, valamint Mészár Rózának is, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni. Ez nem jött össze, így maradt a Kúrián, ahol véletlenül pont nála landolt a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek az ügye, akit fel is mentett. 

Darák más “üldözötteket” is befogadott. A rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek ő hivatalból a tagja, körülbelül egy éve a Kúrián tartja üléseit, és titkárnőt is a Kúriától kaptak. 

Több bírósági forrásunk szerint Darák azért ált a matuzsálemek és az OBT mellé mert úgy ítélte meg, hogy nagy tekintélynek örvendenek. Emlékezetes, hogy a kényszernyugdíjazás idején a bíróságokon aláírásgyűjtés és más “szolidaritási” akciók is indultak, amelyekhez sokan csatlakoztak. A 2018-as új OBT felállását pedig az ellenzéki sajtó úgy tálalta, mint egy bírók tömegei által támogatott belső, rendszerellenes forradalom kezdetét. Darákban és sok rendszerkritikus bíróban állítólag az a közös, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási modelljéhez szeretnének visszatérni. Ennek szimbolikus kifejeződése az OBT Kúriára költözése.

Darák az OBT-n

A feudalisztikus vonásai miatt sokat bírált, 2012 előtt működő bírósági igazgatási rendszerben ugyanis az OIT és hivatala élén a Kúria (akkori nevén Legfelsőbb Bíróság) elnöke állt, aki így nem csak az ítélkezés minőségéért és egységéért felelt, de hozzá tartozott a bíróságok gazdasági és HR irányítása is. Azzal tehát, hogy Darák a rendszerellenes bírók mellé állt, saját, szervezeten belüli pozícióját igyekezhetett megerősíteni, illetve csendben asszisztál az Országos Bírósági Hivatal elleni támadásokhoz, amitől sokan azt várják, hogy a botrányok hatására a kormány felszámolja a jelenlegi igazgatási modellt és visszatér a 2012 előttihez, vagy egy ahhoz hasonló, új struktúrát vezet be. Ezt látszik igazolni az is, hogy a tavalyi országgyűlési választások környékén az ellenzéki lapok arról írtak: a kormány felszámolja a Handó Tünde vezette hivatalt, ám ez végül nem történt meg. 

Információink szerint nem véletlen, hogy Darák karrierje a brüsszelitává vált Navracsics Tiborral mozgott sokáig azonos pályán.

III. Magyar Bírói Egyesület – kiknek az érdekét képviselik?

A MABIE környékén korábban is mozogtak, olyan bírók, akik vagy botrányos kijelentéseikkel, vagy rendszerellenes kirohanásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. Előbbire példa az a Ravasz László, akit a Szegedi Törvényszék fegyelmi eljárása nyomán elbocsátottak azért a 2011-ben tett állításáért, miszerint „bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Ravasz László az Alkotmánybírósághoz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával a strasbourgi bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy "véleménye nyílt vállalása miatt" indítottak fegyelmi eljárást ellene, amely akadályt sikerrel vett ugyan, mostanában az RTL Klub – Magyarul Balóval című műsorában mondogat például olyanokat, hogy a rosszul ítélkező bírók kapcsán szankcióként teljes vagyoni felelősséget kellene bevezetni.

Mint korábban megírtuk a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) korábbi vezetője az a pártállami múlttal rendelkező dr. Makai Lajos volt, aki bírósági forrásaink szerint újraválasztása reményében fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és azért járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék. Makai erőfeszítéseinek  ellenére egy új és ismeretlen, ahogy bírósági szervezeten belül mondják “no name” vezetője lett a szervezetnek, Oltai Judit Zsófia személyében.

A rendszerellenes erők tehát új támogatóra találtak a Bírói Egyesületben, ami azért is különös, mert a szervezet részt vett a jelenlegi igazgatási modell kidolgozásában és támogatta annak bevezetését. A tavaly decemberi tisztújítás idején ugyanakkor már a sajtónyilatkozatok szerint a MABIE „síkra száll a bírói szervezet, a bírói önkormányzati szervek alkotmányos feladatainak érdekképviseleti oldalról való támogatásáért, a bírói függetlenség védelméért, a bírák érdekérvényesítéséért, és minden, a bíróságokat, valamint a bírákat ért támadással szemben határozottan fellépnek”.

A MABIE látszólag a legnagyobb bírósági érdekképviseleti egyesület több mint ezer taggal, ám a szervezetet ismerő forrásaink szerint a többség “fantom tag”. Ez azt jelenti, hogy egy viszonylag szűk kört leszámítva senki sem gyakorolja tagsági jogait. - Amikor bíróvá neveznek ki, a helyi “pártbizalmi” az orrod alá tol egy belépéséi nyilatkozatot, azzal, hogy ez a szokás, itt mindenki belép, de nem kell aggódni, hiszen a tagság semmi kötelezettséggel nem jár, viszont néha vannak tök jó közösségi programok, pl. Az OBH által finanszírozott sportnap. Szóval sokan belépnek, de igazából azt sem tudják, hogy érvényes-e a tagságuk? – jelezte egy forrásunk. A bizonytalansága abból fakadt, hogy a pár száz forintos tagdíjat automatikusan vonják a legtöbb bíró fizetéséből, ezért oda sem figyelnek rá. 

A szervezetnek sokáig a Magyar Igazságügyi Akadémián volt irodája, amit éveken át szinte egyáltalán nem használtak. Amikor viszont az OBH pont a kihasználatlanságra tekintettel visszavette az irodát, a MABIE és az ellenzéki sajtó ezt úgy tálalta, mint Handó Tünde kísérletét a legnagyobb bírósági szakszervezet, a rendszerkritikussá lett Bírósági Egyesület ellehetetlenítésére.

A Magyar Bírói Egyesületről érdemes megjegyezni továbbá, hogy vezetőségének tagja a renitens OBT-ben is helyet foglaló Szabó Sándor, akit Marian Cozma veszprémi kézilabdázó gyilkosának feltételes szabadságra bocsátása kapcsán ismerhetett meg a közvélemény. Továbbá azt is, hogy a MABIE egyik tagja tavaly egy marokkói nemzetközi fórumon kért nemzetközi beavatkozást hazánk viszonylatában az itteni “áldatlan” és a “bíróságok függetlenségét veszélyeztető” állapotok miatt.

Hasonlót az OBT is tett tavaly, amikor egy Brüsszel mellett működő szervezetnél jelentette fel hazánkat. Persze ezt az OBT és a Bírói Egyesület is másként magyarázza. Az OBT-sek azzal védekeztek, hogy ők csak udvariassági látogatásra hívták Magyarországra az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának vezetőségét. A MABIE pedig azt állította: tagjuk magánemberként szólalt fel hazánk ellen. 

Végső soron pedig összenő, ami összetartozik.

Folytatjuk…

Ezeket a cikkeket olvastad már?