2017.09.14.

2017. április végén jelent meg írás az atlatszo.hu-n, amelyben a portál újságírója (valamint segítői, akikről később esik szó) putyinista propagandát vizionálnak Magyarországra. Tudjuk, ez az olvasótáboruknak kellőképpen térdremegtető cím, ám van mögötte bármi igazság? Egyáltalán, miről is szól a cikk?

Akinek van kedve, olvassa végig nyugodtan a magyar vagy az eredeti, angol nyelvű cikket.

Összefoglaló az orosz-párti propaganda magyarországi jelenlétéről és terjedéséről.” Első körben a cikk Győrkös Istvánnal, a magyarországi neonáci mozgalom ismert alakjával foglalkozik, majd néhány szélsőjobboldali mozgalmakhoz köthető internetes oldal felsorolása után Thürmer Gyulán keresztül eljut Széles Gáborig. Aki úgy dönt, hogy elolvassa a cikket, az győzze követni ezt a sok, összefutni látszó szálat. Szerintünk olyan konteós…

Nem is ez a lényeg, hanem az, hogyan és miért született meg ez a bejegyzés.

Nézzük először is az írásnak eredetileg felületet biztosító Re:Baltica portált. Egy lettországi honlapról van szó, amelyet 2011-ben indítottak el. A leírás szerint a céljuk a Baltikumban fontos társadalmi kérdésekről való informálása, mint a korrupció, emberi jogok, bűnügyek, egészségügy, pénzügyek és vállalkozások. Nem értjük, hogyan jön ide Magyarország, mint kelet-európai ország és Győrkös István meg Széles Gábor (ráadásul egy cikkben)… Aki tudja a magyarázatot, szóljon.

Mi nem tudhatjuk, csak sejtjük: az „About us” résznél van egy alcím, mely cseppet sem köntörfalaz, így szól: „Who pays for this” azaz magyarul „ki fizet ezért”. Nos, az alábbi szervezetek:

  • U.S. Baltic Foundation
  • U.S. State Department
  • Open Society Institute Latvia
  • Sigrid Rausing Trust (vezetőségi tagja az OSF elnöke, Chris Stone)

Segítünk lefordítani: a korábbi, demokrata amerikai vezetés jóvoltából az amerikai adófizetők és Soros György finanszírozza. Így kaphat felületet egy magyar újságíró egy eredetileg a Baltikum társadalmi kérdéseivel foglalkozó internetes oldalon a magyar neonácikról és putyinista médiáról szóló kreálmányának.

Egyébként a szerző foglalkozott már az „orosz befolyás” témájával egy évvel a jelenleg tárgyalt cikk megjelenése előtt is, akkor 

még a VS.hu újságírójaként. A cikk alján árulkodó bekezdés foglal helyet: „Ez a cikk a Transparency International Magyarország „TI Akadémia” elnevezésű projektjének keretében, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával létrejött cikknek a rövidített, szerkesztett változata.”

A fő szerző neve Bátorfy Attila, aki jelenleg az Átlátszónak dolgozik. De korábban szorgoskodott már együtt a Transparency International, valamint a Független Médiaközpont munkatársaként is. (Amely annyira független, hogy a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány is támogatja) Nem meglepő, hogy 2016 augusztusa óta a CEU-n kutat ösztöndíjasként. Az adatújságírással foglalkozó Bátorfy egyébként részt vett az Átlászó úgynevezett „HÖK Monitor” projektjében. Ez egy adatbázis, amelyben rá lehet keresni az ország 20 legnagyobb felsőoktatási intézményében működő hallgatói önkormányzatok személyi kifizetéseire, egészen 2010-ig visszamenőleg. Ezzel két problémánk van:

  • Közérdekű adatigénylésből származó adatokból nem lehet adatbázist készíteni, személyes adatot pedig csak az érintett hozzájárulásával lehet közzétenni. Mivel névre is rá lehet keresni és a név személyes adat, véleményünk szerint az Átlátszó törvényt sért.
  • Az adatbázis nem jelzi, hogy az adott összeget hány év alatt szerezte meg ösztöndíjból az illető, valamint hogy milyen jogcímen (nem mindegy, hogy azt közéleti, esetleg szociális ösztöndíjként vagy jogalap nélkül szerezte meg), így egy kalap alá vehetik az ösztöndíjat megérdemlő hallgatókat a pénzügyi visszaéléseket elkövetőkkel; a gyorsan meggazdagodókat pedig az éveket dolgozókkal.

Visszatérve a jelenleg tárgyalt cikkre, nem egyedül Bátorfy Attiláé az érdem: segítségére volt még a szintén Soros féle Political Capital két munkatársa, Szicherle Patrik és Győri Lóránt is.

Arról már olvashattunk korábban, hogy Soros György egyetemén milyen kiváló diplomamunkák készülnek a hazai és a nemzetközi tudományos élet számára, de érdemes megnézni azt is, hogy az Átlátszó munkatársai mire is költik a gazdag amerikai nagybácsi pénzét. Íme néhány kiváló téma az elmúlt időszakból:
  • 27 fa kivágása a Bérc utcában (Diktatúra!!!)
  • Rosszul érzik magukat a "menekültek" Röszkén
  • Oszter Sándor veszélyes a Börzsönyre
  • Szegény CEU menekülése Csehországból és Szlovákiából
  • Putyinista propaganda a kormánypárti sajtóban (A Soros-párti sajtóról nem írtak.)
  • Libanonban is rosszul érzik magukat a "menekültek"
  • A magyar gazdagoknak vannak magánrepülői (Megdöbbentő!)
  • Verik a "menekülteket" a magyar rendőrök
  • Jutalmat kaptak az olimpikonok (Felháborító!)
  • Nehéz a prostituáltak munkája (Ezt ők valóban átérezhetik.)
2017.09.13.

A hétfői nap mérsékelten volt sikeres a nem Egyenesen szerkesztősége számára. A súlyos milliókért leigazolt Kálmán Olga által uralt műsorban sikerült egymás után megszólaltatniuk Juhász Pétert, az Együtt elnökét és Magyar György ügyvédet. A probléma abból adódott, hogy a téma átfedést mutatott, a beszegetések középpontjában Ramil Safarov kiadatása volt.

Juhász összeesküvés-elméletekkel átszőtt delirálása közben néha próbált tényszerű is lenni, és kijelentette, hogy az azeri elítélt kiadatása kapcsán a magyar hatóságok tudták, hogy Safarovot otthon nem fogják börtönbe zárni, mégis szégyenteljes belementek a vonatkozó eljárásba.

Ritka esemény, ami ezután jött, Magyar György ugyanis – aki ügyvédként kénytelen volt nagy sóhajtások közepette a tényekhez ragaszkodni – egyértelművé tette, hogy írásos megállapodás volt a magyar és az azeri fél között, hogy utóbbiak a „büntetés kitöltéséről gondosoknak” Ramil Safarov tekintetében. Juhász Péter hazugsága tehát egyenesen lett leleplezve.

A pillanatok, amikor a szerkesztők a szívükhöz kapnak.

2017.09.08.

Dilettánsok vagy szándékos csúsztatók; nagyon sok Soros-pénzzel kitömve.(Korábbi írásaink: ITT és ITT.)

Nagyot mentek a helsinkisek az elmúlt héten. Kezdésként a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta nyilatkozta azt a Klubrádióban, hogy nem igaz „az a kormányzati érvelés, hogy az áthelyezési mechanizmus csak szeptember 26-áig van érvényben.” Nos mivel az érintett, az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozat 13. cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a határozatot szeptember 26-ig kell alkalmazni, nehéz elfogadni a Helsinki elnökének ettől eltérő jogértelmezését.

A Magyar Helsinki Bizottság másik szimbolikus alakja, Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő még ennél is hajmeresztőbb dolgot produkált az ATV egyik műsorában. A bírónő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésének körülményeiről kívánt egy zavaros kiselőadást tartani, de ezzel addig jutott, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér elején megakadt és azt ecsetelte, hogy a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt eléri.

Nehéz megítélni, hogy a helsinkis bírónőnk ostoba vagy szándékosan hazudik, hiszen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el, a válsághelyzet elrendelhető. Erről azonban a műsorban egy szó sem esett.

Ebből fakadóan tehát vagy el kellett volna olvasni a teljes jogszabályt, ami egy volt bírótól szerintünk minimálisan elvárható, vagy annak ismeretében nem kellett volna szándékosan csúsztatni és a közvéleményt megtéveszteni.

2017.09.01.

Bár bizonyítani nem tudtuk volna, most már biztos: a tegnapi bogbejegyzésünkben írtak helytállóak voltak.

Erre abból lehet következtetni, hogy immár Soros György pártfogoltjainak is szócsövévé vált Hírtv honalapján az alábbiakat olvashattuk: Az Átlátszó rendszerét használta adatigénylésre Hajdu Nóra Együtt-alelnök, ezért a Tűzfalcsoport nevű blog azt hitte, ő az Átlátszó titkos munkatársa, pedig a KiMitTud nevű rendszerben bárki regisztrálhat. Hajdu Nóra helyreigazítási pert indít.

Megkerestük a cikkben említett Hajdu Nórát, aki elmondta, a képen látható adatigénylést a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak – a békemeneteket szervező CÖF alapítványának – címezte. „Az oldalon látható ímélt a CÖKA-nak írtam a KiMitTudon keresztül, azt kérdeztem benne, hogy mekkora összeggel támogatta őket a kormány, hogy milyen költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezet, és milyen céllal támogatta a CÖKA-t” – mondta a Hírtv.hu-nak Hajdu Nóra.”

Ha jól értjük, azt kívánják velünk az érintettek elhinteni, hogy semmi összefüggés nincs az Átlátszó tevékenysége és Dr. Hajdu Nóra érintett adatigénylése között.

A tárgyügyben birtokunkba került további dokumentumok azonban felvetik annak kérdését, hogy lehetséges-e, hogy véletlenül kereste meg közérdekű adatigénylés keretében Erdélyi Katalin, az atlatszo.hu „oknyomozó” újságírója a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt Hajdu Nórával gyakorlatilag egy időben.

Még az el lehetne hinni, hogy vannak véletlenek és Erdélyi és Hajdu egymásról nem tudva kutakodtak a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) után.

Azonban egy 2017. május 29-én kelt keresetlevél tanúsága szerint – amit Erdélyi Katalin indított a CÖKA-val szemben – Erdélyi Katalin április 27-i megkeresését saját bizonyítékaként tüntette fel, így Hajdu Nóra azonos tartalmú, május 6-i megkeresése kapcsán alappal feltételezhető, hogy összehangolt akcióról lehet szó.

Annak előrebocsátásával, hogy a bírósági eljárások nyilvánosak, közöljük a keresetlevél azon részét, amely igazolja fenti állítást.

2017.08.31.

Ha valóság nem igazolja, amit mi gondolunk róla – annál rosszabb a valóságnak; – vallja egy blogbejegyzés tanúsága szerint Dr. Hajdu Nóra, az Együtt politikusa.

Dr. Hajdu Nóra, az Együtt nevű párt alelnöke és a párt prominensei.

Jelen esetben az a bizonyos valóság azonban némileg árnyalja az érintett integratív politikusi mivoltát. Úgy tűnik, hogy Hajdu szabadidejében átvedlik „független újságíróvá” és az atlatszo.hu „oknyomozó” portálnak a szolgálatába állhat. Ennek keretében közérdekű (vagy annak gondolt) anyagokat próbál kicsikarni különböző (vélhetőleg jelentős részben a jobboldalhoz köthető szervezetekből, intézményekből)

A wikipedia meghatározása szerint: Az Átlátszó.hu egy 2011-ben alapított magát függetlennek valló, oknyomozó online-újság; öndefiníciója szerint civil watchdog (figyelő), amely a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzd. Az Átlátszó.hu közérdekű bejelentéseket fogad, közérdekű adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és akár bírósághoz is fordul a közérdekű adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.

Jóllehet, Hajdu nem szerepel az atlatszo.hu szerkesztőségi névsorában és a külső munkatársak között sem található neve, egy birtokunkba került e-mail tanúsága szerint Dr. Hajdu Nóra igenis az atlatszo.hu kötelékébe tartozhat, egészen pontosan a kimittud.atlatszo.hu számára kutakodik adatok után. Megjegyezhetjük, hogy az Együtt sem szerepel az Átlátszó hazai partnerei között, pedig ezek után illendő lenne a kölcsönös tisztelet jegyében és persze a közös munkatárs okán is feltüntetni a szövetségest…

Ilyen amikor egy kamuújságíró/kamupolitikus levelét megírja.

Az, hogy a portálnak, vagy a politikusnak kellemetlenebb a lebukás az kérdéses, ugyanakkor tény, hogy az „oknyomozó” portálon deklaráltak szerint az Átlátszó és az Átlátszó Oktatás elfogadja a Főszerkesztők Fóruma Önszabályozó Etikai Irányelveit. Ebből kiderül, hogy az Etikai Irányelvekhez csatlakozók kinyilvánítják, hogy kötelességüknek tekintik a legjobb szakmai meggyőződésük szerinti pontos, méltányos és valósághű tájékoztatást. És szó esik persze politikai és gazdasági befolyástól mentes, illetve részrehajlás nélkül végezett munkáról is. Röviden – az Átlátszó jelen esetben jól hülyére veszi a közvéleményt.

Hajdu Nóra tehát, amikor az atlatszo.hu-nak oknyomoz, szakmailag elfogulatlan és pártatlan, majd ha leteszi a virtuális pennát, átvedlik vehemens liberális politikussá…

Persze, tudjuk, hogy a fenti anyagok tekintetében le kell szögeznünk, hogy bárki válhat adatigénylővé, de arra a csatolt dokumentumok rávilágítanak, hogy mennyire tartja fontosnak a függetlenség és a szakmaiság látszatát az az oknyomozó portál, ahol az Együtt egyik elnökségi tagja is rendszeresen "civilnek" csúfolt tevékenységet folytathat. Arról már nem is beszélve, hogy konkrét ügyek kapcsán milyen erős összefonódás fedezhető fel Erdélyi Katalin és Dr. Hajdu munkásságában. (De ez majd egy másik történet lesz...)

Egyébként Hajdu Nóra migráció kapcsán tett állásfoglalásai kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Együtt párt politikusa a Soros-fellegvárnak számító washingtoni American University-n tanult 2001-ben. Az intézmény számos (például az USA-beli irreguláris migráció kulturális hátterének megalapozására is alkalmas latin-amerikai) tanulmányi programja Soros-finanszírozott, illetve például a Nyílt Társadalom Alapítványok Human Rights Initiative (Emberi Jogi Kezdeményezés) nevű, világszerte NGO-kat támogató fiókszervezetének több vezetője is – Hajdu Nórához hasonlóan – a Soros-közeli egyetemen tanult.

A migrációpárti amerikai milliárdos brüsszeli lobbi-tevékenységéhez kapcsolódóan az is figyelemreméltó, hogy Hajdu Nóra a témában könyvet is megjelentetett 2014-ben A lobbi-jelenség címmel, amelyben Hajdu egy fejezet erejéig a lobbi Egyesült Államokban és Németországban elért eredményeiről írt. (A könyvet szerzőként többen is jegyzik, de Hajdu szerkesztette. Minden szentnek maga felé hajlik a keze: a kötetet megjelentető Napvilág Kiadó projektkoordinátoraként is ténykedik 2010 óta Hajdu.) Hogy mennyire belterjes Hajduék köre, az is jól mutatja, hogy egyik könyvbéli szerzőtársa pár hónapja a Transparency International-nek írt többekkel támadó hangú tanulmányt Demokratikus visszaszorulás és gazdasági teljesítmény címmel. (Transparency: 35 millió Ft Soros-támogatás 2015-ben.)

Az elmúlt évtizedben Soros-körökben mozgó és tevékenykedő Hajdu Nóra részéről így nem hat meglepetésként, hogy tavaly az Európai Unió perifériájára vezető lépésként értékelte a kvótanépszavazást, később pedig azt is hozzátette, hogy Orbán ezzel a kilépést készíti elő. Ha már uniós kilépés: tavaly februárban azzal vádolta a magyar kormányfőt, hogy ő személyesen is tehet a nagy-britanniai magyar munkavállalók helyzetének romlásáról (mivel Orbán akkor, másfél éve az Európai Tanácsban megszavazta a népszavazásra készülő Egyesült Királyság különleges státusát biztosító és ezáltal a konfliktusokat enyhíteni szándékozó uniós dokumentumot). Ennek egyik fő pontja a „szociális juttatások exportjának” (Tusk) megállítása, vagyis a nem Nagy-Britanniában élő gyermek-hozzátartozók családipótlék-csökkentésének lehetősége volt.

Hajdu Nóra pártja maga is szoros szálakkal kötődik az amerikai milliárdoshoz: az Együtt mögött álló (Bajnai Gordon egykori balliberális kormányfő által alapított) Haza és Haladás Alapítvány más támogatók mellett például 2011-ben 209 ezer eurót, 2012-ben pedig 229 ezer dollárt, így két év alatt összesen mintegy 110 millió Ft támogatást kapott a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress szervezettől. Szinte bizonyos, hogy a 2010 óta kapott Soros-apanázs – bár bizonyos Együtt-dokumentumok nem elérhetők online – meghaladja a félmilliárd Ft-ot, mivel korábbi sajtóértesülések például a 2013-as (választási felkészülési) évben 115 millió Ft körül adták meg a Haza és Haladásnak juttatott Soros-támogatást. Ez 2011–13-ban összesen 225 millió Ft-ot jelent.

Dr. Hajdu a Soros György alapítványai által csak 2015-ben 56 millió Ft-tal támogatott Átlátszó szolgáltatása (a KiMitTud közadatigénylő portál) számára készít közérdekű adatigényléseket, így többszörösen is személyesen érintettnek mondható a külföldről nagyösszegben támogatott NGO-k átláthatóságát célzó új törvényi szabályozás kapcsán. Ennek fényében kevéssé hiteles Putyint és Oroszországot kiáltani az új civil törvény betartása helyett, mint ahogy az is hiteltelenül hat, hogy Hajdu Nóráék Putyin orosz elnök Budapesten végigvonuló autókonvojának kifütyüléséről tartanak sajtótájékoztatót.

Dr. Hajdu Nóra hétfői napon Juhász Péterrel tüntetésen vett részt Putyin elnök budapesti látogatásakor.

2017.08.22.

HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST. 5. RÉSZ.

1. A Soros György által finanszírozott Transparency International már 2010-ben meg akarta puccsolni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének kinevezését;

2. Bár Juhász Miklós megbuktatása csupán egy sikertelen kísérlet maradt, azóta is folyamatosan ott ólálkodik a Transparency a milliárdos ügyekben döntő „gazdasági igazságszolgátató” csúcsszerv környékén, miközben a GVH rendszeresen képviselteti magát a Transparency konferenciáin.

3. A Transparency International fókuszában nemcsak a GVH állhat, szeptemberben a területért felelős bíráknak tartanak konferenciát. A tervek szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is delegál előadót. Indul a bírák versenyjogi „érzékenyítése”! A TI honlapjáról azt is megtudhatjuk, hogy milyen az ideális bíró.

4. Az ügyvédség sem marad intakt – újabb Soros-szervezet lepleződött le a Magyar Helsinki Bizottság mellett „szakmai partnerként”. Mindeközben a teljesen független Budapesti Ügyvédi Kamara „egész oldalas reklámot” szentel a Transparencynek, ismét nyíltan támadva a kormányzatot.

I. A GVH elnökének tűrnie kell…

A Magyar Távirati Iroda egyik 2010 augusztusában kelt közleménye szerint másodfokon is pert vesztett Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Transparency International (TI) Magyarországgal szemben. A szervezet első embere akkor jó hírnevének megsértése miatt perelte be a TI-t, eredménytelenül.

A közleményben foglaltak szerint a TI Magyarország 2010 augusztusában - Juhász Miklós kinevezése előtt - nyílt levélben hívta fel a miniszterelnök és a köztársasági elnök figyelmét arra, hogy a "Gazdasági Versenyhivatal elnöki posztjára jelölt személyt, illetve azt a céget, amelynek felügyelő bizottsága elnökeként a cég jogszerű működésének ellenőrzéséért a jelölt felelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan ügylet miatt marasztalta el, amelynek során bennfentes információval élt vissza". A TI Magyarország továbbá figyelmeztetett arra, hogy "az ilyen típusú tranzakcióban részt vevő vezető szakember hitelessége a tisztességes piaci verseny kikényszerítéséért felelős Gazdasági Versenyhivatal élén megkérdőjelezhető".

Mint az MTI közlemény alapján a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében kimondta, a TI Magyarország nyílt levelében nem állított valótlan tényeket, és közleménye, melyben felidézte, hogy a versenyhatóság elnöki pozíciójára jelölt személy bennfentes információkkal rendelkezett, bennfentes személynek minősült, és a saját maga részére közvetítőn keresztül üzletet bonyolított le, nem sérti Juhász Miklós személyiségi jogait. "A GVH elnökének pedig tűrnie kell, hogy a TI Magyarország ezzel kapcsolatban aggályát fejezze ki" rögzítették az átláthatóság bajnokai.

II. A GVH és a Trancparency szoros szakmai kapcsolata

Ha bárki azt gondolná, hogy ezt követően végleg elmérgesedett a GVH és TI viszonya, az súlyosan téved.

2012. április 26. napján a Trancparency egy esemény házigazdája volt, amely az Átláthatóság és nyilvánosság az önkormányzati közbeszerzésekben c. konferencia és workshop címet viselte. A szimpózium egyfajta mottójaként a TI előadta, hogy mint „korrupcióellenes nemzetközi szervezet” különös figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket érintő jogszabályi változásokat és az elmúlt időszakban szakmai javaslatokkal, jogszabálytervezetek véleményezésével, nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatásával és a civil kontroll aktív részvételével kívánta elősegíteni a közbeszerzések szabályozási rendszerének és a hazai közbeszerzési kultúrának a fejlesztését.

Az előadók között pedig olyan prominenseket találunk, mint Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke, továbbá a Közbeszerzési Hatóság több munkatársa.

Közbeszerzési Hatóság

A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.

És bár a fentiek alapján meglepőnek tűnhet, a Versenyhivatal is képviseltette magát, a szervezetet Dr. Számadó Tamás a Gazdasági Versenyhivatal Jogi Irodájának irodavezetője képviselte. Dr. Számadó jelenleg is aktív tagja a GVH Bírósági Képviseleti Irodájának.

Megjegyzendő, hogy a TI ajánlások kidolgozását és magát az eseményt a budapesti Amerikai Nagykövetség, a Visegrádi Alap, illetve az Európai Unió "Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem" programja finanszírozták.

Időrendben haladva, 2012. decemberében a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalást bocsátott ki, amelyben rögzítette, hogy vállalkozások kétharmada az erősebb gazdasági versenyt pártolja ugyan, de azt már a legtöbben nem tudják, milyen versenyjogi szabályoknak kell megfelelniük. A GVH által készíttetett átfogó kutatást „kiegészítette a Transparency International által készített kis mintás, nem reprezentatív felmérés, ami már kifejezetten a versenyjogi megfelelés elméleti és gyakorlati kérdéseire fókuszált.”

Adódik a kérdés, hogy miért a Transparency került említésre a GVH vonatkozó dokumentumában? Nos a válasz egyszerű, ennek a bizonyos „kismintás” felmérésnek ugyanis nem akárki volt az egyik támogatója - a TI a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának „szakmai és anyagi támogatása mellett” 2012. augusztus 1. és 2012. október 1. között folytatott „empirikus kutatás” eredményeit foglalta össze az érintett dokumentumban. A kutakodás keretében egyébként a Tranparency hazai kis és közepes vállalkozásokra fókuszát, és arra kereste a választ, hogy milyen módszereket („legjobb gyakorlatokat”) alkalmaznak a hazai KKV-k annak érdekében, hogy „a piaci tevékenységükkel kapcsolatos versenyjogi kockázatokat csökkentsék”.

A versenyjogi kockázat ugyebár az un. korrupció, amely a Trancparency szerint egyértelmű növekedést mutat a 2010 utáni Magyarországon. A Soros által pénzelt szervezet vonatkozó mondanivalójának szakmai hitelességét ugyanakkor erőteljesen megkérdőjelezi a TI időközben tapasztalható erőteljes és gátlásoktól mentes kormánykritikája. Ennek egyik csúcspontjaként 2017. májusában Ligeti Miklós a Trancparency jogi igazgatója – kizárólag persze a szakmai függetlenség jegyében – előadta, hogy a 2010 óta felfutó új arisztokrácia (!) és a hozzájuk kötődő cégek könnyedén belesimultak a (…) közbeszerzések eleve átláthatatlan és kartellgyanús világába. Ligeti szerint az általuk feltárt esetekben a kartellgyanú a közpénzekért folyó versenyt is torzítja, ami egyszersmind bűncselekmény.

Még ennél is döbbenetesebb az a tény, hogy a Trancparency International Magyarország szerint hazánk 2016-ban, hét helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 57. helyére esett vissza. Bezzeg 2008-ban, amikor az OLAF jelentése szerint virágzott a 4-es metró kapcsán a valódi korrupció a 47. helyet foglaltuk el és ez 2009-re nem változott. (!)

És, ha már OLAF, 2016. október 27-én a Transparency International Magyarország az uniós korrupcióellenes szerv támogatásával nemzetközi konferenciát szervezett az „uniós alapokat érintő csalások kockázatának detektálásával, értékelésével és elemzésével kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére az Európai Bizottság, az OLAF, Magyarország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia és Lettország képviselőinek közreműködésével.”

Az előadói névsor alapján az előző konferenciához képest azt is mondhatnánk, hogy némileg csökkenhetett a TI ázsiója a versenyjogi szegmensben, bár nyilvánvalóan árnyalja a képet, hogy ott virít a listán Dr. Füzesi Géza neve, aki a GVH „Felderítő Irodájának” a vezetőjeként került feltüntetésre.

Az érintett szakmainak nevezett fórum újabb lehetőséget biztosított a Transparency számára, hogy előadja kedvenc mantráját: a Soros-szervezet meggyőződése szerint „a korrupció elleni fellépés záloga az lenne, hogy a politika ne avatkozhassék be illetéktelenül az ügyészség és a bíróságok működésébe. Ennek a feltételei Magyarországon persze jelenleg nem teljes körűen adottak.”

III. Szervezd be a versenyjogi területen ítélkező bírákat…

Kérdés persze, hogy mit tekintünk beavatkozásnak? A Transparency International Magyarország idén szeptemberben konferenciát szervez a „versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó uniós és hazai szabályozás és a joggyakorlat megismertetésére.” Hivatalosan a konferencia célja az, hogy „minél részletesebb tájékoztatást adjon a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv, valamint az annak a magyar jogrendbe történt átültetését megvalósító szabályokról.”

Az esemény érdekessége azonban, hogy arra bírókat és bírósági titkárokat invitál a Transparency, akik „versenyjogi ügyeket tárgyalnak, illetve akik ilyen ügyek elbírálásában közreműködnek.”

Az előirányzat szerint összesen 40 fő részvételére van lehetőség, és a biztonság kedvéért megjegyzik, hogy a részvételt a jelentkezés sorrendjében tudják biztosítani.

A konferencia időpontja: 2017. szeptember 21-22.
A konferencia helyszíne a Budapesten található Hotel President szálloda.

A konferencia nyelve magyar nyelv lesz, az idegen nyelvű előadások magyar nyelvre történő tolmácsolását biztosítják. A résztvevők utazási és szállásköltségeit fedezik.

A konferencián résztvevők közül öt főnek lehetőséget tudnak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három főnek pedig arra lesz lehetősége, hogy Luxemburgban tanulmányozzák az Európai Bíróság munkáját.

A konferencia apropójául szolgál, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány – többek között a Soros-féle Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.

Újra itt tartunk tehát, indul a magyar bírák versenyjogi „érzékenyítése”.

Hogy izgalmas legyen a dolog, a TI szándékai szerint a szemináriumon résztvevő bírók és bírósági titkárok közül öt főnek lehetőséget fognak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három fő pedig abban a megtiszteltetésben részesül, hogy Luxemburgban tanulmányozhatja az Európai Bíróság munkáját. (?)

A TI honlapján található információk szerint köszöntő beszédet az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Gazdasági Versenyhivatal képviselője is fog tartani.

Előreláthatólag olyan szakmailag független előadók teszik tiszteletüket továbbá az eseményen, mint dr. Csorba Gergely a CEU oktatója, és Gadó Gábor, aki 2006-tól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkáraként tevékenykedett.

Megjegyzendő, hogy nem az első eset, hogy a Transparency a hazai bíróságok körül szaglászik, illetve sündörög. Az un. Nemzeti Integritás Tanulmány, illetve Az    igazságszolgáltatási rendszerek átláthatósága időközben a transparency.hu oldalról törölt dolgozatok a bírói kinevezések, a szignálás (ügyelosztás) és a felszámolási eljárások kapcsán beszélnek kiemelt korrupciós kockázatról.

A TI honlapját böngészve azt is megtudhatjuk, hogy milyenek a bírók általánosságban, továbbá, hogy mi tesz egy bírót korrupttá.

Az érintett irományból kiderül:

  • a bírók haszonmaximalizáló egyének. Ezt úgy érik el, hogy olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ezek a változók a következők: jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév;
  • a bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására;
  • csak akkor lesz hajlandó a bíró egy korrupciós ajánlatot elfogadni, ha az ahhoz tartozó várható jövedelem magasabb hasznossággal bír, mint a normális tevékenységhez tartozó;
  • egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet;
  • egy korrupt bíró azon elmélkedik, hogy milyen szép autót tud venni a kenőpénzből, míg a lebukásra úgy tekint, hogy úgysem fog vele megtörténni.

IV. És persze az ügyvédség…

Természetesen az ügyvédi kar sem maradhatott ki a TI szakmai érdeklődési köréből. A Budapesti Ügyvédi Kamara 223. számú elektronikus hírlevelének tanúsága alapján a Transparency International "A korrupció-ellenes jogintézmények működése és fejlesztése Magyarországon" címmel 2013. február 22-énképzést tartott a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

A képzés nyitva állt minden olyan ügyvéd és ügyvédjelölt számára, akik érdeklődtek a  korrupció-ellenes (jog)intézmények működése és fejlesztése iránt.

A kurzus során a Transparency International Magyarország jogi vezetője és ügyvéd-szakértői áttekintették a hazai jog legutóbbi fejleményeit, az elérhető jogorvoslati eszközöket, illetve a közérdekű igényérvényesítési perek rendszerét, illetve bemutatásra került a Transparency International Magyarország által működtetett korrupció-ellenes jogsegélyszolgálat is. A képzés térítésmentes volt a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai számára. 

A Budapesti Ügyvédi Kamara emellett a TI Magyarország több akciójáról is beszámolt, így a legutóbbi korrupciós jelentéséről is. Ebből kiderült, hogy egyre nagyobb hazánkban a korrupció, ugyanakkor a júniusban előzetes letartóztatásba került MSZP és DK közeli Dr. Czeglédy Csaba ügyvéd valahogy nem fért fel a „sötét oldalra”. Helyette a Nemzeti Adó és Vámhivatal három munkatársának előzeteséről adott számot a BÜK, sőt „féktelen korrupciót” kiált a záhonyi határrendészeti kirendeltség kapcsán a lap, amelynek felelős kiadója Dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

2017.07.31.

Exkluzív interjú Cvetin Chilimanov szabadúszó macedón újságíróval, a Macedón Hírügynökség angol nyelven író munkatársával; a Stop Operation Soros nevű mozgalom tagjával.

Cvetin Chilimanov, kép forrása: demokrata.hu

Hogyan kezdődött Soros beavatkozása Macedóniában, mik lehetnek az első jelek, amelyekre nekünk is fel kell figyelnünk?

Soros beavatkozása Macedóniában az 1990-es évek legelején kezdődött, akkor még azzal az álcával, hogy a Balkánon kirobbant véres háborúk befejezésében kíván segédkezni. Ezzel a Soros-szervezetek hozzáférhettek az USA kormányzat hivatalos forrásaihoz, valamint diplomáciai álcát és védelmet kaphattak. Hamar világossá vált azonban, hogy a szervezetek ittlétének részben más oka is van: az ország feletti politikai hatalom megszerzése. A korábbi Macedón Kommunista Párt üdvözölte a Soros szervezeteket és gyorsan szoros együttműködést épített ki velük – mostanra már nehéz megállapítani, hol végződik a Macedón Szociáldemokrata Párt (a korábbi kommunista pártnak ez az új neve) és hol kezdődik a Macedón Nyílt Társadalom Alapítvány. Az alapítvány felbukkanása rengeteg új médiaorgánum létrejöttét jelentette, melyeket teleraktak a régi rezsim újságíróival, és amelyet az azóta morálisan és pénzügyileg is tönkrement baloldal üdvözölt, valamint pénzügyi támogatást, amit tudományos kutatásokra, baloldali bírák és ügyészek támogatására költöttek. Számos kutatóintézetet hoztak létre Soros anyagi hozzájárulásával, és ezek futószalagon gyártották a legújabb baloldali ideológiákat, főleg az USA-t mintául véve. Ezután következett az úgynevezett „utcai aktivizmus” az úgynevezett nem kormányzati szervek előadásában. Néhány közülük helyi volt, néhány speciális területtel (például környezetvédelemmel) foglalkozott, néhány országos szinten foglalkozott sajtószabadsággal és a jogrenddel – egy azonban közös bennük. Valahányszor konzervatív pártok vannak hatalmon, ezek a szervezetek rendszeresen készítenek káros jelentéseket, viszont mélyen hallgatnak, amikor a hatalmon lévő szociáldemokrata pártok visszaélnek a hatalmukkal.

Pontosan mi a receptjük a káoszteremtésre és az ügyük előre vitelére?

Elsősorban van egy folyamatos tendencia arra, hogy angol nyelven adjanak ki híreket vagy tanulmányokat, melyeknek célja a konzervatív kormányok rossz színben való feltüntetése: korrupt, antidemokratikus, bűnöző és hozzá nem értő kormánynak állítják be őket. Ezek a jelentések rendszerint olyan területeket fednek le, melyeket nehéz objektív módon megítélni, mint például a sajtószabadság vagy a bírói függetlenség. Példának okáért a Soros féle NGO-k megpróbáltak negatív jelentéseket készíteni a gazdasággal kapcsolatban, azonban ezek el is buknak, amikor a GDP növekedés, a növekvő külföldi befektetések és a munkanélküliség visszaszorításának mutatószámaira tekintenek, és azokkal ne tudnak vitatkozni. Akkor azonban, amikor leültetnek egy asztalhoz 10 hasonlóan gondolkodó baloldali újságírót és azok megállapítják, hogy az újságírók veszélyeztetve érzik magukat ezt pedig megírják egy tanulmányban, kevés dolgot tehetünk. Hogyan vitatkozz érzelmekkel? Ehhez hasonló írásokat használtak fel annak a hamis gondolatnak az elültetésére, hogy valami gond van a macedón demokráciával annak ellenére, hogy összességében remek eredményeket ért el a kormány a gazdaság növekedése és a közigazgatás hatékonyabbá tétele terén. A jelentéseket a baloldali adminisztrációk üdvözölték, többek között az Obama adminisztráció, valamint európai hivatalnokok, mint Federica Mogherini aki az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáért felel, valamint Németország, Svédország, Hollandia stb. szociáldemokrata diplomáciai testületei. Ezeket a negatív jelentéseket aztán arra is használják, hogy parttalan vitákat folytassanak róluk az Európai Parlamentben és elvegyék az amerikai vagy európai konzervatív politikusok kedvét attól, hogy közbeavatkozzanak és védelmükbe vegyék Macedónia konzervatív kormányát. Specifikus taktikákkal kapcsolatban két módszer figyelhető meg Macedóniában. Az egyik a lehallgatás, poloskák használata, melyekhez a baloldalnak sokszor viszonylag könnyű hozzáférése van a régi és sokszor nem teljesen megreformált titkosszolgálatoknak, valamint a külföldi támogatóiknak köszönhetően. Ezt a módszert használták fel 2000-ben és 2015-ben is, mindkét esetben azt a látszatot keltve, hogy a konzervatív VMRO-DPMNE kormány végzett lehallgatásokat, holott azoknak a legtöbb áldozata VMRO tisztségviselő volt, ami világossá teszi, hogy ellenük irányult a lépés, nem ők szervezték. Ez a módszer nagyon hatékonyan fordítja a közvéleményt a kiszemelt célpont(ok) ellen. Láthattuk, hogy egyre többször vetik be más esetekben is, például Lengyelországban vagy az amerikai elnökválasztási kampányban, de az példátlan, amit a Soros vezette baloldali ellenzék Macedóniában művelt. Azok a titkosszolgálati emberek, akik felelősek voltak a lehallgatásért, közvetlen szálakkal kötődnek a macedóniai Nyílt Társadalom Alapítványhoz, melynek vezetőségi tagjai közül egyébként, köztük annak vezetője Vladimir Milcin is, bizonyítottan együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal, például demokratapárti disszidensek letartóztatásának elősegítésével. A másik módszer a káoszteremtésre a parlament megtámadása. AZ SDSM párt három alkalommal rendezett színjátékot a parlamentben (2010, 2012, 2016), melyeket mindig ők provokálták, de olyan színben tüntették fel, mintha azokért a konzervatívok lennének felelősek. 2012-ben az SDSM megpróbálta lerohanni a parlamentet, 2016-ban pedig párhuzamos ülést tartottak pontosan akkor, amikor a VMRO szimpatizánsai gyűlést tartottak az épület előtt; úgy rendezték meg, hogy kiprovokálják belőlük, hogy berontsanak a parlamentbe. Ha Magyarországon hasonló esetek fognak történni, amelyek rendszerint azzal kezdődnek, hogy valaki beül a házelnöki székbe, vagy meg akarják akadályozni a költségvetés elfogadását (mint 2012-ben Macedóniában és a közelmúltban Lengyelországban is) akkor nagyon fontos lesz megőrizni a hidegvérüket és tisztában lenni azzal, hogy a baloldal célja az áldozatszerep felvétele és a jobboldal erőszakos támadóként való feltüntetése. A Soros által támogatott diákszervezetek rendszeresen szerveztek utcai tiltakozásokat is: többek között egyetemeket foglaltak el és megpróbáltak középiskolásokat meggyőzni, hogy lógjanak el óráról és csatlakozzanak a gyakran nagyon alacsonyan látogatott gyűléseikre. Ezek a demonstrációk általában olyan témák köré szerveződnek, amelyek érzelmileg túlfűtöttek: a baloldal szinte szó szerint „üldözi a mentőket” hogy olyan eseteket találjanak, amelyeket ráfoghatnak a kormányra. A mi esetünkben megpróbálták átpolitizálni egy fiatal konzervatív újságíró halálát, aki egy tragikus autóbalesetben hunyt el, egy fiatal konzervatív szavazó halálát, aki rendőri brutalitás miatt vesztette életét és egy olyan lány halálát, aki gerinc-rendellenességgel született. Ezeknek az embereknek a halálát a kormányra akarták kenni, mondván ezeket vagy ők rendelték meg, vagy próbálják eltusolni. Konzervatív politikusok ellen szélsőségen személyeskedő támadásokat indítottak. A baloldal azon dolgozik, hogy dehumanizálja a jobboldalt és minden konzervatív szavazót embertelennek állítson be.

Mire számítsunk a következő pár hónapban?

A magyar országgyűlési választások közeledtével arra számítok, hogy a budapesti amerikai nagykövetség részéről vagy az Obama korszakból megmaradt, más misszióhoz tartozó diplomaták (pl. EBESZ misszió Bécsben) részéről lesznek folyamatos beavatkozási kísérletek. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy Trump van kormányon, az USA adminisztráció még így is támogatja a budapesti Soros egyetemet, amely sok olyan baloldalinak ad otthont, akik nagyban hozzájárultak a régióban szervezett erőszakos tüntetésekhez. Szorosan együttműködnek és összehangolják tevékenységüket EU-s diplomatákkal, különösen azokban az országokban, ahol a külügyminisztériumot a baloldal vezeti, sajnos ez mondható el Németországról is. Az Orbán kormány elleni támadásban minden bizonnyal részt vesznek majd furcsa üzletemberek, akiknek ígértek valamit azért cserébe, hogy utcai tüntetéseket vagy olyan sajtóorgánumokat támogassanak, ahol kritizálják a kormányt. Színlelt támadások baloldali szervezetek vagy szimbolikus helyek, például emlékművek ellen szintén nagyon valószínű, hogy elő fognak fordulni. Ezeket úgy akarják majd beállítani, mintha a konzervatív párt erőszakos lenne és megtámadná az ellenfeleit. Arra számítok Magyarországon is, hogy akármilyen tragikus vagy megosztó esemény történik a választásokig, azt a baloldal fel fogja használni arra, hogy megossza a társadalmat és ürügyként használja fel tüntetések szervezésére ahol megtámadják majd a rendőröket. Hamisított emaileket vagy megszerkesztett hangfelvételeket szintén bevethetnek. Médiaorgánumok, mint például a Politico, a Buzzfeed, a Financial Times vagy az Economist általában a baloldalt támogatják és számíthatnak is rájuk abban, hogy bármilyen kárt okozó információt – legyen az igaz vagy hamis – felfújjanak, amit csak találnak. Egy hataloméhes baloldali szervezettel van dolgunk, amely az Obama adminisztráció alatt radikalizálódott és veszélyt jelent az európai politikai stabilitásra, megállni pedig nem fog.                                                                                                                                                                                                                                                                              

Hogyan tudunk ez ellen harcolni?

Egy jó módja a társadalom folyamatos tájékoztatása a radikális álláspontokról, amelyeket a Soros vezette szervezetek képviselnek. Ezek között nyilvánvalóan a vezető ügy az, hogy szerinte Európában nincs szükség határokra a Közel-Kelet felé, amely nézet már így is rengeteg terrortámadást és más incidenst eredményezett Európa szerte, valamint átalakította a kontinens politikai színterét. Nem kevésbé káros az a szándéka, hogy egy föderális Európát hozzon létre; ezt is folyamatosan közvetíteni kell a választópolgárok felé: ha a baloldalnak lenne rá lehetősége, boldogan lemondanának minden szuverenitásról azért, hogy egy nem választott politikus irányíthasson Brüsszelből. A családdal, örökbefogadással, abortusszal, droghasználattal, az egyházzal s a gazdasággal kapcsolatos nézeteik is rendkívül radikálisak. Már az is elégséges ellenben nagyon fontos, ha felsoroljuk ezeket a közvéleménynek és követeljük a baloldali csoportosulások politikusaitól, hogy foglaljanak állást a kérdésben. Miközben felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyes nézeteik vannak, a pénzmozgásokat is követnünk kell a Soroshoz tartozó és hozzá közeli alapítványoktól, a hasonló gondolkodású diplomáciai testületektől és gyanús üzletemberektől az NGO-k és tüntetésszervezők irányába. A polgárok közösségét folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy egy tüntetést egy valóban civilként működő csoport, vagy politikai összeköttetésekkel rendelkező egyén szervez, esetleg ilyen személyek külföldről támogatott csoportja. Az erre hatáskörrel rendelkező nyomozati szerveknek kötelessége lenne utánajárni a pénzáramlásnak, vajon van-e összefonódás politikai pártok és civilnek tűnő szerveződések között, ez esetben ugyanis szó lehet tiltott pártfinanszírozásról is. Azokban az esetekben, amikor diplomáciai küldöttségek támogatnak NGO-kat, őket és az őket küldő államokat figyelmeztetni kell arra, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak politikamentesnek és méltányosnak kell lennie. Az európai és amerikai konzervatív partnereinket tájékozatni kell és a manipulatív támadásokra - amelyek jelentős részében a szuverenitáspárti kormányokat azzal vádolja, hogy nem demokratikusak – minél hamarabb válaszolni kell.  

2017.07.25.

A Civil Kollégium Alapítvány vezetője, Varga Máté a „Nyári egyetem – a közösségi részvétel fejlesztéséért” című rendezvényen a közelmúltban Budapesten lezajlott tiltakozásokat írta le annak kapcsán, hogy a kormányzat nonprofit szervezetekre vonatkozó új korlátozásokat vezet be. Szerinte a tömegek tiltakozása sikertelen volt, és megemlítette, hogy a külföldi finanszírozást igénybe vevő nem kormányzati szervezetek kötelesek nyilvánosan „külföldi finanszírozásúként" megjelölni magukat a kiadványaikban, honlapjukon és máshol is. A norvég kormánytól kapott támogatások ügye is jelenleg viták kereszttüzében áll. Felhozta azt is, hogy a Civil Kollégiumot olyan másokkal említették egy lapon újságok és televíziós híradások, mint például Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos, aki jelenleg a magyar konzervatív politika mumusa. Varga arra figyelmeztetett, hogy a rendezvény kunbábonyi helyszíne betolakodó újságírók célpontja lehet, akik nem kívánt interjúkat kérhetnek.

Nick Thorpe, a BBC immár 31 éve Magyarországon élő tudósítója arra figyelmeztette a részvevőket, hogy a magyar politika jelenlegi állapotáról alkotott képük ellentmondásos. Thorpe szerint a magyar kormány offenzívája sokkal inkább gyengülőben van, nem pedig erősödni fog. Szerinte ugyanis a kormány megszállottsága a CEU ügyében túllépett egy határt, és elveszítette többek támogatását a kormánypárton belül is. Inkább a kormányzati arcvesztés elleni erőfeszítéseket érzékelt az elmúlt hónapokban, semmint a CEU „utolsó zihálását”. Kétkedően szólt a szemmel látható kormányzati túlerővel szembeni esetleges – baltól jobbig terjedő – ellenzéki választási összefogásról is, sőt egy „politikai szökőtár” kialakulásának lehetőségét is előrevetítette ezzel összefüggésben.

Forrás itt.

2017.07.13.

Az alábbiakban Ben-Dror Yemini, izraeli, baloldali újságíró egy korábbi írásának magyar fordítását közöljük. Az eredeti változat ide kattintva érhető el. Ben-Dror Yemini izraeli baloldali újságíró. Korábban a Yedioth Ahronoth című baloldali lap munkatársa volt, 2014 óta pedig a szintén baloldalinak mondható Maariv munkatársa. Mindkét lap kritikus Benjamin Netanjahu kormányával szemben.

Miután lelepleződött, hogy Soros György bújik meg az izraeli nem kormányzati szerveket befolyásolni kívánó cselszövés mögött, muszáj gyakorlati lépéseket tenni annak érdekében, hogy a jövőben megakadályozzuk az ilyenfajta fenyegetéseket.                                                    

Érdekes módon az izraeli média – különösen az USA médiához viszonyítva - nem szentelt túlzott figyelmet a Soros György vezette nemzetközi cselszövésnek, melyre a közelmúltban kiszivárogtatott dokumentumok vetettek fényt. Maga Soros köztudottan Izrael ellenes és az általa létrehozott hatalmas hálózat nem csak az arab-izraeli konfliktus befolyásolására tesz kísérletet, annál jóval messzebb is elmegy. Befolyásolási törekvésének a Nyílt Társadalom Alapítványok elnevezést választotta, amely igencsak furcsán hat; a globális stratégiáját körüllengő titkolózást ugyanis mindennek lehet nevezni, csak nyíltnak nem.

Bárki, aki követi az NGO Monitor jelentéseit Sorosról tudja, hogy nem olyan projektekben vállal szerepet, amelyek a békét, szolidaritást és a különböző emberek közötti kiegyezést reklámozzák. Az ő tevékenysége nem erről szól. Sokkal inkább az általa pénzelt, többségében palesztin szervezetekre fókuszált, melyek mind részt vettek egy kampányban, amelynek célja Izrael delegitimizálása és démonizálása volt. Ez mindenki számára egyértelmű, aki követi az ő ténykedését, sőt maga Soros is bevallotta, hogy a cselekedeteivel promotálja az antiszemitizmust. A jelentések szerint ez a megátalkodott ember - aki ellen Franciaországban vádat emeltek bennfentes kereskedelem miatt – állhatott olyan pénzügyi spekulációk hátterében, amelyek egész nemzetek romba döntésével fenyegettek. A híres filozófus, Slavoj Žižek mondta róla, hogy „Soros napi rutinja a megtestesült hazugság: munkaideje felét pénzügyi spekulációnak szenteli, a másik felét pedig „humanitárius” tevékenységnek”. Žižek maga is bizonyítottan híres anticionista, de néha még ők is fején találják a szöget.

Egy pillanatra megkörnyékezi az embert egy sanda gyanú és elgondolkodik azon, vajon a viszonylagos csend Soros kiszivárgott dokumentumai körül azon szervezetek munkájának köszönhető-e, amelyeket támogat, mint például a New Israel Fund vagy a Breaking the Silence. Ez csak még nevetségesebbé teszi a jobboldal által megszavazott „NGO törvényt”, amely átláthatóságot követel a nem kormányzati szervektől az Izraelen kívülről kapott támogatások tekintetében, miközben a magánszervezetek és magánszemélyek szándéka egy új világrend bevezetésére sokkalta veszélyesebb lehet.

A Soros-ügy tanulsága az, hogy gyakorlati eszközökkel kell válaszolni rá. A nem kormányzati szervezeteknek juttatott támogatások tekintetében szigorúbb szabályozásra van szükség. Amikor magán- vagy kormányzati szervek, legyenek azok Soros-féle, svéd vagy ír egyházi, Izrael létezését tagadó vagy rasszista szervek, nem szabad engedni, hogy izraeli, politikailag elkötelezett nem kormányzati szerveknek támogatást nyújthassanak. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy egy olyan szerv, amely Izrael létezésének jogát tagadja, beleszólhasson az ország ügyeibe egy-egy olyan szervezetnek nyújtott adománnyal, amely például a palesztinokat támogatja. Egy ország nem maradhat közömbös egy olyan kampánnyal szemben, amelynek célja az állam eltörlése. Izrael alaptörvénye (Knesset) bárkinek, aki tagadja Izrael létjogosultságát, korlátozza a választott képviselőként való fellépését; ugyanezt kéne bevezetni a nem kormányzati szervek támogatásánál is.

2017.07.11.

1. Írásaink nyomán a BÜK elnöke fenyegetőzik és a szakmai objektivitást is sutba dobva vagdalkozik, mindeközben a Magyar Ügyvédi Kamara a bírák függetlenségét vizsgálja és küldheti tovább az információkat bizonytalan hátterű európai partnerszervezetének;

2. Az új ügyvédi törvényben a helyettes ügyvéd intézménye kapcsán előnybe kerülhetnek a Soros György által pénzelt szervezetek ügyvédei;

3. Handó Tündét rendszeresen támadták Szájer József miatt. Kiderült, Majtényi László felesége is komoly befolyással rendelkező főbíró; mindeközben Mészár Róza, korábbi szocialista alkotmánybíró-jelölt dönthet MSZP-s politikusok büntetőügyében.

4. Cserni János bíró, aki ellen korábban balliberális elfogultsága miatt már fegyelmi eljárás is indult, az egyik legfontosabb bírósági vezetői posztra tör – a Fővárosi Törvényszék elnöke akar lenni.

I. „A kamarát tollára tűző blogger csoport lépjen ki a sötétben bújkálásból”

Minden jel szerint Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – aki a finoman fenyegető jellegű fenti idézetet jegyzi – gyomrát megfeküdték korábbi írásaink. (ITT, ITT, és ITT) Az ügyvédi vezető a Pesti Ügyvéd című újságban – amely minden fővárosi ügyvéd számára eljut – összesen 7 db (!) cikkben igyekszik cáfolni a tényfeltáró cikksorozatunk ügyvédségre vonatkozó igazságtartalmát.

A „vészcsengő” alcím alatt megjelenő magyarázkodás egyetlen konkrét cáfolatot sem tartalmaz, ellenben demonstratív módon felsorolja azokat a médiumokat (Magyar Demokrata, demokrata.hu, origo.hu, Magyar Idők) amelyek foglalkoztak a Soros György által pénzelt civil szervezetek és az ügyvédi kamarák szoros kapcsolatával.

Réti László ebben az írásban leszögezi, hogy „a közpolitikai kérdésektől mindig távol tartottuk magunkat.” Nos, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 11-i hírlevele „menekültügy” címszó alatt némiképp cáfolja a kamarai vezetőt, hiszen „az egyébként is számos nehézséggel szembesülő menekültek számára” védőügyvédek „toborzása”, szükséges, mivel „nem látunk tisztán sem a jogszabályokban, sem az azok nyomán kialakuló új eljárások, helyszínek és az azokhoz tartozó "logisztika" dolgában megjegyzés nem pártatlanságra, hanem inkább burkolt kormányzati kritikára vall. A Pesti Ügyvéd 2017. márciusi lapszámában pedig a független szakmai szervezet hivatalos periodikája fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Az Európai Parlament plenáris ülése december 16-án 327 szavazattal, 293 ellenében és 61 tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.

A valódi döbbenetet azonban nem ez, hanem Pesti Ügyvéd érintett számának 16. oldalán található irományok okozhatják.

Korábban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hetek című hetilapnak az alábbiakat nyilatkozta: „az ügyvédi kamarának, mint köztestületnek a függetlenségében semmilyen változás nem következett be. (…)” Szemlátomást Réti László nem osztja ezt a megjegyzést, mivel Fidelitas alelnökének fotójával (!) ellátott írásuk és annak melléklete megpróbálja áldozatként beállítani az ügyvédi kamarákat az alaptalan „vádakkal” szemben.

Mint azt a fővárosi és az országos ügyvédi kamara is elismerte a Magyar Helsinki Bizottság szoros szakmai együttműködést tart fenn a Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával, melynek keretében a Soros-közeli szervezet többek között rendszeresen szakmai képzéseket tarthat ügyvédek számára. Ennek kapcsán azonban nem teljesen tisztázott, hogy az ügyvédi kamarák – a törvény értelmében köztestületek – pontosan milyen szakmai szempontrendszer alapján választották ki a Helsinki Bizottságot, vagy annak valamelyik társszervezetét erre a szerepre. A szakmai kamarák és a Magyar Helsinki Bizottság együttműködése felveti a jogszerű adatkezelés problémáját is, illetve hogy az érintettek részére megfelelő formában történik-e a törvényben előírt tájékoztatás, hogy kellően részletes tájékoztatáson alapul-e az érintettek hozzájárulása (ellenkező esetben ugyanis az adatkezelés jogellenes lesz).

A Helsinki Bizottság által tartott képzések rendszeresnek mondhatók. Például 2017. március 9–10-én az őrizetben lévő gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak érvényesítéséről, az azt szolgáló ügyvédi eszközökről tarthattak a „helsinkisek” kétnapos képzést Budapesten ügyvédeknek (az első napon dr. Kádár András Kristóf Helsinki-társelnök tartott eligazító előadást). A gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi üldözéséről rendezett két budapesti képzésen – azokon az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát értelmezve – 2016. január 22-én és március 4-én vehettek részt az érdeklődő ügyvédek.

Az imént előadottakhoz képest pedig egyenesen nyílt hadüzenetként értékelhető, hogy a lap alján nyomatékkal, keretes anyagbanValótlanul állította” címmel beszámol Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szóvivőjének perbeli kudarcáról a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben. Ezt a keretes anyagot nehéz lenne szakmai tájékoztatásnak beállítani, már csak azért is, mert forrásaink szerint ellenzéki pártoknak vagy azok szóvivőinek, hasonló civil szervezetekkel szembeni pervesztéséről még soha (!) nem számolt be a Pesti Ügyvéd ilyen formában.

II. Függetlenek-e a bíróságok? Újabb gyanús adatgyűjtés szakmai köntösben.

Mint azt korábban megírtuk, a Soros György által pénzelt Patent egyesület jól megfigyelte a magyar bírákat és külföldi pénzből adatbázist készített a hazai bíróságokról. Eközben az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) - amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara is tagja - összeurópai kérdőívet készít, melyben az ügyvédek véleményt nyilvánítanak az országok bíráinak függetlenségéről. Bár Bánáti János kéri az ügyvédeket, hogy maradjanak a szakmaiság talaján, érdemes a CCBE pénzügyi támogatói hátterét megvizsgálni.

A Devex elnevezésű globális vállalati és média-platform szerint a CCBE mögött támogatóként ott találjuk a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványt.

Ha jól értjük tehát, az európai ügyvédséget tömörítő szakmai szervezet akár Soroséknak is gyűjtheti az adatokat az európai, így a magyar bírákról is.

Soros György bíróságok iránti fokozott érdeklődése nemcsak a nemzetállamok bíróságaira terjed ki. Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el.

Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”

A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.

Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.

Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.

III. Soros-monopólium a hazai civil ügyvédhelyettesítésben? Konferenciák, ügyvédképzések, politikai nyomásgyakorlás, adatkezelési aggályok

A nemrég elfogadott új ügyvédi törvény rendelkezik a „helyettes ügyvéd” intézményéről, amelynek alapján a "helyettesített ügyvéd" az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi ügyvédi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi.

Információk szerint az ügyvédi kamarák gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozhatják a Helsinki Bizottságot, és a korábban rendszeresen kirendelést kapó ügyvédek háttérbe szorulhatnak az ügyvédhelyettesítés rendszerében; A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen már 2012 márciusában szakmai konferenciát szervezett a védőkirendelés egy letesztelt alternatív modelljéről. A Helsinki Bizottság akkor azt sérelmezte, hogy a tapasztalatok szerint számos kapitányságon a kirendelések nagy részét ugyanazon egy-két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda kapja, aminek következtében az ügyvéd megélhetése, praxisa a kirendelő hatóságtól függ, és a terheltek is sokszor bizalmatlanok. 2008-ból származó adataik alapján az ügyek 70%, illetve 82%-át ugyanaz a kirendelt védő kapta, nem egyszer egy-egy ügyvéd 200-at meghaladó számú kirendelést kapott évente. A védői függetlenség érdekében akkor a szerintük nem átlátható kiválasztási rendszer reformját javasolták.

IV. Választási ügyekben dönt bíróként Majtényi László felesége?

A Soros György által finanszírozott atlatszo.hu egyik blogja 2011-ben élesen támadta Handó Tündét férje, Szájer József miatt, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője. Mint írták, „Handó Tünde Szájer József felesége. Azé a Szájer Józsefé, aki az ipad-jén kidolgozta az új Alkotmányt, azt az új alkotmányt, ami lehetővé teszi, hogy most a felesége az Országos Bírói Hivatal vezetője legyen.”

Érdekes információ birtokába kerültünk ugyanakkor a legfőbb bírói fórum, a Kúria háza tájáról. Itt folytat ugyanis ítélkezési tevékenységet Kárpáti Magdolna bírónő, aki „civilben” Majtényi László felesége. Azé a Majtényié, aki hivatalosan is a baloldal államfőjelöltje volt, mivel az MSZP, a DK, illetve az Együtt, a Párbeszéd és az LMP támogatását is élvezte. Azé a Majtényié, aki szerint a „nem kell attól félnünk, hogy sokáig kell elviselnünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Akármilyen reménytelen a helyzet ez órák alatt megváltozhat". Azé a Majtényié, aki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén sok-sok milliónyi Soros-pénzből, (Korábbi írásaink ITT és ITT olvashatóak.) rendszeresen ostorozza a magyar kormányt.

Kárpáti Magdolna ugyanakkor forrásink szerint a Kúrián – jóllehet alapvetően pénzügyi, közigazgatási pereket tárgyal – akár választási ügyekben is ítélkezhet.

Korábbi szándékai szerint ugyanis mégsem vonta vissza ezen „feladatkörét” Darák Péter, a Kúria elnöke, holott ez korábban a tervei között szerepelt. A Kúria vezetőjének lépése információink szerint nem kis megütközést váltott ki a bírói karon belül, hiszen nehéz elvárni szakmailag független döntést egy ilyen ember feleségétől.

Ennél persze durvább a helyzet Mészár Róza esetében. A Molnár Gyula MSZP elnököt felmentő kúriai bíró többször volt szocialisták alkotmánybíró jelöltje, férje pedig az a Varga Jenő, aki a Vectigalis Zrt. korábbi vezetőjeként Gyurcsány Ferenccel sajtóinformációk szerint is kitűnő kapcsolatokat ápol.

V. Cserni János lehet a Fővárosi Törvényszék következő elnöke

Cserni János, a Fővárosi Törvényszék korábbi büntetőbírája jelenleg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik.

A levél tanulsága alapján, dr. Cserni János a bírósági-szervezetrendszerben már most komoly befolyással rendelkezik.

Cserni 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett. 2010 szeptemberében pedig Gatter László, a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított vele szemben, mivel a mások mellett általa is alapított, balliberális Galamus portálon A mártír harca című pamfletjében megalázó írást jelentetett meg a 2006 őszi rendőrattak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes politikusról.

Bíróként is több olyan verdikt kötődik hozzá, amely kétségbe vonhatja pártatlanságát: 2004-ben általános felháborodást kiváltó ítéletében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést rótt ki a Magyar Demokrata főszerkesztőjére, Bencsik Andrásra egy Mécs Imre SZDSZ-es politikus által indított rágalmazási eljárásban, amely döntését az akkori Legfelsőbb Bíróság később pénzbüntetésre enyhítette. Ezt a határozatot Cserni törvénysértőnek minősítette – ennek nyomán a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárás keretében elmarasztalta.

Cserni egyébként korábban pályázott a Fővárosi Törvényszék jogelődje elnökhelyettesi posztjára, sőt a Fővárosi Ítélőtábla elnöki pozíciójában is elképzelte már magát.

Egy biztos, Cserni kinevezésével megszaporodhatnak az olyan döntések, mint a legutóbbi időzített ítélet a Fővárosi Törvényszéken, ahol véletlenül pont a melegfelvonulást megelőzően döntöttek a 2013-as Budapest Pride után homofób rasszista megjegyzések közepette bántalmazott férfiak ügyében. A sértettet a Soros-féle Háttértársaság a Melegekért képviselte, akik mint arról korábban beszámoltunk, érzékenyítik a magyar bírákat.

Ezeket a cikkeket olvastad már?