Blogolj!
2020.06.30.

Több mint 700 millió forintot fordít a közeljövőben a független újságírás támogatására Civitates nevű programja keretében az Európai Alapítványok Hálózata (NEF). A szervezet  szponzorai között találjuk a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványokat (OSF), valamint az Oak Alapítványt (a magyarországi Helsinki Bizottság egyik legbőkezűbb finanszírozója). 

A kiírás szerint a nyerteseket éves költségvetésük 30-50 százalékával, de egy-egy díjazott pályázó esetében legfeljebb 200 ezer euróval, azaz 70-75 millió forinttal támogatják a következő három évben, de a futamidő további két évvel meghosszabbítható. Ebbe a következő országgyűlési (2022), európai parlamenti és helyhatósági (2024) választások egyaránt beleesnek.  

 

A pénzért cserébe a Civitates többek között az “európai demokrácia védelmét”, a “hatalommal való visszaélés leleplezését”, a társadalmi egyenlőség erősítését várja.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, az jól lemérhető egy tavalyi mintaprojektjükön, amelyet Andrea Menapace, az olasz Koalíció a Polgári Szabadságjogokért vezetője mutatott be: a szervezet vezetője szerint fel kellett ismerniük, hogy az NGO-k nem jól kommunikáltak a migráció kapcsán. A bevándorlásról, a “menekültek” befogadásáról kezdetben nyíltan beszéltek, ám ez hiba volt, hiszen még a fősodoratú sajtó addig prominensnek hitt riportereit, publicistáit is meghurcolták, ha a befogadás mellett érvelt.

A beszámoló szerint a Civitates által pénzelt “civilek” bemérték, hogy az olasz társadalom hét különböző csoportra bontható a migráció megítélését illetően, s ebből a két véglet képviselők a leghangosabbak. Annak érdekében, hogy a középenállókat maguk mellé állíthassák, megváltoztatták a narratívát, és a migránsok emberi jogai helyett “arról kezdetek beszélni, hogy kik is vagyunk mi, mint társadalom”. Az ügyüknek pedig igyekeztek megnyerni olyan sikeres olasz üzletembereket, sportolókat, színészeket, akik - tegyük hozzá, bár egyáltalán nem tartoznak a tipikus bevándorlók közé - migrációs háttérrel rendelkeznek.

Ez valami hasonló ahhoz, mint ami Georg Floyd halála nyomán az Egyesült Államokban is megindult. Hiszen a “Black Lives Matter nem új szlogen, viszont most először sikerült mögött egyesíteni a szélsőbaltól a mérsékelt jobboldalig sokféle embert és érdekcsoportot.

Visszatérve a Civitates “független szerkesztőségeket” támogató pályázatára, az hangsúlyozottan kísérleti jellegű, ezzel magyarázzák, hogy jelenleg mindössze 2 millió eurót osztanak szét, de előre jelezték, hogy a program sikere esetén ez az összeg nőhet.

Arról egyébként, hogy a Soros-hálózat és szövetségesei miként használják a liberális sajtót céljaik elérése érdekében legutóbb májusban írtunk itt és itt. 

2020.06.29.

George Floyd haláláért végső soron az európaiak a felelősek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) szerint. A testület legutóbbi ülését követően kiadott közleményben többek között az alábbi, zavaros vádaskodás áll:

„A történtek gyökereit azokban a gyarmati intézményekben találhatjuk meg, amelyeket történelmileg Európa vezetett be Afrikában, hogy tartósítsa a marginalizációt, a társadalmi kirekesztést és a gazdasági egyenlőségeket, vélték a felszólalók. Mivel a rendszerszintű rasszizmus a gyarmatosítás és a rabszolgaság következménye, ahhoz, hogy harcoljunk ellene, a kiváltó okait is jobban meg kell ismernünk.”

E „jobb megismerés” jegyében a tanács elrendelte egy jelentés összeállítását az afrikai származású emberek ellen megnyilvánuló, „rendszerszintű rasszizmusról” – tehát nem arról, hogy létezik-e egyáltalán ilyen, hanem arról, hogy mi mindenre lehet ráhúzni a „rendszerszintű rasszizmus” bélyegét –, az elkészítését pedig Michelle Bachelet-re, az ENSZ emberi jogi főbiztosára bízták.

Michelle Bachelet már chilei elnökként is fontos volt Sorosnak

Az ülést megelőzően a Soros-hálózat általános mozgósításba kezdett, hogy minél nagyobb nyomást gyakorolhasson a döntéshozókra. Ebben ismét fontos szerep jutott a portálunk által korábban már bemutatott Avaaz-nak.

Mint ismert, a hazai választásokon is kipróbált Avaaz nem más, mint Soros egyik legkiterjedtebb aktivista hálózata, amely körülbelül 60 millió ember elérésére képes világszerte.

A szervezet egyik alapítója, Tom Perriello 2018 óta a milliárdos Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának programigazgatója, egy másik vezető, Eli Pariser pedig, aki a Soros-egyetem testvérintézményében, az amerikai Bard College-ban diplomázott, az OSF tanácsadója. Pariser az Avaaz másik társalapítójához, Ricken Patelhez hasonlóan két, Soros György által is finanszírozott szervezetnél, a J Street politikai lobbicsoportnál és a MoveOn.orgnál is dolgozott az Avaaz előtt, illetve azzal párhuzamosan. Patel mindemellett az ENSZ, valamint a Gates és a Rockefeller Alapítványok tanácsadója. A szintén avaazos Tom Pravda pedig az EU-é, míg Andrea Woodhouse a Ford Alapítvány mellett tölt be hasonló pozíciót.

Az Avaaz az UNHRC ülése előtt körülbelül egy nappal küldte ki felhívását, amiben arra szólított fel, hogy mindenki bombázza levelekkel országa külügyminisztériumát és az ENSZ-hez delegált diplomatáit, s követeljen tőlük határozott fellépést az Egyesült Államokkal szemben.

Ezzel együtt egy petíció aláírását is kérték, amelyhez mindössze egyet kell kattintani az e-mail-ben szereplő linkre – ezt kíváncsiságból kétszer is megtettük, mindkétszer jött is utána a köszönő levél, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a támogatók száma a 2 millióhoz közelít, mint azt az Avaaz-oldala mutatja.

A levélből az is egyértelművé válik, hogy az Avaaz valójában a Trump-kormány ellen hirdetett hadjáratot, hiszen világosan kifejtik: az ENSZ elrendelheti „egy független vizsgálóbizottság felállítását, amely az Egyesült Államok rendőri brutalitását vizsgálja.” De ez kevés. „Nyomást kell gyakorolnunk kormányainkra, hogy követeljék az USA elszámoltathatóságát ezen a találkozón!” Vagyis az akció célja egy olyan állásfoglalás kierőszakolása (lett volna), amely nyíltan elítéli az Egyesült Államok kormányát a George Floyddal történtek miatt, s ezzel fegyvert ad Donald Trump demokratapárti kihívója, Joe Biden és kampánycsapata kezébe.

A Soros-hálózathoz tartozó szervezetek ugyanakkor az Emberi Jogi Tanács ülésén személyesen is képviseltették magukat. A felszólalók listáján szerepel többek között az American Civil Liberties Union, a Human Rights Watch, a Centre for Reproductive Rights, valamint az Amnesty International.  

Mindezek ellenére a testület végül nem fogadott el olyan éleshangú nyilatkozatot, mint amilyet elvártak volna tőle, de az Avaaz előre menekült, és már a levelében jelezte, hogy ha így lesz, az azért van, mert Európa és Ausztrália kapitulált Trump előtt. Ugyanakkor a tanács, mint fent említettük, egy erősen koncepciózus jelentés elkészítésére utasította az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Chile volt szocialista elnökét, Michelle Bachelet-et.

Bachelet a nyílt társadalom elkötelezett híve, radikális baloldali; 2006-ban választották Chile első női elnökévé. A választási kampányának egyik legfontosabb állomása New York, Soros Nyílt Társadalom Alapítványok-hálózatának központja volt, ahol találkozott a szervezet igazgatójával, de Soros Györggyel is.

A szűkszavú beszámoló szerint Bachelet és Soros a demokrácia és az emberi jogok érvényesüléséről, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) latin-amerikai programjairól, más nem-kormányzati szervezetek helyzetéről és Soros regionális terveiről, befektetéseiről egyeztettek.

Michelle Bachelet egyébként Trump kihívójával is jó kapcsolatot ápol, hivatali ideje alatt ugyanis Joe Bidennel együtt a „Progresszív vezetők” tagja volt, egy olyan informális szervezeté, amelyik a világ „küldetéstudattal” megáldott balliberális vezetőinek politikáját volt hivatott összehangolni a 2009-es G20 találkozó előtt.

Négy év kihagyás után, 2014-ben Bachelet ismét Chile elnöke lett. Második ciklusa alatt többek között azzal vívta ki a Soros-hálózat elismerését, hogy megváltoztatta az állampolgársági törvényt, s ezzel megkönnyítette a migránsok befogadását. A módosítás értelmében, aki Chile földjén látja meg a napvilágot, az automatikusan chilei állampolgár lesz, tehát az illegális bevándorlók gyermekei is. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a gyermek szüleit, mint egy chilei állampolgár közeli hozzátartozóit többé szinte lehetetlen kiutasítani az országból. Az OSF úgy ünnepelte ezt a döntést, mint amivel Chile az egész világnak mielőbb követendő példát szolgáltatott.

2020.06.29.

Már több, mint 200 ezren írták alá a Fehér Ház honlapján a kezdeményezést.

Soros György – akárcsak Európában és Magyarországon – az Egyesült Államokban is megosztó közéleti személyiség. Ezt mutatja, hogy a polgárok számos kezdeményezést, petíciót indítottak el annak érdekében, hogy az amerikai politikára komoly befolyással bíró, magyar származású milliárdost valamiképpen kiszorítsák a közéletből, sőt akár Amerikából is.

Az Egyesült Államok kormánya 2011-ben We The People (Mi, a Nép) névvel indította el e-kormányzati petíciós rendszerét, ezzel platformot kínálva a Fehér Ház web-szerverén petíciók készítésére és aláírására. A rendszer eredetileg 5 ezer aláírás megszerzését követelte meg 30 nap alatt ahhoz, hogy a Fehér Ház foglalkozzon az adott kezdeményezéssel. A határt pár héten belül 25 ezer, majd 2013-ban 100 ezer szignóra emelték. Amennyiben megvan a szükséges számú aláírás és a petíció a várakozási sorba került, a Fehér Ház érdemi válasza előtti várakozási időszakban továbbra is lehet csatlakozni a petícióhoz, és később a Fehér Ház egy tájékoztató e-mailt küld valamennyi aláíró e-mail címére (arról, hogy foglalkozott a kezdeményezéssel, és hogy megválaszolta azt). Ebben a rendszerben már születtek Soros-ellenes kezdeményezések, így például egy 2017. január 21-én indult (és február 20-án lezárt) petíció szerint Soros György fenyegetést jelent a szabad világra, bűnei miatt pedig nemzetközi elfogatóparancsot kell kiadni ellene. A petitions.whitehouse.gov oldalon található felhívás arra kérte volna a szövetségi kormányt, hogy lépjen fel az amerikai milliárdossal szemben, aki útjában áll annak, hogy Amerikát ismét naggyá tegyék. A petícióhoz szükséges 100 ezer helyett azonban csak 56 ezer aláírást sikerült megszerezni, így a petíciót – eredmény nélkül – lezárták.

Utóbbi petíció tételesen a következő bűnöket rója fel a milliárdos üzletembernek:

1.) Nyílt lázadást támogatott pénzügyileg amerikai nagyvárosokban, amely több millió dollárnyi anyagi kárt és életek kioltását eredményezte.

2.) Megkísérelte manipulálni a demokratikus választásokat azáltal, hogy több millió dollárt adományozott az általa preferált jelölteknek.

3.) Az amerikai szuverenitás megkurtítására törekszik. Saját szavai szerint: „Az Egyesült Államok a fő akadálya egy tartós és igazságos világrendnek… Az Egyesült Államok hozzáállásának és politikájának megváltoztatása továbbra is a legfőbb prioritásom.”

4.) Egy valuta-manipulátor. Soros indította el a brit pénzügyi válságot azzal, hogy a piacra dobott 10 milliárd fontot, ezzel kierőszakolva a valuta leértékelését és az egymilliárd dolláros profitot.

Nem meglepő az Egyesült Államokban tapasztalhatókat szemlélve, hogy az elmúlt hetekben az oldal új lendületet kapott, jelenleg több, mint 215.000 aláírásnál jár a petíció.

Korábban Soros György hálózatának külföldi tevékenységére legutóbb felfigyelt az amerikai Kongresszus is. Így például Christopher Smith New Jersey-i republikánus képviselő, egy képviselőházi törvényalkotási csoport vezetője pár napja arról kérdezte levélben Jess L. Baily-t, Amerika macedóniai nagykövetét, hogy Soros György vajon felhasználta-e az amerikai adófizetők pénzét arra, hogy saját projektjeit finanszírozza Macedóniában. Smith és más képviselők azt nyilatkozták, hogy hiteles beszámolókat kaptak kézhez azzal kapcsolatban, hogy az amerikai misszió aktívan beleavatkozott Macedónia pártpolitikájába, a média struktúrájába és a civil szférába is.

Az Állítsuk Meg Soros Tevékenységét – Stop Operation Soros – néven Macedóniában megalakult civil szervezet a Fox News szerint egy olyan 40 oldalas dossziét nyújtott át Mike Lee-nek, utahi republikánus szenátornak, amelyben arra vonatkozó bizonyítékok találhatók, hogy Soros szervezete zavargásokat is támogatott Macedóniában, és hogy a macedón amerikai misszió fő partnere a fejlesztési pénzek elosztásában Soros alapítványa, az Open Society volt.

2020.06.26.

Svédországban a napokban robbant a hír, hogy rekord gyorsasággal, kevesebb mint 5 év alatt közel 20 000 migránsnak adtak svéd állampolgárságot. A svéd útlevél birtokában bárhol szabadon mozoghatnak az EU területén, sőt még szavazati jogot is kaptak, így nyíltan befolyásolhatják a közéleti folyamatokat. Borítékolható, hogy a migránsbarát baloldal vagy a folyamatosan alakuló iszlamista pártok nyernek a legtöbbet.

Miért nem hisznek a szemüknek?

A Breitbart cikke alapján, az újdonsült svéd állampolgárok 60 százaléka Szíriából származik, a többiek afgánnak illetve hontalannak vallotta magát. Valószínűleg ez is bemondásra ment, csakúgy mint az életkoruk, hisz 10-ből 9 fő gyereknek vallotta magát.

Mindannyiunk emlékezetében megvan a magyar déli határt támadók arca, illetve számtalan tudósítást láttunk, ahol többségében életerős férfiak masíroznak az utcákon. A svéd törvények alapján a gyermekek sokkal gyorsabban jutnak állampolgársághoz, hisz bizonyos esetekben akár két év alatt is megkaphatják azt. Felvetődik a kérdés, hogy északi barátaink szemét mi homályosítja el, amikor ezeket az embereket gyerekeknek hiszik?

A szám biztosan fog növekedni, hisz nem egészen egy hete jelentették be, hogy közel 100 000 migráns kapott menekültstátuszt 2015 óta, és még legalább ennyien várakoznak a döntésre. Ha figyelembe vesszük, hogy Svédország lakossága 10 millió, akkor arányosítva is ijesztő számot kapunk. Ráadásul, akiknek van tartózkodási engedélye, a családegyesítés jogán több hozzátartozóját is az országba hozhatja. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez a szám pár év alatt többszörösére is nőhet, így egy jelentős 5-10%-s kisebbség nőhet ki a semmiből.

Migrációs boom

Az illegális migránsokból hirtelen vált svédek csak egy részét képezik a friss tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek. Az elmúlt évtizedben Svédország lakóssága 1 millióval növekedett, és nem az őshonos svédek születési rátájának emelkedésének köszönhetően. A svéd népesedési boom 73%-ban a tömeges bevándorlásnak köszönhető, ami leginkább az elmúlt öt évben erősödött fel. Ezzel a számmal az EU második leggyorsabban növekvő tagállamává vált, és a jelenlegi folyamatokat látva a trend nem is fog megállni.

A pénzügyi oldalát nézve, teljesen érthető módon több önkormányzat a csőd szélére sodródhat, ha eddig nem tette. Az óriási pénzügyi terhet a Svédi Migrációs Intézet is elismerte, bár egyes számítások alapján nagyon is alábecsülte, mert a következő évekre több mint 125 millió euróval, azaz közel 44 milliárd forinttal számolnak. Természetesen jelenleg Brüsszel nem foglalkozik ilyen problémákkal, és aki fel meri emelni a szavát, rögtön elítélik és rasszistának bélyegzik.

Svédország „elesett”

Mára Svédország oda jutott, hogy minden ötödik ember, aki az országban születik, külfölditől származik. Korábban az országba települtek többségét a környező országok tették ki, de 2015 óta az arányok megváltoztak és mára a legnagyobb betelepülő populációt a magukat szírnek illetve afgánnak vallók adják. Sajnos nyugodtan kijelenthetjük, hogy Svédország „elesett”. Kérdés, hogy a többi tagállam időben kapcsol-e, megállítva ezt a hazárdjátékot. Ellenkező esetben könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy már unokáink sem fogják megismerni azt az Európát amibe mi és őseink beleszülettünk.

2020.06.23.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a napokban törölte a tweetjét, miután nyilvános felháborodást váltott ki azon tweet-bejegyzése, amelynek keretében megvédte az Antifa "véleménynyilvánítási szabadságát" és "békés gyülekezését". Sajtóhírek szerint, ilyen törlésre nem nagyon volt még példa az ENSZ történetében, amely most nagyon megijedhetett.

A múlt átírása nem ritkaság Soros körül. Nemrég beszámoltunk róla: átírták a Wikipédiát, hogy ne derüljön ki, Soros áll az agresszív tüntetések egyik fő szervezete mögött.

Az eredeti Twitter bejegyzés az Antifa zászlót jelenítette meg a következő szöveggel: „Az ENSZ emberi jogi szakértői mélységes aggodalmuknak adnak hangot az amerikai főügyész közelmúltbeli nyilatkozata miatt, amelyben az Antifa-t és más antifasiszta aktivistákat hazai terroristáknak hívtak, mondván, hogy aláássák a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogokat és a békés gyülekezést az országban.”

Az ENSZ részéről az Antifa - egy vandalizmusban, gyújtogatásban, betörésben és támadásokban részt vevő csoportjának - védelme jelentős ellenérzést váltott ki sajtóhírek szerint, néhányan felhívták az Egyesült Államokat, hogy hagyják el a nemzetközi szervezetet. Donald Trump elnök korábban kifejezte azon szándékát, hogy az Antifa- t belföldi terrorista csoportnak minősítsék, valamint Andy Ngo a közelmúltban bejelentette, hogy perbe vonja a Rose City Antifát a 2019 nyarán elkövetett támadások után.

Az Antifa egyik fő pénzügyi forrása az Alliance for Global Justice (Szövetség a Globális Igazságért). Az AFGJ pedig a Nyílt Társadalom Alapítványtól kap jelentős támogatásokat, mindemellett pedig a Tides Alapítványtól is, ami gyakorlatilag Soros egyik „pénzmosodája”, ezen keresztül is támogatja az általa fontosnak tartott ügyeket (Nyílt Társadalom Alapítvány utal pénzt a Tides Alapítványnak, ők pedig a támogatott szervezeteknek).

Mint arról korábban írtunk Michelle Bachelet lett az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki elkötelezett híve Sorosnak. A chilei szocialista politikus, még chilei köztársasági elnökként 2009-ben a külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetést adományozta a milliárdos spekulánsnak, aki véleménye szerint a demokrácia, a nyílt társadalmak, a multilateralizmus, a haladó eszmék elkötelezett híve.

Az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa pénteken megállapodott abban, hogy jelentést készít a fekete-amerikaiak szisztematikus rasszizmusáról és diszkriminációjáról. A döntés nyomán született egy petíció George Floyd testvére, Philonise Floyd részéről, aki felszólította az ENSZ-t vizsgálja a rasszizmust és a rendőri brutalitás az USA-ban. Mike Pompeo válaszul a nemzetközi testület lépéseire, kijelentette, hogy az Emberi Jogi Tanács „menedékhely a diktátorok és demokráciák számára”.

„Ha a Tanács komolyan veszi az emberi jogok védelmét, akkor rengeteg jogos igény van például a szubjektív, szisztémás faji különbségek kiemelt figyelmére, mint például Kuba, Kína és Irán esetében” - mondta Pompeo a szombati nyilatkozatban.

2018-ban a Trump adminisztráció visszavonult az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Az akkori amerikai ENSZ-nagykövet, Nikki Haley azt mondta: „Ez a lépés nem vonzza vissza az emberi jogi kötelezettségvállalásokat. Éppen ellenkezőleg, megtesszük ezt a lépést, mert elkötelezettségünk nem teszi lehetővé, hogy egy képmutató és önkiszolgáló szervezet részévé váljunk, amely gúnyt űz az emberi jogokból. ”

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ENSZ migrációs tervezete olyan, mintha a "Soros-tervből" másolták volna.

2020.06.22.

Magyarország túl van a koronavírus-járvány első hullámán, a magyar emberek összefogásának hála a védekezés sikeres volt, és bár sajnálatos módon 570 áldozata így is volt a járványnak, elmondható, hogy hazánk jól vizsgázott. Mindez a magyarok fegyelmezettségén túl a kormány gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhető, amivel mind az egészségügyi, mind a gazdasági katasztrófa elkerülhetővé vált. A védekezésből azonban az ellenzék kimaradt, és a nemzeti minimum helyett, ahol tudták, akadályozták a döntéshozatalt: emlékezzünk, hogy nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, a hazai és a nemzetközi sajtóban is támadták az intézkedéseket, ismét csak a beakadt diktatúra lemezt tudták feltenni. A baloldal nem tud túllépni a kormány iránt érzett gyűlöletén, nemcsak a politikai pártok, hanem a Soros-féle álcivil szervezetek sem.

Korábban írtunk már A Város Mindenkié csoportosulásról, akiknek Sebály Bernadetten keresztül Szél Bernadetthez vannak kötődéseik, illetve Udvarhelyi Tesszán keresztül a VIII. kerület polgármesteréhez, Pikó Andráshoz. Legújabb cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy a járvány idején milyen agitációs tevékenységet folytattak petícióindítással, illetve tüntetéssel. 

A Város Mindenkié rendszeresen szervez tiltakozásokat, „hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon is tömegeket érintő lakhatási válságra, rámutasson a kormány és az önkormányzatok felelősségére, és bemutassa a válság megoldását jelentő szakpolitikai válaszok.” Ez szerepel a honlapjukon szereplő felhívásban a Lakásmenethez történő csatlakozásra. Hivatkoznak benne a megugrott albérletárakra, az üresen álló önkormányzati bérlakásokra és a hajléktalan emberek „üldözésére”. Szerintük az, aki saját lakást szeretne, egy életre eladósodik. Éppen azért született meg a kormány családvédelmi akcióterve és azt megelőzően a családi otthonteremtési kedvezmény, hogy a fiatalok családalapítását megkönnyítsék. Az albérletárak valóban magasak, de a piacon az értéket a kereslet és a kínálat határozza meg, ez igazán nem a kormány hibája. A hajléktalan embereket senki sem üldözi, sőt, az országban elegendő szálláshely áll rendelkezésre, a baj az, hogy nem akarnak részt venni az utcán élők az intézményi ellátásban, gyakran azért, mert közülük azok, akik alkoholisták, drogosak, vagy balhéznak, le kell mondjanak a destruktív életvitelükről és alá kell vetniük magukat bizonyos együttélési szabályoknak. Ezzel persze nem foglalkozik A Város Mindenkiért csoport...

A szervezet a járvány alatt nyílt levelet intézett a fővárosi önkormányzatok vezetőihez, melynek lényege az, hogy a hajléktalanoknak – az intézmények zsúfoltsága miatt – biztosítsanak lakást, ha nem most, akkor legalább a második hullám idejére. Kíváncsiak lennénk, hogy a cimborájuk, Pikó András reagált-e a megkeresésre, már csak a korábban említett személyi összefonódás miatt is, hiszen az egyik aktivistájuk, Udvarhelyi Tessza a józsefvárosi polgármester kampányfőnöke volt. Pikó a választási kampányban még arról beszélt, hogy sok üresen álló önkormányzati lakás van a kerületben, amelyeket a megválasztása után ő majd elérhetővé tesz a rászorulók számára. Ehhez képest idén egy bérlakás pályázatot sem fognak kiírni Józsefvárosban, sőt, azokból számosat inkább eladnak, valamint a koronavírus idején azoktól vett el saját döntéssel, egy személyben közszolgálati lakásokat, akik a járvány elleni védekezés frontvonalában harcoltak.

Nos, ők nem Pikóval foglalkoznak, hanem már a válsághelyzet elején petíciót indítottak. Ebben meglepő módon elismerték a kormány egyes intézkedéseit, így a hiteltörlesztési moratóriumot és a kilakoltatások felfüggesztését is, de ez természetesen nem elég. Követeléseik között szerepel az albérletben élők megsegítése, a közműszolgáltatások kikapcsolásának moratóriuma, a rezsiköltségek felének átvállalása és számos más képtelen kérés. Igen, ezek papíron jól néznek ki, de a pénzt nem a fáról szedi a kormány sem, nem lehetne előteremteni rá a forrásokat. A petíciót a Szabad A Hang oldalán keresztül lehet aláírni a teljes név, irányítószám és e-mail cím megadásával.

A Szabad a Hang „testvér platformja” az az „A Hang”, amelyik lebonyolította 2019-ben a főpolgármesteri előválasztást. Az oldalukon fellelhető adatkezelési tájékoztató szerint külföldre is továbbítanak adatokat, a fenntartó cég a Magyarhang Nonprofit Kft.

A tájékoztató alapján a megadott személyes adatokat hat évig tárolják, ami azért problematikus szerintünk, mert egy-egy ilyen petíciós aláírásgyűjtés és kampány jellemzően sokkal rövidebb ideig tart, a célnak megfelelne akár egy pár hónapos időtartam is, így érthetetlen a hosszú tárolási határidő. Hacsak nem azt feltételezzük, hogy az e-mail cím és az irányítószám megadásával politikai kampányok számára is hasznos adatokat szerezhetnek... Az üzemeléshez a ChangeSprout Inc., az Amazon Web Services és a SendGrid Inc. szolgáltatásait veszik igénybe, így az adatok feltehetően az USA-ba és Luxemburgba továbbítódhatnak.

Az A Város Mindenkié legutóbbi akciója egy június 12-én az Építésügyi és Örökségvédelmi Kormányhivatal előtt tartott tüntetés volt „A Belváros Mindenkié” címszó alatt, mikor kiálltak Karácsony Gergely nagyszerű ötlete mellett, hogy a fővárosi városházára hajléktalanokat költöztessenek be. Nem meglepő, hogy támogatják az ötletet, hiszen egyik aktivistájukat, Misetics Bálintot Karácsony Gergely felfogadta, hogy segítse a fővárost hajléktalanügyekben. Lehet, hogy éppen az ő fejéből pattant ki a remek ötlet? 

Természetesen nem vagyunk érzéketlenek, mi is érzünk empátiát az utcán élők iránt és azzal is tisztában vagyunk, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági válság megélhetési nehézséget okoz sok ember életében. De az a megoldás, amit A Város Mindenkiért csoport felkínál, nem megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy a hajléktalankérdés mentén azért más progresszív liberális ügyek mellett is ki szoktak állni és aktivistáik, így Sebály, Misetics és Udvarhelyi is igen közel vannak a baloldali politikához. Mi pedig ki fogjuk őket rángatni a napfényre...

2020.06.19.

Amennyire sietősen tervezték meg és dobták a köztudatba az Európai Helyreállítási Alapot, olyan lassan fogja kifejteni az állítólagos jótékony hatását. Angela Merkel és Emmanuel Macron tervét az Európai Bizottság megfejelve egy 750 milliárd eurós csomaggal próbálja begyógyítani a COVID-járvány okozta gazdasági sebeket (amiről itt írtunk bővebben). A hátsó ajtós politikai opportunizmusról már korábban írtuk, de ahogy a következőkben látni fogjuk az előirányozott pénzek túl kevésnek és túl későnek fognak bizonyulni ami a strukturális átalakításokat érinti, viszont egy szűk pénzügyi spekuláns csoport bizonyosan nagyon is jól fog járni (bűvészkedésről bővebben itt).

Brüsszel eddigi „segítsége” tűzoltásra sem elég

Az EU többéves költségvetési kerete (MFF) körüli vita már évek óta téma és sajnálatos módon megszokott, hogy olyan bagatell dolgokon ütköznek meg mint a költségvetés mérete (az EU GNI 1.00 – 1.12%) vagy épp az abszurd, többnyire szubjektív megítélésen alapuló jogállamisági kritériumokhoz kötni a kifizetéseket. Béna kacsa módjára Brüsszel próbált itt-ott lazítani az állami támogatások vagy a költségvetési fegyelem merevségén, de az eddigi MFF keretein belüli intézkedések szánalmasan későn és kis mértékben járultak hozzá a válságkezeléshez.

A meglévő forrásokon és kereteken belüli 540 milliárd eurós keret is inkább tekinthető úgy mint halottnak a csók. A tagállamok 240 milliárd eurós kedvezményes hitelhez tudnak folyamodni, hogy enyhítsék a járvány körüli egészségügyi kiadásokat. Bármely nemű extra eladósodás, ráadásul a normál piacokat megkerülve roppant káros lehet a tagállamok számára, hisz rögtön azt jelezné a piacoknak, hogy baj van az államadósságkezeléssel. Brüsszel emellett rendelkezésre bocsátott 100 milliárd euró munkahelyvédelmi gyorssegélyt is, ami a károkhoz mérten szintén elenyésző segítség. Mindezek mellett az Európai Befektetési Bank 200 milliárd euró hitellel segítené a KKV szektort, de ahogy a többi esetben ez is inkább rossz fényt vetíteni az államokra, nem beszélve hogy a már jóval eladósodott országok helyzetét nem fogja szignifikánsan segíteni.

Ahogy már megszokhattuk Brüsszel majdnem korlátlanul próbálja pumpálni a pénzt a gazdaságba, és feltehetőleg az egészen a különböző pénzügyi intézmények szűk csoportjai fogják a legnagyobbat szakíti. Ne felejtsük el, az elmúlt 10 évben az Európai Központi Bank több mint 3 000 milliárd euróval tömte ki a bankokat és nagyobb vállalatok zsebét, a pénzt viszont a reálgazdaság sehol sem találja. Miért lenne most másképpen?

Fizessenek a szegények

Lassan egy hónapja bejelentett 750 milliárd eurós csomag nagy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, míg a másik fele (250 milliárd euró) hitel formájában jutna a bajba jutottak részére. A pénz előteremtéséről Soros György és társai biztosan gondoskodni fognak, viszont hasonló mértékben aggasztó, hogy valójában kik is lesznek az összegek kedvezményezettei. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk csak egy dolgot emelnénk ki, mégpedig a Helyreállítási Alap 560 milliárd eurós pillérjét. A részleteket jobban megvizsgálva napnál is világosabb, hogy azon országok akik jól végezték a munkájukat (Magyarországgal az élen) jóval kevesebb pénzre számíthatnak, mint azok akik óriási adósságokat és strukturális problémákat görgettek maguk előtt (pl. Olaszország, Spanyolország, stb.). Az előterjesztett logika alapján a vissza nem térítendő támogatások maximalizálva lesznek, de a kiosztásnál figyelembe veszik a lakósságszámot, GDP/fő és munkanélküliségi rátákat. A kedvezményes hitelek is pusztán a GNI-hoz mérik, ami a kis országoknak roppant hátrányos. Valójában a fejlett nyugat-európai országok fogják kapni a pénzek nagyrészét, a cechet meg végül a szegényebb és kisebb országok fogják állni.

Mentőalap helyett közösen elsüllyedő mentőcsónak

Aki az Európai Unió túlbürokratizált működését és folyamatait ismeri, tudhatja hogy a még ráadásul meg nem szavazott Helyreállítási Alap programjainak kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtása években mérhető. A korábban említett tűzoltásra sem elegendő összegek mellett, az újonnan létrehozandó alap pénzei is nagyrészt 2-3 év múlva fognak megérkezni a kedvezményezettekhez. A kihelyezendő kedvezményes hitelek valószínűleg előbb fognak a bankszámlákon landolni, de a célzott támogatások csak kevesebb mint negyede lesz kifizetve a következő pár évben. A világméretű járvány viszont már most szedi az áldozatokat és óriási károkat okoz a gazdaságban. Felvetődik a kérdés, hogy még ilyen válságos időszakban is muszáj megfutni a szokásos bürokratikus köröket? Emberéletek forognak kockán és miden perc késlekedés romba döntheti a gazdaságokat. Rosszhiszemüként gondolhatnánk azt is, hogy egyeseknek ez lehet az érdeke, hisz a még elkeseredett állapotban lévő országok, vállalatok, emberek pár év múlva a mindig nyerészkedő pénzügyi spekulánsok karjaiba hullanak majd.

Erős nemzetállamoknak áll a zászló

Brüsszel az uborka görbületét biztosan mindig jól ki tudja számolni és valószínűleg képes vehemens szigorral is megkövetelni azt. De amikor óriási veszélyekkel szembesül az Európai Unió, csak esztelen és néhol káros pénzszórásba kezd, elsősorban a pénzügyi szektort hozva előnybe. A belebegtetett Helyreállítási Alapnak akár lehetne jó megoldás javaslatai is, de amíg elér a rászorulókhoz, lehet a hajó már rég elment. Az elmúlt negyedév is megmutatta, hogy nem pénzügyi bűvészkedésre és bürokratikus végeláthatatlan folyamatokra van szükség, hanem gyors reagálású erős nemzeti kormányokra, akik kint vannak a gátokon, látják a problémát és azonnal megoldást tudnak javasolni. Ezért is volt sikeres Magyarország a koronavírus első hullámában, hisz nálunk volt Európában az egyik legkisebb halálozási szám, és bízhatunk abban, hogy a gazdaság is gyorsan kilábal majd a bajokból.

2020.06.17.

Soros Györgyöt a liberálisok folyamatosan próbálják jóságos öregúrnak, egy igazi filantrópnak előadni. Mi azonban tudjuk, hogy ez a lehető legtávolabb áll az igazságtól. Ha Soros valóban segíteni akar, miért nem viszi a pénzét Afrikába, teremt munkahelyeket, biztosítja a vízellátást, szünteti meg az éhezést? Azért, mert Sorost nem érdekli más, csak a saját elképzeléseinek megvalósítása: egy határok nélküli, globális liberális világ. Nos szerencsére vannak még helyek Magyarországon kívül is, ahol ellenállásba ütközik a terve végrehajtásában.

A liberálisok nem szeretik hangoztatni, de Soros Györgynek papírja van róla, hogy gazember: Franciaországban elítélték egy 1988-as spekulációs ügy miatt. Bűnös, ki lett mondva. Biztosan az lehetett a probléma, hogy az őt elmarasztaló bíró nem vett részt valamely, a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott érzékenyítő tréningen... Mindenesetre akkoriban a francia kormány baloldali volt, és adott egy tippet Sorosnak arról, hogy vissza akarnak vásárolni egy bankot, a Société Générale-t. A spekuláns pedig, habitusához híven, egyből támadásba lendült és a bennfentes értesüléseit kihasználva elkezdett spekulálni az akkor magánkézben lévő bank részvényeivel. Végül nagyjából 2,2 millió dolláros profitot kaszált.

Az ügyben a nyomozás már a 90-es években megindult, ám maga a bírósági eljárás csak 2002-ben kezdődött el. Soros persze nem adja magát könnyen, így mikor első fokon elítélték bennfentes kereskedelemért, amiért 2,9 millió eurós pénzbüntetést kapott, természetesen fellebbezett az ítélet ellen. Pedig viszonylag olcsón megúszta, hiszen az akkori szabályok szerint akár két év börtönbüntetést is kaphatott volna... Az elsőfokú döntést a fellebbviteli bíróság megerősítette.

Ezután a spekuláns a Cour de Cassationhoz, vagyis a semmítőszékhez fellebbezett, ám sikertelenül próbálkozott itt is. 2006 júniusában helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, igaz a pénzbüntetés kifizetésének egy része alól felmentették. Ezután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az ügyvédje Ron Soffer úgy nyilatkozott: „olyan ítéletet szeretnénk, ami megszünteti a korábbit”. A strasbourgi bírák csak azt vizsgálhatták, hogy Soros emberi jogait tiszteletben tartották-e a párizsi bíróságok, ám ezen a téren nem találtak kifogást. A spekuláns ezt a pert is elbukta végül.

A franciák mellett az angolok sem kedvelik Sorost, hiszen 1992-ben vagyona nagy részét azzal szerezte meg, hogy az angol font ellen spekulált és bedöntötte az árfolyamot. Anglia ezután nem csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, elment tőle a kedvük. Pedig az megérne egy külön elemzést, hogy ha bevezették volna az eurót, akkor bekövetkezett-e volna a Brexit... Na de ne menjünk messzire, egy dolog biztos: hatalmas kárt okozott a brit gazdaságnak és az adófizetőknek.

Az 1997-es ázsiai válság idején sem nyughatott a spekuláns, ekkor az ázsiai valuták ellen kezdett el dolgozni. A válság Thaiföldről indult ki, Soros György erről így vall egy 1998-ban készült interjúban: "az ázsiai valuták, mint a thaiföldi baht vagy a koreai von 20-25 százalékkal fölül voltak értékelve. 1997 januárjában valóban árfolyamcsökkenésre játszottunk mind a thaiföldi baht, mind a maláj ringgat esetében. Amikor kitört a válság, ott sem voltunk a piacon. De ha aktívan benne lettünk volna, akkor sem lenne semmi lelkiismeret-furdalásom. A piacok arra valók, hogy használják őket. És mi élünk a piac kínálta lehetőségekkel."

Az érintett ázsiai országok Sorost tartják felelősnek a válság kirobbantásáért. A thaiföldiek annyira megharagudtak rá, hogy volt, aki vérdíjat tűzött ki a fejére, ezért a spekulánsnak le is kellett mondania egy előre tervezett útját Bangkokba.

Ne felejtsük el a „bűnlajstromból” azt az esetet sem, amikor 2008-ban Soros megtámadta az OTP Bankot. Ekkor a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, 7,1 százalékos mínusszal zárt, a forint gyengült, és majdnem teljesen leállt az állampapír kereskedelme is. Mindez annak a következménye volt, hogy az OTP részvényeinek értéke zuhanni kezdett. Másnap a PSZÁF vizsgálatot indított és arra a következtetésre jutottak, hogy a Soros Fund Management állt az OTP elleni támadás hátterében. Megállapították, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint pénzbírságot szabtak ki. Soros a döntést megtámadta bíróság előtt, de minden fórum helybenhagyta a PSZÁF által kiszabott bírságot, az ügy 2011-ben a Legfelsőbb Bíróságon ért véget – Sorosék számára kedvezőtlen, a magyarok szempontjából kedvező döntéssel. A kísérlete sikertelen volt. Ilyen előzmények után egyáltalán nem meglepő, hogy a forint idén tavaszi gyengülése mögött is többen a spekuláns beavatkozását vélik felfedezni

Nemrégiben írtunk arról, hogyan pénzeli Soros az USA-ban gyújtogató és fosztogató „tüntetőket”, amit természetesen ő maga tagad. Persze, miért is vallaná be... De a pénz útját követve egyértelmű az összeköttetés a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Black Lives Matter, valamint az Antifa mozgalom között. Mindenesetre az amerikai népnek is kezd felnyílni a szeme, az elmúlt hetekben több közéleti szereplő is felhívta a figyelmet a közösségi médiában Soros szerepére, sőt, többen követelték a kitiltását is az USA-ból.

Bill Mitchell, a YourVoice műsorvezetője azt követelte, hogy tiltsák ki, fagyasszák be a számláit, tartóztassák le és élete végéig vessék börtönbe Sorost.

DeAnna Lorraine, Republikánus kaliforniai politikus szintén felháborodott posztban arra hivatkozott, hogy a spekulánst szülőhazájából, Magyarországról jóformán kirugdosták. Feltette a kérdést, Amerikának mikor lesz ugyanehhez elég bátorsága?

Chuck Woolery, aki amerikai tévés műsorvezető, kifakadt amiatt, hogy ha Soros nyíltan vállalja, hogy anarchiát akar az USA-ban, miért „érinthetetlen” még mindig?

Candace Owens, aki egy ismert afroamerikai Republikánus politikai megmondóember az USA-ban, egyértelműen kifejezte Twitteren, hogy véleménye szerint az egész erőszakos tüntetéshullámot Soros pénzeli.

Ez természetesen csak néhány példa, ugyanis megszámolhatatlan „tweet” születik arról, hogy Soros milyen szerepet játszik a mostani erőszakos eseményekben és az emberek dühe olyan hatalmas, hogy sokan követelik az elszámoltatását és kitiltását hazájukból. Természetesen a liberálisok szerint ez antiszemitizmus, de jól tudjuk, hogy Soros származásának semmi köze a kártékony tevékenységéhez. Mindenesetre egy cikk szerint, amely a spekulánst a védelmébe veszi, egyre több a kritikus poszt: a mintavétel alapjául szolgáló 2020. május 26-30. közötti időtartamban napi 20.000 dühös hangvételű posztról napi 50.000 posztra nőtt a szám.

Az emberek kezdenek felébredni és átlátni a szitán.

2020.06.16.

– A Magyar Helsinki Bizottság és a Debreceni Egyetem között van egy együttműködés. Pályázati pénzekből – leginkább a Soroséból – különleges esetekben kifizetik a jogi képviselő díját, ezért ingyen ügyvédhez juthat az elítélt. Így találtunk egymásra – ez volt a válasza Dr. Zeke Péternek, amikor 2006 májusában a Hetek riportere rákérdezett, hogyan került kapcsolatba a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenccel és azonos nevű fiával, akiket akkoriban mentett fel a bíróság az emberölés vádja alól. Nekik köszönhetjük című sorozatunk első részének folytatásában bemutatjuk, hogyan sikerült felmenttetnie a Soros-hálózat támogatását élvező jogvédőknek a szentmargitai gyilkosokat, úgy hogy közben a magyarokra is sikerült ráragasztaniuk a rasszizmus szégyenbélyegét.

Burkáék egészsége állítólag ráment a rasszista hatóságok eljárására. Fotó: MTI

Kijátszották a cigánykártyát 

Gyurcsó János meggyilkolása csak azután kapott országos médiafigyelmet, hogy a két Burka Ferencet felkarolta a Helsinki Bizottság és a saját bevallása szerint “Soros pénzéből” fizetett Dr. Zeke Péter. A győzelem mindennél fontosabb lehetett a számukra, hiszen az ügyet nyomon kísérte Kőszeg Ferenc is, az NGO, aki a felmentő ítéletet követően, azt mondta a helyszínen Burkáéknak: “Ebből a történetből könyvet kellene írni.” 

Ha regényben nem is, de a Burka-ügy, mint a magyar igazságszolgáltatási rendszer strukturális rasszizmusának egyik bizonyítéka, számtalan nyilatkozatban és tanulmányban visszaköszönt az elmúlt tizenöt évben.  

Zekével és egy másik, szintén aktivista ügyvéddel készített riportjában például már 2005-bem, tehát a jogerős felmentés előtt azt írta a Hetek: “Apa és fia hat évet húztak le a börtönben, amikor megismételt eljárás keretében megállapították: megalapozott bizonyítékok nélkül kerültek rács mögé. Burkáék esete (…) arról árulkodik: bírói döntésekben gyakran tetten érhető a származás alapján működő diszkrimináció.” (Hetek, 2005. október 21.) 

Burkolt rasszistázásra használta fel a történteket a Soros-hálózathoz köthető Fundamentumban nem egyszer publikáló Korinek László is: “Persze cseppet sem üdvözítő, de azért elviselhető tény, hogy a lassan tíz éve történt Fenyő-gyilkosságnak nincs meg az elkövetője, vagy hogy máig sincs meg az első többszörös gyilkossággal párosult magyar (Hungária körúti) bankrablás tettese. Tudom, nehéz elfogadni – de mégis a jogállam a legfontosabb érték, amit akkor szolgál jól a hatalom, ha inkább futni hagy tíz bűnöst, de nem veti börtönbe felületes nyomozás után, vagy meg nem engedett eszközök alkalmazásával (netán koholt bizonyítékokkal) Pusoma Dénest vagy idősebb és ifjabb Burka Ferencet (akik – talán nem mellesleg – valamennyien roma származásúak).” (Népszabadság, 2007. június 1.) 

A magyarellenes cikkek hosszú sorát jegyző, jelenleg hvg-s Révész Sándor pedig a következő, Gyurcsó János kegyeletét sértő sorokat írta le a Népszabadság 2007. július 25-i számába: 1999 márciusában Burkáék falujának kocsmájában “egy (ha érdekli az olvasót: gádzsó) kuncsaft igyekezett eljátékgépezni a jövedelempótló támogatását, de szerencsétlenségére nem sikerült neki: nyert. A férfit a kocsmából való távozása után nem sokkal agyonverték. A rendőrök úgy vélték, „jellegzetes roma bűncselekménnyel” van dolguk, s egy rendőrségi besúgó később visszavont vallomása alapján igyekeztek gyorsan megoldani az ügyet.” 

Az idősebb és az ifjabb Burka Ferenc azonban minden volt, csak ártatlan, a rendszer ellen merő előítéletességből üldözött cigány nem. Ez világosan kiderült a 2012-ben indult perújítási nyomozásban, és az annak eredményessége nyomán indult új bírósági eljárásban. Az eljárás során ifjabb Burka fia és volt élettársa egyaránt a két férfi ellen vallott, utóbbi azt is elmondta, többször megfenyegették, megölik, ha eljár a szája. De a lehallgatott telefonbeszélgetéseik sem hagytak kétséget a bűnösségüket illetően. Sőt, a környező mezőn előkerült a Gyurcsó Jánostól ellopott antenna maradványa is. Ezek alapján a Debreceni Ítélőtábla idősebb Burka Ferencet jogerősen 9 év, fiát, ifjabb Burka Ferencet pedig 7 év fegyházbüntetésre ítélte 2018-ban.  

A Helsinki Bizottság ennek ellenére Burkáék ügyét arra használta, hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt bizonygassa: a magyar állam és a bűnüldöző szervek hátrányos megkülönböztetésben részesítik a cigányokat. Így tettek például a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) támogatásával készült, az Utolsók egy egyenlők között című, angolul és magyarul egyaránt megjelentetett tanulmánykötetük előszavában.  

A kötet alapjául szolgáló kutatáshoz 2013-ban történt az adatfelvétel. Akkor viszont már javában folyt a perújítási nyomozás, amit a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség 2012 márciusában rendelt el. Az eljárás során, mint már említettük, új tanúk és szakértők kerültek képbe, új tárgyi bizonyíték került elő, illetve a nyomozó hatóság titkos adatszerzés útján is új információkhoz jutott. Ezek alapján a fellebbviteli főügyészség 2013 júliusában perújítási indítványt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblára, amely szeptemberben elrendelte a perújítást és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására.  

Burkáékat 2014. január 28-án állították ismét bíróság elé. A helsinkiseket ez azonban a legkevésbé sem zavarta: 2014 márciusában egy konferencián számoltak be a büntetőeljárásokban és a büntetésvégrehajtásban általuk “tetten ért” rasszizmusról, majd angol és magyar nyelven is kiadták az említett tanulmánygyűjteményt. 

A “Soros pénzéből” fizetett Dr. Zeke Péter – részben a hatóságok cigányellenességére utalva – 2018. szeptember 17-én, a jogerős ítélet kihirdetése után is arról beszélt az Atv-ben, hogy az alapügyben eljárt rendőrség és ügyészség “közfelháborodást keltő” módon “intézte az ügyet”. Hangsúlyozta: a 45 millió forintos kárpótlást borzasztóan kevesli, szerinte sokkal többet kellett volna fizetni Burkáéknak, de egyelőre még nem sikerült e tekintetben áttörést elérni a bíróságokon. 

Logikai halálugrás 

A magyar igazságszolgáltatást jellemző strukturális rasszizmus kapcsán a legabszurdabb elmélettel egyébként maga Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság akkori vezetője állt elő egy 2006-os interjújában: 

Mintegy 1100 ügy elemzése egyebek közt azt bizonyította, hogy a lopásért elítélt nem romák jóval nagyobb százaléka került úgy a büntetőeljárásba, hogy tetten érték. Ezzel szemben a romák mintegy harminc százaléka igazoltatás során bukott le. Magyarán, ha egy fehér ember lop, és a helyszínen nem fogják el, sokkal nagyobb esélye van rá, hogy megússza, mint egy romának. De érvényesülhetnek az előítéletek a legsúlyosabb esetekben is – erre példa a Burka-ügy.” (Hajdú-Bihari Napló, 2006. június 3.) 

Kőszeg és a Helsinki Bizottság ezek szerint nem csak arról van meggyőződve, hogy a rendőrök faji alapon igazoltatnak embereket, hanem azt is tudják, hogy az el nem kapott, ismeretlen személyazonosságú bűnelkövetők zömmel fehérek. 

 

2020.06.15.

– A Magyar Helsinki Bizottság és a Debreceni Egyetem között van egy együttműködés. Pályázati pénzekből – leginkább a Soroséból – különleges esetekben kifizetik a jogi képviselő díját, ezért ingyen ügyvédhez juthat az elítélt. Így találtunk egymásra – ez volt a válasza Dr. Zeke Péternek, amikor 2006 májusában a Hetek riportere rákérdezett, hogyan került kapcsolatba a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenccel és azonos nevű fiával, akiket akkoriban mentett fel a bíróság az emberölés vádja alól. Az idősebb Burka pedig azt is elárulta: egy zárkatársának az ügyvédje bíztatta fel az elsőfokú ítélet után, hogy forduljon a Soros György bőkezű támogatását élvező jogvédőkhöz segítségért. Az eredmény: szabadlábra helyezett gyilkosok és 45 millió forint kártérítés, amit az adófizetők pénzéből volt kénytelen megfizetni az állam... 

Az idősebb Burka kezében a kártérítés összegével. Látszik, hogy megtört a börtönben. (Fotó: Origo)

Burkáék esete nem rendkívüli. Legalábbis abból a szempontból nem, hogy az elmúlt évtizedekben számos bűnöző kapott segítséget a Soros-hálózattól egyénileg, vagy közvetve az által, hogy stratégiai pereskedéssel, alkotmánybírósági beadványokkal, illetve nemzetközi fórumokon az emberijogi fundamentalistáknak sikerült érvényre juttatniuk az akaratukat. Nekik köszönhetjük című sorozatunkban efféle ügyeket elevenítünk fel. 

Egy antennáért öltek 

Újszentmargita másfélezer lelket számláló falu Hajdú-Bihar megyében, amit Gyurcsó János 1999 márciusi meggyilkolása, valamint a tettesek csaknem 20 éven át húzódó elszámoltatása tett országszerte ismertté. Mint az viszonylag korán világossá vált, Gyurcsónak azért kellett meghalnia, mert rajta kapta Burkáékat, amint le akarják lopni az antennát egy házról, amire ő vigyázott. A három férfi vitatkozni kezdett, majd az idősebbik Burka leütötte Gyurcsó Jánost, a fiatalabb pedig egy betonvassal agyonütötte a földön fekvő férfit. Véres ruháikat kimosták, elégették, az antennát pedig, amit csak utóbb, a perújítási nyomozás alatt talált meg a rendőrség, elásták.  

A gyilkosság után két héttel már mindkét férfi előzetesben volt. 2002-ben pedig a bíróság 15, illetve 13 év fegyházbüntetésre ítélte őket. A fent idézett riport szerint ekkor kapcsolódott be a történetbe a Helsinki Bizottság és Dr. Zeke Péter.  

Arról, hogy mi történt ezután, a Népszabadság 2009. július 25-i számában azt olvashatjuk: “Az ítéletet, hála a Magyar Helsinki Bizottság által megbízott elszánt ügyvédeknek, megsemmisítették.”  Ugyanezt a Vasárnapi Napló 2011. március 21-én úgy fogalmazta meg: “A Helsinki Bizottság közbenjárására a bizonyítékok hitelessége megdőlt, megsemmisítették az ítéletet." De mégis hogyan sikerült ezt elérniük, milyen közbenjárásra lehetett szükség? A Hetek 2005. október 21-én közölt cikke szerint többek között az hozta el a fordulatot az ügyben, hogy új tanúk jelentkeztek, akik sem rokoni, sem baráti kapcsolatban nem álltak Burkáékkal, ám mégis az ő ártatlanságukat kívánták bizonyítani. A tanúk megneveztek egy férfit, aki állítólag bevallotta nekik, hogy ő gyilkolt 1999 márciusában.” 

A Soros pénzéből fizetett védelem tehát nyeregbe került: Burkáék ítéletét hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla, és az új eljárás már a felmentésükkel zárult, majd a jogvédők 45 millió forint kártérítést is kiharcoltak nekik. 

Fontos azonban, hogy a “vádlottakat bizonyítottság hiányában mentették fel másodfokon azért, mert az elsőfokú eljárásban részt vevő tanúk visszavonták terhelő vallomásaikat. Pocsai Edit hajdú-bihari főügyészhelyettes tájékoztatása szerint a más elkövetőre valló tanút meghallgatták és azt az embert is, akire vallott, ám ezek alapján sem lehetett más következtetést levonni, mint az eredeti eljárásban. Hasonló tájékoztatást ad Figula Ildikó, a megyei bíróság sajtószóvivője is, aki hangsúlyozza, büntetőeljárásban, ha a tanú visszavonja vallomását, a bíróságnak nincs joga figyelembe venni a visszavont vallomás tartalmát. A hatóságok képviselői emlékeztetnek arra, hogy az eljárás során első fokon elítéltek bűnpártolásért két másik személyt is, aki közül az egyik úgy vallott, a vádlottak egyike elmondta neki, hova tette azt az antennát, amit a gyilkosság helyszínéről elhozott. A harmad- és negyedrendű vádlott nem fellebbezte meg az ítéletet.(Magyar Nemzet, 2007. február 9.)  

A gyilkosok képviselői által felhajtott tanú tehát hazudott, s ez a körülmény különös jelentőséget ad a Népszabadság 2006. november 11-i megállapításának, miszerint Burkáék “Nem sokra jutottak volna, ha a Magyar Helsinki Bizottság  amely a nemzetközi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését kíséri figyelemmel - nem siet a segítségükre, s nem kezdi el képviselni őket a hatóságok előtt.” 

Folytatjuk

Ezeket a cikkeket olvastad már?