2019.01.04.

Rendőrökre támadó, erőszakos Soros-párti provokátorok, füstgránátot dobáló bukott politikusok és színjátszásból alulteljesítő ellenzéki képviselők: így telt Magyarországon a december. Van azonban egy civilnek álcázott Soros-pénzekkel kitömött szervezet, amely nem csak az agresszív tüntetőket bátorítja, hanem az EP-választásra is gőzerővel készül. 

Szeretnénk bemutatni olvasóinknak a Soros-hálózat egyik viszonylag frissen alakult szervezetét: ez a Civil Liberties Union for Europe („Európai Szabadságjogi Unió”, rövidítve a továbbiakban: Liberties).

A Liberties egyfajta lobbi- és ernyőszervezet az európai uniós tagállamokban működő emberi jogi jogvédő szervezeteknek; székhelye Berlinben van (az elnöke szerint ennek részben adózási okai vannak), de mivel lobbitevékenysége Brüsszelhez köti, ott is üzemeltetnek egy irodát. A szervezet elnöke Dénes Balázs, akinek a neve az utóbbi időszakból onnan lehet ismerős, hogy róla került elő hangfelvétel, amin a német külügynél lobbizott, hogy gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra. A Liberties vezetését 2017. január óta látja el, azt megelőzően 1997-től a TASZ munkatársa majd 2004-2012 elnöke volt, majd 2013-tól négy éven keresztül a Nyílt Társadalom Alapítvány projektigazgatójaként dolgozott. Láthatjuk, Soros megbízható emberéről van szó, aki tettei alapján gátlásokat sem ismer, ha a spekuláns érdekeiről van szó: a magyar emberek munkahelyeit is beáldozná, hogy a kormányt rávegye, hogy a migránsokat beengedje az országba.

A Liberties létrejöttének időpontja kissé zavaros. A Facebook oldalukat 2013. december 12-én hozták létre, akkor még European Liberties Platform néven, ezt változtatták Civil Liberties Union for Europe névre 2017. április 6-án. Ehhez képest a LinkedIn üzleti közösségi hálózaton szereplő profiljuk szerint 2014-ben alapították a szervezetet. A saját honlapjuk szerint 2017-ben jegyezték be őket német törvények szerint. 2017. augusztusban az Index készített egy interjút Dénes Balázzsal, amiből megtudhatunk részleteket az alapítás körülményeiről is. Eszerint a szervezet létrehozását 2013-ban találták ki a Nyílt Társadalom Alapítvány első elnökével, Aryeh Neierrel, aki „mindig is szeretett volna egy ilyen európai jogvédő szervezetet”. Neier alapította a szintén a Soros-hálózathoz tartozó Human Rights Watchot és egy évtizeden keresztül vezette a Liberties létrejöttéhez is mintát adó ACLU-t (American Civil Liberties Union), így ő is Soros egyik közeli zsoldosa. Egy másik interjúban Dénes Balázs felfedte, hogy a szervezet létrehozásán 2013-2016 között a Nyílt Társadalom Alapítványnál folytatott munkáján keresztül dolgozott, akkor még European Liberties Platform név alatt futott a projekt, mint informális, bejegyzetlen szervezet. Ő maga mondja ki, hogy tulajdonképpen tekinthető a Nyílt Társadalom Alapítvány oldalhajtásának is.

A Liberties három dologgal foglalkozik: tagszervezeteiknek segítenek a lobbizásban, európai szintű watchdog-tevékenységet folytatnak és támogatókat keresnek saját maguknak és tagjaiknak is. A szervezet saját jogon négy területen tevékenykedik, így a sajtószabadság és a média helyzetével, a megfigyeléssel és a magánélet védelmével, a civil szervezetek jogaival és az uniós jogvédelemmel foglalkoznak. Az indexes interjúban az újságíró „Soros-lobbiszervezetnek” nevezi a szervezetet, ezt pedig nem is kéri ki magának Dénes Balázs, sőt: szerinte kifejezetten dicsőség, hogy magyar ember vezetheti. A lobbizókat jól ki is tömi pénzzel Soros, a lobbyfacts.eu honlap adatai szerint 724.091 eurót költöttek lobbizásra 2017-ben. Saját honlapjuk szerint fő támogatóik a Nyílt Társadalom Európai Kezdeményezés (OSIFE), a Ford Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust. Ez utóbbi is ezer szállal kötődik a Soros-birodalomhoz: korábban már írtunk róla, hogy egyik tagja Christ Stone, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke. Nem is meglepő, eddig is tudtuk, hogy keresztül-kasul finanszírozzák egymás tevékenységét, azonban ez nem teljesen lekövethetetlen, ha az ember odafigyel rá.

A Libertiesnek 15 uniós tagállamban van tagszervezete, Magyarországon ez a TASZ, de tagja a bolgár, a lengyel és a román Helsinki Bizottság is. A többi tagszervezetre egyenként nem kitérve, ezeket is pénzeli a Nyílt Társadalom Alapítvány és más, a nyílt társadalom eszmerendszerét követő szervezetek is, például a Norvég Alap vagy az Oak Alapítvány (amelynek alapítója, Alan M. Parker korábban Soros György üzlettársa volt). Itt van például az olasz tagszervezet (Olasz Szabadságjogi és Emberi Jogi Koalíció) sajt vallomása a pénzügyeikről:

Dénes Balázs büszke arra, hogy a Liberties elsőként emelte fel a hangját és kérte az Európai Parlamentet, hogy hozzon határozatot a magyar Országgyűlés által hozott civiltörvényről és a CEU-ügyről; külön kampányt is indítottak ezzel kapcsolatban, amelyben petíció aláírását és az EP-nek levelek írását kérték az emberektől.

A Liberties honlapján a cikkeket olvasva az embernek könnyen felforrhat az agyvize: nyilvánvaló ferdítésekkel és rémisztgetésekkel teli; mondhatni, álhíreket gyártanak éppen azok, akik állításuk szerint – legalábbis részben – az álhírek ellen küzdenek. Itt egy példa: azt állítják, hogy a magyar kormány üldözi a hajléktalanokat, folyamatosan napirenden van a zaklatásuk, a hajléktalanságot betiltották… Miközben az épeszű magyar ember tudja, hogy nem erről van szó. Európa-szerte terjesztik álhíreiket, a cikkeket ugyanis lefordítják több nyelvre.

Végezetül, egy érdekesség, ami hirtelen szemet szúrt nekünk. A Liberties 2018. október 2-án számolt be arról, hogy 80 szervezet támogató aláírásával küldtek nyílt levelet az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, amelyben azt kérték, hogy létesítsenek egy új pénzalapot az európai jogvédő és demokráciapárti csoportok finanszírozása céljából. Hivatkoztak arra, hogy még májusban közzétette a Bizottság a Jogok és Értékek Program tervezetét, de kifogásolták, hogy az sem lenne eléggé kielégítő. Bár tudvalévő, hogy az uniós kerekek lassan forognak, mégis meglepő gyorsasággal reagált a LIBE bizottság: 2018. december 11-én megszavazták a jelentést arról, hogy meg kéne háromszorozni a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását. Olvasóinkra bízzuk az ítéletet, de szerintünk érdekes az összefüggés, hiszen egy Soros-zsoldos által alapított és vezetett uniós lobbiszervezetről és a Soros-katonákkal teletűzdelt LIBE bizottságról van szó…

2019.01.03.

Legutóbbi írásunkban a Judicial Watch nevű rangos amerikai intézet tanulmánya alapján mutattuk be, hogy Soros gyakorlatilag saját külügyminisztériumot hozott létre az Egyesült Államokban annak érdekében, hogy így terjessze saját befolyását.

A tényeket bemutató dokumentum és írásunk alapos sivalkodást váltott ki a magyarországi fake news-gyárak legnagyobbikából, az Indexből.

Ezúton szeretnénk megjegyezni, hogy az Index számára hiteltelen forrásnak minősített rangos intézet és annak vezetője az USA elnökének, Donald Trumpnak is több alkalommal biztosított támpontot.

Egyúttal minden elismerésünk az Indexnek, hogy mindig találnak olyan újságírókat, akik még az egyik valaha volt legsikeresebb amerikai elnöknél is okosabbak tudnak lenni...

Erre mondaná Trump elnök, hogy fake news.

2018.12.28.

A washingtoni székhelyű konzervatív alapítvány, a Judicial Watch harmincoldalas friss, 2018-ban készült beszámolója alapján megállapítható, hogy az amerikai kormányzat lényegében támogatja Soros radikális baloldali programját. Soros jelenleg százmillió dollárt nyújt gondosan szervezett formában pénzügyi támogatásként az ilyen szellemű politizáláshoz világszerte, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) globális hálózatain keresztül. Ezt a Judicial Watch külön vizsgálati jelentése dokumentálja, benne USA-ból finanszírozott NGO-k és az OSF affiliált szervezetei közötti pénzügyi kapcsolatok taglalásával. A jelentés szerint e program célja valójában nem más, mint a polgárok választása alapján egyébként legitimnek számító nemzeti kormányok destabilizálása, a nemzeti és állami határok felszámolása, a konzervatív politikusok célkeresztbe állítása, valamint állampolgári zavargások, engedetlenségi mozgalmak finanszírozása, a felsőoktatási intézmények felforgatása, menekültválságok szervezése és generálása különböző hasznokért cserébe. A különjelentés 2018. november 30-i keltezésű, s az OSF és az Egyesült Államok kormánya közötti pénzügyi és személyi kapcsolatokra is koncentrál, amit egyes releváns szereplők megnevezésével konkretizál (az OSF és az amerikai külügy összefonására alkalmas személyekről van szó).

2018-ban az OSF több mint 530 millió dollárt fordít arra, hogy Soros György agendáját globálisan népszerűsítse, elvileg a „jogállamiság megerősítése” és „a tisztességes politika előmozdítása” érdekében a különböző politikai és gazdasági rendszerekben. A valóság mást mutat a jelentés szerint, és Soros tevékenysége például az Egyesült Államokat is érinti. A milliárdos egy Mexikóval közös nyitott határt létrehozását segítené elő a migrációval kapcsolatos végrehajtási intézkedések elleni küzdelmmel, a faji diszharmónia előmozdítását segítő faji politikák finanszírozásával, a Black Lives Matter mozgalom finanszírozásával. De idetartozik az amerikai választási rendszer kérdése is, az „abortusz-on-demand” elv támogatása – vagyis minden amerikai nő kérhessen abortuszt a terhessége első hat hónapjában –, a kormányzati ellátórendszer átalakítása, a terrorizmusellenes intézkedések átgondolása, az amerikai kormányzat részéről szuverenitás-korlátozásként érzékelt nemzetközi-transznacionális éghajlatváltozási megállapodások támogatása, az alkotmányosan garantált fegyvertartás kérdése, stb.

A külön jelentés szerint a Soros-hálózat nemcsak Amerikát alakítaná át gyökeresen, hanem aktívan törekszik arra, hogy a politikát, a gazdaságot és az egyes társadalmak szerkezetét szinte mindenhol befolyásolja, így különösen Európában (pl. Albánia, Macedónia, Románia, Magyarország) és Latin-Amerikában (Honduras, Guatemala vagy Mexikó). Mind az európai, mint a hispán-amerikai esetek kulcsfontosságúnak számítanak például a migráció mint biztonságipolitikai kérdés szempontjából.

A jelentésben a többi közt az is szerepel, hogy a Hillary Clinton vezette külügyminisztérium 2009-ben 24 ezer dolláros (azaz közel 7 millió forintnak megfelelő) támogatást ítélt meg a budapesti Central European University (CEU) számára. A támogatott CEU-program befejező dátuma azonban nem szerepel a dokumentum szerint.

Az Egyesült Államok Soros-hálózatnak nyújtott kormányzati támogatásainak túlnyomó többségét azonban messze az 1989-ben alapított East-West Management Institute (EWMI) kapta. Az EWMI igazgatója, George Vickers korábban az Open Society Institute (OSI) nemzetközi műveleteinek igazgatója volt. Az EWMI az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) meghatározott projektjeit irányítja világszerte, a többi közt Azerbajdzsánban, Grúziában, Macedóniában és Albániában (az elmúlt évek macedóniai és albániai fejleményei kapcsán ismert Soros neve, de Eduard Sevardnadze elnök 2003-as megbuktatása óta jelen van Grúziában is). Az EWMI 2004 óta 72,5 millió dollárt (közel 21 milliárd forint) kapott USAID-szerződéseken keresztül. Látható, hogy Soros már régóta kiemelten kezeli a migrációs szempontból fontos balkáni, illetve kaukázusi térség több kulcsországát, és mindent megtesz a szükséges politikai változások elérése érdekében.

A jelentés azonosítja az OSF társszervezeteit, amelyek ma élvezik az Egyesült Államok kormányzati támogatását – a Soros-műveletek rendkívül kifinomultak és az egyetemeken, a jogrendszerben, a munkaerőpiaci (rekrutációs) szegmensben, az agrárium területén és a „társadalmi igazságosság” szervezeteiben, illetve számos vallási és politikai csoportosulásban öltenek testet. A kétségkívül sokoldalú OSF-hálózat kulcsfontosságú személyi állományának egy részét korábbi kormányzati (Obama-érabeli) tisztviselők adják, akik kihasználva saját informális státuszukat, lehetővé teszik az OSF céljainak elérését az adminisztrációnál (néhány név az alábbiakban):

  • közöttük van Barack Obama előző amerikai elnök belpolitikai tanácsának igazgatója, Cecilia Muñoz, aki jelenleg az OSF egyesült államokbéli programjainak igazgatóságán irányít;
  • az OSF-elnök Patrick Gaspard, aki a belügyek igazgatója volt Obama Fehér Házában, valamint Dél-Afrikába akkreditált amerikai nagykövet is;
  • mások között szerepel még az OSF globális biztonsági igazgatója, Denis Reynolds, aki korábban különleges felügyelőügynök volt a Külügyminisztérium (State Department) diplomáciai biztonsági szolgálatánál;
  • és például az OSF vezető politikai tanácsadója, Emily Renard, egykori külügyminisztériumi és Afrika-politikai tisztviselő.

A jelentés összegzése szerint az OSF által bőkezűen finanszírozott csoportok – a jelentésben jól azonosítottan – elősegítették a Hondurasból indított illegális bevándorlókaraván népszerűsítését, megszervezését, támogatva ezt a migrációt. E zömében baloldali csoportok közül számos jelentős összegeket kap az OSF-től, vagyis ez nem sokban különbözik az európai gyakorlattól, ahol a Soros-hátterű szervezetek folyamatos össztűz alatt tartják a bevándorlásellenes kormányokat, és mint néhány példa, kormányválság vagy kormánybuktatás mutatja, ezt nem eredménytelenül teszik. Mindehhez nyújt segítséget a valójában tovább élő Obama-külügy, amely ma a Soros-háló árnyék State Departmentje.

2018.12.17.

2018. november 21-én jelent meg blogunkon egy cikk „Hogyan szövi be Soros hálója a magyar tudomány és az oktatás világát (1. rész)” címmel, amelyben többek között feltártuk, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) milyen Soros-közeli emberek oktatnak, és hogyan gyűrűznek be a Soros-szervezetek az egyetemi tananyagba is; ezt az írást lehozta a Magyar Idők napilap is az online felületén. Magunk sem számítottunk arra a reakcióra, amely ezt követte az ÁJK részéről: gyakorlatilag semmit sem tagadtak. Értesüléseink szerint a kar oktatói elárasztották üzenetekkel a közös levelezőlistájukat, kétségbeesve próbáltak egy napon keresztül megegyezni, mit nyilatkozzanak. Ezt sikerült egy nap alatt összehozniuk:

Írásunk megjelenése előtt nem sokkal jött le a 888.hu-n egy cikk szintén az egyetemi balliberális véleménydiktatúra témájában, így ezek a CEU távozásával együtt valamelyest tematizálták a közbeszédet és az egyetemeken is elindítottak egy diskurzust. Ez a folyamat leképeződött az ÁJK egyik Facebook-csoportjában, az úgynevezett Közéleti Körben is: a diákok nemtetszésüket fejezték ki a cikkekkel kapcsolatban - ami az egyetemi kar mondhatni határozottan baloldali elhajlását figyelembe véve nem meglepő – és tanáraik védelmére keltek.

A cikk megjelenése után egy héttel, november 28-án az említett ÁJK Közéleti Kör Facebook-csoportban az egyik tag, egy diák, közzétett egy bejegyzést, amiben felhívta diáktársai figyelmét egy új, „egyetemeken átívelő bázisdemokratikus alapú szerveződésre” amely a „diákok és egyetemek érdekvédelmével foglalkozna”. A pontos részletek megbeszélését vasárnapra tűzte ki, azaz december 2-ára.

Ez a tény csak azért fontos, mert az így létrejött szervezet december 8-án már coming outolt a baloldali Új Egyenlőség hasábjain. 

Ez a szervezet a Hallgatói Szakszervezet, amelyről egyelőre annyit tudunk, hogy alapítója Nagy Klára, aki a Corvinus Társadalomelméleti Kollégiumában kapott marxista kiképzést. A szervezet november 14-én, az ELTE Társadalomtudományi Karán tartott információs sztrájk (ennek keretében előadásokat tartottak a társadalmi nemek vizsgálatának fontosságáról) után alakult hallgatói fórumon született, alapító gyűlését a november 24-én a CEU-ért hirdetett tüntetés után, a Kossuth téren kialakított „Szabad Egyetemen” tartották. Önmeghatározása szerint bázisdemokratikus szervezet, melynek fő szervei a rendszeres fórumok, a közösségépítés és az önképzés.

A „szakszervezet” jelképe egy baloldali anarchista körökben jól ismert szimbólum, amit a szerb rendszerdöntögető, Soros-kiképző Szrgya Popovics „Otpor!” mozgalmától vettek át:

Az ökölbe szorított kézfejet használták az Arab Tavasz és a Soros-által szervezett grúz forradalom során is:

Erősen indítottak, mert december 8-án már együtt vonultak az Olvasóink által ismert A Város Mindenkié csoporttal.  Na, most az egy dolog, hogy ilyen gyorsan összegrundoltak egy szervezetet, de talán példa nélküli, hogy alig egy héttel a létrehozás után már helyet kapnak a felszólalók között egy fontosnak tartott tüntetésen a „rabszolgatörvény” ellen. Bizonyára olvasóink is érzik az iróniát abban, hogy diákok tüntetnek a túlóra ellen, de erre a magyarázatuk a munkás-diák szolidaritás (igazán kommunista csengése van, nem?).

A Hallgatói Szakszervezet alapító ülése tehát a Kossuth teret elfoglaló Szabad Egyetem által szervezett eseményen volt. Az világosan látszik, hogy a két szervezetnek köze van egymáshoz, hiszen gyakorlatilag ugyanaz a logójuk.

Ez a két diákszervezet együtt hirdette meg csütörtök estére a Kossuth térre a demonstrációt, amely során a tüntetők megdobálták a rendőröket és a Parlament épületét, gyújtogattak és randalíroztak a Nemzet háza előtt.

Vajon véletlen, hogy szinte gombamód szaporodnak a diákszervezetek? Tény, hogy az egyetemistáknak van minden társadalmi csoport közül a legtöbb szabadidejük, de kezdődik a vizsgaidőszak, az utcán való balhézás helyett tanulniuk kellene. Elgondolkodtató, hogy az „Otpor!” is diákszervezetnek indult...

2018.12.11.

Nemrég beszámoltunk róla, hogy Soros György és az általa finanszírozott alapítványok egyre erősebb pozíciókat építenek ki Afrikában, ahol komoly hálót szőttek több ország nyersanyag kincsei és politikai intézményei köré.

A milliárdos spekuláns fia, Alexander Soros szinte élőben tudósít a közösségi médiában afrikai útjairól és a helyi vezetőkkel való találkozásairól. Így tett az elmúlt napokban is, tucatnyi fotót, cikket, videót közzétéve a Twitteren, Instagramon és a Facebookon.

Aktuális fekete-afrikai körutazása után, Norvégia felé vette az irányt, azonban 24 órás megállót iktatott közbe a kontinens észak-nyugati részén található Marrakeshben, Marokkó negyedik legnagyobb városában.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért kellett ezt a megállót közbe iktatnia a Soros-birodalom trónörökösének és miért érdekes ez egyáltalán.

A válasz nem meglepő: a háttérben ismét a migrációs biznisz állhat.

Szombaton szerte a világból 70 város vezetői - támogatandó az ENSZ migrációs csomagját – megállapodtak abban Marrakeshben, hogy szorosabban együttműködnek a tömeges migráció kezelésében.

Az ENSZ 193 tagországa az Egyesült Államok kivételével júliusban véglegesítette a Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról című egyezményt. A csomagot a hét elején hagyták jóvá a marokkói városban, de több európai ország – köztük Magyarország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország – úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak hozzá.

Ennek ellensúlyozására gyűltek össze több mint 70 város vezetői, és vitatták meg, hogyan lehet jobban kezelni a tömeges migrációt.

A paktum célja az illegális migráció felgyorsítása, és minden áron való legálissá alakítása. Az ENSZ migrációs tervét az Európai Bizottság is felkarolta és ismét napirendre került a migránsok betelepítése azon országokba, amelyek nemet mondtak a kötelező kvótára.

A fentiek miatt már érthető, hogy a Soros fióka miért is érezhette ennyire fontosnak, hogy zsúfolt naptára ellenére, megállót iktasson közbe a konferenciázó migránspártiaknál. Így akár személyesen is felügyelhette Európa megszállásának és elárulásának hadmozdulatait.

Különösen érdekes, hogy a hétfőn nagy médianyilvánosságot kapott Sors-terv 2.0-ként elhíresült dokumentumból kiderül, hogy Sorosék brutális sebességgel és módszerekkel kívánják véghezvinni Európa bevándorlókontinenssé alakítását.

A Soros-terv 2.0 legfontosabb elemei

  • Állandó betelepítési mechanizmus létrehozása (Afrikából, Közel-Keletről az unióba).
  • Állandó útvonalak megteremtése a gazdasági bevándorlók számára is, kékkártya-rendszer. Már nemcsak „menedékkérők" betelepítéséről beszél nyíltan a terv, de a gazdasági bevándorlókat is legalizált módon szeretnék beengedni Európába.
  • Állandó belső áthelyezési mechanizmus (korábbi kvótarendszerhez hasonló új rendszer). Menedékjog-elismerési ráták tagállamok közötti konvergenciája:
  • A menekültstátusz odaítélésének arányai legyenek kiegyenlítettek minden EU-tagállamban.
  • Az önkormányzatok közvetlen (nemzetállamok feletti) ösztönzése a bevándorlók befogadására és ellátására.
  • Új migránsbefogadó központok létrehozása a közép- és kelet-európai országokban. Menedékkérőkre vonatkozó cseremechanizmus az egyes uniós országok között.
  • A bevándorlók jobb, hatékonyabb tájékoztatása befogadásuk uniós lehetőségeiről.
  • Szolidaritási hozzájárulás (adó) beszedése azon országoktól, akik nem szeretnének bevándorlókat átvenni vagy befogadni.

A napfényre került dokumentum egyik sarokpontja, hogy a nemzetállami kormányokat kikerülve, az önkormányzatok segítségével hajtanák végre a bevándorlók betelepítését a Sorosékhoz hűséges és alaposan megfizetett erők.

Láss csodát, Marrakeshben pont olyan városok vezetői gyűltek össze, akik hajlandóak szembe fordulni az országaikat irányító bevándorlásellenes kormányokkal is. Mit ad Isten, Alexander Sorosnak pont itt kellett 24 órás rendkívüli megállót beiktatnia…

Zárásként ajánljuk a Brüsszelből irányított, Euronews nevű fake news-gyár marokkói beszámolóját, ahol tőről metszett propagandával támadják a migrációt megállítani akaró európai államokat, miközben piedesztára emelik a Sorosék által finanszírozott, migránsokat (oppárdon, könnyes szemű menekülteket)  szállító és pátyolgató álcivil szervezeteket.

2018.12.06.

4.7 milliós órában nyomja Soros. A jótékonykodó spekuláns szerény is lehetne, de ő inkább egy várólistás, méregdrága svájci Patek Philippe órában feszít.

Nézze meg milyen jó ízlése van a brit fontot bedöntő, angol családok sokaságát kilátástalan helyzetbe hozó filantrópnak.

Ő is szereti a szép ajándékot.

2018.12.04.

Afrikában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa a jól átideologizálható bölcsészet-, valamint társadalomtudományokban hirdet ösztöndíjprogramokat, Zambiától kezdve a mára fehérellenes háborús állapotok uralta Dél-Afrika Fokvárosi Egyeteméig. Sorosék pedig csak tüzelik az indulatokat, és az itteni kampuszokat csatatérré változtatják, mint teszik azt más földrészeken is; ez történik végső soron Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Afrikában fehérellenes éllel, míg Amerikában, Nyugat-Európában vagy éppen a közel-keleti egyetemek Soros-istállóiban Izrael-ellenes diák-összeverbuválás, hangulatkeltés folyik – legyen szó akár a kairói Al-Azhar Egyetemről, akár Cambridge ma már nyíltan aggódó zsidó diákjairól.

Ami a feketeellenes rasszizmus elleni ideológiát illeti, az valójában a régi ’68-as szellemben ölt testet. Az így felhergelt egyetemi diákok indulata ellenére ugyanakkor például a neves Oxfordi Egyetem egyik intézménye 2016-ban közölte, hogy nem távolítja el Cecil Rhodes szobrát az épületéből, noha a 19. századi brit üzletember és politikus a De Beers gyémánttársaság alapítója és a dél-afrikai fokföldi brit gyarmat miniszterelnöke volt (aki amúgy végakaratával létrehozta az egyetem külföldi diákoknak is szánt Rhodes-ösztöndíját). Az intézmény aktivizálódott diákjai már azt követően kezdeményezték Rhodes szobrának ledöntését, hogy a Fokvárosi Egyetemről eltávolították a politikus szobrát. Nem csoda tehát, hogy 28 évvel Nelson Mandela kiszabadulása után a helyzet talán még rosszabb is Dél-Afrikában, s hogy ma ugyanúgy rasszista megközelítések irányítanak politikusokat, hiszen az országos szellemi elit képzése is ilyen ideológiák mentén valósul meg. Ez a kifordult eszme vezetett el odáig, hogy egy baloldali feketéket tömörítő USA-beli egyesület, a Mobilized African Diaspora (MAD) 2017 tavaszán a Ku-Klux-Klan egyenruhájára utaló lepedővel takarta le Jefferson elnök Columbia Egyetemen található szobrát. Ezzel igazolva, hogy tényleg jogosan tette föl kérdését Donald Trump: hol lesz vajon a végső határ?

Hogy Soros mennyire hajlamos túllőni a célon, jól illusztrálja egy dél-afrikai eset is. A milliárdos üzletember pénzelte helyi szervezet, az elszánt lobbizó, tréningszervező Sex Workers Education and Advocacy Taskforce (Szexuális Munkavállalókat Oktató és Képviselő Munkacsoport, SWEAT – „sweat” angolul izzadás, verejték) tevékenysége miatt a korábbi egészségügyi miniszter, Nozizwe Madlala-Routledge is kifakadt, miután szerinte Soros és szervezete valójában a női méltóságot tiporja sárba. A prostitúció dekriminalizálása szerinte csak egy ideális lehetőséget teremtene férfi bűnözői csoportok számára a nőkkel való üzérkedéshez. Az, hogy például az ugyancsak részben fiatal politikai aktivistákat gyámolító Amnesty International szintén támogatja a szexmunka legalizálását, jól jelzi a nemek társadalmi egyenlőségét hirdető genderelméletük zavarosságát. (Persze az ilyen radikális feminista mozgalmak, illetve képzéseik és tréningjeik valójában politikai célt szolgálnak Soros hálózatában, mint ahogy a PASSIA körül kiépített iszlám feminista vonulat is; ilyen mozgalmak révén ugyanis egyszerre lehet támadni Trump elnököt vélt iszlámellenessége és „nőgyűlölete miatt”, mint ahogy nőtüntetésekkel akarták kellemetlen helyzetbe hozni Brett Kavanaugh-t is Trump főbírójelöltjeként.)

A Soros-féle Movement.org még 2008-ban kezdte el koordinálni a radikális ifjúsági mozgalmakat, az alapítócsoportok között pedig ott volt az egyiptomi Április 6. Ifjúsága Mozgalom (April 6 Youth Movement), amely az „arab tavasz” keretében lezajlott egyiptomi forradalom kezdőnapját, 2011. január 25-ét kiválasztotta. Az Egyiptomban Soros-hátterűnek tekintett mozgalom is jelentékeny szerepet játszott abban, hogy végül politikai káosz és erőszak következett be, és önégetések, gyilkosságok sorozata (például a hírhedt szuezi mészárlás) indulhatott meg az országban.

Jól látható tehát Egyiptom, Dél-Afrika, de az Egyesült Államok példáján is, hogy a Soros-hálózat janicsárképzései, az ő szocializációs műhelyeikben (az egyetemek vagy középiskolák mellett a közösségi médiában is) kinevelt aktivistahálózat sokszor stabil politikai rendeket felforgatva, jobb esetben kezelhető káoszhelyzeteket idéz elő, rosszabb változatban akár fizikailag is megvalósuló háborúskodást, megosztottságot és permanens fajgyűlöletet hoz a világba.

Nem mindenki barát, aki Obama

Sorosék afrikai terjeszkedését akár az általuk megtámogatott Barack Obama is segíthetné, aki legutóbb például arra használta idén júliusban Johannesburgban Nelson Mandela születésének 100. évfordulója alkalmából tartott beszédét, hogy élesen támadja utódját, Donald Trumpot, ami persze jó adag ízléstelenségre és gátlástalanságra utal.

Hasonló jellemhibákra hívja fel a közvélemény figyelmét a volt amerikai elnök testvére Malik Obama, aki folyamatosan támadja őt – egyik twitter bejegyzésében például kérdőre vonta Barackot, hogyan kaphatta meg a Nobel béke díjat, ha a „saját testvérével sem tud békét teremteni”?

Sőt, korábban kijelentette, hogy 2008-ban kizárólag kampánycélokra kihasználta Barack Obama a kenyai gyökereit és ottani családját – képmutatónak nevezve őt egyúttal.

Nos, ha elnézzük a Soros familia afrikai ténykedését, a képmutató a legszolidabb jelző, ami eszünkbe juthat.

A volt brit munkáspárti miniszterelnök is segített

2002-ben az akkori brit miniszterelnök, Tony Blair Johannesburgban bejelentette, hogy elfogadja Soros javaslatát. 2003-ban Blair megalakította a már említett EITI-t, egy londoni székhelyű globális ügynökséget, amely megpróbálja bevonni az USA-t is a világ nyersanyagainak nyílt ellenőrzésébe. 2006-ban az EITI főtitkársága Norvégiában került felállításra és Soros irányítása alá lett helyezve, a pénzeket az OSI adta, az EITI igazgatói tanácsában pedig a Soros-ügynökségek kaptak helyet, a PublishWhatYouPay, a RevenueWatch Institute és a Global Witness.

A Soros Kezdeményezés mögött nagy szerepe volt a gyémántoknak. Míg a világot megrázták a maffiózók és katonák által készpénz-helyettesítőként is használt afrikai gyémántok és drágakövek körüli véres háborúk, addig a „véres gyémántok” ügyét a Soroshoz tartozó Global Witness és a legnagyobb gyémántvállalatok közösen London céljainak megfelelően alakítgatták.

2000-ben Brüsszelben felállításra került a Gyémánt Világtanács, amit a londoni és dél-afrikai DeBeers-ek irányítanak, valamint Maurice Tempelsman (DeBeers ügynök), a new york-i Lazare Kaplan gyémántvállalat feje, és Dan Gertler izraeli gyémántmilliárdos, illetve az ő családja. A Gyémánt Világtanácsnak az iparág kifosztására irányuló reformjait a Global Witness gond nélkül jóváhagyta és jelenleg az EITI programjának szerves részét képezi.

A cél a nyersanyag

Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el, ez ítélte el Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt is, aki a tárgyalások ideje alatt, tisztázatlan körülmények között 2006-ben hunyt el.

Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”

A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.

Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.

Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.

A kezdeményezés eredetileg az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért (NED) mintájára jött létre, amely annakidején meghatározó szerepet játszott az 1980-as Irán elleni beavatkozásokban. Az EIR heti hírmagazin riportja során, 1993. május 27-én McMillan-Scott azt mondta Mark Burdman riporternek, hogy az agyszüleménye, a Demokrácia Kezdeményezés együtt fog működni a NED-el, a brit külügy által támogatott Westminster Fund for Democracy-val és az amerikai Soros György Alapítvánnyal.

Ezen rémálom egyik oldalán található a Nyersanyag-kitermelő Iparágak Átláthatósági Kezdeményezése (angol rövidítése EITI). A dolog a Soros által indított PublishWhatYouPay („Mutasd meg, hogy mit fizetsz”) csoport követelésével kezdődött (őket a Soros által finanszírozott Global Witness csoport segítette), amikor felszólították a jelentős nyersanyagokkal rendelkező országokat, hogy tegyék közzé a nyersanyagok adásvételével kapcsolatos összes dokumentumaikat, azon jelmondat keretében, hogy „elég a megvesztegetésből”.

2018.12.01.

Tessék választani! - jutott eszünkbe a régi televíziós vetélkedő címe, amikor arról értesültünk, hogy hamarosan tisztújító gyűlést tart a Magyar Bírók Egyesülete (MABIE), melynek vezetéséért ketten: egy volt kommunista pártkáder és egy Gyurcsány-kitüntetett száll majd ringbe.

A szervezet jelenlegi vezetője dr. Makai Lajos, aki a hivatalos életrajza szerint 1981-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, 1981 és ‘83 között fogalmazó, majd 1983. december 1-én a Marcali Városi Bíróság bírájává nevezték ki. Figyelemre méltó, hogy még ugyanabban az évben (más forrásunk szerint viszont később, 1985-ben) Miniszteri Dicséretet kapott, aminek okáról szemérmesen hallgat. A következő, amit megjegyez, hogy 1989-1991 között a Kaposvári Városi Bíróság büntetőbírája, 1991-től pedig a Somogy Megyei Bíróságon megyei bírósági bíró, és ‘97. január 1-től kollégiumvezető. 2003-ban került át a Pécsi Ítélőtáblára, s ekkor lett a MABIE alelnöke is. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült, decemberben pedig a MABIE elnökévé választották.

Makai 2013-ban újrázott, de 10 év alatt sem unt rá az egyesület vezetésére: harmadszor is elfoglalná az elnöki széket. “Iparági” híresztelések szerint céljai eléréséhez szüksége van a rendszerkritikus bírák legalább egy részének a szavazatára, ezért is fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék.

E lépését az teszi igazán visszatetszővé, hogy 2011/12-ben a Makai vezetése alatt álló egyesület is részt vett a bírói igazgatási rendszer reformjának kidolgozásában. Sőt, a MABIE-elnök voltaképpen a védelmébe vette azt a jelenleginél központosítottabb modellt, ami utóbb a Velencei Bizottság nyomására nyerte el mai formáját. Ezért meg is kapta a magáét, a Népszava például azt írta (2012-02-06. szám) róla: táblabírósági vezetői kinevezését a “fideszes igazságügyi törvények” támogatása miatt kapta.

Makai Lajos ugyanakkor tiltakozott a bírói nyugdíjkorhatár 62 évre történő leszállítása ellen. A kormánynak ezt az intézkedését sokan párhuzamba állították a német állam második világháborút követő “Entnazifizierung”-jával, vagyis az államigazgatás és az igazságszolgáltatás “nácitalanításával”, mondván ezzel az intézkedéssel néhány év alatt eltüntethetőek az igazságszolgáltatásból a Kádár-korban szocializálódott ítészek, ami jelentős szellemi megtisztulással járt volna, de a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság Strasbourgban elintézte, hogy ez ne így legyen...

A MABIE elnöke jövőre tölti be 62. életévét. A törvény tehát nem akadályozta volna meg abban, hogy kitöltse hivatali idejét, és úgy vonuljon nyugdíjba, mint a Pécsi Ítélőtábla és a bírói egyesület megbecsült exelnöke. Nem... Makait valószínűleg a “kommunistátalanítás” zavarta igazán. Legalábbis, a hivatalos életrajzából “kifelejtett” részletekből akár erre is következtethetünk.

Makai bírói pályafutása ugyanis nem volt töretlen. Való igaz, hogy az egyetem elvégzése után fogalmazóként belépett a bíróvá válás előszobájába, de pontosan 3 év után - tehát közvetlenül a célvonal előtt - otthagyta Marcalit. Miért? A PÁRTÉRT!

Biztos forrásból tudjuk, hogy 1986. december 1-vel dr. Makai Lajos az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztályára került, mint politikai munkatárs. A MABIE jelenlegi és talán leendő elnöke, a nagy hirtelenjében rendszerkritikussá vált Makai Lajos mögött akkor már másfél éves mozgalmi múlt volt. A KISZ-be 14 évesen, 1971-ben lépett be, s aligha kényszer hatására, ugyanis 1983-ig nem csak tagja, de különböző szintű vezetője is volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s 1979-től a rendszerváltozásig az MSZMP-nek is büszke tagja volt.

Úgy hírlik, vele szemben Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék balliberális sajtó által elsiratott exelnöke száll ringbe. Róla korábban megírtuk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökeként még Gyurcsány Ferenc előterjesztésére kapott 2007-ben állami kitüntetést, amit részben a 2006-os „helytállásával” indokolt a bukott szocialista miniszterelnök. A „helytállás”, mint tudjuk, azt jelentette, hogy a PKKB bírái számos tüntetőt tartóztattak le és ítéltek el koholt vagy hiányos bizonyítékok alapján – futószalagon. Ezt az igazságtalanságot csak a 2010-es kormányváltás után, a Balsai-jelentés nyomán meghozott semmisségi törvénnyel lehetett valamelyest helyre hozni.

Valamelyest. Hiszen az a tény, hogy a legnagyobb bírói egyesület elnöki tisztségéért 2018 decemberében egy volt kommunista pártkáder és egy Gyurcsány-kitüntetett száll ringbe, azt mutatja, hogy a bíróságokon a rendszerváltás még mindig nem fejeződött be.

2018.11.29.

Az Eötvös Csoport 2015 márciusában alakult azzal a célkitűzéssel, hogy „intellektuális és értékelvű” közösséget teremtsen közéleti kérdések megvitatására. A létrehozás apropóját krédójuk szerint a közbeszéd színvonalának romlása adta. A névadás ne tévesszen meg senkit, nincsen köze a nagymúltú és híres Eötvös Cirkuszhoz, bár a „cirkuszolás” erre a jobboldalinak nevezett körre is kifejező leírás.

A Csoport havonta tart vitaesteket a Társadalmi Reflexió Intézettel együttműködve; az intézetet a jezsuiták hozták létre és az általuk üzemeltetett Párbeszéd Háza helyiségeit biztosítják a „valódi konzervatívok” számára az eszmecserékhez. A következő ilyen rendezvény december 12-én lesz nemzetpolitika témakörben, melynek résztvevői Bárdi Nándor történész és Fiala-Butora János jogász lesznek (utóbbi a Facebookon sokat sejtető CEU-s kitűzőben látható, valamint a Soros-egyetem melletti tüntetésen is feltűnt). Legutóbbi rendezvényükre november 14-én került sor „Nemzeti populizmusok és liberális demokráciák” címmel. Előadott Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.

Sokat elmond az Eötvös Csoportról az is, hogy médiapartnerük az Index, amelynek támogatását mindenki figyelmébe ajánlották október 9-i Facebook posztjukban. A megnevezett fake news portál egyébként „kormánykritikus jobbközép bázisként” hivatkozik a Csoportra.

Lássuk, kik a csoport tagjai.

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi oktató, aki a rendszerváltás utáni politikai karrierjét az MDF politikusaként kezdte, azóta pedig eljutott oda, hogy idén november közepén közös mozgalmat alapított Márki-Zay Péterrel Mindenki Magyarországa Mozgalom néven. Megosztjuk olvasóinkkal egy különösen megmosolyogtató nyílt levelét Szél Bernadetthez, akit alkalmas miniszterelnök-jelöltnek tartott „higgadt, szakszerű érvelése” miatt.

Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Jelenleg a CEU kuratóriumának tagja, ez okból kerülhetett fel a Figyelő listájára idén tavasszal. A kuratórium tagja, tehát Chikán „kollégája” többek között Soros György, a fia Alexander Soros, valamint a CEU rektora Michael Ignatieff is. Szép kis társaság.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Saját honlapján olvasható önéletrajza szerint tagja a CEU Press szerkesztőbizottságának, a CEU Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének pedig oktatója. Szintén szerepelt a Soros-listán, de állítása szerint ő erre kimondottan büszke.

Győrffy Dóra magasugróból lett politikatudós, jelenleg egyetemi oktató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint a Corvinuson. Tanulmányait a Harvardon és mily meglepő, a CEU-n végezte. Friss tagja az Eötvös Csoportnak.

Feledy Botond a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktat, 2017 óta a már említett Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója. A Csoport többi tagjához képest visszahúzódóbb, de neki is vannak kormánykritikus megszólalásai. Értesüléseink szerint a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium vezetőjeként szervezkedett inkább, így fordulhatott elő, hogy egy szakmai estre meghívták a Momentumot.

Jakab András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék docense. Korábban már megírtuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója volt, amikor a magyar jogállamiság helyzetéről szervezett konferencián bemutattak egy tanulmányt, amelynek ő is szerkesztője volt. A szerzők között számos ismert Soros-zsoldos szerepel. Jakab András feltehetően egy hiúságában megsértett alkotmányjogász, hiszen a Kormány nem fogadta meg minden ötletét az Alaptörvény megírásakor. Nem is csoda, hiszen többek között kritizálta, hogy a házasság, mint férfi és nő közötti intézmény fogalma bekerült az Alaptörvénybe.

Király Miklós az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának volt dékánja, jelenleg tanszékvezető. Azzal próbált magának egy kis népszerűséget gründolni, hogy Facebook posztban a nemzeti konzultációs kérdőív vissza nem küldésére buzdított: ezzel a performansszal végigjárta az ellenzéki sajtót. Nem tudjuk, mit fogyasztott, de valami miatt már az EU-ból való kilépés lehetőségét vizionálta. Ha már a Mark My Professor oldal alapján a diákok körében nem örvendett nagy elismertségnek…

Sólyom László volt köztársasági elnököt, volt alkotmánybírót mindenki ismeri. A „legzöldebb exállamfő” az Eötvös Csoport tagjaként számos rendezvényükön előadóként és moderátorként is exponálja magát; legutóbb felvetette, egyáltalán szükség van-e a keresztény kultúra védelmére. Vele kapcsolatban érdemesnek találjuk kiemelni, hogy a kommunista pártállam kiszolgálói tőle kaptak nem várt segítséget a rendszerváltás után: a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvényjavaslatot a megszavazása után alkotmányossági kifogásokkal elkaszálta a Sólyom által vezetett Alkotmánybíróság. 

Tóth István György a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. A Fidesz harmadik kétharmados győzelmét azzal magyarázza, hogy szerinte a magyar nép „apakomplexusos”.

Tölgyessy Péter az SZDSZ volt elnöke, volt frakcióvezetője, volt országgyűlési képviselője (szerencsére az SZDSZ-ről már csak múltidőben lehet beszélni). Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa. Politikai éleslátásáról sokat elmond, hogy idén április 4-én még úgy látta: a Fidesznek kétharmadra már nem, csak a parlamenti többségének megőrzésre van esélye és nem zárja ki azt sem, hogy ellenzék felülkerekedhet.

Urbán László közgazdász, 2012-2017 között a CEU Business School professzora volt. Feltehetően sértődött ember, mert végül nem ő lett az első Orbán-kormány pénzügyminisztere: Orbán már a nyilvánosság előtt is megnevezte őt a poszt várományosaként. Ezután azonban Urbán egy szerencsétlen kijelentést tett, azt mondta, egy dolog a választási program és más a kormányprogram. Ezen nyilatkozata után a miniszterelnök valószínűleg úgy látta, ennek az embernek semmi politikai érzéke nincs, de esze lehetne több és végül nem őt kérte fel. A Bajnai Gordon féle Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátora.

Ezek után döntsék el kedves Olvasóink, hogy mennyire jobboldali és konzervatív ez a társaság…

2018.11.21.

„Az ellenzéki pártok természetesen Soros oldalán vannak.”

(Lendvai Ildikó)

1./ A posztkommunista baloldal, a SZDSZ-es értelmiség és a Soros György által pénzelt civilek kéz a kézben tartják szorításukban a hazai felsőoktatási szférát. Az ELTE jogi Kara azonban e körben is jobban teljesít: az álcivil Magyar Helsinki Bizottság tananyag lett az eredetileg Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetemen. Emellett a Háttértársaság a melegekért társadalmi munkában veszi igénybe a joghallgatók segítségét egy „jogi tudásbázis” kialakításához.

2./ A Magyar Helsinki Bizottság szabályos hálózatot működtet a magyar felsőoktatásban, alapvetően a profiljukból fakadóan a különböző jogi karokon nemcsak itthon, de például a rendszeresen liberális össztűz alatt tartott Oroszországban is.

3./ Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala is hatékonyan szintetizálja a hazai Soros-világot és a tudományos szférát, miközben az Eötvös Károly Intézet igazgatója remekül ötvözi az egyetemi és a közéleti tevékenységet. Az EKINT igazgatója által szerkesztett, és a szervezet által támogatott könyvet pedig az ELTE ÁJK hivatalos könyvesboltjában veheti kézbe az érdeklődő joghallgató.

4./ A Soros-hálózat nemcsak a felsőoktatásban aktív, az Amnesty International emberi jogi érzékenyítésben részesíti az állami intézményekben a magyar gimnazistákat. A „tananyag” szerint a liberális álcivil szervezetek az illegális migránsokat az 1956-ban a kommunisták elől menekülőkhöz hasonlítják, nyári táboraikban pedig a kisdiákokat a menekültek iránti megértésre érzékenyítik.



1./ 2016. április 21. 17.30 óra, az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatáról, illetve a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) kutatásának főbb eredményeiről tartott tudományos ülést Novoszádek Nóra, az MHB jogi előadója, kutatási koordinátora.

Kép: dr. Novoszádek Nóra, a színes egyéniség. Forrás: helsinki.hu

Az ülés levezető elnöke: Dr. Gönczöl Katalin a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke. Mindketten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatói voltak és az is közös bennük, hogy rendkívül kritikusak a jelenlegi kormányzattal szemben, egyúttal forrásaink szerint egyértelműen liberális szellemben nevelték a jövő jogászgenerációját.

Aki azt gondolná, hogy az említett esemény egy véletlen, egyszeri alkalom - nevezetesen, hogy egy, a Soros-hálózathoz tartozó szervezet prominense tudományos ülést (!) tart Gyurcsány Ferenc egyik volt államtitkárának, az SZDSZ egyik lehetséges köztársasági elnök-jelöltjének levezető elnöklése mellett, csalódnia kell.

Az érintett program ugyanis hűen tükrözi a jelenleg is az ELTE ÁJK-n uralkodó ideológiai viszonyokat és ez természetesen a joghallgatók számára elérhető tananyagban is testet ölt. Az intézmény fontosnak tartja, hogy a hallgatók, az egyetemi évek során a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Ezért 2018. tavaszi szemeszterében Társadalmi felelősségvállalás címmel egy új, fakultatív kurzust hirdettek meg a Karon.

A képzés egyik sajátossága, hogy a félév során a tárgyfelvételkor kiválasztott szervezetnél lesz lehetősége különböző önkéntes munkákban részt vennie a fiatal joghallgatónak. Még a Háttértársaság a Melegekért, illetve a Menhely Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati munkájában is. 

A Menhelynél a hallgatók megismerkednek a Kürt utcai központtal (fürdés, mosás, telefonhasználat). Az önkéntesek elsajátítják a szociális támogatási rendszer működését és részt is vehetnek működtetésében. Bemutatásra kerül a Fedél nélkül c. lap szerkesztősége és működése. A hallgatók részt vehetnek az étkeztetés és a fürdő irányításában, valamint az utcaszolgálat munkájában is. A Háttér Társaság a kurzusleírás szerint egy jogi tudásbázis kialakításán dolgozik, amely az LMBTQI emberek szempontjából jelentőséggel bíró hazai és nemzetközi jogszabályokat, ajánlásokat, jogeseteket, illetve a vonatkozó jogi szakirodalmat és ezek összefoglalását tartalmazza. A joghallgatók feladata esetismertetések, szakirodalmi összefoglalók írása, ha ezt a szervezetet választják.

Minden szervezetnek van a tárgyleírás szerint oktató kapcsolattartója. Nos, ilyet a Helsinki esetén nem lehetett nehéz találni a pesti jogi karon. Az MHB honlapjának tanúsága szerint - mint ahogyan arról korábban írtunk - több féléven át büntetőjogi, menekültügyi és antidiszkriminációs jogklinikát működtettek,"amely során a joghallgatók elméleti képzés mellett ügyvédek és oktatók segítségével tapasztalatokat szerezhettek a jogvédelem gyakorlatából is. Szervezetként vagy munkatársaink révén azóta is folyamatosan részt veszünk az egyetemi jogászképzésben.”


2./ A balliberálisok, a sorosisták és a magyar felsőoktatás prominenseinek összeborulása nem újdonság. 2005. december 10-én, az emberi jogok világnapján a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal (Társaság a Szabadságjogokért) és a Másság Alapítvány / NEKI-vel közösen emberi jogi fesztivál szervezett a budapesti, ultraliberálisnak ismert Gödör Klubban. Az MHB „Az emberi jogok és a migráció: Idegenek közöttünk, magyarok Magyarországon – avagy mit tehet a magyar állam azért, hogy a határon túli magyarok valóban gyökeret ereszthessenek Magyarországon?” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen „dr. Nagy Boldizsár egyetemi tanár (ELTE-CEU), és dr. Avarkeszi Dezső” (akkor MSZP, jelenleg DK) akkori országgyűlési képviselő vettek részt.

Nagy Boldizsár azóta is aktív, nevéhez fűződik aszégyellem magam egykori tanítványaim miatthírhedt elszólás, amelyet a nemzetközi jogász a Stop Soros törvénycsomag kapcsán fogalmazott meg. Az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója szerint egyébként a „magyar menekültügyi helyzet hazugságra épül,” szerinte ugyanis nincs tömeges migrációs nyomás. Meg kívánjuk ugyanakkor jegyezni, hogy 2015 óta 2,2 millió migráns érkezett Európába.

Az álcivil Sorosék által finanszírozott Helsinki „egyetemi sikereikről” korábban is hírt adtunk (valamint itt, itt, itt és itt), mint ahogyan fontos annak az említése is, hogy szerte a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Észak-Afrikában és a kaukázusi régióban is. Több ország egyetemein pedig – például Oroszországban és Uruguayban – menedékkérőket ingyenesen segítő jogklinikák létrehozásához nyújtottak szakmai támogatást.

 

A teljesség igénye nélkül néhány név, az MHB-hoz köthető oktatók közül:

  • Novoszádek Nóra: ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék megbízott előadója, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
  • Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, korábban a Magyar Helsinki Bizottság választójogi szakértője;
  • Kiss Valéria, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanársegéde, a Magyar Helsinki Bizottság által is jegyzett bírósági érzékenyítő képzés előadója;
  • Kirs Eszter, a Miskolci Egyetem ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék docense, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
  • Tóth Balázs, korábban a Miskolci Egyetem Jogi Karának oktatója, a Magyar Helsinki Bizottság állandó ügyvéde az emberi jogi tanácsadó programban.

Dr. Tóth igazi polihisztor, az egyik oktatói adatbázis szerint 4-5 féle tárgyban is kipróbálhatta magát a jogszociológián, a jogbölcseleten át egészen az államtanig, igaz a hallgatói vélemények alapján egy erős közepes osztályzatot kapott csak a munkásságára. Dr. Kiss Valéria pedig  neve onnan is ismert lehet, hogy ő volt a magyar bíráknak tartott érzékenyítő tréningek egyik vezetője A jogi kar oktatójaként ugyanakkor hátrányos megkülönböztetés jelenségének szociológiai értelmezése és emberi jogi kezelése címen nappali hallgatóknak tartott órákat, amelyek keretében a hallgató megtanulhatta a magyar megkülönböztetésmentesség jogi szabályait és képessé vált azokat alkalmazni és elhelyezni a magyar jogrendszerben. A kurzus ezen túl bevezette a joghallgatót a megkülönböztetés-mentességi jog európai és legfontosabb nemzetközi jogi összefüggéseibe – bármit jelentsen is ez.


3./ Különös társaság gyűlt össze 2018 szeptember végén az alapvető jogok biztosának hivatalában. Az alkotmányjogot oktatók I. találkozója című rendezvényt – amelyről természetesen az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke is hírt adott közösségi oldalán – néhány meghívottra tekintettel nyugodtan hirdethettek volna az #istandwithCEU vagy az #opensocietyfanclub hashtagekkel is a közösségi médiában.

Az előadók között találjuk mások mellett a keresztnevét szemet szúró magyartalansággal használó Somody Bernadette-t, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Intézet igazgatója, nem mellesleg az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének főállású adjunktusa. Mint ismert, ez az a szervezet,  amit Majtényi László, a baloldali összeborulás legutóbbi államfőjelöltje, Soros régi “elvtársa” vezet;  amely sosem késlekedik lesújtó véleményt nyilvánítani a jogállamiság magyarországi helyzetéről, a “fasizálódásról”; és amely bármikor kész Brüsszelhez vagy éppen Strasbourghoz fordulni, s ott feljelenteni a kormányt, ha az a magyar választók kétharmados többségének felhatalmazását élvezve például megköveteli a külföldről támogatott civil szervezetektől, hogy ezt a tényt jól láthatóan jelezzék a honlapjukon és kiadványaikon.

Az EKINT igazgatójának közéleti és tudományos munkássága (illetve annak összefonódása) pregnánsan mutatja be a problematikát. Az ATV visszatérő vendége szeret arról beszélni, hogy miért alkotmányellenes az illegális migrációt megállítani hivatott Stop Soros törvénycsomag.

Somody ugyanakkor, ha kell a TEK-be is belerúg, és nemzetbiztonsági statisztikákhoz való hozzáférést szorgalmaz.

Emellett az ELTE ÁJK Kecskeméti utcai könyvesboltjában (un. Eötvös-pontban) bukkanhat rá a joghallgató, egy az általa szerkesztett és az Eötvös Károly Intézet által támogatott kötetre, amely már a bevezetőjében olyan megállapításokat tartalmaz, mint hogy a 2011-es Alaptörvény relativizálta (értsd: gyengítette) az alapjogfogalmat, kritizálja a jelenlegi kormányzat által kezdeményezett, Alkotmánybíróságot érintő változásokat és persze kiemeli a gyakorló civil jogvédők aktivitását.

De visszatérve az ombudsmani hivatal eseményére, Somody a rendezvény plenáris ülésén szólalt fel, amit négy tematikus szekcióülés követett, olyan előadókkal, mint a már korábban említet volt Helsinkis Pozsár-Szentmiklósy, Zeller Judit, Gárdos-Orosz Fruzsina és Sólyom Péter. Zeller a Soros György bőkezű támogatást élvező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet munkatársa - amellett, hogy a pécsi egyetem adjunktusa. Nem véletlenül szerepelt tehát a Figyelő Soros hazai elvtársainak nevét tartalmazó listáján. A TASZ mellett egyébként a CEU-val is szoros kapcsolatot ápol, időnként előadást is tart Soros György magánegyetemén.

Gárdos-Orosz Fruzsina az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Jogtudományi Intézet igazgatója, a rendezvényt szervező egyesület tanácsadó testületének tagja, egyetemi oktató - és persze CEU-s öregdiák.  Aktivitása figyelemre méltó, részt vesz egy kelet-közép-európai jogi, politológiai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEE Forum munkájában is. A tanácskozás minden évben más országban ülésezik, 2016-ban Budapest következett, s az ez alkalomból készített kiadvány szerint Gárdos-Orosz Fruzsina volt a rendezvény egyik háziasszonya. Sólyom Péter pedig korábban a szélsőségesen liberális Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztője volt. A róla szóló videón az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet rögzített, és Soros György Open Society archivált arról beszél, hogy az új Alaptörvény nem a polgárok szabadságáról szól, és mennyivel jobban tetszik neki az 1989-ben módosított korábbi, sztálinista alapokon nyugvó alkotmány.

A fentiekre tekintettel adja magát a kérdés: vajon miért ad teret az alapjogok biztosa, Székely László, ezeknek az embereknek?

Mint arról korábban is beszámoltunk az Állampolgári Jogokért felelős országgyűlési biztos szervezetének működését is keresztezték a Soros-civilek: az alapvető jogok biztosa 2014-ben Civil Konzultációs Testületet hozott létre, amely kapcsán felbukkant a Magyar Helsinki Bizottság, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány neve is. Szintén ebben az évben óriási botrány kerekedett egy, a Székely László hivatalából kikerült levelezésből, amely szerint az ombudsmani iroda egyik főosztályvezetője és a TASZ programvezetője e-mailben egyeztettek arról, hogy mikor jelenjen meg a VIII. kerületi tűcsere-program megszüntetéséről szóló jelentés, amelyben az alapvető jogok biztosa leírja, hogy a program lezárása jogsértő volt. A történtek miatt a miniszterelnökség akkori vezetője azt nyilatkozta: ha ez igaz, Székelynek azonnal távoznia kell. A balhét végül a hivatal egyik munkatársa vitte el, de tudomásunk szerint az állását nem veszítette el, és máig az ombudsman mellett dolgozik. 


4./ Korábban már írtunk arról, hogy a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fazekas+ Fesztiválján tartottak előadást az Amnesty International (AI) munkatársai „Mi a gyűlölet-bűncselekmény?” címmel.

Ez egyike a szervezet emberi jogi óráinak, amelyeket kérésre tartanak meg az iskolákban. Ezek 45-90 perces foglalkozások, amiket az Amnesty International Magyarország a honlapjuk szerint 2014 óta 9965 gyermekhez és fiatalhoz juthatott el országszerte. Ennyi magyar ifjú agyát próbálták meg átmosni „előítélet-mentesítő és érzékenyítő” képzéseikkel. Az órák fő témái a nemi szerepek, az LMBTQI emberek jogai, a menekülteket érintő „rendszerszintű jogsértések”, a rasszizmus és az előítéletek, valamint a gyűlölet-bűncselekmények.

Új emberi jogi képzési koordinátoruk Beöthy Ádám idén csatlakozott az Amnesty csapatához. Ideológiailag képzett, mivel korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán volt gyakornok, majd az SOS Gyermekfalvak Alapítványnál dolgozott menekült családokkal. Szeretné elmélyíteni emberi jogi oktatóprogramjukat, valamint eljuttatni vidék iskolákba is. Véleménye szerint a magyar kormány „megkérdőjelezi az emberi jogokat”.

Az órákat a Soros-szervezet munkatársai és az általuk kitanított képzők tartják, de az iskolai pedagógusok számára is készítettek oktatási segédletet a különböző témájú órák vázlataival. Ezt végigolvasva már biztosak lehetünk benne, hogy az oktatás keretein belül befolyásolni akarják a gyakran naiv fiatalokat: fogalomhasználatukban olyan kifejezések szerepelnek, mint „emberi jogi jócselekedet” (ez tehát már külön kategória), „igazi civil gesztus” valamint „emberi jogi nézőpontú magyarázat”.

Különösen megdöbbentő, az ideológiailag egyoldalú, a menekültekkel kapcsolatos érzékenyítő óra vázlata, ugyanis a mostani európai migrációs válságot, a jobb megélhetés reményében érkező gazdasági migránsokat a kommunizmus és a megtorlás elől menekülő 1956-os magyar menekültekhez hasonlítják. Kifelejtik a tananyagból azt, hogy a magyarok türelmesen várták kérelmük elbírálását Ausztriában: nem követelőztek, hogy melyik országban akarnak élni és nem rohamozták meg a határokat; pláne nem követtek el terrorcselekményeket a befogadó állam lakosaival szemben.

A vázlatban a következő leírás szerepel iránymutatásul az oktatóknak:

„Az infografikák segítségével a képző bemutatja a menekültek útvonalait, eloszlatva azt a tévhitet, hogy mindenki az EU-ba indul/veszélyt jelent az EU lakosságára.”

„FONTOS: hangsúlyozni kell, hogy az álláspontunk nem véleményt, hanem az emberi jogi nyilatkozat alapján egy jogos elvárás minden olyan államtól, akik az emberi jogokat beépítették törvénykezésükbe.”

Az AI említett tanítási egységének leírása szerint a 13-24 éves korosztály olyan kérdések megvitatására kap lehetőséget, mint pl.:

„Mit csináltok a beteg nagypapával?”

„Hogyan juttok át a határon a kisbabával?”

„Visztek iratokat?”

„Honnan lesz pénzetek?”...

Nyaranta emberi jogi nyári táborokat tartanak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) és a Belga Királyság Flamand Képviselete pénzén, amely szervezetek más Soroshoz köthető „civileknek” is nyújtanak bőséges támogatásokat.

Kiemelnénk a 2016-ban megrendezett táborozást, amely „Élet határok nélkül!” kampányukhoz kapcsolódott, és a melynek középpontjában a menekültválság, a menekültek és migránsok jogai, illetve az irántuk való érzékenyítés álltak.

A 2015-ös NCTA által finanszírozott tábor végén a Norvégminta Fesztiválon a kis közönségüknek felolvasták első papírszínházi előadásukat, bemutatták a "Világ megváltoztatásának jogát fenntartjuk" elnevezésű jelenetsorukat is. Az előadásból az is kiderül, hogyan győzik le indokolatlan félelmeiket „Balatonfenék lakói”.

A leírtak alapján a rendezvényeket nyugodtan nevezhetnénk akár „ideológiai átnevelő tábornak” is. Azon azonban el kell gondolkoznunk, hogy mindez az újdonságokra és tanulásra fogékony fiatalság tekintetében milyen veszélyeket hordoz magában.

Folytatjuk…

Ezeket a cikkeket olvastad már?