Blogolj!
2020.06.23.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a napokban törölte a tweetjét, miután nyilvános felháborodást váltott ki azon tweet-bejegyzése, amelynek keretében megvédte az Antifa "véleménynyilvánítási szabadságát" és "békés gyülekezését". Sajtóhírek szerint, ilyen törlésre nem nagyon volt még példa az ENSZ történetében, amely most nagyon megijedhetett.

A múlt átírása nem ritkaság Soros körül. Nemrég beszámoltunk róla: átírták a Wikipédiát, hogy ne derüljön ki, Soros áll az agresszív tüntetések egyik fő szervezete mögött.

Az eredeti Twitter bejegyzés az Antifa zászlót jelenítette meg a következő szöveggel: „Az ENSZ emberi jogi szakértői mélységes aggodalmuknak adnak hangot az amerikai főügyész közelmúltbeli nyilatkozata miatt, amelyben az Antifa-t és más antifasiszta aktivistákat hazai terroristáknak hívtak, mondván, hogy aláássák a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogokat és a békés gyülekezést az országban.”

Az ENSZ részéről az Antifa - egy vandalizmusban, gyújtogatásban, betörésben és támadásokban részt vevő csoportjának - védelme jelentős ellenérzést váltott ki sajtóhírek szerint, néhányan felhívták az Egyesült Államokat, hogy hagyják el a nemzetközi szervezetet. Donald Trump elnök korábban kifejezte azon szándékát, hogy az Antifa- t belföldi terrorista csoportnak minősítsék, valamint Andy Ngo a közelmúltban bejelentette, hogy perbe vonja a Rose City Antifát a 2019 nyarán elkövetett támadások után.

Az Antifa egyik fő pénzügyi forrása az Alliance for Global Justice (Szövetség a Globális Igazságért). Az AFGJ pedig a Nyílt Társadalom Alapítványtól kap jelentős támogatásokat, mindemellett pedig a Tides Alapítványtól is, ami gyakorlatilag Soros egyik „pénzmosodája”, ezen keresztül is támogatja az általa fontosnak tartott ügyeket (Nyílt Társadalom Alapítvány utal pénzt a Tides Alapítványnak, ők pedig a támogatott szervezeteknek).

Mint arról korábban írtunk Michelle Bachelet lett az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki elkötelezett híve Sorosnak. A chilei szocialista politikus, még chilei köztársasági elnökként 2009-ben a külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetést adományozta a milliárdos spekulánsnak, aki véleménye szerint a demokrácia, a nyílt társadalmak, a multilateralizmus, a haladó eszmék elkötelezett híve.

Az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa pénteken megállapodott abban, hogy jelentést készít a fekete-amerikaiak szisztematikus rasszizmusáról és diszkriminációjáról. A döntés nyomán született egy petíció George Floyd testvére, Philonise Floyd részéről, aki felszólította az ENSZ-t vizsgálja a rasszizmust és a rendőri brutalitás az USA-ban. Mike Pompeo válaszul a nemzetközi testület lépéseire, kijelentette, hogy az Emberi Jogi Tanács „menedékhely a diktátorok és demokráciák számára”.

„Ha a Tanács komolyan veszi az emberi jogok védelmét, akkor rengeteg jogos igény van például a szubjektív, szisztémás faji különbségek kiemelt figyelmére, mint például Kuba, Kína és Irán esetében” - mondta Pompeo a szombati nyilatkozatban.

2018-ban a Trump adminisztráció visszavonult az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Az akkori amerikai ENSZ-nagykövet, Nikki Haley azt mondta: „Ez a lépés nem vonzza vissza az emberi jogi kötelezettségvállalásokat. Éppen ellenkezőleg, megtesszük ezt a lépést, mert elkötelezettségünk nem teszi lehetővé, hogy egy képmutató és önkiszolgáló szervezet részévé váljunk, amely gúnyt űz az emberi jogokból. ”

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ENSZ migrációs tervezete olyan, mintha a "Soros-tervből" másolták volna.

2020.06.22.

Magyarország túl van a koronavírus-járvány első hullámán, a magyar emberek összefogásának hála a védekezés sikeres volt, és bár sajnálatos módon 570 áldozata így is volt a járványnak, elmondható, hogy hazánk jól vizsgázott. Mindez a magyarok fegyelmezettségén túl a kormány gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhető, amivel mind az egészségügyi, mind a gazdasági katasztrófa elkerülhetővé vált. A védekezésből azonban az ellenzék kimaradt, és a nemzeti minimum helyett, ahol tudták, akadályozták a döntéshozatalt: emlékezzünk, hogy nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, a hazai és a nemzetközi sajtóban is támadták az intézkedéseket, ismét csak a beakadt diktatúra lemezt tudták feltenni. A baloldal nem tud túllépni a kormány iránt érzett gyűlöletén, nemcsak a politikai pártok, hanem a Soros-féle álcivil szervezetek sem.

Korábban írtunk már A Város Mindenkié csoportosulásról, akiknek Sebály Bernadetten keresztül Szél Bernadetthez vannak kötődéseik, illetve Udvarhelyi Tesszán keresztül a VIII. kerület polgármesteréhez, Pikó Andráshoz. Legújabb cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy a járvány idején milyen agitációs tevékenységet folytattak petícióindítással, illetve tüntetéssel. 

A Város Mindenkié rendszeresen szervez tiltakozásokat, „hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon is tömegeket érintő lakhatási válságra, rámutasson a kormány és az önkormányzatok felelősségére, és bemutassa a válság megoldását jelentő szakpolitikai válaszok.” Ez szerepel a honlapjukon szereplő felhívásban a Lakásmenethez történő csatlakozásra. Hivatkoznak benne a megugrott albérletárakra, az üresen álló önkormányzati bérlakásokra és a hajléktalan emberek „üldözésére”. Szerintük az, aki saját lakást szeretne, egy életre eladósodik. Éppen azért született meg a kormány családvédelmi akcióterve és azt megelőzően a családi otthonteremtési kedvezmény, hogy a fiatalok családalapítását megkönnyítsék. Az albérletárak valóban magasak, de a piacon az értéket a kereslet és a kínálat határozza meg, ez igazán nem a kormány hibája. A hajléktalan embereket senki sem üldözi, sőt, az országban elegendő szálláshely áll rendelkezésre, a baj az, hogy nem akarnak részt venni az utcán élők az intézményi ellátásban, gyakran azért, mert közülük azok, akik alkoholisták, drogosak, vagy balhéznak, le kell mondjanak a destruktív életvitelükről és alá kell vetniük magukat bizonyos együttélési szabályoknak. Ezzel persze nem foglalkozik A Város Mindenkiért csoport...

A szervezet a járvány alatt nyílt levelet intézett a fővárosi önkormányzatok vezetőihez, melynek lényege az, hogy a hajléktalanoknak – az intézmények zsúfoltsága miatt – biztosítsanak lakást, ha nem most, akkor legalább a második hullám idejére. Kíváncsiak lennénk, hogy a cimborájuk, Pikó András reagált-e a megkeresésre, már csak a korábban említett személyi összefonódás miatt is, hiszen az egyik aktivistájuk, Udvarhelyi Tessza a józsefvárosi polgármester kampányfőnöke volt. Pikó a választási kampányban még arról beszélt, hogy sok üresen álló önkormányzati lakás van a kerületben, amelyeket a megválasztása után ő majd elérhetővé tesz a rászorulók számára. Ehhez képest idén egy bérlakás pályázatot sem fognak kiírni Józsefvárosban, sőt, azokból számosat inkább eladnak, valamint a koronavírus idején azoktól vett el saját döntéssel, egy személyben közszolgálati lakásokat, akik a járvány elleni védekezés frontvonalában harcoltak.

Nos, ők nem Pikóval foglalkoznak, hanem már a válsághelyzet elején petíciót indítottak. Ebben meglepő módon elismerték a kormány egyes intézkedéseit, így a hiteltörlesztési moratóriumot és a kilakoltatások felfüggesztését is, de ez természetesen nem elég. Követeléseik között szerepel az albérletben élők megsegítése, a közműszolgáltatások kikapcsolásának moratóriuma, a rezsiköltségek felének átvállalása és számos más képtelen kérés. Igen, ezek papíron jól néznek ki, de a pénzt nem a fáról szedi a kormány sem, nem lehetne előteremteni rá a forrásokat. A petíciót a Szabad A Hang oldalán keresztül lehet aláírni a teljes név, irányítószám és e-mail cím megadásával.

A Szabad a Hang „testvér platformja” az az „A Hang”, amelyik lebonyolította 2019-ben a főpolgármesteri előválasztást. Az oldalukon fellelhető adatkezelési tájékoztató szerint külföldre is továbbítanak adatokat, a fenntartó cég a Magyarhang Nonprofit Kft.

A tájékoztató alapján a megadott személyes adatokat hat évig tárolják, ami azért problematikus szerintünk, mert egy-egy ilyen petíciós aláírásgyűjtés és kampány jellemzően sokkal rövidebb ideig tart, a célnak megfelelne akár egy pár hónapos időtartam is, így érthetetlen a hosszú tárolási határidő. Hacsak nem azt feltételezzük, hogy az e-mail cím és az irányítószám megadásával politikai kampányok számára is hasznos adatokat szerezhetnek... Az üzemeléshez a ChangeSprout Inc., az Amazon Web Services és a SendGrid Inc. szolgáltatásait veszik igénybe, így az adatok feltehetően az USA-ba és Luxemburgba továbbítódhatnak.

Az A Város Mindenkié legutóbbi akciója egy június 12-én az Építésügyi és Örökségvédelmi Kormányhivatal előtt tartott tüntetés volt „A Belváros Mindenkié” címszó alatt, mikor kiálltak Karácsony Gergely nagyszerű ötlete mellett, hogy a fővárosi városházára hajléktalanokat költöztessenek be. Nem meglepő, hogy támogatják az ötletet, hiszen egyik aktivistájukat, Misetics Bálintot Karácsony Gergely felfogadta, hogy segítse a fővárost hajléktalanügyekben. Lehet, hogy éppen az ő fejéből pattant ki a remek ötlet? 

Természetesen nem vagyunk érzéketlenek, mi is érzünk empátiát az utcán élők iránt és azzal is tisztában vagyunk, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági válság megélhetési nehézséget okoz sok ember életében. De az a megoldás, amit A Város Mindenkiért csoport felkínál, nem megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy a hajléktalankérdés mentén azért más progresszív liberális ügyek mellett is ki szoktak állni és aktivistáik, így Sebály, Misetics és Udvarhelyi is igen közel vannak a baloldali politikához. Mi pedig ki fogjuk őket rángatni a napfényre...

2020.06.19.

Amennyire sietősen tervezték meg és dobták a köztudatba az Európai Helyreállítási Alapot, olyan lassan fogja kifejteni az állítólagos jótékony hatását. Angela Merkel és Emmanuel Macron tervét az Európai Bizottság megfejelve egy 750 milliárd eurós csomaggal próbálja begyógyítani a COVID-járvány okozta gazdasági sebeket (amiről itt írtunk bővebben). A hátsó ajtós politikai opportunizmusról már korábban írtuk, de ahogy a következőkben látni fogjuk az előirányozott pénzek túl kevésnek és túl későnek fognak bizonyulni ami a strukturális átalakításokat érinti, viszont egy szűk pénzügyi spekuláns csoport bizonyosan nagyon is jól fog járni (bűvészkedésről bővebben itt).

Brüsszel eddigi „segítsége” tűzoltásra sem elég

Az EU többéves költségvetési kerete (MFF) körüli vita már évek óta téma és sajnálatos módon megszokott, hogy olyan bagatell dolgokon ütköznek meg mint a költségvetés mérete (az EU GNI 1.00 – 1.12%) vagy épp az abszurd, többnyire szubjektív megítélésen alapuló jogállamisági kritériumokhoz kötni a kifizetéseket. Béna kacsa módjára Brüsszel próbált itt-ott lazítani az állami támogatások vagy a költségvetési fegyelem merevségén, de az eddigi MFF keretein belüli intézkedések szánalmasan későn és kis mértékben járultak hozzá a válságkezeléshez.

A meglévő forrásokon és kereteken belüli 540 milliárd eurós keret is inkább tekinthető úgy mint halottnak a csók. A tagállamok 240 milliárd eurós kedvezményes hitelhez tudnak folyamodni, hogy enyhítsék a járvány körüli egészségügyi kiadásokat. Bármely nemű extra eladósodás, ráadásul a normál piacokat megkerülve roppant káros lehet a tagállamok számára, hisz rögtön azt jelezné a piacoknak, hogy baj van az államadósságkezeléssel. Brüsszel emellett rendelkezésre bocsátott 100 milliárd euró munkahelyvédelmi gyorssegélyt is, ami a károkhoz mérten szintén elenyésző segítség. Mindezek mellett az Európai Befektetési Bank 200 milliárd euró hitellel segítené a KKV szektort, de ahogy a többi esetben ez is inkább rossz fényt vetíteni az államokra, nem beszélve hogy a már jóval eladósodott országok helyzetét nem fogja szignifikánsan segíteni.

Ahogy már megszokhattuk Brüsszel majdnem korlátlanul próbálja pumpálni a pénzt a gazdaságba, és feltehetőleg az egészen a különböző pénzügyi intézmények szűk csoportjai fogják a legnagyobbat szakíti. Ne felejtsük el, az elmúlt 10 évben az Európai Központi Bank több mint 3 000 milliárd euróval tömte ki a bankokat és nagyobb vállalatok zsebét, a pénzt viszont a reálgazdaság sehol sem találja. Miért lenne most másképpen?

Fizessenek a szegények

Lassan egy hónapja bejelentett 750 milliárd eurós csomag nagy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, míg a másik fele (250 milliárd euró) hitel formájában jutna a bajba jutottak részére. A pénz előteremtéséről Soros György és társai biztosan gondoskodni fognak, viszont hasonló mértékben aggasztó, hogy valójában kik is lesznek az összegek kedvezményezettei. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk csak egy dolgot emelnénk ki, mégpedig a Helyreállítási Alap 560 milliárd eurós pillérjét. A részleteket jobban megvizsgálva napnál is világosabb, hogy azon országok akik jól végezték a munkájukat (Magyarországgal az élen) jóval kevesebb pénzre számíthatnak, mint azok akik óriási adósságokat és strukturális problémákat görgettek maguk előtt (pl. Olaszország, Spanyolország, stb.). Az előterjesztett logika alapján a vissza nem térítendő támogatások maximalizálva lesznek, de a kiosztásnál figyelembe veszik a lakósságszámot, GDP/fő és munkanélküliségi rátákat. A kedvezményes hitelek is pusztán a GNI-hoz mérik, ami a kis országoknak roppant hátrányos. Valójában a fejlett nyugat-európai országok fogják kapni a pénzek nagyrészét, a cechet meg végül a szegényebb és kisebb országok fogják állni.

Mentőalap helyett közösen elsüllyedő mentőcsónak

Aki az Európai Unió túlbürokratizált működését és folyamatait ismeri, tudhatja hogy a még ráadásul meg nem szavazott Helyreállítási Alap programjainak kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtása években mérhető. A korábban említett tűzoltásra sem elegendő összegek mellett, az újonnan létrehozandó alap pénzei is nagyrészt 2-3 év múlva fognak megérkezni a kedvezményezettekhez. A kihelyezendő kedvezményes hitelek valószínűleg előbb fognak a bankszámlákon landolni, de a célzott támogatások csak kevesebb mint negyede lesz kifizetve a következő pár évben. A világméretű járvány viszont már most szedi az áldozatokat és óriási károkat okoz a gazdaságban. Felvetődik a kérdés, hogy még ilyen válságos időszakban is muszáj megfutni a szokásos bürokratikus köröket? Emberéletek forognak kockán és miden perc késlekedés romba döntheti a gazdaságokat. Rosszhiszemüként gondolhatnánk azt is, hogy egyeseknek ez lehet az érdeke, hisz a még elkeseredett állapotban lévő országok, vállalatok, emberek pár év múlva a mindig nyerészkedő pénzügyi spekulánsok karjaiba hullanak majd.

Erős nemzetállamoknak áll a zászló

Brüsszel az uborka görbületét biztosan mindig jól ki tudja számolni és valószínűleg képes vehemens szigorral is megkövetelni azt. De amikor óriási veszélyekkel szembesül az Európai Unió, csak esztelen és néhol káros pénzszórásba kezd, elsősorban a pénzügyi szektort hozva előnybe. A belebegtetett Helyreállítási Alapnak akár lehetne jó megoldás javaslatai is, de amíg elér a rászorulókhoz, lehet a hajó már rég elment. Az elmúlt negyedév is megmutatta, hogy nem pénzügyi bűvészkedésre és bürokratikus végeláthatatlan folyamatokra van szükség, hanem gyors reagálású erős nemzeti kormányokra, akik kint vannak a gátokon, látják a problémát és azonnal megoldást tudnak javasolni. Ezért is volt sikeres Magyarország a koronavírus első hullámában, hisz nálunk volt Európában az egyik legkisebb halálozási szám, és bízhatunk abban, hogy a gazdaság is gyorsan kilábal majd a bajokból.

2020.06.17.

Soros Györgyöt a liberálisok folyamatosan próbálják jóságos öregúrnak, egy igazi filantrópnak előadni. Mi azonban tudjuk, hogy ez a lehető legtávolabb áll az igazságtól. Ha Soros valóban segíteni akar, miért nem viszi a pénzét Afrikába, teremt munkahelyeket, biztosítja a vízellátást, szünteti meg az éhezést? Azért, mert Sorost nem érdekli más, csak a saját elképzeléseinek megvalósítása: egy határok nélküli, globális liberális világ. Nos szerencsére vannak még helyek Magyarországon kívül is, ahol ellenállásba ütközik a terve végrehajtásában.

A liberálisok nem szeretik hangoztatni, de Soros Györgynek papírja van róla, hogy gazember: Franciaországban elítélték egy 1988-as spekulációs ügy miatt. Bűnös, ki lett mondva. Biztosan az lehetett a probléma, hogy az őt elmarasztaló bíró nem vett részt valamely, a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott érzékenyítő tréningen... Mindenesetre akkoriban a francia kormány baloldali volt, és adott egy tippet Sorosnak arról, hogy vissza akarnak vásárolni egy bankot, a Société Générale-t. A spekuláns pedig, habitusához híven, egyből támadásba lendült és a bennfentes értesüléseit kihasználva elkezdett spekulálni az akkor magánkézben lévő bank részvényeivel. Végül nagyjából 2,2 millió dolláros profitot kaszált.

Az ügyben a nyomozás már a 90-es években megindult, ám maga a bírósági eljárás csak 2002-ben kezdődött el. Soros persze nem adja magát könnyen, így mikor első fokon elítélték bennfentes kereskedelemért, amiért 2,9 millió eurós pénzbüntetést kapott, természetesen fellebbezett az ítélet ellen. Pedig viszonylag olcsón megúszta, hiszen az akkori szabályok szerint akár két év börtönbüntetést is kaphatott volna... Az elsőfokú döntést a fellebbviteli bíróság megerősítette.

Ezután a spekuláns a Cour de Cassationhoz, vagyis a semmítőszékhez fellebbezett, ám sikertelenül próbálkozott itt is. 2006 júniusában helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, igaz a pénzbüntetés kifizetésének egy része alól felmentették. Ezután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az ügyvédje Ron Soffer úgy nyilatkozott: „olyan ítéletet szeretnénk, ami megszünteti a korábbit”. A strasbourgi bírák csak azt vizsgálhatták, hogy Soros emberi jogait tiszteletben tartották-e a párizsi bíróságok, ám ezen a téren nem találtak kifogást. A spekuláns ezt a pert is elbukta végül.

A franciák mellett az angolok sem kedvelik Sorost, hiszen 1992-ben vagyona nagy részét azzal szerezte meg, hogy az angol font ellen spekulált és bedöntötte az árfolyamot. Anglia ezután nem csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, elment tőle a kedvük. Pedig az megérne egy külön elemzést, hogy ha bevezették volna az eurót, akkor bekövetkezett-e volna a Brexit... Na de ne menjünk messzire, egy dolog biztos: hatalmas kárt okozott a brit gazdaságnak és az adófizetőknek.

Az 1997-es ázsiai válság idején sem nyughatott a spekuláns, ekkor az ázsiai valuták ellen kezdett el dolgozni. A válság Thaiföldről indult ki, Soros György erről így vall egy 1998-ban készült interjúban: "az ázsiai valuták, mint a thaiföldi baht vagy a koreai von 20-25 százalékkal fölül voltak értékelve. 1997 januárjában valóban árfolyamcsökkenésre játszottunk mind a thaiföldi baht, mind a maláj ringgat esetében. Amikor kitört a válság, ott sem voltunk a piacon. De ha aktívan benne lettünk volna, akkor sem lenne semmi lelkiismeret-furdalásom. A piacok arra valók, hogy használják őket. És mi élünk a piac kínálta lehetőségekkel."

Az érintett ázsiai országok Sorost tartják felelősnek a válság kirobbantásáért. A thaiföldiek annyira megharagudtak rá, hogy volt, aki vérdíjat tűzött ki a fejére, ezért a spekulánsnak le is kellett mondania egy előre tervezett útját Bangkokba.

Ne felejtsük el a „bűnlajstromból” azt az esetet sem, amikor 2008-ban Soros megtámadta az OTP Bankot. Ekkor a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, 7,1 százalékos mínusszal zárt, a forint gyengült, és majdnem teljesen leállt az állampapír kereskedelme is. Mindez annak a következménye volt, hogy az OTP részvényeinek értéke zuhanni kezdett. Másnap a PSZÁF vizsgálatot indított és arra a következtetésre jutottak, hogy a Soros Fund Management állt az OTP elleni támadás hátterében. Megállapították, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint pénzbírságot szabtak ki. Soros a döntést megtámadta bíróság előtt, de minden fórum helybenhagyta a PSZÁF által kiszabott bírságot, az ügy 2011-ben a Legfelsőbb Bíróságon ért véget – Sorosék számára kedvezőtlen, a magyarok szempontjából kedvező döntéssel. A kísérlete sikertelen volt. Ilyen előzmények után egyáltalán nem meglepő, hogy a forint idén tavaszi gyengülése mögött is többen a spekuláns beavatkozását vélik felfedezni

Nemrégiben írtunk arról, hogyan pénzeli Soros az USA-ban gyújtogató és fosztogató „tüntetőket”, amit természetesen ő maga tagad. Persze, miért is vallaná be... De a pénz útját követve egyértelmű az összeköttetés a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Black Lives Matter, valamint az Antifa mozgalom között. Mindenesetre az amerikai népnek is kezd felnyílni a szeme, az elmúlt hetekben több közéleti szereplő is felhívta a figyelmet a közösségi médiában Soros szerepére, sőt, többen követelték a kitiltását is az USA-ból.

Bill Mitchell, a YourVoice műsorvezetője azt követelte, hogy tiltsák ki, fagyasszák be a számláit, tartóztassák le és élete végéig vessék börtönbe Sorost.

DeAnna Lorraine, Republikánus kaliforniai politikus szintén felháborodott posztban arra hivatkozott, hogy a spekulánst szülőhazájából, Magyarországról jóformán kirugdosták. Feltette a kérdést, Amerikának mikor lesz ugyanehhez elég bátorsága?

Chuck Woolery, aki amerikai tévés műsorvezető, kifakadt amiatt, hogy ha Soros nyíltan vállalja, hogy anarchiát akar az USA-ban, miért „érinthetetlen” még mindig?

Candace Owens, aki egy ismert afroamerikai Republikánus politikai megmondóember az USA-ban, egyértelműen kifejezte Twitteren, hogy véleménye szerint az egész erőszakos tüntetéshullámot Soros pénzeli.

Ez természetesen csak néhány példa, ugyanis megszámolhatatlan „tweet” születik arról, hogy Soros milyen szerepet játszik a mostani erőszakos eseményekben és az emberek dühe olyan hatalmas, hogy sokan követelik az elszámoltatását és kitiltását hazájukból. Természetesen a liberálisok szerint ez antiszemitizmus, de jól tudjuk, hogy Soros származásának semmi köze a kártékony tevékenységéhez. Mindenesetre egy cikk szerint, amely a spekulánst a védelmébe veszi, egyre több a kritikus poszt: a mintavétel alapjául szolgáló 2020. május 26-30. közötti időtartamban napi 20.000 dühös hangvételű posztról napi 50.000 posztra nőtt a szám.

Az emberek kezdenek felébredni és átlátni a szitán.

2020.06.16.

– A Magyar Helsinki Bizottság és a Debreceni Egyetem között van egy együttműködés. Pályázati pénzekből – leginkább a Soroséból – különleges esetekben kifizetik a jogi képviselő díját, ezért ingyen ügyvédhez juthat az elítélt. Így találtunk egymásra – ez volt a válasza Dr. Zeke Péternek, amikor 2006 májusában a Hetek riportere rákérdezett, hogyan került kapcsolatba a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenccel és azonos nevű fiával, akiket akkoriban mentett fel a bíróság az emberölés vádja alól. Nekik köszönhetjük című sorozatunk első részének folytatásában bemutatjuk, hogyan sikerült felmenttetnie a Soros-hálózat támogatását élvező jogvédőknek a szentmargitai gyilkosokat, úgy hogy közben a magyarokra is sikerült ráragasztaniuk a rasszizmus szégyenbélyegét.

Burkáék egészsége állítólag ráment a rasszista hatóságok eljárására. Fotó: MTI

Kijátszották a cigánykártyát 

Gyurcsó János meggyilkolása csak azután kapott országos médiafigyelmet, hogy a két Burka Ferencet felkarolta a Helsinki Bizottság és a saját bevallása szerint “Soros pénzéből” fizetett Dr. Zeke Péter. A győzelem mindennél fontosabb lehetett a számukra, hiszen az ügyet nyomon kísérte Kőszeg Ferenc is, az NGO, aki a felmentő ítéletet követően, azt mondta a helyszínen Burkáéknak: “Ebből a történetből könyvet kellene írni.” 

Ha regényben nem is, de a Burka-ügy, mint a magyar igazságszolgáltatási rendszer strukturális rasszizmusának egyik bizonyítéka, számtalan nyilatkozatban és tanulmányban visszaköszönt az elmúlt tizenöt évben.  

Zekével és egy másik, szintén aktivista ügyvéddel készített riportjában például már 2005-bem, tehát a jogerős felmentés előtt azt írta a Hetek: “Apa és fia hat évet húztak le a börtönben, amikor megismételt eljárás keretében megállapították: megalapozott bizonyítékok nélkül kerültek rács mögé. Burkáék esete (…) arról árulkodik: bírói döntésekben gyakran tetten érhető a származás alapján működő diszkrimináció.” (Hetek, 2005. október 21.) 

Burkolt rasszistázásra használta fel a történteket a Soros-hálózathoz köthető Fundamentumban nem egyszer publikáló Korinek László is: “Persze cseppet sem üdvözítő, de azért elviselhető tény, hogy a lassan tíz éve történt Fenyő-gyilkosságnak nincs meg az elkövetője, vagy hogy máig sincs meg az első többszörös gyilkossággal párosult magyar (Hungária körúti) bankrablás tettese. Tudom, nehéz elfogadni – de mégis a jogállam a legfontosabb érték, amit akkor szolgál jól a hatalom, ha inkább futni hagy tíz bűnöst, de nem veti börtönbe felületes nyomozás után, vagy meg nem engedett eszközök alkalmazásával (netán koholt bizonyítékokkal) Pusoma Dénest vagy idősebb és ifjabb Burka Ferencet (akik – talán nem mellesleg – valamennyien roma származásúak).” (Népszabadság, 2007. június 1.) 

A magyarellenes cikkek hosszú sorát jegyző, jelenleg hvg-s Révész Sándor pedig a következő, Gyurcsó János kegyeletét sértő sorokat írta le a Népszabadság 2007. július 25-i számába: 1999 márciusában Burkáék falujának kocsmájában “egy (ha érdekli az olvasót: gádzsó) kuncsaft igyekezett eljátékgépezni a jövedelempótló támogatását, de szerencsétlenségére nem sikerült neki: nyert. A férfit a kocsmából való távozása után nem sokkal agyonverték. A rendőrök úgy vélték, „jellegzetes roma bűncselekménnyel” van dolguk, s egy rendőrségi besúgó később visszavont vallomása alapján igyekeztek gyorsan megoldani az ügyet.” 

Az idősebb és az ifjabb Burka Ferenc azonban minden volt, csak ártatlan, a rendszer ellen merő előítéletességből üldözött cigány nem. Ez világosan kiderült a 2012-ben indult perújítási nyomozásban, és az annak eredményessége nyomán indult új bírósági eljárásban. Az eljárás során ifjabb Burka fia és volt élettársa egyaránt a két férfi ellen vallott, utóbbi azt is elmondta, többször megfenyegették, megölik, ha eljár a szája. De a lehallgatott telefonbeszélgetéseik sem hagytak kétséget a bűnösségüket illetően. Sőt, a környező mezőn előkerült a Gyurcsó Jánostól ellopott antenna maradványa is. Ezek alapján a Debreceni Ítélőtábla idősebb Burka Ferencet jogerősen 9 év, fiát, ifjabb Burka Ferencet pedig 7 év fegyházbüntetésre ítélte 2018-ban.  

A Helsinki Bizottság ennek ellenére Burkáék ügyét arra használta, hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt bizonygassa: a magyar állam és a bűnüldöző szervek hátrányos megkülönböztetésben részesítik a cigányokat. Így tettek például a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) támogatásával készült, az Utolsók egy egyenlők között című, angolul és magyarul egyaránt megjelentetett tanulmánykötetük előszavában.  

A kötet alapjául szolgáló kutatáshoz 2013-ban történt az adatfelvétel. Akkor viszont már javában folyt a perújítási nyomozás, amit a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség 2012 márciusában rendelt el. Az eljárás során, mint már említettük, új tanúk és szakértők kerültek képbe, új tárgyi bizonyíték került elő, illetve a nyomozó hatóság titkos adatszerzés útján is új információkhoz jutott. Ezek alapján a fellebbviteli főügyészség 2013 júliusában perújítási indítványt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblára, amely szeptemberben elrendelte a perújítást és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására.  

Burkáékat 2014. január 28-án állították ismét bíróság elé. A helsinkiseket ez azonban a legkevésbé sem zavarta: 2014 márciusában egy konferencián számoltak be a büntetőeljárásokban és a büntetésvégrehajtásban általuk “tetten ért” rasszizmusról, majd angol és magyar nyelven is kiadták az említett tanulmánygyűjteményt. 

A “Soros pénzéből” fizetett Dr. Zeke Péter – részben a hatóságok cigányellenességére utalva – 2018. szeptember 17-én, a jogerős ítélet kihirdetése után is arról beszélt az Atv-ben, hogy az alapügyben eljárt rendőrség és ügyészség “közfelháborodást keltő” módon “intézte az ügyet”. Hangsúlyozta: a 45 millió forintos kárpótlást borzasztóan kevesli, szerinte sokkal többet kellett volna fizetni Burkáéknak, de egyelőre még nem sikerült e tekintetben áttörést elérni a bíróságokon. 

Logikai halálugrás 

A magyar igazságszolgáltatást jellemző strukturális rasszizmus kapcsán a legabszurdabb elmélettel egyébként maga Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság akkori vezetője állt elő egy 2006-os interjújában: 

Mintegy 1100 ügy elemzése egyebek közt azt bizonyította, hogy a lopásért elítélt nem romák jóval nagyobb százaléka került úgy a büntetőeljárásba, hogy tetten érték. Ezzel szemben a romák mintegy harminc százaléka igazoltatás során bukott le. Magyarán, ha egy fehér ember lop, és a helyszínen nem fogják el, sokkal nagyobb esélye van rá, hogy megússza, mint egy romának. De érvényesülhetnek az előítéletek a legsúlyosabb esetekben is – erre példa a Burka-ügy.” (Hajdú-Bihari Napló, 2006. június 3.) 

Kőszeg és a Helsinki Bizottság ezek szerint nem csak arról van meggyőződve, hogy a rendőrök faji alapon igazoltatnak embereket, hanem azt is tudják, hogy az el nem kapott, ismeretlen személyazonosságú bűnelkövetők zömmel fehérek. 

 

2020.06.15.

– A Magyar Helsinki Bizottság és a Debreceni Egyetem között van egy együttműködés. Pályázati pénzekből – leginkább a Soroséból – különleges esetekben kifizetik a jogi képviselő díját, ezért ingyen ügyvédhez juthat az elítélt. Így találtunk egymásra – ez volt a válasza Dr. Zeke Péternek, amikor 2006 májusában a Hetek riportere rákérdezett, hogyan került kapcsolatba a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenccel és azonos nevű fiával, akiket akkoriban mentett fel a bíróság az emberölés vádja alól. Az idősebb Burka pedig azt is elárulta: egy zárkatársának az ügyvédje bíztatta fel az elsőfokú ítélet után, hogy forduljon a Soros György bőkezű támogatását élvező jogvédőkhöz segítségért. Az eredmény: szabadlábra helyezett gyilkosok és 45 millió forint kártérítés, amit az adófizetők pénzéből volt kénytelen megfizetni az állam... 

Az idősebb Burka kezében a kártérítés összegével. Látszik, hogy megtört a börtönben. (Fotó: Origo)

Burkáék esete nem rendkívüli. Legalábbis abból a szempontból nem, hogy az elmúlt évtizedekben számos bűnöző kapott segítséget a Soros-hálózattól egyénileg, vagy közvetve az által, hogy stratégiai pereskedéssel, alkotmánybírósági beadványokkal, illetve nemzetközi fórumokon az emberijogi fundamentalistáknak sikerült érvényre juttatniuk az akaratukat. Nekik köszönhetjük című sorozatunkban efféle ügyeket elevenítünk fel. 

Egy antennáért öltek 

Újszentmargita másfélezer lelket számláló falu Hajdú-Bihar megyében, amit Gyurcsó János 1999 márciusi meggyilkolása, valamint a tettesek csaknem 20 éven át húzódó elszámoltatása tett országszerte ismertté. Mint az viszonylag korán világossá vált, Gyurcsónak azért kellett meghalnia, mert rajta kapta Burkáékat, amint le akarják lopni az antennát egy házról, amire ő vigyázott. A három férfi vitatkozni kezdett, majd az idősebbik Burka leütötte Gyurcsó Jánost, a fiatalabb pedig egy betonvassal agyonütötte a földön fekvő férfit. Véres ruháikat kimosták, elégették, az antennát pedig, amit csak utóbb, a perújítási nyomozás alatt talált meg a rendőrség, elásták.  

A gyilkosság után két héttel már mindkét férfi előzetesben volt. 2002-ben pedig a bíróság 15, illetve 13 év fegyházbüntetésre ítélte őket. A fent idézett riport szerint ekkor kapcsolódott be a történetbe a Helsinki Bizottság és Dr. Zeke Péter.  

Arról, hogy mi történt ezután, a Népszabadság 2009. július 25-i számában azt olvashatjuk: “Az ítéletet, hála a Magyar Helsinki Bizottság által megbízott elszánt ügyvédeknek, megsemmisítették.”  Ugyanezt a Vasárnapi Napló 2011. március 21-én úgy fogalmazta meg: “A Helsinki Bizottság közbenjárására a bizonyítékok hitelessége megdőlt, megsemmisítették az ítéletet." De mégis hogyan sikerült ezt elérniük, milyen közbenjárásra lehetett szükség? A Hetek 2005. október 21-én közölt cikke szerint többek között az hozta el a fordulatot az ügyben, hogy új tanúk jelentkeztek, akik sem rokoni, sem baráti kapcsolatban nem álltak Burkáékkal, ám mégis az ő ártatlanságukat kívánták bizonyítani. A tanúk megneveztek egy férfit, aki állítólag bevallotta nekik, hogy ő gyilkolt 1999 márciusában.” 

A Soros pénzéből fizetett védelem tehát nyeregbe került: Burkáék ítéletét hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla, és az új eljárás már a felmentésükkel zárult, majd a jogvédők 45 millió forint kártérítést is kiharcoltak nekik. 

Fontos azonban, hogy a “vádlottakat bizonyítottság hiányában mentették fel másodfokon azért, mert az elsőfokú eljárásban részt vevő tanúk visszavonták terhelő vallomásaikat. Pocsai Edit hajdú-bihari főügyészhelyettes tájékoztatása szerint a más elkövetőre valló tanút meghallgatták és azt az embert is, akire vallott, ám ezek alapján sem lehetett más következtetést levonni, mint az eredeti eljárásban. Hasonló tájékoztatást ad Figula Ildikó, a megyei bíróság sajtószóvivője is, aki hangsúlyozza, büntetőeljárásban, ha a tanú visszavonja vallomását, a bíróságnak nincs joga figyelembe venni a visszavont vallomás tartalmát. A hatóságok képviselői emlékeztetnek arra, hogy az eljárás során első fokon elítéltek bűnpártolásért két másik személyt is, aki közül az egyik úgy vallott, a vádlottak egyike elmondta neki, hova tette azt az antennát, amit a gyilkosság helyszínéről elhozott. A harmad- és negyedrendű vádlott nem fellebbezte meg az ítéletet.(Magyar Nemzet, 2007. február 9.)  

A gyilkosok képviselői által felhajtott tanú tehát hazudott, s ez a körülmény különös jelentőséget ad a Népszabadság 2006. november 11-i megállapításának, miszerint Burkáék “Nem sokra jutottak volna, ha a Magyar Helsinki Bizottság  amely a nemzetközi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését kíséri figyelemmel - nem siet a segítségükre, s nem kezdi el képviselni őket a hatóságok előtt.” 

Folytatjuk

2020.06.12.

A milliárdos Soros György által alapított Nyílt Társadalmi Alapítványok (Open Sociecty Foundations) a modern történelem egyik legszövevényesebb társasága, amely az élet minden területére behatolnak. Mi több az elmúlt időszakban társadalmi felhatalmazás nélküli politikai szereplőkké váltak az Egyesült Államoktól Magyarországon keresztül a Balkánig. Nem rejtik véka alá, hogy fő kitűzésük vibráló és befogadó demokráciákat építsenek ki szerte a világban. Természetesen mindezt a Soros-elvek alapján Soros pénzből a Soros-célok érdekében.

Soros-hálózat mindenhol jelen van

A Soros György által alapított szervezet több mint 40 éve működik, és jelenleg már több mint 120 országban támogat több ezer projektet évente. Tulajdonképpen egy nemzeteken, országokon átnyúló szervezetről beszélünk, amely platformot is jelent a különböző szervezeteknek, hogy aktívan befolyásolhassák a mindennapokat. Véleményük szerint független egyéneket és szervezetek támogatnak, de mindenki számára világos, hogy „független” valójában a Soros-dogmákat jelenti. Ennek legjelentősebb biztosítéka, hogy mindmáig a szervezet elnöke maga Soros György és fia Alexander Soros.

Nem meglepő módon a Nyílt Társadalmi Alapítványok a világ legnagyobb humanitárius magán társasággá nőtte ki magát, amely elviekben az emberi jogokért küzd az élet minden területén. Az alapítása óta összesen több mint 15 milliárd USD-t, mai árfolyamon 4 500 milliárd (!) forintot költött a céljai elérése érdekében. A hatalmas mennyiségű pénzt olyan területeken osztotta szét, mint pl. a demokratikus gyakorlat, gazdasági méltányosság és igazságszolgáltatás, igazságügyi reform és alapjogok, emberi jogok, sajtó, felsőoktatás, stb. Nem meglepő módon mindannyiunknak számtalan példa juthat eszébe az ezeken a területeken vívott harcokra Magyarország és Soros György katonái között.

Soros-hálózat működése

Évente több ezer olyan projektet támogatnak, amelyek a hálózat céljaival megegyező tevékenységeket visz, mint pl. az igazságszolgáltatás megreformálása, átláthatóság vagy a nyílt viták a társadalmat éppen érintő témákban. Elég a mostani amerikai zavargásokra gondolni, ahol több hír terjed arról, hogy a zendülő szervezeteket aktívan támogatta Soros. Egyik ilyen szervezet a Black Lives Matter, amely egyik főszervezője a napokban kirobbant tüntetéshullámnak Minneapolisban. Ráadásul egy olyan embertől, aki nyíltan támadja Trump amerikai elnök politikáját nem lehetetlen elképzelni, hogy még ilyen háború közeli eszközöket is képes bevetni, hogy elősegítse a demokraták térnyerését, egy esetleges államcsínytől sem megijedve.

Európában is tapasztalunk hasonló nyílt politikai beavatkozást, hisz ahol gyengébb és megengedőbb kormányokkal kerülnek kapcsolatba, nyíltan szerepet vállalnak és aktívan befolyásolják az országokat. Brüsszelben a Nyílt Társdalom Európai Politikai Intézetén keresztül folyamatosan jelen vannak az európai döntéshozatal minden egyes szintjén egészen Európai Parlamenti képviselőkig illetve az Európai Bizottság egyes biztosáig. Ilyenkor juthatnak eszünkbe azok a képsorok, amikor Soros Györgyöt Brüsszelben az Európai Bizottság ex-elnöke keblére szorította és csókolgatta. Nem véletlenül minden ilyen eseményt jelentős intézkedéscsomag követte az európai politikában.

A hálózat több mint 120 országban tevékenykedik, legtöbb helyen saját irodákat fenntartva és legkülönbözőbb méretű sejteket (egyéneket, civil szervezeteket, stb.) támogatva. Az itt dolgozók olyan elvkatonák, amelyek a legnehezebb körülmények és társadalmi elutasítás mellett is harcedzetten állják a sarat, bízva a hálózat támogatásában. A hálózat alapjait a különböző Alapítványok (több mint 20) és Programok (16 tematikus és 7 földrajzi) teszik ki, melyeket külön-külön Bizottságok irányítanak. A Bizottságokat a Hálózati Tanácsadó Testület irányít összehangolva a tevékenységeiket és a kitűzött célokhoz használatos eszközöket. A stratégiát és a végső nagyívű döntéseket a Vezető Bizottság hoz meg, amelynek elnöke még ma is Soros György.

Soros-hálózat pénzmozgásai

Az évtizedek során felgyülemlett több mint 15 milliárd USD-ből jutott majdnem a világ minden szegletébe. Az USA-ba irányítják a pénzek több mint ötöde olyan projektekre, mint a faji megkülönböztetés, a migráció elősegítése vagy a gazdasági illetve politikai egyenlőtlenségek leküzdése. Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy mióta Donald Trump hatalmon van, éves szinten közel harmadával növelték az elkölthető pénzek összegét. Újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a Soros Trump ellenei kirohanásai nemcsak a sajtóban, hanem tettekben is megmutatkozik.

Ahogy korábban már említettem, a Soros-hálózat nem hagyja figyelmen kívül Európát sem, éves szinten közel 100 millió USD-vel támogatja a még befogadóbb (értsd migránsokat Európába) és demokratikusabb (értsd balliberális) Európa víziót. A kezdetektől, a 2015-ös migránsválság egyik fő támogatójaként, a Soros szervezetek aktívan részt vesznek Európa népességének homogenizálásában. Megragadnak minden politikai, gazdasági és jogi eszközt, hogy elősegítsék az illegális migránsok Európába való telepítését, nem mellőzve a kormányok munkájának megnehezítését sem. Ahogy korábban láttuk Soros emberei Brüsszelben jelentős munkát végeznek és képesek befolyásolni az európai politikát. Emellett minden olyan országban, köztük Magyarországon, ahol nem az általuk képviselt liberális demokrácia nyert teret, jelentős támogatásban részesítik azokat az (ál)civil szervezeteket és politikai pártokat, akik behódolnak.

Afrikát, ahol Soros György anno megkezdte filantropikus tevékenységeit, ma is figyelemmel követi és a költségvetés több mint 10%-át olyan projektekre költik, amelyek az általuk elképzelt demokráciát alapozza meg az egyes országokban. Észak Afrikába és a Közel-Keleti országokban a migránsválság után élénkült meg a tevékenységük, azóta is évente több mint 10%-al növelik a folyósítandó pénzeket. Egyik fő tevékenységük a régióban a szíriai menekültek támogatása, és bármilyen eszközt bevetve Európába való juttatásukhoz. Izraelben pedig oktatási intézményt alapítottak kivált azzal a céllal, hogy elősegítsék a kritikus gondolkodást, egy bújtatott a jelenlegi kormánnyal szemben álló filozófiát megalapozva.

A kommunizmus bedőlését követően Eurázsiában és Ázsiában is aktívan kifejtik tevékenységüket, nyíltan beavatkozva a törékeny politikai rendszerek kialakításába. Ékes példája Ukrajnában a Nemzeti Antikorrupciós Intézet megalapítása, vagy más környező országokban a különböző transzparenciát elősegítő programok. Elvekben jól hangzanak ezek az intézkedések, de valóságban kitűnő alkalom, hogy a Soros-hálózat emberei a frontvonalban beavatkozhassanak a politikai életbe. Ebben a régióban is aktívan elősegítik a jobb megélhetést kereső migránsok mozgását Ázsiából az Arab-öbölbe, Kelet-Ázsiába vagy éppen Európába.

Soros-hálózat rabszolgái

Soros György egyedül álló módon egy tökéletesen, pókháló szerűen működő szervezetet épített fel a 40 év során. Idős kora ellenére, ma is aktívan kapcsolódik be a Nyílt Társadalom Alapítványok munkájába. Pénzügyi spekulációból eredő profitját korlátlanul önti a programokba, hogy önös céljait elérje: terjessze a nyitott és liberális gondolkodást, destabilizáljon kormányokat és valószínűleg még több pénzt és hatalmat szerezzen magának. Minden felelős kormánynak viszont óvatosnak kell lennie, és nem szabad a szirénhangoknak bedőlnie, különben könnyen találhatja magát olyan helyzetben, hogy csak bábbá válik elveszítve az irányítást. A történelem során sokan megtapasztalhatták, hogy az esetleges jó cselekedet mögött, mindig megbújt valami alattomos hátsó szándék, egy új társadalmi rend kialakítása, amivel csak a Soros-hálózat rabszolgájává váltak.

2020.06.08.

A 2020-as év első fele kezd úgy festeni, mintha egy nagyon hosszú katasztrófafilm lenne: nem volt elég egy világjárvány és az azt követő gazdasági válság (amiből még nem tudjuk, hogy fog kilábalni a világ, bár Sorosnak van rá ötlete, erről korábban írtunk), még a tetejébe – kis túlzással állítható, hogy – egész Amerika lángokban áll és az anarchia felé csúszik. Na de kinek áll érdekében, hogy az utcákat ellepje az erőszak és a rend ne álljon vissza?

A békésnek induló, ám erőszakba torkolló tüntetéshullámot egy fekete férfi halála váltotta ki, aki rendőri intézkedés közben vesztette életét. A tiltakozásoknak két fő szervezője van, két radikális szervezet: a Black Lives Matter és az Antifa.

Sokan felhozták már, még Trump elnök is, hogy – legalább részben - Soros áll a tüntetések hátterében, hiszen mint azt később cikkünkben bemutatjuk, ő pénzeli a két említett szervezetet. Természetesen a liberális média defenzívába kapcsolt és tagadja, hogy a milliárdos spekulánsnak bármi köze lenne a lázongáshoz. Sőt, a Nyílt Társadalom Alapítvány is kiadott egy közleményt, amelyben elutasítják az erőszakot, kifejezik büszkeségüket azért, hogy ezeket a szervezeteket támogatják és végül visszautasítják azt a széles körben terjedő feltételezést, hogy ők pénzelnék a tüntetőket. Érdekes azonban, hogy míg 2020. május 31-én még a Wikipédián a Soros által finanszírozott szervezetekről szóló szócikkben még szerepelt a Black Lives Matter, másnapra, 2020- június 1-jére már levették a felsorolásból. Ugyanazon a napon, amikor kijött a tagadó közlemény...

A Black Lives Matter feketék jogaiért küzdő civil mozgalomként jött létre 2013-ban. Azóta számtalan alkalommal érte kritika a szervezetet, hogy szélsőbaloldali ideológiát képvisel, alájátszik a feketék és fehérek közti feszültségkeltésnek és hagyja, hogy a nevében tüntetők erőszakoskodjanak. A helyzeten nem javít az alapítók hozzáállása sem, hiszen már korábban is egy áldozat családja kérte, állítsák le a tüntetéseket, mert már nem csak egy igazságtalanság elleni fellépésről van szó, hanem a társadalomnak ártanak vele, megosztóak és rasszisták. Alicia Garza, az egyik alapító szerint azonban a feketék nem lehetnek rasszisták, mert a rasszizmus egy társadalmi rendszer, nem csupán a másik emberrel szemben a bőrszíne alapján gyakorolt diszkrimináció.

A mostani erőszak kiváltója az úgynevezett „Ferguson-hatás”, ez volt az első város, ahol nagyobb tüntetést szervezett a Black Lives Matter 2014-ben, Michael Brown halálát követően. Azóta a rendőrellenes hangulat növekedett, az FBI szerint a rendőrgyilkosságok száma is nőtt és 28 százalékban a rendőrök elleni felfokozott gyűlölet hajtja őket. A szövetségiek jelentése szerint Baton Rouge-ban és Dallasban is a rendőrök elleni támadások elkövetőit a Black Lives Matter inspirálta. 

Honnan van pénze a szervezetnek? Nos, hiába tagadja Soros, hogy ő támogatná a tüntetőket, ugyanis az internet nem felejt, és feketén-fehéren le van írva, hogy nekik is utalt bőven: van mit a tejbe aprítani. A Washington Times írta meg még 2016-ban, hogy legalább 33 millió dollárt kaptak Soros Györgytől.

Már önmagában az is a gyanú árnyékát veti Sorosra, hogy a 2015-ben Baltimore-ban Freddie Gray rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála miatti tüntetéseket követő napokban a Nylít Társadalom Alapítvány memoban örvendezett amiatt, hogy „a jelenlegi események egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy felgyorsítsuk a helyi végrehajtó szervek által generált és fenntartott strukturális egyenlőtlenséget, egyúttal bevonjuk a reform alakításába és monitorozásába azokat a lakosokat, akiket Baltimore-ban a történelem során jogaiktól megfosztottak”. Egy ezt követő jelentésben pedig arról is beszámoltak, hogy a fekete aktivisták befolyásolni tudják a 2016-os amerikai elnökválasztást. Hát nem ordít ebből a kijelentésből, hogy aktívan akarja alakítani a folyamatokat? Ezért is utalt legalább 650.000 dollárt Soros a Black Lives Matternek, miközben más, rendőrellenes szervezeteket is támogatott. Természetesen a támogatás tényét akkor is tagadták. Ezeknek a tetteknek köszönhetően a Dallasban a Black Lives Matter tüntetésen megölt rendőrök miatt egy szintén dallasi, ráadásul afroamerikai rendőr beperelte többek között Sorost is, amiért buzdított a „rendőrök elleni harcra”. Sőt, azzal is megvádolta a spekulánst, hogy legalább 80 embernek és szervezetnek is fizetett azért, hogy tüntessenek.

Soros és a Nyílt Társadalom Alapítvány egyébként rendszeresen szervez előadásokat, ad pénzt és szólal meg a rendőrség leépítésének témájában. Nyilván nem érdekeltek abban, hogy rend és fegyelem legyen, minél nagyobb a káosz és az anarchia, annál jobb nekik! Ha az állam nem tud ellenőrzést gyakorolni a területei és a lakossága felett, megszűnik létezni. Végül is ez a végső célja Sorosnak...

Az Antifasiszták – rövidebb nevükön Antifák – egy lazán, országonként szerveződő szélsőbaloldali szervezet, nincs hivatalos vezetőjük, központjuk vagy strukturált szervezetük, éppen ezért nem lehet őket erőszakos tetteikért felelősségre vonni (mármint kollektíve, természetesen az egyes egyéneket lehet). Az Antifa Trump 2016-os megválasztása óta került különösen előtérbe, aktivizálták magukat.

Nem sok mindent lehet tehát tudni az antifákról, de a neten megtalálható manifesztójuk némi segítséget nyújthat. Egyből megtudjuk, hogy igazi szélsőbalosokról van szó, hiszen egymást elvtársnak hívják. Ezen felül az is bizonyos, hogy ők sem szívlelik a rendőröket, egyenesen az ellenállásra szólítják fel tagjaikat, mondván, a rendőrök mind Trump szavazók, ezért, ha lebuktatnak egy fasiszta, fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezetet, semmiképp se forduljanak a rendőrséghez. Tagjaiknak javasolják, hogy tanuljanak meg valamilyen harcművészetet űzni, továbbá járjanak utána, lakhelyükön milyen önvédelmi eszközöket hordhatnak maguknál és ezek mindig legyenek is náluk. 

Az Antifa egyik fő pénzügyi forrása az Alliance for Global Justice (Szövetség a Globális Igazságért). Az AFGJ pedig a Nyílt Társadalom Alapítványtól kap jelentős támogatásokat, mindemellett pedig a Tides Alapítványtól is, ami gyakorlatilag Soros egyik „pénzmosodája”, ezen keresztül is támogatja az általa fontosnak tartott ügyeket (Nyílt Társadalom Alapítvány utal pénzt a Tides Alapítványnak, ők pedig a támogatott szervezeteknek).

Az USA-ban választási év van, és Soros nagyon nem szeretné, ha Trump nyerne. Nem érdekli, hány város, kisvállalkozás ég le, hány ember hal meg, hiszen számára a cél szentesíti az eszközt és nincs az az összeg, amit szégyellene kifizetni azért, hogy elérje a célját. Az őrület pedig az elmúlt napokban, hetekben elkezdett átterjedni a világ más részeire is. Van-e köze egy ember halálának ahhoz, hogy Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Canberrában az emberek a rendőrökre támadnak és boltokat fosztanak ki? Nem. Ez már másról szól.

2020.06.06.

Több alkalommal is beszámoltunk már arról a (ki)képzési tevékenységről, amelyet a baloldali pártokat mozgató Soros-hálózat szervez Magyarországon, így készítve fel erőiket a 2022-es választási kampányra. A kipróbált Soros-zsoldosok rendszeresen tartanak képzéseket különböző tüntetések megszervezéséről, valamint a "polgári engedetlenség" alkalmazásáról, annak gyakorlatba ültetéséről. A Soros-féle szervezetépítési stratégiában kitüntetett szerepet betöltő Közélet Iskolája nevű lerakatról és a VIII. kerületi bázisukról szóló írásainkat ezúton is ajánljuk azon olvasóink figyelmébe, akiket érdekel a hálózat hatalomszerzése az önkormányzati világban.



Június 6.: Újrainduló (ki)képzések

Sorosék hálózatépítő tevékenységéről szóló régebbi írásaink ugyan jelentős médiafigyelmet kaptak, de a felkészítések intenzitása azóta csak fokozódott. Az is látható, hogy a komisszárok a nemzetellenes tevékenységüket és a Soros-kottát ma már nyíltan kiteszik az ablakba is: Milyen egy erős mozgalom? - online képzés a Közélet Iskolájában címmel rendezi meg ugyanis legújabb szeánszát a Közélet Iskolája, társszervezésben (Ugyan kivel mással?!) a drogtanyaként elhíresült Aurórával.

És most idézzük a Soros-zsoldosokat:

Ha rendszerszintű változást szeretnénk elérni, akkor a csoportunknak gazdasági, politikai és társadalmi hatalomra van szüksége. Ezen a képzésen arról lesz szó, hogy melyek lehetnek a hatalom formái és hogyan alakíthatjuk ezeket a nyomásgyakorlás eszközeivé. A képzés során összekötjük az elméleti anyagot a gyakorlati példákkal, és ezen keresztül gondolkodunk arról, hogy a szervezetek hogyan használhatják fel tudatosabban és előre kidolgozott stratégiák mentén a hatalmukat fontos ügyekben.

Tehát Sorosék már a (ki)képzés leírásának bevezetőjében beismerik:

  • gazdasági, politikai és társadalmi hatalmat akarnak csoportjaik számára
  • nyomásgyakorlásra készülnek
  • elméleti és gyakorlati képzést adnak a hálózat stratégia mentén történő használatára

Joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mégis kitől kaptak felhatalmazást a nyílt társadalom ügynökei a velük szemben álló, demokratikusan megválasztott nemzetállami kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra, meg gazdasági, politikai és társadalmi hatalom kiépítésére...

Ha mindez nem volna elég, azt is megjelölik, hogy milyen további kérdések mentén szervezik összejöveteleiket:

A képzésen ilyen kérdésekre keresünk közösen a válaszokat:
- A jelenlegi magyar politikai helyzetben mi kell a változáshoz?
- Mik a megnyerhető ügyek és hogyan tematizáljunk egy problémát?
- Mitől igazán erős egy társadalmi mozgalom?
- Mit tanulhatunk magyar és kelet-európai példákon keresztül a társadalmi változásról?

Ismerős, nem? Problémák beemelése a közbeszédbe, az áldozati, elnyomott státusz kivívása és mindezek bemutatása Magyarországhoz közeli, sikeres beavatkozási kísérleteken keresztül. Saul Alinsky nagyon büszke lenne rájuk!

A HaHa-s múltú politikusok egyre többször bukkannak fel a baloldalon, legutóbb Barabás Richárdból lett Újbudán alpolgármester.

Vigyázó szemetek az Egyesült Államokra vessétek!

Mint ismert, az Egyesült Államokban lassan hetek óta zajlanak olyan zavargások, amelyek mögött egyre inkább kirajzolódik Soros hálózata és a demokraták politikai számítása.

Az NYPD Hírszerző és Terrorizmusellenes csoportjának helyettes biztosa, John Miller múlt vasárnap este jelentette be: erős bizonyítékuk van rá, hogy New York Cityben, a békés tüntetések alatt kiprovokált erőszakos cselekmények előre eltervezettek. Az tüntető szélsőséges csoportok jóval a demonstrációk elkezdése előtt, a menet útvonalán, előre kiválasztott helyszínekre vonulnak.

Az anarchista csoportok célja a rombolás, hatalmas anyagi kár okozása és a tüntetőkre irányítani a felelősséget. A cél valószínűleg a két oldal, a demonstrálók és a rendőrség egymás ellen uszítása, végső soron a katonai közbeavatkozás kiprovokálása.

Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Államokban tomboló antifa-terrorral kapcsolatban Donald Trump is utalt rá a napokban: Soros György pénze áll a gyújtogatások és fosztogatások mögött.

Megálljt kell parancsolni!

Az eddigi írásainkban bemutatott képzéseket és a világszerte fokozódó Soros-féle nemzetellenes tüntetéshullámokat figyelembe véve, valamint emlékezve a Soros-hálózat mozgósítási tevékenységére a 2018 országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választás alkalmával, ideje volna határozottan fellépni a hasonló (ki)képzési tevékenységet folytató, idegen érdekek mentén politizáló NGO-kal és álcivilekkel szemben. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban vagy Izraelben is igyekeznek szoros törvényi kontroll alatt tartani ezeket az ellenséges szervezeteket.

Ma még csak a tisztjeiket képzik, illetve néhány önkormányzatot sikerült megszállniuk, azonban kétségünk sem férhet hozzá, hogy nemzetközi hálózatuk eltökélt a trianoni küldetés, tehát a magyar nemzet felszámolásának befejezésében.

2020.06.05.

Angela Merkel német kancellár 15 éve vezeti Németországot, és mindig képes volt meglepetéseket okozni. De mégis valahogy, a legutóbbi pálfordulása, az Európai Helyreállítási Alap belengetésével egy teljesen más dimenzióba helyezi a jövő Európai Unióját, előrevetítve az Európai Egyesült Államok eszméjét. Viszont számunkra, magyaroknak korántsem biztos, hogy ez az út, amin járni akarunk.

Soros-recept a gyakorlatban

Pár hete Angela Merkel közösen Emmanuel Macron francia elnökkel javaslatot tett egy 500 milliárd eurós tőkével rendelkező Európai Helyreállítási Alap felállítására, ami a koronavírus okozta gazdasági sokkokat hivatott orvosolni. Ezt fejelte meg nemrég az Európai Bizottság 250 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitellel, így a csomag összesen 750 milliárd euróra duzzadt. Ahogy korábban írtuk a pénzt Soros Györgynek és pénzügyi spekuláns társainak kedvező módon, kötvénykibocsátással teremtenék elő fedezetként pedig új még bevezetendő összeurópai adónemek szolgálnának. Ez egy tipikus balliberális pénzügyi koktél, ami amellett, hogy a spekulánsoknak igenis kecsegetető, a színfalak mögött egy burkolt szorosabb integráció gondolata bújik meg. Főleg, ha figyelembe vesszük a rejtett politikai üzenetet, hisz a pénzt majd 2058-ig kell visszafizetnie az Alapnak. De jelenleg képes bárki bátran kijelenteni, hogy 40 év múlva is lesz euró vagy Európai Unió?

Közös európai fiskális politika előszele

Merkel jól ráérzett a lehetőségre, hisz ilyen mértékű egészégügyi és gazdasági válsággal a történelem során senki nem találkozott, így a legtöbben vakon tapogatóznak. A COVID-19 óriási károkat okozott a gazdaság minden területén, kormányokat beleértve rengetegen kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, így egyszerre lehet több legyet ütni egy csapásra. Egyrészt az Európai Helyreállítási Alap által folyósított pénz tekinthető kvázi egy mézes madzagnak, hisz mindenkinek szüksége van pénzre a válságkezelés során. Mindezt minél gyorsabban, lehetőleg még nyáron, hisz óriási bajokkal küzdenek olyan déli országok mint Olaszország, Spanyolország és Görögország. Másrészt a pénznek ára van: a máig hiányzó közös európai fiskális politika, aminek az Alap tökéletesen megfelel kiindulópontként.

Németország nemcsak az EU, de a világ egyik legnagyobb gazdasága, amely óriási kitettséggel rendelkezik az egyes országokban. Vegyük például az egyik legnagyobb bajokkal küszködő Olaszországot, amely Németország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. Így az autó és gépészeti iparban bármilyen nemű megtorpanás óriási károkat okozhat nemcsak az olaszoknál, hanem a németeknél is. Természetesen a zavarosban a legjobb halászni, amit a németek az euróválság alatt is megtanultak. Németország a görögöknek nyújtott kölcsönügyleteken, közel 3 milliárd eurót, azaz 1 000 milliárd forintot nyert. Nem nehéz elképzelni, hogy most is hasonló mértékben segít majd a bajba jutott országokon, és kell a fedezet a visszafizetésre meg a profitra. Ennek tökéletesen megfelel az Európai Helyreállítási Alap nyújtotta pénzügyi segítség.

Közös teherviselés – Szorosabb integráció

A pénzügyi opportunizmus mellett jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mi történt a németekkel, akik eddig mindig vehemensen támadták a közös adósságterhet. Kvázi nem akarták ők soha finanszírozni a déli tagállamok adósságát. Viszont ha nem figyelnek, pont az ellenkezője fog törtnni. Igaz, a javaslat alapján a vissza nemfizetendő támogatást a tagállamok csak a COVID-19 okozta gazdasági problémák enyhítésére használhatják, és végképp nem a korábbi adósságok törlesztésére. Ahogy fentebb említettem a pénz kötvénykibocsátás követően fog keletkezni, mögötte viszont az egyes tagállamok külön-külön fognak adósként állni. Legalábbis elméletben, hisz nehéz elképzelni, hogy egy Olaszország, aki jelenleg is több mint 2 500 milliárd euró (875 000 milliárd forint) adósságon ül, ha valamilyen ok folytán nem tudna eleget tenni kötelezettségeinek, a németek vagy más gazdag tagország ne fizetné ki helyette. Senki nem akarná, hogy az EU becsődöljön (nem fizetés esetén) vagy veszélybe kerüljön az EU pénzügyi szempontból legjobb besorolása (AAA). Meg is érkeztünk a közös teherviselés európai gondolatához, amit a németek mindvégig elítéltek. Megjegyzem, helyesen, hisz a déli tagországok soha nem a fegyelmezett költekezésről vagy a szigorú költségvetési politikáról voltak híresek. Hova tűntek az eddig olyan hangos német konzervatív bölcsek?

A pénzügyi és gazdasági problémákon valószínűleg túlmutat a politikai lehetőség, a még szorosabb európai integráció megteremtése. Merkel számára akár presztízs kérdés is lehet „Európa megmentése”, hisz ez az utolsó kancellársága. Ugyanakkor legutóbbi kísérlete, a 2015-ös migráns válság nagyon balul sült el, és milliók lepték el ellenőrízetlenül Európát. Mindezek mellett Merkelnek határozottan kellett reagálni a Német Alkotmánybíróság minapi döntésére is, akik felülbírálták az Európai Bíróság korábbi döntését. Ezt a döntést fel lehet fogni az EU alkotmányos válságának is, ahol jelképesen a nemzetállamok és a föderalisták harca jelenik meg. Több mint valószínű Merkel úgy akar bevonulni a történelemkönyvekbe, mint az Európai Egyesült Államok egyik alapítója. Úgy tűnik képes ezért eddig saját és német konzervatívok elveit eldobni, a németek pénzét elherdálni és az adósrabszolgaság elmélyítését is bevetni. Vajon egy újabb kudarcos „Wir Schaffen Das – Megcsináljuk” lehetünk majd szemtanúi?

Soros-eszme: idejétmúlt nemzetállamok

Soros-blogja, a Project Syndicate már sokadszorra ráharapott a témára és formálódó Európai Egyesült Államokat párhuzamba állítja Németország születésével, ugyanis a mostani Németország gyökere is a XIX. századi nacionalizmusából táplálkozik. Csak úgy mint Olaszország, Németország is több kisebb autonóm területből állt anno, amelyek önállóan nem tudtak megbirkózni a növekvő és fejlődő világ kihívásaival. A cikk szerzője tulajdonképpen megkérdőjelezi a nemzetállamok akkori és több helyen ma is jelen lévő modelljét, egyenesen idejemúltnak tekinti őket. A balliberálisak a pénzügyi nyerészkedések mellett ezért is üdvözítenek minden olyan lépést, ami az integrációt még szorosabbá fűzi, és közelebb húz az Európai Egyesült Államokhoz. Az elmúlt időszak döntéseivel a német kancellár is – sajnos – beállt a sorba.

Merkel újra csalódást fog okozni?

Angela Merkel az elmúlt hetek döntései jelzés értékűek Európa számára, hogy a nemzetállamoknak befellegzett, és a jelenlegi német irány is a még szorosabb, nem nemzeti alapon működő Európai Unió felé mutat. Merkel a migránsok Európába való telepítésével egyszer már óriási csalódást okozott. Szerencsére az erős nemzetállamok, Magyarországgal az élén, ellene álltak a tervnek és mindennap folytatják a harcot a kudarcos Soros által dédelgetett Nyílt Társadalom ellen. Merkel ha túl feszíti a húrt, nemhogy megmentőként, de bukott európai politikusként fog bevonulni a Nagy Európai Államfők csarnokába.

Ezeket a cikkeket olvastad már?