Blogolj!
2019.12.14.

Az olasz hírügynökségek is beszámoltak arról a nemzetközi eseményről, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Tokiói Nemzeti Művészeti Központban megnyitotta a magyar és az európai művészetnek szentelt művészeti kiállítást. Az Agenzia Nova olasz hírügynökség beszámolója idézi Orbán Viktor kormányfő megnyitóbeszédét, amelyben arról beszélt a magyar kormányfő, hogy a magyarok innovatív emberek, és képesek olyan világszínvonalú remekműveket alkotni, mint „amiket itt láthatnak”. Ennek oka szerinte az, hogy a magyaroknak bizonyítaniuk kell a világnak, hogy szüksége van rájuk, és hogy a világ az előnyeit élvezi a magyarok létezésének. A beszámoló emlékeztet: a kiállítást a Magyarország és Japán közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulójának ünneplésére nyitották meg.

Orbán a családpolitikán keresztül dobja föl a házasságok számát – állítja a Valeurs Actuelles francia konzervatív heti hírmagazin cikke címében, megjegyezve, hogy a születési arányszám növelése érdekében a magyar miniszterelnök úgy határozott, hogy (a cikk szerint átszámolva) 30 500 eurót különít el minden egyes pár számára, akik a nő 41. születésnapja előtt házasodtak össze. Ennek a tartozásnak az egynegyedét törlik, ha a házaspárnak két gyermeke van, és az egyharmadát, ha három gyermek születik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a házasságok száma 20%-kal emelkedett az év első kilenc hónapjában. A regisztrált házasságok száma a legmagasabb 1990 óta, írja a lap. 2019 szeptemberében Magyarországon 29%-kal több házasságot regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. December elején a magyar kormány azt közölte, hogy már több mint 50 ezer pár igényelt ilyen engedményes kölcsönt. Arra még várni kell, hogy a 2019-es házasok több gyermeket vállalnak-e – utal a cikk a születési számok lassú javulására.

A Le Point francia konzervatív heti hírmagazin Magyarország brüsszeli befolyásának emelkedéséről ír annak kapcsán, hogy Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság új magyar biztosa – aki e minőségében Navracsics Tibor utódja – megkapta az Orbán Viktor miniszterelnök által nagyon vágyott portfóliót: az Európai Unió bővítését és a szomszédságpolitikát. A cikk szerint nem is kell csodálkozni annak okain, hogy a „budapesti nagymester” miért is érdeklődik annyira e két téma iránt, és azon sem, hogy Ursula von der Leyen beadta derekát a magyar kormányfő kívánságai kapcsán. November végén Orbán Viktor a Kossuth Rádióban világosan kifejtette motivációit, és maga is gratulált ahhoz, hogy Magyarország így „a biztonság szempontjából” a legbefolyásosabb pozícióhoz juthatott egy nemzetközi szervezetben.

2019.12.13.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a magyar származású amerikai milliárdos Soros György sokat tett annak érdekében, hogy a Brexit kimenetelét visszafordítsa. A brit választásokat követően fia, Alex konkrétan Nagy-Britanniában végéről delirál.

A britekkel szembeni ellenszenv nem újkeletű

Soros korábban számos alkalommal avatkozott be államok belügyeibe tiltott vagy éppen rendkívül ártalmas pénzügyi eszközökkel. Egyik ilyen elhíresült esete a Soros-alap által 1992 szeptemberében (a „fekete szerdán”) az angol font ellen indított támadás volt – azon ideológiai megfontolásból, hogy a szerinte az európai árfolyam-mechanizmusba („az euró előszobájába”) túlértékelten bejutott brit fizetőeszközt előbb-utóbb le kell értékelni. Az árfolyam jelentős esése nyomán az üzletember 1,1 milliárd fontot keresett az ügyleten, a brit kormány pedig ezt követően kikényszerült a mechanizmusból, mivel a fontot nem tudták a megfelelő szinten tartani. Öt évvel később közölt adatok alapján ez a Soros-akció 3,4 milliárd fontjába került Nagy-Britanniának.

Soros a 2008-as válság idején is a font gyengülésére spekulált, és várakozásai bejöttek; ún. rövid pozíciókat épített ki a brit fizetőeszköz ellen, melynek meggyengüléséből jelentős nyereséget szerzett. Nem mellesleg az 1997-es ázsiai válság idején az akkor túlértékeltnek tartott egyes ázsiai valuták (a thaiföldi baht, a maláj ringgat) esetében ugyancsak árfolyamcsökkenésre spekulált Soros, és bár Ázsia egy részén megutálták a válságon történő meggazdagodáson, ő mindig is büszke volt nyilatkozataiban arra, ha él a piac kínálta lehetőségekkel. Az esetek jól példázzák, hogy a milliárdos üzleti szemléletéből, gondolkodásmódjából mindig is hiányzott a nemzeti nézőpontok tisztelete és nem mellesleg az üzelmeiből következő károk hatásai kapcsán a megbánás.

Soros írná a szabályokat

Számos alkalommal hajtott végre ellentmondásos spekulációkat Soros György, és bár a milliárdos külön ideológiát gyártott kétes ügyletei igazolására, bírósági ítélet is elmarasztalja etikátlan kereskedelemben. Üzletemberként csak a profitot hajlandó szem előtt tartani, felelősségteljesebb magatartásra pedig csak akkor hajlandó, ha ő írhatja a játékszabályokat – derül ki egy interjújából.

- Üzletemberként nem tudom és nem is akarom figyelembe venni a tevékenységem társadalmi következményeit, az egyedüli célom profitot termelni – fogalmazott Soros György a CBS 60-Minutes nevű műsorában leadott, hírhedtté vált 1998-as interjújában. Tőzsdespekulánsként ezt az „elvet” többször bizonyította is, számos ország gazdaságát roppantotta meg a valuta shortolásával, vagyis azzal, hogy az adott ország pénznemének gyengülésére, bedőlésére „fogadott”. A legismertebb az angol font ellen indított támadása, amikor kis híján térdre kényszerítette a brit gazdaságot, és mialatt az embereknek lerombolta a megélhetését, ő maga közel egymilliárd dollárt keresett – olvasható a listverse.com-on.

A milliárdos irányítása alatt álló Quantum Fund befektetési alapkezelő legellentmondásosabb ügyleteiként említi a businessinsider.com az ázsiai valuták gyengülésére játszó spekulációit. Mint írták, a leginkább a thai baht és a maláj ringgit sérültek Soros offenzívájának köszönhetően, majd nem sokkal azután kitört az 1997-98-as pénzügyi válság is, amely Indonéziát és a Fülöp-szigeteket rögtön megrengette, de később Dél-Koreát, Hong-Kongot és Kínát is elérte. Thaiföld és Malajzia gazdasága 15-20 évvel vetült vissza a spekuláció, valamint az IMF válságkezelő megszorító intézkedési következtében – írja a Larouchepub.com.

Az álfilantróp pénzügyi terjeszkedésében, hálózatának kiépítésében a humanitárius érv sokszor csak mázként szolgált és szolgál, hogy elfedje a valós szándékokat. Az amerikai Glenn Beck, konzervatív politikai kommentátor kutatásában például olyan Soros-idézetek is szerepelnek, amelyek szerint a globális gazdaságot globális társadalomnak és globális döntéshozatalnak kell támogatnia, ebbe pedig nem fér bele a nemzetállami kormányok érdekérvényesítése.

Paradox módon Sorost egyébként sokan hibásnak tartják abban, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek, akik úgy vélik, hogy ő irányíthatta a háttérből a brit elit pénzügyi félelemkeltését és az EU vezetőinek nyilatkozatai mögött is őt látják megnyilvánulni. Többet ártott azonban ezzel, mint használt. Bár látszólag a maradást támogatta, bizony nem járt rosszul a milliárdos a kilépéspárti szavazatok győzelmével. Az angol nyelvű pénzügyi folyóiratok és honlapok már a népszavazás másnapján megírták, hogyan profitált az ismert spekuláns ismét a britek kárára.

A Soros család újra támad

A milliárdos még a Brexitről szóló népszavazás előtt figyelmeztetett: ismét Fekete Péntek lesz a tőzsdéken /ő csak tudja/, ha a britek a kilépésre voksolnak. Bejött a jóslata, a világ tőzsdéi jelentős eséssel reagáltak a történtekre. Soros az 1992-es fontspekulációhoz hasonlóan ebből is jól jöhetett ki, miután jelentős pozíciókat épített ki az aranykitermelő cégekben és az arany árfolyamát lekövető alapokban is.

Úgy tűnik, az alma nem esett messze a fájától, az utódként számon tartott Alex Soros friss Twitter bejegyzésében a konzervatív Boris Johnson prognosztizált nagyarányú győzelme kapcsán azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy annak vége lesz hamarosan, legalább is abban a formában, ahogy ő Nagy-Britanniát elképzeli.

Ahogy arról már szintén  beszámoltunk, Soros György a 2017. júniusi brit választások óta 400 ezer brit fontot (kb. 140 millió Ft) költött a Brexit-ellenes kampányra, célja a folyamat megakadályozása és egy új választás kiírása. A kampány vezetője a rendelkezésre álló információk szerint az a korábban ENSZ-főtitkárhelyettesként is dolgozó Mark Malloch Brown volt miniszter volt. Az egykori munkáspárti politikus Brown a kilencvenes évek elején a Refugees International-nél is tevékenykedett, amely a Soros Bosznia Tanácsadó Bizottság részeként működött (1993–94).

A fentiek alapján valóban időszerű volt, hogy a brit konzervatív párt sürgős nyomozást rendelt el a milliárdos Soros György ellen, mivel azt feltételezik, hogy több millióval támogatta a Brexit megállapodás létrejöttét, valamint azt, hogy váltsák le Boris Johnson miniszterelnököt

2019.12.12.

Erős csúsztatásokkal és pontatlanságokkal szemlézte a közelmúltban Magyarország eredményeit a hvg.hu az ENSZ által idén készített felmérésből, amelyben azt vizsgálták, hogy az Európai Unió tagállamai milyen mértékben felelnek meg a fenntarthatósági fejlődési céloknak. Nem tettek említést olyan területekről, amelyekben hazánk az éllovasok közé tartozik, míg más kategóriákban a valósnál jóval sötétebb képet festettek a helyzetünkről, eredményeinkről, s mindez jól példázza, miként működik az ellenzéki álhírgyártás. Az élelmiszer-biztonságról például lesajnálóan annyit írtak, hogy hazánk teljesítménye stagnál, ám elfelejtették megemlíteni, hogy ezt az előkelő negyedik helyen teszi. A fenntartható mezőgazdaságot is magában foglaló területen elért eredményeink alapján magunk mögé utasítjuk egyebek mellett Franciaországot, az Egyesült Királyságot, de a németeket és a svédeket, valamint a Benelux államokat is.

A klímavédelemben elért eredményünket – amelyet nehéz szinkronba hozni az ellenzék vádaskodásával, miszerint a kormánynak nincs zöldpolitikája – ugyancsak toporgásnak minősítette az ellenzéki lap, szintén elmulasztva megjegyezni, hogy a kontinens 7. helyezettje vagyunk ebben a kategóriában, megelőzve a mediterrán országok mellett az osztrákokat, a finneket, nem beszélve a rangsor végén kullogó Hollandiáról és Luxemburgról.

A hvg.hu megragadta az alkalmat, hogy a felmérés a liberális témaként ismert társadalmi nemek – vagyis genderek – közti egyenlőség kérdésében is elmarasztalja hazánkat. E tekintetben valóban a 26. helyen állunk a felmérés szerint, de érdemes megjegyezni, hogy ezt a kulturális sajátosságok is indokolhatják. Egy-egy mutatón belül számos alkérdést vizsgált az ENSZ. Itt például hozzáad vagy levon az országok érdemjegyéből, hogy a gyermekgondozás miatt a nők mennyi időre lépnek ki a munkaerőpiacról. Magyarországon, saját döntésük alapján, akár a gyermekük hároméves koráig otthon maradhatnak az édesanyák, míg Nyugaton ez nem jellemző. Hazánk tehát részben emiatt került a lista végére, bár ezt nem biztos, hogy a magyar nők annyira bánják. Ráadásul az ENSZ nem csak genderalapon foglalkozott az egyenlőtlenségek csökkentésével, s más megközelítésben, például az időskori szegénység csökkentésében a hetedikek vagyunk, megelőzve Belgiumot, az Egyesült Királyságot, és Svédországot is.

Az ellenzéki lap szintén egy helyben topogásnak minősítette helyezésünket a fenntartható és befogadó intézmények területén, ám ilyen kategória nem is létezik. Az ENSZ felmérésében olyan mutatók vannak, mint a Béke, igazság és erős intézmények, valamint a Fenntartható városok és közösségek. Utóbbi esetében számos ponton javultunk, így a gyilkosságok száma is csökkent, a bűnesetek bejelentésének a száma pedig nőtt hazánkban, ebben az unió második helyén állunk. Egyebek mellett javultunk a közbiztonság terén, valamint a vezetékes ivóvíz elérésében, mellyel több nyugati államot – Írországot, Olaszországot és Spanyolországot – is megelőzünk. Javultunk a hulladék-újrahasznosításban, és magyar lakosság körében nőtt az elégedettség a tömegközlekedéssel.

A felelős fogyasztás és termelés kategóriáját a hvg.hu meg sem említette, pedig ezen a területen Magyarország vezeti az uniós ranglistát, egyebek mellett a termékek és szolgáltatások előállítása során kibocsátott rendkívül alacsony kén-dioxid-mennyiség miatt. Pikáns adalék, hogy Luxemburg – ahonnan több, liberális elveket hangoztató uniós politikus, köztük a hazánkkal rendkívül kritikus Jean-Claude Juncker is származik – ezen a területen is sereghajtó.

A felmérés szerint az egyetlen olyan terület, ahol romlott Magyarország eredményessége, az oktatás, amelyben az ENSZ a 26. helyre sorolta be hazánkat, ami több szempontból meglepő: a költségvetésben 2010 óta évről évre nőttek az oktatásra fordított források, jövőre már 645 milliárd forinttal jut több erre a területre. A GDP-arányos ráfordítás mértéke meghaladja az uniós átlagot. A Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt, s az Academic Ranking of World Universities listája szerint tavaly öt magyar egyetem került a világ legjobb ezerje közé. Mindemellett a magyar kormány európai viszonylatban is kiemelkedően sokaknak biztosítja az ingyenes tankönyveket. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az OECD-országok átlaga szerint 13 diák jut egy tanárra, míg Magyarországon 10,5 diákkal foglalkozik egy pedagógus, s míg az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a fiatalok száma, tavaly mégis 800 fővel többen tettek sikeres érettségit, mint egy évvel korábban.

Nem kevésbé különös, hogy bár az ENSZ-kutatás szerint javultunk a tisztes munkakörülmények és a gazdasági növekedés terén, az EU-s listán csak a 18. helyet foglaljuk el. Ez azért érthetetlen, mert az unióban hazánk tudhatja magáénak az egyik legnagyobb ütemű – öt százalék körüli – gazdasági növekedést. Mindazonáltal a listán elfoglalt helyünkkel így is megelőzzük Franciaországot és a mediterrán országokat.

2019.12.10.

Elemzésünk célja, annak megállapítása, hogy a 2018. november 23. – 2019. november 23. közötti időszakban a 444. nevű hírportálon milyen mértékben jelennek meg az „ellenzéki” és a „kormánypárti” cikkek. Az aktív tarhálást folytató, 444.hu, amelynek főszerkesztője reggelente luxusvillából indul útnak, nehezen nevezhető független hírportálnak.

Háttérinformáció: 2014-ben Soros György alapítványától, az Open Society Foundations-tól 49 500 dollár (több, mint 10 millió forint) támogatást kapott a parlamenti választással kapcsolatos rendellenességek nagyközönséghez való eljuttatására.

A hírportálon a „Magyarország” címszóra megközelítőleg 700-800 cikk jelent meg. Ezen cikkeket tartalmuk szerint az alábbiak szerint kategorizáltuk:

  • A kormánypárt tevékenységét bemutató cikkek, kritikával és negatív tartalommal párosulva

Ebbe a körbe tartozó cikkek esetében a hírportál beismeri, hogy fontosak ezek a témák, és helyesli is, hogy vannak ilyen kezdeményezések, viszont ezek megvalósításának útját erős kritikának veti alá. Olyan témák tartoznak ide, mint a klímavédelmi konzulátció kezdeményezés, faültetési programok, sportrendezvények szervezése, naperőművek sokszorosítása, űrstratégia fejlesztése stb.

  • Egyértelműen a kormánypártot kritizáló cikkek (míg a fenti kategóriában némi pozitívummal is párosul)

Itt túlsúlyba kerülnek azok a cikkek, ami Magyarország nemzetközi szervezetekbe betöltött helyzetét kritizálja, gazdasági témák, oktatási kérdések, sajtószabadság, családtámogatás kritizálása, népességfogyás, állami tisztségviselők fizetésével és anyagi juttatásával foglalkozó cikkek stb.

  • Személyeskedő cikkek: családi/rokoni kapcsolatokat, anyagi körülményeket tárgyaló írások

Ezen kategóriába olyan véleménycikkeket találhatunk, ami a „NER 1. számú házaspárát”, Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő Louis Vuitton sálját vitattja, továbbá megtalálhatók még az Orbán Viktor és Tiborcz személyes találkozásait elemző cikkek, Mészáros Lőrinc vagyonosodával foglalkozó vélemények. Olyan jelzők is találhatók ebben a kategóriában, mint Rogán "Szupermodell" Cecília kormányzati modell, Fidesz-hű katonák, káderek.

  • Az ellenzék tevékenységét támogató és bemutató cikkek

Viszonylag kevés olyan cikk jelent meg, ami konkrétan csak az ellenzék tevékenységéről számolt volna be. Sokkal inkább hangsúlyosabb szerepet kapnak a kormány tevékenységét kritizáló cikkek.

  • A kormánypárt tevékenységét bemutató cikkek, az MTI-tól átvett hírközlések

Ha rangsorolni szeretnénk ezen kategóriákat, akkor az alábbi szerint alakulna:

2019.12.03.

Az Il Messaggero olasz napilap az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megszavazása kapcsán külön írásban, hosszan foglalkozik az EP-beli Jobbikkal, illetve annak egyetlen mostani képviselőjével, Gyöngyösi Mártonnal. A cikk nem huny szemet Gyöngyösi és pártja múltja felett, amikor úgy fogalmaz: ő „a szélsőjobboldalinak, néha neonácinak is tekinthető Jobbik egyetlen képviselője”, aki mégsem csatlakozott az olasz Liga párt Identitás és Demokrácia nevű szuverenista csoportosulásához, sem a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének csoportjához – vagyis azokhoz, akik von der Leyen Európai Bizottsága ellen szavaztak. A lap itt felidézi az Adnkronos olasz hírügynökségnek adott Gyöngyösi-interjút, amelyben a jobbikos politikus azt állítja, hogy pártja már nem szélsőjobboldal, hanem a „jobbközép”, és hogy ezt az evolúciót mintha még mindig nem érzékelnék jól Magyarországon kívül. A cikk szerzője a politikus angol nyelvű Wikipédia-oldala alapján leírja, hogy Gyöngyösi gyermekkorát Irakban, Egyiptomban, Afganisztánban és Indiában is töltötte, majd korai közgazdászi karrierjét és pártbéli felfutását ecseteli. A Messaggero kiemeli, hogy Gyöngyösi kezdetben a korábbi pártvezető, Vona Gábor asszisztense volt, és Vona épp nemrégiben hagyta el a Jobbikot. Az olasz lap a Le Figaro egyik régebbi cikkét felidézve emlékeztet arra is, hogy Gyöngyösi Márton 2012-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azt javasolta, Magyarországon vegyék nyilvántartásba a zsidó származásúakat, különösen a kormányban és a parlamentben jelenlévőket. Az akkor országgyűlési képviselő Gyöngyösinek az izraeli–palesztin konfliktus – a Le Figaro szerint – alkalmat kínált arra, hogy szerinte felmérjék a zsidó származású emberek számát, „akik bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára”.

A Visegrád Post nemzetközi portál francia nyelvű kiadása hosszú interjút készített Azbej Tristan államtitkárral, aki az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felel a magyar kormányban. Azbej szerint: „Magyarország keresztény ország, kereszténydemokrata kormány vagyunk”, és a magyarok egymásután háromszor adtak bizalmat az ezt a hitvallást képviselő, kétharmados parlamenti többségnek. „Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kereszténység a legüldözöttebb hit a világon” – mondja –, „miközben a 2015-ös migrációs hullám közelebb hozta a régiónkhoz a konfliktusterületek humanitárius katasztrófáit.” A magyar kormány úgy döntött, hogy nemcsak a biztonság gondolatát és európai elkötelezettségét tartja szem előtt, hanem megpróbál segítséget nyújtani a migrációt kibocsátó területeken is a helyreállításhoz. Az államtitkár szerint a kereszténydemokrácia lényege elsősorban nem a hit, hanem a keresztény kultúra védelme, a keresztény társadalmi tanítások elfogadása – az emberi méltóság, a család, a szomszédság iránti szolidaritás, a szubszidiaritás.

Az osztrák Tagesstimme cikkben számol be arról, hogy november 26-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy rangos és három napon át tartó, a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferenciát nyitott meg. Ez a maga nemében már a második konferencia, az elsőre 2017-ben került sor, emlékeztet a portál. Az esemény célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a kormányokat, a kormányzati és a nem kormányzati szervezeteket annak érdekében, hogy közösen válaszokat és megoldásokat keressenek a keresztények üldözésére. A statisztikák szerint az egész világon hite miatt üldözött minden öt emberből átlagosan négyen keresztények, idézi az írás a magyar kormányfő szavait, aki Európát viszont kritizálta, hogy mindeközben „hallgat”. Orbán pozitív példaként említette a Hungary Helps Programot, amelynek keretében Magyarország segíti az Irakban és Szíriában élő keresztény közösségeket.

2019.11.27.

A szomszédsági politika és a bővítési tárgyalások átruházása egy magyar biztosra az „az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikere” Magyarország számára, idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavait a szokásos pénteki, Kossuth Rádión elhangzott interjúból november 22-i beszámolójában az Agenzia Nova olasz hírügynökség. Az elmúlt tíz évben Budapestnek soha nem sikerült ekkora befolyást szereznie az Európai Unióban, és ez a szerep a következő öt évben „a legfontosabb” lesz; olyan kérdéseket érint, mint például a bevándorlás, a biztonság- és az energiapolitika, miután Várhelyi Olivér biztosként a Kaukázussal és Azerbajdzsánnal is foglalkozik majd. Orbán szerint felülkerekedtek a Várhelyi jelöltségének meghiúsítására tett belső és külső ellenzéki erőfeszítéseken, beleértve Soros Györgyöt is.

A Corrispondenza romana (CR) római székhelyű olasz katolikus hírügynökség november 15-én tájékoztató írást közölt a magyar parlament által még tavaly elfogadott „Stop Soros” törvényi szabályozásról, amely „felhatalmazza a belügyminisztert a migrációt támogató és a nemzetbiztonságot veszélyeztető NGO-k (nem kormányzati szervezetek) betiltására”. A cikk emlékeztet: a törvényt a média nevezte el így, utalva Soros Györgyre, a magyar származású amerikai milliárdosra, aki „nem kormányzati szervezeteket és a tömeges migrációt támogatja Európa iszlámmá tételéhez és keresztény identitásának megsemmisítéséhez”. A törvény lényegében előírja, hogy a bevándorlókat segítő nem kormányzati szervezeteknek 25%-os külön adót kell fizetni az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében, és a szabályozás megalkotói lehetővé kívánták tenni veszi egy NGO betiltásának lehetőségét, amennyiben a nyomozást követő vizsgálatok szerint működése veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Ezenkívül a migrációt támogató szervezeteknek adót kell fizetniük a külföldi források, illetve kapott eszközök után, a humanitárius célokra felhasznált finanszírozás esetleges mentességével.

A frankofón Le Courrier du Vietnam beszámolója szerint a Vietnami–Magyar Baráti Társaság Hanoi városi tagozata kongresszust szervezett, hogy áttekintse és értékelje tevékenységét a szervezet előző, 3. ciklusa alatt, és hogy meghatározza a 2019–2024 közötti 4. időszak fontosabb feladatait. A társaság fő tevékenysége a saját hídszerep előmozdításának folytatása a két ország közötti gazdasági, kulturális, sport- és turisztikai kapcsolatokban, a többi közt új ágazatok fejlesztése, kulturális tevékenységek és beruházási együttműködések szervezése révén, illetve a Vietnam és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából véleménycsere megszervezésével a két nemzet tagjai között. A 2003-ban létrehozott baráti társaság nyolc fiókszervezettel és több mint 400 taggal működik több ágazatban és településen.

2019.11.25.

Udvarhelyi Tessza neve ismerős lehet Olvasóinknak: az önkormányzati választásokon a Józsefvárosban induló és a polgármesterséget el is nyerő “független” - valójában az ellenzéki pártok támogatását élvező - volt rádiós műsorvezető, Pikó András kampányfőnöke volt. Udvarhelyihez köthető a nagy vihart keltett személyes adatokkal való visszaélés gyanúja és az emiatt indított nyomozás, amelyet azóta megszüntettek; nem volt elegendő bizonyíték.

Most azonban szeretnénk felhívni a figyelmet egy szervezetre, amelynek társalapítója Udvarhelyi Tessza, és amelynek kuratóriumához Pikó András is csatlakozott 2018-ban. Jelen írásunkban feltárjuk a “civil” és “független” polgármester és kampányfőnöke mögött álló, több, Soros által támogatott szervezethez köthető közhasznú alapítvány, a Közélet Iskolája tevékenységét és kapcsolatait, illetve a magyarországi választásokkal kapcsolatos szervezkedéseiket.

A Közélet Iskolája “közösségi oktató és kutató központot” 2014-ben alapította Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann és Szabó Diana. Mindhárman A Város Mindenkiért csoportból ismerték egymást, amelynek Udvarhelyi alapítója volt. A Város Mindenkié csoportról és tevékenységükről több írásunkban is beszámoltunk már, elsősorban Sebály Bernadett aktivistának Szél Bernadett ex-LMP politikushoz fűződő szoros kapcsolata kapcsán. Sebály a Közélet Iskolájának rendszeresen tart képzéseket, de erről majd később.

Manifesztójuk szerint a Közélet Iskolája célja a “demokratikus kultúra fejlesztése és a kirekesztett emberek társadalmi részvételének elősegítése” mégpedig többek között “az állampolgári részvételhez szükséges RADIKÁLIS tudás termelésével”. Négy alaptevékenységük az oktatás, a kutatás, a stratégiai tervezés és könyvkiadás. A Közélet Iskolája, vagyis annak irodája fizikailag az Aurórában található, itt tartják legtöbb képzésüket. Abban az Aurórában, amely számos Soros-fiókszervezet részére biztosít irodát, és amelyet a józsefvárosi jegyző ideiglenesen be is záratott, mivel kábítószer-terjesztőket találtak a szórakozóhelyen. Az Auróra biztosított teret egyébként a 2017-es józsefvárosi időközi képviselőválasztási kampánynak, amelyet szintén Udvarhelyi Tessza vezetett: itt zajlott az eredményváró, és a kampányértékelő is. Az Auróra hivatalos támogatói között ott van a Nyílt Társadalom Alapítvány, partnerei között pedig ott találjuk a Szivárvány Missziót, az Alternatíva Alapítványt, és a Budapest Pride-ot is. Mondanunk sem kell, kit és mit képviselnek ezek a szervezetek.

A Közéleti Iskolája támogatói között ott találjuk a Nyílt Társadalom Alapítványt, a Civil Kollégium Alapítványt és az Ökotárs Alapítványt is. Partnereik a teljesség igénye nélkül:

  • Artemisszió Alapítvány
  • Auróra
  • Civilizáció
  • Friedrich Ebert Alapítvány
  • Kettős Mérce
  • A Város Mindenkié

Azoknak, akik olvasták már írásainkat, ismerősek lehetnek ezek a nevek, és ez nem véletlen: mind a Soros-hálózat részét képezik. És a Közélet Iskolájánál összefutnak a szálak…

Mielőtt kitérnénk a Közélet Iskolája által szervezett programokra és a választásokkal kapcsolatos szervezkedéseikre, nézzük meg, kik dolgoznak vagy önkénteskednek az álcivil szervezetnél (a honlapon elérhető információk alapján).

Udvarhelyi Tessza: kulturális antropológus és környezetpszichológus, a Közélet Iskolája társalapítója és ügyvezetője. Pikó András kampányfőnöke volt az októberi önkormányzati választáson, de már korábban is iránított kampányt Józsefvárosban időközi képviselő választáson (Bolba Márta képviselőjelöltet segítették). Interkulturális tréner volt az Artemisszió Alapítványnál, innen megmaradt velük a jó kapcsolat. 2009-ben több társával együtt alapította meg a korábban általunk már többször bemutatott A Város Mindenkié csoportot.

Dániel Anna: pénzügyekért és adminisztrációért felel. Ugyan a honlapon nem így szerepel, teljes neve Udvarhelyiné Dániel Anna: ő Udvarhelyi Tessza édesanyja, amire abból is lehet következtetni, hogy az alapító okiratban Tessza címeként ugyanaz van megadva, mint a tanúként aláíró Udvarhelyiné Dániel Annánál.

Vujovits Júlia: A Közélet Iskolája kommunikációs és irodavezető munkatársa. Szociológiát tanult, kedvenc területei a társadalmi nemek (magyarul genderideológia) és a feminista várostervezés, jelentsen ez bármit is.

Fernengel Ágnes: a Közélet Iskolája oktatási programfelelőse, szociológus. Ideológiailag minden bizonnyal megfelelően képzet, hiszena CEU-n tanult és a hazánkban oly mély gyökerekkel és hagyománnyal rendelkező posztkolonializmussal is foglalkozott már.

A kuratórium tagjai

Szántó Diana: a Közélet Iskolája egyik alapítója, az Artemisszió Alapítvány elnöke és szakmai vezetője. “Érdeklődésébe” tartozik a nemzetközi migráció, a “globális nevelés” (nem tudjuk, csak sejtjük, hogy ez mit takarhat) és az interkulturális kapcsolatok. Nem nehéz belátni, hogy egy vérbeli globalistával állunk szemben, ugye?

Makádi Zsófia: a kuratórium elnöke. A honlapon elérhető információk szerint több időt töltött az Artemisszió Alapítványnál, a Habitat for Humanitynél és jelenleg a NIOK Alapítvány munkatársa. A NIOK Alapítvány olyan szervezetekkel működik együtt, mint a Magyar Helsinki Bizottság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, az Amnesty International és a Habitat for Humanity. Magyarul: Sorossal.

Ivány Borbála: jogász, 2010 óta dolgozik a Helsinki Bizottságnál, emellett A Város Mindenkié által létrehozott Utcajogász alapítója, amelyről szintén írtunk már.

Balog Gyula: érdekes, hogy a honlapon külön kiemelték, hogy ő a kuratórium egyetlen férfi és szegénységben élő tagja. “Gyula 44 évvel ezelőtt kezdte a politikai aktivizmust, 12 évesen. 15 évesen már képzéseket tartott, majd az agitációs-propaganda szervezői és képzési munkában mélyedt el. Sajnos a rendszerváltást alkoholmámorban élte át, de 94-től absztinens.” Ezt szintén a honlapon írják, ahogy azt is, hogy A Város Mindenkié csoport tagja az alakulástól kezdve.

Ugyan a honlapon jelenleg nem szerepel a kuratórium tagjai közöt, de a 2018-as éves beszámolójuk alapján egy új taggal bővültek: Pikó Andrással, Józsefváros most megválasztott polgármesterével, akinek mint azt már említettük, Udvarhelyi Tessza volt a kampányfőnöke.

Külső munkatársak

Dósa Mariann: szociálpolitikus, a Közélet Iskolája társalapítója, 2009 óta (tehát alakulástól kezdve) A Város Mindenkié csoport tagja.

Sebály Bernadett: sokszor emlegettük már A Város Mindenkié felforgatóját, Szél Bernadett kis aktivistáját. A Közélet Iskolája képzéseinek egy részét ő tartja.

Szabó Mónika: szociológus, genderpropagandista - bocsánat, társadalminem kutató -, egyetemi oktató (az ELTE PPK ajdunktusa), egyik fő szakterülete a feminizmus. Nem ideológiai átnevelő…

Mráz Attila: a TASZ munkatársa, 2017-ben a CEU-n szerzett PhD fokozatot.

Bár a honlapon külön itt nem szerepelnek, az általunk már bemutatott Jogriporter Alapítvány is tartott már a Közélet Iskolája keretén belül videós képzést, méghozzá a CEU-n.

A képzésekről feltöltött fényképalbumokban pedig arra is rátaláltunk, hogy időnként a Soros zsebpénzén élő Gulyás Marcit is elhívják időnként fejtágításra.

A képek elérhetőek az interneten, a 2018-as országgyűlési választás előtt készültek.

A háromnapos képzés témája is a választás volt, a beszámoló szerint “a magyar választási rendszer aránytalan és igazságtalan működéséről” beszélgettek, arról a választási rendszerről, amelyben valahogy most mégis nyerni tudtak. Bizonyára október 13-a óta már másképp látják.

"Állampolgári újságírás" képzésüket a Mérce újságírója, A Város Mindenkié csoport egyik tagja, a CEU-n végzett Ámon Kata tartotta az Aurórában. A hölgy rendszeresen szidja a magyar családpolitikát, cserébe sajnálkozik az Iszlám Államhoz szökött, brit állampolgárságától megfosztott muszlim tinilány sorsán és a CEU “elüldözésén”, ami óta még mindig itt vannak.

Az “akciószervezésről”, nevezetesen tüntetésszervezésről és polgári engedetlenségről szóló képzést (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/akcioszervezes-kepzes-a-kozelet-iskolajaban) - nahát, micsoda véletlen, a “nagy” ellenzéki tüntetések kezdete előtt nem sokkal - egy évvel ezelőtt, 2018 novemberében tartották a Közélet Iskolája megbízásából Karlik Cintia a Budapest Pride részéről, Döme Zsuzsanna a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviseletében, és Misetics Bálint, a polgári engedetlenség szakértője (Sebály Bernadettel közösen írtak erről könyvet). Misetics egyébként Karácsony Gergely főpolgármester kérésére A Város Mindenkiért csoport tagjaként hajléktalanügyben fogja segíteni a fővárost. Döme Zsuzsanna sem maradt hoppon, ő Ferencvárosban lett alpolgármester.

A Közélet Iskolája nyári egyetemeket is szervez, amelyre politikusokat is meghívnak. 2017-ben az akkor még LMP társelnök Szél Bernadett látogatta meg őket egy panelbeszélgetés résztvevőjeként. Ezután levetítették az “Egy diktátor megbuktatása” című filmet, amely a szerb Otpor mozgalom által megbuktatott Milosevicsről szól. Kevésbé érdekes programmal, annál érdekesebb címmel rendezték meg a nyári egyetemet 2018-ban, a téma “Ellenállás diktatúrában” volt. Mert egy diktatúrában álcivil szervezetek, amelyek radikális tudásátadást hirdetnek és ellenzéki jelölteknek kampányolnak, egyáltalán létezhet, pláne, nyári egyetemet meg képzéseket szervezhet. Hogyne.

El is érkeztünk a legérdekesebb rendezvényhez, a 2019. február 22-23. között zajló Közös Városunk konferenciához és az azt követő önkormányzati képzéshez, amely egyértelműen az idén októberben tartott önkormányzati választásokra való készülést kezdte meg. A konferencián előadóként részt vett Pikó András és Baranyi Krisztina, moderátorként felbukkant Misetics Bálint is.  A konferenciát követő képzést Sebály Bernadett tartotta, a műhely témái a választási rendszer működése és “lehetséges civil stratégiák a választásokkal kapcsolatban” voltak.

Látható, hogy a Soros-szervezetek és az ott dolgozók között ha megpróbáljuk felgöngyölíteni a kapcsolatokat, egy nagyon bonyolult, szinte pókhálószerű rendszer rajzolódik ki előttünk. Ők pedig továbbra is állítják magukról, hogy függetlenek és civilek. Mi pedig lerántjuk róluk a leplet.

2019.11.18.

Ahogy arról már beszámoltunk, Soros György milliárdos befektető a 2017. júniusi brit választások óta 400 ezer brit fontot (kb. 140 millió Ft) költött a Brexit-ellenes kampányra, célja a folyamat megakadályozása és egy új választás kiírása. A kampány vezetője a rendelkezésre álló információk szerint az a korábban ENSZ-főtitkárhelyettesként is dolgozó Mark Malloch Brown volt miniszter volt. Az egykori munkáspárti politikus Brown a kilencvenes évek elején a Refugees International-nél is tevékenykedett, amely a Soros Bosznia Tanácsadó Bizottság részeként működött (1993–94).

Azt is mondhatnánk, hogy éppen ideje volt, ugyanis a brit konzervatív párt sürgős nyomozást rendelt el a milliárdos Soros György ellen, mivel azt feltételezik, hogy több millióval támogatta a Brexit megállapodás létrejöttét, valamint azt, hogy váltsák le Boris Johnson miniszterelnököt.

Soros, akit világszerte arról ismernek, hogy „az az ember, aki tönkretette Anglia bankjait”, megközelítőleg 3 millió fontot fektet bele Alapítványával egyetemben a Brexit-ellenes kampányba. Soros Nyílt Társadalom Alapítványa, New York székhellyel, számos EU-melletti csoportnak küldött anyagi támogatást, mint a Best for Britain csoportnak is.

A Best for Britain egy olyan weboldalt készített, ami megmondja az embereknek, hogyan kell taktikai úton szavazni az EU-ban való maradást támogató jelöltekre. Ami pedig sikeres eredmény esetén, megsemmisítené Boris Johnson többségi reményét. Alapvetően a fejlesztés mögött olyan pártok állnak, mint a liberális demokraták, a zöld pártok, akik aláírták egy egyezséget az Unite to Remain néven, és ennek keretében dolgozták ki a fentebb megnevezett weboldalt.

A magyarországi születésű Soros György 1992-ben vagyonát jelentősen gyarapította a fekete szerdai események történései Nagy-Britanniában. Soros elmondása szerint mély szeretete Anglia iránt arra készteti, hogy egy olyan tragikus hiba ellen kampányoljon, mint a Brexit.

Nemrégiben elmondta, hogy a Brexit-ellenes tevékenységekhez nyújtott pénzeszközeit "nem partizán vagy választási célokra használták fel. A brit közvélemény oktatására használták fel."

2017 óta, a BfB 2.7 millió fontot kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Az Alapítvány londoni fiókjának számláján, ami egy irodaházat oszt a Westminiszterben más Brexit-ellenes szervezetekkel, köztük az Open Britan és az Európai Mozgalmakkal. A Facebooknak nagy szerepe van a választási kampány során, ezért a BfB a hirdetésekbe 613 ezer fontot fektettek be, 2018 októbere óta.

A BfB taktikai szavazási eszköze, a GetVoting.org azt jósolja, hogy ha a fennmaradó szavazók 30 százaléka ilyen módon használja szavazatát, akkor megakadályozza, hogy a konzervatívok többséget nyerjenek az Egyesült Királyságban.

Az Unite to Remain csoport vezetője Heidi Allen, véleménye szerint a 60-ból 44 hely esélyes a nyerésre, ha a taktikai szavazást használják.

A december 12.-i választásokon a Liberális Demokraták a paktumban lévő másik két párt ellenében 43 területen, a zöldek pedig 10 területen fognak indulni. Ms Allen azt mondta el, hogy „a modern brit politikai életben példa nélküli az ilyen jellegű megállapodás”.

Andrew Percy, aki 2010 óta az Egyesült Királyság parlamentjének tagja, azt mondta: „Felszólítom a választási bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg, hogy történt-e a kiadási szabályok megsértése, és tisztázza, hogy a Nagy-Britannia ezeket a tengerentúli milliókat mire költi.”

„A szabályok világosak: az ilyen mértékű külföldi adományokat nem lehet választási kampányra költeni.”

„Szükségünk van tisztességes és egyenlő versenyfeltételekre - és ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy a brit nép demokratikus akaratának megtévesztését célzó hardcore csoportok ne szolgáljanak a tengerentúli pénzzel az ország választásainak befolyásolására.”

2019.11.16.

Az olasz nyelvű Tribuna Economica tekintélyes gazdasági napilap november 11-én magyar gazdasági csodáról ír beszámolójában, melyben az áll, hogy Rómában „Focus Ungheria” címmel szemináriumot tartottak, amit az Olasz Kereskedelmi Kamara szervezett az olaszországi magyar nagykövetséggel és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az olasz fővárosban. A rangos nemzetközi eseményt a Palazzo Falconieriben, vagyis Falconieri-palotában a Magyar Akadémián tartották. A szeminárium konkrét lehetőségeket kívánt teremteni az olasz gazdasági szereplők számára, hogy ott behatóbban is megismerhessék Magyarország adó-, pénzügyi és jogrendszerét, amely – a főbb makrogazdasági mutatók fényében – „a legnagyobb gazdasági növekedési ütemmel büszkélkedhet az európai országok között”. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy aktívan hozzájáruljon az olasz vállalkozások nemzetközivé válásának lehetőségeihez a közép-európai országban – a rangos felszólalók jelenlétének köszönhetően is szem előtt tartva azt a számos előnyt, amelyek a mai napig ideális gazdasági partnerré teszik Magyarországot.

„Az euró hiba volt” – A Magyar Nemzeti Bank kilépési mechanizmust szorgalmaz címmel közölt cikket a Huffington Post olasz kiadása a Financial Times beszámolójára hivatkozva, miszerint Matolcsy György jegybanki elnök a közös valutáról mint „francia csapdáról” beszél. A cikk szerint az Európai Központi Bank új elnöke, Christine Lagarde első beszédének napján Matolcsy elnökének szavai zajt kelthetnek, miután egy kilépési mechanizmus bevezetését is felveti az „eurócsapda” miatt. A Huffington Post itt utal arra, hogy az olasz fősodratú politikában is fölmerült a magyar javaslathoz hasonló megoldás. A lap idézi Matolcsyt arról is, hogy meg kell szabadulni attól a „káros dogmától”, amely szerint az euró volt a következő „természetes” lépés Nyugat-Európa egyesülése felé. A közös európai valuta egyáltalán nem lehetett sikeres, mert az előfeltételek szinte egyikét sem teljesítették. A cikk fő üzenete, hogy a csatlakozó országok reálgazdasága sosem tudott közel kerülni a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez.

Goran Knezevic szerb gazdasági miniszter Budapesten tartózkodik, hogy részt vegyen Belgrád és Budapest Közös Gazdasági Együttműködési Bizottságának ülésén – tudósított november 12-én az olasz Agenzia Nova hírügynökség. A szerb sajtó szerint – írják – a miniszter a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel való találkozón elnököl. Az ANSA olasz hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a magyar ipari termelés volumene szeptemberben meglepetést is okozva, új erőre kapott, jóval meghaladva az előzetes várakozásokat: a munkanapokhoz igazítva 9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt már az Erste Group Research feljegyzésére hivatkozva írja a hírgyűjtő portál, a magyar statisztikai hivatal friss adatai alapján.

Magyarország stratégiai szövetségre törekszik Oroszországgal és Törökországgal címmel november 8-án cikket közölt Deutsche Wirtschafts Nachrichten német gazdasági lap, amely szerint Orbán Viktor kormányfő jelentősen bővíti kapcsolatait a két meghatározó hatalommal. Azt is írják, hogy Magyarország jelenleg az egyetlen ország Európában, amely megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban.

2019.11.14.

A milliárdos Soros György az USA számos államában is több ezer dollárt juttatott a Demokrata jelölt ügyészek támogatására választás alkalmából. Az USA-ban a megyei elöljáró testületekben egyes tisztségviselőket, mint a sheriffet vagy a kerületi ügyészt a szavazók közvetlenül választják meg. Ez a pénz azon liberális erőfeszítések megvalósulásnak része, ami azt célozza meg, hogy alakítsák át az állam büntető-igazságszolgáltatásának rendszerét. A progresszív demokraták többször is megkíséreltek reformokat ennek átalakítására, ami elsősorban a bűncselekmények elkövetésének csökkentését célozta meg, számos egyéb célkitűzés mellett.

Soros kiadásait körülbelül három évvel ezelőtt kezdte meg az igazságszolgáltatási rendszer támogatására, amikor több mint egymillió dollárt fektetett a „Biztonság és igazságosság” elnevezésű csoportokba, amelyek anyagi támogatást nyújtottak két új kerületi ügyvéd megválasztásában Louisiana és Mississippi körzetében, és egy harmadik újraválasztására - Hinds County, Miss, DA, Robert Shuler. Smith - akit azóta a Mississippi főügyész azzal vádolt meg, hogy nem megfelelő információt szolgáltatott az alpereseknek – már nincs a hivatalban.

Mississippi körzetbeli ügyvédje, aki Soros segítségben részesült, Scott Colom, nyolc hónapig képviselte az állam keleti részének négy megyei szakaszát. Colom egy interjúban elmondta, hogy új pozíciójában az erőszakos bűncselekmények elkövetésének csökkentésére összpontosított, miközben megpróbálta megakadályozni, hogy ne terheljék túl a helyi börtönöket az első alkalommal az alacsony szintű kábítószer-elkövetőkkel.

Más jelöltek is megtalálhatók azon személyek között, akit Soros György finanszírozott. Ilyen személy Buta Biberaj, aki a Demokraták színeiben indult. A rendelkezésre álló adatok szerint 260.000 USD kapott, a Justice and Public Safety PAC nevezetű szervezettől, mely szervezetet Soros György támogat. A milliárdos további anyagi juttatást nyújtott 1 millió dollár keretében Parisa Dehghani-Tafti-nak, aki Arlington County ügyvédje, valamint Steve Descana-nak is.

Az egyik Soros György által támogatott jelölt Larry Krasner, a kampánya során azzal viccelődött, hogy egy olyan karriert épített fel, ami teljes mértékben a választásra alkalmatlanná tette. Krasner 7 millió dollárt kapott Soros Györgytől. Hivatala elfoglalása után tucatnyi ügyésztől tisztította meg a körzeti ügyvédi irodát. A Krasner által felmondott személyek elsősorban az embergyilkossági osztályból, a kábítószer-végrehajtásból és a polgári vagyon elkobzásáért felelős egységekből származtak. Nem minősül egyedülállónak, hogy a Soros-győztesek hivataluk elfoglalása után tisztogatásba kezdtek a szakemberek körében.

De nem mondható minden befolyásolási kísérlet sikeresnek. 2018-ban a kaliforniai államban tartott ügyészi előválasztások kudarccal fejeződött be. Genevieve Jones-Wright, aki részt vett a Demokrácia Szövetség által szervezett panel-beszélgetésen, 1.5 millió dollárt kapott a milliárdostól, aki viszont elvesztette a választásokat.

Soros jelöltjei nemrégiben 5.000 dollár adományt küldtek az Albemarle County ügyvéd-jelöltnek, név szerint Jim Hingeleynek, akinek kampányának fókuszában az állt, hogy szabálysértési mértékű büntetéseket alkalmazzanak, a börtön túlzsúfoltság elkerülése érdekében. A Soros által támogatott jelöltek ideológiája megegyezik támogatójukéval: általánosságban véve ellenzik a halálbüntetést, és a marihuána birtoklásának üldözését, valamint törekesznek a bebörtönzések arányának csökkentésére, továbbá a túl szigorú büntetést a büntetőjog anomáliájának tartják. Bár a megcélzott pozíció nem tűri a pártosságot, az összes lényeges kérdésben a demokraták programját sulykolták, miközben magukat „progresszív reformistának” titulálják.

Soros már évek óta csendesen támogatja az ügyészek kerületi pozíció megszerzésére irányuló előválasztást, a büntető-igazságszolgáltatási rendszer átalakítására tett erőfeszítésének érdekében. 2017-ben egy találkozót szervezett a Demokrácia Szövetségnek, ami a baloldal egyik legnagyobb adományozói hálózatát foglalja magában.

Olyan államokban is támogatott jelölteket, mint Florida, Illinois, Mississippi, Louisiana, Texas. Ezek a szervezetek vagy a Soros által támogatott PAC-on keresztül jutottak pénzhez, vagy pedig közvetlenül Soros nyújtott számukra segítséget a Jog és Biztonság nevezetű csoportokon keresztül.

A Floridai Jog és Biztonság csoport megközelítőleg 1.4 millió dollárt kapott. A floridai jelölt kampányának egyik hangsúlyos eleme, hogy „meg kell szüntetni az elfogultságot. Az azonos bűncselekménnyel vádolt alperesek ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, függetlenül a háttértől, vagy faji származásuktól”.

A milliárdos továbbá több mint 3 millió dollárt juttatott hét helyi ügyvédi-kerületi kampánynak 6 államban az elmúlt évek folyamán. A pénzéből afroamerikai és spanyol jelölteket támogatott ezekre a jelentős szereppel bíró helyi pozíciók betöltésére. Ezen személyek Sorossal hasonló gondolatokat osztanak, mint például a faji egyenlőtlenségek csökkentése a büntetések kiszabása során, valamint a kábítószer-elkövetők javítási programokra való irányítása a tárgyalás helyett.

Ez messze nem a legkézzelfoghatóbb progresszívnak nevezhető intézkedés, hogy támogassák a büntető igazságszolgáltatás reformorientált jelöltjeit, külső befolyás által.

A reformcsoportok évek óta igyekeznek kidolgozni egy olyan új büntetőpolitikát, melynek következtében sikerülne a bebörtönzési arányokat csökkenteni. A liberális adományozók már régóta adtak támogatásokat a különböző civil szervezeteknek, a Soros által támogatott Nyílt Társdalom Alapítvány például a drogpolitika és a büntetőigazságszolgáltatás reformjával foglalkozik, és más reformcsoportokat is támogatott, például a kaliforniai Biztonsági és Igazságügyi Szövetséget.

A Soros által finanszírozott Új-Mexikó PAC-tól származó 107 000 dollár segítette Raul Torreznek, a Demokrata Kerületi Ügyvédi Iroda elsődleges nyerésében 2: 1 arányban Albuquerque Bernalillo megyében. Torrez republikánus ellenfele nem sokkal később kikerült az általános választásokról, hivatkozva a Soros által támogatott jelöltnek az általános választásokon való potenciálisan túlzott költségeire.

Noha Soros 2015-ben és 2016-ban komoly költségekkel támogatta a jelölteket, a következő években várhatóan fokozódni fog a helyi ügyészek kampányainak szélesebb körű elterjedése, a hosszabb távú tervezés és a jelöltek toborzása révén. Egy biztonsági és igazságügyi csoport már szerveződött Ohioban, az ottani kampányfinanszírozási jelentések szerint.

A Soros által támogatott jelöltek azt állítják, hogy soha nem találkoztak Sorossal - hasonlóan más kerületi ügyvédjelöltekhez, amelyeket ebben az évben a demokratikus milliárdos támogat. Azt mondták, hogy nincs semmi közük ahhoz, hogy több százezer dollár jön a kampányuk támogatására.

Ezeket a cikkeket olvastad már?