2019.03.19.

Az Il Primo Nazionale olasz napilap 2019. március 16-i beszámolója Orbán nemet mond a multikulturalizmusra: „Magyar gyerekekre, nem pedig bevándorlókra van szükségünk” címmel jelent meg. A téma kapcsán a cikk felidézi a magyar kormányfő korábbi, a CNS News-nak adott interjúját is, amelyben Orbán Viktor megerősítette saját alkotmányuk fontosabb alapvetéseit: „Magyarországnak keresztény gyökerei vannak. Itt nincs helye a multikulturalizmusnak, amiként egy gyermeknek joga van anyához és apához, nemzetünknek pedig joga van ahhoz, hogy megvédje a határait – amelyek egyben az Európai Unió határai is.” Idézik Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettest is, aki a születések és a demográfiai visszaesés témája kapcsán kijelentette: „Mi más is kellene Magyarországnak, ha nem a magyar gyerekek születése?” Orbán Magyarországa folytonosan ismételgeti tényekkel alátámasztott mondandóját a kényszerítő Sorossal és Junckerrel, valamint „híveikkel és lakájaikkal” kapcsolatban.

A Corriere Salentino olasz hír- és médiaoldal március 17-én kelt cikke szerint az egész földet átfogó antipopulista mobilizáció, amely – Putyin Oroszországa, Asszad Szíriája, a kínai elnök Hszi Csin-ping, Hasszán Rohani Iránja vagy Salvini Olaszországa kapcsán, főleg Macron, Soros, a Rothschildok és a Clintonok részéről – a nacionalizmus és a hazafiság halálát akarja, végső soron és szerencsére a visszaszorulás jeleit mutatja. A Corriere szerint Orbán Magyarországa kiváló referenciapont: a magyar vezető tudatába került a német Weber azon fenyegetőzésének, hogy kizárhatják pártját a Néppártból, hacsak nem kér bocsánatot Sorostól, és nem állítja le az EU-ellenes kampányt. „Mi nem adunk fel semmit – idézik Orbánt –, az európai és keresztény értékek védelme és a tömeges bevándorlás megállítása fontosabb számunkra, mint a pártfegyelem a Néppártban.” A cikk ezért komoly, súlyos vezetőként jellemzi Orbánt, aki a saját népe akaratát értelmezi. „Populista?” – teszi fel a költői kérdést az írás, amely úgy találja, hogy Olaszországban az elmúlt évtizedben ennek mindig éppen az ellenkezője történt. Kiváltságokkal és arroganciával, mialatt az Egyesült Királyság már a Brexiten gondolkozott, Orbán helyreállította a hazafiasság értékét, sőt, a franciák is kiléptek az utcára.

A Le Figaro francia jobboldali napilap 2019. március 15-én kelt cikke Magyarország: Orbán Viktor megmutatja szövetségét Lengyelországgal címmel jelent meg. (A francia afficher ige fitogtat, mutogat értelemben is fordítható.) Az érkező uniós bírálatok és támadások kapcsán a magyar miniszterelnök ünnepi beszédéből is idéz a cikk: „Amikor Brüsszel megtámadja Lengyelországot, akkor Közép-Európát támadják meg, köztük a magyarokat is” – mondja Orbán. Budapest és Varsó kormányai ma egyaránt konfliktusos kapcsolatban állnak az európai intézményekkel, idézi fel a lap.

A Breitbart amerikai konzervatív véleményportál március 6-án Orbán: Magyarország legyőzi az antiszemitizmust, miközben Nyugat-Európa importálja címmel közölt cikket. A magyar vezető cikkcímben idézett észrevétele annak kapcsán született, hogy egy Die Welt-interjúban kérdőre vonták őt a magyarországi antiszemitizmus és a baloldali milliárdos, Soros György befolyása ellen indított kampányaival kapcsolatos antiszemita vádak kapcsán. A német lapnak adott interjúban Orbán magát Sorost „a globalizmus rosszabbik arcaként” jelölte meg; szerinte az egyik oldalon Magyarország áll a maga megválasztott képviselői által reprezentáltan, míg a másik oldalon a Soros által finanszírozott és senki által nem megválasztott nemzetközi nem kormányzati szervezetek, amelyek másfajta migrációs politikát követnének.

2019.03.11.

Folytatjuk az Átlátszó akták című sorozatunkat: a második részben megismerkedhetnek a szerkesztőségi tagokkal, az oldal partnereivel és forrásaival. Már bizonyára sejtik, nem árulunk el nagy titkot: az Átlátszó is a kiterjedt Soros-hálózat része és a milliárdos spekulánsnak hála van mit a tejbe aprítaniuk. Bár a portál magát függetlennek és objektívnek állítja be, írásunkban bemutatjuk, kik állnak a szervezet mögött: legtöbb újságírójuk a Magyar Narancsnál, a HVG-nél vagy a Népszabadságnál kezdte - tudjuk, mennyire “függetlenek” ezek a médiumok.

Szerkesztőség és tulajdonosi kör

Az alábbiakban bemutatjuk az Átlátszó tulajdonosi köréhez tartozó személyeket és a szerkesztőség impresszumban jelölt legfontosabb tagjait a teljesség igénye nélkül, ugyanis a “watchdog” oldal számos újságírót foglalkoztat alblogjain is, mint a KiMitTud, az Üvegzseb, vagy az Átlátszó Oktatás.

Az Álátszó főszerkesztője és ügyvezetője, egyik tulajdonosa Bodoky Tamás korábban a Magyar Narancs és az Index újságírója volt. Kedvenc celebje a hírhedt Judith Sargentini, akivel büszkén pózolt Brüsszelben.

Dr. Sepsi Tibor ügyvéd főleg adatigénylésekkel foglalkozik, de nem csak az Átlátszónál dolgozik: az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén óraadó oktató. Korábban írtunk arról is, hogy az ELTE jogi karán milyen “függetlenek” az oktatók, legfőképpen az Alkotmányjogi Tanszék, ami tele van a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival. Kollégája mindkét helyen Dr. Tordai Csaba, ők ketten tulajdonosai is az Átlátszónak. Tordai a Gyurcsány-kormány alatt az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának vezetője volt. 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, majd 2008 és 2010 között jogi és közigazgatási államtitkára volt. 2010 óta ügyvédként aktivizálta magát, illetve a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter cégtársa lett. 2015-ig kuratóriumi tagja volt a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítványnak. Sepsi Tibor és Tordai Csaba rendszeresen segítik a Soros-gépezetet Strasbourgban (így például a Helsinki Bizottságot is), hogy a hálózati munka eredményeként gyártószalagon születő ítéletekben kimondathassák: a magyar állam megsérti a Soros-jogvédők véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, illetve hogy Magyarország jogsértést követ el a közérdekű adatokkal kapcsolatban.

Az Átlátszó tulajdonosa Gáli Csaba is, aki alkotmányjogász és a LinkedIn szerint jelenleg az Európai Bizottság kötelékében kamatoztatja tudását. Szintén itt olvasható, hogy a szocialista kormány alatt 2004-2007 az Igazságügyi Minisztériumban, 2007-2010 pedig a Miniszterelnökségen dolgozott. Egyetemi tanulmányai alatt az ELTE ÁJK-n 2000-2002 között menekültügyi jogklinika működtetésében vett részt. Mong Attila társtulajdonos a szintén Soros-támogatásokhoz köthető Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa, amelynek vezetője Polyák Gábor, az Átlátszó felügyelőbizottságának tagja Monggal egyetemben. Mong Attila „oknyomozó újságírásként” próbálja előadni a saját tevékenységét, noha az ő együttműködésével is tevékenykedő Független Médiaközpont számtalan projektje az Open Society pénzügyi támogatásával valósult meg. Polyák a 2017 decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként nem meglepő módon a magyar kormány ellen foglalt állást. A sértett médiajogászt tíz évvel ezelőtt balliberális körök még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára is esélyesnek tartották, a két nagy országos kereskedelmi rádiófrekvencia körüli botrány ürügyén (2009. október végén) kényelmesen lemondott Majtényi László helyére (a „frekvenciamutyi” kapcsán a Fideszt is megvádolták). A felügyelőbizottság harmadik tagja és egyben elnöke Pelle Andrea, akit “volt Fidesz-tagként” emlegetnek több interjúban is, ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy csak 1989-1990 között, tehát egy évig volt tag, a párttá alakulás előtt kilépett. 1994-ben alapítója volt a TASZ-nak, ahol sokáig ellátott jogi képviseletet: többek között a 2013-ban a Fidesz székházába betörő és ott vandálkodó fiatalokat is védte. Pelle Andrea már-már élvezkedő elfogultsággal próbálta azt sulykolni a közvélemény felé, hogy akkor „szabálytalanul” járt el a rendőrség, bár 2006 forró őszén, a gyurcsányi rendőrattak idején ő is kevéssé volt érzékeny az emberi jogokra a balliberális jogvédők zöméhez hasonlóan. Saját bevallása szerint büszke arra, hogy Bárándy Pétertől (tudják, aki a terrorista Ahmed H.-t védte a bíróságon) még igazságügyi miniszter korában oklevelet kaphatott, valamint hogy első ügyvédjelöltje az a Dénes Balázs volt, aki TASZ-os elnöki megbízatását követően, 2013-tól négy éven keresztül a Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatója volt. Bravó!

Becker András főszerkesztő-helyettes 2009-től a Magyar Narancsnál dolgozott újságíróként, 2012-ben igazolt az Átlátszóhoz. Facebook oldalán (https://www.facebook.com/becker.andras.9) a független objektív újságíró Szél Bernadett videóit osztja meg, a vandálok által megrongált újbudai Fidesz irodát ért támadásnak örül, valamint a baloldali előválasztás szavazólapjával pózol. Főszerkesztő-helyettes Csikász Brigitta is, aki a HVG-nél dolgozott korábban.

Bátorffy Attiláról korábban már írtunk ő a Transparency International munkatársa volt, most pedig az Átlátszónál folytatott tevékenysége mellett 2016 óta a CEU (mármint a Soros Egyetem) ösztöndíjas kutatója. Nem került hát messze a tűztől.

Rádi Antónia, aki fontos feladatának érzi, hogy az Euronews riportjaiban nyilatkozgasson Mészáros Lőrinc magyar vállalkozó vagyonáról, eredetileg a Népszabadságnál kezdte pályafutását, majd 2000–2014-ig a HVG újságírója volt. 2015-ben igazolt át az Átlátszóhoz. 2005-ben államtitoksértéssel vádolták meg. A Budapesti Metropolitan Egyetem (korábbi nevén a Budapesti Kommunikációs Főiskola) oktatójaként igyekezett mindig is megfelelő irányba terelni a hallgatói ifjúságot. Rádit a balliberális oldalon „kiemelkedőnek” tekintett újságírói tevékenységéért többek között a 2012-ben Paul Lendvai által alapított sajtódíjjal is kitüntették (mint ismeretes, a Rákos-kor propagandista újságírójaként indult díjalapító 1956 után hosszú éveken át szolgáltatott Nyugatról kényes információkat a kommunista pártfunkcionáriusok számára – ennek fényében megtisztelő lehet az elismerés!).

A baloldali médiában a magyar-amerikai kapcsolatok felkent szakértőjének számító, Kőműves Anita korábban 2005-2016 a Népszabadság újságírója volt. Magát előszeretettel „Népszabadság-hajótöröttként” említi – a hasonlat azért is érdekes, mert hajótörés általában a hajón lévők önhibájából, illetve ritkábban – ködös időben – fel nem róhatóan következik be a tengerészeti kimutatások szerint, de Kőműves Anita szakmai önérvényesülési képességének hiányát is szimbolizálhatja a hasonlat, amit a Soros-féle médiacsapathoz való odaverődése is tökéletesen mutat. Saját honlapján angol nyelvű önéletrajzában azt állítja, politikai okokból szűnt meg a napilap – csak azt nem említi, hogy a napilap példányszáma és előfizetőinek száma folyamatosan zuhant, ráadásul korábban elég felelőtlen módon gazdálkodtak a felhalmozott százmilliókkal, a pénz pedig elfolyt; a lap 2007 utáni időszakában 5 milliárd forint veszteséget termelt, vagyis a Népszabadságot gazdasági megfontolásokból szüntették meg.

Pénzügyek

A 2017-es közhasznúsági jelentés alapján négy nagyobb támogatást kapott az Átlátszó, ezek közül kettőt a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól. Ennek egy részéből marketing és kommunikációs célokra költöttek, a másik részét pedig az Országszerte blog megalapítására fordították. Összesen majdnem 11 millió forintot kaptak Sorostól a 2017-es évre. A másik két nagy támogatást a Google-től (amiről szintén írtuk már korábban, hogy a liberális ideológia foglya: és az Átlátszónet Alapítványtól, azaz saját alapítványától kapta az Üvegzsebfigyelő és a KiMitTud aloldalak fejlesztésére, valamint workshopok és jogi tanácsadás finanszírozására. Ezek az összegek egyenként nagyjából 15 millió forintot tesznek ki. Látható tehát, hogy az Átlátszó “tényfeltáró” újságíróinak nem fog felkopni az álluk.

2016-ban működtetésre több mint 33 millió forintot kaptak Sorostól, nevezetesen a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól. Ebben az évben a Google 3 millió forintot adományozott nekik szoftverfejlesztésre. Az ezeket megelőző közhaszúsági jelentések nem részletezik, kitől kaptak forrásokat.

Hazai és nemzetközi partnereik

Az Átlátszó honlapján megtalálhatjuk azokat a szervezeteket és weboldalakat, amelyekre ők partnerként tekintenek. Előrebocsátjuk, hogy bár nem mindegyiknél sikerült rábukkannunk a támogatók között a Soros-hálózat valamely alapítványára vagy szervezetére, tekintettel arra, hogy ez igen kiterjedt és szinte pénzmosodaként működik, nem tartjuk kizártnak. Mindenesetre felsoroljuk a hazai és nemzetközi partnereik közül a Soros-hálózathoz tartozókat:

Hazai:

- Asimov Alapítvány: kuratóriumi elnöke az Átlátszó társalapítója Maróy Ákos – aki Bodoky Tamással és Szervácz Attilával a magyar Kalózpárt alapítója volt –, az alapítványt támogatja a Norvég Civil Alap, partnere az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

- Tilos Rádió: 2016-ban a Nyílt Társadalom Alapítvány több mint 7 millió forinttal támogatta

- Transparency International: közismert tény, hogy a Soros-hálózat egyik legaktívabb és legbefolyásosabb szervezete

- K-Monitor Közhasznú Egyesület: őket is a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja

- Political Capital: az elemzőintézet támogatója a Nyílt Társadalom Alapítány és a német szocialisták pártalapítványa, a Friedrich Ebert Alapítvány

- TASZ: szintén tudja róluk mindenki, hogy Soroshoz tartoznak

- Magyar Helsinki Bizottság: őket is a milliárdos spekuláns tartja a markában

Nemzetközi:

- 100Reporters („oknyomozó újságírás”): a Transparency International a támogatójuk

- Organized Crime and Corruption Reporting Project: támogatja a Nyílt Társadalom Alapítvány

- International Consortium of Investigative Journalists: őket is a Nyílt Társdalom Alapítvány pénzeli

- Global Investigative Journalism Network: finanszírozza őket a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint az Oak Alapítvány, ami előbbitől kap pénzt…

Érdekesnek találjuk, hogy három nemzetközi tényfeltáró újságírókat tömörítő szervezetet is támogat Soros, ez bizonyára nem a véletlen műve. Ahogyan a “tényellenőrző” oldalakat is finanszírozza, úgy a “tényfeltárást” sem engedheti ki az irányítása alól.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az Átlátszó újságírói tapasztalatukat a balliberális oldalon és az ahhoz tartozó sajtótermékeknél szerezték. Hiába állítják magukról, hogy “függetlenobjektívek”, lerántjuk a leplet róluk. Folytatjuk…

2019.03.08.

A Secolo Trentino olasz online újság „Európai választások – Salvini Ligája lesz Európa első pártja” című cikke 2019. március 4-én röviden ismerteti Mara Bizottónak, a Liga európai parlamenti képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy együttesen le tudják váltani „az Európai Szovjetuniót”, és hogy „új Európát, a népek Európáját – hazát és szabadságot – kell építeni”, utalva a kontinens jövőjével kapcsolatos baloldali és liberális elképzelésekre. A Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport politikusa a Néppártban Orbán Viktor körül kialakult hangulat kapcsán megújítja szeptemberi invitálásukat, s azt javasolja a magyar kormányfőnek, hogy vállalja a közös egységet a szuverénpárti csoporttal. A brüsszeli nómenklatúrát élesen bíráló jobboldali politikus szerint Matteo Salvini Ligája nem pusztán Olaszország, hanem egész Európa elsőszámú pártja lehet, és „a május 26-i szavazás a szabadság valódi forradalma lesz”, amely véget vet majd a szocialista-néppárti összejátszásnak is.

A CiSiamo.info olasz portál február 22-én megjelent cikke többek között arról ír, hogy a Liga két hét alatt mintegy másfél százalékpontot (+ 1,4%) szerzett, ami meghaladja a korábbi rekordot és ezzel az előrejelzések szerint a szavazatok 33,5%-át kaphatná a választáson. A cikk szerint az Európai Parlament megbízásából készített egyik kutatás ugyanakkor fél a szuverenista pártok „fellendülésétől”. Az írás a liberális ellenfelek támadásaira is utal, így többek között felidézi a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetőjének, Guy Verhofstadtnak azt a üzenetét is, amelyben a belga politikus Salvini kormányfőhelyettes belügyi tárcavezető és Luigi Di Maio gazdasági miniszter „bábjának” titulálta Giuseppe Conte olasz miniszterelnököt. A liberális EP-képviselő attakjára korábban maga Salvini is reagált február közepén, amint az az Il Giornale konzervatív napilap korábban kelt cikkében áll: Salvini vulgáris jelzővel is illette Verhofstadtot és társait, és szerinte a liberális vezető nem csak egy kormányt, hanem egy egész népet is megsértett.

A belga Le Soir napilap március 3-i beszámolója „Orbán Viktor Frans Timmermansszal helyettesíti Jean-Claude Junckert a plakátjain” címmel jelent meg. A cikk leírja, hogy Timmermans bizottsági alelnök, az európai szocialisták csúcsjelöltje kerül majd a magyar kormány migrációellenes EP-kampányának középpontjába. Röviden ismertetik, hogy a még februárban elindított kormányzati kampány eddig elsősorban az Európai Bizottság elnökére, Jean-Claude Junckerre fókuszált, akit a plakátokon vidám arccal mutatnak, mögötte pedig az ismert magyar-amerikai üzletember, Soros György arca látható. „Önnek is joga van tudni, hogy mire készül Brüsszel” – áll az arcok mellett a nyomtatott szöveg, amihez alszövegként olyan állítások szerepelnek, hogy a jövőben bevándorlási kvótát akarnak alkalmazni, továbbá gyengíteni akarják a tagállamok azon jogát, hogy saját maguk megvédhessék a határaikat. Brüsszel a magyar kormány szerint arra készül, hogy megkönnyítse a migránsok számára a bevándorlást Európába.

2019.03.05.

I. Jubileumi írásunkban górcső alá vesszük az Országos Bírói Tanács (OBT) nevű, bírókból álló aktivista intézményt. A testületről tudni kell, hogy honlapján a kormányfő lányát gyalázó, Andy Vajna emlékét megbecstelenítő, illetve 1956 szellemét bemocskoló írásokat megjelentető, vagy éppen antiszemita, illetve a miniszterelnök kilövési engedélyén viccelődő sajtótermékből is szemlézi a rá vonatkozó írásokat.

II. Legutóbbi cikkünk folytatásaként megvizsgáljuk, vajon a Kúria elnöke miért nyújthat támogatást a rebellis bíráknak.

III. Megvizsgáljuk, hogy az egykor szebb napokat is látott Magyar Bírói Egyesület miért süllyedt sokak szemében ellenzéki szócsővé.


I. Megtudtuk, miért támadják Handót az OBT bírái – megdöbbentő sajtótermékek a szervezet által felvállalt médiumok körében

Kijelenthető, hogy mostanában nagyon népszerű az Országos Bírósági Tanács (OBT) a balliberális, illetve Soros-médiában. Megjegyzendő, hogy ez a viszony kölcsönös, az OBT sajtófigyelő rovatában túlnyomó többségben balliberális fórumokat szemléz a Tanács.

A gyakori HVG, Népszava, 444 citátumok mellett azonban egészen döbbenetes hivatkozások is felkerültek az OBT honlapjára, olyanok mint az oklt.hu, (Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága) ahol olyan ordenáré írások jelennek meg, amelyekben a kormányfő lányát gyalázzák, a nemrég elhunyt világhírű producert Andy Vajnát „rágcsálónak” titulálják, vagy, ahol azt írják, hogy 1956-ban a fegyveres harcokban részt vevők jelentős része köztörvényes bűnözőként, nem pedig politikai fogolyként ült börtönben. Arról most nem is beszélve, hogy a több korábbi írásunkban is említett Sándor Zsuzsa volt bírónőnek, a Magyar Helsinki Bizottság kampányarcának irományait is listázzák, akit nehéz hiteles forrásként emlegetne példának okáért a “Magyar seggbe magyar lóf@szt!" című műalkotását követően.

Szemlézi továbbá büszkén a bírói testület azt alfahir.hu-t, amely az egyik időközben nem elérhető cikkében egyértelmű antiszemita megjegyzést tesz Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízottra.

Egy időközben már eltávolított antiszemita cikk az Alfahírről

De van kurázsi az OBT-ben annak a Városikurír nevű szennylapnak a felvállalására is, amelynek Facebook-oldalán a miniszterelnök kilövésén viccelődnek.

forrás: Városi Kurír

Az Országos Bírói Tanács, mint korábban a honi közéletben aránylag ismeretlen szervezet kapcsán sokan akkor kaphatták fel a fejüket, amikor kiderült, hogy a magyar után a lengyel kormány tekintélyének aláásásához is kész asszisztálni a Bírói Tanács. A testület a Kúria egyik termében, zárt ajtók mögött vitatta meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) kezdeményezését, s információink szerint többségi határozatával, 6:4 arányban a támogatásáról biztosította a Lengyel Bírói Tanács (KRS) ENCJ-tagságának felfüggesztésére irányuló előterjesztést.

Mint ismeretes, Brüsszel Lengyelországot Hazánkhoz hasonlóan komoly nyomás alatt tartja, amiért kormánya szuverenista politikát folytat, s intézményeit meg akarja védeni a külföldi befolyástól, s a nemzeti identitását veszélyeztető erőktől. Az Európai Parlament (EP) 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és az ún. 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte a jogállamiság súlyos sérelmének megelőzésére hivatkozva.

Magyarországon az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény azzal a céllal hozta létre az OBT-t, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyeletét lássa el. Ez a szakmai kontroll azonban semmiképpen nem jelenthet politikai pozicionáltságot, az OBT alapvető funkciója az OBH munkájának ellenőrzése, nem pedig annak ellehetetlenítése. Márpedig a Darák Péter kúriai elnököt is magába foglaló OBT – bár ennek komoly előzményei is vannak – különösen 2018 óta, már döntően nem szakmai megfontolások szerint vizsgálja és kifogásolja, hanem egyértelműen politikai motivációk alapján támadja Handó Tünde OBH-elnök vezetői gyakorlatát.

Az eredetileg 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből tavaly nyár óta több mint egy tucat tag, póttag lemondott – ez a politikai töltetű színjáték azonban rövid idő alatt aláásta az új OBT legitimitását. Ez az OBH elnökét, Handó Tündét különösen kényes helyzetbe hozta – az akció célja valószínűleg ez is lehetett –, hiszen sok OBT-tag esetében ő a munkáltatói jogok gyakorlója.

Az OBT választott tagsága ugyanis a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha a bírósági törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

II. Zsák a foltját – a Kúria elnöke és az OBT egymásra talál

Darák Péter pozíciója a Kúria elnökeként elvileg az igazságszolgáltatás, mint független hatalmi ág csúcsán helyezkedik el. Darák e minőségében jelenleg tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is.

Darák Péter

A Rákosi- és Kádár-korszak mementóit őrző Szoborparkhoz hasonlította egyik bírósági forrásunk a Kúriát, amiért annak elnöke, Darák az ellenzéki sajtó által politikai tisztogatásként tálalt, úgynevezett kényszernyugdíjazás után tanácsadóként igyekezett visszafoglalkoztatni minél több, a rendszerváltozás előtt szocializálódott matuzsálemet. S most is, amikor a közigazgatási bíráskodás új rendszerének felállítása zajlik, a csúcsán egy, a Kúriától független, azzal egyenrangú felsőbírósággal, valami hasonlóra készül Darák - tette hozzá informátorunk. Arra utalt ezzel, hogy a Kúria elnöke minden lehetséges eszközzel azt igyekszik elérni, hogy a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráit bármiféle alkalmassági vizsgálat nélkül, pozícióikat megőrizve automatikusan vegyék át a hamarosan felálló közigazgatási felsőbíróságra. Vagyis Darák Péter ameddig csak lehet, szeretné feltartóztatni a bíróságok harminc év után is befejezetlen öntisztulási folyamatát. Ez persze aligha meglepő annak fényében, hogy a Kúrián ítélkezhetett, akár politikai ügyekben is, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális “civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De fontos beosztása van a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex) főbírója lett, valamint Mészár Rózának is, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni. Ez nem jött össze, így maradt a Kúrián, ahol véletlenül pont nála landolt a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek az ügye, akit fel is mentett. 

Darák más “üldözötteket” is befogadott. A rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek ő hivatalból a tagja, körülbelül egy éve a Kúrián tartja üléseit, és titkárnőt is a Kúriától kaptak. 

Több bírósági forrásunk szerint Darák azért ált a matuzsálemek és az OBT mellé mert úgy ítélte meg, hogy nagy tekintélynek örvendenek. Emlékezetes, hogy a kényszernyugdíjazás idején a bíróságokon aláírásgyűjtés és más “szolidaritási” akciók is indultak, amelyekhez sokan csatlakoztak. A 2018-as új OBT felállását pedig az ellenzéki sajtó úgy tálalta, mint egy bírók tömegei által támogatott belső, rendszerellenes forradalom kezdetét. Darákban és sok rendszerkritikus bíróban állítólag az a közös, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási modelljéhez szeretnének visszatérni. Ennek szimbolikus kifejeződése az OBT Kúriára költözése.

Darák az OBT-n

A feudalisztikus vonásai miatt sokat bírált, 2012 előtt működő bírósági igazgatási rendszerben ugyanis az OIT és hivatala élén a Kúria (akkori nevén Legfelsőbb Bíróság) elnöke állt, aki így nem csak az ítélkezés minőségéért és egységéért felelt, de hozzá tartozott a bíróságok gazdasági és HR irányítása is. Azzal tehát, hogy Darák a rendszerellenes bírók mellé állt, saját, szervezeten belüli pozícióját igyekezhetett megerősíteni, illetve csendben asszisztál az Országos Bírósági Hivatal elleni támadásokhoz, amitől sokan azt várják, hogy a botrányok hatására a kormány felszámolja a jelenlegi igazgatási modellt és visszatér a 2012 előttihez, vagy egy ahhoz hasonló, új struktúrát vezet be. Ezt látszik igazolni az is, hogy a tavalyi országgyűlési választások környékén az ellenzéki lapok arról írtak: a kormány felszámolja a Handó Tünde vezette hivatalt, ám ez végül nem történt meg. 

Információink szerint nem véletlen, hogy Darák karrierje a brüsszelitává vált Navracsics Tiborral mozgott sokáig azonos pályán.

III. Magyar Bírói Egyesület – kiknek az érdekét képviselik?

A MABIE környékén korábban is mozogtak, olyan bírók, akik vagy botrányos kijelentéseikkel, vagy rendszerellenes kirohanásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. Előbbire példa az a Ravasz László, akit a Szegedi Törvényszék fegyelmi eljárása nyomán elbocsátottak azért a 2011-ben tett állításáért, miszerint „bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Ravasz László az Alkotmánybírósághoz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával a strasbourgi bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy "véleménye nyílt vállalása miatt" indítottak fegyelmi eljárást ellene, amely akadályt sikerrel vett ugyan, mostanában az RTL Klub – Magyarul Balóval című műsorában mondogat például olyanokat, hogy a rosszul ítélkező bírók kapcsán szankcióként teljes vagyoni felelősséget kellene bevezetni.

Mint korábban megírtuk a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) korábbi vezetője az a pártállami múlttal rendelkező dr. Makai Lajos volt, aki bírósági forrásaink szerint újraválasztása reményében fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és azért járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék. Makai erőfeszítéseinek  ellenére egy új és ismeretlen, ahogy bírósági szervezeten belül mondják “no name” vezetője lett a szervezetnek, Oltai Judit Zsófia személyében.

A rendszerellenes erők tehát új támogatóra találtak a Bírói Egyesületben, ami azért is különös, mert a szervezet részt vett a jelenlegi igazgatási modell kidolgozásában és támogatta annak bevezetését. A tavaly decemberi tisztújítás idején ugyanakkor már a sajtónyilatkozatok szerint a MABIE „síkra száll a bírói szervezet, a bírói önkormányzati szervek alkotmányos feladatainak érdekképviseleti oldalról való támogatásáért, a bírói függetlenség védelméért, a bírák érdekérvényesítéséért, és minden, a bíróságokat, valamint a bírákat ért támadással szemben határozottan fellépnek”.

A MABIE látszólag a legnagyobb bírósági érdekképviseleti egyesület több mint ezer taggal, ám a szervezetet ismerő forrásaink szerint a többség “fantom tag”. Ez azt jelenti, hogy egy viszonylag szűk kört leszámítva senki sem gyakorolja tagsági jogait. - Amikor bíróvá neveznek ki, a helyi “pártbizalmi” az orrod alá tol egy belépéséi nyilatkozatot, azzal, hogy ez a szokás, itt mindenki belép, de nem kell aggódni, hiszen a tagság semmi kötelezettséggel nem jár, viszont néha vannak tök jó közösségi programok, pl. Az OBH által finanszírozott sportnap. Szóval sokan belépnek, de igazából azt sem tudják, hogy érvényes-e a tagságuk? – jelezte egy forrásunk. A bizonytalansága abból fakadt, hogy a pár száz forintos tagdíjat automatikusan vonják a legtöbb bíró fizetéséből, ezért oda sem figyelnek rá. 

A szervezetnek sokáig a Magyar Igazságügyi Akadémián volt irodája, amit éveken át szinte egyáltalán nem használtak. Amikor viszont az OBH pont a kihasználatlanságra tekintettel visszavette az irodát, a MABIE és az ellenzéki sajtó ezt úgy tálalta, mint Handó Tünde kísérletét a legnagyobb bírósági szakszervezet, a rendszerkritikussá lett Bírósági Egyesület ellehetetlenítésére.

A Magyar Bírói Egyesületről érdemes megjegyezni továbbá, hogy vezetőségének tagja a renitens OBT-ben is helyet foglaló Szabó Sándor, akit Marian Cozma veszprémi kézilabdázó gyilkosának feltételes szabadságra bocsátása kapcsán ismerhetett meg a közvélemény. Továbbá azt is, hogy a MABIE egyik tagja tavaly egy marokkói nemzetközi fórumon kért nemzetközi beavatkozást hazánk viszonylatában az itteni “áldatlan” és a “bíróságok függetlenségét veszélyeztető” állapotok miatt.

Hasonlót az OBT is tett tavaly, amikor egy Brüsszel mellett működő szervezetnél jelentette fel hazánkat. Persze ezt az OBT és a Bírói Egyesület is másként magyarázza. Az OBT-sek azzal védekeztek, hogy ők csak udvariassági látogatásra hívták Magyarországra az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának vezetőségét. A MABIE pedig azt állította: tagjuk magánemberként szólalt fel hazánk ellen. 

Végső soron pedig összenő, ami összetartozik.

Folytatjuk…

2019.02.27.

Korábban eddig magyarul nem hozzáférhető videóval jelentkezünk.

Nézzük, milyen Soros-módszerekről számoltak már be 2007-ben az Egyesült Államokban:

2019.02.25.

A Kúria példátlan balliberális befolyás alatti működéséről

Darák indulása a Kúria élén

2011. december 13-án titkos szavazással megválasztotta az Országgyűlés Darák Pétert a Kúria, Handó Tündét pedig az Országos Bírói Hivatal elnökévé. A szavazás eredménye jól mutatja, hogy a kormánypártok jelöltjei az ellenzéki oldal egyöntetű támogatását finoman szólva nem élvezték - a Kúria elnökét 275 igen, 83 nem és 4 érvénytelen vokssal választották meg.

Ez idő tájt a Fidesz-KDNP frakciószövetség 263 képviselővel rendelkezett a parlamentben, így az eredményekből jól látható, hogy Darákot hét ellenzéki szavazat segíthette, amely kapcsán tudni kell, hogy az MSZP 59, a Jobbik 47, a szakadás előtti LMP pedig 16 mandátummal rendelkezett.

Ehhez képest a balliberális sajtó a megválasztásának pillanatától a tenyerén hordozta a legfőbb bírói fórum vezetőjét. A hvg.hu a választás eredményéről szóló beszámolójában élesen támadta az OBH elnökét – bírósági forrásokból az online lap úgy tudta, hogy Handó Tünde „közeli barátja a kormányfő családjának; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak.” Ehhez képest Darákról csupán száraz önéletrajzi adatokat közöltek, kiemelve, hogy korábban igen jelentős versenyjogi ügyekben hozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróságon.

Az egyébként a kormány által támogatott tisztségre jelölt személyeket nem a tenyerén hordozó index.hu is kerülte Darák kritikáját kiemelve a Fidesz jelöltjéről, hogy a nagyobbik kormánypártba korábban nem lépett be „a Medgyessy-kormány első hónapjaiban részt vett a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában.” 

Nyitás a sorosista NGO-k irányába

2012. júliusában a Szegedi Ítélőtáblával közösen Integritás az igazságszolgáltatás működésében – lehetőségek és utak címmel szakmai fórumot rendezett a Transparency International Magyarország. Az eseményen bírósági forrásaink szerint semmi meglepő nem volt abban, hogy például Hack Péter, az SZDSZ Országos Tanácsának korábbi tagja mellett részt vett előadóként Darák Péter is, hiszen közeli munkatársai a Kúria vezetőjét inkább baloldali, liberális beállítottságú gondolkodóként ismerték.

A konferencián Darák beszélt a korrupció kockázatairól és kijelentette, hogy a Transparency az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb működéséhez nyújt segítséget, sőt azt hangsúlyozta, hogy minden szervezet számára üdvös a TI támogatása.

A konferencián szóba kerültek azok a joggyakorlat elemző csoportok is, amelyekből 2011 után – törvényi kötelezettségre hivatkozva – 7 állt fel a Kúrián, köztük menekültügyi és idegenrendészeti csoport is.

A külföldről finanszírozott NGO-k és a Kúria szakmai kapcsolata más területeken is virágzott tehát.

Az Idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoport 2013-ban egy olyan anyagot tett közzé, amely gyakorlatilag hemzseg a magyar kormányzati intézkedéseket kritizáló szervezetek jelentéseinek hivatkozásaitól -  a Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésére létrehozott európai bizottság (CPT),   az UNHCR 2012-es jelentése (UNHCR Guidelines on the Applicable Criteria and Standards relating to the detention of Asylum-seekers and Alternatives to Detention), illetve a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó ENSZ különmegbízott Magyarországról szóló jelentése is helyett kapott a szövegben.

Ugyan a Menekültügyi Joggyakorlat-elemző csoport 2014-es összefoglaló véleményében már kerüli a nyílt kormánykritikát, azonban a rendszerkritikus Magyar Helsinki Bizottság etalonként így is több mint 30 alkalommal szerepel a munkaanyagban.

A szakmainak nevezett állásfoglalás többek között nyíltan kritizálja a kormányzatot akkor, amikor rögzíti, hogy „a „menekültügyi őrizet” intézményét – ebben a formában – Magyarország elsőként vezette be az Európai Unióban. Az elmúlt években a hazánkba érkező menedékkérők jelentős hányada került idegenrendészeti őrizetbe akár a menedékjogi eljárás teljes időtartamára. Jogvédők és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kritizálta ezt a gyakorlatot, és az idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálatáról szóló részében a Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoportja is alaposnak találta e kritikát.”

A dolgozat elismeri a köznyelvben „Soros-hálózatnak” nevezett közösség létezését, utalva arra, hogy a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát.”

A hatékony ügyvédi munkát korábban a Menekültügyi és Idegenrendészeti Joggyakorlat elemző csoport összevont „részjelentése” is méltatta. Ebben a Kúria munkacsoportja azért marasztalta el a Szegedi Törvényszéket, amiért az „figyelmen kívül hagyta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság állásfoglalását” annak vonatkozásában, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e vagy sem és utalnak arra, hogy a szakmai hibára a Magyar Helsinki Bizottság mutatott rá.

A Helsinki Bizottság munkássága visszatérő hivatkozási pont a Kúrián, a Mészár Róza által vezetett büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.

A felsorolás korántsem teljes, még folytatható lenne például azzal, hogy a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentése is a Transparency International-re hivatkozva bírálja a magyar kampányfinanszírozási rendszert.

Darák és az MTA kapcsolata

2014-ben az elnök a Kúria helyzetéről tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. A beszélgetés hivatalosan az MTA TK Jogtudományi Intézete „Jogrendszer belülről” című sorozatának része volt, a diskurzust Jakab András az Intézet akkori vezetője moderálta. A két jogász kapcsolata kifejezetten jónak mondható, ennek mentén az MTA Jogtudományi Intézete és a Kúria között együttműködési megállapodás jött létre és sajtóinformációk szerint Darák a tanácsadó testület létrehozására Solt Pál korábbi főbírót és Jakabot kérte fel.

Megjegyzendő, hogy egy évre rá a magyar jogrendszer állapotáról tartottak konferenciát 2015. október 14–16. között amelynek keretében egy olyan tanulmányt mutattak be, amely rendkívül negatív színben tünteti fel a 2010 utáni jogalkotási folyamatokat Magyarországon.

Az előadáson Darák szájából – ugyan Kazahsztán kontextusában – elhangzott egy mondat, amellyel forrásaink szerint akár a hazai viszonyoknak is üzenhetett: „egy államnak nem szabad megengednie, hogy egyes gazdasági szereplők más elbírálást nyerjenek és más elbírálásban részesüljenek, mint az egyszerű polgárok.”

A Kúria elnöke nekimegy a Miniszterelnöknek?

A mai napig elérhető, az a sajtóban is megjelent képzeletbeli levél, amit Darák Péter írt Orbán Viktornak, és melynek tartalma szerint a Kúria elnöke keményen beszól a miniszterelnöknek. Megjegyzendő, hogy az Eötvös Károly Intézet vezetőjeként Majtényi László is szeretett levelezni Darákkal, egyik alkalommal azt kijelentve, hogy a Terrorelhárítási Központ állítólagos titkos megfigyelései kapcsán keletkezett ügyben „alkotmánybírósági vizsgálat iránt a legfőbb bírósági szerv vezetőjének lehetősége és kötelezettsége fellépni.” 

A dolog érdekessége ugyanakkor, hogy 2013-ban valóban sor került egy csörtére a kormányfő és Darák között. Előbbi árnyalt kritikájára utóbbi azzal reagált egy közleményben, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Mindezt úgy interpretálta a balliberális sajtó, hogy Darák Péter visszaszólt Orbánnak.

A kormányellenes irányvonal bírósági forrásaink szerint ma is jelen van a Kúrián, mint ahogy arról beszámoltunk Darák meghívta a Kúriára a Soros-egyetem egyik professzorát, Rév Istvánt. Forrásunk szerint a meghívás némi meglepetést keltett, hiszen Rév 2015-ben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem igazgatójaként, a Szabad Európa és a Szabadság Rádió egykori archívumának (Nyílt Társadalom Archívum) vezetőjeként Magyarországot és Orbán Viktort nácizó publicisztikát írt a New York Times véleményrovatába.

Darák Pétert egyébként a Fidesz-KDNP jelölte elnöknek, mandátuma 2021. január 1-jén jár le.


A főbírák küzdelme, avagy ki nevet a végén

Olvasói vélemény a 888.hu-ról.

Miközben Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal /OBH/ elnökét lankadatlanul támadja a Soros György által pénzelt média, addig Darák Péter, a Kúria elnöke rendre dicséretet kap a balliberális sajtótól. Lássuk be, hogy ez nem véletlen, Darák megszolgálta a simogató szavakat – egyebek mellett azzal, hogy a Kúria bíráinak érzékenyítésére meghívta a Soros egyetem egyik prominens oktatóját, a kormánnyal szembehelyezkedő Sólyom László exelnök szellemi köréhez tartozó jogtudóst.

Darák Péter nyíltan a Handóval ádáz küzdelmet folytató Országos Bírói Tanács/OBT/ mellé állt. Az OBT több tagjának előéletét és nézeteit már megismerhették az olvasók. Az OBT működésének jogszerűségét sokan megkérdőjelezték, de Darák a döntő pillanatban a lázadók mellé állt.

Még a bírósági berkekben járatos jogászok sem tudnak sok olyan esetet felsorolni, amikor egy miniszter kénytelen rámutatni a legfőbb bírói testület kormánnyal szembeni elfogultságára. Márpedig Lázár János egykori tárcavezető a Kormányinfón kifogásolta, hogy bizonyos politikai szempontból kényes ügyeket arra a Baka Andrásra testáltak, aki nyíltan bírálta a jelenlegi kormányt, sőt be is perelte a magyar államot a nemzetközi bíróságon. Hogy Baka milyen ügyeket tárgyal, azt Darák Péter elnök dönti el.

Arra meg végleg kevés példa akad, hogy a miniszterelnök mutasson rá arra, hogy a Kúria gyanús körülmények között elvett egy mandátumot a kormányzó pártoktól. Az eljáró tanács elnöke arról érdeklődött, hogy döntésük miként érinti a pártok erőviszonyait.

Mindezek fényében sokan vélekednek úgy, hogy az utóbbi időben sok, politikai szempontból jelentős ügyben születik a kormány számára kedvezőtlen határozat.

Nem mindegy, hogy kényesnek tekintett ügyeket melyik bíró tárgyalja. A Jobbik egyik képviselője Handó Tündét vonta kérdőre arra utalva, hogy a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök mellett nyíltan kiálló Cserni Jánost miért hozta el a Fővárosi Törvényszékről az OBH-ba. A parlamenti bizottsági ülésen a provokatív kérdésre a választ a korábbi igazságügyi államtitkár adta meg azzal, hogy a jogkereső közönséget így lehetett megóvni Cserni János bírói tevékenységétől.

A kormány a 2010-es választási győzelem után áttekintette a bírósági reform tapasztalatait, és a bírói önkormányzás értékeit megőrizve egy olyan igazgatási rendszert valósított meg, amely megakadályozta – a bírák által amúgy demokratikusan megválasztott – testületi tagok saját megyéjüket preferáló döntéseit. A másik fontos döntés azon alapult, hogy a korábbi főbírákra elviselhetetlen teher hárult, ezért az ítélkezés és az igazgatás irányítását elkülönítették, és a Kúria elnökének feladata csupán néhány tucat bíró szakmai irányítása lett. Ezzel szemben az OBH elnöke több mint tízezer bíró és alkalmazott személyzeti és pénzügyi vezetője, jóval nagyobb munkateherrel.

Sokan úgy látják, hogy a Kúria az elmúlt fél évtizedben nem tudta hozni az elvárt eredményeket, ezt bizonyítja a bevezetőben említett néhány vezetői kritika is. A közigazgatási felsőbírói fórum létrehozása is egyfajta reakció a törvényhozás részéről, hiszen a megjelölt cél a színvonalasabb közigazgatási bíráskodás megteremtése. Darák Péter feladatköre tehát csökken, de ettől ne várjunk csodákat.

A bírák és a jogkereső közönség aggodalommal figyeli a belső küzdelmeket, és csak reménykedhetünk abban, hogy a Kúria elnöke által támogatott OBT nem akadályozza tovább az OBH elnökének törekvéseit, amelyeket a jobb munkakörülmények és a magasabb bírói bérek érdekében fejt ki.

 

2019.02.23.

Az Il Giornale olasz konzervatív lap 2019. február 21-én „Migránsok, bírsággal fenyegetett televíziók: a »gyűlöletklíma« elleni szabályozás” címmel közölt érdekes cikket. Ebben az áll, hogy az olasz médiahatóság, az AGCOM 2019. júniusától hatályba lépő új szabályozása alapján – a migránsoktól szóló híradásaikban – a műsorszolgáltatók 10 ezer eurótól 250 ezer euróig terjedő bírságot kockáztatnak, amennyiben saját programjaikban és híreikben gyűlöletbűncselekményt valósítanak meg a hatóság megítélése szerint. A Giornale cikke világossá teszi, hogy ezzel a lépéssel valójában cenzúrát akarnak bevezetni az olasz médiában.

Az Il Giornale február 19-én a magyar kormány új kampányáról számol be, amelynek fókuszában Soros György és Jean-Claude Juncker személye áll. Az írás emlékeztet arra, hogy ez nem újdonság, s utal az „Állítsuk meg Brüsszelt” és a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” szlogenekkel kampányoló korábbi tájékoztató akciókra. A cikk szerzője szerint az elmúlt hónapokban jelentősen fokozódott az Orbán Viktor kormányfő és az uniós vezetés közötti – a migránsokkal kapcsolatos szabályozások miatti – összeütközés, éppen az európai parlamenti választások előtt. A magyar kormánymédia célkeresztjében ott van Judith Sargentini holland EP-képviselőnő, a magyarokról szóló jelentés előadója is – a jelentés a magyarok elleni lehetséges szankciók alapjául szolgál –, valamint Juncker helyettese, Frans Timmermans is. Kovács Zoltánt, a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét is idézik, aki szerint: „Brüsszel még mindig támogatni kívánja az illegális bevándorlást, a magyaroknak ezt tudniuk kell, ezért indult a legfrissebb információs kampány.”

A Breitbart amerikai konzervatív hír- és véleményportál 2019. február 15-én kelt cikkének címe: „Magyarország: »Nem lehetséges az illegális migráció elleni küzdelem fizikai határzár nélkül«”. A portál Kovács Zoltánt, a kormány nemzetközi szóvivőjét idézi, aki szerint „az illegális migráció elleni küzdelem alapvetően nem lehetséges fizikai infrastruktúra nélkül”, és hogy e tekintetben a mulasztás a „gyengeség jele”. Kovács Zoltán korábbi nyilatkozata szerint 2015-ben, amikor Angela Merkel német kancellár egyoldalúan meghívta a migránsokat Európába, Magyarország túlterhelt lett ennek következtében. A cikk számokkal is illusztrálja a magyar lépések hatékonyságát: az illegális határátlépések száma Magyarország külső (schengeni) határain 2015-ben még 391 384 volt (miközben 2014-ben még csak 44 709), majd 2016-ban összesen 18 236, 2017-ben 1418, és 2018-ban (december 20-áig) 441 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar hatóságok.

A Les Échos francia gazdasági újság február 21-én arról számolt be, hogy Magyarország háromszáz venezuelai menekültet fogadott be. A lap szerint ez a nagylelkűség – amely ellentétben áll a kormány által a bevándorlás kérdésében mutatott keménységgel – azzal magyarázható, hogy ezek a menekültek magyar származásúak (néhány ezer olyan magyarnak az utódai, akik még az 1956-os forradalom után Venezuelába emigráltak). A cikkíró utal az amiatti ellenzéki bírálatokra, hogy a kormány 2017-ig gazdag külföldi befektetőknek is lehetővé tette magyarországi tartózkodási engedély megszerzését.

A Le Figaro jobboldali francia lap február 21-én írt a Fidesz és személyesen Orbán Viktor kormányfő körüli néppárti feszültségekről. A Néppártban markánsan jelen van az a vélemény, hogy a magyar kormány egyes lépései „elfogadhatatlanok”, ugyanakkor a lap emlékeztet: Orbán Viktor Fidesze nélkül a Néppárt jelenlegi 217 EP-képviselője közül 12-t veszítene el, s a Brexit figyelembevételével megválasztandó új, 705 fős Európai Parlamentben is szükség lesz a szavazatok több mint felére a Bizottság jövőbeli elnökének megválasztásához.

2019.02.22.

Fájó ez az űr, ami itt van, hiszen rengeteg ügyünk lenne az ellenzékkel, csak néhány szelfibot maradt a padok között” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben, amikor a parlamenti rendbontásban élenjáró ellenzékiek kivonultak az ülésteremből.

A Fidesz frakcióvezetője ezzel a mondatával vélhetőleg arra az új ellenzéki magatartásra célzott, amelyet decemberben ismerhetett meg az ország. Késő ősszel, a tél elején ugyanis eddig nem látott, kamerás képviselői különítmények lepték el az országot, hogy élőben közvetíthessék parlamenti rendbontásukat, majd a köztévé folyosóin is hasra vágják magukat.

Szabó Tímea szelfibottal a kezében próbál két perc hírnevet szerezni

A Soros-hálózatot és annak módszereit jól ismerők számára nem okozott újdonságot a fenti módszerek magyarországi megjelenése, hiszen tény, hogy a Soros-féle aktivista szeánszokon Srđa Popović és Saul Alinsky tananyagát minden Soros-zsoldosnak el kell sajátítania. Itt volt hát az ideje, hogy a magyarországi ellenzék képviselőit is kiképezzék az ilyesmire.

Ahogy Bangóné képviselő asszony hírhedté vált videójából is kiderült, az ellenzék jelenlegi szellemi színvonala nagyban hátráltatja a tananyag gyakorlatba ültetését, ezért a sorosista kiképzőtiszteknek ismét a pártokon kívülről kell katonákat szerveznie.

Indul a sorosista valóságshow!

A Jogriporter Alapítvánnyal együttműködésben Videó érdekérvényesítés címmel képzést hirdet a Közélet Iskolája.A felhívás szerint a képzés célja, hogy saját gyártású videók segítségével sok emberhez tudják eljuttatni üzenetüket, oktatni tudjanak, jogsértéseket dokumentálhassanak és hangot adhassanak azoknak, akik valamilyen okból a társadalom peremére szorultak.

Az emberi jogi blabla ne tévesszen meg azonban senkit. A Jogriporter Alapítvány aknamunkájáról ugyanis már korábban beszámoltunk. Az alapítványt az a Sárosi Péter és Takács István Gábor hozták létre 2014-ben, akik korábban mindketten a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű bevándorláspárti Soros-szervezet munkatársai voltak.

A Jogriporter Alapítvány egyik fő tevékenysége az úgynevezett „videós érdekérvényesítés"; ez azt takarja, hogy filmeket készítenek, és a filmkészítést oktatják tréningeken aktivistáknak is. Állítólag ezeknek a képzéseknek köszönhetően több száz fős nemzetközi videós aktivista hálózattal rendelkeznek.

A Jogriporter Alapítvány bevételeinek fő forrásai a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány és az Európai Bizottság nyújtotta támogatások. Évente körülbelül 50 millió forintból gazdálkodik a szervezet, ebből a pénzügyi beszámolóik alapján nagyjából 48 millió forintot az amerikai spekuláns alapítványától kapnak.

Büszkék arra, hogy kizárólag külföldi forrásokból tartják el magukat, de nem akarnak külföldről támogatott szervezetként regisztrálni.

Írta: Soros György, rendezte: Takács István Gábor és Surányi Ádám

A felhívásból kiderül, hogy a képzést a már korábban említett Takács István Gábor és egy bizonyos Surányi Ádám fogják megtartani. Takács és Surányi korábban már készítettek filmet a Soros által finanszírozott TASZ számára is.

13 évvel ezelőtt Takács egy, a drogosok érdekében megírt önfeljelentésével tett szert országos hírnévre: "Közlöm a nyomozó hatósággal, hogy a Drogprevenciós Alapítvány Tűcsere programjának munkatársaként rendszeresen steril inzulinus fecskendőt adok át intravénás drogfogyasztóknak azért, hogy ezzel az eszközzel biztonságosan adagolhassák maguknak a kábítószert, és ne fertőződjenek meg HIV kórokozóval, vagy más betegséggel" -volt olvasható abban az önfeljelentő levélben, amelyet Takács 2005-ben átadott a Főügyészségnek.

Nem kell tehát azon csodálkozni, hogy a tűcsereprogramban és drogosok simogatásában élenjáró Takács és bandája csodálatos eufemizmussal; hátrányos, a társadalom által kirekesztett címkékkel ellátott – valójában deviáns – csoportokra hivatkozik, amikor saját munkáját bemutatja.

Drogosok és prostituáltak a hálózatuk előnyben részesített személyei. Ehhez a csapathoz csatlakozott most a magyar ellenzék.

Soros-módszer, sorosista helyszín és Soros-dollár

Ahogy a felhívásból kiderül, a videós kiképzéshez a helyszínt két napra és a számítógépeket a CEU Média laborja biztosítja, de a drogtanyaként elhíresült Aurórában is összegyűlnek majd a videósok.

Világosan látszik tehát, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az ellenzék és a Soros-zsoldosok ugyanott folytatnák a látványosnak szánt akcióikat, ahol januárban kifulladtak.

Ne legyenek kétségeink: a választás közeledtével ismét eljön az élő videók, az agresszivitás és a botránykeltés időszaka.

2019.02.19.

Ismeretes, hogy szerdán kezdőddik, az úgynevezett Budapest Folyamatról Isztambulban rendezett miniszteri ülés. A bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt "ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa 2018. november 26-án közölte, hogy megszünteti tevékenységét Törökországban – néhány nappal azt követően, hogy Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a filantróp milliárdos üzletembert, hogy megpróbálja megosztani és elpusztítani a nemzeteket.

A szervezet azt is közölte, hogy már nem tudnak Törökországban tevékenykedni, miután „a médiában alaptalan állítások” célpontjává váltak, és a török hatóságok ismét vizsgálatokat indítottak az Erdogan-kormány ellen öt évvel ezelőtt tartott demonstrációk miatt.

Úgy tűnik, ha Sorosékat bármilyen pénzügyi vizsgálat alá veszik a hatóságok, megbízható zsoldosai mindig ugyanazon séma szerint kezdenek sivalkodásba.

A török belügyminisztérium ismét megpróbálja bizonyítani, hogy Soros alapítványa a 2013-as Gezi parki tüntetések mögött állt, ami Erdogan 15 éves (elnöki, korábban kormányfői) regnálásának egyik legnagyobb belpolitikai kihívása volt.[1] Az alapítvány azonban tagadja a tiltakozásokkal való bármiféle kapcsolatát.

Erdogan elítélte Sorost a múlt héten, amikor 13 olyan aktivistáról s akadémikusról esett szó, akiket november 16-án vettek őrizetbe a hatóságok, miután kapcsolatba hozták őket az Anadolu Kültür nevű, isztambuli székhelyű kulturális intézettel, illetve annak tavaly letartóztatott elnökével, Osman Kavalával. A hatóságok szerint Kavalának és munkatársainak az volt akkor a célja, hogy megpróbálták a 2013-as tüntetéseket kiterjeszteni országossá úgy, hogy külföldi aktivistákat is visznek a megmozdulásokra.

Erdogant antiszemita hangvételűnek talált megjegyzése miatt is bírálják: a török elnök ugyanis a 2013-as, Gezi parkbéli tüntetések felelőseként Sorost nevezte meg, aki nyilatkozatában „a híres magyar zsidónak” nevezett.

A kormányközeli Sabah újság a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó nyomozások beszámolóit idézve azt is megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatást nyújtott Kavala intézetének a Gezi parki tüntetések országos kiterjesztésének támogatására. Azt is közölték, hogy közel 1,9 millió líra került átutalásra 2011. augusztus és 2017. április között.

Soros alapítványa részéről viszont elmondták, hogy minden évben tájékoztatta az alapítvány a török hatóságokat arról, hogy mely intézmények és projektek kaptak tőlük adományokat, és a török hatóságok jóváhagyták ezeket az adományokat. Az alapítvány minél hamarabb felszámolja, s beszünteti a törökországi tevékenységét.

Több külföldi beszámoló is megjegyzi a törökországi affér kapcsán, hogy Soros tevékenysége és a Nyílt Társadalomért Alapítvány Magyarországon ugyancsak össztűz alá került. Orbán Viktor kormányfő ugyanis azzal vádolja Sorost és az áltata támogatott szervezeteket, hogy tudatosan megpróbálják aláásni az európai keresztény kultúrát a tömeges bevándorlás előmozdításával, amit az érintettek természetesen tagadnak.

[1] A Gezi parki tüntetések 2013. május 28-án kezdődtek Isztambulban, ahol környezetvédők szólaltak fel a Taksimban található Gezi park felszámolása ellen. A török kormány szándékai szerint a park helyén újjáépítenék az egykori taksimi laktanyát, amit 1940-ben elbontottak és az épület bevásárlóközpontként funkcionálna. A békésnek szánt demonstráció zavargásokba fulladt, amikor a rendőrök erőszak alkalmazásával próbálták meg a tüntetést feloszlatni.

2019.02.13.

Február 12-én az Il Giornale konzervatív lap Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatásáról ír. A lap szerint Pompeo a közép-európai függőség kérdését szeretné fölvetni az orosz gáz és a kínai Huawei távközlési vállalat jelenléte kapcsán, különösen Magyarországon. Ezért célja lehet a látogatásnak a Huawei-technológia miatti kockázatokkal kapcsolatos ismeretek megosztása is. Washington számára komoly kihívást jelent, ha ezek az országok továbbra is üzleti tevékenységet folytatnak a kínai TCL elektronikai vállalatóriással. A lap felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bevándorláspolitikája közel áll a Trump amerikai elnök által is képviselt kemény állásponthoz, ugyanakkor utal az ellenzék, a szakszervezetek vagy a média kapcsán korábban felmerült bíráló hangokra is. A cikkben az is áll: Pompeo és környezete nem tartja helyesnek, hogy az amerikai tisztségviselők egy évtizeden keresztül engedték Moszkvának és Pekingnek, hogy agresszív módon kiaknázzák ezt a térséget. „Hosszú ideig kerültük őket, és ez arra kényszerítette őket, hogy kitöltsék ezt az űrt azokkal, akik nem osztják a mi értékrendünket” – idézi a Giornale Pompeót a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóról. Pompeo bírálta az Egyesült Államok korábbi diplomáciai hozzáállását, szerinte Amerika „túlságosan is gyakran hiányzott a régióból, és ez elfogadhatatlan”.

Ugyancsak az Il Giornale olasz lap február 11-én cikket közölt a magyar miniszterelnök évértékelő beszédéről „Orbán rendkívüli tervet jelentett be a születésszámokra vonatkozóan” címmel. A cikk szerint Orbán Viktor bemutatta ezzel kapcsolatos stratégiáját, amely jelentős adómérsékléseket és családalapítási támogatásokat jelenthet majd a fiataloknak kedvezve. Idézik az Eurostat adatát is, amely alapján Magyarországon a termékenységi arányszám 1,45, míg az EU-átlag 1,58. Az EU-ban a legnagyobb termékenységi mutatószámú ország Franciaország (1,96 gyermek nőnként), míg világszinten a rekord Nigeré (7,24).

A Vorarlberg Online „Magyarország és Ausztria egyetértenek a külpolitikában” címmel arról ír, hogy osztrák parlamenti képviselők budapesti látogatáson vettek részt magyar kollégáiknál. Idézik a fideszes Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét, aki szerint a két ország a legfontosabb külpolitikai kérdésekben ugyanazon az oldalon áll. Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt (ÖVP) részéről pedig elmondta – idézi fel a beszámoló –, hogy Ausztriának az unió soros elnökeként sikerült változtatnia az EU migrációs koncepcióján.

„Orbán Viktor, a »keresztény nemzetek« bajnoka” címmel számol be a La Croix francia közérdekű katolikus napi újság a magyar kormányfő évértékelőjéről. A cikk tényszerűen sorra veszi a beszéd legfontosabbnak ítélt részeit, és az írás eleje a beszéd azon felütését taglalja, amelyben Orbán Viktor a létezésen alapuló fenyegetéssel szemben az ezeréves magyar hagyományok és keresztény kultúra védelmezőjének szerepét veszi fel. A lap sokszor idézi Orbánt, aki szerint ők harminc éve még azt gondolták, hogy a történelem szemétdombjára küldhették azt a kommunista észjárást, amely a nemzetek végét és a nemzetekfelettiséget hirdette. „Megint nemzetek nélküli világot hirdetnek, nyílt társadalmakat akarnak, és nemzetek feletti világkormányt eszkábálnak. És újra itt vannak azok, akik eltörölnék a hagyományainkat, és idegen kultúrával árasztanák el országainkat.”

Ezeket a cikkeket olvastad már?