Blogolj!
2020.03.20.

Bár az élet szinte megállt a koronavírus miatt, az internacionalista, szélsőliberális szervezetek nem nyugszanak: változatlanul intézik meg-megújuló támadásaikat Orbán Viktor, és hozzá hasonlóan Donald Trump ellen is.

A napokban több nyugati hírportál közölt olyan cikkeket, amelyekben – alaptalanul – azzal vádolták a magyar miniszterelnököt, hogy a járvány kezelése helyette inkább rasszista, antiszemita indulatokat szít: az illegális migránsokat, a külföldi diákokat, az ellenzéket, valamint Soros Györgyöt teszi meg bűnbakká. 

Az Egyesült Államokban ugyanezen recept alapján igyekeznek az újraválasztási kampányát folytató Trump ellen hangolni a közvéleményt, egyúttal pedig bagatellizálni a határok lezárásának közegészségügyi jelentőséget.

Észak-Karolina és a déli államok egyik népszerű, protestáns hírportálja, a Reformation Charlotte hívta fel a figyelmet például arra, hogy a Soros György támogatását is élvező Nemzeti Bevándorlási Fórum (NIF) ügyvezető igazgatója, Ali Noorani a bostoni közszolgálati rádióban a minap azt bizonygatta: az amerikai elnök járványügyi lépései valójában nem a COVID-19 megfékezését szolgálják, hanem egy radikális bevándorlásellenes intézkedéscsomagot hivatottak leplezni, miközben az államokban kialakult helyzetet is a migránsok nyakába varrja.

Ali Noorani és Russel Moore

Noorani szerint ez világosan kiderül abból, hogy a bevándorlók kibocsátó országai kevésbé fertőzöttek. Erre viszont nincs semmiféle bizonyíték, hiszen a legtöbb kibocsátó ország statisztikai adatközlése megbízhatatlan, esetükben óriási lehet a látencia, elég csak Irán titkolózására gondolni, vagy arra, hogy a görögországi Lészvoszon talált első beteg is feltehetően az akkor még alacsony fertőzöttségűnek számító Egyiptomban vagy Izraelben kapta el a kórt.

A NIF egyébként amerikai viszonylatban tekintélyes lobbiszervezet, amelynek tagjai egyházi-társadalmi csoportok befolyásolásával foglalkoznak. Egyik vezetője, Russel Moore például a Reformation Charlotte szerint eredményesen fordította bevándorláspárti, a nyílt társadalmat propagáló irányba 2014 után a Déli Baptista Konvenció Etikai és Vallásszabadság Bizottságát (ERLC).

2020.03.20.

Pánikkeltésre alkalmas fake news-t gyártott, s ezzel akár bűncselekményt is elkövethetett a Soros György támogatásával alapított 444.hu.

A szélsőséges portál tegnap gúnyosan szemlézte a köztévé egyik híradását, amiben az agrártárca vezetője, Nagy István arról beszélt, hogy Magyarországon továbbra is biztosított a lakosság élelmiszerekkel történő ellátása. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy mindenhol mindent nagy bőséggel kapni lehet – bizonyos termékekből átmenetileg hiány mutatkozhat. Attól azonban senkinek sem kell tartania, hogy ma-holnap nem lesz mit tennie a kosárba, és szerettei elé az asztalra.

Éppen ezért undorító, hogy a hírt, mintegy meghazudtolandó a minisztert, Soros „független-objektív” agitproposai az alábbi (egyetlen metaadatot sem tartalmazó, így beazonosíthatatlan időpontban készült) képpel illusztrálták, a cikkben pedig megjegyzik, hogy a sarki közértben elfogyott az élesztő…

Az őszödi böszme is megmondta, hazudnak "reggel, éjjel, meg este"

A liberális sajtótól persze megszokhattuk, hogy rugalmasan viszonyulnak a valósághoz, a Tűzfalcsoport példálózó jelleggel a hvg egyik ordító hírhamisítására is felhívta már a figyelmet. Egy nemzeti, sőt világméretű vészhelyzet esetén azonban mindez többről szól a tények elferdítésénél, a sajtóetikai szabályok felrúgásánál, és ezért nehéz is átlépni felette. Az ilyen cikkeknek egyszerűen nem szabadna következmények nélkül maradniuk!

Az első felháborodás után mindenesetre mi is elmentünk vásárolni, s mindenki megnyugtatásra közlünk pár képet arról, mit láttunk csütörtök délután az egyik pesti ABC-ben:

Tojásos és tojás nélküli - választék a szárazárus polcokon

Tejtermék is akad bőven

A felvágottat sem jegyre adják

2020.03.19.

Válsághelyzet idején jóérzésű ember számára meglepő követeléscsomaggal állt elő szerdán az Amnesty International, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának egyik fontos szövetségese és támogatottja. „A kormányok koronavírusra adott válaszai és emberi jogi kötelezettségeik” című „előzetes állásfoglalásként” aposztrofált dokumentumukban sorra vették azokat „az emberi jogi aggályokat, amelyekre a járványügyi intézkedések, például a karantén, az utazási korlátozások vagy tilalmak a legnagyobb hatással vannak”.

A sorosista jogvédők szerint „az emberi jogokat nem szabad luxusként felfogni a járvány miatt, amelyet majd akkor vehetünk ismét elő, ha a járványveszély érdemben csökkent”. Úgy vélik tehát, hogy az emberi életek megóvása fontos, de nem fontosabb például a mozgás vagy a szólás szabadságánál.

Ebből következően erős fenntartásaik vannak a karanténnal szemben, mivel a vesztegzár alá helyezettek között „voltak olyanok, akik nem tudták alapvető emberi jogaikat gyakorolni (…), mint például (…) nem tudnak eljutni a munkahelyükre.” Mert nyilván fontosabb az, hogy mit akar egy potenciálisan halálos és durván ragályos kórral megfertőzött munkaalkoholista, mint öt-tíz, esetleg ötven kollégájának megóvása.

Ugyanebben az állásfoglalásban a karanténra kényszerpihenőként hivatkoznak, majd közlik, hogy ő szerintük „minden korlátozás esetén a bírói kontrollt és a felülvizsgálat lehetőségét biztosítani kell”. Hátha az akadékoskodó beteg végigfertőzi a fél bíróságot.

„Több állam is lezárta határait vagy beutazási tilalmat rendelt el a COVID-19 vírus által érintett területekről, gyakran érzékenyen befolyásolva azokat, akik családjukhoz kívánnak hazatérni, vagy akik szokásos üzleti tevékenységüket végeznék, illetve tanulni akarnának” – így kesereg a dolgozat következő fejezetében az Amnesty International. Aztán a WHO tekintélye mögé bújva közlik, hogy a szervezet „általánosságban ellenzi a járvánnyal érintett országok által bevezetett utazási és kereskedelmi korlátozásokat.”

 „Hajózni muszáj, élni nem…” – idézhetnénk erre Pompeiust, bár a Földközi-tengert az afrikai kalózoktól megtisztító római hadvezér alighanem másra gondolt, amikor e szavakat kiejtette.

Soros György elvtársainak természetesen a rendkívüli állapot bevezetésétől is felállt a szőr a hátukon. Szerzeményükben implicite joggal való visszaélésként tüntetik fel a magyar kormány múlt heti lépését, hiszen azt írják, az állam csak akkor jogosult – és akkor is kizárólag a nemzetközi joggal összhangban – „rendkívüli helyzetet (veszélyhelyzetet) kihirdetni”, ha „a rendkívüli helyzet a nemzet létét fenyegeti (például, ha a járvány halálozási aránya kiugróan magas és fennáll a veszély, hogy tovább terjed)”. Vagyis az ő logikájuk szerint a vészhelyzet inkább az utolsó kenet, semmint az orvosság vagy a védőoltás szerepét kéne, hogy betöltse.

Ezek után már aligha meglepő, hogy végezetül kitüntetett védelmet követelnek bizonyos „különösen sérülékeny társadalmi csoportok” számára . A nőkön kívül e körbe tartoznak szerintük „a nem-bináris identitású személyek”, továbbá azok, akik „a fekete- és szürkegazdaságban dolgoznak”, valamint „a migráns munkavállalók” és a „státusz nélküli (irreguláris) bevándorlók”.

2020.03.18.

Exkluzív interjút készített Eli Vered Hazan úrral, az izraeli Likud külügyi igazgatójával a Tűzfalcsoport.

Korábban Cvetin Chilimanov, szabadúszó macedón újságíróval, a Macedón Hírügynökség angol nyelven író munkatársával; a Stop Operation Soros nevű mozgalom tagjával is beszélgettünk.


Soros György belülről pusztítja Izraelt; a szervezetei éjt nappallá téve kiapadhatatlan forrásból dolgoznak azon, hogy megfosszák az országot zsidó identitásától. Sőt, olyan civil szervezeteket támogat, akik ártatlan zsidókat gyilkoló terroristákat védenek. Sok sikert kívánok Orbánnak a Soros elleni küzdelemben. (Eli Vered Hazan)


  1. Beszéljünk a választásokat követő politikai helyzetről Izraelben: a Likud győzött, de mi következik most?

A Likud a legnagyobb párt, de a Kék és Fehér koalíció megszegte a választóknak tett ígéretét: jelenleg egy olyan lista támogatja őket, melynek tagjai arabok, valamint egy zsidó politikus, aki gyűlöli Izraelt, mint államot és támogatja a terrorizmust. Lieberman csatlakozott hozzájuk, aki szintén nem váltja be a polgároknak tett ígéretét. Jelenleg mi vezetjük a közvéleménykutatásokat, de Netanyahu miniszterelnök koalíciós kormányt szeretne alakítani a helyzet miatt. Meglátjuk, mi fog történni. Én bízom Netanyahuban.

Eli Vered Hazan és Benjamin Netanjahu

  1. Világszerte szigorú intézkedéseket vezettek be a koronravírus miatt: mi a helyzet Izraelben, mit lehet tenni?

Izraelben körülbelül 200 koronavírusos fertőzött beteg van [az interjú publikáásakor ez a szám már sajnos 427 fő, halálos áldozat továbbra sincs], szerencsére eddig nincs halálos áldozat. Reméljük, hogy a jövőben sem lesz. Netanyahu miniszterelnök irányítja az állam karanténszabályozását, amíg nem születik új döntés. A cél az, hogy elkülönítsük a betegeket, amíg teljesen fel nem épülnek.

  1. Izrael és Magyarország is küzd a terrorizmus ellen: hogyan tudjuk segíteni egymást?

Két olyan terület azonosítható, ahol az együttműködés kölcsönösen hasznos lehet: a titkosszolgálat és a honvédelem terén.

  1. Hogyan dolgozik Soros a jobboldal ellen Izraelben?

Soros György belülről pusztítja Izraelt; a szervezetei éjt nappallá téve kiapadhatatlan forrásból dolgoznak azon, hogy megfosszák az országot zsidó identitásától. Sőt, olyan civil szervezeteket támogat, akik ártatlan zsidókat gyilkoló terroristákat védenek. Sok sikert kívánok Orbánnak a Soros elleni küzdelemben.

2020.03.16.

Miközben Ivan Rioufol, az egyik legsikeresebb francia esszéista, a Le Figaróban írt cikkében azt fejtegeti, hogy a koronavírus, miután akadálytalanul megérkezett Kínából, szabadon kering a Soros György-féle „nyitott társadalomban", a Soros-féle Amnesty International arról közöl (ki)oktató videót egy távolkeleti hölgy főszereplésével, hogy kell a koronavírussal együtt terjedő veszélyes rasszizmusnak ellenállni.

Öt mód arra, hogy rámutass a koronavírus kapcsán a rasszizmusra

A koronavírus nem kifogás a rasszizmusra. Semmi sem az.

  1. Ismerd fel a rasszizmust!

A diszkrimináció politikai véleménybe vagy akár tréfába is képes beágyazódni, ezt nem hagyhatod.

  1. Folytass párbeszédet!

Legyél nyitott és hallgass olyan emberekre, akik tanulmányozták és tapasztalták a rasszizmust.

Ez erősíti a megértést és támogatást nyújt számodra.

  1. Mutass rá a problémára!

Hívd fel rá a figyelmet, még akkor is, ha biztonságosnak tűnik a helyzet. Mindig állj ki!

  1. Figyelj a kifejezésmódodra!

A szavak árnyékot vethetnek az emberi méltóságra, és ösztönözhetik a sztereotípiák kialakulását.

  1. Fejezd ki az elköteleződésed!

Egy olyan világot akarunk, ahol szabadon élhetünk, félelem nélkül. Rajtunk múlik, hogy ez megvalósul-e.

Sőt, egy másik képi anyaguk bizonyos értelemben veszélyesebbnek mutatja a faji diszkriminációt, mint az említett világjárványt.

Végül Rioufol rávilágít arra is, a koronavírusnak van egy speciális erkölcsi üzenete is: rávilágít a globalizáció által meggyengített és „megfertőzött" emberi lelkekre is, és ennek sokkal súlyosabb következményei vannak, mint a halálos koronavírusnak. A koronavírus tehát veszélyes Soros nyitott társadalom eszmerendszerére ezért szemlátomást mindent meg tesz a világjárvány szélsőliberális definiálására.

2020.03.12.

Lészvoszt nem is olyan rég még az úzójáról, a sajtjáról, az idilli tengerpartjairól és arról ismerték, hogy ott született az antik görög költőnő, Szapphó, a migrációs válság azonban teljesen megváltoztatta – állapította meg néhány napja keserűen a Reuters riportere. Angeliki Koutantou a török határnyitás után látogatott el a szigetre, amely ötödik éve szolgál az illegális bevándorlók hídfőállásaként.  

A helyieknek érthetően elegük van. – A legtöbb üzlet, különösen a turizmusban, teljesen gajra ment – fakadt ki a tudósítónak Vangélisz Papasztávrosz mitilíni fogadós, aki szerint nem kérdés: a több mint 20 ezer migráns és az a tény, hogy Lészvosz közvetlenül a fronton helyezkedik el, a szigetlakók megélhetését fenyegeti. A halászoknak pedig gyakran az életük is veszélybe kerül. 

 

 

Egyikük, Jorgosz Mavrápídisz felidézte, mit kockáztatnak az amúgy is gyakran háborgó Égei-tengeren, mióta az éj leple alatt kisebb-nagyobb csónakok tucatjaival próbálnak átkelni rajta illegálisan a Görögországba igyekvő idegenek.  

 

– Pirkadat előtt hajózunk ki, s nem is tudom, hányszor fordult már elő, hogy majdnem meghaltunk, amikor beléjük futottunk – mondta a 67 éves férfi. Társa pedig arra panaszkodott, „ha Isten segedelmével fognak öt kiló halat, nem tudnak vele mit kezdeni”, mert nincs már kinek eladni. Az egykor üdülőkkel telei partokon ugyanis, az amúgy polkorrekt Reuters riportere szerint sincs most más, mint „szétszórt műanyag palackok, bontatlan edények, bébiételek, valamint eldobott vörös és szürke mentőmellények, amelyeket kb. 100 újonnan érkezett afgán migráns hagyott hátra”. 

 

***

 

Mitilínitől, a sziget fővárosától néhány kilométerre északi irányban található Mória eredetileg háromezer ember befogadásárára tervezett menekülttábora. Lészvoszon azonban az újabb invázió miatt a hónap elejére hatszor-hétszer ennyi migráns verődött össze, s ez a tömeg a múlt hét derekán agresszív demonstrációkba kezdett. A rendőrségnek – a híradások szerint – könnygázt és gumilövedékeket is be kellett vetniük a megfékezésükre.  

 

A világsajtó persze úgy számolt be a történtekről, hogy a szabadságukért és gyermekeik jóllétéért tüntető menekülteket vertek feszült egyenruhások, miközben a helybélieket idegengyűlölő agitátorok tüzelték különböző szólamokkal. Az egyiket a Reuters is idézi: „Lészvosz görög föld.”  

 

Ezzel egyébként, mármint hogy Görögország a görögöké, Kiriákosz Micotákisz jobbközép kormánya is egyetért. S ezt nem is titkolja, hiszen szóvivője, Sztéliosz Pecász nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette: az állam elsősorban saját polgáraiért tartozik felelősséggel. Majd a múltra, Aléxisz Cíprász és a szélsőbaloldali SZIRIZA befogadáspárti politikájára utalva hozzátette: „Néhányaknak ez talán nem tetszik, de nekik is meg kell érteniük: Görögországban a dolgok megváltoztak.” 

 

***

 

Ezzel a változással volt kénytelen szembesülni a hétvégén a Mare Liberum úgynevezett segélyhajó. A mögötte álló és azonos nevű Németországban bejegyzett NGO Soros György elvtársait tömöríti, vagy miként a honlapjukon olvasható: „azokat az embereket, akik kiállnak a változásért, és azokat, aki érdekeltek egy sokkal egyenlőbb, nyílt társadalom kialakításában és kikövetelésében.”  

 

A hajó 2018 óta a Kelet-Égei-tengeren segíti az illegális bevándorlókat Görögország és ezzel az Európai Unió területére jutni, s egészen a legutóbbi napokig akadálytalanul köthetett ki Lészvoszon. Mitiléni tüntetők most azonban megakadályozták, hogy partra tegyék a Törökországból érkező migránsokat. A Mare Liberum legénységének egyik tagja, Flo Strass WhatsApp-on keresztül azt nyilatkozta a Reuters-nek: „Az emberek összegyűltek, hogy elüldözzenek minket, és volt egy pont, amikor a hatóságok azt mondták, tovább már nem tudják garantálni a biztonságunkat”. A migránshajó azóta „biztonságos” kikötőt keres.

2020.03.10.
Paolo Gentolini, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa olyan levelet írt az olasz pénzügyminiszternek, amelyből látszik, hogy fogalma sincs az itáliai helyzetről.
Az eredeti levél ide kattintva érhető el.

Roberto Gualtieri

Pénzügyminiszter Úr részére

Róma, Olaszország

                                                                                           Brüsszel, 2020. március 6.

 

 

Tisztelt Miniszter!

 

Köszönjük március 5.-i levelét, amelyben tájékoztatta az Európai Bizottságot Olaszország  helyzetéről a legfrissebb költségvetési döntések kapcsán, különös tekintettel a koronavírus COVID-19 kitörésére.

Szeretnénk kifejezni őszinte részvétünket az olaszországi járvány áldozatainak részére, és teljes mértékben szolidaritás vállalni mindazokkal, akik jelenleg a vírustól és az általa okozott hatásoktól szenvednek. A Bizottság elismeri az olasz kormány és polgárai azon törekvéseit, amelyek rendkívüli módon járulnak hozzá a COVID-19 terjedésének megfékezéséhez az Európai Unióban. A Bizottság támogatja a járvány leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, amely  magában foglalja a folyamatos együttműködést a képviselőkkel. Az államok megosztják egymással az információkat, felmérik a szükségleteket és biztosítják a következetes uniós szintű válaszadást. Ehhez kapcsolódóan március 2-án Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vezetésével létrehozták az európai koronavírus-válaszcsoportot.

Tudomásul vesszük az olasz kormány azon szándékát, hogy 2020-ban felülvizsgálja költségvetési céljait a 6,3 milliárd eurós támogatási intézkedéscsomag tekintetében, amely Olaszország államháztartási hiányához vezet a célkitűzés felfelé történő módosítása, a GDP 2,2% - ról a GDP 2,5% -ra történő emelkedése okán.

Azt is tudomásul vesszük, hogy a kormány arra számít, hogy a 2020-ra kitűzött teljes hiánycél a stabilitási program benyújtásának időpontjáig megváltozhat, különös tekintettel a COVID-19 kitörésének becsült makrogazdasági hatása miatt. A benyújtást követően a Bizottság értékeli Olaszország 2020. évi stabilitási programját a május 7-én közzéteendő 2020-as tavaszi előrejelzés alapján.

Ami a támogatási intézkedések csomagját illeti, a 2004 - ben felmerült egyszeri költségvetési kiadások a járványra adott válaszhoz való kapcsolódást definíció szerint kizárnák, és nem vennék figyelembe a szükséges költségvetési erőfeszítések teljesítésének értékelésekor a meglévő szabályok szerint.

Ezenkívül szeretnénk hangsúlyozni, hogy költségvetési szabályaink rugalmass keretet biztosítanak a „szokatlan események kezelésére, amelyek kívül esnek a kormányzaton”, miközben ügyelnek a költségvetési fenntarthatóság megőrzése.

A Bizottság előzetes értékelést készít a tagállamok kibocsátási egységek iránti kérelmeiről a „szokatlan eseményekre vonatkozó záradék” alapján, - ha azokat benyújtják, - ideális esetben a 2020-as stabilitási program keretében. A 2020-as stabilitási program értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok azon kötelezettségét, miszerint sürgős intézkedéseket kell végrehajtani a polgárok jólétének megóvása és a kárenyhítés érdekében a koronavírus kitörésének gazdasági növekedésre gyakorolt negatív ​​hatása miatt.

Teljes mértékben rendelkezésre állunk, hogy támogassuk Önt a 2020-as stabilitási program előkészítésében.

Megragadjuk az alkalmat, hogy emlékeztessük arra, hogy a március 16-i Eurogroup újraértékeli a helyzetet az EU-ban, és a továbbiakban a döntések meghozatalánál figyelemmel lesz az adott helyzetre és fejleményekkel arányosan a értékeli azt.

 

Tisztelettel,

 

Vladis Dombrovskis                                                     Paolo Gentiloni

ügyvezető alelnök                                                          gazdaságpolitikai biztos

2020.03.02.
  • A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés (IMI) egy titkos terv a szuverén nemzetállamok ellen?

Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Soros Fund Management-től, komoly pénzeket kapnak Barack Obama az USA volt elnöke, Chuck Schumer szenátor, Hillary Clinton volt elnökjelölt, John Kerry és még sokan mások.

Soros György egyik baloldali élcsapatának titkos jelentései és feljegyzései felfedik a milliárdosnak az Obama-kormányban, az Egyesült Nemzetek Szövetségében és az Európai Unió irányítási struktúrájában való felforgató tevékenységét, különösen a mesterségesen létrehozott menekült/migrációs válsággal összefüggésben.

A Nemzetközi Migrációs Intézetnek (International Migration Initiative - IMI) – amely a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) egyik hivatalos projektje – egy 2016. május 12-i jelentése fontos lehetőséget teremt arra, hogy betekinthessünk az IMI menekültügyi aktivistáinak, valamint az Obama-kormányon és an ENSZ-en belüli szövetségeseinek a munkakapcsolatába. Az Anna Crowley és Kate Rosin vezető IMI tisztviselők által készített „Migráció-irányítási és Kikényszerítési Portfolió Felülvizsgálata” („Migration Governance and Enforcement Portfolio Review”) című kilencoldalas jelentés egyike annak a számos Soros/OSF dokumentumnak, amit ezen a héten kiszivárogtatott a DCLeaks.com, amely olyan projektként jellemzi magát, amit „amerikai hacktivisták indítottak”, akik „hisznek abban, hogy az amerikai állampolgároknak joguk van tudni hogyan alakul az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája, illetve hogy kik a politika valódi alakítói.”

  • A Nyílt Társdalom Alapítvány által létrehozott kezdeményezés fő iránya a migráció, de ha kell, a magyar jogalkotási gyakorlatot is bírálja a „civilek” védelmében.

Az IMI 2010-es megalakulása óta fokozatosan épített ki portfóliókat a migrációs folyosók köré, kezdve Ázsiával/a Közel-Kelettel és Közép-Amerikával/Mexikóval, 2013 közepén Oroszországot/Közép-Ázsiát is hozzáadva. Ezzel párhuzamosan az IMI kisszámú támogatást nyújtott projektekhez vagy világszerte elérhető szervezetekhez. Ezeket a korai „globális” támogatásokat a tanulmány szerint olyan jól megalapozott, vezető szerepű szervezetek kapták meg, amelyek több földrajzi területet fednek le – valamint számos olyan tematikus kérdést, amelyek az IMI átfogó küldetése szempontjából relevánsak.

A kezdeményezés alapvetően két különböző munkakategóriát állít fel: irányítás (governance) és végrehajtás (enforcement). Ezek a korábbi (a migrációval kapcsolatos döntéshozatalra és a fogva tartási kérdésekre fókuszáló) munka eredményeképpen alakultak ki. Idővel ez a két téma egészen középpontba került, és az IMI 2016–19-es stratégiájába már, mint egyetlen munkakategóriát illesztették őket (Migrációs Politika és Végrehajtás).

Az IMI egyik tanulmánya szerint a jelenlegi menekültügyi válság új teret teremt a migráció irányításához és a nemzetközi menekültügyi rendszer átgondolásához. A szervezet irányítási (governance) stratégiája a norma-meghatározás erősítését célozza regionális és nemzetközi szinten a migránsok jogainak hatékonyabb védelme érdekében. Támogatásuk célja ezen a területen: (1) erősíteni a civil társadalmi beavatkozásokat a nemzetközi politikai vitákban; és (2) javítani a politikai döntéshozók azon képességét, hogy jobban kezeljék a migráció kihívásait.

A végrehajtás (enforcement) kapcsán azt célozták meg, hogy megelőzzék a migránsok jogainak megsértését a szigorú határellenőrzések minimalizálása, valamint a fogva tartás és kitoloncolás széleskörű használatának csökkentése révén. Támogatásuk a következő három megközelítéssel jár: (1) a dokumentáció növelése, a végrehajtási gyakorlatok elemzése és jelentése; (2) támogatás a jobb fogva tartási feltételekért, valamint a fogva tartási létesítményekhez való hozzáféréshez; és (3) alternatív megoldások támogatása a bevándorlók fogva tartásával szemben.

  • Az IMI részt vett az ENSZ migrációs kompakt kidolgozásában

Az IMI – az előkészítésben részt vevő egyik stakeholderként – szerepet vállalt ENSZ migrációs kompaktjának kimunkálásában, illetve az azt megalapozó, ENSZ Közgyűlés által elfogadott New York-i Nyilatkozat megszületésének folyamatában. Az IMI és más, migráció-elkötelezett NGO-k lényegében gondolatrendőrséget vezetnének be, hiszen a deklaráció alapján teljes körűen fel kell lépni a nyilvánosságban a „gyűlöletbűnözők” ellen, a dokumentum kitér a „a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a menekültekkel és migránsokkal szembeni intolerancia, az ellenük irányuló cselekmények és megnyilvánulások” elleni küzdelem, globális kampány fontosságára. A deklaráció szerint ezt a kampányt „az Egyesült Nemzetek Szervezete és az összes érintett érdekelt fél együttműködésében hajtjuk végre”, vagyis ebben jut majd szerep az IMI-nek, illetve az általa támogatott szervezeteknek is (ezt mutatja az IMI éves OSF-támogatásának 2018-as emelkedése is, amelyre később visszatérünk).

Az érintett tanulmány szerint a radikális jobboldal felemelkedése és a migránsokkal szemben növekvő intolerancia egyre inkább korlátozzák a racionális migrációs politikák kialakítását és befolyásolását. Érdemes átgondolni a befolyásolás eszközeit a keretek és az érvelés tekintetében mind az elitek szintjén, mind pedig a populáris szinteken. A tanulmány szerint a régi érvelési módok már nem működnek, és hozzáteszik: el kell fogadni a mostani válságot, mint új normális állapotot, amely túlmutat a reagálás szükségességén.

A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés tehát egy olyan újabb pénzforrás, ahol a migrációs politika befolyásolásához fontosnak tartják a kulcsfontosságú civil társadalmi hálózatok kapacitásépítését, hogy azok részt tudjanak venni a politikai vitákban, és navigálni tudják a migrációs viták politikai elemeit. A támogató hálózatok esetében a különböző technikai támogatások kapacitási erőforrásait tovább akarják építeni, a hálózatok titkárságai számára jobb pénzügyi biztonságot akarnak, valamint az egyéneknek szóló célzott támogatások megtervezését. Az alapvető finanszírozást (core funding) rugalmasabban és a projekttámogatással kombináltan kívánják használni.

Az IMI közeljövőre vonatkozó tervei nem lehetnek ismeretlenek számunkra, hiszen Brüsszelben is támogatja az efféle szándékot: ismeretlen helyi és regionális szintű eseményekben és folyamatokban való részvételhez alapítványokat kell létrehozni, valamint fejleszteni kell az egyértelműen más adományozókat célzó üzeneteket, különösen a filantróp szereplők irányába szólókat – a migráció, mint pozitív globális jelenség megközelítésének fontosságával.

  • Ömlik a pénz a migránsbarát NGO-knak

Az IMI a vonatkozó kimutatás felülvizsgálati időszaka alatt (2014–2016) összesen 40 támogatást nyújtott 22 szervezetnek. Ebből 18 támogatás – összesen 4 350 705 dollár értékben – jutott 11 szervezet számára, amelyek átfogó jellegű feladatokat végeztek globális szinten vagy különböző földrajzi térségekben. További 22 támogatás – összesen 3 792 697 dollár értékben – ment el 11, irányítási és végrehajtási kérdéssel foglalkozó szervezetnek a korridorok (migrációs folyosók) szintjén. A kimutatás beszámol arról is, hogy a Földközi-tenger térségén kívüli régiókban, az elmúlt években például Mexikóban, Közép-Amerikában és például Közép-Ázsiában is jelentős migrációs támogatásokat mozgósított a Soros-birodalom, ami a latin-amerikai migránskaravánsok ügyében is releváns tényként jelentkezik (az IMI a tények alapján központi pénzelosztó szerepet töltött be ezekben a régiókban).

Sorosék migrációs kezdeményezése betölteni látszik azt a szerepet, amelyet szántak neki: minden együttműködő NGO-nak, szervezetnek hatékony támogatást nyújt a migráció segítése, ösztönzése érdekében. Az IMI szerepe felértékelődik pénzügyi tekintetben is, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) 2018. évi költségvetési áttekintése (budget review) alapján 2017-hez képest 2,5 millió dollárral emelte meg az OSF a Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés részére jutó támogatást a migrációra szánt alapok jelentős gyarapításának részeként. 2020-ban pedig elképesztő összeget, például az USA-ban  és Európában összesen több mint 75 millió dollárt költ un. demokrácia gyakorlatra, amely a polgárok voksoláson kívüli demokratikus mozgását hivatott szervezni.

A tények az IMI kapcsán is világosan jelzik, hogy Sorosék még inkább elszántak a tömeges migráció előmozdításának kérdésében, és „rátapostak a gázra”: még több pénzt mozgósítanak helyi szinten, és alapvető szerepük lehetett a például 2020-ban is a Trump-kormányzatot nehéz helyzetbe hozó tengerentúli migrációs válság generálásában is.

2020.02.27.

Megvan John McCain utódja – a republikánusokat eláruló Mitt Romney  Soros György lobbista csoportjainak  20 legfontosabb adományozottja  között


Mitt Romney szenátor, a Grand Old Party  (republikánus párt) tagja szinte mindenkit megdöbbentett az elmúlt napokban , amikor a republikánusok között egyetlenként,  Donald Trump elnök elítélésére szavazott a demokraták által indított felelősségre vonási (impeachment) eljárásban.

Az első, a „hatalommal való visszaélésről” szóló vádpontban 52 republikánus szavazott az elnök felmentésére, ám Romney csatlakozott a 47 demokrata szenátorhoz, és az elnök elítélését támogatta.

Időközben napvilágot látott egy pénzügyi jelentés, amely magyarázatot nyújthat arra, és felfedheti, hogy Romney miért szavazott az elnök ellen. Az OpenSecrets.org szerint Romney 17 500 dollárt kapott a Soros Fund Management-től, amely egy a baloldali milliárdos Soros György által alapított szervezet.  Romney bekerült  a 20 legfontosabb politikus közé, akik ettől a szervezettől a legnagyobb támogatásokat kapják, olyanok között mint Barack Obama az USA volt elnöke, Chuck Schumer szenátor, Hillary Clinton volt elnökjelölt, John Kerry és még sokan mások.

Az a hír, hogy Romney nagy pénzeket fogadott el Soros-tól, nem fog sokakat meglepni, mivel a saját szövetségesei is az utóbbi időben "piti" -nek, pénzsóvárnak minősítették.

Romney sikertelen, 2012-es elnökválasztási kampányának volt szóvivője azt állítja, hogy a szenátort a szavazás során a „keserűség és féltékenység motiválta”, miszerint Trump bűnös bizonyos kérdésekben a felelősségre vonási eljárás során.  Rick Gorka, aki jelenleg a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) kommunikációs igazgatója, a Twitteren elmondta, hogy Romney csak azért keserű, és csalódott, mert Trump „elvégezte azt, amit [Romney] többször is elmulasztott”. "Szomorú, hogy Mitt nem vonta le a tanulságokat a 2012-es eseményekből. Most elárulta pártját és több millió szavazót is – jelentette ki a pártigazgató"

Ez nem az első alkalom, hogy Sorosék belülről vagy éppen kívülről támadják a konzervatív pártot, legutóbb Alex Soros listázta az említett alkotmányos elmozdítási eljárásban a Trump elnököt támogató jobboldali szenátorokat arra buzdítva az amerikaiakat, hogy „Szavazzák ki őket a szenátusból!”.

2020.02.25.

“A nemzetközi közvélemény elvárja, hogy Magyarország feloldja a genfi menekültügyi egyezmény aláírásakor életbe léptetett földrajzi korlátozást – jelentette ki Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Európa Intézetben tartott tegnapi konferencián. Világosi reméli, hogy a kormány nemsokára elfogadja a menekültügyi törvény koncepcióját. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, és helyette szélesebb hatáskörrel Bevándorlási Hivatal alakul.”

Az idézett sorok a Népszabadságban jelentek meg 1996. december 11-én. Egy éven belül elkészült, és az Országgyűlés el is fogadta a szélsőliberális ihletésű menekültügyi törvényt, amely kitárta Hazánk kapuit az idegenek előtt.  

***

Fiatalabb olvasóinkra tekintettel talán nem árt felidézni, akkoriban baloldali, szocialista-szabaddemokrata kormánya volt Magyarországnak; a belügyi tárcát az SZDSZ-es Kuncze Gábor vezette, a szintén SZDSZ-es Világosi pedig közvetlen beosztottja volt.  

Az köztudott, hogy Soros György a rendszerváltozáskor jól “bevásárolta” magát a liberális Szabad Demokraták Szövetségébe, a hazai Soros Alapítvány vezetőinek többsége a pártban is jelentős tisztséget viselt. A miniszter és államtitkára viszont nem tartozott közéjük, nevük mégis feltűnik a Tűzfalcsoport által az alapítvány egykori honlapján talált – eredendően nem nyilvános – listán, amely a szervezettel szoros kapcsolatot ápoló személyeket sorolja fel. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy már jóval a menekültügyi törvény megalkotása előtt szívességeket tettek a Soros-hálózatnak. Az egyik ilyen esetről, a Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány 1995-ös beengedéséről a menekülttáborokba, a Figyelő tett mellékesen említést egy két évvel ezelőtt készült interjúban.

***

Érdemes néhány szót fecsérelni az Európa Intézetre is, amely nem azonos Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának Brüsszelben működő European Policy Institute-jával, sem a CEU, a milliárdos magánegyetemének Közép-európai Intézetével.  

A cikkben hivatkozott Európa Intéztet ugyanis az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere, a magyar történelemoktatást és történelemszemléletet hosszú éveken át meghatározó akadémikus, Glatz Ferenc és köre hozta létre, külföldi támogatással.  

Mario Nuti, az egyik testvérintézmény, a firenzei Európa Intézet vezetője 1990 májusában így fogalmazott a szervezetük céljait, az előttük álló kihívásokat illetően:

“– Egyáltalán nem csodálkoznék rajta, ha az elmúlt negyven év szocialista internacionalizmusát követően most előtérbe kerülne a nemzeti érzés. Viszont veszélyes lenne, ha a magyar kormány hagyná, hogy magával ragadja ez a hangulati elem, és ez határozná meg a tetteit, nem pedig az a realitás, amit az európai integráció jelent. Magyarországon és egész Kelet-Európábán – már amennyire egy külső szemlélő megállapíthatja – az a legfőbb feladat, hogy az európai értékeket, az európai módszereket, az alapvető emberi szabadságjogokat erősítsék, mert nagyon nagy a veszélye annak, hogy miközben Európa gazdaságilag visszafordíthatatlanul integrálódik, politikailag ismét nemzeti kultúrákra esik szét.”

Fél évvel később, 1990 novemberében pedig Glatz Ferenc a magyarországi Európai Intézet küldetése kapcsán azt mondta a Népszabadságnak:

Szervezetük “segíti az európai – kiváltképpen a közép-európai – értelmiségiek véleménycseréjét az európai egységesülés jegyében. Néhány kiemelt téma: Magyarország és Európa, migráció Európában, a természeti környezet és az a nemzeti fejlődés, ez egyházak történelmi és mai szerepe, a sztálini rendszer politikai és szellemi természetrajza, állam és nemzeti fejlődés, asszimiláció.”

***

És most térjünk rá a Világosi által lesajnált, a “nemzetközi közvélemény” szerint kidobandó magyar menekültügyi szabályozásra!

A második világháborút követő években egyértelművé vált, hogy a béke továbbra is elérhetetlen álom az emberiség számára. A két hatalmi tömb éppen az első proxy háborúját vívta Koreában, Izrael megszilárdította határait, India kivívta függetlenségét és – felkészülőben volt a gyarmati Afrika. Ebben a helyzetben emberek százezrei kényszerültek elhagyni hazájukat nemzeti önérzetük, faji, politikai és/vagy vallási hovatartozásuk miatt.  

Az ENSZ az 1951-es genfi egyezménnyel igyekezett választ adni a kihívásra. A konvenció célja elsődlegesen az volt, hogy például az egykori brit mandátumterület, Palesztina földjéről a szomszédos országok, Libanon, Jordánia és Egyiptom fennhatósága alatt menedéket kereső, de a mielőbbi visszatérésben reménykedő palesztinok, vagy az Északról Délre menekülő koreai emberek helyzetét rendezze. Őket hívja – miként a köznyelv is – menekülteknek, nem összekeverve helyzetüket azokéval, akik egy új élet igényével érkeztek a hazájuktól távoli országokba, például az ez idő tájt népszerű Argentínába.

Magyarország a kommunista tömb többi országához hasonlóan csak 1989-ben ratifikálta a genfi egyezményt és annak 1967-es kiegészítő jegyzőkönyvét, bár menekülteket, mint a görög polgárháborúban vesztes szocialista felkelőket, egyedi döntés alapján addig is befogadott, hiszen az oltalmat keresők védelmét – elvileg – a sztálinista alkotmány szavatolta. 

Az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet tartalmazott azonban egy nagyon fontos kitételt, ami a konvencióból hiányzott: leszögezte, hogy Hazánk csak Európából fogad be embereket. Erre azért volt szükség, mert a globalizálódó világ és a liberális korszellem hatására felpuhuló nemzetközi joggyakorlat kezdte felülírni a genfi egyezmény alapszabályát, miszerint a bevándorlás nem alapvető emberi jog és a menekülteknek a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban meg kell állniuk, onnan pedig, amint lehet vissza kell térniük otthonaikba. A kormány tehát a visszeélésszerű jogalkalmazás elterjedésétől akarta megóvni az országot. 

(A XX. század utolsó évtizedében egyébként több nyugati állam, Ausztria vagy éppen Francia- és Németország is felismerte a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyeket, s törvényeik szigorításával igyekezet elhárítani azokat, de ez már egy másik történet...) 

*** 

Fentebb utaltunk már rá, hogy az olyan nem-kormányzati szervezetek, mint Glatz Ferenc Európa Intézete vagy az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc által alapított, Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság már a ‘90-es évek elején élénken foglalkozott a migráció és a menekültügy kérdéseivel. Valószínűleg úgy is fogalmazhatnánk, hogy igyekeztek megágyazni egy új, hiperliberális szabályozásnak, ami elől 1994-ben, az alkotmányozó többséggel bíró szocialista-szabaddemokrata kormány felállásával elhárulni látszott minden akadály.

A Világosi által emlegetett “nemzetközi közvélemény” elvárását sem külügyminiszterek és nagykövetek testesítették meg, hanem “civilek”, “jogvédők” és “felvilágosult akadémikusok”. Jól szemlélteti ezt Maryellen Fullerton “Menedékjog vagy hazatérési törvény?” című tanulmánya, ami az Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy SZDSZ-es folyóiratban, a Beszélőben jelent meg 1997 tavaszán.

Fullerton elismert nemzetközi jogász és aktivista, menekültügyi szakértő, akinek európai és amerikai think-thankek kérik ki rendszeresen a tanácsait. A közelmúltban is dolgozott például az Európai Bizottsággal szorosan együttműködő Centre for European Policy Studies-nak egy menekültügyi jelentésen; a munkáját Soros György Open Society European Policy Institute-ja finanszírozta.

Az imént említett cikke Izrael úgynevezett hazatérési törvényével állítja párhuzamba a ‘90-es évek elejének szigorú hazai menekültügyi szabályozását, s élesen bírálja Magyarországot, amiért az 1989 óta nagyobb arányban csak a határon túli magyarokat, például a délszláv háború menekültjeit fogadta be, s nem tárta ki a kapuját mindenki előtt.  

A szerző már a második bekezdésben elárulja, miért tartotta fontosnak megjelentetni bírálatát: “Rebesgetik, hogy az Országgyűlés új menedékjogi törvény elfogadására készül, s a hírek szerint a Belügyminisztériumban már több törvénytervezetet is előkészítettek, ennek ellenére minden homályos és bizonytalan.” Ő tehát csak azt szeretné, hogy a “megfelelő” változat kerüljön elfogadásra. Ennek érdekében hosszasan bizonygatja: egy új liberális szabályozás semmiféle veszélyt nem hordoz magában, mert bár ugyan mindenki számára lehetőséget biztosít a bevándorlásra, de eddig a térség egyetlen országát sem árasztották még el ázsiai vagy afrikai tömegek. Végül pedig azt követeli, hogy az “igazságosság” és az “emberi egyenlőség” jegyében a magyar állam kezelje ugyanúgy a határon túli magyarokat, mint bármilyen külföldit, mert szerinte a nemzettársaink megkülönböztetése a joggal való cinikus visszaélés.

***

Ilyen előzmények után fogadta el az Országgyűlés 1997 végén az új menekültügyi törvényt, amely eltörölte a korábbi területi korlátozást, az ellenőrizetlen és tömeges migráció egyik fontos gátját.

Ezeket a cikkeket olvastad már?