2019.09.14.

Az Il Giornale olasz jobboldali napilap 2019. szeptember 9-én, a Budapesten rendezett nemzetközi demográfiai konferencia kapcsán ír cikkében a magyarországi családpolitika eredményeiről. A lap szerint „Orbán Viktor Magyarországának adatai ellentétben állnak a legtöbb európai országéval”, például az ország az OECD-átlag kétszeresét költötte el családok támogatására. Ahogy a cikkíró fogalmaz: a szuverenista Magyarország rendkívül pozitív számokat mutat fel a családpolitikában, 2010 óta a házasságkötések száma 42 százalékkal, míg a termékenységi mutató 21 százalékkal emelkedett. Novák Katalin család- és ifjúságpolitikáért felelős magyar államtitkár szavait idézik, aki szerint a mostani kormány politikájának köszönhetően „az abortuszok száma szintén történelmi mélypontra esik, bár ez még mindig magas”. A jobboldali olasz lap cikke az eltérő szemléletet megvilágítva, a magyar családpolitikai gyakorlatot állítja szembe Nyugat-Európáéval. Az olasz hírügynökségek tudósítása nyomán a budapesti demográfiai konferenciáról beszámolt számos más olasz médium, például a Direttanews.it és a Tempi.it portál is.

„Harcostársnak tekintjük Önt az Európa keresztény gyökereinek megőrzése és a bevándorlás megakadályozása érdekében folytatott küzdelemben” – idézi az Il Fatto Quotidiano olasz napilap Orbán Viktor magyar miniszterelnök Matteo Salvinihez, Olaszország korábbi kormányfőhelyetteséhez és belügyminiszteréhez címzett köszönősorait. A lap felidézi, hogy korábban föl is merült, hogy Orbán Fidesze otthagyja az Európai Néppártot, és maga Salvini is felajánlotta neki azt a lehetőséget, hogy formálisan is csatlakozzon a szuverenista csoporthoz. A magyar kormányfő szavai szerint a magyarok soha nem fogják elfelejteni, hogy Salvini volt az első nyugat-európai vezető az illegális bevándorlók Európába érkezésének megakadályozása érdekében, a Földközi-tenger térségében folytatott küzdelemben.

A L'Orient-Le Jour libanoni frankofón lap arról tudósít, hogy Magyarország bejelentette: konzuli tisztviselőt jelöl ki Szíria számára, és ezzel egyike lett azon kevés európai országnak, amely ebben a háborús országban képviselni kívánja a nyugati diplomáciát. A magyar kormányzat részéről világossá tették, hogy jövő évtől kezdve „Szíriával foglalkozó diplomaták alkalmanként látogatják az országot, hogy figyelemmel kísérjék a humanitárius támogatást és a közvetlen konzuli ügyeket” – a magyar külügyi tárca AFP-nek adott nyilatkozata szerint, a döntés pedig megfelel az Európai Unió más országai által követett szíriai gyakorlatnak.

A Le Figaro tekintélyes francia konzervatív lap „Harminc évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta a vasfüggönyt és a német újraegyesítés útját” címmel közölt helyszíni riportot szeptember 9-én. A cikk szerzője megemlékezik arról, hogy 1989. szeptember 10-én a magyar külügy részéről bejelentették az osztrák határ megnyitását annak érdekében, hogy a kelet-német állampolgárok nyugatra mozoghassanak. A sorsdöntő eseményt és lépést az NDK akkori vezetése mélyen elítélte, míg a nyugat-német kereszténydemokrata kancellár, Helmut Kohl akkor „az európai szolidaritás döntésének” nevezte Magyarország cselekedetét.

2019.09.12.

Köztudott, hogy a hazánk elleni támadásoknál az álcivil szervezetek épp úgy, mint Brüsszel gyakorta hivatkoznak nemzetközi agytrösztök felméréseire. A legutóbbi lejárató anyag a nyár folyamán jelent meg, ez a World Justice Project (WJP) “Rule of Law Index 2019” című tanulmánya. A balliberális sajtó egy része azonnal felkapta a szervezet jelentését, különösen azon megállapítását, miszerint a jogállamiság tekintetében Jordánia és Botswana is megelőzi Magyarországot: a 0-tól 1-ig terjedő skálán, ahol a 0 a legrosszabb, az 1 pedig a legjobb érték, Hazánk 0.53 pontot kapott, a közel-keleti Jordánia 0,57-et, a szubszaharai Afrikában található Botswana pedig 0.59-et. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen a mérésen az Európa utolsó diktatúrájaként is emlegetett Fehéroroszország esetében a közállapotokat alig valamivel, 0,01 ponttal értékelték rosszabbra a magyarországinál.

A bombasztikus hírek szerzői ugyanakkor megfeledkeztek - vagy, ami esetükben valószínűbb: szándékosan nem vettek tudomást arról, hogy a WJP jelentése az objektivitás lehetőségét kizáró, tudományosan megkérdőjelezhető módszertan szerint készül, amelynek két pillére van:

a) egy ezer fős közvéleménykutatás, amelyről nem lehet tudni, hogy reprezentatív mintán végezték-e, de azt sem, hogy a megkérdezettek milyen kérdésre válaszolva értékelték például a büntető igazságszolgáltatás függetlenségét;

b) a másik pedig a szerkesztők által ismeretlen kiválasztási szempontok alapján felkért szervezetek és személyek állásfoglalásainak összegzése.

Ami az utóbbit illeti, az elmúlt évek tapasztalataiból tudjuk, kikről, mikről van itt szó: az EU is rendre olyan "szuperfüggetlen" véleményformálók tanácsait szokta kikérni a magyar vonatkozású ügyek esetében, mint a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság, a TASZ vagy az Amnesty International, vagy éppen a CEU professzorai, esetleg az ELTE vagy az MTA valamelyik liberális professzora.  

Ezek után aligha meglepő, hogy a WJP jelentése több ponton ellentmond más nemzetközi intézetek és agytrösztök megállapításainak, bár azok tárgyilagossága sem biztos, hogy kiállná az igazság és a tárgyilagosság próbáját. Mindenesetre a Bertelsmann Alapítvány jogállamiság indexén például Magyarország 10-ből 6, Fehéroroszország viszont csak 4, míg Jordánia 4,5 pontot kapott. A Soros által pénzelt, és Magyarországgal szemben nem is elfogulatlan Human Rights Watch pedig a WJP által felemelt Jordániáról azt írja: sorozatosan megsérti az emberi jogokat.

A “Rull of Law Index 2019” megbízhatóságát kérdőjelezi meg a szerkesztők civil és büntető igazságszolgáltatásról közölt mérőszáma is. Mindkét esetben olyan országok is megelőzik hazánkat, amelyekben a vallási alapú ítélkezés, az iszlám sharía jog mindmáig hatályban van. A sharía hátrányos megkülönböztetésben részesíti a nőket és a más vallásúakat, súlyosan bünteti a homoszexualitást, és számos bűncselekményt testi fenyítéssel, esetenként csonkítással vagy halállal rendel büntetni.

Értelmezhetetlen az is, hogy az igazságszolgáltatási reformja miatt támadott, uniós eljárás alá vont Lengyelország (31) miként szerepelhet 62 hellyel előrébb, mint Magyarország (93), a polgári igazságszolgáltatás helyzetét jellemezni hivatott listán. A fentiek alapján mindenki számára világosnak kell lennie, hogy a WJP beszámolója nem nyújt hiteles képet Magyarország és a magyar bíróságok helyzetéről, és arról is lerántja a leplet, hogy Hazánk kritikusai annyira belefeledkeztek a fake news gyártásba, hogy arra sem figyelnek oda: legalább egymásnak ne mondjanak ellen, amikor hazudnak rólunk.

2019.09.05.

Soros György és az általa pénzelt és irányított hálózat számos olyan kezdeményezést támogat, ami ellenkezik a keresztény vallás alapértékeivel. A milliárdos spekuláns nem egyszer világossá tette, hogy nem hisz Istenben, sőt, inkább magára tekint – ateista létére – egyfajta messiásként vagy istenként.

Hogy mi vezérli a kereszténység elleni harcában? Nos, a kérdésre viszonylag egyszerű válasz adható: mivel a nyugati civilizáció és kultúra javarészt a kereszténységben gyökerezik, ezt alá kell ásnia ahhoz, hogy globalizációs törekvéseit keresztülvigye és létrehozzon egy teljesen homogén, határok nélküli világtársadalmat. Nézzünk, hogyan teszi ezt.

Ahhoz képest, hogy ateistának vallja magát, egészen sokat adományoz „keresztény” csoportoknak és célokra. Nem mintha érdekelné az evangélium terjesztése, a szegények megsegítése vagy egyéb keresztényi cselekedet, sokkal inkább „belülről” akarja megváltoztatni a keresztények és az egyházak nézeteit. Az általa támogatott keresztény csoportok csak nevükben tartalmazzák a krisztusi hit nyomait, sokkal inkább progresszív nézeteket vallanak, amelyek terjesztéséhez nem okoz gondot nekik a bibliai tanítások kiforgatása sem. Úgy tűnik, neki(k) tényleg semmi sem szent.

Természetesen a “Haladás” megvalósításán és a keresztény tanok megváltoztatásán kívül profánabb céljai is voltak Sorosnak a progresszív keresztény csoportok támogatásával, mégpedig politikai célok. Az amerikai választásokon ugyanis a vallásos republikánusok jellemzően Trumpot támogatták, így az ő megosztásuk elsődleges szemponttá vált. A művelet nem jött be, ugyanis tavaly, 2018 őszén többet lebuktattak a haladó keresztény szervezetek közül, így történt ez a radikális marxista Jim Wallis vezette Sojourners esetében is, ugyanis Wallis tagadása ellenére kiderült, hogy pár év alatt több millió dollárt kaptak a milliárdos spekuláns szervezeteitől.

Egy másik Soros által támogatott „keresztény” szervezet, a Faith In Public Life (FPL), amely rendszeresen kiáll az abortuszokat végző és az abortált magzatokkal kereskedő Planned Parenthood mellett, több nyugalmazott püspököt is megnyert az ügyének és így együtt promotálják a művi vetélést. A szervezet vezetője, Jennifer Butler női lelkész az ENSZ-ben is kiállt abortuszpárti nézetei mellett.

Egy WikiLeaks által kiszivárogtatott email szolgál bizonyítékul arra, hogy Ferenc pápa 2015-ös amerikai látogatását is megpróbálta befolyásolni Soros: 650.000 dollárt fektetett be az esemény kapcsán többek között azért, hogy „meggyőzzenek püspököket” arról, hogy bizonyos progresszív üzeneteknek hangot adjanak a pápa előtt. Az összeg felhasználásakor szerepet játszott az is, hogy az amerikai katolikus egyház figyelmét a „társadalmi igazságtalanságokra és elnyomásra fókuszálják”.

Az egyik legjelentősebb eredmény, amit „keresztény” szervezetek segítségével el tudott érni Soros, az az abortusztilalom megszüntetése volt Írországban, egy hagyományosan katolikus országban. Az ír népszavazás eredménye tökéletesen beleillik Sorosnak a katolikus egyház, hit és erkölcs ellen folytatott küzdelmébe. Egy belső, nők jogait érintő hároméves (2016-2019) stratégia szerint eleve az volt Sorosék terve, hogy Írországban megváltoztassák a szigorú abortusz-szabályozást, mondván, ha ott sikerrel járnak, más katolikus országokban is alkalmazhatják a bevált gyakorlatot. „Mivel az egyik legszigorúbb abortusz-szabályozása Írországnak van, ha ott nyerünk, más erősen katolikus európai országokra is hatással lehet, például Lengyelországra, és bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a változás még ilyen konzervatív helyeken is lehetséges” – szerepel a dokumentumban. A cél eléréséhez felhasználták a Catholics for Choice „katolikus” szervezetet is.

Világos, hogy a kereszténység, mint a világ legüldözöttebb vallása, folyamatos támadások alatt áll: ennek oka egyszerűen az, hogy egyértelmű, lefektetett erkölcsi szabályokat tartalmaz a krisztusi tanítás, amik akadályt jelentenek a progresszív, életellenes, szabados világnézet terjesztésében. Vigyázni kell tehát a „hamis prófétákkal”, a magukat kereszténynek nevező, Soros által támogatott szervezetekkel, melyek legfőbb célja az egyház aláásása.

2019.09.01.

Az AdHoc News olasz közéleti portál 2019. augusztus 21-én közölt cikkében rávilágít az Európai Unió kettős mércéjére a migráció és határvédelem kérdésében. Az írás szerzője felteszi a költői kérdést, hogy vajon miért kerülnek a határfalak a hírekbe, amikor azok az Egyesült Államokban és Magyarországon vannak, és miért is tekintheti magát ma Spanyolország – amely évek óta tömeges, az olaszországihoz hasonló nagyságrendű migráció tanúja – humánusnak és szolidárisnak? Igen, Spanyolország – folytatja a cikk –, ugyanaz az ország, amely szigorúan visszautasítja a bevándorlók érkezését Spanyolország autonóm városában, a marokkói Ceutában és az ugyancsak Marokkóban található és manapság is spanyol kormányzati területnek számító Melillában. Ráadásul mindezt a migránsfeltartóztatást fizikai védelemmel, az Európai Unió pénzéből kivitelezve. A portál idézi Cecilia Malmströmöt, az akkor uniós belügyekért felelős európai biztost, aki az ANSA hírügynökség 2014. június 4-i híre szerint „megerősítette az EU sürgősségi alapjainak azonnali 10 millió eurós elkülönítését a Spanyolország által a Ceutában és Melillában a migránsok vészhelyzetének kezelésére javasolt 26 projekt közül néhány finanszírozására”. Vagyis Spanyolország hathatós EU-támogatással valósítja meg mindazt, amit más államok antihumánus jelzővel megbélyegezve és uniós pénzek nélkül kénytelenek.

A francia Le Point konzervatív heti magazin augusztus 19-én a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának szentelt cikket. Az írás azzal a felütéssel kezd, hogy 1989. augusztus 19-én több mint hatszáz, nyaraló kelet-német a magyarországi Sopronban kihasználta az Ausztriával közös határátkelőhely megnyitását, hogy Nyugatra meneküljenek – ez volt a „vasfüggöny” bukásának az előjátéka. Harminc évvel később, Orban Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár azért találkozott a városban, hogy együtt megemlékezzenek az ideológiai és fizikai szétválasztottság eme döntő áttöréséről. A német vezető megerősítette, hogy a németek „mindig is hálásak lesznek” Magyarországnak „a német újraegyesítés csodájához való hozzájárulásáért”. A cikk szerint bár vannak véleménykülönbségek, mégis vannak közös pontok, így a két kormány szorosan egymásra utalva a gazdasági érdekek miatt is, hiszen Németország a magyarok legfőbb gazdasági partnere, elsősorban a gépjárműgyártók erőteljes jelenléte miatt.

A The American Conservative közéleti magazin augusztus közepén „Az európai identitáspolitika újjáéledése” című cikkében azt állítja, hogy az identitásérzés növekvő szerepe nem pusztán nacionalizmus – a szubnacionális csoportok csak újból megerősítik magukat, kihívást hozva az Európai Unió számára. Az EU egy „kellemetlen középutat” foglal el a „nagy multietnikus európai birodalmak” és a modern nemzetállam között, és azonkívül, hogy a különféle nacionalista és konzervatív politikai mozgalmakkal erős kontrasztot jelenít meg, az európaiakból kevés valódi lelkesedést vált ki. A páneurópai identitás létrehozásának serkentése helyett, az Európai Unió valójában legsikeresebben a szubnacionális nyelvek és kultúrák újjáéledését ösztönözte. Az olyan kisebbségek számára, mint a cikkben példaként leírt erdélyi székelyek, Brüsszel csak „egy távoli, jóindulatú mester, aki készpénzt ajándékoz és politikai tiszteletre méltó képességeket vállal, miközben kevés ellenértéket vár el cserébe”. A szerző ezt így folytatja: „Bukarestben zajlik tovább a kormányzás piszkos működése, s e körülményekre tekintettel nem is meglepő, hogy számos európai kisebbség a helyi intézményeket részesíti előnyben a nemzeti kormányokkal szemben.” A marosvásárhelyi városrészlettel illusztrált cikk szerint a nemzeti politika újjáéledése és ennek nyomása a roskatag szerkezetű Európai Unióra, a 21. századi európai politika meghatározó jellemzőjévé vált. „Az egymás fölébe nyúló székelyföldi zászlók arra utalnak, hogy a szubnacionális identitás újjászületése a kontinens jövőjét is formálja” – zárja a nemzeti eszméről szóló cikkét a konzervatív lap.

2019.08.30.

Egyre többen arra hívják fel a világ figyelmét, hogy a 21. században újjáéledt az antiszemitizmus, ám ezúttal a balliberális oldalon. Miközben a baloldaliak, és a liberálisok támogatják a migrációt, addig élesen elítélik Izraelt, olykor pedig az európai zsidó közösségek konzervatív (vallásosság, családközpontúság) nézeteit kritizálják. A nyugati liberális elit főbűne, hogy nem képes megvédeni az őshonos zsidó közösségeket az arab bevándorlóktól.

Sokan úgy gondolják, hogy a modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, hiszen onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat, valamint a bevándorlás támogatóinak is az Unió „fővárosa” a szimbolikus központ.  A baloldali és a vele szövetséges liberális elit az elmúlt időszakban az antiszemitizmus egy sajátos formáját képviseli: migráns-támogatók, és Izrael-ellenesek. Közben pedig kulturális síkon küzdenek a zsidó-keresztény kultúrkörre épülő Európa ellen. 

Azonban a baloldali politikusok mellett Európában az antiszemitizmus új formáját képviselik azok az újonnan létrejött iszlamista pártok Nyugat-Európában, akik egyébként rengeteg gondolatot átvettek a baloldaltól. A legnagyobb sikert eddig a hollandiai Denk nevezetű alakulat tudta felmutatni, akik 2017-ben bekerültek a parlamentbe is. A Denk programjának az alapeleme, hogy nem fogadja el a holland kultúrát dominánsnak az országban. A párt szerint egy muszlim nőnek jogot kellene arra biztosítani, hogy elutasíthassa egy férfi orvos segítségét. Hasonlóan a párt szerint egy muszlim adott esetben egy zsidó orvos kezelését is jogszerűen visszautasíthatná. Egyébként mindkét esetre volt már példa holland kórházakban.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a politikai támadásokon túl valós fizikai atrocitások is érik a zsidó közösségeket. A 2000-es évektől folyamatosan nőtt az antiszemita indíttatású támadások száma. A történelemben először az európai zsidóságot nem a szélsőséges csoportok támadták, hanem a baloldallal szövetséges muzulmánok.

Az antiszemitizmushoz kötődő cselekmények számának növekedése Franciaországban a rendelkezésre álló statisztikák szerint az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a duplájára nőtt.

Tavaly közel 10 ezer nyugati-európai zsidó költözött Izraelbe, ami a valaha mért legmagasabb szám, közülük majdnem 8 ezren Franciaországból vándoroltak el, ami mögött valószínűleg ott van az a tény, hogy a franciaországi zsidókat éri a legtöbb támadás a többnyire muszlim szélsőségesek részéről.

Szakértők szerint a második világháború óta nem éreztek hasonló fenyegetést az európai zsidók – többek között ezt állítja a The Times of Israel. Belgiumban, Dániában, valamint a legnagyobb mértékben Franciaországban érték támadások a közösségeiket, és ezek az atrocitások mind mind összefüggésben vannak a migrációval. Franciaországban él a legnagyobb – félmilliós lélekszámú – európai zsidó közösség, amelynek intézményeit, iskoláit és zsinagógáit rohamfelszerelést viselő rendőrök védik. Noha a francia népesség kevesebb mint egy százalékát adják, a bejelentett rasszista támadások több mint fele ellenük irányul.

A francia zsidó közösség biztonságát felügyelő szervezet arról ír, hogy az antiszemita támadások jó részét már nem külföldi terroristák követik el, hanem belföldiek, hiszen a terrorveszély mára inkább belföldi eredetű.

2016-ban rendőrség összesen 808 antiszemita támadást rögzített, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe csökkenést jelent, 2013-hoz viszonyítva azonban csaknem a duplájára növekedett tavaly az ilyen incidensek száma.  Európában, a kontinensen Franciaország rendelkezik a legnagyobb zsidó közösséggel. Különböző becslések több mint félmillióra teszik a főleg Párizsban élő zsidók számát.

A helyzeten az sem segít, hogy felmérések szerint a muzulmán bevándorlók nagy része szélsőséges iszlamista nézeteket vall. Franciaországban ez az arány 53, Svédországban 51, Nagy-Britanniában 36, Németországban pedig 34 százalék volt. Ehhez képest sokkal kevesebben voltak azok, akiket szélsőjobboldaliak részéről ért atrocitás – Franciaországban például csak 4, Svédországban 5, Nagy-Britanniában 7, Németországban pedig 11 százalék volt ez az arány. A felmérésből az is egyértelmű, hogy a zsidógyűlölet mára inkább már baloldali jelenséggé vált, főleg Nyugat-Európában. A megkérdezettek szerint Franciaországban az antiszemita incidensek 18, Svédországban 25, Nagy-Britanniában 14, Németországban pedig 9 százaléka a baloldaliak számlájára írható.

A liberális médiában a muszlim antiszemitizmus azonban tabutémának számít. Ez leginkább a német médialégkörre jellemző, a vezető lapokban, a közszolgálati tévékben és rádiókban, leginkább a „klasszikus” vagy „régimódi” antiszemitizmust és a múlt bűneit ostorozzák. Az új muszlim zsidóellenesség tabutéma, de naponta érkeznek olyan hírek Németországból, amelyek arról szólnak, hogy a helyi zsidó közösségeket miként félemlítik meg.

Egy friss hír szerint rendőri védelem megerősítését sürgeti a berlini zsidó közösség vezetője, miután újabb antiszemita incidens történt a német fővárosban. Egy rabbit és annak gyermekét arab migránsok durván sértegették, majd leköpték miután egy istentisztelet után egyik gyermekével hazafelé tartott a városrész zsinagógájából. A hatóságok az idén július végéig 142 antiszemita incidenst regisztráltak Berlinben.  Tavaly egész évben 324 esetet jegyeztek fel, ami 17-tel több az egy évvel korábbinál.

A németországi zsidó vallási közösség nagyjából 100 ezer fős. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek. Az utóbbi időszakban, elsősorban a muszlim migránsok által elkövetett atrocitások miatt, egyre több németországi zsidó települ át Izraelbe, főleg elsősorban a fiatalok emigrálnak.

Mindezek ellenére a német liberális média úgy tartja, és azt hirdeti, hogy antiszemitizmus hordozói csak a jobboldaliak, nacionalisták és a régivágású nácik, akiknek a száma állítólag gyors növekedésben van. Ám a valóság ezzel szemben az, hogy a német antiszemitizmust azok a migránsok élesztik újjá, akiket 2015 után befogadtak.

2019.08.28.

Mint ahogy korábban az Origo egy hasonló felhívásról beszámolt, a Soros György által is támogatott Helsinki Bizottság ismét migránsokat védő jogászok toborzásába kezdett.

Az akkori akció 2018 elején az országgyűlési választások előtti időszakra, a mostani pedig egészen véletlenül az önkormányzati választásokra esik. A tavalyi kritériumok között – amellett, hogy a jelentkező azonosulni tudjon a szervezet célkitűzéseivel – az is szerepelt, hogy a jelentkező ügyvéd legyen elkötelezett az emberi jogok mellett.

A cikk kitért arra is, hogy a Helsinki Bizottság munkáját egyébként Soros is évek óta finanszírozza, 2016-ban szinte valamennyi bevételük külföldi forrásból érkezett. A hírhedt spekuláns mellett, az Európai Bizottságtól és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától ugyanakkor több százmilliót kaptak, amelyből a bírák és a fordítók érzékenyítésére is futotta, valamint számos eljárást indítottak a migránsok védelmében.

A mostani hirdetés részletesen taglalja a felvétel kritériumait, a jövőbeli jogász munkatárs a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) budapesti irodájában, legalább heti 30 órában vehet részt az álcivil szervezet menekültügyi programjának munkájában. Ennek kapcsán lehetősége kínálkozik az aspiránsnak jogi segítségért forduló külföldiekkel való személyes konzultációra, folyamatos együttműködésre a szervezet „menekültügyi programjában” dolgozó jogászokkal és ügyvédekkel, az MHB által képviselt ügyek szakmai szempontok szerinti rendszerezésére, továbbá a profilba vág a sejtelmes megnevezésű

országinformáció-kutatás és fordítás,

feladatkör, is amely egy ilyen szervezet esetében akár nemzetbiztonsági szempontokat is felvethet.

Miközben a Soros-szervezet azt kínálja az álláshirdetésben, hogy „folyamatos szakmai fejlődési és képzési lehetőséget kínál, nem rejti véka alá, hogy a hálózati jelleg jegyében „nemzetközi kapcsolatteremtési lehetőségeket is nyújt a jelentkező jogászok számára.

Az ideális jelölt az, aki elkötelezett az emberi jogok és sérülékeny csoportok jogainak védelme iránt, illetve tud azonosulni a Magyar Helsinki Bizottság értékeivel és küldetésével, bármit jelentsen is ez egy Sorosék által is kitartott szervezetnél. Kell tudni produkálnia egy 1000 szavas, magyar nyelvű, motivációs levelet, amelyben el tudja magyarázni, miért tartja fontosnak a menekülők, üldözöttek jogi segítését, továbbá motivációs levelében meg tud jelölni két referenciaszemélyt is. Ez utóbbi kapcsán egy külön brosúrában pontosítanak, hogy lehetőleg korábbi munkáltatókat adjon meg a jelentkező, illetve „azok nevét és elérhetőségét (e-mail, telefon).” Adatvédelmi/adatkezelési aggályainkat ehelyütt csupán finoman jelezzük.

A Facebookon is megjelent hirdetés a kommentelők körében egy kisebb vihart kavart, ugyanis a 24 hozzászólásból csupán három elérhető a tegnap esti állapot szerint, amit a hozzászólok természetesen sérelmeznek is.

A szervezet a 2018-as legújabb közhasznúsági jelentésében egyébként „sikerként” (!) könyveli el, hogy az Európai Bizottság Magyarország ellen kezdeményezett soron kívüli kötelezettségszegési eljárást, erőfeszítéseik (jelentéseik és felszólalásaik) jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Parlament döntő többséggel fogadta el az ún. „Sargentini-jelentést”, és indította el az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen az EU.

A Helsinki Bizottság 2018-ban közel 110 millió forintot kapott a Soros féle Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthetően.

2019.08.22.

Bizonyára kevesen tudják, hogy Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője politikai karrierjének a beindítása előtt elég masszívan támogatta a migránsok betelepítést. Nemcsak szóban, hanem tettekben is. Soros egyik hazai alapítványánál projektmenedzser volt, lakcímén pedig nyolc egyesület volt bejelentve.

A Budapesti születésű szociológus végzettségű politikus itthoni ténykedése előtt hosszabb időt töltött el külföldön, egy rövid ideig tanult Hollandiában is, ahol kutatásokat végzett migrációs és etnikai tanulmányok témakörben. Majd hazatérte után szinte egyből 2016-ban a Soros György birodalmához tartozó Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnél helyezkedett el.

Ilyen tudatos és gyors karriert leginkább a Soros-hálózatbanérzé részt vevők szoktak befutni, de Donáth sikere az MSZP-s SZDSZ-es családi kapcsolatainak is köszönhető.

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Soros György egyik legfőbb hazai szervezete, amelyen keresztül több millió forinttal tudja közvetlenül támogatni a migrációt. Érdemes azt is tudni, hogy a nevük szerepelt abban a migránsoknak készült kiskönyvben, amelyet a Sky News riporterei találtak minden bevándorlónál a görög partoknál, és amelyben hasznos tanácsokkal látták el az illegális bevándorlókat, például arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljék ki az ujjlenyomatvételt Magyarországon, illetve, hogy fogadjanak ügyvédet, és játsszák ki a szabályokat Európában.

Soros György már 2015-ben, kicsivel a migrációs válság előtt 21.000 dollárral, azaz több mint 5 és félmillió forinttal támogatta a Menedék tevékenységét. 2016-ban már (ez Donáth Anna tevékenységének első éve) 185 millió forintból gazdálkodott a szervezet, Soroson kívül kaptak hatvanegymilliót az ENSZ menekültügyi főbiztosától, s csaknem nyolcvanmilliót a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaptól.

Donáth Anna volt munkahelye, a migránssegítő egyesület többek között olyan rendezvényeket szervez, amelyen arra keresik a választ, hogy miként lehet a globális migrációs tervet végrehajtani:   

Az ő megfogalmazásukban, ez így hangzik: Melyek azok a tevékenységek, amelyekkel a civil szervezetek hatékonyan járulhatnak hozzá egy nemzeti vagy nemzetközi migrációs politika kialakításához és megvalósításához?
Donáth volt munkahelyen azonban bőven találni vadhajtásokat is. A felügyelő bizottság elnöke többek között úgy érvelt, hogy a bevándorlás azért is jó dolog, mert szinte mindenhonnan olyanok érkeznek, akik eleve jobbak, mint a hazai népesség. 

A Momentum új politikusa eddig túl nagy munkát nem végzett Brüsszelben, legutóbb egy írásbeli választ igénylő kérdést adott be, „Az Európai Uniónak meg kell védenie az afrikai elefántokat” címmel.

2019.08.16.

Az Il Giornale olasz jobboldali napilap Orbán Viktor magyar kormányfő politikai taktikai érzékét dicséri, amiért a korábbi hónapokban az európai szuverenista szárnnyal barátságos politikusként közös hangot talált Ursula von der Leyennel, vagyis azzal a személlyel, akit a Fideszt jelenleg felfüggesztett tagként a soraiban tudó Néppárt az Európai Bizottság elnökének jelölt. Orbán nem habozott megszavazni a CDU-s politikus von der Leyent, akit lelkesedéssel üdvözölt Budapesten. A látogatás után von der Leyen vállalta, hogy garantál Orbánnak egy „újrakezdést”, és „gyakorlati megoldásokat a migránsok vonatkozásában”, míg Orbán Viktor kijelentette, hogy kiterjedt európai finanszírozást ígér a Bizottság jövőbeli elnöke által megkövetelt környezetvédelmi normák elérése érdekében. Orbán számítása bevált, és a magyar „fekete bárány”, akitől az Európai Parlament el akarta tagadni a voksolást, finom tűként segíti elő a politikai egyensúlyt. Orbán az uniós források érdekében „befogja az orrát”, és most „megfeledkezik arról”, hogy mint például Salvini, korábban annak érdekében támaszkodtak rá, hogy szilárd szuverenista front jöhessen létre. A cikk szerint például Ausztria vagy a visegrádi tagállamok saját, önálló migrációs irányvonalat is képesek megjeleníteni.

Az olasz Agenzia Nova arról a nemzetközileg is érdekessé vált hírről tudósít, miszerint Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azon véleményének adott hangot, hogy szabályozni kell a „digitális óriások”, például a Google és a Facebook túlhatalmát. „Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása a multinacionális cégek túlhatalmának szabályozására szolgáló módszerek keresése lesz” – mondta Varga a Sziget zenei fesztiválon. Ennek érdekében a magyar Igazságügyi Minisztérium egy munkacsoportot állít fel olyan kérdések megvizsgálására, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága és a nagyvállalatok viszonya, így a Facebook vagy a Google által alkalmazott cenzúra, továbbá az adózás és az adatvédelem kérdései. „Az olyan nagyvállalatok szabályozását, amelyek nem egy meghatározott országban helyezkednek el, és határokon átnyúló tevékenységet folytatnak, mind uniós, mind pedig nemzeti szinten felül kell vizsgálni” – idézi a magyar politikus szavait az olasz hírügynökség.

Az angol nyelvű Jewish Telegraphic Agency cikke szerint Magyarországon néhány baloldali zsidó készen áll arra, hogy együttműködjön az ex-skinhead vezette szélsőjobboldali párttal, a Jobbikkal. A portál arra is emlékeztet, hogy 2011-ben Magyarország legnagyobb zsidó szervezete, a Mazsihisz felszólította az Igazságügyi Minisztériumot a szélsőjobboldali Jobbik párt betiltására, „antiszemita” és „fasiszta” jellegűnek nevezve a politikai erőt. Most azonban néhányan a zsidó közösségben, sőt magában a Mazsihiszben is, a Jobbikot legitim partnernek tekintik a „demokratikus változás” végrehajtásához, ahogy a cikk fogalmaz, „annak tompa rasszizmusa ellenére”. Évekkel ezelőtt a Jobbik ellenzése természetes volt a magyar zsidó szervezetek liberális irányultságú szövetsége, a Mazsihisz részéről. A Jobbikot korábban virulens feltűnése túlsúlyossá tette még az európai ultranacionalista mozgalmak között is.

A francia Valeurs actuelles konzervatív heti hírmagazin cikket tett közzé a magyar kormánynak a születési arányszám fellendítésére irányuló intézkedéseiről. Az Orbán-kormány lépéseit az írás „igazi családpolitikának” nevezi, megjegyezve, hogy a születési arányszám növelésének elősegítése érdekében – a többi közt – a magyar kormányzat korábban úgy határozott, hogy a harmadik megszülető gyermektől minden család számára 10 millió forint, vagyis 30 500 euró értékű támogatást különít el a jövőben.

2019.08.05.

Július 23-án a spanyol Diario Patriota portál arról számolt be, hogy Olaszország, Magyarország és Lengyelország „figyelmen kívül hagyják Franciaország és Németország utasításait”, és hogy „nem fogadják el több illegális bevándorló befogadását”. Mint írják, nemrég az Európai Unió tizennégy országa elfogadta a Macron és Angela Merkel által bevezetni kívánt „szolidaritási mechanizmust”, amelynek egyedüli célja az, hogy az európai országok több illegális bevándorlót fogadjanak be. Párizsban gyűltek össze az uniós külügyminiszterek, hogy elvi szinten megvitassák, mi történjen az illegális bevándorlókkal, akik a Földközi-tengeren keresztül menekülnek Európába. A cikk azonban emlékeztet: ez egy olyan álláspont, amelyet egyre inkább elutasít az Európai Unió több országa is, és Matteo Salvini olasz belügyminiszter volt a legkeményebb, aki szerint „Olaszország felemelte a fejét, nem engedelmeskedik az utasításoknak, nem is 'társasági hölgy'”. Salvini szerint, ha Macron bevándorlókról akar tárgyalni, „jöjjön Rómába”.

Július 29-én a francia nyelvű Le Visegrád Post Orbán Viktor miniszterelnök július 27-i tusnádfürdői beszédéről számolt be, amit a lap teljes terjedelmében is közöl. A beszédhez írt rövid bevezető áttekinti Orbán eddigi tusnádfürdői szerepléseit. Ebben kiemelik, hogy 2014-ben itt vezette be a kormányfő az illiberális demokrácia fogalmát. Ezután minden évben különböző témákat fejtett ki megszólalásaiban, például beszélt a V4-ek fontosságáról, a keresztény civilizáció védelmének szükségességéről vagy a tömeges és illegális bevándorlás elleni küzdelemről, valamint a Soros-hálózatokról.

A portál most a migránstéma tudatos mérséklésére emlékeztet a magyar kormányfő beszédének elemzése kapcsán, és azt is megjegyzi, hogy úgy tűnik: az európai választások után a fontos uniós pozíciók újraelosztása „a V4-nek legfeljebb fél győzelmet jelent”, és néhány hónappal a magyarországi önkormányzati választások előtt, Orbán Viktor nem offenzív módon játszik, hanem prokrasztinál az utolsó hónapokra egyes témákat. Orbán az elkövetkező nehéz időkről is beszélt – ideértve a 2020-as globális gazdasági válságot, megerősítve ezt a korábbi felismerést.

Július 30-án a német Jüdische Allgemeine portál „Fontos jel” című cikkében arról ír, hogy a német Maccabi-csapat tagjai már alig várják a sportesemény megnyitóját – és tudatosan döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Magyarországon megrendezésre kerülő kontinensviadalon. „A sportpályákon kívül az antiszemitizmus az európai zsidók valóságának részévé vált”, és bár hozzáteszi, hogy ez Magyarországon is megfigyelhető, Alon Meyer, a Maccabi Deutschland elnöke hozzáfűzi, hogy a budapesti Maccabi Játékok több mint 3000 résztvevőt vonzanak több mint 40 országból, amivel a háború utáni történelem legnagyobb szabású ilyen eseménye.

2019.08.02.

Képzeljenek el egy olyan székelyföldi vagy erdélyi magyar politikust, aki inkább a románokkal bratyizik a sajátjai helyett.  Nos, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának újonnan megválasztott vezetője (ez lényegében a közös EU-s külügyminisztert jelenti) pont egy ilyen ember, csak katalán kiadásban. Katalónia (Barcelona központtal) pár évvel ezelőtt megpróbált elszakadni Spanyolországtól, ám volt egy baloldali politikus, aki nem mellesleg, és nem véletlenül Soros György egyik bizalmi embere teljes mellészélességgel ellenezte a katalán függetlenséget. Röviden bemutatjuk Josep Borellt, baloldali Soros-embert, aki a feltétel nélküli migráció egyik leghangosabb támogatója, pár hete pedig ő az Európai Külügyi Szolgálat vezetője és nem meglepő módon  hozzá tartozik az Európai Unió humanitárius segélyezésének az ügye is.

Soros György a bizalmi emberét ültette az Európai Unió egyik vezető pozíciójába. Egy fénykép tanulsága szerint a katalán Josep Borell már a kinevezése előtt egyeztetett Sorossal migráció és Uniós kérdésekről. A gyanútlan olvasó számára adja magát a kérdés: miért kell egy amerikai milliárdossal egyeztetni Európát érintő ügyekről? Ám a mindig kritikus baloldali médiát szemmel láthatóan nem érdekelte a téma, és mindenki elsiklott afölött, hogy az Európai Unió egyik vezetője nem az európai állampolgárok, hanem Soros György érdekeit szolgálja.



A baloldalai spanyol kormányban a katalán hazaárulást egy külügyminiszteri poszttal jutalmazták. Így a 72 éves Josep Borell spanyol külpolitikát az európai kül- és biztonságpolitikára cserélte le.

A baloldali politikus szerint az emberek migránsokat akarnak befogadni

Teljesen értelmezhetetlen az új, Brüsszelbe delegált sorosista politikus állítása, mely szerint „a helyi spanyol közösségek nagyon pozitívan reagálnak a migránsokra, és készen állnak emberek befogadására."

A katalán politikus is azon a véleményen van, mint az összes többi baloldali, szerinte a migrációt legálissá kell tenni, úgy véli, hogy „nem lehet egyszerűen lezárni a határokat, hanem rendezett mederbe kell terelni a migrációs folyamatokat.”

Josep Borrellnek szerencsére vannak kritikusai is, habár azokat a hangokat próbálja a baloldali-liberális média teljesen elnyomni, de ennek ellenére sokan úgy vélik még Spanyolországban is, hogy a saját nemzetét eláruló katalán politikus „teljesen romba fogja dönteni az Európai Unió diplomáciai megítélését.”

A sorosista politikusnak azonban vannak pénzügyi természetű botrányai is. 2015-ben kénytelen volt lemondani egy zöldenergia-vállalat igazgatótanácsi tagságáról mert korrupció-gyanús ügyletekkel foglalkozott. Később pedig bennfentes kereskedelem miatt szabtak ki rá 30 ezer eurós büntetést. Ám olyan is előfordult, hogy amikor a Deutsche Welle német tévécsatorna munkatársai a katalán-függetlenségi mozgalom miatt bebörtönzött politikusokról kérdezte úriember módjára, válasz nélkül kisétált a stúdióból. 

Cinikusan Németországba küldené az összes migránst.

A diplomáciai főképviselő nem éppen a diplomatikus modoráról vált híressé, egy korábbi interjújában nyíltan kimondta, hogy azért kellenek a migránsok, mert Európának vérfrissítésre van szüksége. Az alábbi felvételek a kerítéssel elválasztott spanyol-marokkói határon készültek, és jól látszik, amint afrikaiak százai törnek át a pengékkel és szögesdróttal megerősített kerítésen. E felvételeket követően tette a „vérfrissítésre” utaló megjegyzését.

Josep Bor­rell spa­nyol kül­ügy­mi­nisz­ter korábban úgy ajnározta a migránspolitikáját, hogy di­csérve kér se­gít­sé­get. Ugyanis szerinte Ang­ela Mer­kel meg­men­tette Európa be­csü­le­tét azzal, hogy 2015-ben meg­nyi­totta az or­szág ha­tá­rait a mig­rán­sok előtt. Ám gyorsan hozzátette: a né­me­tek annyira jók, hogy még a Spanyolországba ér­kező mig­rán­so­kat is Né­met­or­szágba kell küldeni.

Az új brüsszeli vezető cinizmusa sem ismer határokat, látszólag a nyitott kapuk politikájáról beszél és szidja Magyarországot a határkerítése miatt, de rátolná a migrációs válságot Németországra, Olaszországra valamint Magyarországra, és közben hatalmas falat épít Afrika valamint Spanyolország határára.

Miközben Brüsszelben Soros emberei azon ügyködnek, hogy még több migránst hozzanak Európában, és erre a feladatra egy olyan spanyol baloldali politikust jelölnek ki, aki már minimum egyszer elárulta saját nemzetét, addig Spanyolország lassan elérkezik a tűrőképessége határára. A hivatalos statisztikai adatok alapján a Spanyol Királyságban 3,5 millió regisztrált munkanélküli van.  A fiatalkorúak körében a munkanélküliségi ráta 34%,  a teljes munkaképes korú népesség körében pedig 16,1%. Az országban már él 4,6 millió migrációs hátterű személy, akik döntően Latin-Amerikából, Marokkóból és Romániából származnak.

Ezeket a cikkeket olvastad már?