2017.12.19.

1. Az Európai Bizottság továbbra is a bevándorlókra költi forrásait és erre ír ki pályázatokat.

2. A pályázatokat közzétevő honlap kezelője egy alapítvány, amely szoros kapcsolatot ápol és szervezetileg is kapcsolódik a Soros- hálózathoz.

3. Szakértőképzésükben részt vett az a Sebály Bernadett is, akinek a Szél Bernadetthez fűződő kapcsolatáról korábban írtunk.

A www.nonprofit.hu oldalon két pályázatra hívták fel a figyelmünket. Mindkettőt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) keretében hirdette meg az Európai Bizottság, határidejük 2018. március 1. A két pályázat keretösszege összesen 10 millió euró (körülbelül 3 milliárd 100 millió forint).

A pályázatokat a „A harmadik országok állampolgárainak integrációja” felhívás keretében hirdették meg. Az egyik a bevándorlók részvételének növelésére („A bevándorlók hozzájárulása az EU társadalmaihoz”), a másik az integrációjukra vonatkozik („Helyi szintű közösségépítés az integrációért, beleértve az önkéntes tevékenységeket is”). Az Európai Bizottság tehát ahelyett, hogy a külső határok védelmére és az uniós állampolgárok biztonságára költené a forrásokat, hatalmas összegeket csoportosít a migránsokra, az őket támogató szervezetek számára.

A www.nonprofit.hu oldal fenntartója a NIOK (Nonprofit Információs és Oktatási Központ) Alapítványa, itt jelent meg a pályázatok híre. A NIOK Alapítvány honlapjuk állítása szerint független, közhasznú civil szervezet. Gondoltuk, utána nézünk, ez a kijelentés mennyiben állja meg a helyét.

Rögtön ott vannak a kuratóriumi tagok. A Soros-féle Transparency International igazgatója, Marschall Miklós; Scsaurszki Tamás, aki a gyanúsan működő Gyökerek és Szárnyak Civil Műhely alapító tagja (erről a 888.hu írt, itt elolvasható); valamint Liptay Gabriella, a Krétakör Alapítvány felügyelő bizottsági tagja.

A honlapjukon található „Referenciák” pont alatt az alábbi szervezeteknek nyújtott tanácsadással büszkélkednek: Magyar Helsinki Bizottság, Labrisz Leszbikus Egyesület, Amnesty International, Habitat for Humanity stb. A közös bennük természetesen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatása.

Korábbi írásunkban már bemutattuk a civil Sebály Bernadettet, akinek a nyomára a NIOK Alapítvány honlapján is ráleltünk. Az alapítvány az Open Society Initiative for Europe nyújtotta támogatásból megvalósította a „Társadalmi bázis szakértői programot”, ahol Sebály is feltűnt szakértőként. „A Társadalmi bázis szakértői program keretein belül az OSIFE által kiválasztott szervezetek társadalmi bázisát növelő, beágyazottságát és fenntarthatóságát erősítő programot valósítunk meg” – olvashatjuk a honlapon.

Ismét bebizonyosodni látszik, hogy egy függetlennek álcázott, jól felépített szervezeti hálóról van szó…

2017.12.14.

A Város Mindenkié (AVM) csoport elvileg önkéntes alapon, alulról  szerveződő közösségnek tartja magát, honlapjuk szerint olyan „hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért.”

Szövetségeseik között megtaláljuk a szintén lelkes önkéntesekből álló (persze mellesleg Soros György által finanszírozott) „civil szervezeteket”, mint a TASZ-t, a kunbábonyi képzésekről híres Civil Kollégium Alapítványt, vagy a Magyar Helsinki Bizottságot.

A Város Mindenkié szellemesen megjegyzi: „reméljük, ebből a felsorolásból nem felejtettünk el senkit, de ha mégis, elnézést kérünk és örömmel kiegészítjük a listát, ha írtok egy emailt ide: avarosmindenkie@gmail.com).”

Nos, lehet izzítani azt az e-mail-fiókot, mert csak a valószínűleg  legfontosabb szövetségest sikerült kihagyniuk a listából, ugyanis Nizák Péter 2011 szeptemberében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSI) is beálltak a Város Mindenkié csoport donorjai közé.

A csoport státusza bizonytalannak tűnik, rendelkezik ugyan bankszámlaszámmal, de egyéb érdemi adat a avarosmindenkie.blog.hu oldalon nem lelhetők fel.  (Megjegyzendő, hogy a hasonló nevű Város Mindenkié egyesületet 2007-ben jegyzeték be azzal a céllal, hogy Budapestet minden lakosa, ezen túlmenően Magyarország minden polgára sajátjának érezze.”)

A Város Mindenkié rendszeresen együttműködik a magyarországi Migráns Szolidaritás Csoporttal (Migszol), amely szintén szerepel Soros György kifizetési listáján.

Az AVM a „MigSzol megalakulása óta szoros, baráti kapcsolatot ápol a bevándorlók és menekültek jogaiért és egyenlőségéért küzdő aktivistákkal; a kezdetektől képzésekkel, tapasztalatcserékkel és egymás melletti kiállással segítjük egymás munkáját.”

A fenti csoportok és a politika összefonódása kapcsán érdekes körülményeket találunk.

A 2015. január 20-án a Migszol által szervezett –  a kormány bevándorlás ellenes retorikája miatti – tüntetésen egy akkor még oroszlánkörmeit nyitogató, szárnyait bontogató Szél Bernadett is ott volt a demonstrálók között.

A Város Mindenkié csoport és az LMP közötti kapcsolat nem új keltű. A csoport egyik aktivistája Misetics Bálint, 2011. december 23-án részt vett az LMP által szervezett Parlament körüli élőlánc tüntetésen, az akkor elfogadásra kerülő új választási törvény kapcsán.

A Soroshoz köthető Humanista Mozgalmat és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületet is megjárt Szél, 2013-ban, a Város Mindenkié kezdeményezésére törvényjavaslatot nyújtott be a szabálysértési törvény módosítása és az életvitelszerű közterületi tartózkodás büntethetőségének megszüntetése érdekében.

A javaslatot az Országgyűlés elutasította, így az AVM, a Migszollal karöltve – kivel mással, mint az LMP üdvöskéjével – tüntetést szervezett a Parlament elé. A demonstráción jelen volt a Város Mindenkié csoport egyik fő aktivistája, Sebály Bernadett is.

Sebály Bernadett az AVM rendezvényeinek rendszeres szereplője, korábban a Soros-féle Amnesty Internationalnél dolgozott, mint kampány-koordinátor. 2009 óta tagja a Város Mindenkié csoportnak. Emellett a Minority Rights Group Internationalnak is dolgozik, a migránsok jogaiért küzdő szervezet támogatói között, számos közvetetten a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal kapcsolatban álló szervezetet találunk.

Emlékezetes, hogy idén április 25-én transzparensekkel betört néhány „civil” az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésére, ahol a civiltörvény módosítását tárgyalták éppen a képviselők. Gyanútlan szemlélő számára ártatlan civilek akciójáról lehetett szó, ugyanakkor, ha közelebbről megnézzük a képet, ott találjuk a „tömegben” Sebály Bernadettet a Város Mindenki csoport aktivistáját.

Forrás: Pesti Srácok

Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy Szél Bernadett szervezete be, vagy buzdította a Város Mindenkié csoport aktivistáját, vagy tényleg spontán megmozdulásról volt szó? Felettébb érdekes ugyanakkor, hogy a néhai Rubovszky György a Bizottság elnöke felvetése szerint utána kívánt annak járni, hogy melyik képviselő adta le az aktivisták neveit, azonban az LMP-s Szél Bernadett tiltakozott ezen eljárás ellen alaptörvény-elleneségre hivatkozva, mert szerinte minden magyar állampolgár számára nyilvános volt ülés…

Egy biztos, nevezetesen a kapcsolat a Soros György által pénzelt Migráns Szolidaritás Csoport, a Város Mindenkié csoport, az LMP és Szél Bernadett között.

2017.12.11.

A magyar származású amerikai milliárdos Soros György szerint a Brexit kimenetelét vissza lehet fordítani és ezután az Európai Uniót teljesen meg kell újítani, méghozzá úgy, hogy a hatalmat el kell venni a nemzetállamok kezéből és átadni az Európai Unió testületeinek.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations, ECFR) éves tanácskozására 2016 júniusában meghívott spekuláns egy panelbeszélgetésben mondta el véleményét számos témával kapcsolatban, így megemlítette például hazánkat is. Szerinte az olyan populista „illiberális demokráciákat” mint Magyarország meg kell regulázni, és újra kell modellezni az európai értékek mentén.

A brit EU-s tagságról szóló népszavazásról beszélve azt mondta, a brit társadalmat sokkolta, hogy a választópolgárok a kilépés mellett döntöttek és állította, hogy a távozásra szavazókban olyan bűntudat ébredhetett, mint mikor egy vásárlást megbánunk. Vitatkozott azzal, hogy sok kilépéspárti azért szavazott így, hogy kifejezze nemtetszését, abban a tudatban, hogy úgyis a maradáspárti szavazatok győznek. Közvélemény-kutatások szerint viszont ebben Sorosnak nincs igaza, sőt, inkább az ellenkezőjét bizonyítják: több maradásra szavazó polgár elégedett végül a kilépéssel, mint ahány kilépésre szavazó megbánta döntését.

Az eredmény nyilvánosságra hozatalát követően indult, újabb népszavazást követelő aláírásgyűjtést méltatva a spekuláns vitatta azt is, hogy a Brexit egy kész tény lenne. Szerinte a kezdeményezés több aláírást gyűjthet össze, mint a kilépéspárti 17,5 millió szavazat és ezt már komolyan kell, hogy vegye a brit parlament.

Olvasóink – és a fentiek alapján angolszász közjogban járatlan spekuláns – kedvéért egy kis kitérőt teszünk, hogy világos legyen, miért nincs igaza Sorosnak. Az angolszász jogi struktúra sajátossága a brit közjog törvényhozás-központúsága. A brit alkotmány alapja nem a népszuverenitás, hanem a törvényhozás, a parlament szuverenitása. Ez abban fejeződik ki, hogy a parlament törvényalkotás útján szinte bármit megtehet - azon kívül, hogy megkötné egy későbbi parlament kezét. Tréfásan, Bagehot-öt (Walter Bagehot, XIX. századi angol politikai és társadalomtudományi író) idézve szokták mondani: „az angol parlament mindent megtehet, kivéve, hogy a lányt fiúvá, a fiút pedig lánnyá formálja át.” Valószínűleg Soros és LMBTQIxyz szervezetei számára ez utóbbi is rossz hír…

Tekintettel arra, hogy egy „jó” spekuláns nem hagyhat ki egy válságot sem, Soros a Brexitben is meglátta a remek lehetőséget. A végeredmény ugyanis fellobbantotta az emberek szívében a kontinentális Európához való tartozás vágyának lángját és létrejött egy pro-EU mozgalom. Ezen a vonalon haladva a beszélgetésben megemlítette egy korábban írt cikkét is, amely szerint a Brexit az EU szétesése felé vezető úton megtett első lépés. Azt tanácsolja ennek megakadályozására, hogy a politikai és gazdasági uniót az alapoktól újjá kell építeni.

Hogy mit lát a probléma gyökerének? A nemzeti érdekeket. Véleménye szerint több hatalmat kell az Európai Bizottság kezébe helyezni, mert ez viszi majd előre az EU-t, nem a különböző nemzeti érdekek képviselete. 

A beszélgetés moderátora, utalva arra, hogy már évtizedek óta igyekszik rátukmálni a nézeteit különböző társadalmakra, azt kérdezte Sorostól: nem aggódik-e, hogy vesztésre áll az ideológiák háborújában. Erre bevallotta, hogy igen, nagyon is aggódik, majd nekilátott szülőhazáját és annak kormányát támadni.

Orbán Viktor miniszterelnök szerinte az Európát és az Európai Uniót létrehozó értékek ellentétét képviseli, nem a közös, hanem a saját nemzete érdekeit tartva szem előtt. Ez nacionalizmushoz vezet és az európai elveket és értékeket elutasító magatartás.

Az őt meghívó Külkapcsolatok Európai Tanácsa egy nemzetközi think tank (agytröszt), amely honlapja szerint „biztonságos találkozási pontként szolgál aktivistáknak, értelmiségieknek és politikai döntéshozók számára”. Támogatóikat a pénzadomány mértéke alapján kategóriákba sorolták; az Open Society Foundations a legmagasabb kategóriába, a 250.000 dollárnál többet adományozók körébe tartozik (és ez csak a 2016 és 2017 évre vonatkozik). Ők az egyetlenek a támogatók közül, akik külön ki vannak emelve, és akiknek a leghálásabbak.

Sorost egyébként sokan hibásnak tartják abban, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek. Úgy vélik, hogy ő irányította a háttérből a brit elit pénzügyi félelemkeltését és az EU vezetőinek nyilatkozatai mögött is őt látják megnyilvánulni. Többet ártott azonban ezzel, mint használt. Talán megtanulja, hogy nem szabad beavatkozni magánemberként egy ország belügyeibe.

Köztudott, hogy korábban sokat ártott már az Egyesült Királyságnak 1992-es spekulációs mutatványával, ami igazán gazdaggá tette: az angol font árfolyama ellen intézett támadásával. A józan ésszel gondolkodó ember számára meglepő módon a maradás mellett gazdasági érveket felhozó 2016. június 20-án (a népszavazás előtt három nappal), a Guardianben megjelent cikkében még büszkén is említi ezt az akciót. Arról ír, hogy tulajdonképpen ezzel ő jót tett az országnak, az angol gazdaságnak és később dicsérték is érte, mert így nem volt nyomás az angol kormányon, hogy a font erősségét továbbra is fenntartsák. Ez csak számunkra érthetetlen!?

Bár látszólag a maradást támogatta, bizony nem járt rosszul az öreg a kilépéspárti szavazatok győzelmével. Az angol nyelvű pénzügyi folyóiratok és honlapok már a népszavazás másnapján megírták, hogyan profitált a spekuláns milliárdos ismét a britek kárára. Tekintettel arra, hogy nem foglalkozunk pénzügyi újságírással, nem tudjuk kimerítően bemutatni a különböző folyamatokat, csupán a cikkekre hagyatkozva közöljük olvasóinkkal, miként gazdagodott Soros a Brexitből.

Soros még a Brexitről szóló népszavazás előtt figyelmeztetett: Fekete Péntek lesz a tőzsdéken, ha a britek a kilépésre voksolnak. Bejött a jóslata, a világ tőzsdéi jelentős eséssel reagáltak a történtekre. Soros az 1992-es fontspekulációhoz hasonlóan ebből is jól jöhetett ki, miután jelentős pozíciókat épített ki az aranykitermelő cégekben és az arany árfolyamát lekövető alapokban is.

Jóllehet hivatalosan már 2011-ben abbahagyta az aktív befektetési tevékenységét, a Wall Street Journal 2016. június 9-i cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a milliárdos ismét mozgolódni kezdett a pénzügyi piacokon. Még meg is jegyezték, hogy bizonyára a levegőben lógó pénzügyi és politikai válságok szaga hozta ki ismét a fényre. A lap szerint a Brexit népszavazást megelőző időszakban számos olyan intézkedést tett, amelyek következtében a piacok esése és a világgazdaság komoly problémái esetén profitálhat.

A Soros Fund Management  LLC részvényeket adott el, majd aranyat és aranybánya cégek részvényeit vásárolta meg, ami arra utal, hogy komolyabb piaci zavarokra számított. Az arany árfolyama ugyanis gyakran emelkedik ezekben az időszakokban, mivel a befektetők általában biztonságos menedékként tekintenek a nemesfémre - írja a lap. A Brexit bekövetkeztével az arany árfolyama 5%-ot emelkedett, így bejött a számítása; 2014 márciusa óta nem volt ilyen magas az aranyárfolyam.

A legutóbbi alkalom, amikor Soros ilyen aktívan részt vett a befektetési döntésekben, 2007-ben volt. Akkor az amerikai ingatlanpiac helyzete miatt aggódott, s nyitott a piac esésére játszó pozíciókat, majd 2008-ban bekövetkezett a világgazdasági válság, amely neki két év alatt összesen egymilliárd dollárnyi nyereséget hozott.

Van, akinek semmi sem szent…

2017.12.07.

Soros György „elvtársai” és kitartottjai unos-untalan azt hangoztatják, hogy a nagy öreg népünk jótevője, nélküle talán fű sem nőne a magyar ugaron, ugyanakkor körmük szakadtáig tagadni igyekszenek, hogy mesterük és gazdájuk bármimód megpróbál beavatkozni a politikába. Amikor ezt teszik, mondjuk ki nyíltan: arcátlanul hazudnak. A makacs tagadás, a néphülyítés ellen a legjobb a Soros Alapítvány évkönyveiből idézni. Lássuk mindjárt, az 1990-es kötetet, amiben ez áll:

>> …volt egy sor nyílt és ugyancsak széles körű publicitást kapott alapítványi politikai szerepvállalás, amely részint az új pártok felkarolását, részint reprezentánsaik itthoni „helyzetbe hozását” s ezzel párhuzamos nyugati megismertetését célozta.<<

Liberálbolsevik trollok és tollnokok erre persze megpróbálhatnak visszavágni azzal, hogy az alapítvány kedvezményezettjei között voltak fideszesek és Fidesz-közeli intézmények is. Az efféle vagdalkozásról általában két dolog jut az eszünkbe: 1) Hülye lett volna bárki nem megragadni a ’80-as évek viszonyai között a Soros Alapítvány kínálta támogatást, avagy a kommunizmussal szemben talán még az ördöggel sem bűn összefogni. 2) Soros György számtalanszor kifejtette már, hogy Orbán Viktor és a ma is fideszes támogatottak élete egyik legrosszabb befektetésének bizonyultak, ők ugyanis – tesszük hozzá mi – átláttak a nyílt társadalom vallásának hamisságán.

No, de térjünk vissza a Soros Alapítvány politikai szerepvállalására, beágyazottságára!

>>az új, demokratikus parlamentben egész „Soros-pad-sorok” tűnnek fel - nemcsak a „patkó” liberális (SZDSZ-, Fidesz-képviselők benépesítette) ívében, ámde a pártok válaszvonalait merészen átlépve, „virtuális frakcióként” úgyszólván mindenütt. Korábban, a Demokrata-pályázat értékelésekor - némi ironikus túlzással - azt mondtuk: az 1990. tavaszi választások „abszolút győztese” valójában a hazai Soros Alapítvány volt, (…). Lássunk hát egy parlamenti gyorsmustrát!

Göncz Árpád, az új országgyűlés által megválasztott köztársasági elnök, két ízben nyert ösztöndíjat, ezenfelül több tucat irodalmár pályatársának ajánlója és a frissen alakult Közép-Európai Egyetem Alapítvány elnöke volt. Szabad György ház-elnök úgyszintén számos történész pályatervet ajánlott vagy véleményezett, akárcsak kormánypozíciót vállalt történész pályatársai: Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Jeszenszky Géza, a külügyi tárca új gazdája. (Jeszenszky egyben az 1989-ben indított Bölcsész reformprogram kuratóriumának döntnöke is volt). Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter korábban ugyancsak több néprajzos pályamunka ajánlója, Bod Péter Ákos pénzügyminiszter és Kádár Béla a külgazdasági ügyek minisztere pedig pár hónapja még a Soros finanszírozta szakértői Híd-csoport oszlopos tagja volt. Az Alapítvány két kulcsembere: Vásárhelyi Miklós és Dornbach Alajos szabad demokrata színekben fontos politikai szerepet vállalt - egyikük a budapesti pártlista Göncz Árpád utáni második embereként, majd a parlament külügyi bizottságának alelnökeként, másikuk házelnökhelyettesként. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, mint emlékezetes, alig egy éve még az alapítványi Demokrata-pályázat külsősként felkért programirányítója, míg Fodor Gábor, az országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke ugyanezen program asszisztense volt.

Ami a képviselőket illeti, a legtöbb Soros-ösztöndíjas, kurátor, ajánló vagy szakreferens hivatása és mozgalmi előélete okán jórészt az MDF, az SZDSZ és a Fidesz padsoraiban ült, bár szórványosan került néhány a kisgazdák, szocialisták és kereszténydemokraták frakcióiban is. (Alább ide soroljuk azokat is, akik nem „alanyi jogon” saját ügyükben, hanem valamely intézmény irányítójaként, társadalmi szervezet képviselőjeként kerültek partnerviszonyba az Alapítvánnyal.) Példák pártonként - a teljesség igénye nélkül:

MDF: Beke Kata, Bertha Zoltán, Csapody Miklós, Csengey Dénes, Csurka István, Debreczeni József, Elek István, Furmann Imre, Für Lajos, G. Nagyné Maczó Ágnes, Katona Tamás, Kónya Imre, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Morvay László, Palkovits Imre, Szentágothai János, Vígh Károly, Zétényi Zsolt;

SZDSZ: Bauer Tamás, Bilecz Endre, Bretter Zoltán, Demszky Gábor, Derdák Tibor, Eörsi Mátyás, Fodor Tamás, Gadó György, Hack Péter, Hága Antónia, Haraszti Miklós, F. Havas Gábor, Horváth Aladár, Iványi Gábor, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Raj Tamás, Rajk László, Ráday Mihály, Solt Ottilia, Soós Károly Attila, Szabó Miklós, Szent-Iványi István, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Tellér Gyula, Tölgyessy Péter;

Fidesz: Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Glattfelder Béla, Kövér László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Sasvári Szilárd, Szájer József, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Ungár Klára, Víg Mónika;

MSZP: Annus József, Bokros Lajos, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Schiffer János, Vitányi Iván;

FKGP: Dragon Pál, Pártay Tivadar, Vörös Vince;

KDNP: Füzessy Tibor, Gáspár Miklós, Surján György;<<

Igazán színes társaság ez, melynek soraiban nem csak a 2010 előtti világ, a bukott baloldal vezetői, az MSZP és az SZDSZ holdudvarának képviselői találhatóak meg, hanem azok az újabban egyre többet nyafogó „konzervatívok” is, akik számára hogy-hogy nem éppen akkor vált vállalhatatlanná a Fidesz, amikor a CEU miatt egyszeriben forróvá vált a Soros György és a keresztény-nemzeti pártok között már az első Orbán-kormány idején megindult hidegháború.

Ami pedig a Fideszes névsort illeti, lám, Soros György igazi tanítványai mind kihullottak a sorból: Fodor Gábort, a karrierliberálist nem kell bemutatnunk. Hegedűs István még a ’90-es évek első felében ott hagyta a Fideszt, jelenleg pedig egy Soros György által (is) pénzelt gittegylet tisztségviselője; Szelényi Zsuzsa a Bajnais bohóckodásnak köszönhetően 2014-ben az Együtt képviselőjeként tért vissza a politikába, idén meg onnan is kilépett; Ungár Klára – Ungár Klára pedig már csak azzal tud bekerülni a hírekbe, ha lebuziz egy példás családi életet élő polgármestert.

A színes listának van ugyanakkor egy másik nagyon fontos üzenete is: a Soros Alapítvány láthatóan arra törekedett, hogy bármilyen színű kormányok is alakulnak a rendszerváltozást követő években, egy-két évtizedben, abban biztosan legyenek olyanok, akik lekötelezettjei a milliárdosnak.

Az MDF-fel ennek ellenére megégette magát, Soros érintettsége már a taxisblokádnál felmerült, később pedig több fórumon is bírálta a kormányt annak nemzeti és keresztény karaktere miatt. A Horn-kormányt viszont lelkesen támogatta, különösen azért, mert szadeszes kedvencei is benne voltak.

Noha mostanában egyesek igyekszenek ráakasztani a Fideszre, hogy Soros kedvenc pártja volt, ezt számos tényadat cáfolja.

A Soros Alapítvány  kurátora, majd elnöke haláláig Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapítója és egykori országgyűlési képviselője volt. Utódja Halmai Gábor lett, ő ugyan nem volt párttag, de az SZDSZ holdudvarába tartozott, alkotmánybírónak is jelölték. A nevéhez fűződik többek között a Soros-egyetem emberi jogi programjának megalapítása, a 2006-os választások előtt pedig kinevezték az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesévé.

Halmai 2001-ben tűnt fel a Soros Alapítvány élén, ami a társaság politikusabbá válását jelezte. Korabeli, azaz 2001-es sajtóhírek szerint az után esett rá a választás, hogy Soros Magyarországra látogatott és itt szembesült a szerintük elharapódzó antiszemitizmussal, valamint az Orbán-kormány „fasizálódásával”.

Vele együtt került be egyébként a társaság vezetésébe Majtényi László, a volt adatvédelmi biztos. A Halmai–Majtényi kettős találta ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, amely – a Magyar Idők információi szerint – milliókat kapott tavaly Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatától a kormánybuktatás előkészítésére.

Figyelemre méltó sorokat írt le tavasszal Soros SZDSZ-es kapcsolatairól a CEU egyik volt hallgatója, Felföldi Zoltán a Magyar Hírlapban:

„Magam az 1997–98-as tanévben voltam a CEU hallgatója, politikatudományi szakon. Nagyszámú külföldi hallgatótársammal együtt kétségkívül színvonalas oktatásban részesültünk. De a színvonalas oktatás meglehetősen ideológiavezérelt volt. Amint az egész egyetemi hangulat. A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni. A Politikatudományi Tanszék konyhájában néha nagyobb volt az egy négyzetméterre eső SZDSZ-es parlamenti képviselők száma, mint az Országgyűlés üléstermében. A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.”

Az SZDSZ ugyanakkor nem váltotta be Soros reményeit, az általa képviselt vadliberalizmus nem tudott gyökeret verni Magyarországon. A ’94-es választásokon csúnyán leszerepeltek, mivel azonban az utolsó pillanatban elárulták az antikommunista és rendszerváltó pártokat, s összebútoroztak a szocikkal, kormányra kerülhettek. A koalíció létrejöttében Soros Györgynek is szerepe volt – erre bejegyzésünk második részében térünk majd ki.

 

2017.12.04.

Az emberség erejével Alapítvány az első vidéki civil szervezet, amely támogatást kapott Soros Györgytől. Ennek apropóján megvizsgáltuk, mit lehet tudni róluk. A honlapjuk alapján egyébként 2015 óta létezik ez a weboldal, azóta mindössze 32 bejegyzést tettek közzé.

Az alapítvány célja: „…hogy az emberi jogok és a szolidaritás eszméit népszerűsítsék. A szervezet fő célja a társadalmi befogadás erősítése, az elnyomott, hátrányosan megkülönböztetett csoportok támogatása és többségi társadalom érzékenyítése által.”

A honlapon található „partnerek” fül alatt egyenesen a „BARÁTOK” kategóriába sorolják az alábbi, általunk már jól ismert szervezeteket:

  • Amnesty International Magyarország
  • Civilizáció (tudják, azokkal a kis piros szivecskés civil matricákkal)
  • Labrisz Leszbikus Egyesület (akikkel érzékenyítő tréninget is tartottak iskolásoknak)
  • Társaság a Szabadságjogokért

Ismerjük a mondást: madarat tolláról, embert barátjáról…

Tevékenységük fő területe az emberi jogi nevelés és a demokratikus állampolgárságra való nevelés. Nem lehet elég korán kezdeni, ugyebár… A gyermekek még könnyen befolyásolhatóak.

Az Ökotárs alapítvány rendezésében 2017. október 19-én este hívták el beszélgetni őket és az alábbi szervezeteket előadni a melléjük rendelt témában (az esemény elérhető itt.

  • Az emberség erejével Alapítvány – az oktatásról
  • Civil Kollégium Alapítvány – a közösségszervezésről
  • Greenpeace Magyarország – a környezetvédelemről
  • Háttér Társaság – a társadalmilag sérülékeny csoportok ügyéről (LMBTQI)
  • Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület – a fogyatékkal élő emberek ügyéről
  • Magyar Helsinki Bizottság – a menekültügyről
  • Ökotárs Alapítvány - a közép-európai civil társadalmakról
  • Tanítanék Mozgalom – az oktatásról (véletlenül sem politikáról…)
  • Társaság a Szabadságjogokért – az egészségügyről

Ezen kívül feltüntették honlapjukon a Regionális Közösségi Központot, amely „a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvánnyal együttműködve, a Dél-Dunántúli Régió civil szervezetei, közösségei számára” nyílt meg. „Az Erősödő Civil Közösségek (ECK) támogatási program keretében 2020-ig, három éven keresztül évente 100 millió forintos nagyságrendű összegre pályázhatnak baranyai, somogyi és tolnai magánszemélyek, informális csoportok és formális szervezetek.” – írják ugyanitt.

Hogy mi ebben az érdekes? Az, hogy bár a Nyílt Társadalom Alapítvány bejelentése, miszerint vidéken is hoznak létre irodákat mindössze pár napja történt, a Regionális Közösségi Központ elindulásáról 2017. szeptember 27-én adott hírt honlapján a szervezet.

Ebbe a regionális központba látogatott el 2017. november 13-án David Beckwith amerikai szakember, aki tréninget tartott pécsi civil szervezetek képviselőinek és aktivistáinak a közösségfejlesztéssel, közösségépítéssel és támogatással kapcsolatban. Az előadóról szerintünk lényeges tudni, hogy 2014-ben a CEU-n adott elő (az esemény elérhető itt).

Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Figyelni fogjuk őket…

2017.12.01.

Két éve, 2015-ben hozták létre a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoportot a Debreceni Egyetem kutatóegyetemi pályázatán elnyert támogatás eredményeként. A csoport kutatásai a gender (társadalmi nem) és a városi tér ábrázolásának kérdéseire irányulnak, a 20. és 21. századi angolszász (elsősorban angol és amerikai) irodalomban, valamint a vizuális kultúrában. Főleg azt kutatják, hogy miként járulhat hozzá az irodalom és a vizuális művészet a városi életmód, a migráció és az interkulturalizmus kérdéseinek tanulmányozásához, és hogy miként ábrázolják a regények, versek és vizuális műalkotások a modern nagyvárosban való sétálás, bóklászás szociológiáját („flanerie"), a nők terét a városban, ezek hogyan térképezik fel a városi környezet és a gender összefüggéseit.

Ami a gender tanulmányok egyetemi helyét illeti, már a ’90-es években elkezdtek létrejönni az első ilyen magyarországi tanszékek és kisebb kutatóműhelyek, így a 2000-es évek elejére a CEU tanszéke mellett az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) és az ELTE Társadalomtudományi Karán jöttek létre újabb, egymással is rivalizáló gender-központok. Jelenleg a CEU mellett az ELTÉ-n is van (idén indult) társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak.

A konferenciát szervező Timár Eszter jelenleg a CEU-n tanít, érdeklődési területei közé tartoznak: az irodalom és a queerelmélet (a gender studies homoszexuális vonatkozású alterülete), a szexualitás, az irodalomelmélet, a dekonstrukció, a performativitás, a megtestesülés és a politikai filozófia, valamint ezek mellett a barátságra és a testvériségre (fraternitásra) irányuló diskurzusok. Mostani kurzusai a queerelmélet, a performativitás és a prostitúció témáival foglalkoznak, és jelenleg kutatja a 19. századi nacionalizmus szerepét is a homoszexuálisra irányuló diskurzus kialakulásában.

Tisztelt tagok!

Szeretném felhívni a figyelmüket egy közelgő konferenciára, amelyet a CEU Gender Tanulmányok Tanszéke és a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoport (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen szervez. Alább találhatók a leírás és a dokumentumok. A javaslatok beérkezésének határideje: december 15. A konferencia oldala megtalálható itt, benne a felhívással, valamint az előadókra és egyéb megerősített résztvevőkre vonatkozó információkkal:

https://gender.ceu.edu/cfp-0

A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

A témajavaslatok a migránsnarratívákról és a városban élő nyugati modernitásról szóló nemzetközi konferenciára vannak invitálva, amelyet a budapesti Közép-Európai Egyetemen szerveznek a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoporttal (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen. Örömmel fogadjuk a migráció antropológiai, szociológiai, történelmi, irodalmi, filmes és színházi beszámolóinak feltérképezését és a menekültek tapasztalatait. A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

Különösen érdekelnek bennünket az összehasonlító értelmezések, például a 20. és a 21. század menekültjeinek elbeszélései, a népirtások és az elnyomó politikai rendszerek kapcsán. Az elmúlt néhány évtizedben alaposan elemzett kényszerű vándorlások következtében fellépő trauma hatásának feltérképezésén túlmenően arra is törekedtünk, hogy előtérbe helyezzük a place-making [kb. közösségi helytervezés, események köré „helyek” kialakítása] affektív dimenzióit, például a művészet működését a betegségek leküzdésében és gyógyításában. Hogyan vannak ábrázolva a városok – amelyek gyakran a menekültképzelet középpontjában vannak – a menekülés narratíváiban? Hogyan alakulnak ezek az elbeszélések a faj, az osztály, a nem és a szexualitás szempontjából eltérő és azokat átfedő szubjektivitásban? Milyen szerepet játszanak a közterek, és a végrehajtás a vándorlás tapasztalatainak megteremtésében? Ezek az elbeszélések rávilágítanak-e az interszekcionális [a különböző társadalmi, egyenlőtlenségek, hierarchiák és hatalmi relációk közötti dinamikus kölcsönhatásán alapuló] diszkrimináció új aspektusaira?

Várjuk a 20 perces beszélgetésekhez a kivonatok benyújtását. Különösen örülünk a következő témákban benyújtott írásoknak:

  • Trauma és biblioterápia a városi környezetben
  • Művészet, „szökevényesztétika” és a város
  • Migránsnarratívák és városi erőszak
  • Városok és az ellenállás művészete
  • Queer (homoszexuális) migránsnarratívák és a város
  • A place-making affektív dimenziói
  • Empátia és a város
  • Az ezredforduló utáni metropolisz és az „érzés csökkenése”
  • Mobilitás és városiasság: a tér performatív/affektív hajtóereje
  • A migránsnarratívák történeti kezelése
  • Szökevény, menekült, migráns, emigráns
  • A gettósodás reprezentációi
  • Éberség

A legjobbakat kívánva:

Eszter

Timár Eszter
Adjunktus
Gender Tanulmányok Tanszéke
Közép-európai Egyetem
Nádor u. 9-11.
1051 Budapest

2017.11.28.

Tavaly 44-szer tárgyalt az Európai Unió „kormányával” Soros lobbiszervezete? -Egy agg milliárdos politikai játékszerévé válhatott a Bizottság

A Soros-alapítvány kiszivárogtatott, az európai kontinenssel kapcsolatos dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről.

Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) saját magát a Nyílt Társadalom Alapítványok „uniós szakpolitikai karjaként” (EU policy arm) határozza meg. A brüsszeli döntéshozók felé befolyásos tanácsadó Soros-intézet „támogatja az Európán belüli és kívüli nyitott társadalmakat az EU szakpolitikáinak, jogszabályainak, finanszírozásának és politikai befolyásának kihasználásával”. Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.

A Soros-intézet brüsszeli lobbiharcának középpontjában deklaratívan az „uniós alapelvek”, az „alapvető értékek” állnak, és saját megfogalmazása szerint olyan „pozitív intézkedéseket” kíván megfogalmazni, amelyek „fenntartják ezeket az értékeket a szakpolitikákon belül”. Ehhez rendelik hozzá az uniós döntések kapcsán a „nyitott társadalmi értékeket” is. Bár elvileg a döntéshozatali folyamatokhoz szükséges tájékoztatást említi legfőbb feladatai között a szervezet, valójában a politikai nyomásgyakorlás eszközeként lép fel.

Az interneten kiszivárgott dokumentumok egy részét jegyző intézet külön kiemeli a Soros-alapítvány honlapján, hogy célja „a Nyitott Társadalom alapítványi hálózat összekapcsolása az EU intézményeivel és tagállamaival”, valamint „szoros kapcsolatok kiépítése tisztviselőkkel, politikusokkal, nem kormányzati szervezetekkel és más szereplőkkel” annak érdekében, hogy a polgári szabadságjogokat, jogokat és az igazságosság kérdését fenntartsák az EU napirendjén. (Ez utóbbi a politikai értelemben ellenfélnek tekintett tagállamok és azok vezetői elleni brüsszeli küzdelem fegyverét is jelentheti.) A 2016-os pénzügyi évben – a LobbyFacts.eu nevű portál adatai szerint – a tanácsadó szervezet 10 lobbistája rendelkezett EP-akkreditációval, és összesen 44 regisztrált találkozást (más források szerint 2014 óta 45 találkozás) bonyolítottak le az Európai Bizottsággal. Vagyis Soros Alapítványa kvázi az „uniós kormánynak” is tekintett Bizottság „kormányüléseinek” rendszeres résztvevője!

Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei már mennyire a Soros-hálózat szorításában vannak, jól mutatják az elmúlt szűk egy hónap fejleményei is. Október 19-én ugyanis az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely konkrétan úgy reformálná meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírná egy eddig alapvetőnek számító uniós elvet – vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültkérelmek elbírálásáért és rendezéséért, ahová először beérkeztek a migránsok. Ehelyett a Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az Unió külső határain keresztül egy tagállamba beérkezett migránsokat ezentúl először regisztrálják, majd szétosztják az Unió tagállamai között. Négy héttel később, november 16-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.

Forrás: ITT és ITT

2017.11.22.

Ha a Soros szervezetek globális társadalmat behálózó szövetére úgy gondolunk, mint egy pókhálóra, akkor elmondható: vannak a háló sűrűbben szőtt, középső részén lévő szervezetek és a lazábban, a periférián kapcsolódóak. Az előző kategóriához tartoznak a Nyílt Társadalom Alapítványokkal nyílt, kendőzetlen kapcsolatban állók, mint a Helsinki Bizottság, vagy a TASZ. Jelen cikkünk témája viszont az utóbbi kategóriába eső Aspen Institute és annak közép-európai ága, az Aspen Institute Central Europe (továbbiakban: AICE).

Ez a két intézet első látásra hétköznapinak tűnhet. Legegyszerűbb oka, hogy nincs nyoma annak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nyíltan támogatnák. Legfőbb adományozóik között van azonban például a Ford Foundation, amelynek vezetőségi tagja Cecile Richards, a Planned Parenthood igazgatója. Rajtuk kívül a Rockefeller Brothers Fund és a Carnegie Corporation is támogatja őket, amelyek a (szerintük New York-i székhelyű) CEU támogatói is.

Ez egy olyan intézet lehet, amely összeköti a Soros szervezeteket. Kezdjük ott, hogy vezetőségi tagja Sue Simon, aki korábban dolgozott a Nyílt Társadalom Alapítványnak és a Planned Parenthoodnak is. Az intézet alelnöke és szóvivője James M. Spiegelman 2001-ben csatlakozott, korábban Soros György „speciális asszisztense” volt.

Az Aspen Institute többféle képzést is tart. Ezek közül mi azt emeltük ki, amely olvasóink számára a legérdekesebb lehet. Az Aspen Institute Central Europe éves szinten (2017-ben már félévente) rendezi meg az Aspen Young Leaders (Fiatal Vezetők) Programot, 25-40 éves korosztálynak a V4 országokból. A részvételi díj 700 euró (átszámítva körülbelül 217 ezer Forint), évente 30 főt válogatnak ki a jelentkezők közül. Ha megnézzük az egyes évfolyamok résztvevőit, sok ismerős névre bukkanhatunk. Az alábbi felsorolásból kitűnik, hogy magyar részről jobboldaliak nem kerültek be a képzésre. Nézzük, akkor kik vettek részt ezeken a képzéseken:

2013-as évfolyam:

- Heil Péter: a Gyurcsány-család érdekeltségébe tartozó ALTUS ZRt. tanácsadási igazgatója

- Krekó Péter: a Political Capital igazgatója

2014-es évfolyam:

- Gulyás Márton: baloldali aktivista, ismert, szinte hivatalos Soros-bérenc

- Mészáros Antónia: ATV-s műsorvezető, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója 

- Dénes Balázs: 2012-ben 8 év vezetés után azért hagyta ott a TASZ-t, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány akkor induló európai szabadságjogi projektjét (Civil Liberties Project) vezethesse; idén pedig megalapította a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezetet, kezdésnek 1,4 millió eurót kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól

Középen Dénes Balázs, hátrébb pedig Gulyás Márton látható a 2014-es Aspen Young Leaders Fórumon

2016-os évfolyam:

- Magyar Kornélia: a Magyar Progresszív Intézet igazgatója

2017-es tavaszi félév:

- G. Szabó Dániel: az Index újságírója, jelenleg a Magyar Helsinki Bizottságnak dolgozik jogászként

2017-es őszi félév:

- Kustánczi Norbert: a 24.hu újságírója

Nem rendeltek hozzá évfolyamot, de ott volt az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna is a képzésükön.

Ejtsünk szót Aspen Review nevű folyóiratról is, amelyet az intézet negyedévente jelentet meg és közép-európai kiadásába az alábbi szerzők írtak:

- Magyar Bálint: nem kell különösebben bemutatni senkinek az ő tevékenységét

- Hunyadi Bulcsú: Political Capital

- Teczár Szilárd: a Magyar Narancs újságírója, bár legtöbbeknek onnan lehet ismerős a neve, hogy ő támadta meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a buli belépőket, a férfiak egyenjogúságának védelmében

Az Aspen Institute honlapján az elmúlt rendezvényeiket böngészve is találtunk néhány említésre érdemeset. Ezek közül különösen érdekesnek találtuk egy 2010-ben szervezett programjukat: szövetségi bíráknak szóló szemináriumot rendeztek, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozott, és a nemzetközi emberi jogok és humanitárus jog nemzeti jogban való alkalmazásáról szólt. Erre 125 ezer dollárt kaptak, itt bizonyíték: LINK

Nem hasonlít a Helsinki Bizottság hazánkban tartott érzékenyítő tréningjeihez? Dehogynem. Ezekről már korábban írtunk. 2006. augusztus 3-án pedig maga Soros György beszélt az általa írt könyvekről az intézet nyári programsorozatának egyik állomásaként.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes pár sor erejéig megemlíteni az Aspen Global Leadership Network (Aspen Globális Vezetői Hálózat) kezdeményezést. Tekintettel arra, hogy a világ több mint 50 országában 2400 főnél is több tagot számlál, lehetetlen végigvennünk minden személyt, ám kettőt kiemelnénk:

- Zohra Dawood ügyvezető igazgató, Nyílt Társadalom Alapítvány Dél-Afrika

- Sean Hinton ügyvezető igazgató, Soros Economic Development Fund

Nos, mindenki maga döntse el, hogy mit gondol a fent leírtakról, az itt-ott felbukkanó kapcsolódásokról Soroshoz. Szerintünk ritkán fordulnak elő véletlenül ekkora egybeesések.

2017.11.21.

Brüsszeli forrásaink szerint Baka András miután távozni kényszerült a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben, Bécsben találkozhatott egy uniós biztossal.

A találkozón a brüsszeli politikus és a magyar bíró között szóba kerülhetett a magyar kormányfő politikai jövője is.

Amennyiben erre a megbeszélésre sor került, akkor Baka Andrásnak le kell vonnia a megfelelő konzekvenciát.

2017.11.15.
  1. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolóiban bukkantunk olyan bizonyítékokra, amelyek alapján már 2012-ben rendkívül komoly befolyással bírtak a bírósági igazgatásra a Soros György által pénzelt civilek.
  2. A szintén külföldről finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság érdemi ráhatással rendelkezik a legmagasabb szintű büntető és büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat tekintetében;
  3. A Kúria büntetőbírósági gyakorlata sem tekinthető szakmai értelemben függetlennek – a legfőbb bírói fórum is kellőképpen érzékenyítve lett;
  4. A közérdekű adatigénylésre vonatkozó perekben ítélkező bírák személyes körülményei érdekes adalékul szolgálnak ahhoz, hogy miért veszít olyan gyakran ezekben az ügyekben a kormányoldal;
  5. Mindeközben példátlan a balliberális nyomás a hazai bíróságokon: a Hírtv és az RTL Klub „szakértői” teljes vagyoni felelősségre vonását szeretnék a rosszul ítélkező bíróknak.

1. A magyar bíráknak szervezett érzékenyítésről már írtunk és kavartunk is ezzel egy kis vihart, amit az Országos Bírósági Hivatal igyekezett azzal csitítani, hogy kevesen vettek részt a taláros kollégák közül a helsinkis képzéseken. Ez persze még nem nyugtatott meg bennünket, hiszen alkalmasint nagyon kevesen is nagyon nagy károkat tudnak okozni.

A dolog azonban még súlyosabbnak tűnik, ha figyelmesen átolvassuk a hivatal elnökének beszámolóit. Lássuk csak:

A bírósági igazgatás ellenőrzésében a nyilvánosságnak fontos szerepe van, ezért a civil szervezetekkel való kapcsolattartás is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az év során éppen ezért az OBH elnöke találkozott olyan civil szervezetek (Transparency International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Társaság a Szabadságjogokért) képviselőivel, amelyek kiemelten foglalkoznak a magyar jogi és igazságügyi rendszer helyzetével, és megbeszélést folytatott a bírósági szervezet igazgatásának új rendszeréről. – Handó Tünde a 2012-es munkájáról.

A bíróságok igazgatásában az OBH elnöke által kijelölt stratégiai célok megvalósulását szolgálja a jó kapcsolat fenntartása a szakmai, a hivatásrendi és a civil szervezetekkel. Az OBH elnöke ezért:  (…)kiemelt figyelmet fordít a különböző civil szervezetekkel (pl.: Transparency International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Társaság a Szabadságjogokért) való kapcsolattartásra (…). – áll Handó Tünde a 2013-as tevékenységnaplójában.

Az OBH elnöke kiemelt figyelmet fordít a különböző civil szervezetekkel (pl. Transparency International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Társaság a Szabadságjogokért) való kapcsolattartásra is. – Handó Tünde a 2014-es munkájáról és ugyanezt írja a következő, 2015-ös beszámolóban. A 2016-osban, amelynek kéziratát már az érzékenyítő tréningek okozta balhé után zárta le, csak annyit írt: „A bíróságok igazgatásában az OBH elnöke által kijelölt stratégiai célok megvalósulását segíti a jó kapcsolat fenntartása a szakmai, a hivatásrendi és a civil szervezetekkel a tudásmegosztás és a hatékony együttműködés érdekében.”

A zárójelben kiemelt szervezetek egytől egyig rajta vannak Soros fizetési listáján. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, amelynek vezetője az a Majtényi László, akit a balliberális pártok a közelmúltban leigazoltak államfő-jelöltként, pedig egyenesen a magyarországi Soros Alapítvány hozta létre.

Az OBH-elnöki beszámolókból az is kiderül, hogy a Soros kedvenc jogvédői éveken át bejáratosak voltak, és talán most is azok az OBH-ra és a bíróságokra nem csak mint ügyfél/jogvédő, hanem mint képző szervezetek, illetve „szakmai partnerek”. Ez a gyakorlat aligha lehetett más a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, azaz nem években, hanem most már akár évtizedekben is mérhető az az időszak, amit befolyásszerzésre használhattak fel.

Hogy Handó Tünde mennyire tudatosan engedte, egyengette az útját a Soros-hálózatnak, azt rajta kívül talán senki sem tudja. Az viszont biztosnak tűnik, hogy ez a polip mélyen beette magát az igazságszolgáltatásba, s ez alapvetően kérdőjelezi meg, hogy például a nemzeti konzultáció ügyében számíthatunk-e tárgyilagos, valóban elfogulatlan ítéletre.

2. Az igazgatás befolyásolása mellett, az ítélkezési gyakorlat sem maradhatott érintetlen. A Magyar Helsinki Bizottság 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.

2013-ban a Magyar Helsinki Bizottság azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.

A Helsinki Bizottság magabiztossága egyébként indokolt volt abban a tekintetben, hogy szakmai álláspontjuk korábban rendre széleskörű publicitást kapott a bíróságokon. Az előzetes letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára” készült „Kézikönyv”-ben, mindezt persze szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket (lásd. vörös csillag) produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.

A Kézikönyv, amely az Impresszum szerint az „Open Society Foundations által finanszírozott, Az előzetes letartóztatás reformja Közép- és Kelet-Európában című projekt keretében íródott”, egyszerű receptet kínál a hazai büntetés-végrehajtási ügyekben eljáró bíróknak: „az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson”, aztán a „bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok nem valósíthatóak-e meg enyhébb kényszerintézkedéssel.” A gondos kezek által tudatosan szelektált ügyek között persze meghúzódik szerényen Hagyó Miklós pere is, amely kapcsán szinte megsajnáljuk a Nokiás dobozokról elhíresült történet főhősét, akit a csúnya magyar bíróság nem bocsátott szabadon „egészségügyi okokból”.

3. A terv sikeres volt, a Kúria Büntető Kollégiuma, és annak Joggyakorlat elemző csoportja 2016-os összefoglaló jelentésében mintha szentesítette volna a kézikönyvben foglaltakat. A csoport vezetője mellesleg az a Mészár Róza, akiről már korábban írtunk.

Az összefoglaló jelentés az alábbi felütéssel indít: „A kényszerintézkedések kapcsán már számos vizsgálat folyt. Így vizsgálta azokat a Legfelsőbb Bíróság, végeztek rész-vizsgálatokat más bíróságok, illetve ügyészségek is, és pl. kutatta az előzetes letartóztatás magyarországi gyakorlatát a Magyar Helsinki Bizottság.” Micsoda fatális véletlen gondolhatnánk, hogy például pont Magyar Helsinki Bizottság liberális gyakorlata szolgál szakmai zsinórmértékül a Kúria befolyásos büntetőbírái számára.

Nyilvánvalóan ezek után az sem lep meg senkit, hogy a Büntetőkollégium egyik végkövetkeztetése, hogy „a korábbi gyakorlat hibáit kiküszöbölve minden ügyben indokolt vizsgálni azt, hogy enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása nem elegendő-e a kitűzött cél eléréséhez.”

2010 előtt minden jobb volt.

2008-ban Szabó Máté, a 2010 utáni kormányzat kérlelhetetlen szakmai kritikusa töltötte meg az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának (ombudsman) tisztjét. Egy tárgyévben született – a magyar börtönökre vonatkozó – hivatalos Jelentése nagy mértékben támaszkodott a legfőbb ügyész, az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve a Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői által 2006-2008. márciusában a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben kapcsolattartás tárgyában végzett vizsgálatának tapasztalataira. Az ombudsmani verdikt egyértelműen kiemeli, hogy elfogadja az igazságügyi és rendészeti miniszternek, a Helsinki Bizottság véleményében is alátámasztott azon állítását, hogy 2003 óta jelentős előrelépések történtek a látogatás engedélyezésének gyakorlatában. Miután azonban idén kitiltották a túlbuzgó Helsinkit a magyar börtönökből minden rosszabbra fordult: Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője szerint „több olyan rendelkezés született, melyek a nagyobb szigorítás és centralizáció irányába mutatnak.”

A Kúria menekültügyi joggyakorlat elemző csoportja /ilyen is van/ gyakorlatilag a beteljesült érzékenyítés állapotában van, a Magyar Helsinki Bizottság több, mit 30 alkalommal szerepel a 100 oldalas legutóbbi szakmai anyagukban, ami lehengerlő teljesítmény, tekintve hogy az állásfoglalás elvileg szakmailag független módon, a magyar joggyakorlat elemzését ti ki célul a bevezetőjében.

A Kúria munkacsoportja legalább elismeri, hogy a Soros-hálózat létezik. A dolgozat szerint a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát.”

A meglehetősen kritikus hangvételű anyag rögzíti, hogy a Magyar Helsinki Bizottság észrevételében jelezte, miszerint tapasztalatai alapján bizonyos állampolgárságú (például pakisztáni, koszovói, algériai, grúz, nigériai, ghánai, mauritániai, bangladesi, indiai, stb.) menedékkérők jóval nagyobb eséllyel kerülnek menekültügyi őrizetbe, mint más országokból származó társaik, amely tapasztalat egybeesett az aktavizsgálat tapasztalataival. Ezek súlyos vádak, mint ahogyan az egyik „lábjegyzetbe illesztett” hivatkozás is, amely alapján a Magyar Helsinki Bizottság számos homoszexuális ügyfele számolt be zaklatásról, verbális abúzusról, indokolatlan elkülönítésről és bántalmazásról is idegenrendészeti őrizetben, mind az őrszemélyzet, mind a többi fogvatartott részéről.

Ezek után csupán az a kérdés marad, hogy a magyar legfőbb bírósági fórum hivatalos szakmai anyaga miért tartalmaz konkrétumok és bizonyítékok nélküli, a végrehajtó hatalom és egyes közigazgatási szervek lejáratására alkalmas álcivil véleményeket?

4. A teljességre törekvés igénye nélkül ki kell térnünk egy égető problémára, amely röviden a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perek anomáliái megjelöléssel foglalható össze.

A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által működtetett Centre for Law and Democracy nevű szervezethez köthető és a der Standard osztrák lap által is idézett nemzetközi összehasonlító átláthatósági listán /Global Right to Information Rating/ hazánk előkelő helyet foglal el és olyan államokat előz meg, mint Németország, Ausztria, Olaszország vagy éppen Franciaország, de az Amerikai Egyesült Államoknál is jobb helyre pozícionálja Magyarországot az érintett lista. A der Standard is kiemeli, hogy a rangsor alapján egyébként az osztrák adatszolgáltatási kötelezettségről szóló törvény a legrosszabb. A kutatás megjegyzi, hogy a hivatali titoktartás (Amtsgeheimnis) már 1920 óta rögzítve van az osztrák alkotmányban, emiatt nagyon lehúzták értékelésükben az osztrák szabályozást, amely meglátásuk szerint kedvez a korrupciónak és az adófizetői pénzek nem átlátható felhasználásának.

Aki tehát érzékeny nemzetgazdasági adatokat nem szolgáltat ki korlátlanul, az korrupt és elherdálja az adófizetők pénzét Sorosék szerint, ugyanakkor szemlátomást az osztrák állam és polgárai egész nyugodtan együtt tudnak élni ezzel a helyzettel.

A magyarokat ért elismerésnek is persze ára van: gyakorlatilag a legfontosabb adatigénylési pereket sorra nyerik a Soros-féle civilek és a hozzájuk köthető szatellit-politikusok. A Fővárosi Ítélőtáblán talán nincs is olyan ítélkezési nap, hogy ne legyen legalább egy, de inkább több ilyen jellegű ügy és úgy tűnik, hogy a külföldről finanszírozott álcivilek „zsákszámra” szerzik be a kormányzati, közigazgatási és egyéb az államhoz és önkormányzatokhoz köthető értékes információkat a bíróságok jóvoltából.

Példálózó jelleggel nézzük meg ugyanakkor, hogy kik ítélkeznek ezekben a fajsúlyos perekben, amelyekben az objektivitásnak és a független szakmaiságnak különös jelentőséget kell tulajdonítanunk. Mégis létezhet számos elfogultnak tűnő ítész, például olyan bíró, akiről forrásaink szerint tudni lehet, hogy férje MSZP közeli ügyvéd, fia pedig több magyarországi Soros-szervezethez köthető aktivista, de találkozhatunk olyan ítélkező „szakemberrel” is, aki nyíltan felvállalja politikai nézeteit.

dr. Kovaliczky Ágota, bírónő

Itt van például dr. Kovaliczky Ágota bírónő. A Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsának bírója rendszeresen ítél az adatigénylő felperes javára (a kormány ellen), miközben köztudottan politikailag súlyosan elfogult TIBIKE /Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület/, illetve később IBIKE / Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület/ alapító tagja azzal a Cserni Jánossal, akivel forrásink szerint Kovaliczky jó viszont ápol és aki jobboldal ádáz kritikusa, a Galamus nevű szélsőbalos véleményportál egyik szerzője. Cikkei alapján Cserni, aki 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett, nemcsak politikailag elfogult, hanem úgy tűnik pszichés zavarokkal is komoly küzdelmet folytathat.

Cserni János egyik írása a Galamuson. Zavaros írás a bugyi és a bíró kapcsolatáról.

Én, Abigél

Három napig bírtam menetrend nélkül a várakozást. Sajátom persze van, itt tartom az előszoba fiókos szekrényében, és a reggeli rituálé részét képezi, hogy leellenőrizzem, húszkor vagy huszonkettőkor indul-e a száznegyvenhetes. Nem szeretek túl korán kimenni. Sajátom tehát van, és nyomtatóm is, így nem okozott gondot kinyomni egyet a köznek, ha már a BKV nem teszi. Megjegyzem, nemcsak nálunk, a következő megállóban sincs menetrend. A közigazgatásban ezt ügyfélegyenlőségnek nevezik. A buszmegállókban máshogy. Amint meglett a közpéldány, szembesültem az újabb problémával: mikor tegyem ki? Mások előtt mégsem lehet, mert mit gondolnának rólam az emberek. Van az ilyen magatartásban valami gyanús. Megoldottam: éjfél körül kiosontam, és egy átlátszó irattartóban (ismertebb nevén: bugyiban) begyömöszöltem a helyére. Reggel a titok tudójának üdvözült mosolyával mentem ki a buszhoz. Biztos voltam benne, hogy eddigi sorstársaim, akiknek – rossz esetben - még fiókpéldányuk sincs, izgatottan találgatják majd, vajon ki tehette ki a táblát mindannyiunk örömére. Csalódnom kellett: nem volt se izgalom, se találgatás – se menetrend.

Utóirat: a BKV pótolta a mulasztást. Most az utcanév tűnt el. Tanulom a fémtábla-gyártást.

Visszatérve dr. Kovaliczky bírónőre, feltűnt nekünk az a körülmény, hogy dr. Tordai Csaba ügyvéd többször megfordul közérdekű adatok kiadására irányuló perekben, ahol nem ritkán Kovaliczky Ágota dönt és szintén gyakori vendég felperesi oldalon dr. Karsai Dániel ügyvéd, akiről korábban már írtunk.

Tordai Csaba

A helyzet a következő. Tordai Csaba a Soros-féle atlatszo.hu jogi munkacsoportját vezeti. Az atlatszo.hu működteti a kimittud.talatszo.hu platformot, amelyet  Soros szervezet kifejezetten közérdekű adatokhoz történő könnyebb hozzáférés okán hozott létre. Tordai önéletrajza szerint 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, majd 2008 és 2010 között jogi és közigazgatási államtitkára volt. 2010 óta ügyvédként tevékenykedik, illetve a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter cégtársa. Kuratóriumi tagja volt 2015-ig a Bajnai Gordonhoz és az Együtt párthoz köthető Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítványnak.

A tudományos fokozattal nem rendelkező, forrásaink szerint nem különösebben kiemelkedő felkészültségű, viszont hithű balliberális beállítottságú jogász a balliberális kormányok alatt meglepően gyorsan szelte a lépcsőfokokat.

2003-2004

Igazságügyi Minisztérium

munkatárs

2004-2005

Igazságügyi Minisztérium, alkotmányjogi főosztály

főosztályvezető-helyettes

2005-2007

Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi főosztály

főosztályvezető

2007 júl. - 2008 jan.

Miniszterelnöki Hivatal

jogi és koordinációs szakállamtitkár

2008 feb. -  2010

Miniszterelnöki Hivatal

államtitkár

5. A bírói identitás, vagy éppen a függetlenség megerősödése szempontjából jelentőséggel bírnak azok a támadások, amelyek az elmúlt időszakban érték a bíróságokat és az ügyészségeket. (Ehelyütt szándékosan nem térünk ki arra körülményre részletesen, hogy e két szervezetrendszer gyakran sajtóban történő üzengetéssel „teregeti ki a szennyest.„ Meggyőződésünk, hogy ez a fajta metódus nem szolgálja az intézmények iránti közbizalom erősödését.)  Egy kerületi bírósági bíró például az egyik internetes bulvárlapnak adott interjúban számos látszólag újszerű megállapítást tesz, amelyek közül három kiemelést érdemlő az OBH elnökének pályáztatási gyakorlata; a törvényi szabályozáson túlmenő azon bíróságokon belüli szokásrend, amely korlátozza a bírálat jogát; illetve az, hogy az érintett bíró megállapítása szerint „tömegesen születnek olyan ítéletek, amikkel nagy a baj, nem is az eredményükkel, hanem a gyakran sematikus jelleggel".

Annak eldöntése, hogy mennyire feszeget etikai határokat az említett ítészi immár sokadik média-kirohanása nem e sorok szerzőinek feladata. Mint ahogy az sem dolgunk, hogy állást foglaljunk a fenti gondolatok politikai motiváltsága vagy azok hiánya tekintetében. Az azonban fontos, hogy a hivatásrend integritását és a jogkereső polgárok bíróságokba vetett bizalmát nem szabad, hogy befolyásolják az ilyen és hasonló jellegű megnyilvánulások.

Az alábbiakban két példával szeretnénk bemutatni, hogy a balliberális médiumok mennyire elvetik a sulykot, ha bírósági vezetők támadásáról van szó. Sándor Zsuzsa volt büntetőbíró ámokfutása már volt korábbi elemzéseink tárgya. (ITT, ITT és ITT.) Legújabb Hírtv-s szereplése azonban minden eddigi megnyilvánulását übereli, a volt bírónő egyenesen bűncselekménnyel, hivatali visszaéléssel gyanúsítja meg Handó Tündét, az OBH elnökét.

Ehhez képest az RTL Klub – Magyarul Balóval című műsorában egy szintén volt bíró, Ravasz László szájából elhangzó őrület csendes demenciának tűnhet.

Ravasz falhoz állítvaAz érintett videóban – Baló György asszisztálásával – Ravasz László a rosszul ítélkező bírók kapcsán kijelentette, hogy szankcióként teljes vagyoni felelősséget kellene bevezetni.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének elve érték, amely persze nem jelenti adott esetben egyes bírósági döntések vagy éppen a szervezetrendszer érdemi kritikájának a törvényi tilalmát. A bírálatoknak azonban minden esetben tényeken kell alapulniuk, a személyeskedő támadások kapcsán pedig minden esetben el kell gondolkodnunk a motiváció és a célok valós irányairól és hátteréről. Ilyennek tekinthetőek például az OBH elnöke vonatkozásában a bírói pályázatok elbírálása kapcsán felmerült kérdések, különös tekintettel egy másik kerületi szinten eljáró bíró keresetére és kritikáira. A Kúria elnöke egyik 2014-es tanulmányában is egyértelművé tette, hogy a bírósági igazgatási szervezet vezetője a pályázatok elbírálásakor a rangsortól csak az Országos Bírói Tanács egyetértésével térhet el és Darák Péter szerint a törvényes bíróhoz való jog érvényesülése körében rendkívüli jelentősége van az automatikus szignálásnak. A főbíró szerint a legtöbb bíróságon ez működik, a bírósági vezetők ennek megfelelően semmilyen módon nem tudnak „válogatni.”

A bíró nem a törvény szája, ahogy azt négy jogvédőnek nevezett szervezet által jegyzett egyik 2014-es nyilatkozat tartalmazza, de ugyanígy az egyik azt aláíró Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – az előbbi állításnak homlokegyenest ellentmondó – vitacikke a sajtónak álcázott kormánypropaganda bojkottálásának jogszerűségéről is veszélyesnek és károsnak tekinthető. Az a megállapításuk ugyanis, hogy a sajtónak járó alkotmányos védelem csak a kiegyensúlyozott tájékoztatásra képes (sic!) médiumoknak jár, és a bíróságok ítéleteinek tükrözniük kell, hogy független lap vagy egy kormánypropaganda-média ügyében döntöttek-e – több alapjoggal is ütközik, így sérülne a törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, vagy éppen a pártatlan bíróság elve az általuk szorgalmazott bírói gyakorlat esetén.

Ezeket a cikkeket olvastad már?