Blogolj!
2020.01.17.

A börtönbiznisz Magyarországon az elmúlt években teljesedett ki, ami már odáig fajult, hogy konkrét hirdetések is megjelentek az „emberhez méltatlan fogva tartási körülmények” kártérítése érdekében, mint ahogy azt a 444 is idézi egy 2016-os cikkében. A 444 az említett cikkében arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy „akinek van egy csöpp esze, beperli a magyar államot.” Az esetek nagy többségében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága igazat is ad a fogvatartottaknak, így részükre a magyar állam köteles jelentős összegű kártérítést megfizetni a magyar állam és adófizetők rovására. Ennek az „üzletágnak” szeretne véget vetni a Fidesz, mint ahogy az a múlt heti miniszterelnöki sajtótájékoztatóból kiderült.

A 444 elmondása szerint a magyar börtönviszonyok szörnyűek: túlzsúfoltság, vizes és penészes falak, elhanyagolt zárkák, rossz állapotban lévő illemhely, sötét zárkák és a sort még folytathatnánk. Mindeközben, csakhogy némi ellenpéldát is szemléltessünk, Martonvásáron a börtönben a rabokat fehérre festett falak, kifogástalan állapotban lévő mellékhelyiség, tévé a falon és a lehetőségekhez képest kényelmes ágyak fogadják, amit 330 millió forintból újítottak fel, 2015-ben. 2010 óta pedig folyamatos bővítés valósul meg a börtönviszonyok tekintetében.

A 444 által megkérdezett Kadlót Erzsébet szerint, a kártérítés megítéléséről a bíróság észszerű indokok alapján dönt, „a bíróság ellenőrzi, hogy hány fős zárkában volt elhelyezve a fogvatartott, abban hány voltak, mekkora a cella alapterülete. Azok a rabok kaphatnak kártérítést, akik legalább fél évig voltak túlzsúfolt helyiségben”, és nem pedig mondvacsinált okokra alapozzák igényüket a fogvatartottak.

Ezzel ellentétben, a Helsinki Bizottság számadataiból másfajta következtetésre juthatunk, ugyanis 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt. Három éve összesen 678 654 650 forint, tavaly 3 495 528 842 forint, idén pedig eddig 533 937 700 forint kártalanítást fizettek ki fogvatartottaknak. Ilyen nagy mennyiségű esetben feltételezhető, hogy nem mindig húzódott meg ésszerű ok a pénzösszeg megítélése során. Ha már a Helsinki Bizottság adatait idézzük, érdemes azt is megemlíteni, hogy Kadlót Erzsébet a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, erős szálakkal kötődik a Magyar Helsinki Bizottság munkájához.

2017. október 1. hatállyal a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Helsinki Bizottsággal a megállapodásukat, ugyanis az országos parancsnok szerint a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ezt követően a Helsinki Bizottság elmondásai szerint tömegével érkeztek hozzájuk a levelek, melyekben a rabok a börtönben fennálló rossz viszonyokról panaszkodnak. A leggyakoribb ok a túlzsúfoltság, valamint a családtagokkal történő kapcsolattartás nehezítése volt. A Helsinki Bizottság szerint, további problémaként észlelték a rabok körében, hogy nehezítették számukra a csomagküldési szabályokat. De arra is panaszkodnak, ha a zárkában esetleg be kell tartani valamilyen rendet… A Helsinki Bizottság retorikájában folyamatosan visszatérő érv a börtönök túlzsúfoltsága, pedig épp ők voltak azok, akik egy nyilatkozatban azt mondták, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a letartóztatottak száma: míg 2010-ben 4800 letartóztatott volt, addig 2017-ben már csak 3400. Ebből pedig következtethető, hogy nem beszélhetünk egyidejűleg arról, hogy a túlzsúfoltság a börtönökben már katasztrofális állapotokat öltött.

De nemcsak a börtönben fennálló körülmények képezik a kritika tárgyát, hanem a büntetés-végrehajtási rendszer is, ami elmondásaik szerint, ellehetetleníti az ügyvéd munkáját, és azt hogy igazságos ítélet születhessen az adott ügyben. A már fentebb is említett Kadlót Erzsébet problémák halmazát sorolja fel egy 444-es cikkben: nem tudnak egyértelműen kommunikálni a védencével, félreértheti az ügyvéd tanácsát, de már olyan is előfordult vele, hogy ő értett félre egy tanú nevét. Megalázónak és jogsértőnek tartják a szabályozási rendszert. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) szerint viszont biztosítják a beszélők zavartalanságát, legfeljebb egyedi esetben fordulhat elő ennek az ellenkezője, és nem is kaptak megkeresést a hangzavar miatt. Telefont és laptopot, ami esetleg megkönnyítené az ügyvéd számára az iratok kezelését/adatok megismerését pedig egyszerűen biztonsági okból nem lehet bevinni a börtönbe.

És hogy melyek azok a szervezetek, akik erőteljesen kampányolnak a rabok jogaiért, sérelmezik a fogvatartási körülményeket: a már sokat hivatkozott Magyar Helsinki Bizottság, ami „mindenféle” emberi jogi védelemmel is foglalkozik, Társaság a Szabadságjogokért, mely társaság egyik vezetője nyíltan bevallotta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány jelentős anyagi támogatásokat nyújt a szervezetüknek.

A sorban következik még a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, ami szintén részesül a milliárdos juttatásaiból, továbbá említésképpen a  Utcajogász Egyesület és a Roma Sajtóközpont,  Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda.

2020.01.15.

A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol – eközben Brüsszel fizette a Soros-szervezet börtönmonitorig kampányát


1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet arra is rámutatott, hogy hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Enyhébb ítéletek, kevesebb fogvatartott

A Helsinki Bizottság szintén ebben az évben egy háttéranyagot hozott nyilvánosságra, amely az embertelen túlzsúfoltság a magyar börtönökben címet viseli. Ebben éles kritikával illetik a kormány börtönpolitikáját, szerintük nem jó megoldás a túlzsúfoltság csökkentésére, ha

  • a magyar kormány börtönöket épít
  • a büntetés-végrehajtásban azon igyekeznek, hogy az egyes börtönök között arányosan helyezzék el a fogvatartottakat

Ezzel szemben szerintük az lenne helyes, hogy

  • alakítsanak ki egy mechanizmust, amely alapján bírósági döntéssel lehetőség nyílik egyes („csekély súlyú bűncselekmények miatt elítélt”) fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a 100%-ot – jelenleg több, mint 120% ez az arányszám.
  • képezzék, érzékenyítsék a bírákat és ügyészeket, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák;
  • csökkentsék az elzárással fenyegetett szabálysértések számát;
  • illetve szerintük szabadságelvonás helyett házi őrizet kellene.

A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző”, mint végső eszköz. Az ENSZ tapasztalatai szerint nyilvánvalónak tűnik a „fogvatartás kultúrája”. Talán ez inspiriálta Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.

3. Akik megbánták „bestiális bűnüket”, ne üljenek életük végéig a hűvösön.

A hazai börtönviszonyok iránti élénk érdeklődés mellett a Magyar Helsinki Bizottság „szemet vetett” a bírósági ítélkezési gyakorlatra is - 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.

A Helsinki Bizottság magabiztossága egyébként indokolt volt abban a tekintetben, hogy szakmai álláspontjuk korábban rendre széleskörű publicitást kapott a bíróságokon. Az előzetes letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára” készült „Kézikönyv”-ben, mindezt persze szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket (lásd. vörös csillag) produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.

A Magyar Helsinki Bizottság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel szemben pedig úgy érvel, hogy esélyt kell adni annak a szabadulásra, aki valóban megbánta és megbűnhődte saját korábbi bestiális bűneit, aki megváltozott, aki más ember lett.

4. Brüsszel fizette

Azzal már korábban tisztában voltunk, hogy a Magyar Helsinki bizottság az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint 2018-ban a mérleg szerinti bevétele 457.417.709 Ft volt.

Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423.944.336 Forintot tett ki. Ezen túlmenően köztudottan jó üzlet a strasbourgi pereskedés. A Helsinki Bizottság honlapján strasbourgi ügyeink címszó alatt megemlítik, hogy „pereinkben összesen több mint 250 ezer eurónyi „méltányos elégtételhez” segítettünk olyan embereket, akik magyar bíróságok előtt nem tudták érvényesíteni az igazukat. Az azonban nem szerepel a szövegben, hogy ilyen kor perköltséget is megítél az Emberi Jogok Európai Bírósága – a 2016-os MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG kontra MAGYARORSZÁG ügyben a Helsinki költségigénye 8875 EUR + áfa volt. (Megközelítőleg 3,4 millió forint)

Ami pedig a Magyar Helsinki Bizottság börtönmonitorozását illeti, az sem titok, hogy az érintett tevékenységet az Európai Unió támogatása tette lehetővé. Minimum jónak ítélhető egyébként a korábbi Juncker vezette Bizottsággal a Helsinki Bizottság kapcsolata, hiszen un. „Uniós szintű hozzáférés az objektív szavahihetőség vizsgálatához szükséges tudásanyaghoz” (akármit jelentsen is ez magyarul, a leírás szerint „innovatív és fenntartható képzési módszerek kidolgozása”) projektre az Európai Bizottságtól 20 hónapra 118 295 805 Forintot, a „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz” (tudniillik menedékkérőknek) projektre szintén a korábbi Európai Bizottságtól 24 hónapra 133 699 497 Forint kapott a Soros szervezet az Uniós intézménytől.

 

2020.01.10.

Magyarországon évszázadok óta együtt élnek a magyarok és a nemzetiségek, köztük a cigányok is. Persze, voltak ez idő alatt nehezebb időszakok, sőt, a 19. századi nemzetiségi politikánkért országunk kétharmadával fizettünk meg Trianonban. Manapság azonban azt mondhatjuk, hogy általánosságban véve feszültségmentes az együttélés és nem küzdünk olyan integrációs problémákkal, mint nyugat-európai polgártársaink a Wilkommenskultur bukása óta. Miért keltik tehát a feszültséget Soros álciviljei?

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) hátrányos helyzetű, főként roma gyermekek segítését tűzte ki célul. 2004-ben jött létre és 2016-ban meg is szűnt a szervezet – bár amint később látni fogják, leginkább csak átalakult. Nem mi mondtuk, az Index írta róluk, hogy „az egyenlő bánásmódot előíró jogszabályok betartását stratégiai perekkel kikényszeríteni próbáló” alapítványról van szó. A kulcsszó pedig a stratégiai pereskedés, amelynek hazánkban a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek igyekeznek utat törni, bár a Nyugathoz és különösen az USA-hoz képet – hála az égnek – nálunk ez még gyerekcipőben jár. „Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) elé” – nyilatkozta egy később is idézett interjúban 2016-ban a CFCF egyik alapítója, Ujlaky András, ezzel pedig szerintünk mindent elárul a valódi célokról.

A CFCF számos pert indított iskolák, tankerületek és állami intézmények ellen a cigány származású diákok szegregációja miatt. Sőt, a Figyelő egy korábbi cikke szerint „a szervezet munkatársai – köztük Mohácsi Erzsébet – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult”. Szintén a cikkből következtethetünk a szervezet gátlástalanságára, ugyanis a beszámoló szerint annak ellenére is pereskedtek a roma tanulók érdekében, hogy azzal a szülők és a közösség nem értett egyet.

Az interneten elérhető információk alapján az alapítványt Eleőd Ádám, Mohácsi Viktória és Ujlaky András alapították. Utóbbival 2016-ban készített interjút a Beszélő Online, ahol a kezdetekről beszél. Mint elárulja, Mohácsi Viktóriával (volt SZDSZ-es politikussal) egy CEU-s kurzuson ismerkedett meg, majd a testvérével, a már említett Mohácsi Erzsébettel közösen kezdték el kitalálni a CFCF „projektet”: Ujlaky ugyanis perelgetni szeretett volna.

A szervezet indulásakor a kezdőtőkét Eleőd és Ujlaky adták, de nem kellett sokat várni az első Soros utalásra: a beszámoló szerint az első miskolci per után kaptak pénzt először a Nyílt Társadalom Intézettől. „Soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány” – nyilatkozta Ujlaky.

A CFCF támogatói között ott volt a Nyílt Társadalom Intézet, a Magyar Soros Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap, az Ökotárs Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust, amely nevek már ismerősen csengenek hűséges Olvasóink számára. Pedig egész jó kis summákat is kaptak, ahogyan az a Norvég Civil Alap honlapján található egyik támogatott projektnél is látszik, csak arra 66 000 eurót utaltak nekik.

Érdekesség, hogy a CFCF két projektfelelőse mellett ott szerepel Karlik Cintia neve is, aki a Budapest Pride sajtószóvivője. Ismét egy összefonódás Soros szövevényes hálózatában.

Miért kellett mégis lehúzniuk a rolót pár évvel ezelőtt? Nem kaptak több pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől, viszont a náluk indult Láthatatlan Tanoda működtetésére és az azt működtető Rosa Parks Alapítványnak azonban utalnak, tehát sikerült valamennyire átmenteni a szervezetet. Személyi összefonódás is van a CFCF és a Rosa Parks Alapítvány között, mégpedig dr. Kegye Adél személyében.

Kegye Adél 2018 óta elnöke a Rosa Parks Alapítványnak, amely közhasznúsági jelentése alapján Sorostól kapja a muníciót. Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, a CFCF ügyvédje volt és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is. Ezen kívül az általunk már sokszor emlegetett A Város Mindenkié csoportnál is tartott előadást.

Láthatóan jól beágyazott a Soros-szervezetekhez és megbízhatónak tartják, talán azért is, mert a Nyílt Társadalom Alapítvány Emberi Jogi Kezdeményezésének tagja volt.

Az alapítványt feltehetően nem véletlen nevezték el Rosa Parksról, amerikai fekete polgárjogi aktivistáról. Parks nevét és örökségét ma a liberálisok az USA-ban arra használják, hogy az afroamerikaiakat a – még többségben lévő – fehér lakosság ellen hangolják. Egész komoly mozgalmak és szervezetek épülnek a rabszolgaság miatti reparációk követelésére (ez az amerikai elnökválasztási kampányban is felmerült már, természetesen a Demokraták részéről), vagy elég a Black Lives Matter mozgalomra gondolnunk, amit szintén Soros pénzel.

Persze nem a valódi jóvátétel a céljuk az amerikai liberálisoknak, ahogy a hazai álcivileknek sem a szegregáció megszüntetése (külön cikket megérne a téma, mert korántsem olyan rossz a helyzet Magyarországon, mint azt állítják). Nálunk nem mozgalmak vannak, hanem mások vélt vagy valós nyomorából meggazdagodni kívánó sorosista szervezetek és jogászaik, akik a magyar adófizetők pénzét akarják kiperelni az államtól, hogy aztán abból további ügyeket indítsanak, érzékenyítsék a bíró- és jogásztársadalmat és amint azt Ujlaky is megfogalmazta: stratégiai pereket indítsanak. Ennek megálljt kell parancsolni minél előbb!

2020.01.08.

A visegrádi országok „Európa kétkedői és optimistái” – áll a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) részletes cikkében nemzetközi kutatások alapján. Bár a térség egyes államai, így Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia több szempontból is nehéz helyzetből indult harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltozás idején, a hivatkozott kutatások alapján a közép- és kelet-európaiak mégis úgy érzik, hogy messzire jutottak el az elmúlt évtizedekben – részben az Európai Uniótól érkező támogatások, részben a személyek szabad mozgása és az új gazdasági lehetőségek, a közös és egységes piac miatt. Bár a nehezebb történelmi múlt alapot ad a borúlátásra, az előbbi okokból is kifolyólag a polgárok most sokkal pozitívabban ítélik meg gazdasági helyzetüket a V4-országokban, mint sok nyugat-európai államban. Utóbbiak között ott vannak az olaszok, sőt még a franciák vagy a britek is. A lengyelek háromnegyede azonban elégedett a helyzetével, és a csehek kétharmada is így érez – az olaszok alig egynegyedes arányával összehasonlítva.

Az NZZ cikke szerint az értékelés tükrözi mind a felzárkózási folyamatot, mind a jelen és a jövő várakozásait. A csehek jóléti szintje a legmagasabb a térségben, de a lengyelek tették a legnagyobb ugrást: míg 1990-ben a cseh bruttó hazai termék még csak 19 százalék volt Németországhoz viszonyítva, manapság már 58 százalék. Magyarország is ezen a magasabb szinten van, miközben közvetlenül a szocialista rendszer összeomlását követően alig 31 százalékról indult el.

A konzervatív heti hírmagazin, a francia Valeurs actuelles cikkének középpontjában az áll, hogy a magyar kormányfő kérésére elindul majd a nemzeti reprodukciós program a meddőség kezelésére. A program lényege, hogy az ország demográfiai helyzetének újjáélesztése érdekében a magyar kormány az in vitro megtermékenyítés teljes mértékű megtérítését vállalná, hogy ilyen módon is ösztönözni próbálja a születési arányszám emelkedését – írja a magazin a Franceinfo értesülései alapján. Ez pénzügyi támogatás azok számára, akiknek nem sikerül gyermeket vállalni, és akiknek a száma Magyarországon több mint 150 ezer – áll a cikkben. – A meddőség elleni első intézkedés pénzügyi: azt a kezelést, amely körülbelül 3300 euróba (kb. 1,1 millió forintba) kerül, jelenleg a magyar társadalombiztosítás 70%-ban téríti meg, míg 30%-a a családok felelőssége. 2020 júliusától ezt az összeget teljes mértékben fedezi majd a magyar állam. A program második tervezet intézkedése felhatalmazza az államot olyan magánklinikák irányítására, amelyek in vitro megtermékenyítéssel foglalkoznak. Az állam három évig biztosítja e klinikák irányítását az eljárás gyorsítása érdekében, hogy csökkentse azok várólistáját. A programról a Courrier International francia heti hírújság is beszámolt.

A La Notizia olasz hírújság az EUobserver értesülései alapján arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő már korábban – az EP-választások előtt – bejelentette: lehetőség van egy bevándorlásellenes páneurópai párt létrehozására. Ez eredetileg egy budapesti konferencián hangzott el 2018-ban, amelyet a néhai német kancellár, Helmut Kohl tiszteletére tartottak. Orbán Viktor úgy vélte, hogy az Európai Bizottság átadja az uniós adófizetők pénzét „az emberkereskedőknek, akiket civil szervezetnek álcáznak”. Ez vezeti el a közösséget az újonnan megvitatott európai költségvetés kérdéséhez, mondta akkor Orbán. A magyar kormányfő korábban azt is hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére a Fidesz részt vesz a Néppárt munkájában. Orbán szerint: kétségkívül ők most az Európai Néppárt CSU-ja, amely a pártcsalád jobboldali, kereszténydemokrata irányultságú platformja. Szerinte a kereszténydemokrata reneszánsznak érkezett el az ideje, nem pedig egy antipopulista népfrontnak. A liberális politikával ellentétben, a keresztény politika képes megvédeni az embereket, a nemzeteinket, a családjainkat, a kereszténységben és a férfiak és nők egyenlőségében gyökeredző kultúránkat: más szavakkal, európai életmódunkat – hangoztatta hitvallását a magyar miniszterelnök.

2020.01.07.

Európa-szerte előszeretettel bírálja a balliberális hatalmi és médiaelit az éppen kormányon lévő jobboldali kormányokat a választások tisztasága miatt. Kedvelt érvelési paneljük, fordulatuk, hogy hogy a jobboldali kormányzatok kényük-kedvük szerint manipulálják a választási rendszert vagy a polgárok regisztrációjának feltételeit. A tengerentúli példa azonban arra világít rá, hogy ez a szándék és ösztön valójában nagyon is a baloldal sajátja, sőt még ellenzékben is folyamatos kísérleteket tesznek a szavazások nem tiszta befolyásolására.

Ebbe működött közre az Association of Community Organizations for Reform Now (ACORN) is, amely küldetése szerint autonóm közösségi alapú szervezetek nemzetközi gyűjtőszervezeteként funkcionált 1970 és 2010 között. Hivatalosan alacsony és közepes jövedelmű családok számára nyújtott támogatást, a többi közt a választói regisztrálás, egészségügyi ellátás, megfizethető lakhatást és más kérdések kapcsán.

Az ACORN a 2008-as elnökválasztás előtt választói regisztrációval foglalkozó csoportok között volt, és a republikánus gyanú szerint felelősség terhelte őket választói regisztrációs csalásokért – a szervezettek kapcsolatban az összeférhetetlenség kérdése is fölmerült. Az Egyesült Államokban – alapesetben – csak azok a polgárok szavazhatnak, akik előzetesen regisztrálják magukat, sokan azonban nem teszik meg maguktól ezt a lépést. Az ACORN a 2008-as választási kampány során mintegy 1,3 millió embert győzött meg arról, hogy vetessék magukat nyilvántartásba.

A demokraták 2008-as előválasztása során az ACORN nemzeti politikai akcióbizottsága, az ACORN Votes Barack Obamát támogatta, vagyis azt a jelöltet, aki az 1990-es években még az ACORN helyi tanácsadójaként működött. Obama kampánya 800 ezer dollárért kérte fel az ACORN tagvállalatát, hogy az előválasztási kampányt segítse. Az általános elnökválasztási kampányban viszont már mellőzték az együttműködést.

A liberális választási akciószervezet jóhíre 2008 után egyre többször szenvedett csorbát, ahogy a szervezet működésének tisztasága a sorozatos botrányokban megkérdőjeleződött.

Ennek példája volt a következő eset: Hannah Giles és James O'Keefe konzervatív aktivisták 2009 szeptemberében a Fox News és Andrew Breitbart BigGovernment.com weboldalán szerkesztett, rejtett kamerafelvételeket hoztak nyilvánosságra, amely videókban Giles prostituáltként, O'Keefe pedig a barátjaként adta elő magát az ACORN alkalmazottainak irányába. A videókat 2009 nyarán vették fel, nyolc város ACORN irodáinak meglátogatása során, és a videós anyagok célja annak leleplezése volt, ahogy Giles és O'Keefe részére ACORN-alkalmazottak tanácsot adtak adóelkerülés és a hatóságok általi észlelés elkerülése érdekében, a felvételek tanúsága szerint adócsalás, embercsempészet és gyermekprostitúció terveinek megvalósításához.

A videók nyilvánosságra hozatala megtette hatását, ugyanis az amerikai Kongresszus megszavazta az ACORN szövetségi támogatásának megszüntetését. Bár a döntést később megsemmisítette egy szövetségi bíróság egyik határozata – miszerint az intézkedés alkotmányellenes bűncselekményről szól –, 2010. augusztus 13-án a szövetségi fellebbviteli bíróság mégis fenntartotta az ACORN szövetségi támogatását elvágó kongresszusi határozatokat.

  1. március 19-én a New York Times arról adott a hírt, hogy a közel 40 éve működő ACORN csődbe került; így a lap értesülése szerint csoport harminc szövetségi állami részéből tizenöt szervezeti egység az azt megelőző fél évben feloszlott. A sajtóértesülés szerint pedig más, akár nagyobb egységek (New York-ban és Kaliforniában) nevet változtattak, megszakítva kapcsolatukat az országos szervezettel. A lap arról is értesült, hogy nem sokkal korábban már telekonferenciát is terveztek a csődeljárások megvitatására. és miután a szövetségi kormányzat nem támogatta tovább az ACORN-t, a magánadományozók is fokozatosan eltűntek.

Végül 2010. március 22-én a szervezet arról adott tájékoztatást, hogy az igazgatóság döntése alapján április 1-jéig bezárja a fennmaradó szövetségi állami filiáléit és a helyi irodákat anyagik okok miatt.

Az ACORN működése során elsősorban alacsony származású, illetve a munkásrétegekhez tartozó szavazók nyilvántartásba vételének rendszerszintű akadályait kívánta megszüntetni, vagyis nem titkoltan főleg a baloldal potenciális szavazóinak „összegyűjtésében” vállalt részt. A republikánus párt azonban nem alap nélkül, rendszeresen azzal vádolta az ACORN-t választási csalás elkövetésével vagy ösztönzésével. Bár végül csak kevés esetben – alig – történt érdemleges nyomozás, illetve vádemelés, és látszólag a szervezet maga végzett saját, belső ellenőrzéseket, általában együttműködési szándékot demonstrálva egyes esetek nyomán indult vizsgálatoknál, számos eset felmerült kételyekre mind a mai napig született megnyugtató válasz. Olyan eseteknél, mint például az ohiói választói regisztráció 2008-ban, amikor újonnan verbuvált és regisztrált választókról kiderült, hogy a regisztráció során megadott adataik nem egyeztek meg a hivatalos, például tb-nyilvántartásban szereplő adatokkal, és ez a helyi republikánusok szerint visszaélésekre adott lehetőséget. (Az érintett választói kör pedig potenciálisan százezres nagyságrendű volt.) A szabálytalanságokat az állam demokrata hivatalvezetője is elismerte, azonban az ilyen ügyek tovább göngyölítését a politika és jogalkalmazás sajátosan össze-összeérő, komplex „rendszere” igyekezett megakadályozni.

2016-ban, a Donald Trump ellen összpontosító demokrata elnökválasztási kampányban továbbra is, háborítatlanul és olajozottan működött egy szervezeti hálózat, amelynél az egyik, Soros György által 80 millió dollárral finanszírozott szervezet az ACORN (Association of Community Organizations for Reform Now – Közösségi Szervezetek Társulása a Mostani Reformért) egykori tagjait, munkatársait is alkalmazta a választás sikere érdekében. A Center for Popular Democracy Action Fund (Népi Demokrácia Akció Alap Központja), a Népi Demokrácia Központ testvérszervezete non-profit New York-i NGO-ként a szövetségi államok közel kétharmadára kiterjedően, helyi partnerszervezetek tucatjaival igyekezett befolyásolni a választás végkimenetelét.

Erre a kísérletre a 2020-as szavazási ciklus közeledtével még inkább rá kívánnak majd erősíteni, vagyis az „ACORN-hálózat” valójában ma is él és virul, és mindent megtesz majd a szavazókörzetek határvonalainak módosítása (gerrymandering), az automatikus szavazói regisztráció biztosítása és más technikák segítségével, a 2020-as elnökválasztási és a 2022-es midterm (középidős, kongresszusi) választási ciklusokban szükséges Demokrata párti, balliberális siker elérése érdekében.

2020.01.03.

Soros György személyével kapcsolatban - akit többen már régóta hibáztatnak Barack Obama elnökségétől kezdve egészen a színész Jussie Smollett gyűlölet-bűncselekményekig át -, az a gyanú merült fel, hogy részt vesz egy széles körű, anti-Trump rendszer kialakításában Ukrajnában.

Mint kiderült, Ukrajnában az egyik antikorrupciós csoport Soros Györgytől kapta a támogatást, valamint az FBI ügynökökkel is szoros együttműködésben álltak. Azzal az FBI ügynökkel, aki többek között Paul Manafort’s ügyeiben is nyomoztak.

Rudolph W. Giuliani  állításai szerint egy „Soros NGO-ra” összpontosítanak, amely bizonyítékokat állított össze  Trump kampányelnöke, Paul Manafort és az FBI egykori ügynöke ellen.

"Soros Györgynek van egy non-profit AntAC nevű szervezete" - mondta Giuliani a CNN műsorában. "Az AntAC fejlesztette ki az összes piszkos információt, amely hamis dokumentum alapján készült, és amely alapján Manafort ellen vádat emeltek."

A Fox Business szerint Giuliani azt állította, hogy „Soros nem kormányzati szervezetek részt vettek ebben az egészben.” Elmondta a Fox News házigazdájának, Laura Ingrahamnek, hogy Biden valamilyen módon részt vett egy Soros ukrán szervezet Ukrajnában történő megmentésében a vádelemeléstől.

Miközben a 2016-os elnökválasztási verseny Amerikában tombolt, az ukrán ügyészek váratlanul erős szél felé fordultak, amikor nyomozást folytattak egy szülőföldjükön ismert nonprofit szervezet tevékenysége miatt. 2016-ban az AntAC-ot az ukrán ügyészek vizsgálták 4,4 millió dolláros támogatás állítólagos visszaélésével kapcsolatban, amely a nyomozók politikai indíttatásának és a nem kormányzati csoportok megbüntetésére irányult. Egyesek úgy vélték, hogy mindez egy megtorlás az AntAC korrupcióellenes munkájáért. Az ukrán ügyészeknek küldött levélben az ukrán államügyminisztérium tisztviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nincs aggodalma” a pénzzel kapcsolatban.

Az ukrajnai ügyészek számára világos volt az üzenet: ne tegyenek közvetlen támadásokat az AntAC ellen az amerikai elnökválasztások kellős közepén. Ahol Soros György Hillary Clintont támogatta, annak érdekében, hogy egy másik Soros-kedvenc, Barack Obama győzzön – nyilatkozták Ukrajnában.

A legfőbb ügyész Ukrajnában azt mondta, hogy azért alkalmaztak nyomásgyakorlást ellenük, mivel nem akarták, hogy tudják Amerikában, hogy kiket is támogatnak több millió dollárral.

Mint kiderült, ezzel a nyomásgyakorlással szerették volna elérni, hogy az ukrajnai ügyészek hagyják abba az AntAC ellen emelt vádakat, mert tulajdonképpen féltek, hogy egy olyan nyomozás bontakozna ki a vádak alapján, ami a Főügyészi Hivatal jelentős tekintélyvesztésével is járhat.

Végül, semmilyen lépéseket nem tettek az AntAC ellen, sőt a mai napig sem látszik, hogy tennének valamit ellenne. Viszont, ez az anekdota, újabb fejleményekkel jelent meg.

Először is, az amerikai nagykövetség nyomást helyezett Ukrajnára, kiváltképp az ügyészekre, hogy fejezzék be az AntAC elleni vádakat – amit egyébként minden szuverenitásáért tenni akaró állam hasonlóan cselekedett volna. Az ukrajnai források azt erősítették meg, hogy az AntAC nem egy egyedülálló eset volt, amikor is Amerika nyomást gyakorol az országra.

Az AntAC ügyből még az is kiderül, hogy egy szokatlan szövetség alakult ki az USA kormányzata és egy politikai szereplő, Soros György között.

Miután Obama Igazságügyi Minisztériuma bejelentette a Kleptocracy Asset Recovery kezdeményezést, melynek célja a korrupció megelőzése más országokban, az FBI-tól olyan információk láttak napvilágot, hogy ezek a csoportok többek között Ukrajnában is működnek, Soros György támogatásával.

A magyar-amerikai üzletember az egyik legnagyobb támogatója az amerikai liberálisoknak, és kiterjedt gazdasági érdekekkel rendelkezik Ukrajnában. Az egyik kulcspartner az USA-ban az AntAC volt, aki 59%-t (1 millió dollárt) kapott az Igazságügyi Minisztériumtól, (ami 1.7 millió dollár éves költségvetéssel rendelkezik), s mindemellett 290.000 dollárt Soros György Alapítványától.

Az USA-Soros György együttműködés Kijevben is érzékelhető volt. Számos hivatalbeli személy az Igazságügyi Minisztériumtól, valamint FBI ügynökök tűntek fel Soros György által támogatott rendezvényeken, konferenciákon.

Soros György egy könyvében kijelentette, hogy számára Ukrajna kifejezetten fontos: „Amíg Ukrajna virágzik, addig nem lehet ott orosz imperialista”.

Ezzel egyidejűleg Soros György Alapítványa Ukrajnában egy egész hálózat kiépülését támogatta: egy olyan intézményt, ahol civiliket képeznek, egy alapítványt, ahol a kultúra fejlesztésének „dolgoznak” és sok más intézményt is. Soros úgy nyilatkozott, hogy mindez azért fontos, mivel „támogatni akarja Ukrajnát mindazokkal a szükséges infrastruktúrákkal aminek egy modern államnak- egy nyílt társadalomnak szüksége van”.

Az egyik legismertebb ukrán napilap, a Vesti által elkészített, Ukrajnára a 2019-es évre nézve a 100 legbefolyásosabb személy nevét tartalmazó listán Soros György amerikai milliárdos a második lett. A bevándorláspárti üzletember megelőzte Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnököt is.

Mint a rendelkezésre álló forrásokból kiderült, ezzel az együttműködéssel Soros György azt szerette volna elérni, hogy Ukrajnában alakítanak ki egy antikorrupciós központot, s majd Európa több országaiban is létrehoznának ilyeneket.

Paul Manafort, Donald Trump volt kampányfőnöke, aki ellen az Amerikai Egyesült Államokban eljárást indítottak Trump kampánycsapatának tagjai és az oroszok között összejátszás miatt. A nyomozást Robert Mueller, bizottsági ügyész vezette. Az eljárás során a bíróság az Egyesült Államok elleni összeesküvés, illetve az igazságszolgáltatás akadályozása vádpontjaiban találta bűnösnek. 

Manafort elítélése részben Robert Mueller oroszügyi nyomozásának eredménye. A különleges ügyész februárban tett közzé egy 800 oldalas dokumentumot, amely azt tárgyalja, hogy Manafort milyen jogsértéseket követett el, miközben az oroszbarát Viktor Janukovics elnök vezette Ukrajna megbízásából lobbizott az Egyesült Államokban

2019.12.23.

A The Spectator tekintélyes brit konzervatív hetilap amerikai kiadása decemberben cikket közölt Magyarország nem fél keresztényüldözésnek nevezni azt, ami az – Megközelítése példátlanul alázatos címmel. Az írás azzal indít: Donald Trump elnökké választását követően remény volt arra, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt a tengerentúli keresztény közösségeknek, különösen Irakban, ahol a keresztény népesség több mint 80%-kal csökkent az amerikai invázió óta. Az Obama-adminisztráció kevésbé volt hajlandó az üldözött keresztényekre összpontosítani, inkább csak az eufemisztikus kifejezéseket használt kommunikációja során. A keresztényüldözés így a nyilvánosságban inkább csak egymással nem összefüggő, szórványos események sorozataként, nem pedig általános jelenségként válhatott ismertté.

A lap szerint: az USA jelentős erőfeszítéseket tett Irak újjáépítésének segítésében, de a cikk szerint Amerika segélyezési hatékonysága korlátozott, és számosan a helyi iraki népességből azt állították, hogy soha nem látták a segély teljes egészét. A Hungary Helps program azonban jelentős sikert ért el, ami részben a magyar program közvetlen szemléletmódú megközelítésének is tulajdonítható. Magyarország segítette például Tell-Aszkuf, a Moszul nagyvárostól északra fekvő iraki város rekonstrukcióját – egy olyan városét, amely a világ egyik legrégebbi keresztény közösségével rendelkezik. A magyar támogatás 950 sérült ház felújítását tette lehetővé, amellyel biztosították ezer család visszatérését – öt iskola és óvoda mellett. A magyar kormány más projekteket is indított Erbílben, Alkosban és Karagosban, nem is beszélve a Közel-Keleten kívüli humanitárius projektjeikről, például Srí Lankán – taglalja a pozitív példákat a brit konzervatív hetilap.

Az Agenzia Nova olasz hírügynökség beszámolójában az áll, hogy Magyarország és a hozzá hasonló álláspontot képviselő országok – köztük Lengyelország – azt szeretnék elérni, hogy az ENSZ migrációs globális paktuma ne váljon referenciaponttá a nemzetközi jogban. Erről beszélt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a globális szervezet Közgyűlésének emberi jogokról tartott ülésén. „Bebizonyosodott, amit tavaly mondtunk, azok után, hogy Magyarország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Csehország, Izrael és Brazília elutasította a globális migrációs csomag elfogadását az ENSZ-ben” – idézi Szijjartó szavait a hírügynökség beszámolója a magyar MTI alapján. A külügyér hozzátette: már akkor világos volt, hogy ami nem ment egyszerre és egészében, arra részenként tesz kísérletet az ENSZ, az Európai Unió támogatásával.

A Voce Controcorrente keresztény szellemiségű olasz hírújság portálján olvasható cikk szerint a magyar kormánypártok fő erejét adó Fidesz majdnem tízéves hegemón uralma a termékenységi ráta fokozatos emelkedéséhez vezetett, amely bár még a „pótlási küszöb” alatt van, 2018-ra átlagban számolva már 1,49 gyermeket tett ki egy nőre vetítve, szemben a nyolc évvel korábbi 1,25-tel. A házasságok száma 1990 óta soha nem volt nagyobb; csak a szeptembert nézve, 29%-kal nőtt az előző esztendő azonos hónapjához képest. A 2015-ben elindított hasonló programmal modellezett csomag célja, hogy segítse a párokat az otthonvásárlásban azáltal, hogy támogatott kamatozású hiteleket kapnak, amelyek viszont eloszlanak a saját meglévő, illetve érkező gyermekek száma alapján.

2019.12.20.

Közeledik a karácsony, az emberek fejvesztve rohangálnak a plázákban ajándékok után, hogy legyen mit tenni a karácsonyfa alá. Vannak, akik céltudatosan mennek vásárolni, míg másoknak fogalmuk sincs, mit adhatnának szeretteiknek, barátaiknak. Ha kedves Olvasónk is ez utóbbi táborba tartozik, talán tudunk segíteni abban, mit adjon progresszív, Orbángyűlölettől megkeseredett ismerősének.

Magyarországon is egyre többen vásárolnak az Amazon online webáruházban, hazánkba is szállítanak küldeményeket, így érdemes szétnézni a karácsonyi ajándékok beszerzésekor: ily módon el lehet kerülni a bolti tolongást. Na meg az sem utolsó szempont, hogy különleges meglepetéseket is találhatunk, mint a Young Democrats által árult jegyzetfüzetek és póló.

Először is pár szó az „eladóról”. A Young Democrats of America az amerikai Demokrata Párt politikai ifjúsági szervezete 1932 óta. Állításuk szerint ők az USA legnagyobb ifjúsági politikai közössége, 13-tól 35 éves korig várják a progresszív fiatalokat köreikbe. Idén, 2019 nyarán választottak úgy szövetségi elnököt Joshua Harris-Till személyében, egyúttal közzétették 2019-2021 között érvényes politikai manifesztójukat is. A szokásos amerikai demokraták által felkarolt ügyeken – drogliberalizáció, eutanázia legalizálása, abortuszhoz való jog alkotmányban rögzítése – túl pár érdekes programpontot találhatunk csak benne, ezekre különböző okokból érdemes odafigyelni.

Először is, elleneznek minden olyan törvényt, amely a szavazásnál személyazonosítást, illetve választásokra való regisztrációt tesz kötelezővé. Az USA nem minden tagállamában kötelező szavazáskor igazolni a személyazonosságot, és ahol mégis az, előfordul, hogy nem kell fényképes igazolványt bemutatni, hanem máshogy azonosítják a választópolgárt. Nekünk magyaroknak, sőt inkább minden európainak abszurdként hathat ez a szabályozás, hiszen érezzük, hogy visszaélésekre adhat okot. De hiszen éppen ez a lényeg a Demokratáknak! Mivel a különböző kisebbségek és „elnyomottak” szavazataival szeretnének hatalomra kerülni, a főként Mexikóból, illetve más latin-amerikai országokból érkező illegális bevándorlók szavazataira számítanak. Az ő esetükben pedig, ugyebár, megnehezíti a helyzetet az a tény, hogy nincsen hivatalos amerikai iratuk. Nem csoda, hogy a Soroshoz köthető Amerikai Állampolgári Jogi Unió (American Civil Liberties Union – ACLU) zászlajára tűzte ennek a „kirekesztő és diszkriminatív” feltételrendszernek a megszüntetését.

Természetesen az ifjú demokraták a klímaváltozás mellett sem mehetnek el szó nélkül, felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire veszik komolyan magukat, ha olyan álláspontot alakítanak ki, amit eleve lehetetlen elérni. Így például 2030-ig karbonsemlegessé akarják tenni az USA-t, valószínűleg abba bele sem gondolva, hogy milyen hatása lenne egy ilyen hirtelen drasztikus változásnak a gazdaságra és a munkaerőpiacra, ezáltal pedig közvetve a dolgozó emberekre is.

Az idei évben az amerikai közbeszédben a legnagyobb port az abortuszvita kavarta fel. Republikánus vezetésű államokban elkezdték a művi terhességmegszakítás korlátozását, egyes esetekben szinte teljes tilalmát bevezetni. Ennek egyik módja az úgynevezett szívhangtörvény megalkotása, amely megtiltaná az abortusz elvégzését abban az esetben, ha a magzatnak már van szívhangja. Hatalmas tiltakozásokat váltott ki, elsősorban a radikális feministák körében, akik jellemzően – meglepő lenne, ha nem így lenne – a Demokrata Párt szavazótáborához tartoznak. A demokrata ifjúsági szervezet erre válaszul kijelentette, hogy minden olyan jogszabályt elleneznek, ami „felesleges orvosi beavatkozásokat” írnak elő, például ultrahangon vagy más vizsgálaton, esetleg tanácsadáson való részvételhez köti „legális orvosi procedúrák” elvégzését. Itt egyértelműen arról van szó, hogy el szeretnék érni, hogy az abortuszt bemondásra el lehessen végezni, azonnal. Attól tarthatnak ugyanis, hogy az anya meggondolja magát, ha látja az ultrahang monitorján a méhében fejlődő kisbabát.

Térjünk hát arra, hogy milyen nagyszerű ajándékokat kínál megvételre a Young Democrats az Amazonon. Ha van olyan ismerőse, aki súlyos Orbánfóbiában szenved, az biztosan örülne karácsonyra egy Orbánt szidó jegyzetfüzetnek, amelybe terápiás céllal kiírhatja magából minden frusztrációját, esetleg egy hozzá illő pólóban.

Különösen érdekes a Stop Orbán feliratú notesz, melynek az elején szerepel a magyar ellenzék által egy éve skandált O1G. Ennek a szitkozódásnak magyarul van csak értelme, hogyan kerül hát egy amerikai politikai ifjúsági szervezet által árult füzet elejére? Azt ugye nem feltételezhetjük, hogy az ellenzék külföldön szidja a kormányt és a miniszterelnököt...ja, de. Az biztos, hogy az amerikai fiatal demokraták nem maguktól találták ki, hogy ez szerepeljen a notesz elején.

Mindenesetre, ha pozitív szemszögből tekintünk erre az esetre, a Young Democrats Amazonon árult füzetei két témát ölelnek fel: a Brexitet és a magyar miniszterelnököt. Ez a két dolog szúrja a szemüket ott a tengerentúlon. Vehetjük megtiszteltetésnek is.

2019.12.17.

Nőjogi szervezetek szerint az állam felelős a borzalmas gyerekgyilkosságokért - ezzel a címmel ment nagyot kedden a 444.hu nevű Soros-blog.  A drámai hangvételű beszámolóban megjelölt "civilek" arról számolnak be, hogy az egész országot felkavaró borzalmas győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban a bíróságok és az igazságügyi pszichológus "szakértő" úgy vélték, a férfi már ártalmatlan: pszichés állapotát rendben találták, és az akkori, adott helyzetre fogták, hogy megpróbálta megölni a gyerekei anyját - a nőnek ugyanis viszonya volt.

Valóban felháborító és megdöbbentő a napokban történt kettős gyermekgyilkosság, végtelenül szomorú és felfoghatatlan, hogy egy apa képes megölni a gyermekeit. A férfi korai szabadulásáért felelősöket meg kell találni és számon kell kérni, de egy valami biztos: nem lehet még ezt is a magyar állam „nyakába varrni”. Mégis megteszik a gyomorforgató sorosista fiókszervezetek, akiknek semmi sem szent: két ártatlan gyermek halálából akarnak politikai tőkét kovácsolni.

Ki kell jelenteni, hogy a szóban forgó „civil” szervezetek a PATENT Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) és a NANE (Nők A Nőkért Egyesület), a közleményben úgy kérik számon a szörnyű gyilkosságokért a magyar állami intézményrendszert, hogy egy valójában hamis logikai lóugrással az esetleges szakértői és bírói tévedést az állammal azonosítják, idézzük: „a szakértők és az ügyben döntéseket hozó intézmények és fenntartójuk, a magyar állam, komoly mulasztásukkal felelősek ezekért a gyilkosságokért”.

Azt tudjuk, hogy a hazai Soros-szervezetek mindent megtesznek azért hogy a jelenlegi politikai kurzust bíráljak, jelen esetben azonban nem csupán erről lehet szó. Vagy az a helyzet hogy nem elég bátrak ahhoz hogy ebben az ügyben a bíróságokat nyíltan nyomás alá helyezzék, vagy pedig a hatalmi ágak és demokratikus intézmények kapcsán rendelkeznek súlyos ismeretbeli hiányosságokkal.

Ami első verziót illeti, nem ez lenne az első eset, hogy az igazságszolgáltatás környéken sündörög az említett két szervezet. Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Igazságügyi (leánykori nevén: Bírói) Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok résztvevői voltak, amelyek célja az volt információink szerint, hogy a magyar bírák újfajta érzékenysége és elkötelezettsége alakuljon ki bizonyos ítélkezési kérdések vonatkozásban.

A Patent jogvédő egyesület (amely a Patriarchátust Ellenzők Társaságából kapta becses nevét) bíróságfigyelő programot indított útnak 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. Aki nem ismerné az egyesületet, annak tudnia kell, hogy egyik fő profiljuk képzések tartása szexuális és reprodukciós jogok és egészség témájában, beleértve az LMBTQ fiatalokat.

A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. Némi utánajárás után „hivatalos amerikai” court watch mozgalmat nem találtunk, ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítvány működtet egy rendszerében hasonló “Case Watch” megnevezésű programot, amelyben például az Emberi Jogok Európai Bíróságának migránsügyekben tapasztalható „vegyes” ítélkezési gyakorlatát ostorozzák.

A programba Patenték – minő meglepetés – elsősorban fiatal joghallgatókat vettek fel, akik számára ingyenes agymosást képzést biztosítottak. Az egyesületet egyébként repítette a lendület (és a norvég civil pénzek), 2015 és 2016 tavasza között immár 14 hónapon át járták önkéntesek a magyarországi bíróságokat olyan ügyeket keresve, amelyekben családon belüli erőszakról van szó. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik ezt a témát a bírák.

A program befejezését konferenciával ünnepelték a NANE egyesület társszervezésében. (A NANE támogatói sorában első helyen a Nyílt Társadalom Intézetet találjuk) Az előadók között ott volt Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, és Arild Moberg Sande képviseletvezető-helyettes, a Norvég Királyi Nagykövetségről. De a szónokok között találjuk főérzékenyítő Dr. Kiss Valériát, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képviseletében.

Az már nyílván csak véletlen, hogy a bíróságfigyelő program összefoglalást az érzékenyítő tréningeken szintén résztvevő Stummer Vera, a Patent munkatársa mutatta be a nyilvánosság számára.

Van persze olyan helyzet is, amikor egy bíró nem hagy a nyomásnak, nem elég érzékeny vagy éppen nem akar az „önkéntesekkel „hatékonyan kooperálni. Nos ilyenkor következik a retorzió, a nyílt megszégyenítés a Patent egyesület Facebook-oldalának tanúsága szerint.

Magyarországon a bíróságok függetlenül működnek, és noha az állam része a bírósági rendszer, az ítéleteket és egyéb döntéseket nem az állam hozza, hanem a bírók, akiket megillet a bírói függetlenség, nem utasíthatók. A Soros-szervezetek által sem.

2019.12.16.

Már-már ironikusan hat, amikor a klímaváltozás kapcsán a magyar emberekben bűntudatot keltő Index az egyik legszennyezőbb és a globális felmelegedésben "leheletnyi szerepet játszó" vállalatot próbálja tisztára mosni. Ugyanis az egyik legnagyobb petrokémiai cég pénzért terjesztheti magáról azt, hogy környezetbarát és klímatudatos, miközben több millió hektóliter kőolajat termel, amelynek az elégetése, a finomítása és a felhasználása több kárt okoz a környezetnek, mint Magyarország összlakossága.

A magyar emberekben lépten-nyomon keltik a bűntudatot, de a Shell olajipari vállalat pénze már nem büdös az indexeseknek. A következőkben bemutatjuk a kommunista rongyokba öltöztetett klímavédelem találkozását a vadkapitalasta környezetszennyező olajvállalatokkal.

A fék nélküli Soros-propagandát toló Indexnél nem telik el úgy nap, hogy ne írnának a klímáról, Gretha Thunbergről, vagy azokról a világmegváltó liberálisokról, akik környezetvédelemnek álcázott új kommunizmust vezetnénk be. 

Pár hete az Index.hu telefonos felületén egy bújtatott, alig észrevehető és észlelhető reklám jelent meg. Véleményünk szerint "agymosó” reklám volt ez a javából. Ennél azonban fontosabb, hogy a pár hónapja a migránssimogatásról a sokkal trendibb klímaváltozásra áthangszerelt Index az egyik legkörnyezettszennyezőbb céggel, a Shell-el kötött reklámszerződést. Egyébként az Index felületén megjelenő reklám első blikkre azt suggalja, hogy vízzel működő autót fejlesztett a Shell, csak a reklámra való rákattintás után derül ki, hogy igazából egy 30 percig működő modellautóról van szó. Az emebrben felerül a kérdés, hogy miért reklámozz a világ egyik legnagyobb vállalata egy 800 forintos kisautót? Egyelőre eléggé furcsa a történet. Persze az Index képmutatásán egyáltalán nem lepődünk meg, hiszen a nyáron buktattuk le, hogy légkondikkal felszerelt irodákból aggódnak a globális felmelegedés miatt. Mondjuk a környezetszennyezésben elsők közt lévő kőolajkitermelő cég és a liberális zöldkommunizmust népszerűsítő Index összefogása új távlatokat nyit. 

A Shell, avagy hivatalos nevén a Royal Dutch Shell, egy holland-angol multinacionális olajvállalat, árbevételük alapján a cég a világ második legnagyobb vállalata, az egyik a 6 olajóriásból és az egyik legértékesebb és legellentmondásosabb is.

Pont az elmúlt hónapokban tört ki az egyik legnagyobb botrányuk, ugyanis összekeverték a magyar töltőállomáson a dízelt és a benzint, amely több autót is érintett. Feltehetően megromlott renoméjuk visszaállítása miatt kötöttek üzletet a klímaharcos Indexel.

De ha megnézzük az Index támogatójának múltját, akkor akad ott gyilkosság, vesztegetés, környezetszennyezés és sarkvidéki bányászat is. A holland-angol céget többek között Afrikában már többször megpróbálták kérdőre vonni:

  • gyilkosságért,
  • kínzásért,
  • emberiség elleni bűnökért.

Ugyanis, pár évvel ezelőtt Afrikában felakasztottak 8 törzsi vezetőt, az akkori perek vádlottjai a Shell és annak nigériai vezetője, Brian Anderson voltak. A vállalat 15,5 millió dollárt fizetett 2009-ben az ügy rendezéséért, ugyanakkor nem vállalta a felelősséget a vádakért.  2010-ben nyilvánosságra került iratok szerint a vállalatnak számos nigériai minisztériumban voltak emberei, a kormány tudta nélkül. 2009-ben nyilvánosságra került, a perben végül nem használt iratok szerint a cég rendszeresen fizetett a nigériai hadseregnek a tüntetések megakadályozásáért.

Kutatók már egy jó ideje megállapították, hogy a klímaváltozásért nem az egyszerű átlagemberek a felelősek, mint, ahogyan azt az Index sulykolja, hanem épp ellenkezőleg, azok a nagy multinacionális vállalatok, amelyeket reklámoznak a nagy liberális lapok, és amelyek érdekében tevékenykednek (globalizáció, globális piacgazdaság).

Elemzések szerint mindössze 90 cég felelős az 1751 és 2015 között végbement üvegházgáz-kibocsátás 63 százalékáért. Mai napig a top tíz legszennyezőbb között ott van a mexikói-öbölbeli olajszennyezésért felelős brit BP, a sarkvidéki olaj- és gázkitermelést idén elindító orosz Gazprom és a holland Royal Dutch/Shell is.

Az elmúlt időszakban az Indexen pénzt költő Shellhez, több brutális környezeti károkkal járó szennyezés is kapcsolható. Pár éve több mint 200 tonna olaj ömlött az Északi-tengerbe Skócia mellett a Shell egyik fúrótornyának megsérült vezetékéből. A szennyezés veszélyeztetheti a tengeri szárnyasokat, főleg a fiókákat. A már említett Afrikában a gyilkosságok és a korrupció mellett teljes erdőket taroltak le, vagy tettek lakhatatlanná, ezáltal migrációra késztettek több ezer embert, hiszen a Niger torkolatvidéke mocsaraival és mangrove erdőivel korábban bőségesen ellátta a környékét hallal, kagylóval és gabonával, mára azonban élettelenné vált. A gyerekek az olajos vízben fürdenek, szennyezett ivóvizet isznak, pusztul a növény- és állatvilág, amely az itt élők fő megélhetési forrása volt.

Nem új keletű jelenség az sem, hogy gazdag multinacionális vállalatok miközben itthon a világbéke és a liberális világkép – annak minden visszásságával – fő támogatói, addig szegényebb országokban kizsákmányolják a lakosságot, elveszik megélhetésüket, hogy azok majd illegálisan Európába migráljanak a jobb élet reményében. És a Shell meg az Index példája jól mutatja, hogy itthon az egyik legvéresszájúbb, migránssimogató liberális lapot támogatja az a cég, amely ellen a bíróság újabb eljárást indított, mert afrikai emberek megélhetésest lehetetlenítette el.

Az Index nem tud tévedni, valósággá változtatja azt a viccet, amely arról szól, hogy eljön az az idő is, amikor a klímavédelem legnagyobb támogatói a legszennyezőbb cégek lesznek. Hát, ez korábban eljött, mint vártuk!  Ez kicsit olyan, mintha azt mondanánk, hogy az orvvadászok a vadállatok legnagyobb védelmezői.

Ezeket a cikkeket olvastad már?