2017.04.27.

I. A Magyar Helsinki Bizottság Soros György egyik kedvenc hazai szervezete

II. A Helsinki az elmúlt időszakban a magyar kormány egyik legádázabb ellenfele volt migránsügyben

1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt – írta 2015. decemberi közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak. A szervezet szerint a kártérítések mértékét befolyásolja a fogva tartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak, tetű, poloska jelenléte, a fogva tartottak fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtéshez, szellőzéshez és természetes fényhez jutás lehetősége. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye arról tájékoztatott, hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Tanácsadás, elszállásolás és migránsrokonok segítése: csak 2016-ban közel háromezer menedékkérőt vettek pártfogásba a „helsinkiek” a menekültügyi eljárásban

A szervezet tavaly 2800 menekülő bevándorlónak nyújtott ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban, fogva tartásuk kapcsán, illetve annak érdekében, és hogy ideérkező családtagjaik helyzetét is rendezzék. A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint minden olyan helyen ott vannak kollégáik, ahol menedékkérőket szállásoltak el vagy tartanak fogva. (Az elmúlt évek adatai szerint Európába a legtöbb menedékkérő illegális határátlépéssel érkezik. A Helsinki Bizottság által készséggel támogatott, többnyire illegális határsértés elkövető menedékkérők általában nem tudják a személyazonosságukat bizonyítani, illetve úti okmánnyal sem rendelkeznek. 2015 óta a határzár tiltott átlépése, a Btk. 352/A. §-a alapján bűncselekménynek minősül, amelyet az a személy követ el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. A bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

3. Önbeteljesítő jóslat: a Helsinki Bizottság szerint nem biztonságos harmadik ország a Soros-szervezetek által EU-s rábólintással destabilizálni kívánt Szerbia?

A szervezet honlapja büszkén említi a 2016-os eredmények között, hogy – bár a bevándorlási hivatal sorra utasít el menedékkérőket azzal érvelve, hogy Szerbiában megfelelő védelemben részesülhettek volna – ügyvédeik számos esetben elérték, hogy a magyar bíróságok jogsértőnek mondják ki a bevándorlási hivatal döntéseit, jelesül, hogy Szerbia nem számít biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára. (A biztonságos harmadik országok magyarországi hivatalos listáján jelenleg rajta szerepel Szerbia. Érdekesség, hogy az április elején tartott szerbiai elnökválasztást követően Soroshoz köthető civil szervezetek támogatásával hetekig tüntetések zajlottak Szerbiában, és április közepén az EU a politikai álláspont-kifejezés legitim módjának nevezett. – Az EU tudomásul vette, hogy Szerbiában békés tiltakozások zajlanak, és figyelemmel kíséri a dolgok alakulását – közölte akkor a választás lebonyolításának módját is érintve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviseletének szóvivője, Maja Kocijančič.)

4. Jogkövető állampolgárok „nevelése” Helsinki-módra: az esetek 99 százalékában felesleges a rendőri igazoltatás?

A Helsinki Bizottság honlapja szerint az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés, több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. Például 2014-ben 2 786 395 esetben igazoltattak. A szervezet állítása szerint 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgálták, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek. Szerintük még soha senki nem bizonyította, hogy a véletlenszerű igazoltatások hatékonyak lennének például a körözésekhez képest. (A rendőrségi törvény határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor igazoltatásra, de minden esetben valamilyen célhoz kötött.)

2017.04.24.

1. A Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság látványosan jó kapcsolatot ápol az országos, illetve a fővárosi ügyvédi kamarával;
2. Az együttműködés keretében a kamarák segítségével a Helsinki Bizottság rendszeresen tartja a kapcsolatot a hazai ügyvédséggel;
3. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye migránskérdésben széles teret kap az ügyvédi kamaráktól;
4. A Helsinki Bizottság feltehetőleg kontrollálni akarja az ügyvéd-kirendelés intézményét, mint ahogy már szorosan kapcsolódik az ügyvédhelyettesítés rendszeréhez.

I. Építs szoros kapcsolatot az ügyvédi kamarákkal. Képezd a jövő ügyvédeit, hozz létre egy hatékony hálózatot.

2017. január 27. napján, este 10 óra után kapta meg a budapesti ügyvédség többsége a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) szokásos hírlevelét. Volt benne szó kamarai elnökségi ülésről, véradási lehetőségről, cégbírósági hírekről etc.

A hírlevél 5. pontja egy felhívást tartalmazott A Helsinki Bizottság képzéssel és felméréssel a védőkért címmel. A felszólítás két részből állt, az elsőben iratkutatás és bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel készített interjúk segítségével kívánja megvizsgálni, hogy vannak-e jogszabályi és gyakorlati hiányosságok a büntetőügyek irataihoz való hozzáférés terén, és ha igen, milyen módon lehetne ezeket megoldani. A második rész „Felhívás ügyvédképzésre”, amelynek keretén belül a Helsinki Bizottság az Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt keretein belül szervez ügyvédek számára egy kétnapos gyakorlatorientált képzést az őrizetbe vett gyanúsítottak – európai uniós irányelvekben biztosított – jogainak hatékony ügyvédi érvényesítéséről.

A 2015. december 8-i BÜK hírlevél szintén ügyvédképzést hirdet a Helsinki szervezésében „Gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak képviselete a hazai bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt” címmel. A képzés előadóia Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, dr. Fazekas Tamás és dr. Tóth Balázs voltak a hirdetmény alapján.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) 2015. április 15. napján kelt hírlevele szerint pedig „a Magyar Helsinki Bizottság térítésmentes angol nyelvű tanfolyamot hirdet az Európai Uniós büntetőeljárást érintő irányelvek alkalmazásáról 2015. június 19-21. között Budapesten.”

A látszólag ártalmatlan, az ügyvédek jelentős részének fel sem tűnő bejegyzések azonban számos kérdést generálnak. Milyen kapcsolat van az ügyvédi hivatásrend legfőbb szakmai szervezetei és a Helsinki Bizottság között, illetve, hogy ezen kapcsolat milyen szakterületeken realizálódik. Csupán a Magyar Helsinki Bizottság tarthat szakmai továbbképzést, vagy ez a lehetőség más szakmai szervezetek számára is nyitva áll?

A BÜK kamarai hírleve alapján egyébként a fővárosi köztestület a Magyar Helsinki Bizottság lelkes hívének számít. Helsinki-történetek címmel sorozatot is publikált, amelyből az elfogulatlanság erőteljes hiánya bontakozik ki. Mint azt a hírlevél rögzíti, „a hazai jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság a legaktívabb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés terén. Ügyvédei 20 év alatt eddig több mint 30 lezárt ügyben képviseltek panaszosokat a strasbourgi bíróságon, nagy többségében sikerrel.

II. A BÜK és a Soros pénzek

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013. augusztus 8-i hírlevele azonban új szintre emeli a két szervezet kapcsolatát.

A BÜK ugyanis ebben a dokumentumban, közvetett módon az alábbi kérdésben kéri a kamarai tagok, a budapesti ügyvédek segítségét. A Helsinki örömmel tudatja ugyanis a kollégákkal, hogy „sikeres pályázatot nyújtott be a Nyílt Társadalom Intézethez, amelynek tárgya a fogvatartottak elleni fegyelmi eljárások, illetve a vonatkozó szabályozás vizsgálata.” Mivel pedig a „folyamatban levő fegyelmi ügyek felkutatása azonban kihívást jelent a Bizottság munkatársai számára (…) ezért arra kérik az ügyvédeket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot, ha fogvatartott ügyfelük ellen” a 2013 szeptembere és decembere közötti időintervallumban fegyelmi eljárás indult.

A java azonban csak most jön. „Amennyiben az ügyvéd vállalja, hogy a fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi eljárási cselekményeken részt vesz, az ügy iratait - természetesen az ügyfél hozzájárulásával - a Helsinki Bizottságnak megküldi és a Bizottság által meghatározott formában beszámol az üggyel kapcsolatos tapasztalatairól, úgy a Bizottság az ügyvéd tevékenységéért díjazást fizet” – rögzíti a kiáltvány.

Álláspontunk szerint nem szorul magyarázatra a fenti láncolat szokatlan jellege, amelynek kapcsán adódik a kérdés van e kapcsolat ezen felhívás és a „nagy többségében” sikeres „az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés” között?

III. A cél a kirendelés jogának megszerzése

2012. márciusában, a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát, amelynek keretében bemutatta a védőkirendelés egy általa javasolt alternatív modelljét. Akkor a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, hogy álláspontjuk szerint a kirendelt védői rendszer nem tökéletes, azaz, ha egy bűnözőnek nincs pénze ügyvédre, a rendőrség az illetékes ügyvédi kamara által összeállított jegyzékből önkényesen választ védőügyvédet. Akkor a Helsinki Bizottság egyértelművé tette, hogy szerinte jobb ötlet ezt a jogot a nyomozóhatóság kezéből kicsavarni.

A Magyar Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 25-27. között rendezte a Bűnügyi Védői Konferenciát, melynek középpontjában a Büntetőeljárási Törvény kodifikációs munkálatai álltak. A hivatalos program szerint Dr. Miskolczi Barna, miniszteri biztos, Dr. Frech Ágnes, az Országos Bírósági Hivatal büntető-eljárásjogi munkacsoportjának vezetője és Dr. Békés Ádám ügyvéd, a Kodifikációs Bizottság tagja tartott előadást. Ehhez képest a résztvevők meglepődve vehették tudomásul, hogy rögtönzött előadást tarthatott Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Dr. Mészáros [jav.: Fazekas] Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Mindkét szónok élesen bírálta a kormány migránspolitikáját, ezen túlmenően – nem meglepő módon – előkerült a védőkirendelés kérdése is. Az álláspont nem változott, a nyomozóhatóság autokratikus jelleggel jelöli ki az ügyvédeket.

Valamiért tehát eminens érdeke a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy a jövőben az ügyvédek kirendelésének rendszere változzon, mégpedig lehetőleg az ő javaslatuk szerint.

IV. Az ügyvédhelyettesítés már megvan

Működik Magyarországon egy rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy tehermentesíti az ügyvédeket azáltal, hogy akadályoztatásuk esetén ügyvédhelyettesítésről gondoskodik. Ez már majdnem védőkirendelés, de azért mégsem.

Az e-ÜMK rendszerfelállításának és működésének célja, hogy „közreműködésével minden eljárási cselekményen biztosítható az ügyvéd fizikai jelenléte”- áll a honlapon.

Az oldalra elvileg kizárólag aktív ügyvédek és ügyvédi irodák regisztrálhatnak, ehhez képest a tagok között szerepel névvel a Helsinki Bizottság. Az internetes oldal 2015. augusztusi állapota szerint a Fővárosi Törvényszék a Magyar Ügyvédi Kamara és a Helsinki Bizottság által elfogadott rendszer.

Azóta a sor időközben kiegészült a BRFK-val. Hogy miért csak utóbb, az persze talány.

Adódik viszont a kérdés, hogy azon rendszer környezetében, amely az ügyvédhelyettesítést szolgálja, mit keres a Magyar Helsinki Bizottság? A magyarázatra a korábban kifejtettek alapján nem szoruló gyakorlati szempontok mellett az ügyvédhelyettesítő rendszer mögötti cég kapcsán is érdekes információkra lelhetünk.

Az e-ÜMK Kft.-nek több magukat migránsvédő ügyvédnek mondó jogász is tagja. A kiáltvány a migránsok jogaiért megnevezésű dokumentumot jegyzik – a cégtag – Dr. Lakatos Ádám Balázs és Dr. Méhes Dávid Dániel ügyvédek is. A 2015. szeptember 16-án kelt dokumentum törvénytelennek és igazságtalannak nevezi a kormány illegális bevándorlókkal szembeni egyes jogszabályi rendelkezéseit.

A cégnek szintén tagja Dr. Lőrik József is, akit a Magyar Helsinki Bizottság, mint „tapasztalt budapesti védőügyvéd” említ egy 2013. február 21. napján a Nyílt Társadalom Intézet székelyén megrendezett fórum szakmai anyagában, és amelynek keretében az érintett – előzetes letartóztatás rendszerét áttekintő – szakértői csoportba Lőriket is delegálták.

Tűzfalcsoport

Folytatjuk…

Ezeket a cikkeket olvastad már?