hirdetés
2018.01.05.

A kritikus kanadai média érdekes információkat szolgáltat az európaiak (és a szomszédos Egyesült Államok) számára, ha párhuzamokról van szó – pl. a bevándorlási agenda tekintetében. Az ember a mainstream puzzle-darabjai között is megtalál valamit, ilyen cím alatt: „Kanada az ENSZ-szel Soros Györgyhöz csatlakozik magán menekültszponzorációt vinni külföldre”. A CBSNews így ismerteti a John McCallum bevándorlási miniszterrel tavaly szeptemberben készített interjúját, aki elmondta, hogy 13 ország érdeklődik a modell átvétele iránt: „Kanada partnerséget alakít ki az ENSZ-szel és Soros György milliárdossal, hogy segítsen más országoknak a kanadai magán menekültszponzorációs program saját változatának megvalósításában.”

A kezdeményezésnek ezek a sarokkövei: „Kiterjeszteni a magánszponzoráció használatát mint ösvényt a menekültek számára, ösztönözni az áttelepítések bővítését a kapacitás kiépítésével az államokban, a civil társadalmi csoportokkal és a magánszférával magán szponzorációs programok elindítására. Mobilizálni az állampolgárokat a menekültek közvetlen támogatására és ösztönzésére – »egy szélesebb politikai vitára, amely támogatja a menekültek védelmét«.” Mind több és több ember hajlandó menekülteket vinni azokba az államokba, amelyeknél a destabilizálásra törekednek. Nem véletlen, hogy Soros György a „Merkel-tervben” vagy az azt követő „Málta-tervben” is szerepet játszik, mivel az általa finanszírozott European Stability Initiative (röviden ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) dolgozta ki mindkét dokumentumot. A „Málta-terv” az utolsó EU-csúcstalálkozó után kapta nevét, és „nagyszabású áttelepítést” ír elő, vagyis Európa „elfoglalását” iszlám országokból származó férfiakkal.

A kanadai miniszter az interjúban hivatalosan is bejelentette: „A kanadai kormány, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága és a Soros Nyílt Társadalom Alapítványai közötti közös kezdeményezés projektindító értekezlete decemberben, Ottawában lesz majd” – állt az eleresztésben. És egészen nyíltan Sorosról beszél, amit például a német és osztrák kormány kerül. „Azt hiszem, gyakorlati tanácsokat tudunk nyújtani azoknak, akik érdeklődnek eme cél iránt, és saját tapasztalatunk alapján hiszem, hogy ez sikeres lesz, hálás vagyok az ENSZ-nek és Soros Györgynek, hogy velünk együtt támogatják ezt a kezdeményezést. 2017. január végén JC Collins[1] a „The Metrics of Philosophy” (A filozófia metrikája) című saját blogján írta, hogy Kanadának végre be kell tiltania a Soros Alapítványokat:

 „Nagyon fontos, hogy Kanada és más országok elvágják a külföldi finanszírozást a határaikon belül működő civil társadalmi csoportoktól és alapítványoktól. Ezek az alapítványok és szervezetek külső erőket képviselnek, amelyeknek hátterében olyan indítékok és agendák vannak, amelyek adott esetben nem mindig igazodnak az emberek igényeihez.” Ez egybeesik az európai tapasztalatokkal, ahol például Szijjárto Péter magyar külügyminiszter arról beszél, hogy Soros György a többi közt több mint 60 NGO-val meg akarja buktatni a kormányt. JC Collins elmagyaráz egy mintát, amely Európában és az USA-ban is ismeretes: „Egy ilyen külföldi, ’filantróp’ szervezet a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány. Ezen alapok célja a liberális baloldal nemzetközi programjának előmozdítása és kibővítése, melynek célja a nemzeti szuverenitás csökkentése, az Európába irányuló masszív migráció finanszírozása és támogatása, valamint a nyílt határok mandátumának védelme. Soros és alapítványai olyan liberális-baloldali társadalmi igazságossági mozgalmak finanszírozásának többségét biztosították, amelyek erodálták a nemzeti identitást, ösztönözték az abortuszt és a válást, valamint elősegítették a szélsőséges környezetvédelmet és adóztatást, például a nyugat-európai országok által végrehajtott szén-dioxid-adócsalásokat.”

Nem szokatlan lenne, hanem racionális, ezen befolyás ellen cselekedni: „A legtöbb országnak van valamilyen törvénye vagy szabályozása, amely megakadályozza a külföldi entitások finanszírozását és a választások befolyásolását. A Nyílt Társadalom működése e körül összpontosul belföldi alapítványok megteremtésével olyan nemzeteken belül, amelyeknek nincsen közvetlen kapcsolatuk a nagyobb anyaalapítvánnyal. Ezeket a csoportokat a nagyobb Soros Alapítvány finanszírozza, amely harmadik félként szolgál. A belföldi alapítvány ezután az országon belüli választások befolyásolására képes, mert ha a pénzt nekik adják, az már nem tekinthető külföldi pénznek vagy befolyásnak. Ezen kell változtatni.” Elvégre, Soros agendája már nem „rejtett”, hanem egyre több ember számára ismeretes, különösen, hogy az új amerikai elnökön a Clinton-finanszírozók ekkora elánnal vannak rajta. Donald Trump megválasztását követően ilyen szalagcímek futottak: „Liberálisok lettek Soros partnerei minél több menekült Kanadába hozására”. Egyébként Kanadában is rámutatnak arra zsidó szervezetek, hogy Soros az Izrael ellen irányuló tevékenységeket finanszírozza.

Soros esetében gondolnunk kell a fiára, Alexanderre is, aki apja politikai kapcsolataival vagy azok nélkül (de mindenképpen az atyai agendát ápolva) a kaliforniai Berkeley Egyetemen történt erőszakos zavargásokkal is kapcsolatban állhat. Ezra Levant[2] a The Rebel Media-ban meginterjúvolta Kellie Leitch konzervatív politikust, és befelé menet magyarázta: „Megmutatom a Soros Nyílt Társadalom Alapítványai által készített, meghekkelt feljegyzést, ahol az ő talpnyalói a Nyugatra irányuló, tömeges muszlim migráció támogatásáról beszélnek, amelyet »az új normális állapotnak« neveznek. Ez az a fickó, akivel a kanadai bevándorlási miniszter és miniszterelnök csak úgy összeállt. Készülj fel a Soros-stílusú káoszra. Nem csak a Black Lives Matter-ön keresztül, amelyet ide felszállított… De több százezer muszlim férfit is szándékozik idehozni a liberálisok támogatásával. Készülj fel arra, hogy mind többet hallod majd az »Allah Akbar«-kiáltást Kanadában...”

A fenti Twitter-képet Levant egyébként az amerikai választások után arra használta, hogy Justin Trudeau miniszterelnököt felszólítsa: válasszon a „mentor” Soros és az USA-val való jó kapcsolatok között. A globalista Trudeau hivatalban tartása érdekében Soros megpróbálja majd befolyásolni választásokat[3] (mint például a 2014-es EU-választásokat). „Egy amerikai aktivista csoport, amelyet részben a milliárdos Soros György finanszíroz, pénzt adhat a kanadai választások befolyásolására, annak ellenére, hogy a választási törvény tiltja a külföldi beavatkozást. A bejegyzett harmadik felek és a külföldi finanszírozókkal való kapcsolatok voltak a legfontosabb témák a kanadai választási főbiztos, Marc Mayrand kétórás tanúvallomásakor a jogi és alkotmányügyek szenátusi bizottságában szerdán délután.” Szó van itt például a Tides Alapítványról, amelyet Soros György és mások – mint például a Ford Alapítvány – támogat.

Miután a Kanada–Soros–ENSZ-terv ismert lett, azt jelentette a Millennium Report,[4] hogy „Trudeau Soros legújabb bábjává” vált, ami sok olyan embernek csalódást okoz majd, akik nagy reményeket tápláltak iránta. Soros már 2016 júliusában megírta a Foreign Policy-ben:[5] „Kanada jó példamodellt biztosít (bár földrajzi kontextusa különbözik Európáétól). Csupán négy hónap alatt 25 ezer szíriai menekültet fogadott be, és integrálja őket a köz- és a magánszféra közötti partnerségeken és a helyi nonprofit szervezeteken keresztül. A kormány megígérte, hogy további 10 ezer szíriait fogad be év végéig, és összesen 44 ezer menekültet 2016-ban. (Ugyanakkor évente 300 ezer bevándorlót is befogad, ez pedig az EU-énak felel meg, amely évente 4,5 millió migránst fogad be.)” Túl messzire vezetne, ebben a cikkben rámutatni Soros szerepére, mint rendszerváltoztatóéra a Közel-Keleten, de ne feledjük, hogy szoros kapcsolatban áll az Obama-adminisztrációval és a Clintonokkal.

Ezt láthatjuk például a Clinton-kampányt vezető John Podesta esetében is, aki Barack Obama megválasztásában is (akárcsak Soros) szerepet játszott, és aki meg van nevezve aggódó katolikusok egy Trumpnak írott nyílt levelében a 2013-as vatikáni (vélhetően) „rezsimváltás” kapcsán. Ferenc pápával az egyház egy kérlelhetetlenül keresztülvitt „menekültüdvözlő” kurzusra lett átállítva, amely sok tekintetben búcsút intett az addigi katolikus elképzeléseknek. Amit mások örömmel fogadtak, mivel a „nyitottság” és a „balra tolás” kizárólag a globalisták agendáját szolgálja, az államok és a személyes identitás széjjelrombolására. Emellett az ENSZ nemzetközi migrációért felelős különleges küldöttére, Peter Sutherland-re kell gondolnunk, aki nem pusztán katolikus, hanem bilderberges is, a Trilaterális Bizottságban stb. Soros György támogatja John Podesta Center for American Progress nevű think tankjét és a WikiLeaks-es Podesta e-mailek bizalmas viszonyban áll Podestával és az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi szóvivőjével, Rosa Brooks-szal, aki most katonai puccsra szólít fel Trump ellen.

Az, hogy Trudeau-t jelenleg Torontóban élő Black Lives Matter- (Soros-) aktivisták támadják, nem szabad hogy félrevezessen bennünket. Mivel a „menekültek” gyakorlatilag ellenőrizetlenül jöhetnek Kanadába, Soros nem elégedett. De még mennyire, az Egyesült Államokban Black Lives Matter-bábok fehérek megölésére és tulajdonuk elvételére szólítanak fel. Amíg az Obamák Richard Bransonnal[6] ünnepelnek, a Trudeau-kat Aga kán [Mohamed-leszármazottak az Aga kánok] hívja meg. A propaganda és a celebritások felvonulása ellenére Hillary Clinton személyével nem sikerült nagy izgalmakat gerjeszteni, ami viszont Trudeau-nak nagyon jól sikerült. Bár most sokan csalódottak, akiket megtévesztett az a tény, hogy a liberális a „legalizáljuk a marihuánát”-belépővel szállt versenybe. Trudeau természetesen csatlakozott azok sorába, akik reflexszerűen Donald Trump megválasztásával szemben reagáltak. A választás után (és korábban) némelyek bejelentették Kanadába való áttelepülésüket.

Ha megnézzük, ahogy Trudeau-t a médiában ünnepelték, sokban emlékeztet ez Christian Kern osztrák kancellárra, akit nem véletlenül hasonlítanak össze vele. Ebben mindenekelőtt egy olyan PR-stratégia volt, amely a közösségi médiára támaszkodik, és amely arra épít, hogy a selfie-ken pózoló Trudeau népszerűnek tűnhessen. Vannak párhuzamok a Clintonokkal is, amint azt a Trudeau Alapítványról szóló vita is mutatja. Már parlamenti képviselőként és pártelnökjelöltként is Trudeau rendkívül hallgatag volt, amikor kapcsolatba került a bilderbergesekkel. A saját pártja és az osztrák lakosság kívánalmaival ellentétben Kern kancellár a CETA mellett áll, és tudatában volt annak, hogy a módosításokban egyetért Trudeau-val. 2016 őszén az emberek olyan híreket olvastattak el, mint például: „Trudeau udvarol Kernnek a CETA miatt”, vagy: „Trudeau meg akarja győzni Kernt a CETA-ról”. Amikor Werner Faymann szövetségi kancellár 2016. május 9-én, a globalisták által instrumentalizált pártbéli ifjúság és más, magukat „kritikus baloldaliaként” számon tartók több hetes támadásait követően bedobta a törölközőt, a német médiumok már be is mutatták utódját az európai szocdemek között.

 „Egy kicsit Justin Trudeau, egy kicsit Bernie Sanders” – írta a „Zeit” Christian Kernre mint az Osztrák Szövetségi Államvasutak (ÖBB) vezetőjére vonatoztatva, aki 2015 nyarán különleges vonatokkal biztosította az illegális bevándorlók szállítását. Lehetővé vált továbbá, hogy a nagyobb állomásokon jeleneteket teremtsenek a feltételezett menekültekkel és manipulált üdvözlőkkel. Így váltott magának irányt a kancellárság felé – különösen azért, mert a médiát folyton a maga oldalán tartotta. Trudeau-hoz hasonlóan a közösségi médiában is olyan eseményekre helyezte a hangsúlyt, mint például a melegfelvonulás, és folyamatosan a „példaképhez” hasonlítják. Kern hasonlít Trudeau-hoz a frázisok ügyes használata tekintetében; ezért vesztette el 2016 szeptemberében „lassan türelmét”, de tartott ez év januárjában beszédet „Mire várunk?” mottóval. Az SPÖ Szövetségi pártkongresszusának lezajlásakor „A tervként” egy olyan „program” került bemutatásra, amellyel a koalíciós partner ÖVP-re is ráoktrojáltak.

Hat héttel fogadalomtétele után Kernnél látogatást tett Soros György és Alexander, melynek tényét csak azért hozták nyilvánosságra, mert Alexander Soros posztolt egyet az Instagram-fiókján a Kern-hivatal táblájával, és a találkozót dicsérte. Az ifjú Soros általában feltölti a képeket azokról, akik találkoznak vele, vagy ővele és édesapjával. Soros hatalmas befolyása az amerikai politikára jelentős témát szolgáltat a mainstramtől távolabb – különösen, hogy a republikánusok (Trump ellenfelei) is érintettek. Hiába kívántam egy Kern-állásfoglalást a Soroshoz fűződő kapcsolatairól, és senki olyasvalakit nem találtam a kancellári hivatalban vagy a SPÖ-ben, aki hajlandó lett volta Soros kiterjedt ausztriai befolyását megvizsgálni (a szokásos minta szerint). Végül a Stronach-csapat a parlamentben rákérdezett, amire azonban Kern álnokul válaszolt, miszerint ő és az emberek is tisztában vannak azzal, hogy a Soros (projekteken, hálózatokon, nem kormányzati szervezeteken, intézeteken, eseményeken, szakértőkön stb. keresztül) nálunk is jelen van. Miként a többi országban is, a nyilvános narratívát az agymosó Soros-csatlósok uralják, és nem csak a „menekültek” témájában.

Ha a politikusok nem akarják azonnal beadni a derekukat (amennyiben valójában saját maguk sem ezt az agendát szolgálják), hatalmas nyomást fejtenek ki azért, hogy mindent mobilizáljanak. Kern és környezete nemcsak a Soros-témában falaznak, hanem Kern életrajzírójáról és tanácsadójáról, Robert Misikről is szó van, aki a Twitteren keresztül (a fent említett Rosa Brooks modellje alapján?) Trump ellen puccsra hívott fel azzal, amikor az 1973-as Chilére célzott. „Integrációs év” címén a lakosságnak továbbra is sok türelemmel kell engednie, hogy a kormány megsértse hivatali esküjét, és hogy érvényt szerezzen az illegális bevándorlásnak.

(www.alexandrabader.wordpress.com, 2017. február 8.)

[1] szerző, blogger, gazdasági, geopolitikai, ezotériai stb. témákban ír

[2] kanadai médiaszemélyiség, konzervatív politikai aktivista, rádiós újságíró

[3] 2019 októberében esedékes a következő kanadai választás

[4] globális, geopolitikai, környezeti stb. eseményekkel kapcsolatban híreket bemutató weboldal

[5] amerikai hírmagazin weboldal, nemzetközi témákkal

[6] angol milliárdos üzleti mágnás, akivel Obama elnökségét követően többször is együtt kifesurf-özött a Brit Virgin-szigeteken (extrém vízi sport)

2018.01.02.
Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations - OSF) budapesti szóvivője vagy hazudik, vagy ami még rosszabb, drámaian felkészületlen.
 
Csontos az ECHO TV Napi aktuális című műsorában kérdésre azt válaszolta, hogy sem a Save The Children, sem az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontiéres) nevű szervezetek nem élvezik a Soros féle alapítvány támogatását, a szóvivő szerint:
"...nem támogatunk olyan szervezetet, amelyik mondjuk a...a...a... tengeren szállítja a menekülteket."
 

A valóság ezzel szemben az, hogy mindkét szervezet részesült a Nyílt társadalom Intézet támogatásából, ezáltal mellesleg felelős lehet a több tízezer Földközi-tengerbe veszett afrikai haláláért.
 
2017.12.23.

Soros civiljei érzékenyítik a magyar bírákat. A milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság - az Informátor című műsor forrásai szerint - jó kapcsolatot ápol a bírókkal és ügyvédekkel is. Az együttműködés keretében a Helsinki Bizottság oktatásokat tarthat az igazságszolgáltatás szereplőinek, ahol többek között elég nagy terepet kap a Soros-féle migrációs politika is.

2017.12.19.

1. Az Európai Bizottság továbbra is a bevándorlókra költi forrásait és erre ír ki pályázatokat.

2. A pályázatokat közzétevő honlap kezelője egy alapítvány, amely szoros kapcsolatot ápol és szervezetileg is kapcsolódik a Soros- hálózathoz.

3. Szakértőképzésükben részt vett az a Sebály Bernadett is, akinek a Szél Bernadetthez fűződő kapcsolatáról korábban írtunk.

A www.nonprofit.hu oldalon két pályázatra hívták fel a figyelmünket. Mindkettőt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) keretében hirdette meg az Európai Bizottság, határidejük 2018. március 1. A két pályázat keretösszege összesen 10 millió euró (körülbelül 3 milliárd 100 millió forint).

A pályázatokat a „A harmadik országok állampolgárainak integrációja” felhívás keretében hirdették meg. Az egyik a bevándorlók részvételének növelésére („A bevándorlók hozzájárulása az EU társadalmaihoz”), a másik az integrációjukra vonatkozik („Helyi szintű közösségépítés az integrációért, beleértve az önkéntes tevékenységeket is”). Az Európai Bizottság tehát ahelyett, hogy a külső határok védelmére és az uniós állampolgárok biztonságára költené a forrásokat, hatalmas összegeket csoportosít a migránsokra, az őket támogató szervezetek számára.

A www.nonprofit.hu oldal fenntartója a NIOK (Nonprofit Információs és Oktatási Központ) Alapítványa, itt jelent meg a pályázatok híre. A NIOK Alapítvány honlapjuk állítása szerint független, közhasznú civil szervezet. Gondoltuk, utána nézünk, ez a kijelentés mennyiben állja meg a helyét.

Rögtön ott vannak a kuratóriumi tagok. A Soros-féle Transparency International igazgatója, Marschall Miklós; Scsaurszki Tamás, aki a gyanúsan működő Gyökerek és Szárnyak Civil Műhely alapító tagja (erről a 888.hu írt, itt elolvasható); valamint Liptay Gabriella, a Krétakör Alapítvány felügyelő bizottsági tagja.

A honlapjukon található „Referenciák” pont alatt az alábbi szervezeteknek nyújtott tanácsadással büszkélkednek: Magyar Helsinki Bizottság, Labrisz Leszbikus Egyesület, Amnesty International, Habitat for Humanity stb. A közös bennük természetesen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatása.

Korábbi írásunkban már bemutattuk a civil Sebály Bernadettet, akinek a nyomára a NIOK Alapítvány honlapján is ráleltünk. Az alapítvány az Open Society Initiative for Europe nyújtotta támogatásból megvalósította a „Társadalmi bázis szakértői programot”, ahol Sebály is feltűnt szakértőként. „A Társadalmi bázis szakértői program keretein belül az OSIFE által kiválasztott szervezetek társadalmi bázisát növelő, beágyazottságát és fenntarthatóságát erősítő programot valósítunk meg” – olvashatjuk a honlapon.

Ismét bebizonyosodni látszik, hogy egy függetlennek álcázott, jól felépített szervezeti hálóról van szó…

2017.12.14.

A Város Mindenkié (AVM) csoport elvileg önkéntes alapon, alulról  szerveződő közösségnek tartja magát, honlapjuk szerint olyan „hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért.”

Szövetségeseik között megtaláljuk a szintén lelkes önkéntesekből álló (persze mellesleg Soros György által finanszírozott) „civil szervezeteket”, mint a TASZ-t, a kunbábonyi képzésekről híres Civil Kollégium Alapítványt, vagy a Magyar Helsinki Bizottságot.

A Város Mindenkié szellemesen megjegyzi: „reméljük, ebből a felsorolásból nem felejtettünk el senkit, de ha mégis, elnézést kérünk és örömmel kiegészítjük a listát, ha írtok egy emailt ide: avarosmindenkie@gmail.com).”

Nos, lehet izzítani azt az e-mail-fiókot, mert csak a valószínűleg  legfontosabb szövetségest sikerült kihagyniuk a listából, ugyanis Nizák Péter 2011 szeptemberében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSI) is beálltak a Város Mindenkié csoport donorjai közé.

A csoport státusza bizonytalannak tűnik, rendelkezik ugyan bankszámlaszámmal, de egyéb érdemi adat a avarosmindenkie.blog.hu oldalon nem lelhetők fel.  (Megjegyzendő, hogy a hasonló nevű Város Mindenkié egyesületet 2007-ben jegyzeték be azzal a céllal, hogy Budapestet minden lakosa, ezen túlmenően Magyarország minden polgára sajátjának érezze.”)

A Város Mindenkié rendszeresen együttműködik a magyarországi Migráns Szolidaritás Csoporttal (Migszol), amely szintén szerepel Soros György kifizetési listáján.

Az AVM a „MigSzol megalakulása óta szoros, baráti kapcsolatot ápol a bevándorlók és menekültek jogaiért és egyenlőségéért küzdő aktivistákkal; a kezdetektől képzésekkel, tapasztalatcserékkel és egymás melletti kiállással segítjük egymás munkáját.”

A fenti csoportok és a politika összefonódása kapcsán érdekes körülményeket találunk.

A 2015. január 20-án a Migszol által szervezett –  a kormány bevándorlás ellenes retorikája miatti – tüntetésen egy akkor még oroszlánkörmeit nyitogató, szárnyait bontogató Szél Bernadett is ott volt a demonstrálók között.

A Város Mindenkié csoport és az LMP közötti kapcsolat nem új keltű. A csoport egyik aktivistája Misetics Bálint, 2011. december 23-án részt vett az LMP által szervezett Parlament körüli élőlánc tüntetésen, az akkor elfogadásra kerülő új választási törvény kapcsán.

A Soroshoz köthető Humanista Mozgalmat és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületet is megjárt Szél, 2013-ban, a Város Mindenkié kezdeményezésére törvényjavaslatot nyújtott be a szabálysértési törvény módosítása és az életvitelszerű közterületi tartózkodás büntethetőségének megszüntetése érdekében.

A javaslatot az Országgyűlés elutasította, így az AVM, a Migszollal karöltve – kivel mással, mint az LMP üdvöskéjével – tüntetést szervezett a Parlament elé. A demonstráción jelen volt a Város Mindenkié csoport egyik fő aktivistája, Sebály Bernadett is.

Sebály Bernadett az AVM rendezvényeinek rendszeres szereplője, korábban a Soros-féle Amnesty Internationalnél dolgozott, mint kampány-koordinátor. 2009 óta tagja a Város Mindenkié csoportnak. Emellett a Minority Rights Group Internationalnak is dolgozik, a migránsok jogaiért küzdő szervezet támogatói között, számos közvetetten a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal kapcsolatban álló szervezetet találunk.

Emlékezetes, hogy idén április 25-én transzparensekkel betört néhány „civil” az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésére, ahol a civiltörvény módosítását tárgyalták éppen a képviselők. Gyanútlan szemlélő számára ártatlan civilek akciójáról lehetett szó, ugyanakkor, ha közelebbről megnézzük a képet, ott találjuk a „tömegben” Sebály Bernadettet a Város Mindenki csoport aktivistáját.

Forrás: Pesti Srácok

Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy Szél Bernadett szervezete be, vagy buzdította a Város Mindenkié csoport aktivistáját, vagy tényleg spontán megmozdulásról volt szó? Felettébb érdekes ugyanakkor, hogy a néhai Rubovszky György a Bizottság elnöke felvetése szerint utána kívánt annak járni, hogy melyik képviselő adta le az aktivisták neveit, azonban az LMP-s Szél Bernadett tiltakozott ezen eljárás ellen alaptörvény-elleneségre hivatkozva, mert szerinte minden magyar állampolgár számára nyilvános volt ülés…

Egy biztos, nevezetesen a kapcsolat a Soros György által pénzelt Migráns Szolidaritás Csoport, a Város Mindenkié csoport, az LMP és Szél Bernadett között.

2017.12.11.

A magyar származású amerikai milliárdos Soros György szerint a Brexit kimenetelét vissza lehet fordítani és ezután az Európai Uniót teljesen meg kell újítani, méghozzá úgy, hogy a hatalmat el kell venni a nemzetállamok kezéből és átadni az Európai Unió testületeinek.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations, ECFR) éves tanácskozására 2016 júniusában meghívott spekuláns egy panelbeszélgetésben mondta el véleményét számos témával kapcsolatban, így megemlítette például hazánkat is. Szerinte az olyan populista „illiberális demokráciákat” mint Magyarország meg kell regulázni, és újra kell modellezni az európai értékek mentén.

A brit EU-s tagságról szóló népszavazásról beszélve azt mondta, a brit társadalmat sokkolta, hogy a választópolgárok a kilépés mellett döntöttek és állította, hogy a távozásra szavazókban olyan bűntudat ébredhetett, mint mikor egy vásárlást megbánunk. Vitatkozott azzal, hogy sok kilépéspárti azért szavazott így, hogy kifejezze nemtetszését, abban a tudatban, hogy úgyis a maradáspárti szavazatok győznek. Közvélemény-kutatások szerint viszont ebben Sorosnak nincs igaza, sőt, inkább az ellenkezőjét bizonyítják: több maradásra szavazó polgár elégedett végül a kilépéssel, mint ahány kilépésre szavazó megbánta döntését.

Az eredmény nyilvánosságra hozatalát követően indult, újabb népszavazást követelő aláírásgyűjtést méltatva a spekuláns vitatta azt is, hogy a Brexit egy kész tény lenne. Szerinte a kezdeményezés több aláírást gyűjthet össze, mint a kilépéspárti 17,5 millió szavazat és ezt már komolyan kell, hogy vegye a brit parlament.

Olvasóink – és a fentiek alapján angolszász közjogban járatlan spekuláns – kedvéért egy kis kitérőt teszünk, hogy világos legyen, miért nincs igaza Sorosnak. Az angolszász jogi struktúra sajátossága a brit közjog törvényhozás-központúsága. A brit alkotmány alapja nem a népszuverenitás, hanem a törvényhozás, a parlament szuverenitása. Ez abban fejeződik ki, hogy a parlament törvényalkotás útján szinte bármit megtehet - azon kívül, hogy megkötné egy későbbi parlament kezét. Tréfásan, Bagehot-öt (Walter Bagehot, XIX. századi angol politikai és társadalomtudományi író) idézve szokták mondani: „az angol parlament mindent megtehet, kivéve, hogy a lányt fiúvá, a fiút pedig lánnyá formálja át.” Valószínűleg Soros és LMBTQIxyz szervezetei számára ez utóbbi is rossz hír…

Tekintettel arra, hogy egy „jó” spekuláns nem hagyhat ki egy válságot sem, Soros a Brexitben is meglátta a remek lehetőséget. A végeredmény ugyanis fellobbantotta az emberek szívében a kontinentális Európához való tartozás vágyának lángját és létrejött egy pro-EU mozgalom. Ezen a vonalon haladva a beszélgetésben megemlítette egy korábban írt cikkét is, amely szerint a Brexit az EU szétesése felé vezető úton megtett első lépés. Azt tanácsolja ennek megakadályozására, hogy a politikai és gazdasági uniót az alapoktól újjá kell építeni.

Hogy mit lát a probléma gyökerének? A nemzeti érdekeket. Véleménye szerint több hatalmat kell az Európai Bizottság kezébe helyezni, mert ez viszi majd előre az EU-t, nem a különböző nemzeti érdekek képviselete. 

A beszélgetés moderátora, utalva arra, hogy már évtizedek óta igyekszik rátukmálni a nézeteit különböző társadalmakra, azt kérdezte Sorostól: nem aggódik-e, hogy vesztésre áll az ideológiák háborújában. Erre bevallotta, hogy igen, nagyon is aggódik, majd nekilátott szülőhazáját és annak kormányát támadni.

Orbán Viktor miniszterelnök szerinte az Európát és az Európai Uniót létrehozó értékek ellentétét képviseli, nem a közös, hanem a saját nemzete érdekeit tartva szem előtt. Ez nacionalizmushoz vezet és az európai elveket és értékeket elutasító magatartás.

Az őt meghívó Külkapcsolatok Európai Tanácsa egy nemzetközi think tank (agytröszt), amely honlapja szerint „biztonságos találkozási pontként szolgál aktivistáknak, értelmiségieknek és politikai döntéshozók számára”. Támogatóikat a pénzadomány mértéke alapján kategóriákba sorolták; az Open Society Foundations a legmagasabb kategóriába, a 250.000 dollárnál többet adományozók körébe tartozik (és ez csak a 2016 és 2017 évre vonatkozik). Ők az egyetlenek a támogatók közül, akik külön ki vannak emelve, és akiknek a leghálásabbak.

Sorost egyébként sokan hibásnak tartják abban, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek. Úgy vélik, hogy ő irányította a háttérből a brit elit pénzügyi félelemkeltését és az EU vezetőinek nyilatkozatai mögött is őt látják megnyilvánulni. Többet ártott azonban ezzel, mint használt. Talán megtanulja, hogy nem szabad beavatkozni magánemberként egy ország belügyeibe.

Köztudott, hogy korábban sokat ártott már az Egyesült Királyságnak 1992-es spekulációs mutatványával, ami igazán gazdaggá tette: az angol font árfolyama ellen intézett támadásával. A józan ésszel gondolkodó ember számára meglepő módon a maradás mellett gazdasági érveket felhozó 2016. június 20-án (a népszavazás előtt három nappal), a Guardianben megjelent cikkében még büszkén is említi ezt az akciót. Arról ír, hogy tulajdonképpen ezzel ő jót tett az országnak, az angol gazdaságnak és később dicsérték is érte, mert így nem volt nyomás az angol kormányon, hogy a font erősségét továbbra is fenntartsák. Ez csak számunkra érthetetlen!?

Bár látszólag a maradást támogatta, bizony nem járt rosszul az öreg a kilépéspárti szavazatok győzelmével. Az angol nyelvű pénzügyi folyóiratok és honlapok már a népszavazás másnapján megírták, hogyan profitált a spekuláns milliárdos ismét a britek kárára. Tekintettel arra, hogy nem foglalkozunk pénzügyi újságírással, nem tudjuk kimerítően bemutatni a különböző folyamatokat, csupán a cikkekre hagyatkozva közöljük olvasóinkkal, miként gazdagodott Soros a Brexitből.

Soros még a Brexitről szóló népszavazás előtt figyelmeztetett: Fekete Péntek lesz a tőzsdéken, ha a britek a kilépésre voksolnak. Bejött a jóslata, a világ tőzsdéi jelentős eséssel reagáltak a történtekre. Soros az 1992-es fontspekulációhoz hasonlóan ebből is jól jöhetett ki, miután jelentős pozíciókat épített ki az aranykitermelő cégekben és az arany árfolyamát lekövető alapokban is.

Jóllehet hivatalosan már 2011-ben abbahagyta az aktív befektetési tevékenységét, a Wall Street Journal 2016. június 9-i cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a milliárdos ismét mozgolódni kezdett a pénzügyi piacokon. Még meg is jegyezték, hogy bizonyára a levegőben lógó pénzügyi és politikai válságok szaga hozta ki ismét a fényre. A lap szerint a Brexit népszavazást megelőző időszakban számos olyan intézkedést tett, amelyek következtében a piacok esése és a világgazdaság komoly problémái esetén profitálhat.

A Soros Fund Management  LLC részvényeket adott el, majd aranyat és aranybánya cégek részvényeit vásárolta meg, ami arra utal, hogy komolyabb piaci zavarokra számított. Az arany árfolyama ugyanis gyakran emelkedik ezekben az időszakokban, mivel a befektetők általában biztonságos menedékként tekintenek a nemesfémre - írja a lap. A Brexit bekövetkeztével az arany árfolyama 5%-ot emelkedett, így bejött a számítása; 2014 márciusa óta nem volt ilyen magas az aranyárfolyam.

A legutóbbi alkalom, amikor Soros ilyen aktívan részt vett a befektetési döntésekben, 2007-ben volt. Akkor az amerikai ingatlanpiac helyzete miatt aggódott, s nyitott a piac esésére játszó pozíciókat, majd 2008-ban bekövetkezett a világgazdasági válság, amely neki két év alatt összesen egymilliárd dollárnyi nyereséget hozott.

Van, akinek semmi sem szent…

2017.12.07.

Soros György „elvtársai” és kitartottjai unos-untalan azt hangoztatják, hogy a nagy öreg népünk jótevője, nélküle talán fű sem nőne a magyar ugaron, ugyanakkor körmük szakadtáig tagadni igyekszenek, hogy mesterük és gazdájuk bármimód megpróbál beavatkozni a politikába. Amikor ezt teszik, mondjuk ki nyíltan: arcátlanul hazudnak. A makacs tagadás, a néphülyítés ellen a legjobb a Soros Alapítvány évkönyveiből idézni. Lássuk mindjárt, az 1990-es kötetet, amiben ez áll:

>> …volt egy sor nyílt és ugyancsak széles körű publicitást kapott alapítványi politikai szerepvállalás, amely részint az új pártok felkarolását, részint reprezentánsaik itthoni „helyzetbe hozását” s ezzel párhuzamos nyugati megismertetését célozta.<<

Liberálbolsevik trollok és tollnokok erre persze megpróbálhatnak visszavágni azzal, hogy az alapítvány kedvezményezettjei között voltak fideszesek és Fidesz-közeli intézmények is. Az efféle vagdalkozásról általában két dolog jut az eszünkbe: 1) Hülye lett volna bárki nem megragadni a ’80-as évek viszonyai között a Soros Alapítvány kínálta támogatást, avagy a kommunizmussal szemben talán még az ördöggel sem bűn összefogni. 2) Soros György számtalanszor kifejtette már, hogy Orbán Viktor és a ma is fideszes támogatottak élete egyik legrosszabb befektetésének bizonyultak, ők ugyanis – tesszük hozzá mi – átláttak a nyílt társadalom vallásának hamisságán.

No, de térjünk vissza a Soros Alapítvány politikai szerepvállalására, beágyazottságára!

>>az új, demokratikus parlamentben egész „Soros-pad-sorok” tűnnek fel - nemcsak a „patkó” liberális (SZDSZ-, Fidesz-képviselők benépesítette) ívében, ámde a pártok válaszvonalait merészen átlépve, „virtuális frakcióként” úgyszólván mindenütt. Korábban, a Demokrata-pályázat értékelésekor - némi ironikus túlzással - azt mondtuk: az 1990. tavaszi választások „abszolút győztese” valójában a hazai Soros Alapítvány volt, (…). Lássunk hát egy parlamenti gyorsmustrát!

Göncz Árpád, az új országgyűlés által megválasztott köztársasági elnök, két ízben nyert ösztöndíjat, ezenfelül több tucat irodalmár pályatársának ajánlója és a frissen alakult Közép-Európai Egyetem Alapítvány elnöke volt. Szabad György ház-elnök úgyszintén számos történész pályatervet ajánlott vagy véleményezett, akárcsak kormánypozíciót vállalt történész pályatársai: Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Jeszenszky Géza, a külügyi tárca új gazdája. (Jeszenszky egyben az 1989-ben indított Bölcsész reformprogram kuratóriumának döntnöke is volt). Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter korábban ugyancsak több néprajzos pályamunka ajánlója, Bod Péter Ákos pénzügyminiszter és Kádár Béla a külgazdasági ügyek minisztere pedig pár hónapja még a Soros finanszírozta szakértői Híd-csoport oszlopos tagja volt. Az Alapítvány két kulcsembere: Vásárhelyi Miklós és Dornbach Alajos szabad demokrata színekben fontos politikai szerepet vállalt - egyikük a budapesti pártlista Göncz Árpád utáni második embereként, majd a parlament külügyi bizottságának alelnökeként, másikuk házelnökhelyettesként. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, mint emlékezetes, alig egy éve még az alapítványi Demokrata-pályázat külsősként felkért programirányítója, míg Fodor Gábor, az országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke ugyanezen program asszisztense volt.

Ami a képviselőket illeti, a legtöbb Soros-ösztöndíjas, kurátor, ajánló vagy szakreferens hivatása és mozgalmi előélete okán jórészt az MDF, az SZDSZ és a Fidesz padsoraiban ült, bár szórványosan került néhány a kisgazdák, szocialisták és kereszténydemokraták frakcióiban is. (Alább ide soroljuk azokat is, akik nem „alanyi jogon” saját ügyükben, hanem valamely intézmény irányítójaként, társadalmi szervezet képviselőjeként kerültek partnerviszonyba az Alapítvánnyal.) Példák pártonként - a teljesség igénye nélkül:

MDF: Beke Kata, Bertha Zoltán, Csapody Miklós, Csengey Dénes, Csurka István, Debreczeni József, Elek István, Furmann Imre, Für Lajos, G. Nagyné Maczó Ágnes, Katona Tamás, Kónya Imre, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Morvay László, Palkovits Imre, Szentágothai János, Vígh Károly, Zétényi Zsolt;

SZDSZ: Bauer Tamás, Bilecz Endre, Bretter Zoltán, Demszky Gábor, Derdák Tibor, Eörsi Mátyás, Fodor Tamás, Gadó György, Hack Péter, Hága Antónia, Haraszti Miklós, F. Havas Gábor, Horváth Aladár, Iványi Gábor, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Raj Tamás, Rajk László, Ráday Mihály, Solt Ottilia, Soós Károly Attila, Szabó Miklós, Szent-Iványi István, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Tellér Gyula, Tölgyessy Péter;

Fidesz: Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Glattfelder Béla, Kövér László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Sasvári Szilárd, Szájer József, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Ungár Klára, Víg Mónika;

MSZP: Annus József, Bokros Lajos, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Schiffer János, Vitányi Iván;

FKGP: Dragon Pál, Pártay Tivadar, Vörös Vince;

KDNP: Füzessy Tibor, Gáspár Miklós, Surján György;<<

Igazán színes társaság ez, melynek soraiban nem csak a 2010 előtti világ, a bukott baloldal vezetői, az MSZP és az SZDSZ holdudvarának képviselői találhatóak meg, hanem azok az újabban egyre többet nyafogó „konzervatívok” is, akik számára hogy-hogy nem éppen akkor vált vállalhatatlanná a Fidesz, amikor a CEU miatt egyszeriben forróvá vált a Soros György és a keresztény-nemzeti pártok között már az első Orbán-kormány idején megindult hidegháború.

Ami pedig a Fideszes névsort illeti, lám, Soros György igazi tanítványai mind kihullottak a sorból: Fodor Gábort, a karrierliberálist nem kell bemutatnunk. Hegedűs István még a ’90-es évek első felében ott hagyta a Fideszt, jelenleg pedig egy Soros György által (is) pénzelt gittegylet tisztségviselője; Szelényi Zsuzsa a Bajnais bohóckodásnak köszönhetően 2014-ben az Együtt képviselőjeként tért vissza a politikába, idén meg onnan is kilépett; Ungár Klára – Ungár Klára pedig már csak azzal tud bekerülni a hírekbe, ha lebuziz egy példás családi életet élő polgármestert.

A színes listának van ugyanakkor egy másik nagyon fontos üzenete is: a Soros Alapítvány láthatóan arra törekedett, hogy bármilyen színű kormányok is alakulnak a rendszerváltozást követő években, egy-két évtizedben, abban biztosan legyenek olyanok, akik lekötelezettjei a milliárdosnak.

Az MDF-fel ennek ellenére megégette magát, Soros érintettsége már a taxisblokádnál felmerült, később pedig több fórumon is bírálta a kormányt annak nemzeti és keresztény karaktere miatt. A Horn-kormányt viszont lelkesen támogatta, különösen azért, mert szadeszes kedvencei is benne voltak.

Noha mostanában egyesek igyekszenek ráakasztani a Fideszre, hogy Soros kedvenc pártja volt, ezt számos tényadat cáfolja.

A Soros Alapítvány  kurátora, majd elnöke haláláig Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapítója és egykori országgyűlési képviselője volt. Utódja Halmai Gábor lett, ő ugyan nem volt párttag, de az SZDSZ holdudvarába tartozott, alkotmánybírónak is jelölték. A nevéhez fűződik többek között a Soros-egyetem emberi jogi programjának megalapítása, a 2006-os választások előtt pedig kinevezték az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesévé.

Halmai 2001-ben tűnt fel a Soros Alapítvány élén, ami a társaság politikusabbá válását jelezte. Korabeli, azaz 2001-es sajtóhírek szerint az után esett rá a választás, hogy Soros Magyarországra látogatott és itt szembesült a szerintük elharapódzó antiszemitizmussal, valamint az Orbán-kormány „fasizálódásával”.

Vele együtt került be egyébként a társaság vezetésébe Majtényi László, a volt adatvédelmi biztos. A Halmai–Majtényi kettős találta ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, amely – a Magyar Idők információi szerint – milliókat kapott tavaly Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatától a kormánybuktatás előkészítésére.

Figyelemre méltó sorokat írt le tavasszal Soros SZDSZ-es kapcsolatairól a CEU egyik volt hallgatója, Felföldi Zoltán a Magyar Hírlapban:

„Magam az 1997–98-as tanévben voltam a CEU hallgatója, politikatudományi szakon. Nagyszámú külföldi hallgatótársammal együtt kétségkívül színvonalas oktatásban részesültünk. De a színvonalas oktatás meglehetősen ideológiavezérelt volt. Amint az egész egyetemi hangulat. A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni. A Politikatudományi Tanszék konyhájában néha nagyobb volt az egy négyzetméterre eső SZDSZ-es parlamenti képviselők száma, mint az Országgyűlés üléstermében. A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.”

Az SZDSZ ugyanakkor nem váltotta be Soros reményeit, az általa képviselt vadliberalizmus nem tudott gyökeret verni Magyarországon. A ’94-es választásokon csúnyán leszerepeltek, mivel azonban az utolsó pillanatban elárulták az antikommunista és rendszerváltó pártokat, s összebútoroztak a szocikkal, kormányra kerülhettek. A koalíció létrejöttében Soros Györgynek is szerepe volt – erre bejegyzésünk második részében térünk majd ki.

 

2017.12.04.

Az emberség erejével Alapítvány az első vidéki civil szervezet, amely támogatást kapott Soros Györgytől. Ennek apropóján megvizsgáltuk, mit lehet tudni róluk. A honlapjuk alapján egyébként 2015 óta létezik ez a weboldal, azóta mindössze 32 bejegyzést tettek közzé.

Az alapítvány célja: „…hogy az emberi jogok és a szolidaritás eszméit népszerűsítsék. A szervezet fő célja a társadalmi befogadás erősítése, az elnyomott, hátrányosan megkülönböztetett csoportok támogatása és többségi társadalom érzékenyítése által.”

A honlapon található „partnerek” fül alatt egyenesen a „BARÁTOK” kategóriába sorolják az alábbi, általunk már jól ismert szervezeteket:

  • Amnesty International Magyarország
  • Civilizáció (tudják, azokkal a kis piros szivecskés civil matricákkal)
  • Labrisz Leszbikus Egyesület (akikkel érzékenyítő tréninget is tartottak iskolásoknak)
  • Társaság a Szabadságjogokért

Ismerjük a mondást: madarat tolláról, embert barátjáról…

Tevékenységük fő területe az emberi jogi nevelés és a demokratikus állampolgárságra való nevelés. Nem lehet elég korán kezdeni, ugyebár… A gyermekek még könnyen befolyásolhatóak.

Az Ökotárs alapítvány rendezésében 2017. október 19-én este hívták el beszélgetni őket és az alábbi szervezeteket előadni a melléjük rendelt témában (az esemény elérhető itt.

  • Az emberség erejével Alapítvány – az oktatásról
  • Civil Kollégium Alapítvány – a közösségszervezésről
  • Greenpeace Magyarország – a környezetvédelemről
  • Háttér Társaság – a társadalmilag sérülékeny csoportok ügyéről (LMBTQI)
  • Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület – a fogyatékkal élő emberek ügyéről
  • Magyar Helsinki Bizottság – a menekültügyről
  • Ökotárs Alapítvány - a közép-európai civil társadalmakról
  • Tanítanék Mozgalom – az oktatásról (véletlenül sem politikáról…)
  • Társaság a Szabadságjogokért – az egészségügyről

Ezen kívül feltüntették honlapjukon a Regionális Közösségi Központot, amely „a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvánnyal együttműködve, a Dél-Dunántúli Régió civil szervezetei, közösségei számára” nyílt meg. „Az Erősödő Civil Közösségek (ECK) támogatási program keretében 2020-ig, három éven keresztül évente 100 millió forintos nagyságrendű összegre pályázhatnak baranyai, somogyi és tolnai magánszemélyek, informális csoportok és formális szervezetek.” – írják ugyanitt.

Hogy mi ebben az érdekes? Az, hogy bár a Nyílt Társadalom Alapítvány bejelentése, miszerint vidéken is hoznak létre irodákat mindössze pár napja történt, a Regionális Közösségi Központ elindulásáról 2017. szeptember 27-én adott hírt honlapján a szervezet.

Ebbe a regionális központba látogatott el 2017. november 13-án David Beckwith amerikai szakember, aki tréninget tartott pécsi civil szervezetek képviselőinek és aktivistáinak a közösségfejlesztéssel, közösségépítéssel és támogatással kapcsolatban. Az előadóról szerintünk lényeges tudni, hogy 2014-ben a CEU-n adott elő (az esemény elérhető itt).

Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Figyelni fogjuk őket…

2017.12.01.

Két éve, 2015-ben hozták létre a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoportot a Debreceni Egyetem kutatóegyetemi pályázatán elnyert támogatás eredményeként. A csoport kutatásai a gender (társadalmi nem) és a városi tér ábrázolásának kérdéseire irányulnak, a 20. és 21. századi angolszász (elsősorban angol és amerikai) irodalomban, valamint a vizuális kultúrában. Főleg azt kutatják, hogy miként járulhat hozzá az irodalom és a vizuális művészet a városi életmód, a migráció és az interkulturalizmus kérdéseinek tanulmányozásához, és hogy miként ábrázolják a regények, versek és vizuális műalkotások a modern nagyvárosban való sétálás, bóklászás szociológiáját („flanerie"), a nők terét a városban, ezek hogyan térképezik fel a városi környezet és a gender összefüggéseit.

Ami a gender tanulmányok egyetemi helyét illeti, már a ’90-es években elkezdtek létrejönni az első ilyen magyarországi tanszékek és kisebb kutatóműhelyek, így a 2000-es évek elejére a CEU tanszéke mellett az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) és az ELTE Társadalomtudományi Karán jöttek létre újabb, egymással is rivalizáló gender-központok. Jelenleg a CEU mellett az ELTÉ-n is van (idén indult) társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak.

A konferenciát szervező Timár Eszter jelenleg a CEU-n tanít, érdeklődési területei közé tartoznak: az irodalom és a queerelmélet (a gender studies homoszexuális vonatkozású alterülete), a szexualitás, az irodalomelmélet, a dekonstrukció, a performativitás, a megtestesülés és a politikai filozófia, valamint ezek mellett a barátságra és a testvériségre (fraternitásra) irányuló diskurzusok. Mostani kurzusai a queerelmélet, a performativitás és a prostitúció témáival foglalkoznak, és jelenleg kutatja a 19. századi nacionalizmus szerepét is a homoszexuálisra irányuló diskurzus kialakulásában.

Tisztelt tagok!

Szeretném felhívni a figyelmüket egy közelgő konferenciára, amelyet a CEU Gender Tanulmányok Tanszéke és a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoport (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen szervez. Alább találhatók a leírás és a dokumentumok. A javaslatok beérkezésének határideje: december 15. A konferencia oldala megtalálható itt, benne a felhívással, valamint az előadókra és egyéb megerősített résztvevőkre vonatkozó információkkal:

https://gender.ceu.edu/cfp-0

A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

A témajavaslatok a migránsnarratívákról és a városban élő nyugati modernitásról szóló nemzetközi konferenciára vannak invitálva, amelyet a budapesti Közép-Európai Egyetemen szerveznek a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoporttal (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen. Örömmel fogadjuk a migráció antropológiai, szociológiai, történelmi, irodalmi, filmes és színházi beszámolóinak feltérképezését és a menekültek tapasztalatait. A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

Különösen érdekelnek bennünket az összehasonlító értelmezések, például a 20. és a 21. század menekültjeinek elbeszélései, a népirtások és az elnyomó politikai rendszerek kapcsán. Az elmúlt néhány évtizedben alaposan elemzett kényszerű vándorlások következtében fellépő trauma hatásának feltérképezésén túlmenően arra is törekedtünk, hogy előtérbe helyezzük a place-making [kb. közösségi helytervezés, események köré „helyek” kialakítása] affektív dimenzióit, például a művészet működését a betegségek leküzdésében és gyógyításában. Hogyan vannak ábrázolva a városok – amelyek gyakran a menekültképzelet középpontjában vannak – a menekülés narratíváiban? Hogyan alakulnak ezek az elbeszélések a faj, az osztály, a nem és a szexualitás szempontjából eltérő és azokat átfedő szubjektivitásban? Milyen szerepet játszanak a közterek, és a végrehajtás a vándorlás tapasztalatainak megteremtésében? Ezek az elbeszélések rávilágítanak-e az interszekcionális [a különböző társadalmi, egyenlőtlenségek, hierarchiák és hatalmi relációk közötti dinamikus kölcsönhatásán alapuló] diszkrimináció új aspektusaira?

Várjuk a 20 perces beszélgetésekhez a kivonatok benyújtását. Különösen örülünk a következő témákban benyújtott írásoknak:

  • Trauma és biblioterápia a városi környezetben
  • Művészet, „szökevényesztétika” és a város
  • Migránsnarratívák és városi erőszak
  • Városok és az ellenállás művészete
  • Queer (homoszexuális) migránsnarratívák és a város
  • A place-making affektív dimenziói
  • Empátia és a város
  • Az ezredforduló utáni metropolisz és az „érzés csökkenése”
  • Mobilitás és városiasság: a tér performatív/affektív hajtóereje
  • A migránsnarratívák történeti kezelése
  • Szökevény, menekült, migráns, emigráns
  • A gettósodás reprezentációi
  • Éberség

A legjobbakat kívánva:

Eszter

Timár Eszter
Adjunktus
Gender Tanulmányok Tanszéke
Közép-európai Egyetem
Nádor u. 9-11.
1051 Budapest

2017.11.28.

Tavaly 44-szer tárgyalt az Európai Unió „kormányával” Soros lobbiszervezete? -Egy agg milliárdos politikai játékszerévé válhatott a Bizottság

A Soros-alapítvány kiszivárogtatott, az európai kontinenssel kapcsolatos dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről.

Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) saját magát a Nyílt Társadalom Alapítványok „uniós szakpolitikai karjaként” (EU policy arm) határozza meg. A brüsszeli döntéshozók felé befolyásos tanácsadó Soros-intézet „támogatja az Európán belüli és kívüli nyitott társadalmakat az EU szakpolitikáinak, jogszabályainak, finanszírozásának és politikai befolyásának kihasználásával”. Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.

A Soros-intézet brüsszeli lobbiharcának középpontjában deklaratívan az „uniós alapelvek”, az „alapvető értékek” állnak, és saját megfogalmazása szerint olyan „pozitív intézkedéseket” kíván megfogalmazni, amelyek „fenntartják ezeket az értékeket a szakpolitikákon belül”. Ehhez rendelik hozzá az uniós döntések kapcsán a „nyitott társadalmi értékeket” is. Bár elvileg a döntéshozatali folyamatokhoz szükséges tájékoztatást említi legfőbb feladatai között a szervezet, valójában a politikai nyomásgyakorlás eszközeként lép fel.

Az interneten kiszivárgott dokumentumok egy részét jegyző intézet külön kiemeli a Soros-alapítvány honlapján, hogy célja „a Nyitott Társadalom alapítványi hálózat összekapcsolása az EU intézményeivel és tagállamaival”, valamint „szoros kapcsolatok kiépítése tisztviselőkkel, politikusokkal, nem kormányzati szervezetekkel és más szereplőkkel” annak érdekében, hogy a polgári szabadságjogokat, jogokat és az igazságosság kérdését fenntartsák az EU napirendjén. (Ez utóbbi a politikai értelemben ellenfélnek tekintett tagállamok és azok vezetői elleni brüsszeli küzdelem fegyverét is jelentheti.) A 2016-os pénzügyi évben – a LobbyFacts.eu nevű portál adatai szerint – a tanácsadó szervezet 10 lobbistája rendelkezett EP-akkreditációval, és összesen 44 regisztrált találkozást (más források szerint 2014 óta 45 találkozás) bonyolítottak le az Európai Bizottsággal. Vagyis Soros Alapítványa kvázi az „uniós kormánynak” is tekintett Bizottság „kormányüléseinek” rendszeres résztvevője!

Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei már mennyire a Soros-hálózat szorításában vannak, jól mutatják az elmúlt szűk egy hónap fejleményei is. Október 19-én ugyanis az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely konkrétan úgy reformálná meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírná egy eddig alapvetőnek számító uniós elvet – vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültkérelmek elbírálásáért és rendezéséért, ahová először beérkeztek a migránsok. Ehelyett a Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az Unió külső határain keresztül egy tagállamba beérkezett migránsokat ezentúl először regisztrálják, majd szétosztják az Unió tagállamai között. Négy héttel később, november 16-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.

Forrás: ITT és ITT

Ezeket a cikkeket olvastad már?