Blogolj!
2020.03.10.
Paolo Gentolini, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa olyan levelet írt az olasz pénzügyminiszternek, amelyből látszik, hogy fogalma sincs az itáliai helyzetről.
Az eredeti levél ide kattintva érhető el.

Roberto Gualtieri

Pénzügyminiszter Úr részére

Róma, Olaszország

                                                                                           Brüsszel, 2020. március 6.

 

 

Tisztelt Miniszter!

 

Köszönjük március 5.-i levelét, amelyben tájékoztatta az Európai Bizottságot Olaszország  helyzetéről a legfrissebb költségvetési döntések kapcsán, különös tekintettel a koronavírus COVID-19 kitörésére.

Szeretnénk kifejezni őszinte részvétünket az olaszországi járvány áldozatainak részére, és teljes mértékben szolidaritás vállalni mindazokkal, akik jelenleg a vírustól és az általa okozott hatásoktól szenvednek. A Bizottság elismeri az olasz kormány és polgárai azon törekvéseit, amelyek rendkívüli módon járulnak hozzá a COVID-19 terjedésének megfékezéséhez az Európai Unióban. A Bizottság támogatja a járvány leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, amely  magában foglalja a folyamatos együttműködést a képviselőkkel. Az államok megosztják egymással az információkat, felmérik a szükségleteket és biztosítják a következetes uniós szintű válaszadást. Ehhez kapcsolódóan március 2-án Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vezetésével létrehozták az európai koronavírus-válaszcsoportot.

Tudomásul vesszük az olasz kormány azon szándékát, hogy 2020-ban felülvizsgálja költségvetési céljait a 6,3 milliárd eurós támogatási intézkedéscsomag tekintetében, amely Olaszország államháztartási hiányához vezet a célkitűzés felfelé történő módosítása, a GDP 2,2% - ról a GDP 2,5% -ra történő emelkedése okán.

Azt is tudomásul vesszük, hogy a kormány arra számít, hogy a 2020-ra kitűzött teljes hiánycél a stabilitási program benyújtásának időpontjáig megváltozhat, különös tekintettel a COVID-19 kitörésének becsült makrogazdasági hatása miatt. A benyújtást követően a Bizottság értékeli Olaszország 2020. évi stabilitási programját a május 7-én közzéteendő 2020-as tavaszi előrejelzés alapján.

Ami a támogatási intézkedések csomagját illeti, a 2004 - ben felmerült egyszeri költségvetési kiadások a járványra adott válaszhoz való kapcsolódást definíció szerint kizárnák, és nem vennék figyelembe a szükséges költségvetési erőfeszítések teljesítésének értékelésekor a meglévő szabályok szerint.

Ezenkívül szeretnénk hangsúlyozni, hogy költségvetési szabályaink rugalmass keretet biztosítanak a „szokatlan események kezelésére, amelyek kívül esnek a kormányzaton”, miközben ügyelnek a költségvetési fenntarthatóság megőrzése.

A Bizottság előzetes értékelést készít a tagállamok kibocsátási egységek iránti kérelmeiről a „szokatlan eseményekre vonatkozó záradék” alapján, - ha azokat benyújtják, - ideális esetben a 2020-as stabilitási program keretében. A 2020-as stabilitási program értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok azon kötelezettségét, miszerint sürgős intézkedéseket kell végrehajtani a polgárok jólétének megóvása és a kárenyhítés érdekében a koronavírus kitörésének gazdasági növekedésre gyakorolt negatív ​​hatása miatt.

Teljes mértékben rendelkezésre állunk, hogy támogassuk Önt a 2020-as stabilitási program előkészítésében.

Megragadjuk az alkalmat, hogy emlékeztessük arra, hogy a március 16-i Eurogroup újraértékeli a helyzetet az EU-ban, és a továbbiakban a döntések meghozatalánál figyelemmel lesz az adott helyzetre és fejleményekkel arányosan a értékeli azt.

 

Tisztelettel,

 

Vladis Dombrovskis                                                     Paolo Gentiloni

ügyvezető alelnök                                                          gazdaságpolitikai biztos

2020.03.02.
  • A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés (IMI) egy titkos terv a szuverén nemzetállamok ellen?

Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Soros Fund Management-től, komoly pénzeket kapnak Barack Obama az USA volt elnöke, Chuck Schumer szenátor, Hillary Clinton volt elnökjelölt, John Kerry és még sokan mások.

Soros György egyik baloldali élcsapatának titkos jelentései és feljegyzései felfedik a milliárdosnak az Obama-kormányban, az Egyesült Nemzetek Szövetségében és az Európai Unió irányítási struktúrájában való felforgató tevékenységét, különösen a mesterségesen létrehozott menekült/migrációs válsággal összefüggésben.

A Nemzetközi Migrációs Intézetnek (International Migration Initiative - IMI) – amely a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) egyik hivatalos projektje – egy 2016. május 12-i jelentése fontos lehetőséget teremt arra, hogy betekinthessünk az IMI menekültügyi aktivistáinak, valamint az Obama-kormányon és an ENSZ-en belüli szövetségeseinek a munkakapcsolatába. Az Anna Crowley és Kate Rosin vezető IMI tisztviselők által készített „Migráció-irányítási és Kikényszerítési Portfolió Felülvizsgálata” („Migration Governance and Enforcement Portfolio Review”) című kilencoldalas jelentés egyike annak a számos Soros/OSF dokumentumnak, amit ezen a héten kiszivárogtatott a DCLeaks.com, amely olyan projektként jellemzi magát, amit „amerikai hacktivisták indítottak”, akik „hisznek abban, hogy az amerikai állampolgároknak joguk van tudni hogyan alakul az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája, illetve hogy kik a politika valódi alakítói.”

  • A Nyílt Társdalom Alapítvány által létrehozott kezdeményezés fő iránya a migráció, de ha kell, a magyar jogalkotási gyakorlatot is bírálja a „civilek” védelmében.

Az IMI 2010-es megalakulása óta fokozatosan épített ki portfóliókat a migrációs folyosók köré, kezdve Ázsiával/a Közel-Kelettel és Közép-Amerikával/Mexikóval, 2013 közepén Oroszországot/Közép-Ázsiát is hozzáadva. Ezzel párhuzamosan az IMI kisszámú támogatást nyújtott projektekhez vagy világszerte elérhető szervezetekhez. Ezeket a korai „globális” támogatásokat a tanulmány szerint olyan jól megalapozott, vezető szerepű szervezetek kapták meg, amelyek több földrajzi területet fednek le – valamint számos olyan tematikus kérdést, amelyek az IMI átfogó küldetése szempontjából relevánsak.

A kezdeményezés alapvetően két különböző munkakategóriát állít fel: irányítás (governance) és végrehajtás (enforcement). Ezek a korábbi (a migrációval kapcsolatos döntéshozatalra és a fogva tartási kérdésekre fókuszáló) munka eredményeképpen alakultak ki. Idővel ez a két téma egészen középpontba került, és az IMI 2016–19-es stratégiájába már, mint egyetlen munkakategóriát illesztették őket (Migrációs Politika és Végrehajtás).

Az IMI egyik tanulmánya szerint a jelenlegi menekültügyi válság új teret teremt a migráció irányításához és a nemzetközi menekültügyi rendszer átgondolásához. A szervezet irányítási (governance) stratégiája a norma-meghatározás erősítését célozza regionális és nemzetközi szinten a migránsok jogainak hatékonyabb védelme érdekében. Támogatásuk célja ezen a területen: (1) erősíteni a civil társadalmi beavatkozásokat a nemzetközi politikai vitákban; és (2) javítani a politikai döntéshozók azon képességét, hogy jobban kezeljék a migráció kihívásait.

A végrehajtás (enforcement) kapcsán azt célozták meg, hogy megelőzzék a migránsok jogainak megsértését a szigorú határellenőrzések minimalizálása, valamint a fogva tartás és kitoloncolás széleskörű használatának csökkentése révén. Támogatásuk a következő három megközelítéssel jár: (1) a dokumentáció növelése, a végrehajtási gyakorlatok elemzése és jelentése; (2) támogatás a jobb fogva tartási feltételekért, valamint a fogva tartási létesítményekhez való hozzáféréshez; és (3) alternatív megoldások támogatása a bevándorlók fogva tartásával szemben.

  • Az IMI részt vett az ENSZ migrációs kompakt kidolgozásában

Az IMI – az előkészítésben részt vevő egyik stakeholderként – szerepet vállalt ENSZ migrációs kompaktjának kimunkálásában, illetve az azt megalapozó, ENSZ Közgyűlés által elfogadott New York-i Nyilatkozat megszületésének folyamatában. Az IMI és más, migráció-elkötelezett NGO-k lényegében gondolatrendőrséget vezetnének be, hiszen a deklaráció alapján teljes körűen fel kell lépni a nyilvánosságban a „gyűlöletbűnözők” ellen, a dokumentum kitér a „a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a menekültekkel és migránsokkal szembeni intolerancia, az ellenük irányuló cselekmények és megnyilvánulások” elleni küzdelem, globális kampány fontosságára. A deklaráció szerint ezt a kampányt „az Egyesült Nemzetek Szervezete és az összes érintett érdekelt fél együttműködésében hajtjuk végre”, vagyis ebben jut majd szerep az IMI-nek, illetve az általa támogatott szervezeteknek is (ezt mutatja az IMI éves OSF-támogatásának 2018-as emelkedése is, amelyre később visszatérünk).

Az érintett tanulmány szerint a radikális jobboldal felemelkedése és a migránsokkal szemben növekvő intolerancia egyre inkább korlátozzák a racionális migrációs politikák kialakítását és befolyásolását. Érdemes átgondolni a befolyásolás eszközeit a keretek és az érvelés tekintetében mind az elitek szintjén, mind pedig a populáris szinteken. A tanulmány szerint a régi érvelési módok már nem működnek, és hozzáteszik: el kell fogadni a mostani válságot, mint új normális állapotot, amely túlmutat a reagálás szükségességén.

A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés tehát egy olyan újabb pénzforrás, ahol a migrációs politika befolyásolásához fontosnak tartják a kulcsfontosságú civil társadalmi hálózatok kapacitásépítését, hogy azok részt tudjanak venni a politikai vitákban, és navigálni tudják a migrációs viták politikai elemeit. A támogató hálózatok esetében a különböző technikai támogatások kapacitási erőforrásait tovább akarják építeni, a hálózatok titkárságai számára jobb pénzügyi biztonságot akarnak, valamint az egyéneknek szóló célzott támogatások megtervezését. Az alapvető finanszírozást (core funding) rugalmasabban és a projekttámogatással kombináltan kívánják használni.

Az IMI közeljövőre vonatkozó tervei nem lehetnek ismeretlenek számunkra, hiszen Brüsszelben is támogatja az efféle szándékot: ismeretlen helyi és regionális szintű eseményekben és folyamatokban való részvételhez alapítványokat kell létrehozni, valamint fejleszteni kell az egyértelműen más adományozókat célzó üzeneteket, különösen a filantróp szereplők irányába szólókat – a migráció, mint pozitív globális jelenség megközelítésének fontosságával.

  • Ömlik a pénz a migránsbarát NGO-knak

Az IMI a vonatkozó kimutatás felülvizsgálati időszaka alatt (2014–2016) összesen 40 támogatást nyújtott 22 szervezetnek. Ebből 18 támogatás – összesen 4 350 705 dollár értékben – jutott 11 szervezet számára, amelyek átfogó jellegű feladatokat végeztek globális szinten vagy különböző földrajzi térségekben. További 22 támogatás – összesen 3 792 697 dollár értékben – ment el 11, irányítási és végrehajtási kérdéssel foglalkozó szervezetnek a korridorok (migrációs folyosók) szintjén. A kimutatás beszámol arról is, hogy a Földközi-tenger térségén kívüli régiókban, az elmúlt években például Mexikóban, Közép-Amerikában és például Közép-Ázsiában is jelentős migrációs támogatásokat mozgósított a Soros-birodalom, ami a latin-amerikai migránskaravánsok ügyében is releváns tényként jelentkezik (az IMI a tények alapján központi pénzelosztó szerepet töltött be ezekben a régiókban).

Sorosék migrációs kezdeményezése betölteni látszik azt a szerepet, amelyet szántak neki: minden együttműködő NGO-nak, szervezetnek hatékony támogatást nyújt a migráció segítése, ösztönzése érdekében. Az IMI szerepe felértékelődik pénzügyi tekintetben is, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) 2018. évi költségvetési áttekintése (budget review) alapján 2017-hez képest 2,5 millió dollárral emelte meg az OSF a Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés részére jutó támogatást a migrációra szánt alapok jelentős gyarapításának részeként. 2020-ban pedig elképesztő összeget, például az USA-ban  és Európában összesen több mint 75 millió dollárt költ un. demokrácia gyakorlatra, amely a polgárok voksoláson kívüli demokratikus mozgását hivatott szervezni.

A tények az IMI kapcsán is világosan jelzik, hogy Sorosék még inkább elszántak a tömeges migráció előmozdításának kérdésében, és „rátapostak a gázra”: még több pénzt mozgósítanak helyi szinten, és alapvető szerepük lehetett a például 2020-ban is a Trump-kormányzatot nehéz helyzetbe hozó tengerentúli migrációs válság generálásában is.

2020.02.27.

Megvan John McCain utódja – a republikánusokat eláruló Mitt Romney  Soros György lobbista csoportjainak  20 legfontosabb adományozottja  között


Mitt Romney szenátor, a Grand Old Party  (republikánus párt) tagja szinte mindenkit megdöbbentett az elmúlt napokban , amikor a republikánusok között egyetlenként,  Donald Trump elnök elítélésére szavazott a demokraták által indított felelősségre vonási (impeachment) eljárásban.

Az első, a „hatalommal való visszaélésről” szóló vádpontban 52 republikánus szavazott az elnök felmentésére, ám Romney csatlakozott a 47 demokrata szenátorhoz, és az elnök elítélését támogatta.

Időközben napvilágot látott egy pénzügyi jelentés, amely magyarázatot nyújthat arra, és felfedheti, hogy Romney miért szavazott az elnök ellen. Az OpenSecrets.org szerint Romney 17 500 dollárt kapott a Soros Fund Management-től, amely egy a baloldali milliárdos Soros György által alapított szervezet.  Romney bekerült  a 20 legfontosabb politikus közé, akik ettől a szervezettől a legnagyobb támogatásokat kapják, olyanok között mint Barack Obama az USA volt elnöke, Chuck Schumer szenátor, Hillary Clinton volt elnökjelölt, John Kerry és még sokan mások.

Az a hír, hogy Romney nagy pénzeket fogadott el Soros-tól, nem fog sokakat meglepni, mivel a saját szövetségesei is az utóbbi időben "piti" -nek, pénzsóvárnak minősítették.

Romney sikertelen, 2012-es elnökválasztási kampányának volt szóvivője azt állítja, hogy a szenátort a szavazás során a „keserűség és féltékenység motiválta”, miszerint Trump bűnös bizonyos kérdésekben a felelősségre vonási eljárás során.  Rick Gorka, aki jelenleg a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) kommunikációs igazgatója, a Twitteren elmondta, hogy Romney csak azért keserű, és csalódott, mert Trump „elvégezte azt, amit [Romney] többször is elmulasztott”. "Szomorú, hogy Mitt nem vonta le a tanulságokat a 2012-es eseményekből. Most elárulta pártját és több millió szavazót is – jelentette ki a pártigazgató"

Ez nem az első alkalom, hogy Sorosék belülről vagy éppen kívülről támadják a konzervatív pártot, legutóbb Alex Soros listázta az említett alkotmányos elmozdítási eljárásban a Trump elnököt támogató jobboldali szenátorokat arra buzdítva az amerikaiakat, hogy „Szavazzák ki őket a szenátusból!”.

2020.02.25.

“A nemzetközi közvélemény elvárja, hogy Magyarország feloldja a genfi menekültügyi egyezmény aláírásakor életbe léptetett földrajzi korlátozást – jelentette ki Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Európa Intézetben tartott tegnapi konferencián. Világosi reméli, hogy a kormány nemsokára elfogadja a menekültügyi törvény koncepcióját. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, és helyette szélesebb hatáskörrel Bevándorlási Hivatal alakul.”

Az idézett sorok a Népszabadságban jelentek meg 1996. december 11-én. Egy éven belül elkészült, és az Országgyűlés el is fogadta a szélsőliberális ihletésű menekültügyi törvényt, amely kitárta Hazánk kapuit az idegenek előtt.  

***

Fiatalabb olvasóinkra tekintettel talán nem árt felidézni, akkoriban baloldali, szocialista-szabaddemokrata kormánya volt Magyarországnak; a belügyi tárcát az SZDSZ-es Kuncze Gábor vezette, a szintén SZDSZ-es Világosi pedig közvetlen beosztottja volt.  

Az köztudott, hogy Soros György a rendszerváltozáskor jól “bevásárolta” magát a liberális Szabad Demokraták Szövetségébe, a hazai Soros Alapítvány vezetőinek többsége a pártban is jelentős tisztséget viselt. A miniszter és államtitkára viszont nem tartozott közéjük, nevük mégis feltűnik a Tűzfalcsoport által az alapítvány egykori honlapján talált – eredendően nem nyilvános – listán, amely a szervezettel szoros kapcsolatot ápoló személyeket sorolja fel. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy már jóval a menekültügyi törvény megalkotása előtt szívességeket tettek a Soros-hálózatnak. Az egyik ilyen esetről, a Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány 1995-ös beengedéséről a menekülttáborokba, a Figyelő tett mellékesen említést egy két évvel ezelőtt készült interjúban.

***

Érdemes néhány szót fecsérelni az Európa Intézetre is, amely nem azonos Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának Brüsszelben működő European Policy Institute-jával, sem a CEU, a milliárdos magánegyetemének Közép-európai Intézetével.  

A cikkben hivatkozott Európa Intéztet ugyanis az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere, a magyar történelemoktatást és történelemszemléletet hosszú éveken át meghatározó akadémikus, Glatz Ferenc és köre hozta létre, külföldi támogatással.  

Mario Nuti, az egyik testvérintézmény, a firenzei Európa Intézet vezetője 1990 májusában így fogalmazott a szervezetük céljait, az előttük álló kihívásokat illetően:

“– Egyáltalán nem csodálkoznék rajta, ha az elmúlt negyven év szocialista internacionalizmusát követően most előtérbe kerülne a nemzeti érzés. Viszont veszélyes lenne, ha a magyar kormány hagyná, hogy magával ragadja ez a hangulati elem, és ez határozná meg a tetteit, nem pedig az a realitás, amit az európai integráció jelent. Magyarországon és egész Kelet-Európábán – már amennyire egy külső szemlélő megállapíthatja – az a legfőbb feladat, hogy az európai értékeket, az európai módszereket, az alapvető emberi szabadságjogokat erősítsék, mert nagyon nagy a veszélye annak, hogy miközben Európa gazdaságilag visszafordíthatatlanul integrálódik, politikailag ismét nemzeti kultúrákra esik szét.”

Fél évvel később, 1990 novemberében pedig Glatz Ferenc a magyarországi Európai Intézet küldetése kapcsán azt mondta a Népszabadságnak:

Szervezetük “segíti az európai – kiváltképpen a közép-európai – értelmiségiek véleménycseréjét az európai egységesülés jegyében. Néhány kiemelt téma: Magyarország és Európa, migráció Európában, a természeti környezet és az a nemzeti fejlődés, ez egyházak történelmi és mai szerepe, a sztálini rendszer politikai és szellemi természetrajza, állam és nemzeti fejlődés, asszimiláció.”

***

És most térjünk rá a Világosi által lesajnált, a “nemzetközi közvélemény” szerint kidobandó magyar menekültügyi szabályozásra!

A második világháborút követő években egyértelművé vált, hogy a béke továbbra is elérhetetlen álom az emberiség számára. A két hatalmi tömb éppen az első proxy háborúját vívta Koreában, Izrael megszilárdította határait, India kivívta függetlenségét és – felkészülőben volt a gyarmati Afrika. Ebben a helyzetben emberek százezrei kényszerültek elhagyni hazájukat nemzeti önérzetük, faji, politikai és/vagy vallási hovatartozásuk miatt.  

Az ENSZ az 1951-es genfi egyezménnyel igyekezett választ adni a kihívásra. A konvenció célja elsődlegesen az volt, hogy például az egykori brit mandátumterület, Palesztina földjéről a szomszédos országok, Libanon, Jordánia és Egyiptom fennhatósága alatt menedéket kereső, de a mielőbbi visszatérésben reménykedő palesztinok, vagy az Északról Délre menekülő koreai emberek helyzetét rendezze. Őket hívja – miként a köznyelv is – menekülteknek, nem összekeverve helyzetüket azokéval, akik egy új élet igényével érkeztek a hazájuktól távoli országokba, például az ez idő tájt népszerű Argentínába.

Magyarország a kommunista tömb többi országához hasonlóan csak 1989-ben ratifikálta a genfi egyezményt és annak 1967-es kiegészítő jegyzőkönyvét, bár menekülteket, mint a görög polgárháborúban vesztes szocialista felkelőket, egyedi döntés alapján addig is befogadott, hiszen az oltalmat keresők védelmét – elvileg – a sztálinista alkotmány szavatolta. 

Az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet tartalmazott azonban egy nagyon fontos kitételt, ami a konvencióból hiányzott: leszögezte, hogy Hazánk csak Európából fogad be embereket. Erre azért volt szükség, mert a globalizálódó világ és a liberális korszellem hatására felpuhuló nemzetközi joggyakorlat kezdte felülírni a genfi egyezmény alapszabályát, miszerint a bevándorlás nem alapvető emberi jog és a menekülteknek a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban meg kell állniuk, onnan pedig, amint lehet vissza kell térniük otthonaikba. A kormány tehát a visszeélésszerű jogalkalmazás elterjedésétől akarta megóvni az országot. 

(A XX. század utolsó évtizedében egyébként több nyugati állam, Ausztria vagy éppen Francia- és Németország is felismerte a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyeket, s törvényeik szigorításával igyekezet elhárítani azokat, de ez már egy másik történet...) 

*** 

Fentebb utaltunk már rá, hogy az olyan nem-kormányzati szervezetek, mint Glatz Ferenc Európa Intézete vagy az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc által alapított, Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság már a ‘90-es évek elején élénken foglalkozott a migráció és a menekültügy kérdéseivel. Valószínűleg úgy is fogalmazhatnánk, hogy igyekeztek megágyazni egy új, hiperliberális szabályozásnak, ami elől 1994-ben, az alkotmányozó többséggel bíró szocialista-szabaddemokrata kormány felállásával elhárulni látszott minden akadály.

A Világosi által emlegetett “nemzetközi közvélemény” elvárását sem külügyminiszterek és nagykövetek testesítették meg, hanem “civilek”, “jogvédők” és “felvilágosult akadémikusok”. Jól szemlélteti ezt Maryellen Fullerton “Menedékjog vagy hazatérési törvény?” című tanulmánya, ami az Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy SZDSZ-es folyóiratban, a Beszélőben jelent meg 1997 tavaszán.

Fullerton elismert nemzetközi jogász és aktivista, menekültügyi szakértő, akinek európai és amerikai think-thankek kérik ki rendszeresen a tanácsait. A közelmúltban is dolgozott például az Európai Bizottsággal szorosan együttműködő Centre for European Policy Studies-nak egy menekültügyi jelentésen; a munkáját Soros György Open Society European Policy Institute-ja finanszírozta.

Az imént említett cikke Izrael úgynevezett hazatérési törvényével állítja párhuzamba a ‘90-es évek elejének szigorú hazai menekültügyi szabályozását, s élesen bírálja Magyarországot, amiért az 1989 óta nagyobb arányban csak a határon túli magyarokat, például a délszláv háború menekültjeit fogadta be, s nem tárta ki a kapuját mindenki előtt.  

A szerző már a második bekezdésben elárulja, miért tartotta fontosnak megjelentetni bírálatát: “Rebesgetik, hogy az Országgyűlés új menedékjogi törvény elfogadására készül, s a hírek szerint a Belügyminisztériumban már több törvénytervezetet is előkészítettek, ennek ellenére minden homályos és bizonytalan.” Ő tehát csak azt szeretné, hogy a “megfelelő” változat kerüljön elfogadásra. Ennek érdekében hosszasan bizonygatja: egy új liberális szabályozás semmiféle veszélyt nem hordoz magában, mert bár ugyan mindenki számára lehetőséget biztosít a bevándorlásra, de eddig a térség egyetlen országát sem árasztották még el ázsiai vagy afrikai tömegek. Végül pedig azt követeli, hogy az “igazságosság” és az “emberi egyenlőség” jegyében a magyar állam kezelje ugyanúgy a határon túli magyarokat, mint bármilyen külföldit, mert szerinte a nemzettársaink megkülönböztetése a joggal való cinikus visszaélés.

***

Ilyen előzmények után fogadta el az Országgyűlés 1997 végén az új menekültügyi törvényt, amely eltörölte a korábbi területi korlátozást, az ellenőrizetlen és tömeges migráció egyik fontos gátját.

2020.02.17.
  • Az AIDS/HIV fertőzött rabok más fogvatartottaktól való elkülönítését a TASZ kifogásolja
  • Ha egy orvos tudomást szerez a börtönben egy drogos személyről a feljelentési kötelezettségénél fontosabb a titoktartáshoz fűződő kötelezettsége szerintük.
  • A drogozás ellenőrzése csak azoknál ellenőrizhető a börtönökben, akik önként vállalják vagy náluk kábítószer-fogyasztás tünetei észlelhetők.
  • Élésen kritizálta a TASZ azt a bírósági ítéletet, amely eltiltotta szextől azt a férfit, aki AIDS-esként, betegségét elhallgatva fertőzött meg két nőt.

Közel húsz esztendővel ezelőtt történt, hogy Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azután rendelt el belső vizsgálatot, hogy a BV Központi Kórház hat ápolója nem volt hajlandó ellátni egy tüdőbetegséggel bekerült, HIV-pozitív fogva tartottat. Az ápolók az sajtóhírek szerint az ombudsmanhoz fordultak, sérelmezve, hogy a veszélyes fertőzött ellátására akarják kötelezni őket. Időközben mind a hatan betegállományba mentek. A portál a Büntetés Végrehajtás szervezetétől kapott információk alapján rögzítette, hogy a magyar börtönökben 1989 óta összesen 22 HIV-pozitív fertőzött fordult meg. „Számuk változik, egyszerre soha nem érte el a tízet. Jelenleg öt HIV-pozitív személyt tartanak fogva az erre a célra elkülönített körletben, a tököli fiatalkorúak börtönében. Korábban a Szent László Kórházban kezelték a fekvő betegeket, ám a múlt év végétől már a BV kórházába kerültek a HIV-fertőzöttek” – mondta el Kováts Imre akkori igazgató.

A kérdéskörrel egy másik megközelítésben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű Soros-NGO is foglakozott 2003-as kötetben. „A foglalkozásuk révén fertőződés-, illetve továbbfertőzés veszélynek kitett személyek” fejezetcím alatt idézték a – korábban a fogvatartottakat is kezelő – Szent László Kórház AIDS osztályának főorvosát, aki szerint ha „indokolatlan módon megköveteljük az egészségügyben dolgozóktól, hogy rendszeresen bizonyítsák HIV negatív státuszukat, akkor félő, hogy az orvosok, ápolók is csak akkor lesznek hajlandók egy pácienssel foglalkozni, ha éppen friss HIV negatív leletet lobogtat.”

Egy 2005-ös tanulmányukban már azt hangsúlyozták, hogy a „magyarországi HIV pozitív fogvatartottak elhelyezésére szolgáló tököli K-körlet lakóinak jelenleg nincs lehetőségük arra, hogy a többi fogvatartottal érintkezzenek, a börtön közös helyiségeit – étkező, könyvtár, kápolna stb. – látogassák, vagy, hogy a szervezett foglalkozásokon részt vegyenek.” A TASZ ennek megfelelően kiáll a „HIV pozitívokkal szembeni diszkrimináció felszámolása érdekében” és szerintük, ha a „HIV/AIDS-re vonatkozó rendelkezéseket összemossák az egyéb fertőző betegségek esetén alkalmazható szabályokkal, akkor a HIV pozitívoknak indokolatlanul súlyos, alkotmányellenes korlátozásokkal kell számolniuk.”

Az ország egyetlen HIV pozitív és AIDS-es fogvatartottak lakhelyéül szolgáló úgynevezett K körlet a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a található.

Az alkohol és drogfogyasztók sem lóghatnak ki a TASZ-féle jogvédelem védőszárnyai alól. Az elemzésben foglaltak nyomán ezen személyek körében „nem elegendő az egészségügyi törvényre hivatkozás, hanem a bv. törvényben is kifejezetten rendelkezni kell róla, többek között a kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi adatok miatt.” Majd folytatva az érzékenyített gondolatmenetet „Álláspontunk szerint kizárólag azoknál ellenőrizhető az alkohol-, illetve drogfogyasztás, akik vagy önként vállalták az ilyen jellegű terápiás csoportban való részvételt, annak ismeretében, hogy tesztelhetik őket, vagy akiken az alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztás tünetei észlelhetők” – rögzíti a TASZ szakmai anyaga. Ráadásul – fokozva az eddigieket – az NGO szerint, ha egy hivatásos állományban lévő orvos tudomást szerez elítélt betegétől (vagy az előzetes letartóztatottól) arról, hogy korábban drogot fogyasztott, akkor a feljelentési kötelezettség és az orvosi titoktartás kötelezettsége ütközik. A TASZ vastagon szedett álláspontja szerint a feljelentési kötelezettség nem élvezhet elsőbbséget az orvosi titoktartással szemben.

Hasonló szellemiségben fogant egy 2010-es kiadványuk, amely a Börtön és kockázatok, A „vérrel és szexuális úton terjedő fertőzésekhez kapcsolódó kockázati magatartások, kábítószer-használat és a rájuk adott válaszok a magyar büntetés-végrehajtási intézményekben” című kutatás eredményei címmel született. A kiadvány a Connections project az Európai Bizottság 2003-2008-as

Közegészségügyi Programja révén részesült finanszírozásban és az annak alapját képező kutatást a Drogprevenciós Alapítvány munkatársai készítették.

Az irományból kiderül, hogy a „HIV-pozitív fogvatartottakat elkülönítik a többi fogvatartottól egy külön erre létesített intézményben Tökölön”, a „hepatitis C-pozitív interjú alanyok arról számoltak be, hogy amikor elmondták, hogy HCV-pozitívok, akkor elkülönítették őket és indokolatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak velük szemben.”

A TASZ legutóbbi felháborodása a fenti témakörökben azt a bírósági döntést övezte, amely elmarasztal és AIDS-es férfit, mert két nőt szándékosan megfertőzött a betegséggel. Az ítélet alapján K. Zoltán akkor sem szexelhet egészséges nővel, ha előtte szól neki, hogy fertőzött. Sőt, óvszerrel sem közösülhet egészséges partnerrel. Ha mégis megteszi, azonnal börtönbe kell mennie. Bár a bíróság szerint az egészséghez való alapjog erősebb, mint a HIV-vel élőkkel szembeni diszkrimináció tilalma, a TASZ véleménye alapján  ezzel szemben „az alapjogok között nem lehet fontossági rangsort állítani, korlátozásukra csak indokolt esetben, szükséges és arányos mértékben lehet mód.” Szerintük a HIV fertőzés átadása ellen, extrém esetek kivételével – ilyen lehet például a szexuális erőszak vagy az egészségügyben nem megfelelően fertőtlenített eszközök használata -, lehet védekezni. Ugyanezen az állásponton volt a HIV-segítőszolgálatot működtető Háttér Társaság a Melegekért is: ügyvivőjük, Dombos Tamás úgy fogalmazott, "súlyos szakmai hiba" azt feltételezni, hogy a kondom és a gyógyszeres kezelés hatására ne lehetne minimálisra csökkenteni a vírus átadásának kockázatát.

A magyar férfi tettéért 10 hónap letöltendő börtönt kapott két évre felfüggesztve, ezért kíváncsiak lennénk, hogy a Társaság a Szabadságjogokért miként értékelné azt az Egyesült Államokban hozott verdiktet, amely HIV vírus fertőzés, metamphetamin kereskedés és gyermek pornográfia terjesztése miatt 50 évre ítélt el egy 25 éves arkansasi férfit. A fenti cselekmények közül kiemelkedő súllyal esett latba, hogy az elkövető kapcsán bizonyítható volt, hogy hogy a férfi tudatában volt a betegségének, ennek ellenére úgy folytatott szexuális kapcsolatot, hogy erre nem figyelmeztette partnereit és nem is védekezett. Az ügyben eljáró Robin Green bíró a tárgyalás során azt is elmondta, hogy Koch egy páros randevút is megszervezett azért, hogy a fertőzést tovább adja - írta a Fox News.

2020.02.10.

Min ismert, úgy egy hétig nem volt hivatalos eredménye a február 3-i iowai demokrata jelölőgyűlésnek, amely botrány is mutatja, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

Ahogy arról már beszámoltunk, az elektronikus szavazórendszerek megjelenésével a választási ciklusok során olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint a választások eredményéhez komoly befektetéssel bíró egyének vagy csoportok birtokolják vagy ellenőrzik azokat a gépeket, amelyek rögzítik és számolják a szavazatokat - és ezek a pártok arra fogják használni képességeiket, hogy „becsavarják” az általuk ellenőrzött szavazási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmény megfeleljen az általuk preferált személy érdekeinek.

Sajtóhírek szerint a problémát okozó IowaReporter nevű alkalmazás végső soron nem befolyásolja az iowai jelölőgyűlés szavazatainak összegzését, amelyeket papíralapú szavazatokkal és más dokumentumokkal is ellenőriznek. Az alkalmazás kudarca - és ennek a kudarcnak a széles körű figyelme - káoszt teremtett a választás éjszakáján, amelyet spekulációk, összeesküvés-elméletek és politikai küzdelmek követtek. Annak érdekében, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a téves információt, teljesen átláthatóvá kell tenniük ezt az alkalmazást.

Közvetlenül a komplikáció felmerülését követően az alkalmazás háttér-kiszolgálóit és fiókjait irányító Shadow megerősítette, hogy offline állapotba került. [A Shadow Inc. vezérigazgatója, Gerard Niemira] hangsúlyozta, hogy a választópolgárok adatai nem érhetők el az alkalmazásból vagy az általa használt adatbázisokból. Amit közzétettek, egy olyan közömbös alkalmazás, amelyet már nem használnak választásokra, és amely már nem kapcsolódik a háttér-kiszolgálókhoz vagy szolgáltatásokhoz. És itt jutunk el egy érdekes fejleményhez, jelesül, hogy az USA szövetségi nyilvántartások azt mutatják, hogy Soros György az alkalmazás legnagyobb finanszírozója, amelyet az iowai Demokrata Párt használt a múlt hétfői jelölőgyűlésen.

Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Soros adományozott a National Democratic Rediscricting Committee-nak, a Barack Obama volt igazságügyminisztere, Eric Holder vezetésével ellátott csoportnak, amely kapcsolatba hozható az iowai voksolással is.  Soros 2,6 millió dollárt adományozott a Shadow Inc.-nek, amely létrehozta a jelölőgyűlésen használt alkalmazást az iowai Demokrata Párt számára, sőt a sikertelen iowai jelölőgyűlés alkalmazás mögött álló társaság legnagyobb adományozója George Soros ”- írta az egyik Twitter-felhasználó, megosztva egy képet a diagramról.

Megjelentek persze cáfolatok is, amelyek szerint a szövetségi kampánynyilvántartások azt mutatják, hogy a National Democratic Rediscricting Committee 2018-ban 2 millió dollárt adott a PACRONYM számára. A PACRONYM az Acronym liberális csoport által létrehozott politikai akcióbizottság, amely tavaly segítette a Shadow Inc. elindítását és finanszírozását. Közvetlenül tehát Soros nem adott egy fillért sem a PACRONYM-nek, sem a Shadow Inc-nek. Nem ez lenne azonban az első eset, hogy Soros valamit nem közvetlenül befolyásol választási ügyekben.

Ami a National Democratic Rediscricting Committee nevű csoportot illeti,  a szervezet nem állítja, hogy bármelyik elnökjelöltnek kedvezne, de köztudott, hogy a vezetésük inkább a mérsékelt demokratákat favorizálja, szemben Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátorok támogatásával. Nem meglepő továbbá, hogy a jelöltek közül mind Joe Biden volt alelnök, mind Amy Klobuchar szenátor tavaly szerződést kötött a Shadow Inc.-vel.  Biden csak negyedik lett az első államban, ahol tehát egy hete nem hirdettek eredményt…

Hazánkban is megfigyelhető ugyanakkor egy tendencia, amely úgy összegezhető, hogy Soros György hálózatán keresztül folyamatos figyelemmel kíséri a magyarországi választási informatikai rendszert. Az általa támogatott médiumok zászlóshajója már a Soros számára bukásként értékelhető 2018-as országgyűlési választásokat követően elkezdett sündörögni a téma körül, számukra 2018 április 8. után világossá vált, hogy a magyar állam nem képes megszervezni, hogy az összes szavazókörben hozzáértő emberek bonyolítsák le a választást. (A hazánkba telepített NGO-k ezt is bizonyára jobban tudnák…) Az első ezzel foglalkozó írás olyan sommás (komikus) megállapításokat tesz, hogy egy szűk hálózat tartja ellenőrzés alatt a választási informatikai rendszert kiszolgáló cégeket.

Egy évvel később már azt sérelmezi, hogy – kérem figyeljenek – a választási rendszert kiszolgáló cégek közül több is kapcsolatban áll vagy állt a Fradival, a T-Systems például az FTC egyik szponzora. A klub elnöke Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató/korábbi kampányigazgató, akihez a tavalyi választás után két nappal beugrott Orbán, hogy megköszönje a Fradi támogatását. Arról nem írtak, hogy az a kedves olvasó, aki fizetett egy Fradi-bérletért mennyire van benne ebben a titokzatos összefonódásban…

A Soros-blog fenti sületlenségei ugyanakkor nem képesek elfedni azt a tényt, hogy Soros György igenis törekszik arra, hogy a világ több pontján, illetve Magyarországon is különböző eszközökkel befolyást gyakoroljon a választási folyamatokra és az csak a szuverén nemzetállam immunrendszerén és ingerküszöbén, na meg persze a hatékony elhárítási szervezet munkájának színvonalán múlik, hogy ezt mennyire sikeresen tudja megvalósítani.

2020.02.06.

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat milyen eszközökkel készül a 2022-es választásokra, most pedig azt a kérdést járjuk körül, hogy a „magyarországi civilek” milyen módszereket, milyen külföldi eszközöket használnak az államrend megzavarása ellen, illetve miként próbálják befolyásolni a 2022-es választások kimenetelét.

A Soros által pénzelt anarchista, kommunista, sötétzöld és egyéb szervezetek délutáni programjaikon arra keresik a választ, hogy mi igazolja a törvénysértést? – vagy, hogy miként juthat hatalomra a baloldal. Céljaik tiszták, eszközökben nem válogatnak. A „polgári engedetlenség” mögé bújva törvénysértésről okítják híveiket.

Létezik egy, a Soros-hálózat által pénzelt és kultivált „Közélet Iskolája” névre hallgató szervezeti egység, amelynek vezető személyiségei többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann, Fernengel Ágnes, Szabó Diana, Misetics Bálint és Zubek Adrienn Árnika.

A szereplők java a Pikó András, VIII kerületi polgármester csapatában is tevékenykedő társaság, akik szintén a VIII. kerületben lévő Gólya nevű szórakozóhelyen építik a hálózatukat. Ha alaposabban utánajárunk az általuk indított képzéseknek, akkor egy konkrét, a demokratikus normákkal nem törődő politikai narratíva kirajzolódását figyeljük meg, hiszen a képzéseik egymásra épülve jutnak el a végkövetkeztetésre: a fennálló politikai rendszert, akár "polgári engedetlenség" útján is, de meg kell buktatni.

Az általuk indított képzések címei is sokatmondóak:

  1. Ütős, hatásos és közösségi! – Akció- és kampányszervezés - február 22-23.
  2. Felszabadítás pedagógiája - március 6-7, április 3-4, május 8-9
  3. Hogyan legyél kampányfőnök? - március 28-29.
  4. Nemi szerepek és egyenlőtlenségek - április 18-19.
  5. Polgári engedetlenség - május 16-17.
  6. Milyen egy erős mozgalom? képzés a hatalomról - június 6-7.

Udvarhelyi Tessza, és Misetics Bálint is már kipróbált káderek, előbbi Pikó kampányát tolta, utóbbi Bajnai szekerét. A volt miniszterelnökhöz köthető aktivisták voltak azok, akik elfoglalták a Fidesz székházat, vagy éppen a heteken át tartó zavargások főszereplőiként tevékenykedtek. A céljuk az, hogy polgári engedetlenségnek álcázott, valójában a diverzáns módszereiről híres Alinsky eszközeit felhasználva hatalmat szerezzenek, a már bizonyított Soros-tiszteket hatalomhoz juttassák.

2020.02.04.

Az amerikai sajtó értetlenkedve fogadta hétfő este, hogy a Demokrata Párt késlekedik a jelölőgyűlések eredményeinek közzétételével.

Az elektronikus szavazórendszerek megjelenésével a választási ciklusok során olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint a választások eredményéhez komoly befektetéssel járó egyének vagy csoportok birtokolják vagy ellenőrzik azokat a gépeket, amelyek rögzítik és számolják szavazatok - és ezek a pártok arra fogják használni képességeiket, hogy „becsavarják” az általuk ellenőrzött szavazási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmény megfeleljen az általuk preferált személy érdekeinek.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt: az iowai demokrata előválasztási botrány is mutatja, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

Soros György milliárdos üzleti mágnást 2012-ben ilyen információk címkézték meg, és 2016-ban újra megjelent körülötte a választások befolyásának kérdése: a Daily Caller, volt többek között az, ami állította, hogy Sorosnak kiterjedt kapcsolatai vannak a Smartmatic társasággal, aki állítólag a szavazógépek gyártója.

A 2016-os amerikai elnökválasztások kapcsán olyan hírek láttak napvilágot, hogy a milliárdos Soros György tulajdonában egy olyan cég áll, ami 16 államban – köztük floridai és arizonai államokban – használt szavazógépeket gyárt. A Facebookon ezzel kapcsolatban olyan fényképek jelentek meg különféle tájékoztatás céljából, hogy „ha a választási napon, a szavazógépe SmartMatic márka, akkor kérjen papíralapú szavazást… ugyanis a SmartMatic márka gyártója Soros György. A törvény alapján Ön pedig jogosult a papíralapú szavazásra.” A kérdéses szavazógépeket a SmartMatic, egy londoni székhelyű vállalat gyártja, amely világszerte gyárt szavazógépeket.

A milliárdos Sorosról szóló állítás felbukkant több konzervatív weboldalon is. Egy Daily Caller riport szerint „a Smartmatic, egy nagy-britanniai székhelyű szavazattechnológiai cég – szoros kapcsolatokkal Soros Györgyhöz – szavazattechnológiát nyújtott 16 államnak, beleértve olyan csatatérzónákat, mint Arizona, Colorado, Florida, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Virginia”. Az USA-ban több mint 125 ezren írtak alá egy 2016. október 21-én közzétett petíciót – a Fehér Ház honlapján –, amely azt mondta ki: „Mi, a nép kérjük a Kongresszust, hogy sürgősséggel üljön össze, a Soros György tulajdonában lévő szavazógépek eltávolítása céljából 16 államból.

A SmartMatic weboldalán erre való reagálásul közzétettek egy nyilatkozatot, miszerint semmilyen egyesült államokbeli államban nem fogják használni az említett szavazógépeket a 2016. évi választásokon "Sorosnak nincs tulajdonosi részesedése, és a társaságnak nincs kapcsolata egyetlen ország politikai pártjával vagy csoportjaival sem.”

A tény az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján, Soros György valójában nem rendelkezik a kérdéses társasággal. A SmartMatic tulajdonosa Lord Mark Malloch-Brown. Nem titok, hogy elnökük, Lord Malloch-Brown, számos nonprofit testület tagja, amely globális kérdésekkel foglalkozik a szegénység csökkentésétől a konfliktuskezelésig, ideértve a Nyílt Társadalom Alapítvány Globális Igazgatóságát is. Ezt világosan kimondja hivatalos életrajza. Megbízatásai között szerepelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkár-helyettese és a Világgazdasági Fórum volt alelnöke. A brit kabinetben a Külügyminisztérium államminisztereként is szolgált. Soros Györgyhöz pedig az Open Society Alapítványon keresztül kapcsolódik. Egy olyan szervezeten keresztül, ami támogatást nyújt a civil társadalmi szervezeteknek szerte a világon.  A szoros kapcsolat Sorosszal az, hogy a Smartmatic elnök, Lord Mark Malloch-Brown ül a Soros George által alapított hálózat az Open Society Foundation globális testületében.

A SmartMatic a weboldalán tovább közétette, hogy az a hamis nyilatkozat miszerint 16 államban használják a szavazógépeket abból adódik, hogy a cég „technológiai és támogató szolgáltatásokat nyújtott a 16 állam 307 megyéjének választási bizottságai számára”. A felszerelések nagy része azonban úgy tűnik, hogy kapcsolatban áll a szavazók regisztrációjára használt rendszerekkel és az irodákban alkalmazott egyéb technológiákkal, de nem magukat a szavazógépeket nyújtották.

2020.01.29.

A baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat már nagyban készül a 2022-es választási kampányra. A már kiképzett és kipróbált emberek most havonta tartanak képzéseket a tüntetések, a polgári engedetlenségek, illetve a törvénysértő cselekedetek mibenlétéről. A Pikó András által vezetett VIII. kerületből szervezik a 2022-es kampányra készülő csapatokat.

Mi igazolja a törvények megsértését? Mindez milyen előkészületekkel és kockázatokkal jár? Hogyan illeszkedhet a polgári engedetlenség egy hosszú távú kampánystratégiába?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek a Közélet Iskolája névre hallgató, a VIII. kerületben lévő Aurórában tartott képzéseken.

A Közélet Iskolája névre hallgató szervezeti egység öndefiniciója szerint egy olyan oktató központ, ahol társadalmi problémákra keresik a válaszokat, “demokratikus kultúra fejlesztése és a kirekesztett emberek társadalmi részvételének elősegítése” és a „radikális tudás termelése” is a céljaik között van. 2014-ben alapították, többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann és Szabó Diana. Székhelyükként a már említett Auróra szolgál, ott tartják a képzéseket, a felkészüléseket is, illetve ez a kocsma a szellemi centruma Pikó András polgármester politikai krédójának, illetve mozgalmának is.

A felkészüléseket Udvarhelyi Tessza irányítja, akit már többször bemutattunk az olvasóknak, szakmáját tekintve kulturális antropológus és környezetpszichológus, Pikó András kampányfőnöke volt az októberi önkormányzati választáson.  Udvarhelyihez köthető a nagy vihart keltett személyes adatokkal való visszaélés gyanúja és az emiatt indított nyomozás, amelyet azóta megszüntettek; nem volt elegendő bizonyíték.

A Közélet Iskolájában zajló kampányfelkészüléseket Udvarhelyi Tesszán túl még Fernengel Ágnes koordinálja, aki korábban HaHa aktivista volt, egy 2013-as nyilatkozatában már arról beszél, hogy „... bementünk - Az Emberi Erőforrások Minisztériumába - , és azt mondtuk, hogy a vezetőket, az államtitkárokat kirúgjuk, és megkérjük a munkatársakat arra, hogy alapítsák meg velünk együtt az új Emberi Erőforrások Minisztériumát.”

A HaHa-s múltú politikusok egyre többször bukkannak fel a baloldalon, legutóbb Barabás Richárdból lett Újbudán alpolgármester.

A Közélet Iskolájában zajló, a kampányszervezést körüljáró előadások másik két meghívottja Misetics Bálint: szociálpolitikus, aktivista, A Város Mindenkié csoport alapító tagja. Számos polgári engedetlenségi akció szervezője, a téma gyakorlott képzője, és Zubek Adrienn Árnika: aki jelenleg a Polgár Alapítvány munkatársa, „ahol alulról szerveződő roma közösségek érdekérvényesítő tevékenységét segíti.”

A szervezet tagja egyébként Pikó András is. Misetics Bálint Karácsony Gergely főpolgármester kérésére A Város Mindenkiért csoport tagjaként pedig hajléktalanügyben fogja segíteni a fővárost.

A mi igazolja a törvények megsértését? – felütéssel meghirdetett 2 napos konferenciára olyan résztvevőket várnak, akik részt vettek valamilyen érdekérvényesítő munkában (valamelyik baloldali önkormányzatban dolgoznak), és szeretnének még hatékonyabban fellépni „a jogsértések és igazságtalanságok ellen.”

A májusi konferenciát megelőzi egy februári összejövetel, amely a kampányszervezésről szól, illetve egy márciusi képzés, amely arra keresi a választ, hogy miként lehet valaki jó kampányfőnök.

Az „akció- és kampányszervezés” című képzés abban segíti a részvevőket, hogy megtudják, milyen egy jó:

- sajtótájékoztató,

- flashmob,

- performasz,

- tüntetés.

Ez a felkészítő is olyanoknak szól, akik érdeklődnek a társadalmi igazságosságért, a valódi demokráciáért, a környezet védelméért, a helyi lakosok vagy munkavállalók jogaiért vagy bármely kisebbségi csoport érdekeiért dolgoznak. Előnyben részesülnek azok, akik maguk is valamelyik hátrányos helyzetű csoport tagjai.”

Ezt a képzést is Pikó András kampányfőnöke, Udvarhelyi Tessza és Homoki Andrea tartja. Homoki korábban történelmiideológiai kérdésekben is exkuzálta magát. Az Eleven Emlékmű- az én történelmem önkéntes aktivistájaként tiltakozott a székesfehérvári Hóman Bálint szobor ellen. Érdekesség, hogy Hóman Bálint szobra ügyében még maga a korábbi amerikai elnök is megszólalt, tehát igazolódnak azok a felvetések, amelyek szerint az itthoni Soros-hálózat erős amerikai segítséget is remélhet.  

A márciusi eseményükön már sokkal konkrétabb politikai képzést tartanak, hiszen itt azt a kérdést feszegetik, hogy kiből, miként lehet jó kampányfőnök. Elsősorban azoknak szervezik, akiket érdekel, „hogy is kell egy sikeres és erős alulról szerveződő kampányt koordinálni.”

„Ha a civil csoportoddal tervezed, hogy indulnátok a választásokon először vagy újra, esetleg az országgyűlési választásokon szeretnél alulról jövő kampány szervezni, itt a lehetőség!” – írják, nem titkolt szándékkal a szervezők.

A fenti képzések leiratait, programjait olvasva teljesen érthetetlen, hogy egy civilként öndefiniált szervezet miért tart ennyi politikai jellegű képzést hacsak nem azért, mert aktív politikai kampányba akar kezdeni.

Hacsaknem a 2022-es választásra készülnek...

2020.01.27.

Nyilvánvalóan a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és személyek minél igényesebb és mélyebb bemutatására törekszünk blogunkon, de időbeli korlátok miatt nem tudunk mindre kitérni. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy egyes „kulcsszereplőkről” lerántsuk a civilség „leplét”. Mostani cikkünk alanya pedig dr. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. A „műhely” nem vádolható éppen függetlenséggel, a partnerei között a fő támogató helyén a Nyílt Társadalom Alapítvány szerepel, együttműködő partnereik között pedig megtalálhatjuk az Átlátszót (ahol személyi összefonódás is van), a CEU-t, a TASZ-t, és az EKINT-et is. Utóbbi nem meglepő, hiszen Polyákot Majtényi embereként emlegették már 10 évvel ezelőtt is.

Polyák egyetemi ember, a Pécsi Tudományegyetem Társadalom- és Médiatudományi Intézetén belül a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán az Infokommunikációs Tanszék adjunktusa. Médiakutatóként annyira független, hogy 2011 óta az Átlátszó oldalt üzemeltető átlátszó.hu kft. felügyelőbizottsági tagja. Polyák a Fundamentum folyóirat szerkesztője is, amely az elmúlt hetekben jelentette be, hogy nem tudósítanak tovább az Alkotmánybíróság döntéseiről, mert „a továbbiakban nem legitimálhatjuk az AB munkáját azzal, hogy úgy teszünk, mintha az ismertetett határozatok egy független testület szakmai alapon meghozott döntései lennének”. Érdekes, ilyenkor nem szólal meg a vészcsengő a hazai liberális álcivil jogvédőknél, hogy veszélyben a bírói függetlenség, mert kritizálták a döntéshozatalt...

Polyák a 2017 decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként nem meglepő módon a magyar kormány ellen foglalt állást. A médiajogászt tíz évvel ezelőtt balliberális körök még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára is esélyesnek tartották, a két nagy országos kereskedelmi rádiófrekvencia körüli botrány ürügyén (2009. október végén) kényelmesen lemondott Majtényi László helyére.

Decemberben Polyák nyílt vitára invitálta – az egyébként az egyetemen kollégájaként oktató – dr. Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az fel merte hívni a figyelmet arra, hogy Polyák tanszékén napokon keresztül tartott érzékenyítő tréninget középiskolás diákoknak az Emberség Erejével Alapítvány. A Nyirati András vezette alapítványt jelentős összeggel, félmillió dollárral támogatta Soros György, a szervezet honlapján a „partnerek”, illetve a „barátok” fül alatt pedig többek között olyan szervezetek nevei sorakoznak, mint például az Amnesty International Magyarország, a Labrisz Leszbikus Egyesület (velük 2013 és 2015 között együttműködési megállapodást is kötöttek), de ott szerepel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a feminista Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) is. Nem újdonság, hogy Sorosék már gyermekkortól, fiatalkortól kezdve manipulálni akarnak, ennek érdekében pedig beszivárognak az iskolákba.

És hogy miért érzi magát ennyire nyeregben jelenleg Polyák Gábor, hogy rögtön nyílt vitát akar Hoppállal? Nos azért, mert az októberi önkormányzati választás óta az ellenzéki médiában haknizik a médiaszakértő-jogász, például a Népszavában magyarázta el, hogyan lehet kitekerni a munkajogi szabályokat (melyeknek célja alapvetően a munkavállaló védelme egy alá-fölérendeltségi viszonyban), hogy rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül el lehessen bocsátani az önkormányzati lapoktól, tévéktől az előző vezetés alatt ott dolgozókat. „Egy önkormányzati lap vagy tévé tulajdonképpen közpénzből működik és közfeladatot lát el, ezért a szerkesztőség nem folytathat pártpropagandát. Ha mégis ezt tette, akkor az elkövetett jogsértés felelősei akár rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül elbocsáthatók.” – mondta Polyák. De vajon komolyan is gondolta? Persze, hogy nem! Nyilatkozatát már úgy folytatta, hogy: „Nem szabad azt elvárni, hogy az ellenzéki városok sajtója ne politizáljon. A politika a közélet fontos része, a politikai vitáknak helye van az önkormányzati médiában, de oly módon, hogy valamennyi oldal szabadon fejthesse ki véleményét.”

Akadt az újonnan megválasztott polgármesterek között, akinek megtetszhetett Polyák Gábor nagyszerű eszmefuttatása: a cikk megjelenése után pár nappal Józsefváros polgármestere Pikó András megbízta a szakértő által vezetett Mérték Médiaelemző Műhelyt, hogy legyen az önkormányzati lap „médiaombudsmanja” – jelentsen ez bármit is. Hiába ígérte meg Pikó, hogy teret enged majd a kerületben ellenzékbe szorult kormánypárti képviselőknek is a Józsefváros Újságban, nem sikerült betartania: már az első lapszámban túltolta az öntömjénezést, még az Index szerint is.

Végezetül legyen világos mindenki számára, hogyan vélekedik egy függetlenobjektív médiaszakértő a jobboldali sajtómunkásokról:

„A kormánypropaganda működtetői nem újságírók, nem a valóság feltárása és nem a társadalom egészének szolgálata a céljuk.”

Mert az Index, 24.hu, HVG és 444 aranytollú újságírói nem egy ügyet képviselnek mind, dehogy...

Ezeket a cikkeket olvastad már?