2018.09.19.

A magyarországi székhelyű Magyar Helsinki Bizottság egy 1989-ben alapított egyesület. Hivatásszerű jogvédelemmel 1994–95 fordulója óta foglalkozik. A Helsinki bevándorlást segítő tevékenységeket is folytatott az évek során, projektjei között a bevándorlást segítő tevékenységnek minősíthető a migráció és menekültáramlás közigazgatási előmozdítását segítő oktatásszervezés is, és a törvény alapján mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti. Ebbe a körbe beletartozik a közigazgatás egyes szereplőinek képzése, „érzékenyítése” vagy bizonyos mértékig a gyakorlati szakemberek gyűlölet-bűncselekmények (pl. rasszizmus) elleni kapacitásfejlesztése is.

Egyes képzések gyakorlati jellegükből adódóan kifejezetten promotív szemléletűek, ami azt jelenti, hogy a bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrtisztek, határőrök és más, képezni kívánt szakemberek valójában egy serkentő, befolyásoló, ideológiai értelemben is megmozgató kommunikációs tréningben részesülnek a menekült- és migránsbarát jogvédők részéről. Miután az igazságszolgáltatás közhatalmi tevékenység, az egyes jogviták megítélésekor pl. a bíráknak független módon és semmilyen irányú elfogultságot nem mutatva kell döntéseket hozniuk; ez az elv része az alapjognak, az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is rögzíti.

A 2014-ig végzett határmegfigyelő programon túl, az elmúlt években a Magyar Helsinki Bizottság migrációt és menekülteket valamilyen formában segítő programjai a következők:

Emberi Jogi Tanácsadó Program (írásban lehet hozzájuk fordulni, panaszlevélben, a fogva tartással és rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszok esetén, valamint menekültügyek és idegenrendészeti ügyek esetén)

Antidiszkriminációs tréningek (NGO-k munkatársainak és szakszervezeti tisztségviselőknek, emellett az elmúlt évek során huszonöt nagyvállalat humán erőforrás szakemberei is részesültek képzésben)

„Hozzáférés a védelemhez” – határőrök emberi jogi képzése (2015-ig), az Olasz Menekülttanács (CIR) koordinálásával szervezett projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság felmérte a projektben résztvevő országokban a határrendészet számára elérhető emberi jogi képzéseket

„Alapvető jogok a gyakorlatban: európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára” (a Görög Menekülttanács partnereként a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2018 között modulok fejlesztésével vett részt ebben a projektben, három témában: fogva tartás, menekültügyi eljárás, gyűlölet-bűncselekmények)

Érzékenyítő képzés a Magyar Igazságügyi Akadémián (2015), a jelenlévő bírák számára ismertetve az antidiszkriminációs jog társadalmi hatásait, illetve az ezzel kapcsolatos európai példákat

„Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése gyakorlatorientált képzéssel a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében” c. projekt (2015–16) – a Themistokles and Dimitris Tsatsos Foundation – Centre for European Constitutional Law (CECL) koordinációja alatt, az EU által támogatott képzés görög, magyar és olasz bírák, ügyészek, ügyvédek és rendőrtisztek számára (Magyarországon hat ilyen képzést szerveztek: Budapesten ügyvédeket, bírákat, ügyészeket, Miskolcon és Szegeden rendőröket képeztek)

→ pl. a rendőrképzésben 43-an vettek részt, akiknek a nyomozati cselekmények fenti szemléletű megtervezését, a dokumentálás módját, az indítékra utaló indikátoroknak a vádemelési indítványban és vádiratban elvárható módon való feltüntetését, az ügyészség, illetve bíróság bizonyítási munkájának segítését magyarázták el

Folyamatos uszító sajtójelenlét

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta nyilatkozta azt a Klubrádióban, hogy nem igaz „az a kormányzati érvelés, hogy az áthelyezési mechanizmus csak szeptember 26-áig van érvényben.” Nos mivel az érintett, az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozat 13. cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a határozatot szeptember 26-ig kell alkalmazni, nehéz elfogadni a Helsinki elnökének ettől eltérő jogértelmezését.

A Magyar helsinki Bizottság másik szimbolikus alakja, Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő még ennél is hajmeresztőbb dolgot produkált az ATV egyik műsorában.  A bírónő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésének körülményeiről kívánt egy zavaros kiselőadást tartani, de ezzel addig jutott, hogy a vonatkozó jogszabályi háttré elején megakadt és azt ecsetelte, hogy a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt eléri.

Nehéz megítélni, hogy a helsinkis bírónőnk ostoba vagy szándékosan hazudik, hiszen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el, a válsághelyzet elrendelhető. Erről azonban a műsorban egy szó sem esett.

 „Idegenellenesség” elleni és migráció melletti kampányok, akciók a médianyilvánosságban – pl. a Helsinki üres borítékokkal való tiltakozása a kormány migrációval kapcsolatos nemzeti konzultációi ellen;

– a honlapjukon tájékoztató táblácskák elhelyezése a menekültügyi tényekről („A kormány tíz rögeszméje”);

– Somogyvári Zoltán jogi főmunkatárs „Civilizáció roadshow” c. országjáró előadássorozata 2017 őszén a migráció pozitívumairól („Migration is not a crime” és hasonló jelszavakkal);

– Léderer András menekültügyi programmunkatárs, az egykori SZDSZ Új Generáció ifjúsági szervezet elnökének szolidaritási médiaakciója a Stop Soros törvénycsomag ellen;

– Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök pro és kontra jellegű (kormányellenes, migráció melletti) médiaszereplései, kampányüzenetei stb.

A fentiek ellenére a társelnök hárít

A hosszú lista ellenére Kádár András Kristóf úgy tűnik szeret füllenteni, most a Hírtv-ben előadott delirálását itt lassítva is láthatjuk, hogy mindenki jól értse.

2018.09.18.

Ha a magyar embereken múlna, még a rezsit se biztos, hogy ki tudná fizetni egyik-másik, a Soros-hálózathoz tartozó, vagy a hálózattal szoros kapcsolatban álló “civil szervezet” - derült ki a NAV beszámolójából. Az adóhatóság néhány napja tett közzé egy listát a különböző egyesületek, alapítványok támogatottságáról. E szerint például a Sargentini-jelentésben, mint forrás meghivatkozott Transvanilla Transznemű Egyesület számára mindössze 35-en ajánlották fel adójuk 1 %-át, összesen 0,14 millió forintot. A harcos feministák Patent nevű alakulata is hasonlóan mély társadalmi beágyazottsággal, 41 fős támogatói körrel rendelkezik. A legszánalmasabb viszont a zárt ajtós polgári engedetlenségi képzéséről elhíresült Civil Kollégium Alapítvány a maga 17 fős táborával. Csak az összehasonlítás kedvéért: a három szervezet együttes támogatottsága alig haladja meg a monarchiás bélyeggel ellátott téglák rajongóiét (86 fő).

Figyelemre méltó továbbá, hogy a Menedék - Migránsokat Segítő Alapítvány is mindössze 1,3 millió forintot tudott összekalapozni 199 adófizetőtől. A Háttér Társaság 292-től 1,7 milliót, az Amnesty International 281 főtől 1,8 milliót - ezek se sokáig működnének tehát, ha Soros György vagy más, a magyar törvényhozást befolyásolni igyekvő külföldi személyek és szervezetek nem nyúlnának mélyen a zsebükbe. De bizonyára a Helsinki Bizottság bűnözők jogaiért küzdő és migránsokat simogató, jelentéseikkel a magyar államot lejáratni igyekvő aktivistái és a NaNe egyebek közt abortuszliberalizációt pártoló feministái sem sokáig élvezhetnék belvárosi irodáik kényelmét, ha a Nyílt Társadalom Alapítványok pénze helyett abból az 5,5 illetve 4,5 milliós összegből kéne fizetniük a bérleti díjat, amit 7-800 magyarországi adófizető ajánlott fel nekik.

Jelentősebb bázissal egyedül a Társaság a Szabadságjogokért rendelkezik: ők 2909 főtől 20,4 milliót kaptak összesen. Ez is töredéke azonban annak, amit például magyar állatvédők szoktak kapni. Azaz, a magyar emberek kutyába se veszik Soros zsoldosait és elvtársaikat. Csak hát – amint azt a Sargentini-jelentés elfogadását megelőző viták megmutatták - ez a tény csöppet sem zavarja a brüsszeli bürokratákat, meg a “szabad sajtót”, amikor rájuk hivatkozva mocskolják Magyarországot.

2018.09.18.

Az elmúlt napokban mindenhol a Sargentini-jelentés elfogadásáról írnak. Amint az ismeretes, a Nyílt Társadalom Alapítványnak van egy listája azokról a megbízható szövetségeseikről, akik az Európai Parlament tagjai, így nem érhetett senkit nagyobb meglepetésként a szavazás végeredménye, Soros emberei megszavazták a Magyarországot elmarasztaló határozatot.

Azonban nem az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen intézménye, ahol a spekuláns zsoldosai megvetették a lábukat: a Transparency International szervezetnek kifejezetten lobbi-tevékenység végzésére van irodája Brüsszelben 2008 óta, ezt a honlapjukon nyíltan vállalják is. A tájékoztatásuk szerint 2015. február 17. óta tartják számon a találkozóikat, ezek szerint kicsit több mint két és fél év alatt 718 alkalommal egyeztettek brüsszeli intézmények vezetőivel, tagállamok képviseleteivel és különböző politikusokkal. Az EU-s iroda tanácsadói között van a magyar Bátory Ágnes, aki a CEU professzora

Nem csak egy Soros szervezetnek van irodája Brüsszelben, több fronton támadnak a spekuláns zsoldosai. Az Amnesty International brüsszeli irodája honlapjának nyitóoldalán egyből két, Magyarországgal foglalkozó cikk van, természetesen mindkettő a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos és kérleli az európai parlamenti képviselőket, hogy szabadítsák fel Magyarországot, ahol az áprilisi választásokkal még inkább megszűnt a demokrácia… Anno a kommunisták is a Szovjetunióhoz fordultak „segítségért”, de hát van, ami nem változik.

Külön felhívást is intéztek a képviselőkhöz, hogy szavazzanak igennel:

Az Amnesty International brüsszeli kitelepültsége a honlap tájékoztatása szerint mind az Európa Tanáccsal (nem azonos az Európai Unió Tanácsával), mind az uniós intézményekkel szoros kapcsolatot ápol és az emberi jogokért lobbizik, ezek közül is kiemelten a menekültjogért. Sőt! Minden évben kétszer, amikor az uniós elnökséget más ország kapja meg, külön listát készítenek neki arról, hogy milyen módon lehetne lépni egyet előre az emberi jogi fundamentalizmus útján. Emellett az Európai Emberi Jogi Bíróság megreformálásán dolgoznak a sorosista lobbisták, ami annak a veszélyét rejti magában, hogy a jövőben még több liberális, migránspárti döntés születhet a bíróságon, amely döntések kötelező erővel bírnak a részes államok, így Magyarország tekintetében is.

Az Open Society European Policy Institute egy kutatóintézet, aminek szintén van irodája Brüsszelben és saját bevallásuk szerint is az európai uniós döntéshozatal és törvényhozás befolyásolásán dolgoznak, hogy azok a nyílt társadalom eszmerendszerét elfogadják és reklámozzák is. Nem titkolt céljuk, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványt szorosan összefűzzék az uniós intézményekkel és hogy az ott dolgozókkal együttműködve napirenden tartsák a nyílt társadalommal kapcsolatos kérdéseket. A Twitter oldaluk természetesen tele van a Sargentini-jelentés elfogadását üdvözlő posztokkal.

Ez a felsorolás nem teljes, de szerettük volna szemléltetni, hogy milyen szorgos kis hangyaboly dolgozik Sorosnak azon, hogy az EU-s politikusok úgy táncoljanak, ahogy ő zenél. A pénznek nincs szaga, abból pedig van bőven, hogy a lobbisták meg tudják győzni a politikusokat az igazukról.

Nem kell tehát csodálkoznunk azon, hogy hazánkat és Lengyelországot folyamatosan pellengérre állítják, hiszen komoly erők dolgoznak ellenünk. Szerencsére pár hónap múlva eljön az európai parlamenti választások ideje, ami remélhetőleg arculatváltást hozhat majd a brüsszeli intézményekben is és kisöpri a Soros köpönyegéből előbújt bürokratákat a lobbistákkal együtt.

2018.09.14.

Úgy tűnik, a magyar után a lengyel kormány tekintélyének aláásásához is kész asszisztálni az Országos Bírói Tanács (OBT), amely múlt heti döntésével kritikus pillanatban csatlakozott Brüsszel Varsó-ellenes tengelyéhez. A testület a Kúria egyik termében, zárt ajtók mögött vitatta meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) kezdeményezését, s információink szerint többségi határozatával, 6:4 arányban a támogatásáról biztosította a Lengyel Bírói Tanács (KRS) ENCJ-tagságának felfüggesztésére irányuló előterjesztést.

Brüsszel Lengyelországot Hazánkhoz hasonlóan komoly nyomás alatt tartja, amiért kormánya szuverenista politikát folytat, s intézményeit meg akarja védeni a külföldi befolyástól, s a nemzeti identitását veszélyeztető erőktől.

Az Európai Parlament (EP) 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és az ún. 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte a jogállamiság súlyos sérelmének megelőzésére hivatkozva.

Decemberben aztán az Európai Bizottság foglalt állást úgy, hogy Varsó megfékezéséhez az “uniós atombomba” bevetésére lehet szükség. Az EP pedig februári plenáris ülésen elfogadta a Bizottság javaslatát - a bombázó a magasba emelkedett.
Ismert, hogy a Magyarországot is fenyegető 7-es cikk szerinti eljárás végén a célkeresztbe került tagállamot kizárhatják az uniós döntéshozásból, magyarán megfoszthatják azon jogától, hogy beleszóljon az őt (is) érintő érintő közösségi ügyekbe. Ám ezt csak az Európai Unió Tanácsa rendelheti el.

A Tanács júniusban hallgatta meg először a lengyel kormány képviselőit. A következő tárgyalás ősszel esedékes.

Az ENCJ a Reuters beszámolója szerint szeptember 17-én készül felfüggeszteni a Lengyel Bírói Tanács tagságát azzal az indokkal, hogy Lengyelországban megszűnt az igazságszolgáltatás függetlensége. A döntést megelőző vitában az OBT támogatása lehet az adu, hiszen azt csak egyféleképpen lehet magyarázni: úgy, hogy a lengyeleket még a legközelebbi szövetségesük is elítélte, szóba sem jöhet tehát más, mint a KRS felfüggesztése.

Ez a határozat pedig - mivel az ENCJ de facto tanácsadó szerepet tölt be az unió vezető testületei mellett – súlyos, talán jóvátehetetlen károkat okozhat Varsó Brüsszellel szembeni védelmének.

2018.09.03.

Kívülről, egy állami szervtől érkezett az a közigazgatási bíró, aki a Helsinki Bizottság sirámaival egyetértve az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult a Stop Soros törvénycsomag egyik eleme miatt. Szabó Gabriella mindössze két hónapja bíró. A személye nem csak azért érdekes, mert komoly szerepe lehet abban, ha rés keletkezik a Magyarországot és Európát egyaránt védő jogi határzáron. Hanem azért is, mert ő az élő bizonyíték arra, mekkora hazugság volt, amit évek óta hajtogatnak a "jogvédők" és a balliberális megmondóemberek: nevezetesen, hogy a közigazgatási bíróságokra kívülről érkezettek a Fidesz pártkáderei. A helyzet most inkább így fest: a közigazgatás rengetegében eddig meghúzódó migránspárti és brüsszelita jogászok akarják kihasználni a helyzetet arra, hogy beszivárogjanak a bíróságokra. S amint ez sikerül nekik, megkezdik a belső aknamunkát, amit meg is tehetnek, hiszen, mint tette azt Szabó Gabriella, az Alkotmánybíróságot megkerülve az Unióhoz fordulhatnak, ha szerintük valami sérti a brüsszeli irányelveket…

Ami a konkrét ügyet érinti, a Magyar Narancs számolt be róla ma, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája augusztus 21- én a Helsinki Bizottság pártjára állt. A hvg összefoglalója szerint a „civil” szervezet kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a Stop Soros szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába.

A döntést a Helsinki közigazgatási perben támadta meg, Szabó Gabriella bíró pedig egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz.

A helsinkis ügyvédek egyelőre arról számolnak be, hogy a szíriai kurd kérelmező ügye után a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén. Ha az EUB azt állapítja meg, hogy a magyar jogszabály ellentétes az EU-direktívával, az a törvényt még nem semmisíti meg, de a magyar bíróságok várhatóan arra utasítják majd a BMH-t, hogy ne alkalmazzák az újonnan bevezetett elfogadhatatlansági okot – tette hozzá a HVG.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a Helsinki és Szabó Gabriella ténykedésének eredményeképpen az uniós bíróság a magyar törvényhozást kikerülésével akadályozhatja meg, hogy az illegális bevándorlókat kitoloncolják Szerbiába.

2018.08.29.

Az Országos Bírói Tanács titkai 3. rész


Az Amnesty International munkatársai, Balassa Szilvia, Kende Judit és Selymes Orsolya “Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció” címmel tartottak előadást a Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) - írta 2013-ban az exnépszabis Sereg András egy Jogi Fórumon megjelent cikkében. Az elmúlt napokban megírtuk, hogy abban az időben Vadász Viktor vezette az intézményt, s mint azt a bíróság.hu oldalon hirdeti magáról, nem csak igazgatási feladatokat látott el, hanem ő “szervezte a bírók és igazságügyi dolgozók képzését” is.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) rendszerkritikus tagjának tehát szerepe lehetett abban, hogy a PC és a multikulti harcos amazonjai betehették a lábukat az akadémiára. Persze, a bírók nyilvánvalóan sok hasznos dolgot tanulhattak Kende Judittól, aki néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó a doktori avatásán esküt tenni Magyarország Alaptörvényére, és ezért nem vehette át a diplomáját.

A lépését azzal indokolta, hogy az eskü valamiféle lojalitást feltételez. És hát ugye mi is lehetne borzasztóbb az ő köreiben, mint kifejezni a Hazánk iránti lojalitásunkat... Tegyük hozzá, Kende nem maradt papír nélkül, köszönhetően a Társaság a Szabadságjogokért hathatós közbelépésének.

Ami Balassa Szilviát illeti, ő amolyan kisebbség- és “kirekesztéskutató”, aki Soros György Central European University-jének (CEU) mesterkurzusán vált a magyarok lelke mélyén szunnyadó rasszizmus szakértőjévé.

Selymes Orsolya ugyancsak a magyar népléleknek nagy ismerője. Egy a Borsod Online-on megjelent cikk szerint hároméves kutatómunka árán jutott el arra a felismerésre, miszerint a magyarok a történelem során átélt “rengeteg negatív jelenség” miatt pesszimisták... A Nyitott Akadémia honlapján pedig azt írják róla, hogy “Az általa kidolgozott módszer segítségével egy nyolcórás tréninget követően örökre búcsút lehet inteni a dohányzásnak.”

A csoda terapeuta után júliusra egy olyan előadót sikerült meghívni menekültügyi témában, aki a Soros Alapítvány kuratóriumának, a Helsinki Bizottság tanácsadótestületének, valamint a Menedék Migránsokat Segítő Alapítványnak a tagja. Sőt, az utóbbinak alelnöke! Nagy Boldizsárról van szó, aki amúgy a CEU professzora, és a 2013-2014-ban Darák Péter Kúriájának tanácsadója is volt, nagyjából tehát abban az időben.

Hogy a MIA mennyiben szól bele a vidéki képzések, nem tudni. De a fentiek alapján nem lennénk meglepődve, ha épp Vadász Viktor ajánlotta volna a Debreceni Törvényszék figyelmébe Gyulai Mártont és Varjú Márton. Ők 2014 szeptemberében adtak elő a bíróknak a menekültügyi eljárásokról. Gyulai a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője és az Európai Hontalanügyi Hálózat elnöke. Az MTA Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársaként bemutatkozó Varjú Márton pedig “civilben” a Soros egyetemnek dolgozott.

Debrecenbe egyébként Iván Júlia is elkísérte őket. Iván a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaként “a kísérő nélküli kiskorúak és az életkormeghatározás nemzetközi menekültügyi gyakorlatát vázolta fel” az eseményről szóló beszámoló szerint.

Visszatérve a MIA-ra, mint előző cikkünkben megírtuk, Vadász 2014 végén lemondott az igazgatói posztjáról. Több mint valószínű azonban, hogy még ő készítette elő a később hírhedté vált 2015-ös érzékenyítő képzést. Ezt március 30-án tartották olyan közreműködőkkel, mint az előbb bemutatott Gyulai Gábor vagy Stummer Vera (Patent Egyesület) és Dombos Tamás (Háttér Társaság). Az egyetemi “elitet” akkor Kiss Valéria, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyik tanársegédje képviselte, akiről némi keresgélés után kiderült, hogy az Eötvös József Közpolitikai Intézethez is kötődik, és egyike volt azoknak, akik a “Kiállunk a CEU mellett!” kampányban nyíltan neki mentek a kormánynak.

Bár listánk jó eséllyel nem teljes, a fenti esetek jól mutatják, hogy Vadász Viktor vezetősége alatt Soros elvtársai, a főállású rettegők és migránssimogatók, genderőrültek és “homolobbisták” egymásnak adták a kilincset a Magyar Igazságügyi Akadémián.

2018.08.23.

Az Országos Bírói Tanács titkai 2. rész


Előző bejegyzésünkben az Országos Bírói Tanács (OBT) néhány hete leköszönt soros elnökének, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető Hilbert Editnek a viselt dolgairól írtunk. Arról konkrétan, hogy egy belső vizsgálat szerint indokolatlanul húzta az időt egy sor általa tárgyalt büntetőügyben - előfordult nála, hogy két év telt el az ügyérkezés és az első tárgyalási nap között - és ezt kizárólag azért nem lehet számonkérni rajta, mert az OBT-s tagságából fakadóan mentelmijog illeti meg, s ezt természetesen “mozgalmár társai” pedig, bár megtehetnék, nem vonják meg tőle.

Legutóbbi írásunk megjelenése után kaptunk egy megkeresést a Magyar Igazságügyi Akadémia egyik volt alkalmazottjától, aki jelezte, Hilbert mellett van még legalább egy “rovott múltú” tagja a renitens OBT-nek, méghozzá Vadász Viktor.

Dr. Vadász Viktor, kép forrása: Magyar Idők

Vadász az áprilisi országgyűlési választás után lett aktív tagja a twitterezők társaságának. Velős angol nyelvű - hogy a Magyarország lejáratásához folyamatosan muníciót kereső nyugati sajtó és liberális megmondóemberek is megértsék - üzeneteiben és megosztásaiban nagyjából a kormány és az Országos Bírósági Hivatal sározásától az unió ajnározásig terjedő íven mozog.

Ez persze nem túl meglepő, ha abból indulunk ki, hogy virtuális kapcsolati hálójának épp úgy része a sorosista és brüsszeli propagandát toló Politico “újságírója”, Bayer Lili, akárcsak a tőzsdesepkuláns által évről-évre óriási összegekkel kitömött Helsinki Bizottság vezetője, Pardavi Márta és az SZDSZ ifjúsági szervezetének egykori elnökéből a migránsjogvédővé előlépett Léderer András.

De Vadász Viktor most nem ezért érdekes - noha nehéz szó nélkül hagyni, ha egy aktív bíró ennyire látványosan húz valamelyik oldalra, és szinte már nyíltan politizál. Nem. Forrásunk egészen mást említett meg vele kapcsolatban. Mint felidézte, Vadász 2013-tól 2014 végégi a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) igazgatója volt, s távozása nem volt teljesen önkéntes. Az történt ugyanis, hogy a MIA bérbe adott egy teniszpályát, amit aztán a belpesti jogász elit kezdett látogatni.

Vadász - ki tudja miért, talán csak azért, hogy a befolyásos vendégek kedvében járjon, talán másért, vagy másért is - a szerződés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megengedte, hogy a vendégek az akadémia parkolóját használják, amivel lényegében kárt okozott a MIA-nak és az Országos Bírósági Hivatalnak. A történtek miatt informátorunk szerint írásbeli figyelmeztetést kapott, s ez összefügg azzal, hogy a 2015-ös évet már nem az akadémia élén kezdte meg.

Bagatell ügy, mondhatnák erre, de mégsem lényegtelen, hiszen ennek a történetnek mégis csak egy bíró a főszereplője, aki nem tart vagy nem tartat be egy szerződést, hogy ezzel valakinek vagy valakiknek a kedvére tegyen...

Akad azonban - ezt már a forrásunktól függetlenül tesszük hozzá - még valami Vadász Viktor esetében, amire érdemes odafigyelni! A bíróság honlapján azt olvashatjuk róla, hogy a MIA igazgatójaként ő szervezte a bírók képzését. Hogy milyen képzéséket, és milyen “fellépőkkel”? - írásunk következő részéből kiderül. 

2018.08.21.

Az Országos Bírói Tanács titkai


A Tűzfalcsoport informátorai szerint tanácselnökként botrányos lassúsággal dolgozik Hilbert Edit, aki azzal vált ország-világ előtt ismertté (és tegyük hozzá: az ellenzéki sajtó kegyeltjévé), hogy vezetése alatt az elmúlt fél évben az Országos Bírói Tanács (OBT) egyfajta palotaforradalmat próbált kirobbantani a bírósági rendszeren belül. Hogy miért, az az Indexnek adott júliusi interjújából elég világosan kiderül: a pénzért és a hatalomért, e kettőből akarnak ugyanis többet “mozgalmár társaival”.

Az OBT megerősítését szorgalmazták a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott “konferenciácskájukon” is, és az elképzelés, a bíróságok irányításának “demokratizálása” természetesen a Brüsszel által kitartott Európai Igazságügyi Hálózatok Tanácsának (ENCJ) is elnyerte a tetszését. Nyilván nem véletlenül, hiszen a mesterterv megvalósulása együtt járna azzal, hogy könnyebben kerülhetnének vezető pozícióba olyan bírók, mint Vasvári Csaba és Fazekas Sándor, akikre jól emlékezhetnek a 2006-os koncepciós perekben elítélt hazafiak... Vagy a Soros György által pénzelt Helsinki Bizottság egykori szakértője, a szintén OBT-s Matusik Tamás...

De térjünk vissza Hilbertre, aki az OBT mellett a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) elnöke és büntető ügyszakos bírája is. A Magyar Időkben még a tavasz folyamán megjelent egy cikk, amiben az állt, hogy Hilbertet pajzsként védi a bírói tanács, ha ugyanis nem lenne tagja a testületnek, vagy a testület megvonná a mentelmi jogát, akkor fegyelmi várna rá. Mostanra sikerült kiderítenünk néhány részletet!

Amint azt az informátorainktól megtudtuk, egy belső vizsgálat során tűnt fel, hogy a BKT-n számos elhúzódó, adott esetben akár több mint két éve tartó másodfokú ügy van, ami szokatlan, hiszen a fellebbviteli eljárások általában gyorsan elintézhetőek, ott ugyanis az új büntető perrendtartás hatálybalépése előtt csak nagyon szűk körben lehetett bizonyítást lefolytatni. Mint kiderült, a késedelemes ügyek egy része Hilbert tanácsához tartoznak, ami elég kínos tekintettel arra, hogy bírósági vezetőként egyébként alig kell tárgyalnia.

A vizsgált időszakban volt olyan ügye, amiben több mint három év elteltével hozott ítéletet, úgy, hogy az ügyérkezés és az első tárgyalás között csaknem másfél esztendő telt el! A legdurvább húzása azonban az volt, amikor két évig halogatta az első tárgyalási nap megtartását. Ez a fajta semmittevés, totojázás azért is botrányos, mert számos példa van a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei között arra, hogy súlyos milliók megfizetésére köteleznek egy államot az ügyek indokolatlan elhúzódása miatt. És félreértés ne essék, a kártérítések összegét nem a bíró fizetéséből vonják le, hanem közpénzből fizetik meg!

Ami a vizsgálat utóéletét illeti, Hilberte bizonyosan fegyelmi várt volna, de mint azt már fentebb említettük, OBT-s tagsága és “mozgalmár társai” eddig megóvták az elszámoltatástól. Informátoraink szerint egyébként Hilbert Edit nem először bizonyította alkalmatlanságát. Ha sikerül kiderítenünk, milyen ügyei voltak még, természetesen nem tartjuk meg magunknak az információt!

2018.08.10.

Anna Maria Corazza Bildt a liberálisok kezében lévő brüsszeli fake news-portál, a Politico hasábjain követelte, hogy a Fideszt rúgják ki az Európai Néppártból. Tette mindezt egy olyan mondat kapcsán, amelyet ő adott a magyar miniszterelnök szájába.

Az Óz, a csodák csodája című amerikai musical gonosz nyugati boszorkányára erősen hasonlító svéd képviselő Soros György megbízható emberének számít Brüsszelben. A sorosista, bevándorláspárti csúfság szerint a magyar miniszterelnök támogatja Putyin ukrajnai háborúját.

A nyilvánvaló, csúcsra járatott hazugság óriási karriert futott be a magyar balliberális álhírgyáraknál is. Erről kiváló összeállítást készített a 888.hu, amely megalkuvást nem ismerve leplezte le a hazudozó képviselőt és magyarországi médiapartnereit.

A HVG, 444, Index, 24, ATV és Népszava nevű balliberális médiagerillák élen jártak abban is, hogy kétségbe vonják Anna Maria Corazza Bildt és a Soros-hálózat közötti összefonódást. Pedig ismeretes, hogy a képviselő szerepel azon a listán, amely Soros megbízható szövetségeseit veszi számba.

Ha mindez nem lenne elég, Corazza Bildt twitteren közzétett cikkét Soros alapítványa is kedvelte - kedves kis szívecskével jelölte meg.

Adja magát a kérdés, hogy Soros sok százmillió dollárral kitömött hadseregének zászlóshajója milyen alapon kedvel és ajánl követőinek egy olyan írást, amely nyílt hazugságok alapján akarja Orbán Viktort és pártját kizáratni az Európai Néppártból.

A válasz számunkra egyszerű és világos: Soros a svéd bányarém bevonásával nyitott új frontot Orbán Viktor és a keresztény Európa elleni harcában.

2018.07.30.

Valószínűleg nem kell bemutatnunk olvasóinknak a 2006-os leégésével televíziós történelmet író, bukott balliberális lakáj-propagandistát, Sváby Andrást. Ő az az ember, aki az ATV-ben hetente jelentkező műsorában csúcsra járatja a szociális demagógiát és a beteg, kiszolgáltatott, szegény emberek életének gyomorforgató bemutatását a nézőszám növelésének reményében.

Svábyt és kollégáit nemrég egy tényfeltáró sorozat hozta nehéz helyzetbe, amelyből kiderült, hogy Soros György halott édesanyját is szívesen gyalázzák, miközben a külvilág felé folyamatosan kiállnak az ismert spekuláns által támogatott eszmék és szervezetek mellett is.

A luxuséletmódjával is médiaérdeklődést kiváltó kisújságíró most ismét kínos helyzetbe hozhatta önmagát, hiszen műsorának hétvégi adásában egy igen érdekes órát szúrt ki szemfüles óra szakértő ismerősünk.

A Sváby karján látható típus kísértetiesen hasonlít a Panerai Luminor luxusmárka egy különleges, egyedi darabjára, amelyet 3,7 millió forintért vásárolhatnak meg az érdeklődők.

Ismeretes, hogy a baloldali fake news-gyárak korábban jobboldali polgármestert is elővettek, amikor a politikus egy drágább órával mutatkozott. Most kérdés, hogy a balos érdekeket és narratívákat kiszolgáló Sváby számíthat-e kellemetlen kérdésekre a gyanús óra miatt.

Ezeket a cikkeket olvastad már?