Blogolj!

Százmilliók landoltak a magyarországi Soros-hálózatnál


A közelmúltban töltötték fel a civil szervezetek gazdasági beszámolóit a birosag.hu oldalra. Ezek a dokumentumok teszik lehetővé, hogy összegezhessük, kik és mi célból tartják fenn az olyan, megítélésünk szerint nemzetellenes NGO-kat, mint a magyarországi Helsinki Bizottság. 

Az önbevallás szerint az SZDSZ-es és Soros-alapítványos Kőszeg Ferenc által gründolt liberális egylet tavaly több mint félmilliárd forintot kasszírozott. 

Ugyanakkor például – és ez az első fontos tanulság – Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök fizetése sem jöhetne ki abból az összegből, amit a magyar emberektől kaptak, minthogy a NAV az SZJA felajánlások után valamivel több mint 5,6 millió forintot utalt át a Helsinkinek, a szervezet viszont 9,6 milliót fordított a vezető tisztségviselők javadalmazására. 

Tekintettel arra, hogy az SZJA 1%-a átlagosan 5-6 ezer forint egy-egy felajánlóra vetítve, könnyen kiszámolhatjuk, hány olyan ember él az országban, akinek számít valamit a migránsok és bűnözők prókátorainak “munkája”: körülbelül ezer.

A Helsinki Bizottság működését amúgy szinte teljes egészében Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata és közvetlen szövetségesei, a Sigrid Rausing Trust és az OAK Alapítvány finanszírozták 2019-ben is. Utóbbiak több szálon kötődnek a New York-i spekulánshoz. A Sigrid alapítói közül ketten – Mabel van Oranje és Chris Stone – is előzőleg Sorosnak dolgoztak, akárcsak Duncan Wilson, a szervezet ügyvezető igazgatója. S mindkét NGO-t a legfontosabb európai partnerei között tartja számon az OSF. 

A Helsinki Bizottság bevételeit cél szerint három plusz egy nagyobb kategóriába sorolhatjuk. 

  1. Működési támogatások

Ahogy fentebb már említettük, a szervezet működését szinte teljes egészében az OSF és partnerei finanszírozzák. A beszámoló szerint a Helsinki a Nyílt Társadalom Alapítványok mellett a CEU-tól, valamint az Sigrid Rausing Trust-tól és az OAK Alapítványtól kapott pénzből fizeti az alkalmazottakat, tartja fenn az irodájukat stb. Az OSF-től és Soros egyetemétől közel 100 millió forintot, az OAK Alapítványtól több mint 52 millió forintot, a Sigrid Rausing Trusttól pedig több mint 56 millió forintot kaptak tavaly erre a célra az adófizetők 5,6 milliója mellé. 

A következő csoportba a szervezet régi-új kedvenc ügyfelei, a bűnözők és a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított fogvatartottak tartoznak. Némileg aggasztó Hazánk és az unió jövőjére nézve, hogy az e körbe tartozó projekteket, esetenként úgy is mint megrendelő, kizárólag Brüsszel fizette. 

  1. Fogvatartottak istápolása

Jogvédelem, monitoring, érzékenyítés és egyéb programokra csaknem 120 millió forintot használhattak fel tavaly a helsinkisek az Európai Bizottság jóvoltából. A projektek egyike sem foglalkozik az áldozatok és hozzátartozók érdekeivel, kizárólag azzal, hogy a terheltek jogai a legkisebb sérelmet se szenvedhessék az eljárás során, s lehetőleg minél ritkábban és rövidebb ideig alkalmazzanak velük elzárást. Érdemes megemlíteni, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi hálózatok építésére, a “jó gyakorlatok” összegyűjtésére és megosztására, aminek végső célja alighanem az, hogy olyan egységes (liberális) jogalkalmazás legyen az EU-ban, ami fittyet hány a nemzeti vagy regionális sajátosságokra, az eltérő történelmi tapasztalatok és társadalmi berendezkedésekre. 

A harmadik kategória az illegális bevándorlók, és a már határon belül került idegenek helyzetének erősítése. 

  1. Migránsok támogatása

A migránsok támogatása tehát továbbra sem került le a napirendről. A fő szponzorjai pedig tavaly Brüsszel mellett az ENSZ, a Holland Nagykövetség és néhány, a Soros-hálózat világnézeti szövetségesének számító NGO voltak, összesen körülbelül 150 millió forinttal.  

Nézzünk meg néhány tételt! Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága például több mint 50 millió forintot adott a menedékkérőknek nyújtott jogi segítségnyújtás ellentételezésére, miközben a liberális aktiviták évek óta azt harsogják, hogy már alig érkezik valaki az országba, mert a határkerítés és a határvédelmi intézkedések ellehetetlenítik a migránsokat. A “kínzásáldozat” menedékkérők jogi támogatására további több mint 13 millió forintot kaptak ugyancsak az ENSZ-től. S hasonló célokra más szervezetektől még csaknem 9 milliót. Összesen tehát közel 75 millió forintból dolgozhattak azon, hogy minél több migráns kapjon menekültjogi státuszt Magyarországon. 

Több projekt kifejezetten a kísérő nélkül érkező gyerekekre és a migránsok családegyesítésére fókuszált, amit érdemes együtt tárgyalni, hiszen, ha a gyerek itt maradhat, és később bejelentkeznek a szülei, aligha fogják megtiltani nekik, hogy Hazánkban egyesítsék újra népes családjukat... Minderre nagyjából 7 millió forintja volt a Helsinkinek, de a beszámolójuk alapján jól hasznosították ezt is és az előbb említett összeget is, hiszen azt írják: “Segítségünkkel 16-an tudtak biztonságban újra találkozni menekült családtagjukkal Magyarországon. Minden korábbi eredményt felülmúlva a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt menedékkérők felülvizsgálati kérelmének 90%-a sikerrel járt a bíróságon.”  

Két tételt érdemes még talán kiemelni ebből a kalapból. Az egyik az a több mint 4 millió forint, amivel a Holland Nagykövetség megfinanszírozta a Helsinki Magyarország ellen Strasbourgban folytatott stratégiai pereskedését, aminek a vége egy, a migránsokra nézve kedvező emberi jogi bírósági döntés lett. A másik pedig az a szintén a hollandoktól érkező 1,3 millió forint, amit a “magyarországi muszlimok jogtudatosítására” fordítottak. 

Végezetül a +1. kategóriába olyan máshová nem sorolható, kizárólag külföldről finanszírozott programok tartoznak, mint a “fiatalok ösztönzése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmében való részvételre”, vagy az “Emberi jogi narratívák projekt”, amelynek célja, hogy kitalálja, miként lehetne még hatékonyabban elérni a 18-30 év közötti fiatalokat a liberális eszmékkel. Ugyancsak itt említhetjük meg az olyan, például Brüsszel által Hazánk ellen felhasznált “bizonyító erejű” dokumentumok elkészítését, amelyek a jogállamiság leépülésével, a bíróságok függetlenségének csorbulásával foglalkoznak. 

Összegzésként véleményünk szerint tehát elmondható, hogy a Helsinki Bizottság kizárólag azért működhet, mert Magyarországon kívüli hatalmaknak és hatalommal rendelkező szerveknek valamiért megéri évente mintegy félmilliárd forinttal finanszírozni a működését, a liberális jogvédők munkájának pedig szinte soha nem az átlag magyarok a haszonélvezői, hanem a bűnözők, a migránsok és más, deviáns elemek... 

Közel negyed milliárdra nőtt tavaly a TASZ bevétele 

A magyarországi Helsinki Bizottság után most a Táraság a Szabadságjogokért, a mostanában újra aktívan feltűnősködő Juhász Péter egykori szervezetének zsebében kutakodunk, hogy lássuk, kiknek áll érdekében a létezésük.  

A civil szervezetek évről évre be kell számolniuk arról, miből gazdálkodnak. Ezek a beszámolók általában nem túl részletesek, de mégis képet adnak arról, honnan származnak a bevételeik, és arról is, hogy nagyjából mire használták fel azokat. A TASZ esetében rögötön szembetűnő, hogy a 2018-as mintegy 200-ről több mint 243 millió forintra nőtt a tavalyi bevételük. 

Ellenétben a Helsinki Bizottsággal, a TASZ beszámolójából nem derül ki, mennyit kalapoztak össze az SZJA felajánlásokból, viszont a honlapjukon megemlítették: 10,9 millió forintot. 

Érdekesség, hogy a birosag.hu oldalon elérhető beszámoló tételes felsorolásában minden forrás megjelölése “nemzetközi”, a honlapjuk szerint azonban 30 millió forintot tesz ki a belföldi felajánlások összege. Az ellentmondás feloldása nem a mi dolgunk, de azt azért jegyezzük meg: ha az utóbbit el is fogadjuk el, a költségvetésüknek akkor is csak alig több mint 10 százalék származik magyar cégektől és magánszemélyektől. A tevékenységüket tehát valamiért sokkal jobban értékelik a külföldön, mint idehaza.  

Pont ahogy a Helsinki Bizottságnál láthattuk, a TASZ esetében is a szervezet munkatársainak bérét, és a működési költségeit általában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata (OSF) és a hozzá szorosan kötődő Sigrid Rausing Trust fizeti. E célra a két NGO összesen mintegy 180 millió forintot utalt át tavaly. (Mint az előző posztunkból már ismert lehet, a Sigrid lapítói közül ketten – Mabel van Oranje és Chris Stone – is előzőleg Sorosnak dolgoztak, akárcsak Duncan Wilson, a szervezet ügyvezető igazgatója.) 

Hogy senki ne mondhassa ránk: elfogultak vagyunk a Soros-hálózathoz kötődő szervezetekkel szemben, a TASZ javára írjuk, hogy 1,8 millió forintot betegjogi képzésekre és az új uniós adatvédelmi irányelv, a hírhedt GDPR megismertetésére fordítottak a - talán nem árt megismételni - 243 millió forintos költségvetésükből. 

A fennmaradó összeg jelentős részét viszont a polikai-közéleti aktivizmus támogatására költötték. A Brüsszel által támogatott Citizens For Europe (CFE) jóvoltából például a nacionalizmus ellen küzdő aktivisták képzésében vettek részt, amire tavaly 4,7 millió forint jutott – a program teljes támogatási összege egyébként 6,5 millió forint. 

Hasonló célra közvetlenül az Európai Bizottságtól is elnyertek 6,2 millió forintot, amelynek több mint felét Brüsszel már tavaly átutalta a TASZ-nak. Egy 27 millió forintos keretösszegű jogászképzést támogató program keretében pedig tavaly több mint 14 millió forintot kaptak arra, hogy két éven át két leendő ügyvédet képezzenek ki az emberi jogok, külön kiemelve a politikai szabadságjogok védelmére. A finanszírozó a Bertha Foundation, amelynek hátteréről - fő az átláthatóság - a honlapjukon semmit, még a vezetői nevét sem tudhatjuk meg. Ráguglizva viszont hamar kiderül, hogy előszeretettel működik együtt az illegális migránsokat támogat NGO-kkal.  

Végezetül talán érdemes kiemelni az az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) nevű liberális jogvédő ernyőszervezet által nyújtott több mint 44 millió forintos támogatást, aminek felét tavaly használták fel. Az INCLO tulajdonképpen azt finanszírozza, hogy a különféle demonstrációkhoz a TASZ segítséget nyújtson. Bár nem nevesítik, de feltehetően ebből az összegből fizették ki például az MTVA székházban garázdálkodó balliberális politikusokat képviselő ügyvédjeiket is, hiszen a projektnek a jogi segítségnyújtás is a részét képezi. A független-objektív ellenzéki újságírók támogatását és védelmét ugyanakkor egy másik szervezet, az MDLI finanszírozásával végzi, amelynek viszont a fő donorjai között ott találjuk Soros OSF-jét és a Soros emberei által irányított Sigrid Rausing Trust-ot. 

Összegzésképpen véleményünk szerint megállapítható tehát, hogy a TASZ – jelenlegi formájában – nem működhetne pusztán a magyar emberek és vállalkozások felajánlásaiból. A létezésük ugyanakkor olyannyira szolgálja bizonyos külföldi hatalmak és szervezetek érdekét, hogy nem sajnáltak csaknem negyed milliárd forintot áldozni rá 2019-ben. 

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/100744/pics/lead_800x600.jpeg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?