Blogolj!

Börtönbiznisz: nemzetközi nyomással akadályoznák strasbourgi „pergyárosok” a kártalanítási visszaélések felszámolását?


Az utóbbi évek rossz tapasztalatai alapján a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárások jogintézményének magyarországi szabályozása célravezető átgondolásra, törvényalkotói változtatásokra szorul. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt e tárgyban folyó iparszerű pereskedés a magyar állammal szemben jó üzletté vált számos jogvédő szervezet, ügyvédi iroda számára, mely jogi személyek részéről a friss hírek szerint csak tovább folytatódna ez a visszaélésszerű gyakorlat.

A jelek szerint ebben a törekvésben még nemzetközi intézményi támogatást is élveznek, ugyanis az Európa Tanács szintjén eljáró Miniszteri Bizottság (MT) nemrégiben deklarálta, hogy szerintük a strasbourgi ítéletek végrehajtása nem zárul le azzal, hogy az állam kifizeti a panaszosnak a megítélt sérelmi díjat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a „rendszerszintű problémák” kapcsán többet akar – ez a hivatalos álláspontjuk –, és olyan határozott intézkedéseket is elvár az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértéseket. A magyar állam a nemzetközi szervezet döntéshozó szervének véleménye szerint adós az EJEB-ítéletek végrehajtásával, ezért azok háromnegyedét még nem tekinti lezártnak az említett – a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő – ET Miniszteri Bizottság.

Mindezt azután adták ki általános véleményként az ET részéről, hogy 2010 és 2018 között az Európa Tanács ajánlásának megfelelően elvégzett rekonstrukció keretében összesen 1600 fő férőhellyel bővültek a magyar büntetésvégrehajtási intézmények. Mindeközben a 2016-os határidőre a magyar kormány letett az asztalra egy cselekvési tervet, a további intézkedő elszántság egyértelmű jelzésére. Emellett 2018-ban új polgári, közigazgatási és büntetőeljárási törvénykönyvek léptek hatályba, amelyek segítettek még korszerűbb jogi környezetet teremteni a hazai bv-szabályozáshoz.

Mindezek ellenére az ET Miniszteri Bizottság nemrég azt állapította meg Magyarországról, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése és a polgári peres eljárások rövidítése terén kevés értékelhető előrelépés született, és véleménye szerint még mindig nem szűntek meg a rendszerszintű problémák. Egyúttal – erős nyomásgyakorló szándékkal – kimondta, hogy küszöbön áll a magyar bírói (jogalkalmazói) véleménynyilvánítással kapcsolatos kérdések megtárgyalása is.

Eközben Magyarországon arról tartanak szeptember 18-án nyilvános online eseményt külföldről finanszírozott – és jórészt a strasbourgi bírói fórum előtti börtönkártalanítási perekben anyagilag is érintett – szakértők, hogy Magyarország nem akar megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, és a hibák kijavítása helyett a szabályozás rossz irányú változtatására készül. Az esemény vendégeiként ide meghívták: Uitz Renátát, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékvezető professzorát, Karsai Dániel ügyvédet és Kádár András Kristófot, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét.

A végrehajtó hatalom letéteményesei ilyen körülmények között is elszántságot mutatnak a kérdés társadalmilag jogosan elvárt törvényi rendezésére. Ezért a magyar kormány az őszi parlamenti ülésszakban törvényjavaslatot nyújt be a „börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával összefüggő törvények módosításáról" – ez már nyáron kiderült a kabinet törvényalkotási programjából, amely a parlament honlapjára is felkerült. Az Országgyűlés előreláthatólag novemberben szavazhat arról a módosításról, amely véget vetne a börtönbiznisz eddigi gyakorlatának. A kormány 2020 januárjában, az 1004/2020. (I. 21.) Korm.határozattal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítások kifizetését.

A befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2018/1805 uniós rendelet végrehajtásához – a közösségi jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében – várhatóan a szükséges rendelkezéseket is meghozza a kormány, hogy az új kártalanítási szabályozás megfeleljen az európai jogalkotási normáknak.

A fogvatartottaknak már évekkel ezelőtt jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget hozó kártalanítások mintegy kétharmada az ügyvédeknek, irodáknak jutott. A kártalanítási ügyek miatti helyzet mostanra odáig fajult, hogy súlyos bűncselekményeként elítélt rabok fejenként 6-10 millió forintra perlik a magyar államot, túlzsúfoltsági körülményekre való hivatkozással.

A börtönzsúfoltsági kártalanítás jogintézménye, annak eredeti célja szerint, a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt jár oly módon, hogy alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartott személyeket számára – ún. kompenzációs rendszerként – ellensúlyozza a bv-intézetekben a zsúfolt elhelyezési körülményekből fakadó sérelmeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján az intézmény hatékony, jogalkotói szándéknak megfelelő működése érdekében szükségessé vált a szabályozás újragondolása, az új kártalanítási rendszer kidolgozása, és ezáltal az iparszerű pereskedés révén megvalósított visszaélések megszüntetése.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/100294/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?