Blogolj!

Agymosás a nyílt társadalom jegyében


Ha nyár, akkor bizonyos közösségek számára ez a büszkeség heteit jelenti, közismert nevén Pride. Az évek során Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert az LGBT+ közösségek által közkedvelt Pride ünneplése. Ráadásul, már nem csak nyáron vagyunk kénytelenek szembesülni az egyre hajmeresztőbb ideológiával, hanem a hátsó ajtókon keresztül már a munkahelyeken is megy a burkolt érzékenyítés.

A büszkeség ünnepe, mint minden önmagát meghaladó felvilágosult mozgalom, az Egyesült Államokból ered. Több mint 50 évvel ezelőtt New York egyik ismertebb melegbárját (Stonewall Inn) a rendőrök megrohamozták, de ez alkalommal a bent lévők nem hagyták magukat, és a „harcok” több napig elhúzódtak. Már meg sem lepődünk azon a tényen, hogy 2015-ben a helyszínt történelmi mérföldkőnek nyilvánította New York városa, melyet később a liberális Barack Obama amerikai elnök történelmi emlékműnek (!) kiáltott ki 2016-ban.

Az évtizedek során a már mindenki számára ismert LGBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender) betűösszetétel olyannyira fejlődött, hogy egyesek már LGBTQ, LGBTQI, LGBTQIA, stb. kifejezéseket használnak, hogy olyanokat is egy ernyő alá vonjanak akik például nem tudják eldönteni, melyik nemhez tartoznak vagy éppen aszexuálisak. Azért, hogy véletlenül se hagyjanak ki egy gendert sem (fura mód a számuk egyre nő), megalkották az LGBT+ kifejezést is. A közösség folyamatosan tevékenykedik a világ minden táján, illetve próbálja szélesíteni jogait (pl. egynemű házasság, örökbefogadás, stb) nem riadva vissza a provokációktól sem (elég az Andrássy úti felvonulásra gondolni). Sőt, számtalan példa van, hogy pont ők bélyegzik meg a konzervatív gondolkodású embereket, ha netán valamilyen abszurd vagy annak tűnő felvetésüket meg merjük egyáltalán kérdőjelezni.

Az ideológia nem marad a hálószoba falain belül

Manapság bizonyára sokunk megtapasztalta, hogy a fentebb említett ideológia nem marad meg a hálószobában vagy szorítkozik egy tematikus időszakra, hanem egyesek nap mint nap kénytelenek szembesülni vele. Itt elsősorban azokra gondolunk, akik multinacionális cégeknél dolgoznak, mert ott „verseny” is kialakult, hogy mely vállalat a leginkább LGBT+ barátibb. 

Ezeken a helyeken több módon és szinten folyik az agymosás, ezzel sokszor kellemetlen helyzetbe hozva a többséget, akik nem biztos, hogy minden követeléssel, illetve meglátással egyetértenek.

Egyes cégek komoly energiát és pénzt fektetnek abba, hogy minél mélyebb befogadáspárti politikát alakítsanak ki úgy, hogy például egyenlő juttatásokat (pl. lombik program, transzneműek műtétje, adókedvezmények) biztosítanak azonos nemű pároknak, vagy különböző forrásokkal támogatják az LGBT+ csoportosulásokat és platformok létrejöttét a cégen belül. Sőt, különböző workshopokat rendeznek nem LGBT+ kollégáknak, ahol különböző kellemetlen kérdésekkel bombázzák illetve tananyagokkal okítják, hogy hogyan kell befogadni a más szexuális orientációjú embereket. Volt olyan példa is, hogy a külföldi kolléga szóvá tette, hogy zavarja őt ha magyarul beszélnek mellette a kollégák. Mindezt Budapesten, ahol az alkalmazottak jelentős többsége magyar. Ilyen világ felé haladunk, ahol ez a normális? Emellett arra bíztatják az embereket, hogy a munkahelyre azért (is) járjanak, hogy megéljék szexualitásukat, legyenek láthatóak és emeljék fel hangukat ha bármilyen diszkriminációt éreznek. Logikailag könnyen levezethető, hogy bizonyos esetekben a többség fogja kényelmetlen helyzetben érezni magát, ha véletlenül kitart azon gondolata mellett, hogy anyanyelvén beszéljen vagy hogy egy gyermeknek igenis szüksége van apára meg anyára.

Számtalan olyan esetről is lehet hallani, hogy különböző kvóták vannak már nemcsak a női arányra, hanem meleg vagy más irányultságú emberek számára is. Kezdi azt hinni az ember, hogy többé már nem az számít, hogy ki hogyan végzi el a munkát hanem milyen nemű vagy milyen színű a bőre. Hallottunk már olyan történeteket is, hogy egy vezető az új kollégáknál elsősorban a nemet, bőrszínt, szexuális hovatartozást, stb. vett figyelembe, és csak utána számított az, hogy milyen szinten tudja elvégezni a munkát. Vagy talán az már nem is számít?

A nagy vállalatok pénzt nem sajnálva támogatják a különböző fent említett ideológia által vezérelt rendezvényeket. A Pride hónap során logóikat szivárványosra cserélik, sőt a nem LGBT+ kollégákat is a Pride felvonuláson való részvételre ösztönzik.

Mindemellett a vállalat belső kommunikációs csatornáin videókkal promózzák a máshogyan gondolkodókat vagy az irodában kis ajándékokat osztogatnak színes szivárványos zászlóval. Sőt volt olyan eset, ahol a Pride hónap eseményeit kisgyermekkel rajzoltatták le vagy videón mosolyogva hangoson üdvözölték a másságot. Ez sokunk szerint már túl van egy bizonyos határon, hisz a pár éves gyermeknek fogalma sincs miről fejti ki a véleményét. Itt érdemes elgondolkodni, hogy a felvilágosult liberális közegekben az teljesen elitélendő, ha kisgyermek megkérdezése nélkül (?) a családi fotót anyuka és apuka fölteszi a Facebookra, de ha Prideot kell ünnepelni az már normális.

LGBT+ + Emberi Jogok = Sikeres Vállalat?

Az idő múlásával a különböző kisebbségek jogainak kiharcolása és minél szélesebb közeggel való elfogadtatása egész magas szintre emelkedett. Olyannyira, hogy az ENSZ Magatartási Formát ír elő a vállalatoknak, hogy hogyan kezeljék az LGBT+ közösségekkel szembeni diszkriminációt (Standards of Conduct for Business)

Ebben a dokumentumban részletesen leírják, hogy a vállalatok hogyan tartsák tiszteletben és támogassák az LGBT+ közösségeket a mindennapokban, a munkahelyeken és gazdasági tevékenység során. Sajnálatos módon az ilyen ajánlások teljesen figyelmen kívül hagyják a különböző nemzetállamok vallási és kulturális hagyományait. Akaratlanul versenyt állítanak fel az egyes országok és vállalatok között, nem beszélve arról, hogy burkolt támogatást és hivatkozási alapot biztosítanak az elvek további terjesztésére.

A legnagyobb tanácsadó cégek kutatásaikban azt próbálják kimutatni, hogy a sokféleség és a befogadó munkakörnyezet pozitívan hat a vállalatok teljesítményére. Állításaik szerint azon vállalatok, amelyek támogatták és erősítették a fent említett ideológiát, jobban teljesítettek azokhoz képest amelyek ezt mellőzték. Sőt, a mostani koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesésnél is azt próbálják sulykolni, hogy a cégek ne engedjenek a csábításnak és foggal-körömmel ragaszkodjanak a különböző kvóták fenntartásában. 

Az egész gazdasági (?) teória mögött az bújik meg, hogy a csapatok, szervezetek illetve vállalatok csak akkor lesznek sikeresebbek, ha energiájuk nagy részét a sokszínűségnek szentelik. Következtetésképpen egy magyar KKV, ahol többnyire családapák és -anyák dolgoznak szükségszerűen sikertelenebb lesz az idő előrehaladtával. Álljunk meg egy percre és őszintén tegyük fel a kérdést magunknak, hogy tényleg csak ekkor leszünk sikeresek? Jól gondoljuk, nem az ilyen agymenés és erőltettet érzékenyítés miatt élünk jobban és boldogabban, hanem mert keményen dolgozunk magunkért, családunkért és hazánkért.

Ne adjuk fel identitásunkat

A globális szervezetek és vállalatok nap mint nap azon dolgoznak, hogy a nap mind a 24 óráját befolyásolják és egy adott ideológia elfogadására kényszerítsenek bennünket. A kényszerítés jelenleg nem fizikai, hanem inkább szellemi szinten történik, hisz aki meg meri kérdőjelezni az egyre szélsőségesebb gondolatokat amelyet az LGBT+ közösség vall, rögtön megbélyegzik és a legkényelmetlenebb helyzetbe hozzák. Mindennek ellenére erősnek kell maradni, büszkén kell felvállalni a kulturális és vallási gyökereinket, amire egész nemzetünk alapszik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megvetéssel nézünk a máshogyan gondolkodóra, csak nem engedjük, hogy megtörjenek bennünket és feladjuk identitásunkat. Meg kéne végre értse az LGBT+ társasági is, hogy a kölcsönös tisztelet nem egyoldalú, hanem mindenki számára érvényes.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/98117/pics/lead_800x600.png
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?