Blogolj!

Eurómilliárdok bűvöletében – ki nevet a végén?


Amennyire sietősen tervezték meg és dobták a köztudatba az Európai Helyreállítási Alapot, olyan lassan fogja kifejteni az állítólagos jótékony hatását. Angela Merkel és Emmanuel Macron tervét az Európai Bizottság megfejelve egy 750 milliárd eurós csomaggal próbálja begyógyítani a COVID-járvány okozta gazdasági sebeket (amiről itt írtunk bővebben). A hátsó ajtós politikai opportunizmusról már korábban írtuk, de ahogy a következőkben látni fogjuk az előirányozott pénzek túl kevésnek és túl későnek fognak bizonyulni ami a strukturális átalakításokat érinti, viszont egy szűk pénzügyi spekuláns csoport bizonyosan nagyon is jól fog járni (bűvészkedésről bővebben itt).

Brüsszel eddigi „segítsége” tűzoltásra sem elég

Az EU többéves költségvetési kerete (MFF) körüli vita már évek óta téma és sajnálatos módon megszokott, hogy olyan bagatell dolgokon ütköznek meg mint a költségvetés mérete (az EU GNI 1.00 – 1.12%) vagy épp az abszurd, többnyire szubjektív megítélésen alapuló jogállamisági kritériumokhoz kötni a kifizetéseket. Béna kacsa módjára Brüsszel próbált itt-ott lazítani az állami támogatások vagy a költségvetési fegyelem merevségén, de az eddigi MFF keretein belüli intézkedések szánalmasan későn és kis mértékben járultak hozzá a válságkezeléshez.

A meglévő forrásokon és kereteken belüli 540 milliárd eurós keret is inkább tekinthető úgy mint halottnak a csók. A tagállamok 240 milliárd eurós kedvezményes hitelhez tudnak folyamodni, hogy enyhítsék a járvány körüli egészségügyi kiadásokat. Bármely nemű extra eladósodás, ráadásul a normál piacokat megkerülve roppant káros lehet a tagállamok számára, hisz rögtön azt jelezné a piacoknak, hogy baj van az államadósságkezeléssel. Brüsszel emellett rendelkezésre bocsátott 100 milliárd euró munkahelyvédelmi gyorssegélyt is, ami a károkhoz mérten szintén elenyésző segítség. Mindezek mellett az Európai Befektetési Bank 200 milliárd euró hitellel segítené a KKV szektort, de ahogy a többi esetben ez is inkább rossz fényt vetíteni az államokra, nem beszélve hogy a már jóval eladósodott országok helyzetét nem fogja szignifikánsan segíteni.

Ahogy már megszokhattuk Brüsszel majdnem korlátlanul próbálja pumpálni a pénzt a gazdaságba, és feltehetőleg az egészen a különböző pénzügyi intézmények szűk csoportjai fogják a legnagyobbat szakíti. Ne felejtsük el, az elmúlt 10 évben az Európai Központi Bank több mint 3 000 milliárd euróval tömte ki a bankokat és nagyobb vállalatok zsebét, a pénzt viszont a reálgazdaság sehol sem találja. Miért lenne most másképpen?

Fizessenek a szegények

Lassan egy hónapja bejelentett 750 milliárd eurós csomag nagy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, míg a másik fele (250 milliárd euró) hitel formájában jutna a bajba jutottak részére. A pénz előteremtéséről Soros György és társai biztosan gondoskodni fognak, viszont hasonló mértékben aggasztó, hogy valójában kik is lesznek az összegek kedvezményezettei. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk csak egy dolgot emelnénk ki, mégpedig a Helyreállítási Alap 560 milliárd eurós pillérjét. A részleteket jobban megvizsgálva napnál is világosabb, hogy azon országok akik jól végezték a munkájukat (Magyarországgal az élen) jóval kevesebb pénzre számíthatnak, mint azok akik óriási adósságokat és strukturális problémákat görgettek maguk előtt (pl. Olaszország, Spanyolország, stb.). Az előterjesztett logika alapján a vissza nem térítendő támogatások maximalizálva lesznek, de a kiosztásnál figyelembe veszik a lakósságszámot, GDP/fő és munkanélküliségi rátákat. A kedvezményes hitelek is pusztán a GNI-hoz mérik, ami a kis országoknak roppant hátrányos. Valójában a fejlett nyugat-európai országok fogják kapni a pénzek nagyrészét, a cechet meg végül a szegényebb és kisebb országok fogják állni.

Mentőalap helyett közösen elsüllyedő mentőcsónak

Aki az Európai Unió túlbürokratizált működését és folyamatait ismeri, tudhatja hogy a még ráadásul meg nem szavazott Helyreállítási Alap programjainak kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtása években mérhető. A korábban említett tűzoltásra sem elegendő összegek mellett, az újonnan létrehozandó alap pénzei is nagyrészt 2-3 év múlva fognak megérkezni a kedvezményezettekhez. A kihelyezendő kedvezményes hitelek valószínűleg előbb fognak a bankszámlákon landolni, de a célzott támogatások csak kevesebb mint negyede lesz kifizetve a következő pár évben. A világméretű járvány viszont már most szedi az áldozatokat és óriási károkat okoz a gazdaságban. Felvetődik a kérdés, hogy még ilyen válságos időszakban is muszáj megfutni a szokásos bürokratikus köröket? Emberéletek forognak kockán és miden perc késlekedés romba döntheti a gazdaságokat. Rosszhiszemüként gondolhatnánk azt is, hogy egyeseknek ez lehet az érdeke, hisz a még elkeseredett állapotban lévő országok, vállalatok, emberek pár év múlva a mindig nyerészkedő pénzügyi spekulánsok karjaiba hullanak majd.

Erős nemzetállamoknak áll a zászló

Brüsszel az uborka görbületét biztosan mindig jól ki tudja számolni és valószínűleg képes vehemens szigorral is megkövetelni azt. De amikor óriási veszélyekkel szembesül az Európai Unió, csak esztelen és néhol káros pénzszórásba kezd, elsősorban a pénzügyi szektort hozva előnybe. A belebegtetett Helyreállítási Alapnak akár lehetne jó megoldás javaslatai is, de amíg elér a rászorulókhoz, lehet a hajó már rég elment. Az elmúlt negyedév is megmutatta, hogy nem pénzügyi bűvészkedésre és bürokratikus végeláthatatlan folyamatokra van szükség, hanem gyors reagálású erős nemzeti kormányokra, akik kint vannak a gátokon, látják a problémát és azonnal megoldást tudnak javasolni. Ezért is volt sikeres Magyarország a koronavírus első hullámában, hisz nálunk volt Európában az egyik legkisebb halálozási szám, és bízhatunk abban, hogy a gazdaság is gyorsan kilábal majd a bajokból.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/96515/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?