Blogolj!

A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol – Brüsszel is fizeti őket


A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol – eközben Brüsszel fizette a Soros-szervezet börtönmonitorig kampányát


1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet arra is rámutatott, hogy hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Enyhébb ítéletek, kevesebb fogvatartott

A Helsinki Bizottság szintén ebben az évben egy háttéranyagot hozott nyilvánosságra, amely az embertelen túlzsúfoltság a magyar börtönökben címet viseli. Ebben éles kritikával illetik a kormány börtönpolitikáját, szerintük nem jó megoldás a túlzsúfoltság csökkentésére, ha

  • a magyar kormány börtönöket épít
  • a büntetés-végrehajtásban azon igyekeznek, hogy az egyes börtönök között arányosan helyezzék el a fogvatartottakat

Ezzel szemben szerintük az lenne helyes, hogy

  • alakítsanak ki egy mechanizmust, amely alapján bírósági döntéssel lehetőség nyílik egyes („csekély súlyú bűncselekmények miatt elítélt”) fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a 100%-ot – jelenleg több, mint 120% ez az arányszám.
  • képezzék, érzékenyítsék a bírákat és ügyészeket, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák;
  • csökkentsék az elzárással fenyegetett szabálysértések számát;
  • illetve szerintük szabadságelvonás helyett házi őrizet kellene.

A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző”, mint végső eszköz. Az ENSZ tapasztalatai szerint nyilvánvalónak tűnik a „fogvatartás kultúrája”. Talán ez inspiriálta Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.

3. Akik megbánták „bestiális bűnüket”, ne üljenek életük végéig a hűvösön.

A hazai börtönviszonyok iránti élénk érdeklődés mellett a Magyar Helsinki Bizottság „szemet vetett” a bírósági ítélkezési gyakorlatra is - 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.

A Helsinki Bizottság magabiztossága egyébként indokolt volt abban a tekintetben, hogy szakmai álláspontjuk korábban rendre széleskörű publicitást kapott a bíróságokon. Az előzetes letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára” készült „Kézikönyv”-ben, mindezt persze szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket (lásd. vörös csillag) produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.

A Magyar Helsinki Bizottság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel szemben pedig úgy érvel, hogy esélyt kell adni annak a szabadulásra, aki valóban megbánta és megbűnhődte saját korábbi bestiális bűneit, aki megváltozott, aki más ember lett.

4. Brüsszel fizette

Azzal már korábban tisztában voltunk, hogy a Magyar Helsinki bizottság az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint 2018-ban a mérleg szerinti bevétele 457.417.709 Ft volt.

Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423.944.336 Forintot tett ki. Ezen túlmenően köztudottan jó üzlet a strasbourgi pereskedés. A Helsinki Bizottság honlapján strasbourgi ügyeink címszó alatt megemlítik, hogy „pereinkben összesen több mint 250 ezer eurónyi „méltányos elégtételhez” segítettünk olyan embereket, akik magyar bíróságok előtt nem tudták érvényesíteni az igazukat. Az azonban nem szerepel a szövegben, hogy ilyen kor perköltséget is megítél az Emberi Jogok Európai Bírósága – a 2016-os MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG kontra MAGYARORSZÁG ügyben a Helsinki költségigénye 8875 EUR + áfa volt. (Megközelítőleg 3,4 millió forint)

Ami pedig a Magyar Helsinki Bizottság börtönmonitorozását illeti, az sem titok, hogy az érintett tevékenységet az Európai Unió támogatása tette lehetővé. Minimum jónak ítélhető egyébként a korábbi Juncker vezette Bizottsággal a Helsinki Bizottság kapcsolata, hiszen un. „Uniós szintű hozzáférés az objektív szavahihetőség vizsgálatához szükséges tudásanyaghoz” (akármit jelentsen is ez magyarul, a leírás szerint „innovatív és fenntartható képzési módszerek kidolgozása”) projektre az Európai Bizottságtól 20 hónapra 118 295 805 Forintot, a „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz” (tudniillik menedékkérőknek) projektre szintén a korábbi Európai Bizottságtól 24 hónapra 133 699 497 Forint kapott a Soros szervezet az Uniós intézménytől.

 

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/88935/pics/lead_800x600.jpeg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?