Blogolj!

Így hazudnak az ellenzéki álhírgyárak


Erős csúsztatásokkal és pontatlanságokkal szemlézte a közelmúltban Magyarország eredményeit a hvg.hu az ENSZ által idén készített felmérésből, amelyben azt vizsgálták, hogy az Európai Unió tagállamai milyen mértékben felelnek meg a fenntarthatósági fejlődési céloknak. Nem tettek említést olyan területekről, amelyekben hazánk az éllovasok közé tartozik, míg más kategóriákban a valósnál jóval sötétebb képet festettek a helyzetünkről, eredményeinkről, s mindez jól példázza, miként működik az ellenzéki álhírgyártás. Az élelmiszer-biztonságról például lesajnálóan annyit írtak, hogy hazánk teljesítménye stagnál, ám elfelejtették megemlíteni, hogy ezt az előkelő negyedik helyen teszi. A fenntartható mezőgazdaságot is magában foglaló területen elért eredményeink alapján magunk mögé utasítjuk egyebek mellett Franciaországot, az Egyesült Királyságot, de a németeket és a svédeket, valamint a Benelux államokat is.

A klímavédelemben elért eredményünket – amelyet nehéz szinkronba hozni az ellenzék vádaskodásával, miszerint a kormánynak nincs zöldpolitikája – ugyancsak toporgásnak minősítette az ellenzéki lap, szintén elmulasztva megjegyezni, hogy a kontinens 7. helyezettje vagyunk ebben a kategóriában, megelőzve a mediterrán országok mellett az osztrákokat, a finneket, nem beszélve a rangsor végén kullogó Hollandiáról és Luxemburgról.

A hvg.hu megragadta az alkalmat, hogy a felmérés a liberális témaként ismert társadalmi nemek – vagyis genderek – közti egyenlőség kérdésében is elmarasztalja hazánkat. E tekintetben valóban a 26. helyen állunk a felmérés szerint, de érdemes megjegyezni, hogy ezt a kulturális sajátosságok is indokolhatják. Egy-egy mutatón belül számos alkérdést vizsgált az ENSZ. Itt például hozzáad vagy levon az országok érdemjegyéből, hogy a gyermekgondozás miatt a nők mennyi időre lépnek ki a munkaerőpiacról. Magyarországon, saját döntésük alapján, akár a gyermekük hároméves koráig otthon maradhatnak az édesanyák, míg Nyugaton ez nem jellemző. Hazánk tehát részben emiatt került a lista végére, bár ezt nem biztos, hogy a magyar nők annyira bánják. Ráadásul az ENSZ nem csak genderalapon foglalkozott az egyenlőtlenségek csökkentésével, s más megközelítésben, például az időskori szegénység csökkentésében a hetedikek vagyunk, megelőzve Belgiumot, az Egyesült Királyságot, és Svédországot is.

Az ellenzéki lap szintén egy helyben topogásnak minősítette helyezésünket a fenntartható és befogadó intézmények területén, ám ilyen kategória nem is létezik. Az ENSZ felmérésében olyan mutatók vannak, mint a Béke, igazság és erős intézmények, valamint a Fenntartható városok és közösségek. Utóbbi esetében számos ponton javultunk, így a gyilkosságok száma is csökkent, a bűnesetek bejelentésének a száma pedig nőtt hazánkban, ebben az unió második helyén állunk. Egyebek mellett javultunk a közbiztonság terén, valamint a vezetékes ivóvíz elérésében, mellyel több nyugati államot – Írországot, Olaszországot és Spanyolországot – is megelőzünk. Javultunk a hulladék-újrahasznosításban, és magyar lakosság körében nőtt az elégedettség a tömegközlekedéssel.

A felelős fogyasztás és termelés kategóriáját a hvg.hu meg sem említette, pedig ezen a területen Magyarország vezeti az uniós ranglistát, egyebek mellett a termékek és szolgáltatások előállítása során kibocsátott rendkívül alacsony kén-dioxid-mennyiség miatt. Pikáns adalék, hogy Luxemburg – ahonnan több, liberális elveket hangoztató uniós politikus, köztük a hazánkkal rendkívül kritikus Jean-Claude Juncker is származik – ezen a területen is sereghajtó.

A felmérés szerint az egyetlen olyan terület, ahol romlott Magyarország eredményessége, az oktatás, amelyben az ENSZ a 26. helyre sorolta be hazánkat, ami több szempontból meglepő: a költségvetésben 2010 óta évről évre nőttek az oktatásra fordított források, jövőre már 645 milliárd forinttal jut több erre a területre. A GDP-arányos ráfordítás mértéke meghaladja az uniós átlagot. A Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt, s az Academic Ranking of World Universities listája szerint tavaly öt magyar egyetem került a világ legjobb ezerje közé. Mindemellett a magyar kormány európai viszonylatban is kiemelkedően sokaknak biztosítja az ingyenes tankönyveket. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az OECD-országok átlaga szerint 13 diák jut egy tanárra, míg Magyarországon 10,5 diákkal foglalkozik egy pedagógus, s míg az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a fiatalok száma, tavaly mégis 800 fővel többen tettek sikeres érettségit, mint egy évvel korábban.

Nem kevésbé különös, hogy bár az ENSZ-kutatás szerint javultunk a tisztes munkakörülmények és a gazdasági növekedés terén, az EU-s listán csak a 18. helyet foglaljuk el. Ez azért érthetetlen, mert az unióban hazánk tudhatja magáénak az egyik legnagyobb ütemű – öt százalék körüli – gazdasági növekedést. Mindazonáltal a listán elfoglalt helyünkkel így is megelőzzük Franciaországot és a mediterrán országokat.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/87338/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?