HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST (11. RÉSZ)


I. Az elmúlt évek során valóságos biznisz-iparággá nőtték ki magukat Magyarországon a közérdekű adat kiadása iránti perek, amelyek lényege, hogy sok esetben a magyar kormányzat és közigazgatás gazdasági ügyeit firtatják külföldről finanszírozott szervezetnek is dolgozó magyarországi ügyvédek. A vonatkozó perek áttekintését követően egyfajta tendencia rajzolódik ki a bírósági szereplők, az ítészek és az ügyvédek tekintetében. Rendszelesen feltűnt ilyen jellegű perekben az MSZP egyik ügyvédjének a neve, illetve Gyurcsány Ferenc pártfogoltja, Dr. Czeglédy Csaba is visszatérő szereplő.

II. Betekintést nyerhetünk egy prágai székhelyű NGO munkájába, ahol jogászok, bírák is képzésben részesülhetnek olyan témákban, mint például, hogyan védjék meg a NGO-kat, civil szervezeteket. A szervezet támogatói mögött természetesen ott találjuk azt a Soros Györgyöt, aki a magyar bírák érzékenyítésében is aktívan részt vett.

III. Az Országos Bírósági Hivatal vezetője levélben ad hangot súlyos aggályainak a Magyar Helsinki Bizottság által bírák részére adott képzéseken történő részvétel kapcsán. Ehhez képest a Soros-féle szervezet aktivitása az ügyvédségre is változatlanul koncentrálódik, legutóbb az ügyvédjelöltekre vetették ki hálójukat.


I. Mit keresnek a sorosista álcivilek a minisztériumok zsebeiben?

Vizsgálódásunk középpontjába elsősorban a Fővárosi Ítélőtábla, illetve Törvényszék elmúlt évekbeli közérdekű adatigénylésre vonatkozó határozatai kerültek, az érintett ügyeknél a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumából leggyakrabban a Dr. Lesenyei Terézia tanácselnök vezette, Dr. Mózsik Tímea és Dr. Pullai Ágnes bírók által alkotott tanács járt el, amely – a többi közt – személyiségi jogi és adatvédelemmel kapcsolatos perekre specializált. A Fővárosi Ítélőtáblán emellett érdemes kiemelni az Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota bírók alkotta tanácsot, hiszen a többi közt ők lehetnek azok, akik a ’90-es évek posztkádári-sorosista igazságszolgáltatásának leghívebb továbbvivői, vagy legalábbis annak valós látszatát keltik, mint ha ők is láncszemek lennének egy dicstelen gépezetben, ahol a perekben szinte már összeszokott, olajozott rutinossággal működnek együtt az egyes jogi szereplők – bírók és ügyvédek közösen. (Például Kovaliczky Ágota néven egy Facebook-felhasználót találtunk profilkép nélkül, s bár az ő személye nem biztos, hogy azonos a bírónőével, ez a felhasználó balliberális híroldalakat, HVG-t és Indexet lájkolt a kedvencek között.) Mindenesetre, a hozott döntések kettős mércéje miatt nem nehéz latolgatni egyik-némelyik bíró-bírónő pártpolitikai szimpátiáját… Ami legfeljebb akkor lenne „rendben”, ha szakmailag tisztességesen, objektivitásra törekedve végeznék a munkájukat. Kissé, bár csak látszólag, más tészta viszont az ügyvédcsatlósoké…

Sorosék mindig megbízható embere, Karsai Dániel ügyvéd is számos közérdekűadat-igénylési perben segíti az ellenzéki nyilvánosságot. (Ezenkívül például a fáradhatatlan ügyvéd egyik legfrissebben vitt perében „a szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik sérelme” miatt fordultak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához – EJEB – azok a rendbontó, közintézményben randalírozó ellenzéki képviselők, akik 2018 decemberében erőszakkal behatoltak az MTVA Kunigunda utcai székházába, s néhányan közülük ott is éjszakáztak.) Karsai persze az állami hatóságok, kormányzati hivatalok és intézmények mellett főleg a jobboldali vezetésű budapesti kerületek esetén aktív, egyik kedvence például Rogán Antal belvárosi kerülete, de mint az alábbiakban látni fogjuk, ezzel nem áll egyedül a Soros-jogvédők között. A Fővárosi Ítélőtáblán és Törvényszéken mindenesetre tucatszám vitte az adatpereket, egyfajta jogiasított politikai fegyverként használva az ügyeket. Hasonlóan aktív ilyen adatperekben Czudar Balázs ügyvéd is, aki emellett nemrég az „orbáni gázmutyi” (rezsicsökkentési program MSZP-s és Népszava-fordításban) kapcsán odanyilatkozgató, politikai ellenfeleit durva és minősíthetetlen stílusban gyalázni próbáló szocialista pártelnököt, Tóth Bertalant is képviselte perében.

A másik ilyen ügyvéd, aki gyakori közreműködője lett a közérdekűadat-igénylés átlátszó iparának, Baltay Levente. Baltay a 2000-es években, a budapesti balliberális regnálás korszakában az SZDSZ-közeli médiában is futtatott „civil” LátKép Egyesület jogi képviselője volt. A parkolási ügyekben néha aktivizálódni látszó szervezetnek akkor főleg a Rogán Antal vezette belvárosi kerület állt a célkeresztjében, noha a fideszes polgármester 2006 után éppen hogy rendet teremteni próbált a közterületi fizetőparkolók üzemeltetése terén, hiszen akkor már régóta borzolták a kedélyeket a parkolási milliárdokra hajtó szocialista-eszdéeszes politikai zsarolómaffia féktelenül mohó és gátlástalan hatalmi visszaélései.

Persze Baltayék már akkor is a jól körülhatárolt szekértáborhoz húztak, próbálták úgy szétszálazni jogi csűrcsavarokkal az egész kérdést, hogy inkább az akkori ellenzéket hozzák rossz hírbe. Így végig érvényesült „a másik szemében a szálkát, magunkéban a gerendát sem” jellegű, kétségbeesett igyekezet. Baltay sok más társához hasonlóan jogi-szakmai hírnevét váltotta politikai aprópénzre, s mind a mai napig ellenzéki érdekek kiszolgálójaként, odairányzott adat-attakokkal kapcsolatos ügyekben segít maga is, harcias Soros-jogvédőként. Így ha összeállítana a Soros-alapítvány egy háttérdokumentumot Soros képzeletbeli ügyvédi karának hosszadalmas névlistájával, akkor a „megbízható szövetségesek” között minden bizonnyal ott szerepelne Baltay Levente neve is.

A közérdekűadat-igénylési biznisz sajnos jó példát szolgáltat arra, hogy a Soros-hálózat mennyire, milyen mélységben beszőtte már hálójával a magyar igazságszolgáltatást. A klasszikus bonmot-val szólva, legtöbbnyire valójában már nem is igazságszolgáltatás, hanem valamiféle jogszolgáltatás történik, s az egyes ügyvédek és bírák közreműködését elnézve az ilyen típusú polgári pereknél, Iustitia jogara és a mérleg helyett már legfeljebb csak a bőségszaru maradt, amibe édes gyümölcs helyett nem kevéske „pénzáldás” kerül.

Íme, példálózó jelleggel azoknak az ügyvédeknek a listája, akik vonatkozó perekben eljárnak:

  • Karsai Dániel András ügyvéd – Magyar Helsinki Bizottság
  • Czudar Balázs ügyvéd – Magyar Szocialista Párt jogi képviselő
  • Hüttl Tivadar ügyvéd – TASZ
  • Pető Márk ügyvéd - TASZ
  • Baltay Levente ügyvéd – TASZ
  • Palatics Edit ügyvéd – 444.hu jogi képviselő
  • Tordai Csaba ügyvéd – Magyar Helsinki Bizottság
  • Czeglédy Csaba - korábban az MSZP, a DK és az Altus jogi képviselője

Van persze olyan eset is, hogy egy ellenzéki politikusokkal kapcsolatban álló ügyvédnek nem kell bizonyos közigazgatási, önkormányzati gazdasági adatokat peres úton kikérnie, ha esetlegesen kíváncsi rá, például úgy, hogy a helyi képviselő testület tagja, így legálisan hozzáférhet bizonyos információkhoz.

Dr. Matlák Gábor, aki az ELTE Állam-és Jogtudományi karán szerzett jogi diplomát 1998-ban, majd ügyvédjelöltként megfordult több budapesti ügyvédi irodában is, ezzel párhuzamosan a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) gazdálkodási szakának hallgatójaként 2002-ben szerzett közgazdász diplomát. Matlák Gábor jogi szakvizsgájának 2002–2003-as megszerzése óta ügyvédként dolgozik.

Jelenleg a XV. kerületi önkormányzat kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselője, a Liberálisok színeiben, és Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmának első helyi szervezetét, a Palota-Pestújhely Kossuth-kört elnököli. 

A Gulyás Márton ellenzéki aktivista védőügyvédjeként és számos botrányos kijelentésével elhíresült ügyvéd a többi közt átvágná a déli határzárat, Gulyás Mártonék gazdasági perének tárgyalásán Soros-poénokat eregetett, de időnként tüntetések helyszínére is mobilizálható a rendőri intézkedés jogszerűségének rapid ellenőrzésére. Matlák a késő-kádári kommunista diktatúra pereihez hasonlítja a Gulyás Márton ellen a választási iroda épületénél csinált rendszavazás miatt indult jogi eljárást, ugyanakkor a kopasz különítmény NVI-akciója nyomán nekibuzdult baloldali aktivista védője egyben az is, aki a Jobbikra kiszabott jelentős számvevőszéki bírság miatti tüntetésen a radikálisokért demonstrált 2017 decemberében.

II. Nemzetközi érzékenyítés felsőfokon – miként próbálják formálni a bírók gondolkodását a prágai sorosisták?

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Soros-hálózathoz tartozó magyar szervezetek úgynevezett érzékenyítő tréningeket tartanak a bíráknak– magyarul a bírói függetlenséget folyamatosan féltő álcivilek megmondják a bírói testület tagjainak, hogyan kell dönteni például romákat vagy migránsokat érintő kérdésekben.

Beszámoltunk továbbá egy konferenciáról is, ahol a Transparency International (TI) Magyarország Alapítvány – többek között a Soros-féle Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.Akkor arról olvashattunk, hogy a TI szándékai szerint a szemináriumon résztvevő bírók és bírósági titkárok közül öt főnek lehetőséget fognak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három fő pedig abban a megtiszteltetésben részesülhetett (?), hogy Luxemburgban tanulmányozhatja az Európai Bíróság munkáját.

Az érzékenyítési projekt tehát nem csak Magyarországon létezik és figyelhető meg: íme, egy kis nemzetközi kitekintés.

A Central and East European Legal Initiative Institute (Közép- és kelet-európai Jogi Kezdeményezés Intézet, továbbiakban: CEELI) egy prágai székhelyű nonprofit NGO, amely a régióban a jog uralmának, vagyis a jogállamiságnak a fejlesztését tűzte ki maga elé célként. Küldetésüknek tartják ezért az emberi jogok védelmét és promotálását, az átláthatóságot és a „jogászok és civil társadalmi szereplők támogatását az elnyomó környezetekben”. Honlapjukon közzétett víziójuk kiemelten a jogállamiság globalizálása. Elég rémisztően hangzik nem? Természetesen annak a fényében kell ezt fenyegetésnek venni, hogy a jogállamiságot, mint homályos jogi fogalmat a pajzsukra tűzve ebbe az elképzelésbe bármit és mindent is bele tudnak magyarázni. És meg is teszik, amikor csak lehetőségük adódik rá.

Honlapjukon beszámolnak általános tevékenységükről: főleg jogászoknak és civileknek tartanak képzéseket, a jogászoknak külön arról is, hogyan védjék meg a szegény ártatlan civil szervezeteket és újságírókat. Emellett oktatnak arról, hogyan szerepeljenek az EJEB előtt (korábban írtunk arról is, hogyan tartja kézben a nyílt társadalom hálózata ezt a bírói fórumot), miként lobbizzanak uniós intézményeknél és tájékoztatják őket arról is, hogy a hazai bíróságok előtt milyen formában hívhatják segítségül az uniós jogok a hazai törvények ellenében. Természetesen ezek a képzések hálózatépítés szempontjából is hasznosak a hasonló nézeteket valló sorosistáknak.

Vessünk egy pillantást a CEELI személyállományára is. Az intézet alapítója és elnöke egy amerikai ügyvéd, ifjabb Homer E. Moyer, aki a Council on Foreign Relations (Külkapcsolati Tanács) szervezetben tagtársa Soros Györgynek. A munkatársak között kiemelendő Jen Gaspar, a speciális projektekért felelős igazgató, aki a szintén Soros által is pénzelt Oak Alapítvány nemzetközi emberi jogi programjában dolgozott hosszabb ideig. Különösen érdekes a programtanácsadó, Halyna Senyk karrierje, aki dolgozott az EJEB-nél is, de emellett jogi szempontból írt országjelentéseket többek között az Amnesty International és a Human Rights Watch sorosista szervezetek részére; a hölgy a mesterdiplomáját a CEU-n szerezte, így bizonyára magasan kvalifikált abban, hogy felismerje a jogállamiságot érő támadásokat. Ki tudja, lehet, hogy Magyarországról is jelentgetett…

A szervezet 1999-es alapítása óta a honlap szerint 45-nél több országban több mint 10 000 bírót, jogászt és civilt képzett ki. Az érzékenyítésre egy tavalyi példa a Máltán megrendezett tréning arról, hogyan kell kezelni a terrorizmussal kapcsolatos ügyeket, a függetlenséghez pedig még instrukciókat is adnak Készítettek egy tanulmányt is arról, milyen szerepet kell játszaniuk a civil szervezeteknek a bírói szervezet működésének ellenőrzésében - mert ha ők csinálják, az nem minősül a bírói függetlenség elleni támadásnak. A Facebook posztjaik alapján képeztek magyar bírókat és álcivil aktivistákat is.

A pénzügyeiket nehéz ellenőrizni, mert nem található a honlapjukon beszámoló, viszont más forrásból kiderül, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány 2002-es jelentése szerint az intézet csupán pár évvel alapítása után már részesült a Soros vagyonból az OSF pozsonyi irodájának jóvoltából, a jogi programja részeként.

Az mindenesetre szemet szúr, hogy a Facebook-oldalán az intézet rengeteget foglalkozik a magyar politikával ahhoz képest, hogy küldetésük általánosságban a jogállamiság globalizációjához köthető. Siratják a CEU és a Nyílt Társadalom Alapítvány irodájának „elüldözését”, valamint sokat foglalkoztak az EP által indított 7. cikkely szerinti eljárással.

Kedves Olvasóink, ebből az esetből is levonható a George Orwell által írt Állatfarm tanulsága: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Vannak, akiknek mindent szabad, így az érzékenyítés és tanfolyamok álcája alatt a bírók befolyásolása is megengedett a sorosista „civileknek”.

III. Bár a bírókat eltiltották, az ügyvédeket még érzékenyítik a sorosisták. A lényeg, hogy a vádlott elégedett legyen?

Egy a múlt hónapban napvilágra került, Országos Bírósági Hivatal által kibocsátott vezetői levél rögzíti, hogy amennyiben egy magyar bíró Magyar Helsinki Bizottságtól képzésre szóló felhívást, meghívást kap, arról haladéktalanul tájékoztassa az OBH-t, továbbá a szervezet egyértelművé tette, hogy a bírák vagy igazságügyi alkalmazottak képzésén való részvételét nem támogatja az érintett képzéseken.

Mindezzel párhuzamba állítható, hogy egyik írásunkban azt fejtegettük, hogy Magyar Helsinki Bizottság érdemi ráhatással rendelkezik a legmagasabb szintű büntető és büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat tekintetében.

Megjegyzendő, hogy 2017 októberében a magyar büntetés-végrehajtási szervezet, az Országos Rendőr-főkapitányság és az akkori Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal felbontotta megállapodását a Magyar Helsinki Bizottsággal.

Arról, hogy az MHB politikailag elfogult szervezet, korábban is írtunk, így nem meglepő, hogy az állami szervek a fenti következtetésre jutottak a sorosista álcivilekkel kapcsolatban.

A Helsinki úgy tűnik, azonban folyamatosan keresi a megfelelő fórumokat, ahol terjesztheti tanait. Korábban beszámoltunk arról, hogy a letartóztatás témakörben kifejezetten aktív volt mindig is a szervezet. Szakmai álláspontjuk rendre széles körű publicitást kap a magyar bíróságokon. Megírtuk, hogy a letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára” készült „Kézikönyv”-ben, mindezt persze szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket (lásd. vörös csillag) produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.

Nos, a töretlen magabiztosság jegyében a Magyar Helsinki Bizottság 2019. május 27-én konferenciát szervezett ügyvédek részvételével a letartóztatás és a védőkirendelés közel egyéves, friss gyakorlatáról. A szakmai napon bemutatták azt a kézikönyvet, amely a védőket támogatja abban, hogy eljárásuk még inkább hatékony lehessen a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban. Ennek egyik olvasta szerint azt segíthetik elő, hogy a gyanúsítottak minél előbb szabadlábra kerülhessenek.

Az ügyvédséget nem akárhova invitálták, a konferenciának az Európai Ifjúsági Központ adott helyt, ahol rendszeresen megfordulnak Soros által támogatott szervezetek, mint például a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a NANE.

Egyik írásunkban beszámoltunk róla, hogy a Soros által kitartott Patent Egyesület koordinálásával bíróságfigyelő program indult, amelynek keretében számos magyar bírót listáztak a hazai feministák. A több aggályt is felvető listázásról közös konferenciát is rendezett a Patent és a NANE nevű sorosista nőegylet. Utóbbi képviseletében aktív közreműködő és felszólaló volt Hoffmann Krisztina is, akit első írásunk után, szintén igyekeztek eltüntetni az Európai Ifjúsági Központban szervezett kiképzés szervezői közül. 

Az érzékenyítés új megfelelője úgy tűnik a kommunikációs tréning lett. A soron következő projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság kétalkalmas képzést indít a büntető igazságszolgáltatás szereplői számára júniusban. A képzés a büntetőeljárásban alkalmazott kommunikáció közérthetővé tételéről szól, annak célja többek között a terhelti jogok minél teljesebb érvényesülésének elősegítése.


A tréning témája a közérthető fogalmazás használata lesz a büntetőeljárás során, bármit jelentsen is ez. A képzést többek között a büntetőeljárással foglalkozó ügyvédek és ügyvédjelöltek számára alakították ki. A közérthető fogalmazás lehetőséget teremt a terheltekkel való hatékony, gördülékeny kommunikáció gyakorlati elsajátítására – szerintük.

A közérthető kommunikációs technikák használata az ügyvédi munka során növeli az ügyfelek (például gyanúsítottak, vádlottak) elégedettségét, „ami hozzájárul az elégedett ügyfélkör építéséhez.” (Sic!)

Hogy a fiatalok érzékenyítésében is biztosra menjenek, a természetesen ingyenes tréninget a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti tagozata is külön meghirdette Facebook-oldalán.

Folytatjuk...

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/74073/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?