hirdetés

HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST (10. RÉSZ)


I. Jubileumi írásunkban górcső alá vesszük az Országos Bírói Tanács (OBT) nevű, bírókból álló aktivista intézményt. A testületről tudni kell, hogy honlapján a kormányfő lányát gyalázó, Andy Vajna emlékét megbecstelenítő, illetve 1956 szellemét bemocskoló írásokat megjelentető, vagy éppen antiszemita, illetve a miniszterelnök kilövési engedélyén viccelődő sajtótermékből is szemlézi a rá vonatkozó írásokat.

II. Legutóbbi cikkünk folytatásaként megvizsgáljuk, vajon a Kúria elnöke miért nyújthat támogatást a rebellis bíráknak.

III. Megvizsgáljuk, hogy az egykor szebb napokat is látott Magyar Bírói Egyesület miért süllyedt sokak szemében ellenzéki szócsővé.


I. Megtudtuk, miért támadják Handót az OBT bírái – megdöbbentő sajtótermékek a szervezet által felvállalt médiumok körében

Kijelenthető, hogy mostanában nagyon népszerű az Országos Bírósági Tanács (OBT) a balliberális, illetve Soros-médiában. Megjegyzendő, hogy ez a viszony kölcsönös, az OBT sajtófigyelő rovatában túlnyomó többségben balliberális fórumokat szemléz a Tanács.

A gyakori HVG, Népszava, 444 citátumok mellett azonban egészen döbbenetes hivatkozások is felkerültek az OBT honlapjára, olyanok mint az oklt.hu, (Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága) ahol olyan ordenáré írások jelennek meg, amelyekben a kormányfő lányát gyalázzák, a nemrég elhunyt világhírű producert Andy Vajnát „rágcsálónak” titulálják, vagy, ahol azt írják, hogy 1956-ban a fegyveres harcokban részt vevők jelentős része köztörvényes bűnözőként, nem pedig politikai fogolyként ült börtönben. Arról most nem is beszélve, hogy a több korábbi írásunkban is említett Sándor Zsuzsa volt bírónőnek, a Magyar Helsinki Bizottság kampányarcának irományait is listázzák, akit nehéz hiteles forrásként emlegetne példának okáért a “Magyar seggbe magyar lóf@szt!" című műalkotását követően.

Szemlézi továbbá büszkén a bírói testület azt alfahir.hu-t, amely az egyik időközben nem elérhető cikkében egyértelmű antiszemita megjegyzést tesz Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízottra.

Egy időközben már eltávolított antiszemita cikk az Alfahírről

De van kurázsi az OBT-ben annak a Városikurír nevű szennylapnak a felvállalására is, amelynek Facebook-oldalán a miniszterelnök kilövésén viccelődnek.

forrás: Városi Kurír

Az Országos Bírói Tanács, mint korábban a honi közéletben aránylag ismeretlen szervezet kapcsán sokan akkor kaphatták fel a fejüket, amikor kiderült, hogy a magyar után a lengyel kormány tekintélyének aláásásához is kész asszisztálni a Bírói Tanács. A testület a Kúria egyik termében, zárt ajtók mögött vitatta meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) kezdeményezését, s információink szerint többségi határozatával, 6:4 arányban a támogatásáról biztosította a Lengyel Bírói Tanács (KRS) ENCJ-tagságának felfüggesztésére irányuló előterjesztést.

Mint ismeretes, Brüsszel Lengyelországot Hazánkhoz hasonlóan komoly nyomás alatt tartja, amiért kormánya szuverenista politikát folytat, s intézményeit meg akarja védeni a külföldi befolyástól, s a nemzeti identitását veszélyeztető erőktől. Az Európai Parlament (EP) 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és az ún. 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte a jogállamiság súlyos sérelmének megelőzésére hivatkozva.

Magyarországon az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény azzal a céllal hozta létre az OBT-t, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyeletét lássa el. Ez a szakmai kontroll azonban semmiképpen nem jelenthet politikai pozicionáltságot, az OBT alapvető funkciója az OBH munkájának ellenőrzése, nem pedig annak ellehetetlenítése. Márpedig a Darák Péter kúriai elnököt is magába foglaló OBT – bár ennek komoly előzményei is vannak – különösen 2018 óta, már döntően nem szakmai megfontolások szerint vizsgálja és kifogásolja, hanem egyértelműen politikai motivációk alapján támadja Handó Tünde OBH-elnök vezetői gyakorlatát.

Az eredetileg 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből tavaly nyár óta több mint egy tucat tag, póttag lemondott – ez a politikai töltetű színjáték azonban rövid idő alatt aláásta az új OBT legitimitását. Ez az OBH elnökét, Handó Tündét különösen kényes helyzetbe hozta – az akció célja valószínűleg ez is lehetett –, hiszen sok OBT-tag esetében ő a munkáltatói jogok gyakorlója.

Az OBT választott tagsága ugyanis a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha a bírósági törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

II. Zsák a foltját – a Kúria elnöke és az OBT egymásra talál

Darák Péter pozíciója a Kúria elnökeként elvileg az igazságszolgáltatás, mint független hatalmi ág csúcsán helyezkedik el. Darák e minőségében jelenleg tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is.

Darák Péter

A Rákosi- és Kádár-korszak mementóit őrző Szoborparkhoz hasonlította egyik bírósági forrásunk a Kúriát, amiért annak elnöke, Darák az ellenzéki sajtó által politikai tisztogatásként tálalt, úgynevezett kényszernyugdíjazás után tanácsadóként igyekezett visszafoglalkoztatni minél több, a rendszerváltozás előtt szocializálódott matuzsálemet. S most is, amikor a közigazgatási bíráskodás új rendszerének felállítása zajlik, a csúcsán egy, a Kúriától független, azzal egyenrangú felsőbírósággal, valami hasonlóra készül Darák - tette hozzá informátorunk. Arra utalt ezzel, hogy a Kúria elnöke minden lehetséges eszközzel azt igyekszik elérni, hogy a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráit bármiféle alkalmassági vizsgálat nélkül, pozícióikat megőrizve automatikusan vegyék át a hamarosan felálló közigazgatási felsőbíróságra. Vagyis Darák Péter ameddig csak lehet, szeretné feltartóztatni a bíróságok harminc év után is befejezetlen öntisztulási folyamatát. Ez persze aligha meglepő annak fényében, hogy a Kúrián ítélkezhetett, akár politikai ügyekben is, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális “civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De fontos beosztása van a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex) főbírója lett, valamint Mészár Rózának is, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni. Ez nem jött össze, így maradt a Kúrián, ahol véletlenül pont nála landolt a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek az ügye, akit fel is mentett. 

Darák más “üldözötteket” is befogadott. A rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek ő hivatalból a tagja, körülbelül egy éve a Kúrián tartja üléseit, és titkárnőt is a Kúriától kaptak. 

Több bírósági forrásunk szerint Darák azért ált a matuzsálemek és az OBT mellé mert úgy ítélte meg, hogy nagy tekintélynek örvendenek. Emlékezetes, hogy a kényszernyugdíjazás idején a bíróságokon aláírásgyűjtés és más “szolidaritási” akciók is indultak, amelyekhez sokan csatlakoztak. A 2018-as új OBT felállását pedig az ellenzéki sajtó úgy tálalta, mint egy bírók tömegei által támogatott belső, rendszerellenes forradalom kezdetét. Darákban és sok rendszerkritikus bíróban állítólag az a közös, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási modelljéhez szeretnének visszatérni. Ennek szimbolikus kifejeződése az OBT Kúriára költözése.

Darák az OBT-n

A feudalisztikus vonásai miatt sokat bírált, 2012 előtt működő bírósági igazgatási rendszerben ugyanis az OIT és hivatala élén a Kúria (akkori nevén Legfelsőbb Bíróság) elnöke állt, aki így nem csak az ítélkezés minőségéért és egységéért felelt, de hozzá tartozott a bíróságok gazdasági és HR irányítása is. Azzal tehát, hogy Darák a rendszerellenes bírók mellé állt, saját, szervezeten belüli pozícióját igyekezhetett megerősíteni, illetve csendben asszisztál az Országos Bírósági Hivatal elleni támadásokhoz, amitől sokan azt várják, hogy a botrányok hatására a kormány felszámolja a jelenlegi igazgatási modellt és visszatér a 2012 előttihez, vagy egy ahhoz hasonló, új struktúrát vezet be. Ezt látszik igazolni az is, hogy a tavalyi országgyűlési választások környékén az ellenzéki lapok arról írtak: a kormány felszámolja a Handó Tünde vezette hivatalt, ám ez végül nem történt meg. 

Információink szerint nem véletlen, hogy Darák karrierje a brüsszelitává vált Navracsics Tiborral mozgott sokáig azonos pályán.

III. Magyar Bírói Egyesület – kiknek az érdekét képviselik?

A MABIE környékén korábban is mozogtak, olyan bírók, akik vagy botrányos kijelentéseikkel, vagy rendszerellenes kirohanásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. Előbbire példa az a Ravasz László, akit a Szegedi Törvényszék fegyelmi eljárása nyomán elbocsátottak azért a 2011-ben tett állításáért, miszerint „bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Ravasz László az Alkotmánybírósághoz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával a strasbourgi bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy "véleménye nyílt vállalása miatt" indítottak fegyelmi eljárást ellene, amely akadályt sikerrel vett ugyan, mostanában az RTL Klub – Magyarul Balóval című műsorában mondogat például olyanokat, hogy a rosszul ítélkező bírók kapcsán szankcióként teljes vagyoni felelősséget kellene bevezetni.

Mint korábban megírtuk a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) korábbi vezetője az a pártállami múlttal rendelkező dr. Makai Lajos volt, aki bírósági forrásaink szerint újraválasztása reményében fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és azért járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék. Makai erőfeszítéseinek  ellenére egy új és ismeretlen, ahogy bírósági szervezeten belül mondják “no name” vezetője lett a szervezetnek, Oltai Judit Zsófia személyében.

A rendszerellenes erők tehát új támogatóra találtak a Bírói Egyesületben, ami azért is különös, mert a szervezet részt vett a jelenlegi igazgatási modell kidolgozásában és támogatta annak bevezetését. A tavaly decemberi tisztújítás idején ugyanakkor már a sajtónyilatkozatok szerint a MABIE „síkra száll a bírói szervezet, a bírói önkormányzati szervek alkotmányos feladatainak érdekképviseleti oldalról való támogatásáért, a bírói függetlenség védelméért, a bírák érdekérvényesítéséért, és minden, a bíróságokat, valamint a bírákat ért támadással szemben határozottan fellépnek”.

A MABIE látszólag a legnagyobb bírósági érdekképviseleti egyesület több mint ezer taggal, ám a szervezetet ismerő forrásaink szerint a többség “fantom tag”. Ez azt jelenti, hogy egy viszonylag szűk kört leszámítva senki sem gyakorolja tagsági jogait. - Amikor bíróvá neveznek ki, a helyi “pártbizalmi” az orrod alá tol egy belépéséi nyilatkozatot, azzal, hogy ez a szokás, itt mindenki belép, de nem kell aggódni, hiszen a tagság semmi kötelezettséggel nem jár, viszont néha vannak tök jó közösségi programok, pl. Az OBH által finanszírozott sportnap. Szóval sokan belépnek, de igazából azt sem tudják, hogy érvényes-e a tagságuk? – jelezte egy forrásunk. A bizonytalansága abból fakadt, hogy a pár száz forintos tagdíjat automatikusan vonják a legtöbb bíró fizetéséből, ezért oda sem figyelnek rá. 

A szervezetnek sokáig a Magyar Igazságügyi Akadémián volt irodája, amit éveken át szinte egyáltalán nem használtak. Amikor viszont az OBH pont a kihasználatlanságra tekintettel visszavette az irodát, a MABIE és az ellenzéki sajtó ezt úgy tálalta, mint Handó Tünde kísérletét a legnagyobb bírósági szakszervezet, a rendszerkritikussá lett Bírósági Egyesület ellehetetlenítésére.

A Magyar Bírói Egyesületről érdemes megjegyezni továbbá, hogy vezetőségének tagja a renitens OBT-ben is helyet foglaló Szabó Sándor, akit Marian Cozma veszprémi kézilabdázó gyilkosának feltételes szabadságra bocsátása kapcsán ismerhetett meg a közvélemény. Továbbá azt is, hogy a MABIE egyik tagja tavaly egy marokkói nemzetközi fórumon kért nemzetközi beavatkozást hazánk viszonylatában az itteni “áldatlan” és a “bíróságok függetlenségét veszélyeztető” állapotok miatt.

Hasonlót az OBT is tett tavaly, amikor egy Brüsszel mellett működő szervezetnél jelentette fel hazánkat. Persze ezt az OBT és a Bírói Egyesület is másként magyarázza. Az OBT-sek azzal védekeztek, hogy ők csak udvariassági látogatásra hívták Magyarországra az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának vezetőségét. A MABIE pedig azt állította: tagjuk magánemberként szólalt fel hazánk ellen. 

Végső soron pedig összenő, ami összetartozik.

Folytatjuk…

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/69793/pics/lead_800x600.png
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?