HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST (9. RÉSZ)

A Kúria példátlan balliberális befolyás alatti működéséről

Darák indulása a Kúria élén

2011. december 13-án titkos szavazással megválasztotta az Országgyűlés Darák Pétert a Kúria, Handó Tündét pedig az Országos Bírói Hivatal elnökévé. A szavazás eredménye jól mutatja, hogy a kormánypártok jelöltjei az ellenzéki oldal egyöntetű támogatását finoman szólva nem élvezték - a Kúria elnökét 275 igen, 83 nem és 4 érvénytelen vokssal választották meg.

Ez idő tájt a Fidesz-KDNP frakciószövetség 263 képviselővel rendelkezett a parlamentben, így az eredményekből jól látható, hogy Darákot hét ellenzéki szavazat segíthette, amely kapcsán tudni kell, hogy az MSZP 59, a Jobbik 47, a szakadás előtti LMP pedig 16 mandátummal rendelkezett.

Ehhez képest a balliberális sajtó a megválasztásának pillanatától a tenyerén hordozta a legfőbb bírói fórum vezetőjét. A hvg.hu a választás eredményéről szóló beszámolójában élesen támadta az OBH elnökét – bírósági forrásokból az online lap úgy tudta, hogy Handó Tünde „közeli barátja a kormányfő családjának; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak.” Ehhez képest Darákról csupán száraz önéletrajzi adatokat közöltek, kiemelve, hogy korábban igen jelentős versenyjogi ügyekben hozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróságon.

Az egyébként a kormány által támogatott tisztségre jelölt személyeket nem a tenyerén hordozó index.hu is kerülte Darák kritikáját kiemelve a Fidesz jelöltjéről, hogy a nagyobbik kormánypártba korábban nem lépett be „a Medgyessy-kormány első hónapjaiban részt vett a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában.” 

Nyitás a sorosista NGO-k irányába

2012. júliusában a Szegedi Ítélőtáblával közösen Integritás az igazságszolgáltatás működésében – lehetőségek és utak címmel szakmai fórumot rendezett a Transparency International Magyarország. Az eseményen bírósági forrásaink szerint semmi meglepő nem volt abban, hogy például Hack Péter, az SZDSZ Országos Tanácsának korábbi tagja mellett részt vett előadóként Darák Péter is, hiszen közeli munkatársai a Kúria vezetőjét inkább baloldali, liberális beállítottságú gondolkodóként ismerték.

A konferencián Darák beszélt a korrupció kockázatairól és kijelentette, hogy a Transparency az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb működéséhez nyújt segítséget, sőt azt hangsúlyozta, hogy minden szervezet számára üdvös a TI támogatása.

A konferencián szóba kerültek azok a joggyakorlat elemző csoportok is, amelyekből 2011 után – törvényi kötelezettségre hivatkozva – 7 állt fel a Kúrián, köztük menekültügyi és idegenrendészeti csoport is.

A külföldről finanszírozott NGO-k és a Kúria szakmai kapcsolata más területeken is virágzott tehát.

Az Idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoport 2013-ban egy olyan anyagot tett közzé, amely gyakorlatilag hemzseg a magyar kormányzati intézkedéseket kritizáló szervezetek jelentéseinek hivatkozásaitól -  a Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésére létrehozott európai bizottság (CPT),   az UNHCR 2012-es jelentése (UNHCR Guidelines on the Applicable Criteria and Standards relating to the detention of Asylum-seekers and Alternatives to Detention), illetve a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó ENSZ különmegbízott Magyarországról szóló jelentése is helyett kapott a szövegben.

Ugyan a Menekültügyi Joggyakorlat-elemző csoport 2014-es összefoglaló véleményében már kerüli a nyílt kormánykritikát, azonban a rendszerkritikus Magyar Helsinki Bizottság etalonként így is több mint 30 alkalommal szerepel a munkaanyagban.

A szakmainak nevezett állásfoglalás többek között nyíltan kritizálja a kormányzatot akkor, amikor rögzíti, hogy „a „menekültügyi őrizet” intézményét – ebben a formában – Magyarország elsőként vezette be az Európai Unióban. Az elmúlt években a hazánkba érkező menedékkérők jelentős hányada került idegenrendészeti őrizetbe akár a menedékjogi eljárás teljes időtartamára. Jogvédők és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kritizálta ezt a gyakorlatot, és az idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálatáról szóló részében a Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoportja is alaposnak találta e kritikát.”

A dolgozat elismeri a köznyelvben „Soros-hálózatnak” nevezett közösség létezését, utalva arra, hogy a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát.”

A hatékony ügyvédi munkát korábban a Menekültügyi és Idegenrendészeti Joggyakorlat elemző csoport összevont „részjelentése” is méltatta. Ebben a Kúria munkacsoportja azért marasztalta el a Szegedi Törvényszéket, amiért az „figyelmen kívül hagyta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság állásfoglalását” annak vonatkozásában, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e vagy sem és utalnak arra, hogy a szakmai hibára a Magyar Helsinki Bizottság mutatott rá.

A Helsinki Bizottság munkássága visszatérő hivatkozási pont a Kúrián, a Mészár Róza által vezetett büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.

A felsorolás korántsem teljes, még folytatható lenne például azzal, hogy a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentése is a Transparency International-re hivatkozva bírálja a magyar kampányfinanszírozási rendszert.

Darák és az MTA kapcsolata

2014-ben az elnök a Kúria helyzetéről tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. A beszélgetés hivatalosan az MTA TK Jogtudományi Intézete „Jogrendszer belülről” című sorozatának része volt, a diskurzust Jakab András az Intézet akkori vezetője moderálta. A két jogász kapcsolata kifejezetten jónak mondható, ennek mentén az MTA Jogtudományi Intézete és a Kúria között együttműködési megállapodás jött létre és sajtóinformációk szerint Darák a tanácsadó testület létrehozására Solt Pál korábbi főbírót és Jakabot kérte fel.

Megjegyzendő, hogy egy évre rá a magyar jogrendszer állapotáról tartottak konferenciát 2015. október 14–16. között amelynek keretében egy olyan tanulmányt mutattak be, amely rendkívül negatív színben tünteti fel a 2010 utáni jogalkotási folyamatokat Magyarországon.

Az előadáson Darák szájából – ugyan Kazahsztán kontextusában – elhangzott egy mondat, amellyel forrásaink szerint akár a hazai viszonyoknak is üzenhetett: „egy államnak nem szabad megengednie, hogy egyes gazdasági szereplők más elbírálást nyerjenek és más elbírálásban részesüljenek, mint az egyszerű polgárok.”

A Kúria elnöke nekimegy a Miniszterelnöknek?

A mai napig elérhető, az a sajtóban is megjelent képzeletbeli levél, amit Darák Péter írt Orbán Viktornak, és melynek tartalma szerint a Kúria elnöke keményen beszól a miniszterelnöknek. Megjegyzendő, hogy az Eötvös Károly Intézet vezetőjeként Majtényi László is szeretett levelezni Darákkal, egyik alkalommal azt kijelentve, hogy a Terrorelhárítási Központ állítólagos titkos megfigyelései kapcsán keletkezett ügyben „alkotmánybírósági vizsgálat iránt a legfőbb bírósági szerv vezetőjének lehetősége és kötelezettsége fellépni.” 

A dolog érdekessége ugyanakkor, hogy 2013-ban valóban sor került egy csörtére a kormányfő és Darák között. Előbbi árnyalt kritikájára utóbbi azzal reagált egy közleményben, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Mindezt úgy interpretálta a balliberális sajtó, hogy Darák Péter visszaszólt Orbánnak.

A kormányellenes irányvonal bírósági forrásaink szerint ma is jelen van a Kúrián, mint ahogy arról beszámoltunk Darák meghívta a Kúriára a Soros-egyetem egyik professzorát, Rév Istvánt. Forrásunk szerint a meghívás némi meglepetést keltett, hiszen Rév 2015-ben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem igazgatójaként, a Szabad Európa és a Szabadság Rádió egykori archívumának (Nyílt Társadalom Archívum) vezetőjeként Magyarországot és Orbán Viktort nácizó publicisztikát írt a New York Times véleményrovatába.

Darák Pétert egyébként a Fidesz-KDNP jelölte elnöknek, mandátuma 2021. január 1-jén jár le.


A főbírák küzdelme, avagy ki nevet a végén

Olvasói vélemény a 888.hu-ról.

Miközben Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal /OBH/ elnökét lankadatlanul támadja a Soros György által pénzelt média, addig Darák Péter, a Kúria elnöke rendre dicséretet kap a balliberális sajtótól. Lássuk be, hogy ez nem véletlen, Darák megszolgálta a simogató szavakat – egyebek mellett azzal, hogy a Kúria bíráinak érzékenyítésére meghívta a Soros egyetem egyik prominens oktatóját, a kormánnyal szembehelyezkedő Sólyom László exelnök szellemi köréhez tartozó jogtudóst.

Darák Péter nyíltan a Handóval ádáz küzdelmet folytató Országos Bírói Tanács/OBT/ mellé állt. Az OBT több tagjának előéletét és nézeteit már megismerhették az olvasók. Az OBT működésének jogszerűségét sokan megkérdőjelezték, de Darák a döntő pillanatban a lázadók mellé állt.

Még a bírósági berkekben járatos jogászok sem tudnak sok olyan esetet felsorolni, amikor egy miniszter kénytelen rámutatni a legfőbb bírói testület kormánnyal szembeni elfogultságára. Márpedig Lázár János egykori tárcavezető a Kormányinfón kifogásolta, hogy bizonyos politikai szempontból kényes ügyeket arra a Baka Andrásra testáltak, aki nyíltan bírálta a jelenlegi kormányt, sőt be is perelte a magyar államot a nemzetközi bíróságon. Hogy Baka milyen ügyeket tárgyal, azt Darák Péter elnök dönti el.

Arra meg végleg kevés példa akad, hogy a miniszterelnök mutasson rá arra, hogy a Kúria gyanús körülmények között elvett egy mandátumot a kormányzó pártoktól. Az eljáró tanács elnöke arról érdeklődött, hogy döntésük miként érinti a pártok erőviszonyait.

Mindezek fényében sokan vélekednek úgy, hogy az utóbbi időben sok, politikai szempontból jelentős ügyben születik a kormány számára kedvezőtlen határozat.

Nem mindegy, hogy kényesnek tekintett ügyeket melyik bíró tárgyalja. A Jobbik egyik képviselője Handó Tündét vonta kérdőre arra utalva, hogy a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök mellett nyíltan kiálló Cserni Jánost miért hozta el a Fővárosi Törvényszékről az OBH-ba. A parlamenti bizottsági ülésen a provokatív kérdésre a választ a korábbi igazságügyi államtitkár adta meg azzal, hogy a jogkereső közönséget így lehetett megóvni Cserni János bírói tevékenységétől.

A kormány a 2010-es választási győzelem után áttekintette a bírósági reform tapasztalatait, és a bírói önkormányzás értékeit megőrizve egy olyan igazgatási rendszert valósított meg, amely megakadályozta – a bírák által amúgy demokratikusan megválasztott – testületi tagok saját megyéjüket preferáló döntéseit. A másik fontos döntés azon alapult, hogy a korábbi főbírákra elviselhetetlen teher hárult, ezért az ítélkezés és az igazgatás irányítását elkülönítették, és a Kúria elnökének feladata csupán néhány tucat bíró szakmai irányítása lett. Ezzel szemben az OBH elnöke több mint tízezer bíró és alkalmazott személyzeti és pénzügyi vezetője, jóval nagyobb munkateherrel.

Sokan úgy látják, hogy a Kúria az elmúlt fél évtizedben nem tudta hozni az elvárt eredményeket, ezt bizonyítja a bevezetőben említett néhány vezetői kritika is. A közigazgatási felsőbírói fórum létrehozása is egyfajta reakció a törvényhozás részéről, hiszen a megjelölt cél a színvonalasabb közigazgatási bíráskodás megteremtése. Darák Péter feladatköre tehát csökken, de ettől ne várjunk csodákat.

A bírák és a jogkereső közönség aggodalommal figyeli a belső küzdelmeket, és csak reménykedhetünk abban, hogy a Kúria elnöke által támogatott OBT nem akadályozza tovább az OBH elnökének törekvéseit, amelyeket a jobb munkakörülmények és a magasabb bírói bérek érdekében fejt ki.

 

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/69339/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?