Szakálla nőtt, gender


Két éve, 2015-ben hozták létre a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoportot a Debreceni Egyetem kutatóegyetemi pályázatán elnyert támogatás eredményeként. A csoport kutatásai a gender (társadalmi nem) és a városi tér ábrázolásának kérdéseire irányulnak, a 20. és 21. századi angolszász (elsősorban angol és amerikai) irodalomban, valamint a vizuális kultúrában. Főleg azt kutatják, hogy miként járulhat hozzá az irodalom és a vizuális művészet a városi életmód, a migráció és az interkulturalizmus kérdéseinek tanulmányozásához, és hogy miként ábrázolják a regények, versek és vizuális műalkotások a modern nagyvárosban való sétálás, bóklászás szociológiáját („flanerie"), a nők terét a városban, ezek hogyan térképezik fel a városi környezet és a gender összefüggéseit.

Ami a gender tanulmányok egyetemi helyét illeti, már a ’90-es években elkezdtek létrejönni az első ilyen magyarországi tanszékek és kisebb kutatóműhelyek, így a 2000-es évek elejére a CEU tanszéke mellett az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) és az ELTE Társadalomtudományi Karán jöttek létre újabb, egymással is rivalizáló gender-központok. Jelenleg a CEU mellett az ELTÉ-n is van (idén indult) társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak.

A konferenciát szervező Timár Eszter jelenleg a CEU-n tanít, érdeklődési területei közé tartoznak: az irodalom és a queerelmélet (a gender studies homoszexuális vonatkozású alterülete), a szexualitás, az irodalomelmélet, a dekonstrukció, a performativitás, a megtestesülés és a politikai filozófia, valamint ezek mellett a barátságra és a testvériségre (fraternitásra) irányuló diskurzusok. Mostani kurzusai a queerelmélet, a performativitás és a prostitúció témáival foglalkoznak, és jelenleg kutatja a 19. századi nacionalizmus szerepét is a homoszexuálisra irányuló diskurzus kialakulásában.

Tisztelt tagok!

Szeretném felhívni a figyelmüket egy közelgő konferenciára, amelyet a CEU Gender Tanulmányok Tanszéke és a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoport (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen szervez. Alább találhatók a leírás és a dokumentumok. A javaslatok beérkezésének határideje: december 15. A konferencia oldala megtalálható itt, benne a felhívással, valamint az előadókra és egyéb megerősített résztvevőkre vonatkozó információkkal:

https://gender.ceu.edu/cfp-0

A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

A témajavaslatok a migránsnarratívákról és a városban élő nyugati modernitásról szóló nemzetközi konferenciára vannak invitálva, amelyet a budapesti Közép-Európai Egyetemen szerveznek a Gender, Transzlokalitás és a Város Kutatócsoporttal (Debreceni Egyetem Angol és Amerikai Tanulmányok Intézete) közösen. Örömmel fogadjuk a migráció antropológiai, szociológiai, történelmi, irodalmi, filmes és színházi beszámolóinak feltérképezését és a menekültek tapasztalatait. A konferencia arra törekedik, hogy a városok és a közterek szerepére összpontosítson, beleértve a városok szerkezetátalakításának és újraértelmezésének módjait a migráció következtében; a tapasztalat érzelmi dimenzióját, valamint a bevándorló és menekülttámadások olvasását / figyelését / hallgatását; ezeknek az elbeszéléseknek a megismerését, valamint a nemek szerepét a bevándorlók életválasztásában és integrációjában.

Különösen érdekelnek bennünket az összehasonlító értelmezések, például a 20. és a 21. század menekültjeinek elbeszélései, a népirtások és az elnyomó politikai rendszerek kapcsán. Az elmúlt néhány évtizedben alaposan elemzett kényszerű vándorlások következtében fellépő trauma hatásának feltérképezésén túlmenően arra is törekedtünk, hogy előtérbe helyezzük a place-making [kb. közösségi helytervezés, események köré „helyek” kialakítása] affektív dimenzióit, például a művészet működését a betegségek leküzdésében és gyógyításában. Hogyan vannak ábrázolva a városok – amelyek gyakran a menekültképzelet középpontjában vannak – a menekülés narratíváiban? Hogyan alakulnak ezek az elbeszélések a faj, az osztály, a nem és a szexualitás szempontjából eltérő és azokat átfedő szubjektivitásban? Milyen szerepet játszanak a közterek, és a végrehajtás a vándorlás tapasztalatainak megteremtésében? Ezek az elbeszélések rávilágítanak-e az interszekcionális [a különböző társadalmi, egyenlőtlenségek, hierarchiák és hatalmi relációk közötti dinamikus kölcsönhatásán alapuló] diszkrimináció új aspektusaira?

Várjuk a 20 perces beszélgetésekhez a kivonatok benyújtását. Különösen örülünk a következő témákban benyújtott írásoknak:

  • Trauma és biblioterápia a városi környezetben
  • Művészet, „szökevényesztétika” és a város
  • Migránsnarratívák és városi erőszak
  • Városok és az ellenállás művészete
  • Queer (homoszexuális) migránsnarratívák és a város
  • A place-making affektív dimenziói
  • Empátia és a város
  • Az ezredforduló utáni metropolisz és az „érzés csökkenése”
  • Mobilitás és városiasság: a tér performatív/affektív hajtóereje
  • A migránsnarratívák történeti kezelése
  • Szökevény, menekült, migráns, emigráns
  • A gettósodás reprezentációi
  • Éberség

A legjobbakat kívánva:

Eszter

Timár Eszter
Adjunktus
Gender Tanulmányok Tanszéke
Közép-európai Egyetem
Nádor u. 9-11.
1051 Budapest

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/45461/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?