Soros-puccs volt a grúziai rózsás forradalom


Soros György számos ország belpolitikájába avatkozik be világszerte. A milliárdos időnként eltünteti befolyásszerző tevékenységét és hatalmi törekvéseit, ám egyes esetekben, például a grúz rózsás forradalomban pőrén kirajzolódnak a nagyhatalmi politikával is összhangban végrehajtott akciói.

Soros György rózsás forradalomnak titulált, 2003-as grúziai beavatkozása a milliárdos azon akciói közé tartozik, ahol kimondottan politikai célokból különböző államok szuverén vezetését gyakorlatilag megpuccsolta a tőzsdespekuláns. Ennek a beavatkozásnak előre megírt forgatókönyve volt, megfelelően kiképzett aktivista csoportokkal, a megbuktatott vezetéstől a hatalmat átvevő saját jelölttel. Az előkészületek a szokásos módon a folyamatosan hangoztatott jogvédő szólamok és a demokrácia-export lózungjai közepette zajlottak. Soros grúziai beavatkozása a hasonló természetű szerbiai akciója mellé állítva világosabban engedi láttatni az alapítványguru tevékenységének jól szervezett politikai infrastruktúráját. Míg Slobodan Milisevics ellen az Ellenállás (Otpor) nevű mozgalom mögé állt a milliárdos, Grúziában Eduard Shevarnadze hatalmának a gyengítésére az Elég elnevezésű (Kmar) csoportot támogatta, s a diákmozgalomnak nevezett szervezet résztvevőit a balkáni országba küldte, hogy tanuljanak az Otpor aktivitáitól.  Az Otpor vezetője, Szrgya Popovics, akinek része volt az arab tavasz polgárháborús katasztrófává fajulásában is, szintén részt vett a grúziai akcióban.

Shevarnadzét Soros György aknamunkájával összhangban az USA külügyi kabinetje és a Nemzetközi valutaalap (IMF) is különböző szankciókkal gyengítette. A Grúziában működő nem kormányzati szerveket (NGO) európai és amerikai kormányok mellett a milliárdos Nyílt Társadalom Intézet (OSI) alapítványai is pénzelték, a Soroshoz is köthető tengerentúli USAID nevű szervezet pedig a grúz választási rendszer kompjúterizálását támogatta másfél millió dollárral. Az NGO-kat a Belgrádból érkező amerikai grúz nagykövet, Richard Miles koordinálta, aki Szerbiában ugyanazokat a szervezeteket Milosevics ellen mozgósította korábban. A rense.com a CIA-val együttműködő hírszerzési specialistaként említi Milest, akinek feladata Soros György jelöltje puccsának az elősegítése volt. Bár a Soros által támogatott Mihail Szakasvili végül 2003 őszén megnyerte a parlamenti választásokat, a fentiek fényében nem meglepő, hogy a Wall Street Journal 2003 november 24-i számában az amerikai kormány és egyéb nyugati alapítványok által támogatott NGO-k garmadájának tulajdonították a Shevarnadze rezsim megdöntését.

A választás előtti parlamenti ülésre rózsákkal a kezében berontó Szakasvili szabadságharcos imázsát árnyalják az orosz-grúz háborúba torkolló 2008-as dél-oszétiai események, amelyeket az említett rense.com, valamint a larouchepac.com portálok szerint is Soros György bábja provokált ki azzal, hogy megszakította Grúzia diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, miután az elismerte Oszétia és Abházia függetlenségét. A rense.com-on olvasható cikk szerint egyébként  Zurab Zhvania miniszterelnök és Georgi Khelashvili nevű beosztottjának, valamint Zhavina kutatási vezetőjének gyanús körülmények között bekövetkezett halálához köze lehet Szakasvilihez közeli személyeknek. 

Szakasvili és Soros

Richard Miniter, a mások mellett a The New York Timesban, a The Washington Postban és a The Wall Street Journalban is publikáló oknyomozó újságíró véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Soros György önhatalmú külpolitikai akcióival amerikai államérdekeket is sért. A publicista az OSI által a volt szovjet tagállamokba juttatott félmilliárd dollárt elegendőnek tartja ahhoz, hogy tőzsdespekuláns rezsimeket döntsön meg.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/44200/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?