Blogolj!

Sikeres az érzékenyítés? Ex-kommunisták és Sorosék sikere a magyar bíróságokon


Sikeres az érzékenyítés? Ex-kommunisták és Sorosék sikere a magyar bíróságokon. Így hergelik a cigányságot.

„Európai szinten is precedens értékű ítélet született a Kúrián: minden körülmények között tilos a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése. Kaposváron is.” Az előbbi hírt szerdán énekelte meg a Népszava.

A baloldali napilap beszámolójából kiderül: „A Somogy megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Központ, valamint Kaposvár önkormányzatának felülvizsgálati kérelmét is elutasította szerdán, a Kúria a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának ügyében. A város peremén található intézmény szegregált, csak a Szentjakab telepen élő roma szülők gyerekei járnak oda. A szegregáció tényét korábban több bíróság is megállapította, legutóbb, 2016-ban a Pécsi Ítélőtábla jogerős bírósági ítéletben erősítette meg a jogsértés tényét, elrendelve az iskola felmenő rendszerben történő bezárását.”

A „precedens értékű ítélethez” azonban egy precedens értékű felperes is társul. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) tökéletes látlelet a Soros-hálózat egyre fenyegetőbb nyomulásáról a magyar igazságszolgáltatásban.

Soros és a kommunisták a CFCF mögött

Azon már meg sem kell lepődni, hogy a „jogvédő szervezet” honlapja szerint, az Alapítványt 2004. január óta a Magyar Soros Alapítvány, a Budapesti Nyílt Társadalom intézet, a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs Alapítvány is támogatásban részesítette. A Soros-dollárok ugyanis régóta egy jól behatárolható érdekkörhöz jutnak el, nyíltan vagy burkoltan utat törve a gazda társadalomformálási és politikai érdekeinek. (A magyar bírákat érzékenységre nevelő sorosistákról szóló korábbi írásunk IDE KATTINTVA olvasható el.)

A támogatók listáját tovább böngészve, azonban az is feltűnik, hogy a későkádári pártelit vörös kapitalistái milyen szépen tudnak együtt dolgozni a Soros-hálózattal közös célok érdekében, jelesül a romák vélt vagy valós szegregációja ellen.

A 2012-ben elhunyt Bartha Ferenc, egykori MNB elnök által alapított Bartha Tanácsadó Kft. elsők között került említésre a támogatók felsorolásánál. Bartha Ferencről érdemes tudni, hogy 1965-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán. 1968–69-ben a Central European University Európai Integrációs képzésén vett részt Nancy-ban. 1988 és 1990 között töltötte be az MNB elnöki tisztségét és nem csak egyszerű MSZMP tag volt, hanem a kommunista rezsim állampártjának Központi Bizottsága is sorai között tudhatta a vörös bankárt. 1994-től a nagyszerű szakember az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnökeként és privatizációs kormánybiztosként funkcionált. Talán érdemes lenne egyszer körüljárni, hogy a magyarországi privatizáció miként tette a rendszerváltozás nagy veszteseivé a hazai cigányságot. De kétségtelen, hogy egyszerűbb a tünetekért pereskedni, mint morális önvizsgálatot tartani.

A bankárokból azonban több is akad a támogatók között. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett Felcsuti Péter, a munkásőrség egykori tagja szintén bővíti a támogatók névsorát. Bajnai Gordon egykori lelkes támogatója és a bankadó nagy ellenzője most szintén boldog lehet, a Kúriát sikeresen győzte meg az általa támogatott szervezet.

Felcsuti Péter, az egykori munkásőr

A munkásőrség a levert, 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. A forradalom rendfenntartóiként ott voltak minden párt- és állami ünnepségen. A munkásőrök civil foglalkozással rendelkező, a kommunista hatalom iránt elkötelezett párttagok voltak, akik munkájuk mellett vállalták a munkásőri feladataikat. 1957. január végén az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága döntött a munkásőrség létrehozásáról. Az ideológikus elképzelés szerint „1919-es vöröskatonákból, volt partizánokból, 1944 előtti kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból" kellett volna megalakítani a „párt (új) öklét”. A forradalom oldalán döntő szerepet játszó munkásság körében a régi-új rendszer támogatása keveseknek volt népszerű, a munkásőrségben az alapításkor 50%-os részvételükkel túlreprezentálták magukat a párthű értelmiségiek, a párt-, az állami és a gazdasági vezetők, hivatalnokok, funkcionáriusok. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. (Wikipédia)

A támogatók és az antiszegregáció harcos közgazdászainak sorát erősíti Ujlaky András is, akinek tevékenységéről, a Beszélőnek adott tavalyi interjúja alapján, az alábbiakat fogalmazta meg a Magyar Hírlap:

Az interjúban Ujlaky elmondta, a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre járt, majd a bankszektorban dolgozott. Elvégzett egy kéthetes kurzust a CEU-n, ahol megismerkedett többek között „Mohácsi Vicával” (Mohácsi Viktória egykori SZDSZ-es politikus és miniszteri biztos, akiről pár napja derült ki, hogy nem kap menedékjogot Kanadában, így visszatoloncolják hazánkba – a szerk.). „Vica” testvérével, Mohácsi Erzsébettel és másokkal hozták létre a CFCF-et. „A kezdéskor (Eleőd) Ádám is beletett tízezer dollárt, meg én is beletettem tízezer dollárt. Ez valójában rendkívül csekély összeg, és csak arra volt elég, hogy irodát béreljünk, vegyünk egy-két számítógépet, egy ideig finanszírozzunk egy szerény státust, és megtervezzük az első iskolai pert” – magyarázta Ujlaky, hogyan kezdték az antiszegregációs perek sorozatát, amelyek közül talán a legismertebb a nyíregyházi, huszártelepi iskolaügy volt (ahol végül a Kúria mondta ki, hogy nem sértett jogot a Hajdúdorogi Egyházmegye).

Már az első per után jött a pénz a Soros-alapítványtól, „soha nem kaptunk évente többet, mint hetven-nyolcvanezer dollárt az OSI-tól (Open Society Institute, Nyílt Társadalom Intézet), és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány” – mondta Ujlaky. A továbbiakból kitűnik azonban, hogy bizonyos elszámolásbeli problémák miatt most már az a helyzet, hogy „az OSI ad pénzt a CFCF-ről leválasztott tanoda működtetésére, illetve a tanodát formálisan működtető Rosa Parks Alapítványnak, de a CFCF-nek nem”. Az újságírói kérdésre, hogy most „akkor megszűnik a CFCF alaptevékenysége, tehát az, hogy pereket indít”, a válasz az, hogy „hibernálja magát, és csak a folyamatban lévő pereket fogja befejezni”, mert most erre a koncepcióra „nincs fizetőképes kereslet”… Marad a Láthatatlan Tanoda, amely „az éveken át tartó rossz minőségű oktatásból fakadó hátrányokat” hivatott csökkenteni – az integrációs referenciaprogrammal rendelkező Losiban.

Ennyi kiváló közgazdász és bankár felsorolása után, akár véletlennek is lehetne nevezni, hogy a holland és a brit nagykövetség mellett, a CIB Bank, a HVB Bank, de még a Bankszövetség is protezsálta ezt a kiválóan érdekérvényesítő alapítványt.

https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/43352/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?