2019.05.22.

Karriercéljai elérése érdekében állhatott a Kúria elnöke a rendszerkritikus, illetve baloldali kötődésű bírák oldalára a Tűzfalcsoport informátorai szerint, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy Darák Péter csúnyán elszámította magát, amikor átlépett a Rubicon, ahonnan viszont már nincs számára visszaút. – A Péter mindig visszafogott volt és jellemző rá egyfajta puritánság. A színház viszont mindig tűzbe hozza. Tudta, hogy régen színjátszókörös volt? – idézte fel róla az egyik forrásunk, majd megjegyezte: közjogi méltóságként sokan szóba állnak vele, akár egy Kossuth-díjas művész is, és ez neki nagyon sokat jelent.

A Kúria elnökét jól ismerők szerint Darák Péter olyan ember, akin nem látszik a törtetés, sem valamilyen megfelelési kényszer, de valójában nagyon fontos neki, hogy mi gondolnak róla, és az is, hogy folyamatosan előre lépjen. – Törtető ember, de nem az a fajta, aki fölfelé nyal és lefelé tapos. Inkább simulékony. Mindenkinek azt mondja, amit szerinte elvárnak tőle. És stréber. De amúgy nem nagy stratéga – közölte velünk egy őt ismerő bíró, míg egy másik a közkeletű hasonlattal élve úgy fogalmazott: “alamuszi nyuszi nagyot ugrik”. Arra utalt ezzel, hogy Darák az MSZP-SZDSZ koalíciós időszakban épp úgy megtalálta az érvényesülés lehetőségét – egy ideig az igazságügyi tárcánál dolgozott –, mint utána.

– Abban, hogy a Kúria elnöke lehetett, döntő szerepe volt annak, hogy látszólag nem szolgált semmilyen érdeket. A Fidesztől pont annyira távol állt, mint a szociktól – magyarázta informátorunk, de abból, amit elmondott, az is kiderült, hogy a hangsúly a látszólagosságon van. -A Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Baka András pesti volt. Jó család. Jó kapcsolatok. Biztos karrier. Darák ezzel szemben vidékről indult el. Felküzdötte magát. Ő ilyen self-made-man. Egyszerre a korunk hőse és egy törtető technokrata – folytatta, hozzátéve: “el sem tudom képzelni, mit érezhetett, amikor több éves hercehurca után Baka úgy került vissza az LB-re (valójában a Kúriára), hogy ő a főnöke”.

A Kúria elnöke azonban, mint fentebb idéztük, “nem nagy stratéga”. Kollégái szerint már 2013 körül, de legkésőbb 2014 elején felrémlett benne, hogy akár külső nyomásra, akár egy belső politikai fordulat hatására visszatér a régi kurzus, esetleg egy új baloldali tömörülés kerül a hatalom közelébe, ezért elkezdte megerősíteni pozícióit, s bebetonozni az olyan balos bírákat, mint Mészár Róza vagy a Soros Alapítvány által létrehívott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége. – Büszke, amire elért és meg akarja őrizni, mindegy mibe kerül – reagálta rá erre egyik ismerőse.

Darák így a saját túlélése érdekében kiszolgáltatta a bíróságok függetlenségét. De ennek ekkor még néhány botrányos ítéleten túl nem voltak látványos jelei. – Nem tudom, hol vesztette el végleg a realitásérzékét. Az biztos, hogy belelovalta magát abba, hogy neki meg kell felelni a fővárosi liberális jogászelit és az ellenzék, meg a nemzetközi fórumok elvárásainak – jegyezte meg az egyik forrásunk. Egy másik pedig a kérdésünkre kérdéssel felelt: Szerintetek miért jár nyelvtanárhoz?

Szerinte ugyanis Darák évekkel ezelőtt eldöntötte: “a csúcson kell kiszállni”, ami az ő esetében az Európai Unió Bíróságát, esetleg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát jelenti. – Azért ez mekkora dolog. Elindulsz Zalaegerszegről, aztán egy közepes diplomával felküzdöd magad a Markóig (a Markó utcában van a Kúria épülete), majd tovább Luxemburgba... Ennél kevesebbért is lettek már nálunk megalkuvók egyesek. És nem is feltétlenül tudatosan. Van az az állapot, amikor az ember azt hiszi, hogy ez neki jár, hogy amit kap, az érdemeiért kapja – mutatott rá valaki a Kúria ismerősei közül. – Egerszegen van egyébként egy klub, sikeres emberek társasága, akik kötődnek a városhoz. Évről évre összejönnek. Dépé (Darák Péter) is ott szokott lenni. Most Pestről megy, de mi lenne, ha repülővel érkezne... – fűzte hozzá.

Vagyis a forrásaink szerint Darák Péternek az utóbbi években egyre erősebb meggyőződésévé vált, hogy az Orbán-kormány bukni fog, s ezért még a látszatát is el akarta kerülni annak, amit megválasztásakor az ellenzéki sajtó sugallt, hogy ő “fideszes főbíró”. Ennek az eredménye olyan erős túlkompenzálás lett, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontja az elfogult ítéleteket. A baloldalnak való megfelelési kényszer, valamint egy uniós, illetve strasbourgi karrier reménye lehetett az oka annak is, hogy a nyíltan rendszerkritikus, esetenként a Soros-szervezetekkel együttműködő vagy együtt szereplő Országos Bírói Tanács legitimitása mellett érvelt tavaly. S vélhetően ugyanebből az okból nem vett részt a testület legutóbbi ülésén, amikor a hazájukat külföldön is feljelentő bírák arról döntöttek, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének leváltását kezdeményezik.

2019.05.21.

Judith Sargentiniről egy interjúból megtudhattuk, hogy szereti Magyarországot, sokszor járt hazánkban nyaralni és bort inni. Állítása szerint magyar témájú könyveket is olvasott már, még történészként.

Ezzel kapcsolatban már korábban vita bontakozott, ki, hiszen nem teljesen tisztázott, hogy valójában milyen végzettséggel is rendelkezik a holland zöldpárti politikus.

A fenti képeknél jól látszik, hogy Sargentini esetében csak bölcsész diploma szerepel az EP honalapján, a lenti képeknél viszont már csak mesterfokozatról írnak. Érdekesség az is, hogy az adatok frissítése azt követően történt meg, hogy a magyar sajtó Sargentini végzettségével kapcsolatos kérdéseket kezdett feszegetni.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az ún. Sargentini-jelentésről szóló szavazást követően elindult egy módosítási hullám a leköszönő EP képviselő végzettségére vonatkozó adatok tekintetében.

Az európai oktatási szisztémában A három egymásra épülő képzési szint található: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzését követően a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Érettségi után alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre van lehetőség beiratkozni.

2019.05.17.

Az Il Giornale olasz konzervatív napilap részletesen foglalkozik Orbán Viktor miniszterelnök május 13-i washingtoni látogatásával. A cikk eleje kiemeli, hogy 2005 óta nem fogadtak magyar kormányfőt a Fehér Házban, és hogy Orbánt Barack Obama elnök nem kívánta vendégül látni. Másrészről viszont 1998-ban Bill Clinton elnök mint az Egyesült Államok haderejének főparancsnoka, fogadta Orbán Viktort, akit akkori fiatal centristaként jellemez a lap. A Giornale cikke megjegyzi, hogy az EU-val és nemzetközi intézményekkel barátságtalan viszonyban lévő magyar vezető nagy csodálója és támogatója Trumpnak, aki a 2016-os elnöki kampány jelszavát is adoptálta: „Nekünk Magyarország az első.” Trump kemény és tisztelt politikusként jellemezte Orbánt, aki jól végezte munkáját a migrációval kapcsolatban. Orbán pedig kiemelte, hogy közösen küzdenek az illegális migráció és a terrorizmus ellen, valamint a keresztény közösségek védelmében. A lap szerint Washington ellensúlyozni kívánja a növekvő orosz és kínai befolyást, továbbá kereskedelmi, energetikai, kibervédelmi kérdésekről és a NATO-ról is tárgyaltak a Fehér Házban. Az Il Post olasz online újság beszámolója szerint Orbán Viktor látogatása része egy szélesebb Trump-politikának, amely az úgynevezett visegrádi csoport országait – Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát – hozná közelebb az amerikai állásponthoz. A lap megjegyzi azt is, hogy a találkozón Trump dicsérte Orbánt különösen a bevándorláspolitikájáért, elismerve, hogy sokat tett az ország a keresztény közösségek biztonságáért.

A Washington Times amerikai konzervatív lap Trump elismerését fejezi ki Orbán Viktor miniszterelnöknek: „Ön biztonságban tartotta az országát” c. cikkében arról ír, hogy Donald Trump amerikai elnök dicsérte Magyarország vezetőjét, Orbán Viktort, az írásban megemlítve, hogy magyar kormányfőként 14 év után először tett látogatást a Fehér Házban. Az amerikai elnök közös sajtótájékoztatójuk elején rögtön megjegyezte, hogy Orbán – valószínűleg, mint ő maga is – egy kissé ellentmondásos személyiség, de Trump szerint ez rendben van. „Ön jó munkát végzett, és biztonságban tartotta az országát” – tette hozzá az elnök, aki azt is mondta, hogy azoknak az európai országoknak, amelyek másképp tettek, mint Magyarország, most problémáik vannak a bevándorlással.

A Challenges című francia lap cikke szerint az ideológiai közelség lehetővé tette a kapcsolatok felmelegítését, hiszen míg Orbánt Viktor kormányfőt a Barack Obama vezette korábbi demokrata adminisztráció rendszeresen támadta, addig az Egyesült Államok mostani elnökét – különösen az ENSZ-közgyűlésen elmondott globalizációkritikus beszéde nyomán – a szuverenista mozgalom ikonjaként is tisztelik Magyarországon. A lap ír arról, hogy az amerikai kormányzatot ösztönözte Magyarországnak mint NATO-tagországnak Oroszországhoz való közeledése is, ami részben Mike Pompeo külügyminiszter februári budapesti látogatását is motiválhatta. Ugyanakkor beszámol a cikk az Orbán Viktor washingtoni vizitjének elmaradását Trump elnöknél sürgető kongresszusi törvényvényhozók sikertelenségéről is.

2019.05.16.

Márki-Zay Péternek megint nincs ideje Hódmezővásárhellyel foglalkozni és vezetni a várost: az ellenzéki polgármesterre és szakértelmére nemrég az USA-ban volt égető szükség. Kész Zoltánnal együtt a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében keltek át az óceánon, hogy pénzt gyűjtsenek a szervezetnek és nemzetközi kapcsolataikat építsék.

Nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy “tájékoztassák az amerikai külügyet a magyar politikai fejleményekről”, ugyanis a Szenátus és a Képviselőház külügyi bizottsága is állítólag meghallgatta őket. Előbbinek négy tagja levelet írt Trumpnak, amiben kifejezték aggodalmukat a magyarországi “antidemokratikus helyzet” miatt és felszólították az elnököt, hogy Orbán Viktorral való tárgyalásán ezt tolmácsolja a magyar miniszterelnök felé is. Levelükben olyan “független objektív” Soros-párti szervezetek és személyek jelentéseire hivatkoznak, mint a Freedom House, a Cato Intézet vagy Dalibor Rohac kutató, aki számtalan dicsérő hangvételű cikket írt már Sorosról.

A kérdés az, mi alapja van egy 40 ezer főt számláló magyar város ellenzéki polgármesterét kongresszusi bizottságok előtt meghallgatni a „magyar politikai fejleményekről”? Pláne éppen akkor, amikor a lényegesen nagyobb politikai felhatalmazással rendelkező magyar miniszterelnök is az USA-ban tartózkodik? Márki-Zay szerint nem véletlen, hogy egy napon hívták őt és Orbán Viktort is Washingtonba tárgyalni, és ebben csak egyetérteni tudunk vele: elég olcsó trükk az amerikai politikusok részéről. Legalább akkor olyan magyar ellenzéki politikust hívtak volna, aki mögött nagyobb felhatalmazás van, mert ilyen téren a hódmezővásárhelyi polgármester súlytalannak számít.

A külügyminisztériumi látogatásról a két ellenzéki politikus a Facebookon osztott meg információkat, valamint a függetlenobjektív 444-nek és Indexnek nyilatkoztak. Állításuk szerint nem politikai beosztottakkal, hanem nevük elhallgatását kérő minisztériumi dolgozókkal tárgyaltak, akik őket érdeklő kérdésekben faggatták a duót. Többek között szó esett a „NATO-tól való magyar eltávolodásról” és arról, lehet-e bízni Orbánban. Utóbbira szerintünk egyértelmű a válasz, hiszen a magyar miniszterelnök következetes politikát folytat, előbbihez meg elég cáfolatnak megnézni a Trumppal való csúcstalálkozóról készült beszámolókat. Magyarország vállalta, hogy 2024-ig eléri a GDP 2 százalékát a haderőre való költések mértéke; bezzeg Németország nem tett ilyen ígéretet. Ezek szerint a németek távolodnak a NATO-tól?

Márki-Zayék szerint van alternatívája a magyar kormánynak, csak akkor felmerül a kérdés, hogy miért nyerte meg a Fidesz-KDNP pártszövetség a 2018-as választásokat is, és kapott a magyar emberektől harmadszorra is kétharmados felhatalmazást. Az országos politikai babérokra törő polgármester bizonyára magára célzott megoldásként.

Márki-Zay Péter nem csak a külügyminisztériumba látogatott el az USA-ban, hanem a hírek szerint Soroshoz köthető szervezetekkel is egyeztetett, azonban részletes információkat nem osztottak meg arról, hogy pontosan melyikekkel. Egyről tudunk a German Marshall Fund amerikai fiókszervezetébe látogatnak, amelyet támogat a Nyílt Társadalom Alapítvány.

Találkoztak még a volt washingtoni magyar nagykövettel, Simonyi Andrással, aki érdekes módon a velük való megbeszélést követően írt a Márky-Zayt szinte istenítő hirklikk.hu oldalra a Trump-Orbán találkozóról, amiben megpróbálja megmagyarázni, hogy nem is volt fontos, és amit láttunk, az mind hazugság. Majd hozzáteszi, ő is nyilván független objektív módon, hogy nem véletlen a két ellenzéki politikus meghívása a találkozó idejére, ez szerinte azt mutatja, hogy nincs jó kapcsolat az USA és Magyarország között.

Meglátogatták a magyar származású politológust, Charles Gátit is, aki 2012 óta tudja a receptet Orbán Viktor megbuktatására: a lehetőségeket végigolvasva érezhető a szakértelem és bölcs előrelátás. Lehet, hogy tippeket ad Márki-Zayéknak? Ez esetben csak biztatni tudjuk, hiszen ezek a forgatókönyvek sem jöttek be.

Hódmezővásárhely polgárai idén októberben véleményt mondhatnak majd az önkormányzati választásokon Márki-Zay városvezetéséről – pontosabban annak hiányáról. Addig türelmet és kitartást kívánunk nekik, ősszel pedig józan döntést.

2019.05.13.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Manfred Weber szereti a pénzt, de mint látni fogják a luxust sem veti meg.

A müncheni “Négy évszak” Hotel rendszeresen biztosít helyet munkaebédeknek a német politikai elit számára. 2017-ben egy ilyen eseményen részt vett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság bukott elnöke is.

A helyszínválasztás kifinomult eleganciára és persze vastag pénztárcára utal.

A 2018-as luxusebéden felbukkant Manfred Weber is, akkor még egyszerű EPP frakcióvezetőként.

Ahogy arról Bunte című német bulvárlap is beszámolt, az immáron néppárti csúcsjelölt idén sem hagyhatott ki egy ilyen eseményt, ráadásul exkluzív vendégkörben, a Porsche család gyűrűjében.

A képen szereplő hölgy, Suzanne Porsche 1988 és 2008 között Wolfgang Porsche - a Porsche Részvénytáraság felügyelőbizottsági elnök - felesége volt. A németországi rendkívül jómódú üzletasszony ritkán ad interjút, egyik ilyen alkalommal pár éve kijelentette, hogy a “jelenlegi helyzetben a migránsokért szeretne még többet tenni.”

Korábban egy videóban Porsche Asszony egyértelműen kiállt Angela Merkel “válságkezelésben elért sikerei” mellett.

2019.05.09.

Egyre több kritika éri a legfőbb bírói fórumot és annak vezetőjét Darák Pétert amiatt, hogy erőteljes baloldali befolyás tapasztalható a Kúrián. A Magyar Nemzet keddi számában arról írt, hogy az ún. kémperben az egyértelműen MSZP-s kötődésű Mészár Róza vezette tanács mentette fel a vádlottakat, Galambos Lajost, Laborcz Sándort, Szilvásy Györgyöt és P. Lászlót. A lap szerint Mészár Róza egyértelműen baloldali támogatottságú bíró, és nem azért, mert 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején került át a Baranya Megyei Bíróságról a Kúria elődjére, a Legfelsőbb Bíróságra. Az ítész 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt, s ezt a párt akkori elnökhelyettese, a jelenleg is vád alatt álló Simon Gábor jelentette be.

A bírónő férje az MSZP-, korábban MSZMP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Varga Jenő, aki a pártállam utolsó időszakában az állampárt pécsi alapszervezetének vezetője volt, és állítólag abból az időszakból származhat Gyurcsány Ferenchez fűződő kapcsolata is. A sorosista szemlélet sem áll távol a bírónőtől, a Mészár Róza által vezetett büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint ugyanis a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.

Korábban beszámoltunk Kárpáti Magdolna bírónő kúriai munkásságáról is, aki „civilben” Majtényi László felesége. Azé a Majtényié, aki hivatalosan is a baloldal államfőjelöltje volt, mivel az MSZP, a DK, illetve az Együtt, a Párbeszéd és az LMP támogatását is élvezte. Rámutattunk, hogy a fentiek ellenére Kárpáti Magdolna választási ügyekben is ítélkezhetett, hiszen az egyértelmű összeférhetetlenségi gyanú ellenére nem vonta vissza ezen „feladatkörét” Darák Péter, holott ezt megtehette volna.

Mindezeken túl a napokban egyik olvasónk hívta fel a figyelmet arra a meglepő fejleményre, hogy Baráth Etele volt szocialista politikus felesége Madarász Gabriella - aki forrásaink szerint a pártállami igazságügy egyik utolsó párttitkára volt - a Kúria egyik sajtószóvivője. Baráth a Medgyessy kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc kabinetjében pedig az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként funkcionált. Madarász pedig, aki korábban a Legfelsőbb Bíróságon is ítélkezett, férjével kifejezetten sikeres párosnak mondható, a korábbi adatokból kitűnő jelentős vagyoni megtakarítás mellett mindketten 2010 után is jó pozíciókban tudtak maradni, Baráth Etele jelenleg a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja.

Madarász Gabriella egyébkent a múltját nem is nagyon titkolja, egy szintén baloldali kötődésű volt legfelsőbb bírósági bíróról, Petrik Ferencről szóló visszaemlékezésében úgy fogalmaz, hogy Petrikkel “ismeretségük kezdete 1974-re tehető, amikor dolgozni kezdtem a „szépemlékű” Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán. A különböző törvények előkészítésében az Igazságügy volt a partnerünk, a Petrik Ferenc által vezetett osztály.”

A fentiek alapján kijelenthető, hogy miközben az ellenzéki és sorosista kötődésű tagokból álló, botrányos működésű Országos Bírósági Tanács (OBT) politikai színezetű támadást indított Handó Tünde, Országos Bírósági Hivatal elnöke ellen, a Medgyessy-kormány alatt kodifikációs munkában is részt vevő Darák Péter úgy döntött, hogy helyett biztosít a rebellis bíráknak. Abban egyébként, hogy az OBT egyre elvetemültebb lépésekre veszi a bátorságot, forrásaink szerint szerepe lehet annak, hogy bízhatnak Darák említett támogatásban. Annak időzítése pedig, hogy szerdai határozatával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a menesztését indítványozták egyik oka az lehet, hogy Darák jelenleg külföldön tartózkodik. Az OBT elhiteltelenedéséről már korábban is írtunk, a tagokkal kapcsolatos botrányok bírósági körökben gyakorlatilag nevetség tárgyává teszik a testületet.

2019.05.08.

Kemény következményekkel jár az antiszemitizmus a jobboldalon. Soros mindeközben antiszemita és Izrael-ellenes lapba vásárolta be magát. Beszámoló az amerikai médiában tapasztalható kettős mércéről.

Nemrégiben látott napvilágot a hír, amely szerint az egyik Egyesült Államokban alapított kubai csatorna megvált több, munkatárástól, miután kritizálták Soros Györgyöt egy „antiszemitának nevezett” riportban.

A Martí Television az anyagban Sorost többek között – szélsőjobboldalinak nevezett konspirációs teóriák közlése mellett – egy „milliárdos zsidónak” nevezte, akit a „2008-as gazdasági válság egyik kitervelőjének” tituláltak.

Az elbocsátásokat egy több hónapos vizsgálatot követően a Globális Médiáért nevű független kormányzati ügynökség (U.S Agency for Global Media - USAGM) kezdeményezte

Az adást egyébként a – Donald Trump elnök által is rendszeresen idézett – Judicial Watch (JW) konzervatív jogvédő szervezet szerint New Jersey állam demokrata szenátora Bob Menendez szúrta ki, aki ezzel valószínűleg jó pontokat kívánt szerezni saját balliberális elvbarátainál, hiszen néhány évvel ezelőtt szövetségi vesztegetéssel és korrupcióval vádolták meg.

Néhány héttel az esemény után az USAGM, egyébként Obama párti vezetője John F. Lansig a JW szerint képmutató módon a sajtó és médiaszabadság mellett állt ki május 3-i, a sajtószabadság világnapján kiadott közleményben.

A kettős mérce ugyanakkor ezen a téren az Egyesült Államokban is erőteljesen érzékelhető. Miután Izraelben is nagy felháborodást váltott ki a New York Timesban közölt azon karikatúra, amely a Dávid-csillagot viselő Netanjahu-kutya által vezetett vak Donald Trumpot ábrázolta, a közfelháborodást észlelve a szerkesztőség némi késéssel – személyi konzekvenciák nélkül – a Twitteren kért bocsánatot a rajzért, elismerve, hogy a rajz „antiszemita jellegű”, és hiba volt közölni.

Jelen időpontig – konzervatív elemzők szerint megdöbbentő módon – annak ellenére nem történtek elbocsátások a lap vezetésében, hogy a Simon Wiesenthal központ „beavatkozást” szorgalmazott, Gilad Erdan Izrael állam minisztere pedig lenácizta a napjainkig 98 Pulitzer-díjat nyert liberális orgánumot.

A dolog pikantériája, hogy 2018-ban Soros egyik befektetési ügynöksége, a Soros Fund Management LLC több mint 3 millió dollár értékben vásárolt New York Times részvényeket, ezzel érdemi befolyást szerezve az „antiszemita lapnál”.

2019.05.06.

Idén is néhány ezren tüntettek a Trump kormányzat ellen az amerikai fővárosban a harmadik alkalommal megrendezett Nők menetén, amelynek apropóját az elnök két éve történt beiktatása adta.

A magyarországi Tett és Védelem Alapítvány szerint a mozgalom egyik kiemelkedő alakja, Linda Sarsour, interszekcionalista feminista, valamint a washingtoni Nők Menetének egyik fő szervezője, aki nyíltan támogat ”becsületgyilkosságokat” illetve női nemi szerv csonkítást elfogadó Izrael-ellenes muszlim szervezeteket.

De botrányt okozott megjelenésével az ismert televíziós személyiség Tamika Mallory is, az Iszlám Nemzete nevű csoport Louis Farrakhan nevű vezetőjének egyik méltatója, miközben Farrakhan zsidóellenes és homofób nézetei az USA-ban széles körben ismertek.

Mindeközben persze a brit Guardian úgy tartja számon a „Nők Washingtoni Menete” rendezvényt, mint „spontán” akciókat a nők jogaiért. Egy másik liberális médium, a Vox, „hatalmas, spontán szerveződő mozgalmat” emleget a felvonulások mögött. Honlapján, a felvonulás szervezői mint „alulról szerveződő kezdeményezést” reklámozzák művüket, „független” szervezőkkel.

Asra Q. Nomani Wall Street Journal-riportere szerint ez egy olyan ötlet, amelyet ő, liberális feminista, magáévá tehetne. De tudom – írja egyik esszéjében –, hogy a felvonulás szervezői nem beszélnek a valóságról: a menet ténylegesen nem „nők menete”. Ez egy menet olyan nőknek, akik Trump-ellenesek.

A mozgalom finanszírozása kapcsán elmerülhetünk a milliárdos Soros György és az ő Open Society-filantrópiájának dokumentumaiban, és feltehetjük a kérdést: vajon mi a kapcsolat Hillary Clinton egyik legnagyobb adományozója és a „Nők Menete” között?

A válasz: sok.

A Google Dokumentumok alapján kiderül – Soros finanszírozott, illetve szoros kapcsolatot tartott fenn legalább 56 felvonulási partnerrel, beleértve olyan „kulcsfontosságú partnereket” is, mint a Planned Parenthood, amely ellenzi Trump abortuszellenes politikáját, valamint a Nemzeti Erőforrás-védelmi Tanács, amely ellenzi Trump környezetvédelmi politikáját. A további Soros-szálak a „Nők Menete” szervezeteivel a pártos MoveOn.org (amely hevesen Clinton-párti), a Nemzeti Akcióhálózat (melynek korábbi ügyvezető igazgatóját mint a felvonulás egyik társelnökét a „holnap vezetőjeként” méltatta Obama vezető tanácsadója, Valerie Jarrett, egy másik tisztségviselőt pedig „a logisztika fejeként”). Egyéb Soros-támogatottak, akik „partnerek” a felvonuláson: az Amerikai Polgári Jogi Unió, az Alkotmányos Jogok Központja, az Amnesty International és a Human Rights Watch, hangsúlyozza Asra Q. Nomani.

A „Nők Menete” – amely következetesen ködösít az iszlám szélsőségesek kérdésében – partnerei közé tartozik az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR), amely nem csak terelt a szeptember 11. utáni iszlám szélsőségesség kérdésében, hanem ellenzi azokat a muzulmán reformokat, amelyek lehetővé teszik, hogy nők imavezetők lehessenek, és hogy mecsetek előtt imádkozzanak, a tisztaság szimbólumát jelentő fejkendő viselése nélkül. A partnerek közé tartozik a Déli Szegénységjogi Központ (SPLC), amely Maajid Nawaz muszlim reformert helytelenül „muzulmánellenes szélsőségesként” tüntette fel egy – a választások előtt megjelent, elfogult – jelentésében.

Hasonlóan a 2016-os elnökválasztás utáni tüntetésekhez – amelyeken szerepelt az „Öld meg Trumpot” felirat, és amelyek nem „spontának” voltak, amint arról bizonyos médiumokban is beszámoltak – a „Nők Menete” annak a stratégiai identitáspolitikának a kiterjesztése, amely fragmentálja a mai Amerikát, és egyértelműen Soros és a baloldali demokraták érdekeit szolgálja.

Képek forrása: Fox News

2019.05.04.

A Le Figaro tekintélyes francia konzervatív lap Trócsányi László igazságügyminiszterrel közölt interjút Európának szüksége van Magyarországra és Magyarországnak szüksége van Európára címmel. A beszélgetésben Trócsányi kifejti, hogy meg kívánja akadályozni, hogy a nyugati és keleti tagországok között hatalmas hasadás keletkezzen. A Fidesz EP-listáját vezető miniszter, professzor azt a közép-európai pozíciót és álláspontot támogatja, amely szerint az erős Európának erős tagállamokra kell épülnie. Az interjúban arra a kérdésre, hogy miért vállalta el egy ilyen kritikus időszakban (a Fidesz és a Néppárt közötti konfliktus idején) ezt a szerepet, kifejtette: már alkotmánybíró korában megtanulta a konfrontatív helyzetek, az uniós és nemzetállami hatáskörök kapcsán fölmerülő kérdések kezelését. Ahogy a beszélgetésből is kitűnik, Trócsányi felfogásában a tárgyalás, a diplomáciai eszközök kapnak szerepet.

A Secolo Trentino olasz újság részletes cikket közölt, amely szerint a kilencvenes években Soros György sok százmilliós jövedelemre tett szert be az olasz líra 1992 utáni, előre megtervezett leértékelése nyomán, ami a cikk összegzése alapján egy Olaszország elleni gazdasági és politikai akció volt. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Soros az utóbbi időben látványos érdeklődést mutat a kriptovaluta-biznisz irányában, sőt az írás az 1992-es „fekete szerdát”, a brit front és olasz líra elleni Soros-támadások gyakorlatát röviden össze is veti a Bitcoin kriptovalutára építő üzleti ügyeskedésekkel. A „fekete szerda” akkor az európai pénzügyek, az Unió jogelődjének számító EGK „egyik legnehezebb pillanata volt”, s a nemzeti valutákat sújtó gazdasági válság annyira súlyos volt, hogy az EMS-ből (az Európai Monetáris Rendszerből) való kilépéshez vezetett. A cikk alapján mindebben megvolt Soros szerepe, még akkor is, ha a Bank of England eleve nem volt hajlandó kamatlábat emelni más EMS-országok kamatszintjei és Olaszország magas államháztartási hiánya miatt.

Heinz-Christian Strache, Ausztria alkancellárja és Harald Vilimsky FPÖ-s EU-csúcsjelölt érkezik Budapestre Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására május 6-án hétfőn. A magas szintű politikusi látogatás kapcsán a Heute című osztrák lap online kiadásának rövid beszámolója megjegyzi, hogy május 2-án esedékes az olasz Lega párt vezetőjének, Matteo Salvini belügyminiszternek, kormányfőhelyettesnek a budapesti látogatása is. (Az olasz látogatás a cikk megjelenése óta megtörtént.) A Salvini-találkozó kapcsán az Il Giornale című lap idézi magát a belügyminisztert is, aki közösségi oldalán lelkesen harangozta be a találkozót: „Holnap találkozom Orbánnal Magyarországon, hogy egy másik Európát építsünk, amely ellenőrzi a határokat és megvédi a kultúránkat.”

A Die Presse osztrák lap online kiadása Trump május 13-án fogadja Orbánt a Fehér Házban címmel közölt magyarázó beszámolót, megjegyezve, hogy a találkozón az energiabiztonságról, a védelmi együttműködésről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalnak majd. A cikk szerint a Magyarország és Egyesült Államok közötti kapcsolat összetett, és 2010 óta a jobboldali Orbán-kormányt – elsősorban Obama elnök adminisztrációja idején – az amerikai diplomaták rendszeresen bírálták a nyilvánosságban, a 2017 óta regnáló Trump-vezetése azonban tudatosan visszafogottabb volt e téren.

2019.05.02.

Korábbi ENSZ-főbiztos a Soros-katonák között

A spekuláns univerzumában a migránspárti aktivista hirdeti a független újságírást

Ahogy azt az Origó beszámolójában is olvashatjuk, a napokban Szíjjártó Péter külügyminiszter hívta fel a figyelmet arra, hogy az ENSZ  sokkoló támadást indított Magyarország ellen a migráció kérdésében, az egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa azért akarja eljárás alá vonni Magyarországot, mert Magyarországon egy Ahmed H. nevű személyt terroristatevékenység miatt a bíróságok elítéltek. 

Az ENSZ és Soros összefonódása azonban nem csak ezen a területen tetten érhető.

Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának több tucatnyi vezetője visel, vagy viselt korábban magas tisztséget az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságában – derül ki a tőzsdespekuláns zászlóshajójának honlapján írtakból. A milliárdos káderei között egy korábbi főbiztos is szerepel, így nem csoda, hogy az ENSZ-szervezetek a liberális Soros-agenda mentén folyamatosan támadják a nemzeti szuverenitás talaján álló országokat, köztük hazánkat.

Nem meglepő, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) rendszeresen beavatkozik az önazonosságukat, a nemzeti szuverenitásukat védelmező országok belügyeibe, hiszen a szervezet számos vezetője – egészen a főtitkári szintig - a Soros-hálózatban is magas tisztségekben tevékenykedik. Kate Gilmore például – aki 2015 decembere óta tölti be az OHCHR főképviselő-helyettesi tisztségét – korábban a tőzsdespekuláns egyik legfontosabb jogvédő szervezetének, az Amnesty Internationlnek (AI) egy évtizedig volt a főtitkárhelyettese. Az év elején a „civil szervezet” londoni irodájának két dolgozója öngyilkossága nyomán folytatott vizsgálat arra jutott, hogy az AI munkakultúrája mérgező volt, számos dolgozójukat ért megszégyenítés, zaklatás, valamint, faji és szexuális irányultságtól függő szegregáció, de az is nagy port kavart, hogy a szervezet számos vezetője, - köztük Gilmore – indokolatlanul magas, több százezer fontra rúgó végkielégítést zsebelt be leköszönésekor. A főbiztosság kettővel ezelőtti vezetője, Navanethem Pillay pedig szintén egy Soros György által támogatott nőjogi szervezet, az Equality Now alapító tagja.

Az említett vezetőkön kívül közel félszáz olyan vezető beosztású munkatársa van Soros Nyílt Társadalom Alapítványának (OSF), akik a szervezet honlapján megadott adatok szerint eközben, vagy korábban az ENSZ-nél is tevékenykedtek. Michael Pan például különleges tanácsadóként működik a hálózat igazgatóságán, ezt megelőzően pedig az ENSZ-főtitkár hivatalában látott el hasonló feladatkört, de politikai konzultánsként is szerepelt a világszervezet jogi részlegénél. Érdemes megjegyezni, hogy Pan az Obama-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsában is vezető beosztásban működött, de emellett az amerikai hadsereg helyettes vezérkari főnöke is volt. Írásait ugyanakkor például a balliberális lapként számon tartott New York Times közli rendszeresen.

Nazia Hussain jelenleg az alapítványbirodalom regionális igazgatója az ázsiai–csendes-óceáni térségben, de a Soros-hálózat migrációt és a bevándorlók integrációját zászlajára tűző Initiative for Europe elnevezésű programját is menedzselte. Korábban Hussain az ENSZ emberi jogi tisztviselőjeként is tevékenykedett különböző válságrégiókban – köztük Koszovóban és Afganisztánban. Utóbbi országgal kapcsolatban egyébként az Amnesty berkein belül is végzett kutatásokat 2004-2005-ben. Az már csak hab a tortán, hogy a migráció elősegítése mellett elkötelezett aktivista a szintén Soros-gründolású Független Újságírás Programnak (PIJ) is volt a társelnöke.

Szintén az ENSZ-ben edződött Francois Crepeau, az OSF Nemzetközi Migrációs Kezdeményezésének az igazgatósági tanácsadója. A liberális kanadai 2011 és 2017 között működött a világszervezet különleges előadójaként felváltva járta az EU külső határain fekvő országokat és konzultált a brüsszeli intézményekkel, valamint készített jelentéseket egyebek mellett a bevándorlók jogainak védelméről – például a migránsokat a határzónákban történő elzárásukkor ért sérelmekről -, emellett olyan progresszív témákban is megmutatta oroszlánkörmeit, mint a klímaváltozás. Ennél is színesebb szakmai portfóliót mondhat magáénak Julia Lukomnik, aki jelenleg az OSF közegészségügyi programjának felelőse. Egy 2014-es ENSZ-es fejlesztési program égisze alatt Lukomnik az uruguayi transznemű és a szexmunkás közösségek egészségügyi és gazdasági helyzetének javításán, valamint társadalmi integrációjuk elmélyítésén dolgozott az ottani kormányzattal karöltve.  

A fent leírt összefonódások fényében látható tehát, hogy az ENSZ – és azon belül a világszervezet emberi jogi főbiztossága – liberális, migrációpárti agendának megfelelően igyekszik átalakítani a nemzetállamokat. Figyelemre méltó, hogy az OHCHR sem tagadja politikai töltetű törekvéseit, hiszen a saját honlapjuk szerint abban látják küldetésüket, hogy elsősorban kormányokat, törvényhozási rendszereket, és egyéb nemzeti intézményeket vegyenek célba. Mint ismert, az OHCHR hazánk mellett több szuverenitásához ragaszkodó államot - például az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt és Csehországot - is bírált. A főbiztosság Donald Trump amerikai elnököt rasszistának nevezte, a hivatalban lévő cseh államfőt, Milos Zemant pedig "nyilvános idegengyűlölő és iszlámellenes kijelentések” tételével vádolta. Idén márciusban egy több száz oldalas jelentésben állítólagos emberiség elleni bűncselekményeket róttak fel Izrael vezetésének, amelyeket szerintük a “Visszatérés Menete” elnevezésű tüntetések kezelésekor követtek el. Az említett vezetők kivétel nélkül visszautasították a vádakat, rámutatva az OHCHR ferdítéseire és hatásköri túllépéseire. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly februárban lemondásra szólította fel Zeid Raad al-Husszeint, miután a jelenlegi főbiztos rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolta meg Orbán Viktor, magyar kormányfőt.

Ezeket a cikkeket olvastad már?