Blogolj!
2020.02.25.

“A nemzetközi közvélemény elvárja, hogy Magyarország feloldja a genfi menekültügyi egyezmény aláírásakor életbe léptetett földrajzi korlátozást – jelentette ki Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Európa Intézetben tartott tegnapi konferencián. Világosi reméli, hogy a kormány nemsokára elfogadja a menekültügyi törvény koncepcióját. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, és helyette szélesebb hatáskörrel Bevándorlási Hivatal alakul.”

Az idézett sorok a Népszabadságban jelentek meg 1996. december 11-én. Egy éven belül elkészült, és az Országgyűlés el is fogadta a szélsőliberális ihletésű menekültügyi törvényt, amely kitárta Hazánk kapuit az idegenek előtt.  

***

Fiatalabb olvasóinkra tekintettel talán nem árt felidézni, akkoriban baloldali, szocialista-szabaddemokrata kormánya volt Magyarországnak; a belügyi tárcát az SZDSZ-es Kuncze Gábor vezette, a szintén SZDSZ-es Világosi pedig közvetlen beosztottja volt.  

Az köztudott, hogy Soros György a rendszerváltozáskor jól “bevásárolta” magát a liberális Szabad Demokraták Szövetségébe, a hazai Soros Alapítvány vezetőinek többsége a pártban is jelentős tisztséget viselt. A miniszter és államtitkára viszont nem tartozott közéjük, nevük mégis feltűnik a Tűzfalcsoport által az alapítvány egykori honlapján talált – eredendően nem nyilvános – listán, amely a szervezettel szoros kapcsolatot ápoló személyeket sorolja fel. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy már jóval a menekültügyi törvény megalkotása előtt szívességeket tettek a Soros-hálózatnak. Az egyik ilyen esetről, a Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány 1995-ös beengedéséről a menekülttáborokba, a Figyelő tett mellékesen említést egy két évvel ezelőtt készült interjúban.

***

Érdemes néhány szót fecsérelni az Európa Intézetre is, amely nem azonos Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának Brüsszelben működő European Policy Institute-jával, sem a CEU, a milliárdos magánegyetemének Közép-európai Intézetével.  

A cikkben hivatkozott Európa Intéztet ugyanis az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere, a magyar történelemoktatást és történelemszemléletet hosszú éveken át meghatározó akadémikus, Glatz Ferenc és köre hozta létre, külföldi támogatással.  

Mario Nuti, az egyik testvérintézmény, a firenzei Európa Intézet vezetője 1990 májusában így fogalmazott a szervezetük céljait, az előttük álló kihívásokat illetően:

“– Egyáltalán nem csodálkoznék rajta, ha az elmúlt negyven év szocialista internacionalizmusát követően most előtérbe kerülne a nemzeti érzés. Viszont veszélyes lenne, ha a magyar kormány hagyná, hogy magával ragadja ez a hangulati elem, és ez határozná meg a tetteit, nem pedig az a realitás, amit az európai integráció jelent. Magyarországon és egész Kelet-Európábán – már amennyire egy külső szemlélő megállapíthatja – az a legfőbb feladat, hogy az európai értékeket, az európai módszereket, az alapvető emberi szabadságjogokat erősítsék, mert nagyon nagy a veszélye annak, hogy miközben Európa gazdaságilag visszafordíthatatlanul integrálódik, politikailag ismét nemzeti kultúrákra esik szét.”

Fél évvel később, 1990 novemberében pedig Glatz Ferenc a magyarországi Európai Intézet küldetése kapcsán azt mondta a Népszabadságnak:

Szervezetük “segíti az európai – kiváltképpen a közép-európai – értelmiségiek véleménycseréjét az európai egységesülés jegyében. Néhány kiemelt téma: Magyarország és Európa, migráció Európában, a természeti környezet és az a nemzeti fejlődés, ez egyházak történelmi és mai szerepe, a sztálini rendszer politikai és szellemi természetrajza, állam és nemzeti fejlődés, asszimiláció.”

***

És most térjünk rá a Világosi által lesajnált, a “nemzetközi közvélemény” szerint kidobandó magyar menekültügyi szabályozásra!

A második világháborút követő években egyértelművé vált, hogy a béke továbbra is elérhetetlen álom az emberiség számára. A két hatalmi tömb éppen az első proxy háborúját vívta Koreában, Izrael megszilárdította határait, India kivívta függetlenségét és – felkészülőben volt a gyarmati Afrika. Ebben a helyzetben emberek százezrei kényszerültek elhagyni hazájukat nemzeti önérzetük, faji, politikai és/vagy vallási hovatartozásuk miatt.  

Az ENSZ az 1951-es genfi egyezménnyel igyekezett választ adni a kihívásra. A konvenció célja elsődlegesen az volt, hogy például az egykori brit mandátumterület, Palesztina földjéről a szomszédos országok, Libanon, Jordánia és Egyiptom fennhatósága alatt menedéket kereső, de a mielőbbi visszatérésben reménykedő palesztinok, vagy az Északról Délre menekülő koreai emberek helyzetét rendezze. Őket hívja – miként a köznyelv is – menekülteknek, nem összekeverve helyzetüket azokéval, akik egy új élet igényével érkeztek a hazájuktól távoli országokba, például az ez idő tájt népszerű Argentínába.

Magyarország a kommunista tömb többi országához hasonlóan csak 1989-ben ratifikálta a genfi egyezményt és annak 1967-es kiegészítő jegyzőkönyvét, bár menekülteket, mint a görög polgárháborúban vesztes szocialista felkelőket, egyedi döntés alapján addig is befogadott, hiszen az oltalmat keresők védelmét – elvileg – a sztálinista alkotmány szavatolta. 

Az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet tartalmazott azonban egy nagyon fontos kitételt, ami a konvencióból hiányzott: leszögezte, hogy Hazánk csak Európából fogad be embereket. Erre azért volt szükség, mert a globalizálódó világ és a liberális korszellem hatására felpuhuló nemzetközi joggyakorlat kezdte felülírni a genfi egyezmény alapszabályát, miszerint a bevándorlás nem alapvető emberi jog és a menekülteknek a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban meg kell állniuk, onnan pedig, amint lehet vissza kell térniük otthonaikba. A kormány tehát a visszeélésszerű jogalkalmazás elterjedésétől akarta megóvni az országot. 

(A XX. század utolsó évtizedében egyébként több nyugati állam, Ausztria vagy éppen Francia- és Németország is felismerte a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyeket, s törvényeik szigorításával igyekezet elhárítani azokat, de ez már egy másik történet...) 

*** 

Fentebb utaltunk már rá, hogy az olyan nem-kormányzati szervezetek, mint Glatz Ferenc Európa Intézete vagy az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc által alapított, Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság már a ‘90-es évek elején élénken foglalkozott a migráció és a menekültügy kérdéseivel. Valószínűleg úgy is fogalmazhatnánk, hogy igyekeztek megágyazni egy új, hiperliberális szabályozásnak, ami elől 1994-ben, az alkotmányozó többséggel bíró szocialista-szabaddemokrata kormány felállásával elhárulni látszott minden akadály.

A Világosi által emlegetett “nemzetközi közvélemény” elvárását sem külügyminiszterek és nagykövetek testesítették meg, hanem “civilek”, “jogvédők” és “felvilágosult akadémikusok”. Jól szemlélteti ezt Maryellen Fullerton “Menedékjog vagy hazatérési törvény?” című tanulmánya, ami az Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy SZDSZ-es folyóiratban, a Beszélőben jelent meg 1997 tavaszán.

Fullerton elismert nemzetközi jogász és aktivista, menekültügyi szakértő, akinek európai és amerikai think-thankek kérik ki rendszeresen a tanácsait. A közelmúltban is dolgozott például az Európai Bizottsággal szorosan együttműködő Centre for European Policy Studies-nak egy menekültügyi jelentésen; a munkáját Soros György Open Society European Policy Institute-ja finanszírozta.

Az imént említett cikke Izrael úgynevezett hazatérési törvényével állítja párhuzamba a ‘90-es évek elejének szigorú hazai menekültügyi szabályozását, s élesen bírálja Magyarországot, amiért az 1989 óta nagyobb arányban csak a határon túli magyarokat, például a délszláv háború menekültjeit fogadta be, s nem tárta ki a kapuját mindenki előtt.  

A szerző már a második bekezdésben elárulja, miért tartotta fontosnak megjelentetni bírálatát: “Rebesgetik, hogy az Országgyűlés új menedékjogi törvény elfogadására készül, s a hírek szerint a Belügyminisztériumban már több törvénytervezetet is előkészítettek, ennek ellenére minden homályos és bizonytalan.” Ő tehát csak azt szeretné, hogy a “megfelelő” változat kerüljön elfogadásra. Ennek érdekében hosszasan bizonygatja: egy új liberális szabályozás semmiféle veszélyt nem hordoz magában, mert bár ugyan mindenki számára lehetőséget biztosít a bevándorlásra, de eddig a térség egyetlen országát sem árasztották még el ázsiai vagy afrikai tömegek. Végül pedig azt követeli, hogy az “igazságosság” és az “emberi egyenlőség” jegyében a magyar állam kezelje ugyanúgy a határon túli magyarokat, mint bármilyen külföldit, mert szerinte a nemzettársaink megkülönböztetése a joggal való cinikus visszaélés.

***

Ilyen előzmények után fogadta el az Országgyűlés 1997 végén az új menekültügyi törvényt, amely eltörölte a korábbi területi korlátozást, az ellenőrizetlen és tömeges migráció egyik fontos gátját.

2020.02.17.
  • Az AIDS/HIV fertőzött rabok más fogvatartottaktól való elkülönítését a TASZ kifogásolja
  • Ha egy orvos tudomást szerez a börtönben egy drogos személyről a feljelentési kötelezettségénél fontosabb a titoktartáshoz fűződő kötelezettsége szerintük.
  • A drogozás ellenőrzése csak azoknál ellenőrizhető a börtönökben, akik önként vállalják vagy náluk kábítószer-fogyasztás tünetei észlelhetők.
  • Élésen kritizálta a TASZ azt a bírósági ítéletet, amely eltiltotta szextől azt a férfit, aki AIDS-esként, betegségét elhallgatva fertőzött meg két nőt.

Közel húsz esztendővel ezelőtt történt, hogy Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azután rendelt el belső vizsgálatot, hogy a BV Központi Kórház hat ápolója nem volt hajlandó ellátni egy tüdőbetegséggel bekerült, HIV-pozitív fogva tartottat. Az ápolók az sajtóhírek szerint az ombudsmanhoz fordultak, sérelmezve, hogy a veszélyes fertőzött ellátására akarják kötelezni őket. Időközben mind a hatan betegállományba mentek. A portál a Büntetés Végrehajtás szervezetétől kapott információk alapján rögzítette, hogy a magyar börtönökben 1989 óta összesen 22 HIV-pozitív fertőzött fordult meg. „Számuk változik, egyszerre soha nem érte el a tízet. Jelenleg öt HIV-pozitív személyt tartanak fogva az erre a célra elkülönített körletben, a tököli fiatalkorúak börtönében. Korábban a Szent László Kórházban kezelték a fekvő betegeket, ám a múlt év végétől már a BV kórházába kerültek a HIV-fertőzöttek” – mondta el Kováts Imre akkori igazgató.

A kérdéskörrel egy másik megközelítésben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű Soros-NGO is foglakozott 2003-as kötetben. „A foglalkozásuk révén fertőződés-, illetve továbbfertőzés veszélynek kitett személyek” fejezetcím alatt idézték a – korábban a fogvatartottakat is kezelő – Szent László Kórház AIDS osztályának főorvosát, aki szerint ha „indokolatlan módon megköveteljük az egészségügyben dolgozóktól, hogy rendszeresen bizonyítsák HIV negatív státuszukat, akkor félő, hogy az orvosok, ápolók is csak akkor lesznek hajlandók egy pácienssel foglalkozni, ha éppen friss HIV negatív leletet lobogtat.”

Egy 2005-ös tanulmányukban már azt hangsúlyozták, hogy a „magyarországi HIV pozitív fogvatartottak elhelyezésére szolgáló tököli K-körlet lakóinak jelenleg nincs lehetőségük arra, hogy a többi fogvatartottal érintkezzenek, a börtön közös helyiségeit – étkező, könyvtár, kápolna stb. – látogassák, vagy, hogy a szervezett foglalkozásokon részt vegyenek.” A TASZ ennek megfelelően kiáll a „HIV pozitívokkal szembeni diszkrimináció felszámolása érdekében” és szerintük, ha a „HIV/AIDS-re vonatkozó rendelkezéseket összemossák az egyéb fertőző betegségek esetén alkalmazható szabályokkal, akkor a HIV pozitívoknak indokolatlanul súlyos, alkotmányellenes korlátozásokkal kell számolniuk.”

Az ország egyetlen HIV pozitív és AIDS-es fogvatartottak lakhelyéül szolgáló úgynevezett K körlet a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a található.

Az alkohol és drogfogyasztók sem lóghatnak ki a TASZ-féle jogvédelem védőszárnyai alól. Az elemzésben foglaltak nyomán ezen személyek körében „nem elegendő az egészségügyi törvényre hivatkozás, hanem a bv. törvényben is kifejezetten rendelkezni kell róla, többek között a kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi adatok miatt.” Majd folytatva az érzékenyített gondolatmenetet „Álláspontunk szerint kizárólag azoknál ellenőrizhető az alkohol-, illetve drogfogyasztás, akik vagy önként vállalták az ilyen jellegű terápiás csoportban való részvételt, annak ismeretében, hogy tesztelhetik őket, vagy akiken az alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztás tünetei észlelhetők” – rögzíti a TASZ szakmai anyaga. Ráadásul – fokozva az eddigieket – az NGO szerint, ha egy hivatásos állományban lévő orvos tudomást szerez elítélt betegétől (vagy az előzetes letartóztatottól) arról, hogy korábban drogot fogyasztott, akkor a feljelentési kötelezettség és az orvosi titoktartás kötelezettsége ütközik. A TASZ vastagon szedett álláspontja szerint a feljelentési kötelezettség nem élvezhet elsőbbséget az orvosi titoktartással szemben.

Hasonló szellemiségben fogant egy 2010-es kiadványuk, amely a Börtön és kockázatok, A „vérrel és szexuális úton terjedő fertőzésekhez kapcsolódó kockázati magatartások, kábítószer-használat és a rájuk adott válaszok a magyar büntetés-végrehajtási intézményekben” című kutatás eredményei címmel született. A kiadvány a Connections project az Európai Bizottság 2003-2008-as

Közegészségügyi Programja révén részesült finanszírozásban és az annak alapját képező kutatást a Drogprevenciós Alapítvány munkatársai készítették.

Az irományból kiderül, hogy a „HIV-pozitív fogvatartottakat elkülönítik a többi fogvatartottól egy külön erre létesített intézményben Tökölön”, a „hepatitis C-pozitív interjú alanyok arról számoltak be, hogy amikor elmondták, hogy HCV-pozitívok, akkor elkülönítették őket és indokolatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak velük szemben.”

A TASZ legutóbbi felháborodása a fenti témakörökben azt a bírósági döntést övezte, amely elmarasztal és AIDS-es férfit, mert két nőt szándékosan megfertőzött a betegséggel. Az ítélet alapján K. Zoltán akkor sem szexelhet egészséges nővel, ha előtte szól neki, hogy fertőzött. Sőt, óvszerrel sem közösülhet egészséges partnerrel. Ha mégis megteszi, azonnal börtönbe kell mennie. Bár a bíróság szerint az egészséghez való alapjog erősebb, mint a HIV-vel élőkkel szembeni diszkrimináció tilalma, a TASZ véleménye alapján  ezzel szemben „az alapjogok között nem lehet fontossági rangsort állítani, korlátozásukra csak indokolt esetben, szükséges és arányos mértékben lehet mód.” Szerintük a HIV fertőzés átadása ellen, extrém esetek kivételével – ilyen lehet például a szexuális erőszak vagy az egészségügyben nem megfelelően fertőtlenített eszközök használata -, lehet védekezni. Ugyanezen az állásponton volt a HIV-segítőszolgálatot működtető Háttér Társaság a Melegekért is: ügyvivőjük, Dombos Tamás úgy fogalmazott, "súlyos szakmai hiba" azt feltételezni, hogy a kondom és a gyógyszeres kezelés hatására ne lehetne minimálisra csökkenteni a vírus átadásának kockázatát.

A magyar férfi tettéért 10 hónap letöltendő börtönt kapott két évre felfüggesztve, ezért kíváncsiak lennénk, hogy a Társaság a Szabadságjogokért miként értékelné azt az Egyesült Államokban hozott verdiktet, amely HIV vírus fertőzés, metamphetamin kereskedés és gyermek pornográfia terjesztése miatt 50 évre ítélt el egy 25 éves arkansasi férfit. A fenti cselekmények közül kiemelkedő súllyal esett latba, hogy az elkövető kapcsán bizonyítható volt, hogy hogy a férfi tudatában volt a betegségének, ennek ellenére úgy folytatott szexuális kapcsolatot, hogy erre nem figyelmeztette partnereit és nem is védekezett. Az ügyben eljáró Robin Green bíró a tárgyalás során azt is elmondta, hogy Koch egy páros randevút is megszervezett azért, hogy a fertőzést tovább adja - írta a Fox News.

2020.02.10.

Min ismert, úgy egy hétig nem volt hivatalos eredménye a február 3-i iowai demokrata jelölőgyűlésnek, amely botrány is mutatja, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

Ahogy arról már beszámoltunk, az elektronikus szavazórendszerek megjelenésével a választási ciklusok során olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint a választások eredményéhez komoly befektetéssel bíró egyének vagy csoportok birtokolják vagy ellenőrzik azokat a gépeket, amelyek rögzítik és számolják a szavazatokat - és ezek a pártok arra fogják használni képességeiket, hogy „becsavarják” az általuk ellenőrzött szavazási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmény megfeleljen az általuk preferált személy érdekeinek.

Sajtóhírek szerint a problémát okozó IowaReporter nevű alkalmazás végső soron nem befolyásolja az iowai jelölőgyűlés szavazatainak összegzését, amelyeket papíralapú szavazatokkal és más dokumentumokkal is ellenőriznek. Az alkalmazás kudarca - és ennek a kudarcnak a széles körű figyelme - káoszt teremtett a választás éjszakáján, amelyet spekulációk, összeesküvés-elméletek és politikai küzdelmek követtek. Annak érdekében, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a téves információt, teljesen átláthatóvá kell tenniük ezt az alkalmazást.

Közvetlenül a komplikáció felmerülését követően az alkalmazás háttér-kiszolgálóit és fiókjait irányító Shadow megerősítette, hogy offline állapotba került. [A Shadow Inc. vezérigazgatója, Gerard Niemira] hangsúlyozta, hogy a választópolgárok adatai nem érhetők el az alkalmazásból vagy az általa használt adatbázisokból. Amit közzétettek, egy olyan közömbös alkalmazás, amelyet már nem használnak választásokra, és amely már nem kapcsolódik a háttér-kiszolgálókhoz vagy szolgáltatásokhoz. És itt jutunk el egy érdekes fejleményhez, jelesül, hogy az USA szövetségi nyilvántartások azt mutatják, hogy Soros György az alkalmazás legnagyobb finanszírozója, amelyet az iowai Demokrata Párt használt a múlt hétfői jelölőgyűlésen.

Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Soros adományozott a National Democratic Rediscricting Committee-nak, a Barack Obama volt igazságügyminisztere, Eric Holder vezetésével ellátott csoportnak, amely kapcsolatba hozható az iowai voksolással is.  Soros 2,6 millió dollárt adományozott a Shadow Inc.-nek, amely létrehozta a jelölőgyűlésen használt alkalmazást az iowai Demokrata Párt számára, sőt a sikertelen iowai jelölőgyűlés alkalmazás mögött álló társaság legnagyobb adományozója George Soros ”- írta az egyik Twitter-felhasználó, megosztva egy képet a diagramról.

Megjelentek persze cáfolatok is, amelyek szerint a szövetségi kampánynyilvántartások azt mutatják, hogy a National Democratic Rediscricting Committee 2018-ban 2 millió dollárt adott a PACRONYM számára. A PACRONYM az Acronym liberális csoport által létrehozott politikai akcióbizottság, amely tavaly segítette a Shadow Inc. elindítását és finanszírozását. Közvetlenül tehát Soros nem adott egy fillért sem a PACRONYM-nek, sem a Shadow Inc-nek. Nem ez lenne azonban az első eset, hogy Soros valamit nem közvetlenül befolyásol választási ügyekben.

Ami a National Democratic Rediscricting Committee nevű csoportot illeti,  a szervezet nem állítja, hogy bármelyik elnökjelöltnek kedvezne, de köztudott, hogy a vezetésük inkább a mérsékelt demokratákat favorizálja, szemben Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátorok támogatásával. Nem meglepő továbbá, hogy a jelöltek közül mind Joe Biden volt alelnök, mind Amy Klobuchar szenátor tavaly szerződést kötött a Shadow Inc.-vel.  Biden csak negyedik lett az első államban, ahol tehát egy hete nem hirdettek eredményt…

Hazánkban is megfigyelhető ugyanakkor egy tendencia, amely úgy összegezhető, hogy Soros György hálózatán keresztül folyamatos figyelemmel kíséri a magyarországi választási informatikai rendszert. Az általa támogatott médiumok zászlóshajója már a Soros számára bukásként értékelhető 2018-as országgyűlési választásokat követően elkezdett sündörögni a téma körül, számukra 2018 április 8. után világossá vált, hogy a magyar állam nem képes megszervezni, hogy az összes szavazókörben hozzáértő emberek bonyolítsák le a választást. (A hazánkba telepített NGO-k ezt is bizonyára jobban tudnák…) Az első ezzel foglalkozó írás olyan sommás (komikus) megállapításokat tesz, hogy egy szűk hálózat tartja ellenőrzés alatt a választási informatikai rendszert kiszolgáló cégeket.

Egy évvel később már azt sérelmezi, hogy – kérem figyeljenek – a választási rendszert kiszolgáló cégek közül több is kapcsolatban áll vagy állt a Fradival, a T-Systems például az FTC egyik szponzora. A klub elnöke Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató/korábbi kampányigazgató, akihez a tavalyi választás után két nappal beugrott Orbán, hogy megköszönje a Fradi támogatását. Arról nem írtak, hogy az a kedves olvasó, aki fizetett egy Fradi-bérletért mennyire van benne ebben a titokzatos összefonódásban…

A Soros-blog fenti sületlenségei ugyanakkor nem képesek elfedni azt a tényt, hogy Soros György igenis törekszik arra, hogy a világ több pontján, illetve Magyarországon is különböző eszközökkel befolyást gyakoroljon a választási folyamatokra és az csak a szuverén nemzetállam immunrendszerén és ingerküszöbén, na meg persze a hatékony elhárítási szervezet munkájának színvonalán múlik, hogy ezt mennyire sikeresen tudja megvalósítani.

2020.02.06.

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat milyen eszközökkel készül a 2022-es választásokra, most pedig azt a kérdést járjuk körül, hogy a „magyarországi civilek” milyen módszereket, milyen külföldi eszközöket használnak az államrend megzavarása ellen, illetve miként próbálják befolyásolni a 2022-es választások kimenetelét.

A Soros által pénzelt anarchista, kommunista, sötétzöld és egyéb szervezetek délutáni programjaikon arra keresik a választ, hogy mi igazolja a törvénysértést? – vagy, hogy miként juthat hatalomra a baloldal. Céljaik tiszták, eszközökben nem válogatnak. A „polgári engedetlenség” mögé bújva törvénysértésről okítják híveiket.

Létezik egy, a Soros-hálózat által pénzelt és kultivált „Közélet Iskolája” névre hallgató szervezeti egység, amelynek vezető személyiségei többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann, Fernengel Ágnes, Szabó Diana, Misetics Bálint és Zubek Adrienn Árnika.

A szereplők java a Pikó András, VIII kerületi polgármester csapatában is tevékenykedő társaság, akik szintén a VIII. kerületben lévő Gólya nevű szórakozóhelyen építik a hálózatukat. Ha alaposabban utánajárunk az általuk indított képzéseknek, akkor egy konkrét, a demokratikus normákkal nem törődő politikai narratíva kirajzolódását figyeljük meg, hiszen a képzéseik egymásra épülve jutnak el a végkövetkeztetésre: a fennálló politikai rendszert, akár "polgári engedetlenség" útján is, de meg kell buktatni.

Az általuk indított képzések címei is sokatmondóak:

  1. Ütős, hatásos és közösségi! – Akció- és kampányszervezés - február 22-23.
  2. Felszabadítás pedagógiája - március 6-7, április 3-4, május 8-9
  3. Hogyan legyél kampányfőnök? - március 28-29.
  4. Nemi szerepek és egyenlőtlenségek - április 18-19.
  5. Polgári engedetlenség - május 16-17.
  6. Milyen egy erős mozgalom? képzés a hatalomról - június 6-7.

Udvarhelyi Tessza, és Misetics Bálint is már kipróbált káderek, előbbi Pikó kampányát tolta, utóbbi Bajnai szekerét. A volt miniszterelnökhöz köthető aktivisták voltak azok, akik elfoglalták a Fidesz székházat, vagy éppen a heteken át tartó zavargások főszereplőiként tevékenykedtek. A céljuk az, hogy polgári engedetlenségnek álcázott, valójában a diverzáns módszereiről híres Alinsky eszközeit felhasználva hatalmat szerezzenek, a már bizonyított Soros-tiszteket hatalomhoz juttassák.

2020.02.04.

Az amerikai sajtó értetlenkedve fogadta hétfő este, hogy a Demokrata Párt késlekedik a jelölőgyűlések eredményeinek közzétételével.

Az elektronikus szavazórendszerek megjelenésével a választási ciklusok során olyan hírek jelennek meg, amelyek szerint a választások eredményéhez komoly befektetéssel járó egyének vagy csoportok birtokolják vagy ellenőrzik azokat a gépeket, amelyek rögzítik és számolják szavazatok - és ezek a pártok arra fogják használni képességeiket, hogy „becsavarják” az általuk ellenőrzött szavazási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmény megfeleljen az általuk preferált személy érdekeinek.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt: az iowai demokrata előválasztási botrány is mutatja, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

Soros György milliárdos üzleti mágnást 2012-ben ilyen információk címkézték meg, és 2016-ban újra megjelent körülötte a választások befolyásának kérdése: a Daily Caller, volt többek között az, ami állította, hogy Sorosnak kiterjedt kapcsolatai vannak a Smartmatic társasággal, aki állítólag a szavazógépek gyártója.

A 2016-os amerikai elnökválasztások kapcsán olyan hírek láttak napvilágot, hogy a milliárdos Soros György tulajdonában egy olyan cég áll, ami 16 államban – köztük floridai és arizonai államokban – használt szavazógépeket gyárt. A Facebookon ezzel kapcsolatban olyan fényképek jelentek meg különféle tájékoztatás céljából, hogy „ha a választási napon, a szavazógépe SmartMatic márka, akkor kérjen papíralapú szavazást… ugyanis a SmartMatic márka gyártója Soros György. A törvény alapján Ön pedig jogosult a papíralapú szavazásra.” A kérdéses szavazógépeket a SmartMatic, egy londoni székhelyű vállalat gyártja, amely világszerte gyárt szavazógépeket.

A milliárdos Sorosról szóló állítás felbukkant több konzervatív weboldalon is. Egy Daily Caller riport szerint „a Smartmatic, egy nagy-britanniai székhelyű szavazattechnológiai cég – szoros kapcsolatokkal Soros Györgyhöz – szavazattechnológiát nyújtott 16 államnak, beleértve olyan csatatérzónákat, mint Arizona, Colorado, Florida, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Virginia”. Az USA-ban több mint 125 ezren írtak alá egy 2016. október 21-én közzétett petíciót – a Fehér Ház honlapján –, amely azt mondta ki: „Mi, a nép kérjük a Kongresszust, hogy sürgősséggel üljön össze, a Soros György tulajdonában lévő szavazógépek eltávolítása céljából 16 államból.

A SmartMatic weboldalán erre való reagálásul közzétettek egy nyilatkozatot, miszerint semmilyen egyesült államokbeli államban nem fogják használni az említett szavazógépeket a 2016. évi választásokon "Sorosnak nincs tulajdonosi részesedése, és a társaságnak nincs kapcsolata egyetlen ország politikai pártjával vagy csoportjaival sem.”

A tény az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján, Soros György valójában nem rendelkezik a kérdéses társasággal. A SmartMatic tulajdonosa Lord Mark Malloch-Brown. Nem titok, hogy elnökük, Lord Malloch-Brown, számos nonprofit testület tagja, amely globális kérdésekkel foglalkozik a szegénység csökkentésétől a konfliktuskezelésig, ideértve a Nyílt Társadalom Alapítvány Globális Igazgatóságát is. Ezt világosan kimondja hivatalos életrajza. Megbízatásai között szerepelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkár-helyettese és a Világgazdasági Fórum volt alelnöke. A brit kabinetben a Külügyminisztérium államminisztereként is szolgált. Soros Györgyhöz pedig az Open Society Alapítványon keresztül kapcsolódik. Egy olyan szervezeten keresztül, ami támogatást nyújt a civil társadalmi szervezeteknek szerte a világon.  A szoros kapcsolat Sorosszal az, hogy a Smartmatic elnök, Lord Mark Malloch-Brown ül a Soros George által alapított hálózat az Open Society Foundation globális testületében.

A SmartMatic a weboldalán tovább közétette, hogy az a hamis nyilatkozat miszerint 16 államban használják a szavazógépeket abból adódik, hogy a cég „technológiai és támogató szolgáltatásokat nyújtott a 16 állam 307 megyéjének választási bizottságai számára”. A felszerelések nagy része azonban úgy tűnik, hogy kapcsolatban áll a szavazók regisztrációjára használt rendszerekkel és az irodákban alkalmazott egyéb technológiákkal, de nem magukat a szavazógépeket nyújtották.

2020.01.29.

A baloldali pártok fölött álló Soros-hálózat már nagyban készül a 2022-es választási kampányra. A már kiképzett és kipróbált emberek most havonta tartanak képzéseket a tüntetések, a polgári engedetlenségek, illetve a törvénysértő cselekedetek mibenlétéről. A Pikó András által vezetett VIII. kerületből szervezik a 2022-es kampányra készülő csapatokat.

Mi igazolja a törvények megsértését? Mindez milyen előkészületekkel és kockázatokkal jár? Hogyan illeszkedhet a polgári engedetlenség egy hosszú távú kampánystratégiába?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek a Közélet Iskolája névre hallgató, a VIII. kerületben lévő Aurórában tartott képzéseken.

A Közélet Iskolája névre hallgató szervezeti egység öndefiniciója szerint egy olyan oktató központ, ahol társadalmi problémákra keresik a válaszokat, “demokratikus kultúra fejlesztése és a kirekesztett emberek társadalmi részvételének elősegítése” és a „radikális tudás termelése” is a céljaik között van. 2014-ben alapították, többek között Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann és Szabó Diana. Székhelyükként a már említett Auróra szolgál, ott tartják a képzéseket, a felkészüléseket is, illetve ez a kocsma a szellemi centruma Pikó András polgármester politikai krédójának, illetve mozgalmának is.

A felkészüléseket Udvarhelyi Tessza irányítja, akit már többször bemutattunk az olvasóknak, szakmáját tekintve kulturális antropológus és környezetpszichológus, Pikó András kampányfőnöke volt az októberi önkormányzati választáson.  Udvarhelyihez köthető a nagy vihart keltett személyes adatokkal való visszaélés gyanúja és az emiatt indított nyomozás, amelyet azóta megszüntettek; nem volt elegendő bizonyíték.

A Közélet Iskolájában zajló kampányfelkészüléseket Udvarhelyi Tesszán túl még Fernengel Ágnes koordinálja, aki korábban HaHa aktivista volt, egy 2013-as nyilatkozatában már arról beszél, hogy „... bementünk - Az Emberi Erőforrások Minisztériumába - , és azt mondtuk, hogy a vezetőket, az államtitkárokat kirúgjuk, és megkérjük a munkatársakat arra, hogy alapítsák meg velünk együtt az új Emberi Erőforrások Minisztériumát.”

A HaHa-s múltú politikusok egyre többször bukkannak fel a baloldalon, legutóbb Barabás Richárdból lett Újbudán alpolgármester.

A Közélet Iskolájában zajló, a kampányszervezést körüljáró előadások másik két meghívottja Misetics Bálint: szociálpolitikus, aktivista, A Város Mindenkié csoport alapító tagja. Számos polgári engedetlenségi akció szervezője, a téma gyakorlott képzője, és Zubek Adrienn Árnika: aki jelenleg a Polgár Alapítvány munkatársa, „ahol alulról szerveződő roma közösségek érdekérvényesítő tevékenységét segíti.”

A szervezet tagja egyébként Pikó András is. Misetics Bálint Karácsony Gergely főpolgármester kérésére A Város Mindenkiért csoport tagjaként pedig hajléktalanügyben fogja segíteni a fővárost.

A mi igazolja a törvények megsértését? – felütéssel meghirdetett 2 napos konferenciára olyan résztvevőket várnak, akik részt vettek valamilyen érdekérvényesítő munkában (valamelyik baloldali önkormányzatban dolgoznak), és szeretnének még hatékonyabban fellépni „a jogsértések és igazságtalanságok ellen.”

A májusi konferenciát megelőzi egy februári összejövetel, amely a kampányszervezésről szól, illetve egy márciusi képzés, amely arra keresi a választ, hogy miként lehet valaki jó kampányfőnök.

Az „akció- és kampányszervezés” című képzés abban segíti a részvevőket, hogy megtudják, milyen egy jó:

- sajtótájékoztató,

- flashmob,

- performasz,

- tüntetés.

Ez a felkészítő is olyanoknak szól, akik érdeklődnek a társadalmi igazságosságért, a valódi demokráciáért, a környezet védelméért, a helyi lakosok vagy munkavállalók jogaiért vagy bármely kisebbségi csoport érdekeiért dolgoznak. Előnyben részesülnek azok, akik maguk is valamelyik hátrányos helyzetű csoport tagjai.”

Ezt a képzést is Pikó András kampányfőnöke, Udvarhelyi Tessza és Homoki Andrea tartja. Homoki korábban történelmiideológiai kérdésekben is exkuzálta magát. Az Eleven Emlékmű- az én történelmem önkéntes aktivistájaként tiltakozott a székesfehérvári Hóman Bálint szobor ellen. Érdekesség, hogy Hóman Bálint szobra ügyében még maga a korábbi amerikai elnök is megszólalt, tehát igazolódnak azok a felvetések, amelyek szerint az itthoni Soros-hálózat erős amerikai segítséget is remélhet.  

A márciusi eseményükön már sokkal konkrétabb politikai képzést tartanak, hiszen itt azt a kérdést feszegetik, hogy kiből, miként lehet jó kampányfőnök. Elsősorban azoknak szervezik, akiket érdekel, „hogy is kell egy sikeres és erős alulról szerveződő kampányt koordinálni.”

„Ha a civil csoportoddal tervezed, hogy indulnátok a választásokon először vagy újra, esetleg az országgyűlési választásokon szeretnél alulról jövő kampány szervezni, itt a lehetőség!” – írják, nem titkolt szándékkal a szervezők.

A fenti képzések leiratait, programjait olvasva teljesen érthetetlen, hogy egy civilként öndefiniált szervezet miért tart ennyi politikai jellegű képzést hacsak nem azért, mert aktív politikai kampányba akar kezdeni.

Hacsaknem a 2022-es választásra készülnek...

2020.01.27.

Nyilvánvalóan a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és személyek minél igényesebb és mélyebb bemutatására törekszünk blogunkon, de időbeli korlátok miatt nem tudunk mindre kitérni. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy egyes „kulcsszereplőkről” lerántsuk a civilség „leplét”. Mostani cikkünk alanya pedig dr. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. A „műhely” nem vádolható éppen függetlenséggel, a partnerei között a fő támogató helyén a Nyílt Társadalom Alapítvány szerepel, együttműködő partnereik között pedig megtalálhatjuk az Átlátszót (ahol személyi összefonódás is van), a CEU-t, a TASZ-t, és az EKINT-et is. Utóbbi nem meglepő, hiszen Polyákot Majtényi embereként emlegették már 10 évvel ezelőtt is.

Polyák egyetemi ember, a Pécsi Tudományegyetem Társadalom- és Médiatudományi Intézetén belül a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán az Infokommunikációs Tanszék adjunktusa. Médiakutatóként annyira független, hogy 2011 óta az Átlátszó oldalt üzemeltető átlátszó.hu kft. felügyelőbizottsági tagja. Polyák a Fundamentum folyóirat szerkesztője is, amely az elmúlt hetekben jelentette be, hogy nem tudósítanak tovább az Alkotmánybíróság döntéseiről, mert „a továbbiakban nem legitimálhatjuk az AB munkáját azzal, hogy úgy teszünk, mintha az ismertetett határozatok egy független testület szakmai alapon meghozott döntései lennének”. Érdekes, ilyenkor nem szólal meg a vészcsengő a hazai liberális álcivil jogvédőknél, hogy veszélyben a bírói függetlenség, mert kritizálták a döntéshozatalt...

Polyák a 2017 decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként nem meglepő módon a magyar kormány ellen foglalt állást. A médiajogászt tíz évvel ezelőtt balliberális körök még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára is esélyesnek tartották, a két nagy országos kereskedelmi rádiófrekvencia körüli botrány ürügyén (2009. október végén) kényelmesen lemondott Majtényi László helyére.

Decemberben Polyák nyílt vitára invitálta – az egyébként az egyetemen kollégájaként oktató – dr. Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az fel merte hívni a figyelmet arra, hogy Polyák tanszékén napokon keresztül tartott érzékenyítő tréninget középiskolás diákoknak az Emberség Erejével Alapítvány. A Nyirati András vezette alapítványt jelentős összeggel, félmillió dollárral támogatta Soros György, a szervezet honlapján a „partnerek”, illetve a „barátok” fül alatt pedig többek között olyan szervezetek nevei sorakoznak, mint például az Amnesty International Magyarország, a Labrisz Leszbikus Egyesület (velük 2013 és 2015 között együttműködési megállapodást is kötöttek), de ott szerepel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a feminista Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) is. Nem újdonság, hogy Sorosék már gyermekkortól, fiatalkortól kezdve manipulálni akarnak, ennek érdekében pedig beszivárognak az iskolákba.

És hogy miért érzi magát ennyire nyeregben jelenleg Polyák Gábor, hogy rögtön nyílt vitát akar Hoppállal? Nos azért, mert az októberi önkormányzati választás óta az ellenzéki médiában haknizik a médiaszakértő-jogász, például a Népszavában magyarázta el, hogyan lehet kitekerni a munkajogi szabályokat (melyeknek célja alapvetően a munkavállaló védelme egy alá-fölérendeltségi viszonyban), hogy rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül el lehessen bocsátani az önkormányzati lapoktól, tévéktől az előző vezetés alatt ott dolgozókat. „Egy önkormányzati lap vagy tévé tulajdonképpen közpénzből működik és közfeladatot lát el, ezért a szerkesztőség nem folytathat pártpropagandát. Ha mégis ezt tette, akkor az elkövetett jogsértés felelősei akár rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül elbocsáthatók.” – mondta Polyák. De vajon komolyan is gondolta? Persze, hogy nem! Nyilatkozatát már úgy folytatta, hogy: „Nem szabad azt elvárni, hogy az ellenzéki városok sajtója ne politizáljon. A politika a közélet fontos része, a politikai vitáknak helye van az önkormányzati médiában, de oly módon, hogy valamennyi oldal szabadon fejthesse ki véleményét.”

Akadt az újonnan megválasztott polgármesterek között, akinek megtetszhetett Polyák Gábor nagyszerű eszmefuttatása: a cikk megjelenése után pár nappal Józsefváros polgármestere Pikó András megbízta a szakértő által vezetett Mérték Médiaelemző Műhelyt, hogy legyen az önkormányzati lap „médiaombudsmanja” – jelentsen ez bármit is. Hiába ígérte meg Pikó, hogy teret enged majd a kerületben ellenzékbe szorult kormánypárti képviselőknek is a Józsefváros Újságban, nem sikerült betartania: már az első lapszámban túltolta az öntömjénezést, még az Index szerint is.

Végezetül legyen világos mindenki számára, hogyan vélekedik egy függetlenobjektív médiaszakértő a jobboldali sajtómunkásokról:

„A kormánypropaganda működtetői nem újságírók, nem a valóság feltárása és nem a társadalom egészének szolgálata a céljuk.”

Mert az Index, 24.hu, HVG és 444 aranytollú újságírói nem egy ügyet képviselnek mind, dehogy...

2020.01.26.

1. Miért kedveznek egy többszörös gyilkosnak?

2015 júliusában egy szakértők szerint sok szempontból megkérdőjelezhető döntés született a Kúrián. Egy – többek között – többrendbeli emberölés kapcsán tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre (tész) ítélt személy büntetését változtatta felsőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre, 40 évben rögzítve a legkorábbi szabadulás dátumát. Az év eleje óta hatályos kegyelmi szabályok értelmében – amelyeket 2014 őszén elfogadott el az Országgyűlés – a "tészesek" esetében is 40 év elteltével kerül sor felülvizsgálatra.

Emellett azonban a legfőbb bírói fórum a férfi ellen hozott jogerős döntésével kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Erre keményen reagáltak az elítélt ügyvédjei. Karsai Dániel és Kadlót Erzsébet, akik a 444.hu nevű Soros-blogon legutóbb azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy keményen bírálták a kormányzat „börtönbiznisszel” kapcsolatos intézkedéseit itt, és itt.

forrás: hvg.hu

Visszatérve az alapügyhöz, „botrány, ami itt történt, és nagyon klassz, Strasbourg-képes indítvány” – értékeltek a tárgyaláson „nem leplezett felháborodással” Magyar László ügyvédei. Karsai Dániel és Kadlót Erzsébet ügyvédek egyaránt tisztességtelennek és hatályos jogszabályokkal ellentétesnek nevezték az ügyészség magatartását, amellyel véleményük szerint a bíróságot is megsértették.

Kadlót Erzsébet ennél tovább is ment, és egy Facebookos ügyvédfórumon – amely vélhetőleg azonos azzal, ahol Czeglédy Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) szakjogásza, Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje kérdezősködött arról, hogy mennyit kérhet egy adásvételi szerződésért – agylágyultnak nevezte a kúriai ítélet tartalmát.

2. Fekete-Győr megjelenik

A pestisracok.hu a Szeviép-ügy után ismét bombát robbantott a Fegyőr Andrásék koppantak egyet a bíróságon címmel megjelent leleplező cikkükkel. Megírták, hogy egy Kúrián tartott tárgyaláson megjelent a botrányairól elhíresült Fekete-Győr András, az EP képviselettel rendelkező Momentum nevű párt vezére abból a célból, hogy nyomást gyakoroljon a Kúria eljáró tanácsára, akinek egyébként nem ez volt az első befolyásolási kísérlete. Korábban az origo.hu számolt be arról, hogy a szélsőséges pártvezér Jobbikhoz közeli kurucinfó módszereihez hasonlatosan tört be a szerkesztőségükbe, Kovács András újságírót letámadták és csak a később érkező portások tudták elzavarni őket.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a momentumosok egy új zöldmappás, NAV-os ügyet reméltek kreálni az érintett bírósági eljárás eredményeként (információink szerint maga Horváth András is megjelent a tárgyaláson), azonban akik erről ábrándoznak azok nyilván tudatában vannak annak a ténynek, hogy az adóhatóságot perlő személy 2011 óta nem a szervezet munkatársa…

Noha a példátlan eset múlt csütörtökön történt, Darák Péter, a Kúria elnöke sem a korábbi, sem ebben az ügyben nem tiltakozott a befolyásolási kísérlet ellen, a Kúria sajtóosztálya csupán egy rövid közleményt adott ki, amelyből nem derül ki, hogy Fekete-Győr is jelen volt. Daráknak egyébként komoly felelőssége merülhet fel abban, hogy a bíróságok tekintélye soha nem tapasztalt mélységekbe zuhant, foltokban sincs jogegység és a Soros -zervezetek által elérzékenyített bírói karban felütötte fejét a korrupció.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Darák Péternek az utóbbi években egyre erősebb meggyőződésévé vált, hogy az Orbán-kormány bukni fog, s ezért még a látszatát is el akarta kerülni annak, amit megválasztásakor az ellenzéki sajtó sugallt, hogy ő “fideszes főbíró”. Ennek az eredménye olyan erős túlkompenzálás lett, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontja az elfogult ítéleteket.

Az azonban felettébb elgondolkodtató, hogy egy olvasónk jelzése szerint hivatalos levelezésekben kevésbé óvatos a főbíró, aki egyik tavaly előtti válaszában kiemelte, hogy a bírók pártatlanságát és függetlenségét sértené, ha a Kúria bírái a peres felek által létrehozott közösségi oldalon működtetett zárt csoporthoz csatlakoznának.

Ezek után csupán arra lennénk kíváncsiak, hogy annak a Vadász Viktornak a ténykedéséről mi a Kúria elnökének a véleménye, aki a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság olyan – tudományosnak aligha nevezhető – beszélgető estjén vesz részt, amely meghívójában egyes kormányzati intézkedéseket nyíltan támadó, a független igazságszolgáltatásról szubjektív, sértő megfogalmazásokat tevő szöveget hoz nyilvánosságra a legnagyobb közösségi médiumon.

2020.01.22.

A Libero olasz jobboldali újság cikkben foglalkozott a Fidesz helyzetével az Európai Néppárt belső válsága kapcsán. Orbán Viktor részéről az első idei kormányzati sajtótájékoztatón ismét fölmerült annak esélye, hogy a Fidesz kilép az európai pártcsaládból. Orbán szerint az EPP egyre gyengébbé válik, „túl liberális, szocialista és centrista”, miközben elveszíti befolyását, pozícióit és elfelejti alapértékeit. A miniszterelnök itt két prioritást sorolt fel, amelyek közelebb hozhatják őt az olasz Matteo Salvinihez: Macron francia elnök európai hatalmának kiegyensúlyozása, valamint az Egyesült Államok Iránnal szembeni külpolitikájának támogatása. Ebben a két kérdésben a magyar kormányfő arra kéri pártját, hogy határozott álláspontot képviseljen, ahogy Matteo Salvini Ligája több alkalommal is ezt tette. Ha a magyar vezető kimunkálja magának a „szuverén projektet”, új csoportot hozva létre Matteo Salvinivel és a lengyel Kaczinskyval, az EPP elveszít egy olyan nagy pártot, mint a Fidesz, amely a szövetség relatív legjobb pártja: 52 százalékot szerzett az elmúlt európai választásokon.

Az Affari Italiani olasz digitális napilap is a Néppárt és a Fidesz közötti feszültségről ír, ami az olasz jobboldalon – a Liga és a Meloni-féle Olaszország fivérei (Fdl) közt – is versenyt indíthat el a Fideszért. A lap szerint a válás a magyar kormánypárt és az EPP viszonyában egyre közelebb kerül, és még kihívást jelenthet Salviniéknek azon pártok meghódítása is, amelyeket a Fidesz esetleg magával vihetne az szuverenista–euroszkeptikus, Identitás és Demokrácia elnevezésű európai parlamenti frakcióba – vagy a Meloni pártját is magába foglaló Európai Konzervatívok és Reformisták EP-frakcióba. Ez olyan olyan kihívás, amely egy külön olasz „derbi” megnyílását is eredményezheti a Liga és az Fdl között – írja a lap. Az európai parlamenti választási kampány során Matteo Salvini többször is meglebegtette annak a lehetőségét, hogy közvetlenül együttműködjön az Orbánnal saját EP-csoportján belül. Az eddigi javaslatokat a magyar vezető elutasította, aki inkább úgy döntött, hogy a Fidesz maradjon az EPP-ben.

A Visegrád Post francia nyelvű kiadása Orbán Viktor kormányfő év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatója kapcsán idézi a miniszterelnök szavait, miszerint 2019 a választások éve volt, és hogy a 2020-as és 2021-es éveket a Fidesz teljes egészében az országirányításnak szentelné. Vagyis úgy tűnik – írja a portál –, hogy a Fidesz megpróbálja visszaszerezni az irányítást azáltal, hogy más húrokat is pengetne a migrációs téma mellett (még akkor is, ha azt nem hagyják figyelmen kívül vagy nem tagadják meg). 2022-ig még hosszú utat kell megtenni, mind a Fidesz, mind az ellenzék számára: utóbbiaknál most minden erő meg akarja tölteni a vezetést, és az ellenzéki térfélen az érdekek és a stratégiák előbb-utóbb eltérhetnek. Addig is a gazdasági vagy geopolitikai események még mindig felkavarhatják a dolgokat, és a magyarországi politikai játszma ma nyitottabb, mint valaha az elmúlt évtizedben – figyelmeztet a konzervatív portál.

2020.01.21.

A Soros-szervezetek politikai és gazdasági károkozása egyre nagyobb méreteket ölt

A magyar származású író és szociológus, Frank Füredi (született: Füredi Ferenc) állítása szerint egy magánjellegű ebéd közben Soros Györgynek dolgozó globalista aktivisták azzal kérkedtek, hogy kormányokat buktattak már meg. A „Soros-művelettel, vagy hálózattal való találkozásáról korábban elmondta, hogy az 2013-ban hazánkban, Budapesten történt egy fiataloknak szóló csereprogramon (Open Society Youth Exchange), ahová a világ minden részéről érkeztek a nyílt társadalom eszméjének követői. Ennek kapcsán már idéztük a személyes beszámolót:A legtöbb résztvevő okos, idealista fiatal volt, akik úgy tűnt, tényleg csak jobbá szeretnék tenni a világot. Ami aggodalommal töltött el a találkozóval kapcsolatban az volt, hogy a jelenlévőkre úgy tekintettek, mintha baloldali hittérítők lennének, akik hazatérve terjesztik majd az igét."

Ennek fényében nem meglepő, hogy Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért nevű Soros-szervezet ügyvezető igazgatója egy évvel később direkt módon kritizálta a magyar kormányfőt, Miért hallgat Orbán Vikor?” címmel nyílt levélben vonta kérdőre a magyar kormányt az Ukrajnában kialakult „emberi jogi válsághelyzet kapcsán”, mivel a hatalom korlátozza a szabadságjogokat, alapvető kötelességének sem tesz eleget. Az már csupán érdekességként említhető, hogy azóta tudjuk, hogy Soros György milyen komoly befolyásra tett szert Ukrajnában, illetve hogy a magyar kisebbséget rendkívül hátrányosan érintő nyelvtörvény kapcsán mennyire passzívnak mutatkoztak az egyébként harcos Soros-jogvédők. Ugyancsak a Soros-hálózat tagjaként Magyarországon tevékenykedő Magyar Helsinki Bizottság egyik kampányarca, nyugalmazott Sándor Zsuzsa ex-bírónő elszólása óta is tudjuk, hogy a jelenlegi kormány megbuktatása prioritásnak tekinthető.

  1. jún. 22. napján szintén Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.” Ahogy arról beszámoltunk, akkor közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt. Az ügyben felmerült továbbá jogi képviselőként Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének és Cech Andrásnak is a neve.

A Helsinki-közeli ügyvéd, Cech András neve a fogvatartottak kártalanítása kapcsán is felmerült az elmúlt napokban. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.

Mint ismeretes, futószalagon érkeznek beadványok a strasbourgi székhelyű Emberei Jogok Európai Bíróságára (EJEB) a magyar állammal szemben a legkülönbözőbb okokból – amennyiben a sokszor borítékolható pernyertesség bekövetkezik ez nem csupán a panaszosnak, de az őt képviselő ügyvédeknek is jelentős anyagi haszonnal jár – egy konkrét – Cech András által képviselt –ügyben a magyar kérelmező az N. Béláné kontra Magyarország ügyben az alábbi pénzbeli követelésekkel állt elő:

Károk

  1. A kérelmező 13.185 euró vagyoni kártérítést követelt, ami 68 havi nem folyósított rokkantsági ellátásnak felel meg. A kérelmező továbbá 6.000 euró nem vagyoni kártérítést is követelt.
  2. Ebből az EJEB 10.000 eurós vagyoni kártérítést, és 5000 euró mértékű nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

Költségek és kiadások

  1. A kérelmező további (az áfát is magában foglaló) 19.220 eurót követelt a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel a kérelmező ügyvédjei és azok munkatársai által kiszámlázott, (az áfát is magában foglaló) 150 euró összegű ügyvédi és (az áfát is magában foglaló) 50 euró összegű jogi asszisztensi óradíjjal számított 121,5 órányi jogi munka és 19,9 órányi jogi asszisztensi munka díjának.
  2. Ebből a Bíróság ilyen címen összesen 15.000 euró megítélését tartotta „észszerűnek”, amely összegből le kellett vonni azt a 2.204,95 eurót, amit az Európa Tanács a Kamara és a Nagykamara előtt zajló eljárás tekintetében jogsegély keretében már kiutalt a kérelmező ügyvédjei számára; ilyen módon az ilyen címen kifizetendő összeg 12.795,05 euró.

A fentiek alapján szembetűnő lehet, hogy a Strasbourgban eljáró magyar ügyvéd óradíja, több mint 45.000 Ft.

Egy másik már ismertetett ügyben a Fazekas Tamás ügyvéd – ő az, aki értesítési címként a Magyar Helsinki Bizottságot jelöli meg az ügyvédi meghatalmazása fejlécében – által képviselt Magyar Helsinki Bizottság azért indított eljárást Magyarországgal szemben, mert több rendőr-főkapitányság megtagadta az illetékességi területén kirendelt védők névsorának, valamint az egyes védőknek adott kirendelési megbízások számának átadását. A Helsinki követelései az alábbiak szerint alakultak:

Károk

A kérelmező civilszervezet nem nyújtott be nem vagyoni kártérítés iránti követelést. Vagyoni kár címén azonban 215 eurót (kb. 65,000 forint) követelt. Ezt a bíróság megítélte.

Költségek és kiadások

A Helsinki Bizottság teljes költségigénye 8875 EUR + áfa (kb. 3,400,000 Forint) volt, amelynek a bíróság teljes egészében helyt adott. Ebből 6400 euró + 27 % áfa ügyvédi költség, és 2475 eurót (közel 800,000 Ft) követelt a tárgyaláshoz kapcsolódó utazási és szállásköltségek címén.

A napokban a Helsinki Bizottság részéről Kádár András Kristóf közvetett módon a gyöngyöspatai ügyre is utalhatott az ATV reggeli műsorában, amikor szerinte „más olyan csoportok kellenek, amikkel kapcsolatban negatív indulatokat, félelmet, gyűlöletet lehet kelteni és elég kézenfekvő célpontokat választott azt hiszem a miniszterelnök.”

Mint arra elsőként rámutattunk, a 100 milliós Gyöngyöspatához köthető „szegregációs ügyben” a 2004-ben létrejött és 2016-ban meg is szűnt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) nevű szervezet kezdeményezte az eljárást.

A CFCF arcív anyagai között megtalálható információ, hogy a szervezet állandó jogi szakértője, dr. Farkas Lilla, aki egyúttal a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is. Aki eddig kételkedett volna a Soros-szervezetek összefonódásában, vagy hálózati jellegében, annak ez újabb megerősítésként szolgálhat.

Ezeket a cikkeket olvastad már?