2017.05.15.

1. A bírák nyugdíjazásáról szóló törvény kiváló alkalmat biztosított Sorosék számára, hogy kivessék hálójukat a bíróságokra.
2. Sándor Zsuzsa még aktív bíróként szervezhette be bírótárasait a vonatkozó eljárásokba az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
3. Az egyik eljáró ügyvéd kifejezetten agresszívan lépett fel a más alternatívát kereső bírókkal szemben.
4. A Budapesti Ügyvédi Kamara hátrál – elhalasztották a kamarai közgyűlést, a készülő ügyvédi törvényre fogják a „támadásokat”.

I. Képviseld a „nyugdíjazott” bírákat és építs jó kapcsolatokat

2012. jún. 22. napján a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.”

Mint ismeretes, 2012-ben az un. felső korhatár elérése miatt az akkor közel 3000 főt számláló bírói karból 236 ítész jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak, és több mint 160 bíró fordult munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsák meg a jogviszonyok megszüntetésének jogsértő jellegét.

Ezen felül közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt.

Karsai Dániel egyébként nem is rejti véka alá elkötelezettségét, ügyvédi irodája partnerei között ott találjuk a Soros György által pénzelt Transparency International Hungary, a Társaság a Szabadságjogokért nevét, na és persze ott virít a Magyar Helsinki Bizottság is. Megjegyzést érdemel, hogy három hónapos szakmai gyakorlatot töltött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely után állást ajánlottak neki. Négy évig dolgozott ott, ahol „több mint ezer angol, illetőleg francia nyelvű határozat-tervezet elkészítésében” vett részt. Ehhez képest bizonyára teljesen véletlen, hogy sorra nyeri a pereket Strasbourgban…

Perben a magyar állammal – Karsai-ügyek Strasbourgban

Elmarasztalások a magyarországi börtönviszonyok miatt Strasbourgban. Több ügyfelet is képviselt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az elmúlt években.

Kisegyházak egyházi státuszának megszüntetése egy 2011-ben hozott törvény alapján. A 17 kisegyházból hatnak látta el a képviseletét egy ügyben Karsai irodája.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2013. májusi határozatában az Emberi Jogi Egyezménybe – különös tekintettel a tulajdonhoz való jogra – ütközőnek találta a 98%-os különadót. A panaszost Strasbourgban Karsaiék képviselték. (Ugyanazon év novemberében Strasbourg a 98%-as adó után ugyanazon panaszos esetében az indokolás nélküli elbocsátás miatt is elmarasztalta a magyar államot.)

2014 májusában Strasbourg ítéletben mondta ki: a tényleges életfogytiglan szabadságvesztés sérti az Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét, amely a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát deklarálja. A panaszost Strasbourgban az ügyvédi iroda képviselte.

Pénznyerő automaták ügye (2012 októberében az Országgyűlésben elfogadott jogszabály, amely csak kaszinókban tette lehetővé ezek működtetését). Karsai irodája egy érintett cég jogi képviselője Strasbourgban; az EJEB azonban 2015 őszén elutasította a panaszosokat, mivel nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Karsai később cikkekben igyekezett körbejárni és magyarázni az esetet.

2016 januárjában a Bíróság megállapította, hogy az ügyáthelyezési gyakorlat polgári perekben is sérti az Egyezmény 6. Cikkét. Az ügyfelet az iroda képviselte.

2016 májusában a Nagykamara megállapította, hogy a „molinózó” országgyűlési képviselők szólásszabadságát súlyosan megsértette a magyar állam. Az ügyben a strasbourgi képviseletet Karsaiék látták el. (A 2013 áprilisában az Országgyűlésben a „Fidesz: Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát felmutató PM-es Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, valamint az ugyanazon év májusában tartott egyik parlamenti ülésen az „Itt trafikmaffia működik” feliratú molinót kifeszítő szintén PM-es Dorosz Dávid és Szabó Rebeka ügyéről van szó. Mindannyian az úgynevezett trafiktörvény elfogadása miatt tiltakoztak.)

Magyarországi rokkantnyugdíjas ügye: a strasbourgi bíróság 2017. márciusi ítéletében kimondta, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, ha egyik napról a másikra harmadára csökkentik valaki nyugdíját, mindenfajta valós ok nélkül. A panaszost az iroda képviselte.

Említést érdemel, hogy 2012. november 6. napján bírók korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62 évre történő csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Karsai két nappal később – biztosan véletlen – megdicsőült arccal az ATV-ben magyarázta a Bíróság ítéletét, úgy hogy persze ettől függetlenül zajlottak és zajlanak a Strasbourg székhelyű Emberi Jogi Bíróság kártérítési eljárásai. (Megjegyzendő, hogy ekkorra már a magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette az ominózus jogszabályt)

II. De hogyan kerülhet a képbe Sándor Zsuzsa?

Mint azt az előzőekben is olvashatták, Sándor Zsuzsa levitézlett egykori bíróként nyíltan kiáll Soros György mellett és a törvénysértések okát abban látja, hogy: "ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni". Az agresszív exbíró a Magyar Helsinki Bizottság egyik frontembere, illetve plakátarca. Ezzel idáig még nem is lenne komolyabb baj. Az már azonban vizsgálandó, hogy aktív korában volt-e konkrét kapcsolata a Soros-hálózathoz tartozó szervezethez.

Mint azt olvashatták, a 2010-es fordulat után megszületett a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény. Milyen érdekes, hogy a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság hozzájutott az érintett bírák listájához. Informátorunk szerint a dolog a következőképpen alakulhatott: a szervezet egyik ügyvéd aktivistája bekérette ügyvédi irodájába az adott bírót, neki jogi védelmet ajánlva és jelezte, hogy nemzetközi bíróság előtt Magyarország ellen megítélendő kártérítés összegének 10 százalékát kell majd felajánlani a szervezet számára.

Értesüléseink szerint számos tisztességes bíró visszautasította az ajánlatot, ugyanakkor több tucat bíró megegyezett az aktivistával. Egyik informátorunk a szóban forgó ügyvéd /a név rendelkezésünkre áll/ erőszakosságát és rámenősségét kifogásolta és nemet mondva más, független jogi képviselőt bízott meg.

Az ismert, nyugdíjazásra vonatkozó pozitív bírósági határozatok után a Soros-féle szervezettel megállapodást kötő bírák ismét – sokan napjainkban is – ítélkeznek.

Azt gondoljuk, hogy a fentiek alapján ki kell vizsgálni, hogy ki adta meg Soroséknak az érintett bírák névsorát, tudtak-e az érintett bírák ezt követően teljesen objektívan ítélkezni például politikai természetű ügyekben, illetve, hogy Sándor Zsuzsa tart-e kapcsolatot ezen bírákkal, hiszen az eljárások egy része még tarthat és ő jelenleg a Magyar Helsinki Bizottság frontembere.

Úgy véljük, hogy egy jogállamban ezeken kérdéseket tisztázni kell, még akkor is, ha konkrét vádat nem kívánunk megfogalmazni. Mint, ahogy korábban – bármennyire megdöbbentő – ebben a részben is kizárólag tényeket közlünk, a következtetések levonását az olvasóra bízzuk.

III. Tüntesd fel az ügyvédi meghatalmazáson, hogy te a Helsinki embere vagy

Végezetül – futball nyelven szólva – már a teljes pályán otthonosan mozoghatott a Magyar Helsinki Bizottság, megvan a jó kapcsolat az ügyvédi kamarákkal és immár a bírák egy meghatározó csoportjával is.

Persze, ha egy bíró netán elfelejtené, hogy kivel is áll szemben egy adott perben a Helsinki a kényelmes helyzete ellenére biztosra megy. Birtokunkba került egy ügyvédi meghatalmazás, amely egyértelműen rámutat, hogy az ügyvéd félreérthetetlenül utal arra, hogy ő a Helsinki Bizottság védelmét élvezi. Mint egy rossz maffia-filmben...

IV. A Helsinki és az Ügyvédi Kamarák – következmények

Bár első írásunk nyomán csúsztatásnak és valótlanságoktól hemzsegő irománynak titulálták a felelős kamarai vezetők Soros és az ügyvédi köztestületek szoros kapcsolatáról szóló tényfeltáró elemzésünket a hatás nem maradt el. Ugyan korábban „százmilliós kifizetések” miatt nyomoznak az Budapesti Ügyvédi Kamaránál, sőt a kamarai választások tisztaságát is peres eljárásban vitatták egyes ügyvédek, most úgy gondolhatta dr. Réti László, hogy enyhül a szorítás. Úgy kellett tehát a Helsinki ölelésének napvilágra kerülése, mint egy falat kenyér, nem csoda, hogy a Réti gyanúsítgatásnak nevezte az ott leírtakat. Csupán arra nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy ha példának okáért a BÜK kamarai hírleveléből idézünk, hol a gyanúsítgatás?

A legújabb kamarai levelezés mindezek mellett részletesen foglakozik a kérdéssel. A rend kedvéért ismét szó szerint idézünk: „A Parlamentben most kezdődik az ügyvédi törvény vitája. Lehet, hogy véletlenek az egyebeesések, de jobb az óvatosság. A Kamara feladata nem a harc, hanem az ügyvédi praxisok érdekeinek képviselete. Bizonyos személyek az elmúlt négy évben a Kamarával szemben perek sorozatát indították meg. Elnökségünkhöz több olyan vélemény eljutott, hogy az egyébként szabályszerűen összehívott idei közgyűlés, és az eddigi 150 éves előkészítési gyakorlat hangos kritizálása és egy közgyűlési botrány vagy újabb perek generálása összefügghet ezzel a több éves vonulattal.”

Sőt, egy rendkívüli hírlevélben leszögezik, hogy: „A Kamara az általános közpolitikai kérdésektől távol kíván maradni. Ügyeit "házon belül" kívánja intézni.” Ez utóbbi nem tudjuk, mit jelent, de a burkolt fenyegető stílus nem hangzik túl jól egy jogállamiságért elkötelezett, demokratikus szervezet részéről. Ember legyen a talpán, aki érti ezt az eszmefuttatást, mindenesetre nem értjük, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Ügyvédi Kamara szoros kapcsolatához mi köze a készülő ügyvédi törvénynek. Ha csak az nem, hogy bejött a sejtésünk, és a kirendelési rendszert szerették volna átjátszani Soroséknak.

Ps. A megalakulásunk óta tapasztalt rendkívüli izgalmat – elsősorban balliberális részről – sztoikus nyugalommal vesszük tudomásul, és töretlenül hiszünk a tények és az igazság feltárásának átható erejében. Tudjuk, hogy sokaknak fáj az a körülmény, hogy egy évekig árnyékban építgetett tökéletes – vertikális és horizontális – rendszer struktúrája napvilágra kerül.

Tűzfalcsoport

Folytatjuk…

2017.05.09.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász kifogásolta a felsőoktatási törvény áprilisi módosításának eljárását. Álláspontunk szerint nincs igaza, de ez most lényegtelen. A CEU és más egyetemek átlátható működését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a – számolt be róla a magyarnarancs.hu.

Lattmann felveti: mivel a levél [szerinte] nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősíteni. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.

Birtokunkba került ugyanakkor egy meglepő dokumentum, amelyről a sajtóból is sokat hallottunk, de még sohasem láttuk. Se dátum, se helyszín...

Nos, a magyar és angol kétnyelvű irat New York Állam Kormányzójának és Medgyessy Péter, korábbi magyar kormányfőnek közös nyilatkozata. Ez a megállapodás teremtette meg a Közép-európai Egyetem és a Central European University közös működésének az alapját. Ez szolgált szakmai háttérként a CEU állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényhez, amely nyomán a KEE a 2005-ös felsőoktatási törvénybe is bekerült az Andrássy Gyula Egyetem mellett.

A 2004-es törvény így fogalmaz: "Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, valamint New York állam kormányzója által 2004. április hó 5. napján kiadott közös nyilatkozatban foglalt célok megvalósítása érdekében..." [alkot törvényt]

A fenti analógia szerint, amit Lattmann Tamás nemzetközi jogász alkalmaz, a két fél közös nyilatkozata ÉRVÉNYTELEN lehet, a jogász által elmondott jogkövetkezmények alkalmazhatósága mellett.

Ha persze van másik közös megállapodás, mi is szívesen látnánk.

2017.05.04.

1. A Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt civilek „érzékenyítik” a magyar bírókat.

2. A Soros-féle Patent egyesület (nem vicc) bíróságfigyelő rendszert működtetett, ezalatt jól megfigyelték a bírákat is.

3. Azok a bírák akik nem voltak elég együttműködőek, illetve érzékenyek nyilvános megszégyenítésben részesültek.

4. A Soros-jogvédők házi bírói is jól teljesítettek az elmúlt években. A Sándor Zsuzsa-félék végletekig lejáratják a bírói hivatásrendet.

I. Tarts „érzékenyítő” tréningeket bíráknak

A Magyar Igazságügyi (leánykori nevén: Bírói) Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok által a magyar bírák nemcsak járatosabbak lesznek, hanem újfajta érzékenységük és elkötelezettségük alakul ki a témával kapcsolatban.

Legalább is ez olvasható a hivatalos bírósági tájékoztatóban, amelyből az is kiderül, hogy az érzékenyítő tréningek egyik vezetője Dr. Kiss Valéria – az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanársegédje, aki egyébként az alábbiakat fogalmazta meg a képzés kapcsán. „Az első blokk inkább készségfejlesztő, ugyanakkor az egész képzés célja a szemléletformálás és tudásátadás. A bíróságok bürokratikus jellege olyan irányba hat, ami szintén kizár bizonyos policy elemeket, amelyek jelen vannak az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szabályozásban.”

Egyik forrásunk azt súgta, ha valamit meg akarsz tudni egy oktatóról, keresd fel a markmyprofessor.hu oldalt, amely hallgatói és oktatói körökben is az egyik legolvasottabb fórumnak számít a felsőoktatásban. Felkerestük hát az ominózus oldalt - „amelyet egyetemi és főiskolás diákok részére hoztak létre, de a tartalmát nem ők, hanem a diákok szerkesztik interaktív módon”– és rákerestünk Dr. Kiss Valériára.

Az eredmény megdöbbentő volt, annak tudatában, hogy milyen feladattal is bízták meg az egyébként kezdő tanársegédet. Csupán néhány idézetet citálnánk az ott leírtakból, amelyek Dr. Kiss Valériára és szemináriumaira vonatkoznak.

  • „hasznosnak semmiképp se mondanám az órát”

  • „Számomra egyáltalán nem volt hasznos ez a szeminárium. Ugyan egy kedves embernek, ismertem meg, szakmailag nem tett sokat a fejlődésemhez, az általa leadott anyagot pedig nagyrészt lefedte a középiskolai társadalomismeret c. tárgy.”

  • „Nem érdemes vele érdemi vitába bocsátkozni mivel mérhetetlen Hübriszel (gőggel, önteltséggel a szerk.)van "megáldva" ami miatt nem képes belátni más igazát még akkor sem ha az racionális érvekkel van alátámasztva. Az órái unalmasak, de igyekszik interaktívvá és érdekessé tenni. Ha támogatod a genderizmust (szexuális értelemben)akkor hozzá vedd fel a szemináriumot, ha viszont konzervatívabb vagy (ld: A házasság egy férfi és egy nő között jön létre) akkor máshoz vedd fel a szemináriumot”

  • „Annyi a lényeg , hogyha bármilyen nemi identitással kapcsolatos kérdés van legyél abszolút liberális. Ha nem mondod azt ,hogy egy homoszexszuális párnak ugyan annyi pénztámogatás jár mint a gyermekkel rendelkező családoknak akkor szinte biztos ,hogy megbuktat!”

  • „érdemi vitába nem érdemes vele belemenni, nem nagyon hagyja, hogy másnak igaza legyen valamiben, pedig valahol ez lenne a szeminárium lényege.”

  • „nem kedves...egyáltalán nem élvezhetőek az órái. ne válasszátok”

Forrás: birosag.hu

Nos, akik ezek alapján esetleg megkérdőjeleznék az oktató alkalmasságát, azokat el kell szomorítanunk, mivel az érintett tanársegéd jelenleg is az ELTE jogi karának munkatársa.

Folytatva a félbehagyott eszmefuttatást, az érzékenyítő tréningek „elmaradhatatlan kellékei” továbbá, az előző írásainkból jól ismert Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület, hogy a kedves bíró hölgyek és urak megfelelő eligazításban részesüljenek.

Az érzékenyítő kurzusok kapcsán egyébként megszólaltatták Dr. Demjén Pétert, az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjét is, akinek elmondása szerint saját „berkeiken belül” a személyes tapasztalata alapján, szegregációs (!) ügyekben” a bírák „nagyon felelősségteljesen kezelték az élet által felvetett problémákat. Úgy gondolom, hogy a bírói hivatáshoz hozzátartozik az a pártatlanság és függetlenség, amely ezen kérdéseknek az alapja.”

Így azonban persze felmerül a kérdés, hogy miért van szükség további érzékenyítésre? És hogy lehet garantálni a függetlenséget, ha négy előadóból, három Soros György által finanszírozott civil szervezet képviselője?

II. De mit tesznek Sorosék, ha egy bíró még sem elég érzékeny?

A Patent jogvédő egyesület (amely a Patriarchátust Ellenzők Társaságából kapta becses nevét) bíróságfigyelő programot indított útnak 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. Aki nem ismerné az egyesületet, annak tudnia kell, hogy egyik fő profiljuk képzések tartása szexuális és reprodukciós jogok és egészség témájában, beleértve az LMBTQ fiatalokat.

A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. Némi utánajárás után „hivatalos amerikai” court watch mozgalmat nem találtunk, ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítvány működtet egy rendszerében hasonló “Case Watch” megnevezésű programot, amelyben például az Emberi Jogok Európai Bíróságának migránsügyekben tapasztalható „vegyes” ítélkezési gyakorlatát ostorozzák.

A programba Patenték – minő meglepetés – elsősorban fiatal joghallgatókat vettek fel, akik számára ingyenes agymosást képzést biztosítottak. Az egyesületet egyébként repítette a lendület (és a norvég civil pénzek), 2015 és 2016 tavasza között immár 14 hónapon át járták önkéntesek a magyarországi bíróságokat olyan ügyeket keresve, amelyekben családon belüli erőszakról van szó. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik ezt a témát a bírák.

A program befejezését konferenciával ünnepelték a NANE egyesület társszervezésében. (A NANE támogatói sorában első helyen a Nyílt Társadalom Intézetet találjuk) Az előadók között ott volt Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, és Arild Moberg Sande képviseletvezető-helyettes, a Norvég Királyi Nagykövetségről. De a szónokok között találjuk főérzékenyítő Dr. Kiss Valériát, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képviseletében.

Az már nyílván csak véletlen, hogy a bíróságfigyelő program összefoglalást az érzékenyítő tréningeken szintén résztvevő Stummer Vera, a Patent munkatársa mutatta be a nyilvánosság számára.

Van persze olyan helyzet is, amikor egy bíró nem hagy a nyomásnak, nem elég érzékeny vagy éppen nem akar az „önkéntesekkel „hatékonyan kooperálni. Nos ilyenkor következik a retorzió, a nyílt megszégyenítés a Patent egyesület Facebook oldalának tanúsága szerint.

A fentiek kapcsán számos kérdést megfogalmazhatnánk  a meglehetősen szokatlan felhívás és adatkezeléssel kapcsolatos aggályaink tekintetében, de talán a legfontosabb, hogy mit követhetett el szegény dr. Oláh Gaszton büntetőbíró, hogy így kihúzta a gyufát Patentéknél?

 III. Vannak persze nagyon érzékeny bírók

 A Patent Egyesület szoros kapcsolatot ápol a Magyar Bírónők Egyesületével, rendszeresen egyeztetnek, többek között a bíróságok attitűdjéről, illetve az igazságszolgáltatás mibenlétéről a párkapcsolati erőszak áldozatainak esetében.

A Magyar Bírónők Egyesületének elnöke dr. Galajda Ágnes, korábban a Legfelsőbb Bíróság beosztott bírája, jelenleg a Fővárosi Törvényszék egyik büntető tanácsának elnöke, aki 2007. május 4. napján a Transparency Internationalnek, az Igazságszolgáltatás korrupciója című konferenciáján eszközök a korrupciómentes igazságszolgáltatás megvalósításához címmel tartott előadást. A bírónő befejező gondolata a bírák „célirányos oktatásának” fontosságát hangsúlyozza. Ugye ismerős?

Galajda egyébként az alábbi véleményével is kiérdemelhette a Transparency figyelmét és támogatását: az Élet és Irodalomban 2007. május 18 napján publikálta a bíróságok és a civilek című meglehetősen rendhagyó írását. Ebben hangsúlyozta, hogy a civil jogvédő szervezetek egyre határozottabban jelennek meg a szakmai és a társadalmi közéletben, s el kell ismerni azt a tényt, miszerint egy-egy adott kérdést illetően hatalmas szakmai kompetenciával, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, amelyek a jogalkalmazók számára is értékes információkat adhatnak. Ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy a civil jogvédők 90 %-a bíróságokon eljáró ügyvéd, akkor is meglehetősen elgondolkodtató ez az eszmefuttatás.

IV. És olyan bírók, akik túlteljesítenek...

"A volt bíró már beszélhet, meg is teszi" - olvashatjuk a Simicska-Hír Tv május 2-án sugárzott Riasztás című műsorának ajánlójában. A riportalany nyugdíjazásáig tehát csendben – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kommunikátoraként észrevétlenül – dolgozott, mostanság viszont bátran politizál. Még a látszatra sem kell adnia. Dr. Sándor Zsuzsa, a szakmai körökben erősen középszerűnek minősített, a fiatalok számára teljesen ismeretlen  bírónő legújabb ámokfutását vesszük górcső alá.

Az önmagát folyamatos közszereplésekkel napirenden tartó, "független és objektív" nyugdíjas régi kedvence csoportunknak. A Hír TV-ben most előadott szereplése pedig egyértelművé tette, Magyarországon ember még ilyen nehezen nem tudta feldolgozni az öregségi ellátás beálltának tényét. A műsor rövid múltidézéssel kezdődik, de néhány vágás után már egy tüntetésen folytatódik a beszélgetés. A jóságos Yoda mester szerepében tetszelgő egykori bírónő kifejti: bizony a bíráknak is van politikai értékrendje, egyes országokban pedig még párttagok is lehetnek. Remek gondolatok. Már csak azt sajnáljuk, hogy ha a politikai frontvonal túloldaláról érkezik hasonló vélemény, akkor a Sándor Zsuzsához hasonló "pártatlan és szakmai" sztálinorgonák visítva szórják meg rakétáikkal a szemközti lövészárkokat.

Mert ne legyenek kétségeink, Sándor Zsuzsa elvtá... izé, bírónő kiváló frontkatona. Amikor a műsorvezető arról érdeklődik, hogy az általa említett törvénysértések miért maradnak következmények nélkül, a volt bírónő egyértelmű választ ad: "...mert ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni." Világos? A bírói függetlenségre olyan nagyon érzékeny Sándor Zsuzsa a bírói tevékenység lehetőségeit az aktuális kormányzat politikai értékrendjéből vezeti le. Nem Togóban vagy Szíriában beszél így, hanem az Európai Unió közepén. Mindenesetre szép beismerés, az öngólok azonban tovább szaporodnak.

A vállról indítható bírónő a műsorban még attól sem riad vissza, hogy Polt Pétert és az ügyészséget bűncselekménnyel vádolja meg. Teszi mindezt annak tudatában, hogy a bírói joggyakorlat tökéletes védelmet biztosít számára az esetleges eljárásokkal szemben. "Itt komoly és súlyos bűncselekmények miatt nem nyomoznak ma az ügyészségek" - állítja a nyugállományú bírónő. Mindenki hülye tehát, mindenki rezsimbérenc, egyedül Sándor Zsuzsa helikopter. Szerinte Polt Péter ügyeket tüntet el és Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke miatt nem független a magyar igazságszolgáltatás.

Ma Sándor Zsuzsa arca ott virít a Helsinki Bizottság Facebook-oldalán is. Zsák a foltját... Vele akarnak szakmai programokat eladni, pénzt gyűjteni a félelem és az igazságtalanság ellen. Úgymond az emberi jogok védelmére. A napnál is világosabb azonban, hogy jól kiképzett ügyvédek és dolgukat értő bírók hálózata épül a népakarat képviselőinek háta mögött.

Sándor Zsuzsa sötét (mélységesen ostoba és kirekesztő) világképét azonban egy mondatban is összefoglalhatnánk: szerinte aki nem ért egyet Sorossal, az antiszemita. Ehelyütt kérjük, hogy szóljon valaki Benjamin Netanjahunak, Izrael állam miniszterelnökének, hogy ő is antiszemita. És a Jerusalem Post több szerzőjének. Pont.

A kedves olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy Sándor Zsuzsához hasonlók tudtak-e aktív bíróként pártatlanul ítélkezni? Hány olyan bíró lehet, aki Sándorhoz hasonlóan a gyenge szakmai múlt után – mint alvó ügynök – később elszabadult hajóágyúként járatja le a teljes bírói hivatásrendet? És hány olyan ítész, aki csak retteg a mainstream polkorrekt ítélkezésnek ellentmondani???

Az mindenesetre a kép alapján jól látszik, hogy a Magyarországon vicsorgó és mindig aggódó tekintetet vágó bírónő Németországban jól érzi magát. A „különkiadás” elnevezésű kávézóban...

Tűzfalcsoport

Folytatjuk...

Forrás: Facebook

2017.04.29.

„Hát maga emberrel is kereskedik? - kérdeztem a patást.
-Á, fenéket. Csak úgy mellékesen…”
(Rideg Sándor: Indul a bakterház)

Soros György egyik kedvenc hazai kitartottja, a Társaság a Szabadságjogokért nevű „emberi jogi jogvédő civil szervezet”. A szakmaiságot rendszeresen zászlajára tűző Soros-párti úttörőcsapat honalapján számos érdekességet találhatunk. A hétvégére való tekintettel, most egy kevésbé szakmai vonatkozásra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét.

A TASZ honlapjának felületes olvasgatása során tájékozódhatunk a szokásos emberi jogi, szépelgő handabanda által kijelölt értelmezési keret aktualitásairól: szorongatott civilekről, iszlamofóbiáról, csillogó szemű migránsokról. A honlapon elmerülve azonban igazán érdekes dolgokra is bukkanhatunk.

nemzetközi kapcsolatok menü alatt futó Eurasian Harm Reduction Network nevezetű alpont komoly zavart okozhat a szakmai tájékozódásra vágyó érdeklődőkben. Ide kattintva ugyanis a http://www.ceehrn.org/ nevű, japán nyelvű oldalra irányítanak minket Soros György hazai élharcosai. Bár japán nyelvtudásunk kétségkívül hiányos, az ingyenes fordítószolgáltatások segítségével hamar megértettük; orgiákról és egyéb szexuális kalandozásokról szól az oldal.

A tényállás mögött két lehetőség sejlik fel:

  1. A srácok ezt komolyan gondolják.
  2. Privát jellegű használat után nem érdemes linkeket beilleszteni a céges gépről a céges honlapra.

 Jó hétvégét kívánunk minden kedves olvasónknak!

(A borítóképen Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményéből a paráznaság és a falánkság allegóriája elnevezésű részlet látható. Forrás: Wikipedia)

Frissítés:

Már nem ajánl orgiákat a TASZ

A Lokál szúrta ki, hogy írásunk nyomán sunnyogva eltüntette honlapjáról a pornográf oldalra mutató  linket a Társaság a Szabadságjogokért nevű Soros-pozitív szervezet.
Nálunk azonban továbbra is megtekinthető a honlap cenzúrázás előtti változata.
2017.04.27.

I. A Magyar Helsinki Bizottság Soros György egyik kedvenc hazai szervezete

II. A Helsinki az elmúlt időszakban a magyar kormány egyik legádázabb ellenfele volt migránsügyben

1. Négy strasbourgi döntéssel közel negyedmilliárd forint: kártérítés magyarországi börtönlakóknak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt – írta 2015. decemberi közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak. A szervezet szerint a kártérítések mértékét befolyásolja a fogva tartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak, tetű, poloska jelenléte, a fogva tartottak fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtéshez, szellőzéshez és természetes fényhez jutás lehetősége. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye arról tájékoztatott, hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.

2. Tanácsadás, elszállásolás és migránsrokonok segítése: csak 2016-ban közel háromezer menedékkérőt vettek pártfogásba a „helsinkiek” a menekültügyi eljárásban

A szervezet tavaly 2800 menekülő bevándorlónak nyújtott ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban, fogva tartásuk kapcsán, illetve annak érdekében, és hogy ideérkező családtagjaik helyzetét is rendezzék. A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint minden olyan helyen ott vannak kollégáik, ahol menedékkérőket szállásoltak el vagy tartanak fogva. (Az elmúlt évek adatai szerint Európába a legtöbb menedékkérő illegális határátlépéssel érkezik. A Helsinki Bizottság által készséggel támogatott, többnyire illegális határsértés elkövető menedékkérők általában nem tudják a személyazonosságukat bizonyítani, illetve úti okmánnyal sem rendelkeznek. 2015 óta a határzár tiltott átlépése, a Btk. 352/A. §-a alapján bűncselekménynek minősül, amelyet az a személy követ el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. A bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

3. Önbeteljesítő jóslat: a Helsinki Bizottság szerint nem biztonságos harmadik ország a Soros-szervezetek által EU-s rábólintással destabilizálni kívánt Szerbia?

A szervezet honlapja büszkén említi a 2016-os eredmények között, hogy – bár a bevándorlási hivatal sorra utasít el menedékkérőket azzal érvelve, hogy Szerbiában megfelelő védelemben részesülhettek volna – ügyvédeik számos esetben elérték, hogy a magyar bíróságok jogsértőnek mondják ki a bevándorlási hivatal döntéseit, jelesül, hogy Szerbia nem számít biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára. (A biztonságos harmadik országok magyarországi hivatalos listáján jelenleg rajta szerepel Szerbia. Érdekesség, hogy az április elején tartott szerbiai elnökválasztást követően Soroshoz köthető civil szervezetek támogatásával hetekig tüntetések zajlottak Szerbiában, és április közepén az EU a politikai álláspont-kifejezés legitim módjának nevezett. – Az EU tudomásul vette, hogy Szerbiában békés tiltakozások zajlanak, és figyelemmel kíséri a dolgok alakulását – közölte akkor a választás lebonyolításának módját is érintve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviseletének szóvivője, Maja Kocijančič.)

4. Jogkövető állampolgárok „nevelése” Helsinki-módra: az esetek 99 százalékában felesleges a rendőri igazoltatás?

A Helsinki Bizottság honlapja szerint az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés, több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. Például 2014-ben 2 786 395 esetben igazoltattak. A szervezet állítása szerint 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgálták, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek. Szerintük még soha senki nem bizonyította, hogy a véletlenszerű igazoltatások hatékonyak lennének például a körözésekhez képest. (A rendőrségi törvény határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor igazoltatásra, de minden esetben valamilyen célhoz kötött.)

2017.04.24.

1. A Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság látványosan jó kapcsolatot ápol az országos, illetve a fővárosi ügyvédi kamarával;
2. Az együttműködés keretében a kamarák segítségével a Helsinki Bizottság rendszeresen tartja a kapcsolatot a hazai ügyvédséggel;
3. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye migránskérdésben széles teret kap az ügyvédi kamaráktól;
4. A Helsinki Bizottság feltehetőleg kontrollálni akarja az ügyvéd-kirendelés intézményét, mint ahogy már szorosan kapcsolódik az ügyvédhelyettesítés rendszeréhez.

I. Építs szoros kapcsolatot az ügyvédi kamarákkal. Képezd a jövő ügyvédeit, hozz létre egy hatékony hálózatot.

2017. január 27. napján, este 10 óra után kapta meg a budapesti ügyvédség többsége a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) szokásos hírlevelét. Volt benne szó kamarai elnökségi ülésről, véradási lehetőségről, cégbírósági hírekről etc.

A hírlevél 5. pontja egy felhívást tartalmazott A Helsinki Bizottság képzéssel és felméréssel a védőkért címmel. A felszólítás két részből állt, az elsőben iratkutatás és bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel készített interjúk segítségével kívánja megvizsgálni, hogy vannak-e jogszabályi és gyakorlati hiányosságok a büntetőügyek irataihoz való hozzáférés terén, és ha igen, milyen módon lehetne ezeket megoldani. A második rész „Felhívás ügyvédképzésre”, amelynek keretén belül a Helsinki Bizottság az Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt keretein belül szervez ügyvédek számára egy kétnapos gyakorlatorientált képzést az őrizetbe vett gyanúsítottak – európai uniós irányelvekben biztosított – jogainak hatékony ügyvédi érvényesítéséről.

A 2015. december 8-i BÜK hírlevél szintén ügyvédképzést hirdet a Helsinki szervezésében „Gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak képviselete a hazai bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt” címmel. A képzés előadóia Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, dr. Fazekas Tamás és dr. Tóth Balázs voltak a hirdetmény alapján.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) 2015. április 15. napján kelt hírlevele szerint pedig „a Magyar Helsinki Bizottság térítésmentes angol nyelvű tanfolyamot hirdet az Európai Uniós büntetőeljárást érintő irányelvek alkalmazásáról 2015. június 19-21. között Budapesten.”

A látszólag ártalmatlan, az ügyvédek jelentős részének fel sem tűnő bejegyzések azonban számos kérdést generálnak. Milyen kapcsolat van az ügyvédi hivatásrend legfőbb szakmai szervezetei és a Helsinki Bizottság között, illetve, hogy ezen kapcsolat milyen szakterületeken realizálódik. Csupán a Magyar Helsinki Bizottság tarthat szakmai továbbképzést, vagy ez a lehetőség más szakmai szervezetek számára is nyitva áll?

A BÜK kamarai hírleve alapján egyébként a fővárosi köztestület a Magyar Helsinki Bizottság lelkes hívének számít. Helsinki-történetek címmel sorozatot is publikált, amelyből az elfogulatlanság erőteljes hiánya bontakozik ki. Mint azt a hírlevél rögzíti, „a hazai jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság a legaktívabb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés terén. Ügyvédei 20 év alatt eddig több mint 30 lezárt ügyben képviseltek panaszosokat a strasbourgi bíróságon, nagy többségében sikerrel.

II. A BÜK és a Soros pénzek

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013. augusztus 8-i hírlevele azonban új szintre emeli a két szervezet kapcsolatát.

A BÜK ugyanis ebben a dokumentumban, közvetett módon az alábbi kérdésben kéri a kamarai tagok, a budapesti ügyvédek segítségét. A Helsinki örömmel tudatja ugyanis a kollégákkal, hogy „sikeres pályázatot nyújtott be a Nyílt Társadalom Intézethez, amelynek tárgya a fogvatartottak elleni fegyelmi eljárások, illetve a vonatkozó szabályozás vizsgálata.” Mivel pedig a „folyamatban levő fegyelmi ügyek felkutatása azonban kihívást jelent a Bizottság munkatársai számára (…) ezért arra kérik az ügyvédeket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot, ha fogvatartott ügyfelük ellen” a 2013 szeptembere és decembere közötti időintervallumban fegyelmi eljárás indult.

A java azonban csak most jön. „Amennyiben az ügyvéd vállalja, hogy a fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi eljárási cselekményeken részt vesz, az ügy iratait - természetesen az ügyfél hozzájárulásával - a Helsinki Bizottságnak megküldi és a Bizottság által meghatározott formában beszámol az üggyel kapcsolatos tapasztalatairól, úgy a Bizottság az ügyvéd tevékenységéért díjazást fizet” – rögzíti a kiáltvány.

Álláspontunk szerint nem szorul magyarázatra a fenti láncolat szokatlan jellege, amelynek kapcsán adódik a kérdés van e kapcsolat ezen felhívás és a „nagy többségében” sikeres „az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés” között?

III. A cél a kirendelés jogának megszerzése

2012. márciusában, a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát, amelynek keretében bemutatta a védőkirendelés egy általa javasolt alternatív modelljét. Akkor a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, hogy álláspontjuk szerint a kirendelt védői rendszer nem tökéletes, azaz, ha egy bűnözőnek nincs pénze ügyvédre, a rendőrség az illetékes ügyvédi kamara által összeállított jegyzékből önkényesen választ védőügyvédet. Akkor a Helsinki Bizottság egyértelművé tette, hogy szerinte jobb ötlet ezt a jogot a nyomozóhatóság kezéből kicsavarni.

A Magyar Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 25-27. között rendezte a Bűnügyi Védői Konferenciát, melynek középpontjában a Büntetőeljárási Törvény kodifikációs munkálatai álltak. A hivatalos program szerint Dr. Miskolczi Barna, miniszteri biztos, Dr. Frech Ágnes, az Országos Bírósági Hivatal büntető-eljárásjogi munkacsoportjának vezetője és Dr. Békés Ádám ügyvéd, a Kodifikációs Bizottság tagja tartott előadást. Ehhez képest a résztvevők meglepődve vehették tudomásul, hogy rögtönzött előadást tarthatott Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Dr. Mészáros [jav.: Fazekas] Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Mindkét szónok élesen bírálta a kormány migránspolitikáját, ezen túlmenően – nem meglepő módon – előkerült a védőkirendelés kérdése is. Az álláspont nem változott, a nyomozóhatóság autokratikus jelleggel jelöli ki az ügyvédeket.

Valamiért tehát eminens érdeke a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy a jövőben az ügyvédek kirendelésének rendszere változzon, mégpedig lehetőleg az ő javaslatuk szerint.

IV. Az ügyvédhelyettesítés már megvan

Működik Magyarországon egy rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy tehermentesíti az ügyvédeket azáltal, hogy akadályoztatásuk esetén ügyvédhelyettesítésről gondoskodik. Ez már majdnem védőkirendelés, de azért mégsem.

Az e-ÜMK rendszerfelállításának és működésének célja, hogy „közreműködésével minden eljárási cselekményen biztosítható az ügyvéd fizikai jelenléte”- áll a honlapon.

Az oldalra elvileg kizárólag aktív ügyvédek és ügyvédi irodák regisztrálhatnak, ehhez képest a tagok között szerepel névvel a Helsinki Bizottság. Az internetes oldal 2015. augusztusi állapota szerint a Fővárosi Törvényszék a Magyar Ügyvédi Kamara és a Helsinki Bizottság által elfogadott rendszer.

Azóta a sor időközben kiegészült a BRFK-val. Hogy miért csak utóbb, az persze talány.

Adódik viszont a kérdés, hogy azon rendszer környezetében, amely az ügyvédhelyettesítést szolgálja, mit keres a Magyar Helsinki Bizottság? A magyarázatra a korábban kifejtettek alapján nem szoruló gyakorlati szempontok mellett az ügyvédhelyettesítő rendszer mögötti cég kapcsán is érdekes információkra lelhetünk.

Az e-ÜMK Kft.-nek több magukat migránsvédő ügyvédnek mondó jogász is tagja. A kiáltvány a migránsok jogaiért megnevezésű dokumentumot jegyzik – a cégtag – Dr. Lakatos Ádám Balázs és Dr. Méhes Dávid Dániel ügyvédek is. A 2015. szeptember 16-án kelt dokumentum törvénytelennek és igazságtalannak nevezi a kormány illegális bevándorlókkal szembeni egyes jogszabályi rendelkezéseit.

A cégnek szintén tagja Dr. Lőrik József is, akit a Magyar Helsinki Bizottság, mint „tapasztalt budapesti védőügyvéd” említ egy 2013. február 21. napján a Nyílt Társadalom Intézet székelyén megrendezett fórum szakmai anyagában, és amelynek keretében az érintett – előzetes letartóztatás rendszerét áttekintő – szakértői csoportba Lőriket is delegálták.

Tűzfalcsoport

Folytatjuk…

Ezeket a cikkeket olvastad már?