HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST? (4. RÉSZ)

1. Írásaink nyomán a BÜK elnöke fenyegetőzik és a szakmai objektivitást is sutba dobva vagdalkozik, mindeközben a Magyar Ügyvédi Kamara a bírák függetlenségét vizsgálja és küldheti tovább az információkat bizonytalan hátterű európai partnerszervezetének;

2. Az új ügyvédi törvényben a helyettes ügyvéd intézménye kapcsán előnybe kerülhetnek a Soros György által pénzelt szervezetek ügyvédei;

3. Handó Tündét rendszeresen támadták Szájer József miatt. Kiderült, Majtényi László felesége is komoly befolyással rendelkező főbíró; mindeközben Mészár Róza, korábbi szocialista alkotmánybíró-jelölt dönthet MSZP-s politikusok büntetőügyében.

4. Cserni János bíró, aki ellen korábban balliberális elfogultsága miatt már fegyelmi eljárás is indult, az egyik legfontosabb bírósági vezetői posztra tör – a Fővárosi Törvényszék elnöke akar lenni.

I. „A kamarát tollára tűző blogger csoport lépjen ki a sötétben bújkálásból”

Minden jel szerint Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – aki a finoman fenyegető jellegű fenti idézetet jegyzi – gyomrát megfeküdték korábbi írásaink. (ITT, ITT, és ITT) Az ügyvédi vezető a Pesti Ügyvéd című újságban – amely minden fővárosi ügyvéd számára eljut – összesen 7 db (!) cikkben igyekszik cáfolni a tényfeltáró cikksorozatunk ügyvédségre vonatkozó igazságtartalmát.

A „vészcsengő” alcím alatt megjelenő magyarázkodás egyetlen konkrét cáfolatot sem tartalmaz, ellenben demonstratív módon felsorolja azokat a médiumokat (Magyar Demokrata, demokrata.hu, origo.hu, Magyar Idők) amelyek foglalkoztak a Soros György által pénzelt civil szervezetek és az ügyvédi kamarák szoros kapcsolatával.

Réti László ebben az írásban leszögezi, hogy „a közpolitikai kérdésektől mindig távol tartottuk magunkat.” Nos, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 11-i hírlevele „menekültügy” címszó alatt némiképp cáfolja a kamarai vezetőt, hiszen „az egyébként is számos nehézséggel szembesülő menekültek számára” védőügyvédek „toborzása”, szükséges, mivel „nem látunk tisztán sem a jogszabályokban, sem az azok nyomán kialakuló új eljárások, helyszínek és az azokhoz tartozó "logisztika" dolgában megjegyzés nem pártatlanságra, hanem inkább burkolt kormányzati kritikára vall. A Pesti Ügyvéd 2017. márciusi lapszámában pedig a független szakmai szervezet hivatalos periodikája fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Az Európai Parlament plenáris ülése december 16-án 327 szavazattal, 293 ellenében és 61 tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.

A valódi döbbenetet azonban nem ez, hanem Pesti Ügyvéd érintett számának 16. oldalán található irományok okozhatják.

Korábban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hetek című hetilapnak az alábbiakat nyilatkozta: „az ügyvédi kamarának, mint köztestületnek a függetlenségében semmilyen változás nem következett be. (…)” Szemlátomást Réti László nem osztja ezt a megjegyzést, mivel Fidelitas alelnökének fotójával (!) ellátott írásuk és annak melléklete megpróbálja áldozatként beállítani az ügyvédi kamarákat az alaptalan „vádakkal” szemben.

Mint azt a fővárosi és az országos ügyvédi kamara is elismerte a Magyar Helsinki Bizottság szoros szakmai együttműködést tart fenn a Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával, melynek keretében a Soros-közeli szervezet többek között rendszeresen szakmai képzéseket tarthat ügyvédek számára. Ennek kapcsán azonban nem teljesen tisztázott, hogy az ügyvédi kamarák – a törvény értelmében köztestületek – pontosan milyen szakmai szempontrendszer alapján választották ki a Helsinki Bizottságot, vagy annak valamelyik társszervezetét erre a szerepre. A szakmai kamarák és a Magyar Helsinki Bizottság együttműködése felveti a jogszerű adatkezelés problémáját is, illetve hogy az érintettek részére megfelelő formában történik-e a törvényben előírt tájékoztatás, hogy kellően részletes tájékoztatáson alapul-e az érintettek hozzájárulása (ellenkező esetben ugyanis az adatkezelés jogellenes lesz).

A Helsinki Bizottság által tartott képzések rendszeresnek mondhatók. Például 2017. március 9–10-én az őrizetben lévő gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak érvényesítéséről, az azt szolgáló ügyvédi eszközökről tarthattak a „helsinkisek” kétnapos képzést Budapesten ügyvédeknek (az első napon dr. Kádár András Kristóf Helsinki-társelnök tartott eligazító előadást). A gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi üldözéséről rendezett két budapesti képzésen – azokon az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát értelmezve – 2016. január 22-én és március 4-én vehettek részt az érdeklődő ügyvédek.

Az imént előadottakhoz képest pedig egyenesen nyílt hadüzenetként értékelhető, hogy a lap alján nyomatékkal, keretes anyagbanValótlanul állította” címmel beszámol Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szóvivőjének perbeli kudarcáról a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben. Ezt a keretes anyagot nehéz lenne szakmai tájékoztatásnak beállítani, már csak azért is, mert forrásaink szerint ellenzéki pártoknak vagy azok szóvivőinek, hasonló civil szervezetekkel szembeni pervesztéséről még soha (!) nem számolt be a Pesti Ügyvéd ilyen formában.

II. Függetlenek-e a bíróságok? Újabb gyanús adatgyűjtés szakmai köntösben.

Mint azt korábban megírtuk, a Soros György által pénzelt Patent egyesület jól megfigyelte a magyar bírákat és külföldi pénzből adatbázist készített a hazai bíróságokról. Eközben az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) - amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara is tagja - összeurópai kérdőívet készít, melyben az ügyvédek véleményt nyilvánítanak az országok bíráinak függetlenségéről. Bár Bánáti János kéri az ügyvédeket, hogy maradjanak a szakmaiság talaján, érdemes a CCBE pénzügyi támogatói hátterét megvizsgálni.

A Devex elnevezésű globális vállalati és média-platform szerint a CCBE mögött támogatóként ott találjuk a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványt.

Ha jól értjük tehát, az európai ügyvédséget tömörítő szakmai szervezet akár Soroséknak is gyűjtheti az adatokat az európai, így a magyar bírákról is.

Soros György bíróságok iránti fokozott érdeklődése nemcsak a nemzetállamok bíróságaira terjed ki. Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el.

Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”

A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.

Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.

Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.

III. Soros-monopólium a hazai civil ügyvédhelyettesítésben? Konferenciák, ügyvédképzések, politikai nyomásgyakorlás, adatkezelési aggályok

A nemrég elfogadott új ügyvédi törvény rendelkezik a „helyettes ügyvéd” intézményéről, amelynek alapján a "helyettesített ügyvéd" az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi ügyvédi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi.

Információk szerint az ügyvédi kamarák gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozhatják a Helsinki Bizottságot, és a korábban rendszeresen kirendelést kapó ügyvédek háttérbe szorulhatnak az ügyvédhelyettesítés rendszerében; A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen már 2012 márciusában szakmai konferenciát szervezett a védőkirendelés egy letesztelt alternatív modelljéről. A Helsinki Bizottság akkor azt sérelmezte, hogy a tapasztalatok szerint számos kapitányságon a kirendelések nagy részét ugyanazon egy-két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda kapja, aminek következtében az ügyvéd megélhetése, praxisa a kirendelő hatóságtól függ, és a terheltek is sokszor bizalmatlanok. 2008-ból származó adataik alapján az ügyek 70%, illetve 82%-át ugyanaz a kirendelt védő kapta, nem egyszer egy-egy ügyvéd 200-at meghaladó számú kirendelést kapott évente. A védői függetlenség érdekében akkor a szerintük nem átlátható kiválasztási rendszer reformját javasolták.

IV. Választási ügyekben dönt bíróként Majtényi László felesége?

A Soros György által finanszírozott atlatszo.hu egyik blogja 2011-ben élesen támadta Handó Tündét férje, Szájer József miatt, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője. Mint írták, „Handó Tünde Szájer József felesége. Azé a Szájer Józsefé, aki az ipad-jén kidolgozta az új Alkotmányt, azt az új alkotmányt, ami lehetővé teszi, hogy most a felesége az Országos Bírói Hivatal vezetője legyen.”

Érdekes információ birtokába kerültünk ugyanakkor a legfőbb bírói fórum, a Kúria háza tájáról. Itt folytat ugyanis ítélkezési tevékenységet Kárpáti Magdolna bírónő, aki „civilben” Majtényi László felesége. Azé a Majtényié, aki hivatalosan is a baloldal államfőjelöltje volt, mivel az MSZP, a DK, illetve az Együtt, a Párbeszéd és az LMP támogatását is élvezte. Azé a Majtényié, aki szerint a „nem kell attól félnünk, hogy sokáig kell elviselnünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Akármilyen reménytelen a helyzet ez órák alatt megváltozhat". Azé a Majtényié, aki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén sok-sok milliónyi Soros-pénzből, (Korábbi írásaink ITT és ITT olvashatóak.) rendszeresen ostorozza a magyar kormányt.

Kárpáti Magdolna ugyanakkor forrásink szerint a Kúrián – jóllehet alapvetően pénzügyi, közigazgatási pereket tárgyal – akár választási ügyekben is ítélkezhet.

Korábbi szándékai szerint ugyanis mégsem vonta vissza ezen „feladatkörét” Darák Péter, a Kúria elnöke, holott ez korábban a tervei között szerepelt. A Kúria vezetőjének lépése információink szerint nem kis megütközést váltott ki a bírói karon belül, hiszen nehéz elvárni szakmailag független döntést egy ilyen ember feleségétől.

Ennél persze durvább a helyzet Mészár Róza esetében. A Molnár Gyula MSZP elnököt felmentő kúriai bíró többször volt szocialisták alkotmánybíró jelöltje, férje pedig az a Varga Jenő, aki a Vectigalis Zrt. korábbi vezetőjeként Gyurcsány Ferenccel sajtóinformációk szerint is kitűnő kapcsolatokat ápol.

V. Cserni János lehet a Fővárosi Törvényszék következő elnöke

Cserni János, a Fővárosi Törvényszék korábbi büntetőbírája jelenleg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik.

A levél tanulsága alapján, dr. Cserni János a bírósági-szervezetrendszerben már most komoly befolyással rendelkezik.

Cserni 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett. 2010 szeptemberében pedig Gatter László, a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított vele szemben, mivel a mások mellett általa is alapított, balliberális Galamus portálon A mártír harca című pamfletjében megalázó írást jelentetett meg a 2006 őszi rendőrattak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes politikusról.

Bíróként is több olyan verdikt kötődik hozzá, amely kétségbe vonhatja pártatlanságát: 2004-ben általános felháborodást kiváltó ítéletében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést rótt ki a Magyar Demokrata főszerkesztőjére, Bencsik Andrásra egy Mécs Imre SZDSZ-es politikus által indított rágalmazási eljárásban, amely döntését az akkori Legfelsőbb Bíróság később pénzbüntetésre enyhítette. Ezt a határozatot Cserni törvénysértőnek minősítette – ennek nyomán a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárás keretében elmarasztalta.

Cserni egyébként korábban pályázott a Fővárosi Törvényszék jogelődje elnökhelyettesi posztjára, sőt a Fővárosi Ítélőtábla elnöki pozíciójában is elképzelte már magát.

Egy biztos, Cserni kinevezésével megszaporodhatnak az olyan döntések, mint a legutóbbi időzített ítélet a Fővárosi Törvényszéken, ahol véletlenül pont a melegfelvonulást megelőzően döntöttek a 2013-as Budapest Pride után homofób rasszista megjegyzések közepette bántalmazott férfiak ügyében. A sértettet a Soros-féle Háttértársaság a Melegekért képviselte, akik mint arról korábban beszámoltunk, érzékenyítik a magyar bírákat.

Címkék: Tényfeltárás
1
http://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/40197/pics/lead_800x600.jpg
Tényfeltárás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
László 2017-07-12 09:52:35
Egyet tessék már nekem megmagyarázni, miképpen képezheti a szakmailag a bírókat, és az ügyvédeket egy önmagát civilszervezetként meghatározó formáció?!
Miként lehetséges hogy azon emberek képzését egy civil bagázs végezze akik a joggal napi szinten a legmagasabb fokon állnak kapcsolatban?!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?