HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST (1. RÉSZ.)

1. A Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság látványosan jó kapcsolatot ápol az országos, illetve a fővárosi ügyvédi kamarával;
2. Az együttműködés keretében a kamarák segítségével a Helsinki Bizottság rendszeresen tartja a kapcsolatot a hazai ügyvédséggel;
3. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye migránskérdésben széles teret kap az ügyvédi kamaráktól;
4. A Helsinki Bizottság feltehetőleg kontrollálni akarja az ügyvéd-kirendelés intézményét, mint ahogy már szorosan kapcsolódik az ügyvédhelyettesítés rendszeréhez.

I. Építs szoros kapcsolatot az ügyvédi kamarákkal. Képezd a jövő ügyvédeit, hozz létre egy hatékony hálózatot.

2017. január 27. napján, este 10 óra után kapta meg a budapesti ügyvédség többsége a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) szokásos hírlevelét. Volt benne szó kamarai elnökségi ülésről, véradási lehetőségről, cégbírósági hírekről etc.

A hírlevél 5. pontja egy felhívást tartalmazott A Helsinki Bizottság képzéssel és felméréssel a védőkért címmel. A felszólítás két részből állt, az elsőben iratkutatás és bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel készített interjúk segítségével kívánja megvizsgálni, hogy vannak-e jogszabályi és gyakorlati hiányosságok a büntetőügyek irataihoz való hozzáférés terén, és ha igen, milyen módon lehetne ezeket megoldani. A második rész „Felhívás ügyvédképzésre”, amelynek keretén belül a Helsinki Bizottság az Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt keretein belül szervez ügyvédek számára egy kétnapos gyakorlatorientált képzést az őrizetbe vett gyanúsítottak – európai uniós irányelvekben biztosított – jogainak hatékony ügyvédi érvényesítéséről.

A 2015. december 8-i BÜK hírlevél szintén ügyvédképzést hirdet a Helsinki szervezésében „Gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak képviselete a hazai bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt” címmel. A képzés előadóia Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, dr. Fazekas Tamás és dr. Tóth Balázs voltak a hirdetmény alapján.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) 2015. április 15. napján kelt hírlevele szerint pedig „a Magyar Helsinki Bizottság térítésmentes angol nyelvű tanfolyamot hirdet az Európai Uniós büntetőeljárást érintő irányelvek alkalmazásáról 2015. június 19-21. között Budapesten.”

A látszólag ártalmatlan, az ügyvédek jelentős részének fel sem tűnő bejegyzések azonban számos kérdést generálnak. Milyen kapcsolat van az ügyvédi hivatásrend legfőbb szakmai szervezetei és a Helsinki Bizottság között, illetve, hogy ezen kapcsolat milyen szakterületeken realizálódik. Csupán a Magyar Helsinki Bizottság tarthat szakmai továbbképzést, vagy ez a lehetőség más szakmai szervezetek számára is nyitva áll?

A BÜK kamarai hírleve alapján egyébként a fővárosi köztestület a Magyar Helsinki Bizottság lelkes hívének számít. Helsinki-történetek címmel sorozatot is publikált, amelyből az elfogulatlanság erőteljes hiánya bontakozik ki. Mint azt a hírlevél rögzíti, „a hazai jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság a legaktívabb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés terén. Ügyvédei 20 év alatt eddig több mint 30 lezárt ügyben képviseltek panaszosokat a strasbourgi bíróságon, nagy többségében sikerrel.

II. A BÜK és a Soros pénzek

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013. augusztus 8-i hírlevele azonban új szintre emeli a két szervezet kapcsolatát.

A BÜK ugyanis ebben a dokumentumban, közvetett módon az alábbi kérdésben kéri a kamarai tagok, a budapesti ügyvédek segítségét. A Helsinki örömmel tudatja ugyanis a kollégákkal, hogy „sikeres pályázatot nyújtott be a Nyílt Társadalom Intézethez, amelynek tárgya a fogvatartottak elleni fegyelmi eljárások, illetve a vonatkozó szabályozás vizsgálata.” Mivel pedig a „folyamatban levő fegyelmi ügyek felkutatása azonban kihívást jelent a Bizottság munkatársai számára (…) ezért arra kérik az ügyvédeket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot, ha fogvatartott ügyfelük ellen” a 2013 szeptembere és decembere közötti időintervallumban fegyelmi eljárás indult.

A java azonban csak most jön. „Amennyiben az ügyvéd vállalja, hogy a fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi eljárási cselekményeken részt vesz, az ügy iratait - természetesen az ügyfél hozzájárulásával - a Helsinki Bizottságnak megküldi és a Bizottság által meghatározott formában beszámol az üggyel kapcsolatos tapasztalatairól, úgy a Bizottság az ügyvéd tevékenységéért díjazást fizet” – rögzíti a kiáltvány.

Álláspontunk szerint nem szorul magyarázatra a fenti láncolat szokatlan jellege, amelynek kapcsán adódik a kérdés van e kapcsolat ezen felhívás és a „nagy többségében” sikeres „az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pereskedés” között?

III. A cél a kirendelés jogának megszerzése

2012. márciusában, a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát, amelynek keretében bemutatta a védőkirendelés egy általa javasolt alternatív modelljét. Akkor a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, hogy álláspontjuk szerint a kirendelt védői rendszer nem tökéletes, azaz, ha egy bűnözőnek nincs pénze ügyvédre, a rendőrség az illetékes ügyvédi kamara által összeállított jegyzékből önkényesen választ védőügyvédet. Akkor a Helsinki Bizottság egyértelművé tette, hogy szerinte jobb ötlet ezt a jogot a nyomozóhatóság kezéből kicsavarni.

A Magyar Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 25-27. között rendezte a Bűnügyi Védői Konferenciát, melynek középpontjában a Büntetőeljárási Törvény kodifikációs munkálatai álltak. A hivatalos program szerint Dr. Miskolczi Barna, miniszteri biztos, Dr. Frech Ágnes, az Országos Bírósági Hivatal büntető-eljárásjogi munkacsoportjának vezetője és Dr. Békés Ádám ügyvéd, a Kodifikációs Bizottság tagja tartott előadást. Ehhez képest a résztvevők meglepődve vehették tudomásul, hogy rögtönzött előadást tarthatott Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Dr. Mészáros [jav.: Fazekas] Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Mindkét szónok élesen bírálta a kormány migránspolitikáját, ezen túlmenően – nem meglepő módon – előkerült a védőkirendelés kérdése is. Az álláspont nem változott, a nyomozóhatóság autokratikus jelleggel jelöli ki az ügyvédeket.

Valamiért tehát eminens érdeke a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy a jövőben az ügyvédek kirendelésének rendszere változzon, mégpedig lehetőleg az ő javaslatuk szerint.

IV. Az ügyvédhelyettesítés már megvan

Működik Magyarországon egy rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy tehermentesíti az ügyvédeket azáltal, hogy akadályoztatásuk esetén ügyvédhelyettesítésről gondoskodik. Ez már majdnem védőkirendelés, de azért mégsem.

Az e-ÜMK rendszerfelállításának és működésének célja, hogy „közreműködésével minden eljárási cselekményen biztosítható az ügyvéd fizikai jelenléte”- áll a honlapon.

Az oldalra elvileg kizárólag aktív ügyvédek és ügyvédi irodák regisztrálhatnak, ehhez képest a tagok között szerepel névvel a Helsinki Bizottság. Az internetes oldal 2015. augusztusi állapota szerint a Fővárosi Törvényszék a Magyar Ügyvédi Kamara és a Helsinki Bizottság által elfogadott rendszer.

Azóta a sor időközben kiegészült a BRFK-val. Hogy miért csak utóbb, az persze talány.

Adódik viszont a kérdés, hogy azon rendszer környezetében, amely az ügyvédhelyettesítést szolgálja, mit keres a Magyar Helsinki Bizottság? A magyarázatra a korábban kifejtettek alapján nem szoruló gyakorlati szempontok mellett az ügyvédhelyettesítő rendszer mögötti cég kapcsán is érdekes információkra lelhetünk.

Az e-ÜMK Kft.-nek több magukat migránsvédő ügyvédnek mondó jogász is tagja. A kiáltvány a migránsok jogaiért megnevezésű dokumentumot jegyzik – a cégtag – Dr. Lakatos Ádám Balázs és Dr. Méhes Dávid Dániel ügyvédek is. A 2015. szeptember 16-án kelt dokumentum törvénytelennek és igazságtalannak nevezi a kormány illegális bevándorlókkal szembeni egyes jogszabályi rendelkezéseit.

A cégnek szintén tagja Dr. Lőrik József is, akit a Magyar Helsinki Bizottság, mint „tapasztalt budapesti védőügyvéd” említ egy 2013. február 21. napján a Nyílt Társadalom Intézet székelyén megrendezett fórum szakmai anyagában, és amelynek keretében az érintett – előzetes letartóztatás rendszerét áttekintő – szakértői csoportba Lőriket is delegálták.

Tűzfalcsoport

Folytatjuk…

1
http://tuzfalcsoport.blogstar.hu/./pages/tuzfalcsoport/contents/blog/37515/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Kenderesi 2017-05-02 14:33:36
megj: a CEU is folytat jogi képzéseket (Jogi tanszékén):
https://legal.ceu.edu/why-legal-studies
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?